Az aktív hallgatók körében lezajlott on-line kutatás eredményei - 2011 1. A kutatás háttere A Szent István Egyetem az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjában támogatást nyert a Diplomás Pályakövető Rendszer bevezetésére és kapcsolódó kutatások, adatfelvételek elvégzésére. A program az Európai Szociális Alap támogatásával valósul meg, amelynek része az egyetemen végzett hallgatók standard kérdőíves módszerekkel való elérése. A program keretén belül az egyetem 2011. tavaszán az EvaSys rendszer felhasználásával on-line kutatást végzett a Szent István Egyetem különböző karain az aktív hallgatók körében. A mintavételes kutatások pályázati követelményeit tartalmazó módszertani útmutató tartalmazza azokat a standardokat és protokollokat, amelyek mentén az adatfelvételt el kellett végezni. A kutatás során kíváncsiak voltunk arra, hogy az aktív hallgatók hogyan ítélik meg az egyetemi oktatásuk hasznosságát, jelenleg milyen munkaerőpiaci pozícióban vannak, milyen további karrierterveik vannak valamint, hogy ezek milyen összefüggésben vannak az egyetemi időszakban nyújtott szakmai teljesítményükkel. A kérdőív elsősorban a kötelező, országosan standardizált kérdéseket tartalmazta, de kiegészítésre került specifikus, az egyetem által preferált dimenziókkal is. A kérdőívben alkalmazott ún. központi részt az Educatio Kht. állította össze, az ún. intézményi részt a SZIE alakította ki. 165
2. Módszertan A Szent István Egyetem reprezentatív on-line kutatást végzett az Egyetem különböző karain az aktív hallgatók körében 2011. április 1. és június 15. között. A kutatás során első lépésben az e- gyetemen 2011-ben a tavaszi szemeszterben aktív hallgatók populációjára vonatkozó adatokat kellett tisztítani, korrigálni, az így kapott korrigált adatbázis 12125 fő adatait tartalmazta, az alábbi kari bontásban. Kar Aktív Aránya hallgatók száma AB Alkalmazott Bölcsészeti Kar 819 6,8% AO Állatorvos-tudományi Kar 508 4,2% EF Egészségtudományi és 545 4,5% Környezetegészségügyi Intézet GT Gazdaság- és 3895 32,1% Társadalomtudományi Kar GK Gazdasági Kar 894 7,4% GM Gépészmérnöki Kar 1085 8,9% MK Mezőgazdaság- és 1974 16,3% Környezettudományi Kar PK Pedagógiai Kar 439 3,6% VK Víz- és Környezetgazdálkodási Kar 339 2,8% YM Ybl Miklós Építéstudományi Kar 2041 16,8% SZIE összesen 12125 100,0 Ezt követően minden egyes hallgatót rétegekbe soroltunk az alábbi rétegképző változók mentén: kar, nem, képzési szint, tagozat. Rétegenként vettünk véletlen kezdőpontú szisztematikus mintát. A csökkenő minta eredményeként közel 2830 interjú készült el, ebből adatminőségi szempontokból néhányat az editálás során töröltünk a végső adatbázisból, így mindösszesen 2809 sikeres és validált kérdőíven történt az adatelemzés. 166
Kar Minta száma Elért hallgatók aránya AB Alkalmazott Bölcsészeti Kar 162 19,8% AO Állatorvos-tudományi Kar 201 39,6% EF Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet 199 36,5% GT Gazdaság- és T 756 19,4% ársadalomtudományi Kar GK Gazdasági Kar 252 28,2% GM Gépészmérnöki Kar 194 17,9% MK Mezőgazdaság- és 430 21,8% Környezettudományi Kar PK Pedagógiai Kar 99 22,6% VK Víz- és Környezetgazdálkodási Kar 62 18,3% YM Ybl Miklós Építéstudományi Kar 454 22,2% SZIE összesen 2809 23,2% 167
A válaszmegtagadásokból fakadó kismértékű torzulásokat többszempontú matematikai súlyozás segítségével korrigáltuk. A beszámolóban közölt adatok kar, nem, képzési szint, finanszírozási forma és tagozat szerint reprezentálják a Szent István Egyetemen 2011-ben aktív hallgatókat. A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat az automatikus rögzítés után ellenőriztük. Az adatok feldolgozását az SPSS programcsomag segítségével végeztük. A mintavételi hiba jelen kutatás esetén a teljes mintára számítva maximum ±1-2 százalék, az egyes karokra számított mintavételi hiba ettől eltérő az eltérő esetszámok miatt és az alábbiak szerint alakul. 168
3. A képzés körülményei A Szent István Egyetem nagyon sokféle képzési területen nyújt lehetőségeket a felsőoktatás iránt érdeklődők számára. A jelenleg tanulók 28 százaléka műszaki területen, valamivel több mint 26 százalékuk gazdaságtudományt tanul, 23 százalékuk agrárképzésben vesz részt, 8 százalékuk bölcsészettudomány, 6 százalékuk társadalomtudomány iránt érdeklődik, közel 5 százalékuk pedagógiai jellegű tanulmányokat folytat, 2 százalékuk egészségügyi jellegű tanulmányokat folytat, közel 1 százalékuk pedig természettudományt tanul. A hallgatók meghatározó aránya, több mint 80 százalékuk BA vagy BSc típusú képzésben vesz részt, 13,3 százalékuk MA/MSc képzésben tanul, 1 százalékuk egyetemi, 1,8 százalékuk főiskolai, 3,4 százalékuk pedig osztatlan képzésben folytat hallgatói jogviszonyt. A jelenlegi diákok közel 60 százaléka nappali tagozaton tanul, közel 40 százalékuk levelező tagozaton, a levelező formában tanulók aránya elenyésző, mindössze a teljes hallgatói létszám 0,4 százaléka. 169
A diákok közül nappali tagozaton legtöbben Állatorvos-tudományi Karon, a Gépészmérnöki Karon, az Ybl Miklós Építéstudományi Karon és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon tanulnak, ezeken a karokon a tanulók minimum kétharmada tanul nappali tagozaton. Levelező, esti vagy távoktatási formában legtöbben az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetben, a Pedagógiai Karon és a Gazdasági Karon tanulnak, ezeken a diákok 59-61 százaléka tanul ilyen formában. 170
A férfiak kétharmada, a nők 55 százaléka tanul nappali tagozaton, az 1989 után születettek 96 százaléka szintén ilyen formában, de a 1985 előtti születésűek 93 százaléka nem nappali tagozaton. Három kart kivéve a diákok több mint fele államilag támogatott finanszírozási formában tanul jelenleg, kiemelkedik ezen a téren az Állatorvostudományi Kar, a Gépészmérnöki Kar és a Mezőgazdaság- és Környezet- 171
tudományi Kar, amelyek karokon a diákok több mint háromnegyede ilyen finanszírozási formában vesz részt. A költségtérítéses tanulók legnagyobb arányban az Alkalmazott Bölcsészeti Karon, a Gazdasági Karon, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon és a Pedagógiai Karon vannak jelen, ezen karok tanulóinak 48-69 százaléka fizet tanulmányaiért. A diákok 3 százaléka ebben az évben, 37 százaléka a tavalyi évben kezdte tanulmányait a Szent István Egyetemen, 27 százalékuk 2009-ben, 17 százalékuk 2008-ban, 9 százalékuk 2007-ben, 3 százalék 2006- ban és 4 százalék pedig 2006 előtt. 172
A hallgatók közel 40 százaléka jó eredménnyel végzi az adott szakot, több mint 8 százalékuk jeles osztályzattal, majdnem 45 százalékuk közepes és közel 8 százalékuk pedig elégséges eredménnyel. Jónak mondható eredményeket értek el az Alkalmazott Bölcsészeti Kar, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, illetve a Pedagógiai Kar hallgatói, gyengébb teljesítményekkel az Ybl Miklós Építéstudomá- 173
nyi Kar, a Gépészmérnöki Kar, a Gazdasági Kar és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar diákjai körében találkozhatunk. A nők és a korábban születettek körében vannak nagyobb arányban a jó teljesítményű diákok, ebben a kérdésben az apa iskolai végzettségének nincsen számottevő meghatározó hatása. 174
A hallgatók több mint fele úgy gondolja, hogy ugyanolyan tanulmányi eredménnyel végzik felsőfokú tanulmányaikat, mint az ugyanazon a szakon tanuló többi diák, 31 százalék szerint a sajátja valamivel jobb, mint a többieké, és közel 5 százalék véleménye az, hogy a saját eredménye sokkal jobb, mint a többieké. Azoknak a diákok aránya, akik saját eredményüket rosszabbnak tartják a többi diákhoz képest 9,8 százalék, 9 százalékuk valamivel rosszabbnak, 0,8 százalékuk pedig sokkal rosszabbnak ítéli meg. 175
Az egyes dimenziók mentén nagy különbségek nem láthatóak ennek a kérdésnek a megítélésében, a férfiak és a 1985-1989 között születettek körében kicsivel magasabb azok aránya, akik negatívabban ítélik meg saját eredményüket a többi szaktársukhoz képest. További MA/MSc képzésben való részvételt legtöbben az Ybl Miklós Építéstudományi Karról, a Víz- és Környezetgazdálkodási Karról és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetből terveznek, 68-76 százalékuk gondolja ezt saját szakján illetve másik szakon. Jelenleg is MA/MSc képzésben vesz részt a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatóinak 22 százaléka, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karról 18 százalék, a Gépészmérnöki Kar diákjainak 13, az Állatorvostudományi Kar tanulóinak 4, a Gazdasági Kar 2, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet és a Pedagógiai Kar diákjainak 1-1 százaléka. Az ilyen terveket leginkább az Állatorvos-tudományi Kar, az Alkalmazott Bölcsészeti Kar, a Pedagógiai Kar és a Gazdasági Kar diákjai utasítják el, 43-78 százalékuk egyáltalán nem gondolkodik abban, hogy akár saját szakján, 176
akár másik szakon a jövőben MA/MSc képzésben részt vegyen. A férfiak ilyen irányba nagyobb arányban mozdíthatóak, mint a nők, illetve a fiatalabb generációkban is nagyobb hajlandóság mutatkozik ezek iránt. A finanszírozási forma ebben a kérdésben nem tűnik meghatározónak, de a nappali tagozaton tanulók nagyobb arányban tervezik, hogy a jövőben bekapcsolódjanak MA/MSc képzésbe, mint az egyéb formában tanuló diákok. 177
Az Állatorvos-tudományi Kar és a Gazdasági Kar hallgatóin kívül minden kar esetében találunk olyan diákokat, akik más szakon is tanulnak jelenleg. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar és a Pedagógiai Kar tanulóinak 3-3 százaléka, az Alkalmazott Bölcsészeti Karról, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetből, a Gépészmérnöki Karról és az Ybl Miklós Építéstudományi Karról 2-2 százalék, a Víz- és Környezetgazdálkodási Karról pedig 1 százalék tanul más szakon is saját szakja mellett. 178
Demográfiai jellemzők mentén nagy különbségek nem tapasztalhatóak, az 1985-1989 között születettek körében vannak valamivel többen azok, akiknek több szakjuk is van. 179
Az alapszak mellett a diákok 41,5 százaléka BA/BSc képzési formában tanul, több mint 16 százalékuk felsőfokú szakképzésben, 10 százalékuk egyetemi képzési formában, 8 százalékuk MA/MSc képzésben, 6 százalékuk osztatlan képzésben, 5,9 százalékuk szakirányú továbbképzésben, 4,5 százalékuk kiegészítő képzésben, 4,4 százalékuk főiskolai, 2,7 százalékuk pedig diplomás képzésben. Felsőfokú végzettséggel a jelenlegi tanulók közül 18,6 százalék rendelkezik, 81,4 százalékuknak nincsen még ilyen végzettsége. 180
Legtöbben a gazdasági és társadalomtudományi képzésben résztvevők közül rendelkeznek már felsőfokú végzettséggel, őket követik a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon, a Pedagógiai Karon és a Gépészmérnöki Karon tanulók. Ellenkező oldalon az Alkalmazott Bölcsészeti Kar és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatói állnak, körükben a legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkező diákok száma. A nők, az 1989 előtt született diákok és a levelező, esti vagy távoktatási formában tanulók körében nagyobb arányban fordulnak elő már felsőfokú végzettséggel rendelkező diákok. 181
A diákok 41 százaléka korábbi diplomáját főiskolai, további 41 százaléka BA/BSc jellegű képzésben, 8-8 százaléka egyetemi illetve felsőfokú szakképzésben, és 1 százalékuk MA/MSc képzési formában szerezte. A korábbi diplomájuk megszerzése során a tanulók 75 százaléka államilag támogatott képzésben tanult, 25 százalékuk pedig költségtérítéses formában. A diákok 73 százaléka nappali tagozaton, közel egynegyedük levelezőn, 3 százalékuk távoktatási, 1 százalékuk pedig esti formában szerezte meg korábbi diplomáját. 182
183
4. Nemzetközi tapasztalatok A hallgatók saját bevallásuk szerint leginkább az angol és német nyelvet beszélik, és inkább közepes vagy az alatti szinten. E két nyelven kívül az olasz, a francia, a spanyol és az orosz nyelvvel kapcsolatos tudásszintjüket ötfokú skálán 1,2 ponttal értékelték. Angol nyelvtudásukat legmagasabb szintűnek az állatorvosi szakokon tanulók ítélik, bár ez is mindössze 3,7 pont ötfokú skálán, őket követik a gazdasági és társadalomtudományi képzésben résztvevők, illetve a gépészmérnökök, a mezőgazdászok és az építéstudományt tanulók. Legrosszabbul a pedagógiai szakokon és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetben tanuló diákok beszélnek saját bevallásuk szerint, saját angol nyelvtudásukat ezek a diákok ötfokú skálán 2,7 pontra osztályozták. 184
A német nyelvvel kapcsolatban az Állatorvos-tudományi Kar hallgatói a legbizakodóbbak, és a leggyengébbek az Alkalmazott Bölcsészeti Kar diákjai. A francia nyelvet saját bevallásuk szerint szintén inkább állatorvosi képzésben résztvevők beszélik jól, de az ő tudásszintjük is 1,4 pont önbevallásuk alapján. 185
Az olasz nyelv használata több kar esetében ugyanolyan szinten van jelen, az állatorvosi, a gazdasági és társadalomtudományi, az egészségügyi és mezőgazdasági képzésben résztvevőknél 1,2-1,3 pont, a többi kar esetében ennél alacsonyabb értékű. A spanyol nyelv használata minden kar diákjai körében alacsony szinten van, az állatorvostudományi, a gazdasági és társadalomtudományi, mezőgazdasági és környezettudományi képzésben tanulók beszélik egy kicsivel jobban, de ők is 1,2-1,3-ra értékelik tudásukat. 186
Az orosz nyelvet a Pedagógiai és az Alkalmazott Bölcsészeti Karokon tanulók beszélik inkább, saját nyelvtudásukra maximum 1,4 pontot adtak átlagosan. 187
Tanulmányaik alatt a diákok 3,3 százaléka tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön, 96,7 százalékuknak nem volt ilyen tapasztalatuk. Az alkalmazott bölcsészeti szakokon, az állatorvosi, a gazdaság és társadalomtudományi, illetve a víz és környezetgazdálkodási szakokon tanulók 4-4 százaléka, a többi kar esetében a külföldön tanulók aránya maximum 3 százalék vagy az alatt marad. 188
A diplomás apákkal rendelkezők, az 1980-1989 között születettek, az állami finanszírozású és nappali tagozaton tanulók közül egy kicsivel többen tanultak már külföldön hosszabb-rövidebb ideig és gyűjtöttek tapasztalatokat. Akik legalább egy szemesztert tanultak külföldön, 49 százalékuk egy alkalommal volt kint, 8 százalékuk pedig kétszer, azok közül, akik kevesebb mint egy szemesztert tanultak, azok 38 százaléka egyszer fordult meg más országban, 9 százalékuk pedig két alkalommal. 189
A külföldi tanulmányokat a hallgatók 1,4 százaléka saját vagy családi tőkéből finanszírozta, 1,7 százalékuk Tempus vagy Erasmus ösztöndíjból, 0,4-0,6 százalékuk egyéb külföldi pályázatból illetve hazai ösztöndíjból, a fogadó intézmény ösztöndíjából vagy egyéb forrásból fedezte kintlévőségének költségeit a tanulók 0,2-0,2 százaléka. a külföldön tanultak %-ában 190
A külföldi munkavállalás a diákok 13 százalékánál tapasztalható, főleg a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, a Gazdasági Kar, a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet hallgatói körében fordult elő nagyobb arányban. 191
A férfiak, a korábbi években születettek, és a levelező, esti vagy távoktatási formában résztvevő hallgatók között találunk nagyobb arányban olyanokat, aki dolgoztak már külföldön hosszabbrövidebb ideig. 192
5. Kapcsolódás a munka világához A jelenlegi tanulók 52 százaléka dolgozik most is, 48 százalékuknak nincsen munkaviszonya. A gazdasági és társadalomtudományi képzésben résztvevők 63 százaléka, az alkalmazott bölcsész képzésben tanulók 61 százaléka dolgozik jelenleg is, de a pedagógus, gazdasági és egészségügyi képzésben résztvevők több mint 50 százalékának is van munkaviszonya, a többi kar esetében a dolgozók aránya 50 százalék alatt marad. 193
A nők, az érettségivel nem rendelkező apai hátterű tanulók, a 1985 előtt születettek, illetve a költségtérítéses és nem nappali tagozaton tanuló diákok körében magasabb a jelenleg is dolgozók aránya. 194
A dolgozó tanulók 64 százalékának jelenlegi munkaviszonya állandó jellegű és határozatlan idejű, 16 százalékának diákmunka illetve gyakornoki munka, 9 százalékának alkalmi, időszakos jellegű, 7 százaléknak határozott idejű és 4 százaléknak megbízásos jellegű. Állandó jellegű munkával rendelkezik a többség minden kar esetében az állatorvosi képzésben résztvevőkön kívül, náluk többségben vannak az egyéb jogviszonyban dolgozó tanulók. 195
A költségtérítéses és a levelező, esti vagy távoktatási formában résztvevő hallgatók között nagyobb arányban találunk olyanokat, akik állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkeznek. 196
A diákok 70 százaléka főfoglalkozású dolgozónak tekinti magát, aki tanul, és 30 százalékuk gondol magára úgy, mint főfoglalkozású diák. Főfoglalkozású diáknak főleg az Állatorvos-tudományi Kar és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatói tekintik magukat, főfoglalkozású dolgozónak pedig a Pedagógiai Karon, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetben illetve a Gazdasági Karon tanuló diákok tekintik önmagukat. 197
Az érettségizett illetve diplomás családi háttérrel rendelkezők, a későbben születettek, a nappali tagozaton és államilag támogatott képzésben résztvevők körében nagyobb arányban találunk olyanokat, akik magukra mint főfoglalkozású diákok tekintenek. 198
A hallgatók 60 százaléka szerint munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeknek megfelelő tanulmányok felelnek meg legjobban, 16 százalék szerint egy egészen más szakterület, 12 százalékuk szerint csak a saját tanulmányok szakterülete, és további 12 százalék szerint pedig bármilyen szakterület megfelel. A tanulók 80 százalékának esetében nincsen a családban olyan családtag, aki a saját szakterületéhez hasonló szakterületen szerzett korábban végzettséget, 12 százaléknál fordul elő, hogy a szülők között van ilyen, 3 százaléknál a nagyszülők között találunk ilyen személyt, és 5 százalék esetében a szülők és a nagyszülők között is van ilyen ember. A saját érdeklődési terület kialakulásában szerepe lehet a családi háttérnek a Gépészmérnöki Karon tanulók egyharmadánál, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar tanulóinak 28 százalékánál, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon és a Víz- és Környezetgazdálkodási Karon tanulók 21-21 százalékánál, illetve a Gazdasági Kar diákjainak 17 százalékánál. A többi kar esetében is lehetnek ilyen hatások, mivel az azokon tanulók 13-16 százalékánál van hasonló végzettséggel rendelkező családtag a háttérben. 199
Demográfiai jellemzők közül leginkább az iskolai végzettség bír meghatározó jelleggel, a diplomás apával rendelkezők hallgatók egyharmadánál van a családban hasonló szakterületen végzett illetve dolgozó családtag, míg az érettségivel nem rendelkező apai hátterű diákoknál ez 13 százalék. 200
201
6. Véleménye az egyetemről A szak kiválasztásának elsődleges szempontja a diákoknál az volt, hogy ez a terület érdekli őket és ezen a területen szeretnének dolgozni a jövőben. Továbbá fontos szempontként szerepelt a kar, a képzés jó hírneve is, a lakóhelytől való távolság, illetve a tanárok jó hírneve is. Legkevesebb szerepe és legkisebb súlya a szak kiválasztásánál az volt, hogy jó-e a kollégiumi elhelyezés, a barátok ajánlása és hogy könnyű-e azon a szakon diplomát szerezni. Az egyes szempontok meghatározó szerepének erősségét karonkénti bontásban az alábbi táblázatok mutatják: 202
203
204
205
206
207
208
A tanulók jelenlegi szakukat többnyire az első helyen jelölték meg a felvételinél, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar diákjainak 27 százaléka második helyen, az Alkalmazott Bölcsészeti Kar és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar hallgatóinak 15-15 százaléka szintén második helyen, és minden kar esetében 3-8 százaléka a tanulóknak harmadik, 1-16 százalékuk pedig negyedik helyen vagy ennél hátrébb jelölte meg felvételi lapján. 209
A felvételin a diákok 40 százaléka a nyelvvizsgáért kapott többletpontot, 21 százalékuk az emelt szintű érettségire, 15 százalékuk szakképesítésre, 5 százalékuk hátrányos helyzetére való tekintettel, 3 százalékuk tanulmányi versenyen való részvételre és 1 százalékuk valamilyen fogyatékosságra. A jelenlegi hallgatók leginkább a tanárok tudásával és a könyvtár felszereltségével illetve működésével elégedettek saját karjuk vonatkozásában. Továbbá meg vannak elégedve tanáraik segítőkészségével, a tanulmányi előadók munkájával, a közösségi élettel, a kollégiumi elhelyezés színvonalával, a szórakozási lehetőségek választékával és a külföldi ösztöndíj-lehetőségekkel. Kisebb mértékben, de még mindig elégedettséget fejeznek ki az információáramlás színvonalával, a friss szakirodalom biztosításával, a gyakorlati képzés színvonalával és a tantermek berendezésével és felszereltségével is. Az egyes karok esetében a részletes elégedettségi mutatókat az alábbi táblázatok mutatják. 210
211
212
213
214
215
216
217
A hallgatók szerint a saját karukon figyelmet fordítanak a tehetséges hallgatók segítésére, támogatására, a külföldi ösztöndíj lehetőségekről való tájékoztatásra és a hallgatók kívánságainak megfelelő programok szervezésére. Közepesnél egy kicsit rosszabbul ítélik meg a szociális problémákkal való foglalkozást, illetve szerintük nem esik kellő figyelem a kari vezetés munkájával, terveivel való tájékoztatásra, illetve a végzés utáni elhelyezkedés segítésére. 218
219
220
A hallgatók úgy ítélik meg, hogy a végzettségüknek, illetve a diplomájuk szerinti szakmájuknak Magyarországon nagyobb a társadalmi presztízsük mint az anyagi megbecsültsége. Legnagyobb társadalmi presztízse saját szakmájuknak az Állatorvostudományi Karon tanulók szerint van, őket követik a Gépészmérnöki Kar, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar és a Gazdasági Kar hallgatói. Saját szakmájuk társadalmi presztízsét legalacsonyabb szinten az Alkalmazott Bölcsészeti Kar és a Pedagógiai Kar hallgatói ítélik meg. A társadalmi presztízs és az anyagi megbecsültség között saját szakmájuk tekintetében a legnagyobb különbség az Állatorvos-tudományi Kar, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, a Pedagógiai Kar és az Alkalmazott Bölcsészeti Kar hallgatói szerint van. A két szempont megítélése leginkább a Gépészmérnöki Kar, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Gazdasági Kar hallgatói körében hasonló, itt a legkisebb a különbség a választott szakma társadalmi presztízse és annak anyagi megbecsültsége értékelése között. 221
A hallgatók 37 százaléka szerint a választott szak hozzájuttatja azokhoz az ismeretekhez, amelyekre számított, 47 százalékuk szerint csak részben, 3 százalékuk szerint egyáltalán nem, és 13 százaléka a hallgatóknak nem tudta egyértelműen meghatározni erre a kérdésre válaszát. 222
Ezzel kapcsolatban pozitív véleményen vannak a pedagógiai és egészségügyi jellegű képzésben résztvevők többsége, legnegatívabb véleményen pedig a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon, a Gépészmérnöki Karon és az Alkalmazott Bölcsészeti Karon tanuló diákok vannak. 223
Tanulmányaik alatt a diákok 11 százaléka vett részt kutatási tevékenységben, 7 százalékuk szakmai táborokban, 6 százalékuk tudományos diákköri munkában, 5 százalékuk szakkollégiumi munkában, 4 százalékuk pedig külföldi képzésben és ösztöndíjban. Nem vettek eddig részt, de tervezik a tanulók 18 százaléka kutatási tevékenységekben való részvételt, 20 százalékuk külföldi képzést, 23 százalékuk tudományos diákköri munkába való bekapcsolódást, 14 százalékuk szakmai táborokba való részvételt, és 5 százalékuk szakkollégiumba való bekapcsolódást. 224
A nyomtatott tananyagot elsősorban a diákok 69 százaléka részesíti előnyben tanulmányaik során, a saját jegyzeteiket 60 százalékuk, illetve az elektronikus formátumút szintén 60 százalékuk. A vizsgák közül a többség, a diákok kétharmada a papíralapú írásbelit, 59 százalékuk a beadandó feladatokat kedveli legjobban, 37 százalékuk a szóbeli vizsgát és 24 százalékuk az elektronikus alapú írásbeli vizsgát. 225
A diákhitelt minden kar tanulóinak egy része igénybe vette, legtöbben az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, a Pedagógiai Kar, az Alkalmazott Bölcsészeti Kar és a Gépészmérnöki Kar tanulói közül. Egyéb jellemzők alapján nagy különbségek nem láthatóak, az egyes alcsoportokban közel azonos arányban használták ki ezt a lehetőséget, bár megfigyelhető, hogy a diplomás családi háttérrel és később születettek már nem vették fel olyan arányban, mint más társadalmi csoportba tartozó társaik. 226
Minden kar esetében a diákok nagy része tanulmányaik alatt rendszeres vagy alkalmi jelleggel vállaltak munkát vagy egyéb pénzkereseti lehetőséget. Rendszeres jelleggel legnagyobb arányban vállaltak munkát a gazdasági, társadalomtudományi és pedagógiai képzésben résztvevők, legkevésbé pedig az állatorvosi képzésben tanulók dolgoztak tanulmányaik alatt rendszeresen. 227
A nem kvalifikált családi háttérrel rendelkező családok gyermekei, és a 1985 előtt születettek nagyobb arányban és rendszeres jelleggel vállaltak pénzkereseti lehetőséget felsőfokú tanulmányaik alatt, és ugyanez igaz a költségtérítéses és esti, levelező vagy távoktatási tagozaton tanulók körében is. A tanulók többsége nem abban a városban szeretne letelepedni, ahol éppen tanul, bár a karok diákjainak 10-55 százalékánál a jövőbeni elképzelések között ilyen tervek is szerepelhetnek. 228
A Víz- és Környezetgazdálkodási Kar és a Gazdasági Kar hallgatóinak kivételével minden kar tanulóinak többsége nem lenne hajlandó arra, hogy kevesebb végzettséget igénylő állást is elvállaljon azért, hogy a tanulmányainak helyszínt adó városban maradhasson, ezt a véleményt főleg az Állatorvostudományi Kar és a Pedagógiai Kar hallgatói osztják. 229