Márkus Béla UNIGIS - TÉRINFORMATIKAI TÁVOKTATÓ PROGRAM Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezôi Fôiskolai Kar Térinformatika Tanszék 8002 Székesfehérvár Pf. 52. Email: unigis@geo.cslm.hu UNIGIS - DISTANCE LEARNING COURSE IN GIS UNIGIS is an international network of universities providing a programme of distance learning education in GIS. THE CONCEPT: The programme is designed to meet the educational needs of professionals involved in designing, managing, and using Geographical Information Systems who cannot invest in substantial full time courses. It allows of access to experienced GIS users and educators who will provide courses with features designed to meet these needs: 1. common course content and recognised postgraduate qualification, 2. self study packs, 3. assessment through exercises, 4. support by phone, fax, Email, Internet, BBS, 5. students work at own speed, 6. emphasis on design and applications, 7. tried and tested software, exercises and datasets, 8. use of professional GIS software. WHO SHOULD PARTICIPATE? The course is useful for managers to broaden their appreciation of GIS and to gain experience of a wide range of issues. For project managers, it provides essential training in the technical and design aspects of GIS. For users, it provides a framework for application development. Already, students from government departments, utilities, local government, consultancies and education have successfully followed the course. THE NETWORK: Three universities in Britain developed the distance learning diploma and successfully launched it in 1992. In 1993 the Free University of Amsterdam and the University of Salzburg, in 1995 the University of Sopron became joint members of the International network. Each institution offers a diploma qualification of postgraduate level around a common course content, structure and administration. Translation and development of material is undertaken by the members of the network to meet national or market sector needs. All materials offered by participating institutions are available to the network.
2 BEVEZETÉS A térinformatika az elmúlt években széleskörûen elterjedt hazánkban is. Talán elegendô, ha csupán az OMFB Nemzeti Térinformatikai Projektjére vagy a földhivatalok számítógépesítési PHARE programjára hivatkozom, de az érdeklôdést jól mutatja a szolnoki és a GIS/LIS konferenciák sikere is. A térinformatikai szakemberek iránti igény ennek megfelelôen fokozódik. A témában meghirdetett továbbképzô illetve szakmérnöki tanfolyamainkra a túljelentkezés jellemzô. A tíz-tizenöt évvel korábban végzett hallgatóink - a megváltozott körülmények miatt - egyre nagyobb számban igénylik az új ismereteket. A mind mennyiségben, mind minôségben növekvô igények gyors és hatékony teljesítésére a távoktatás a legmegfelelôbb módszer. Az oktatási intézmények évek óta nehéz helyzetben vannak. A felsôoktatási intézmények elveszítették korábbi nem-oktatási piacaikat. A KK munkák nagyrészt megszüntek, az állami megbízásokért és a kutatási munkákért nagy harcot vívnak az akadémiai illetve egyéb kutatóintézetekkel. Ebben a helyzetben a hardver és szoftver fejlôdését követni, a társadalmi és gazdasági változások kívánta tantervi változtatásokat végrehajtani, az oktatási anyagot folyamatosan korszerûsíteni és világszinten tartani még a nagyobb intézmények sem mindig képesek. Az EFE FFFK Térinformatika tanszéke felismerte, hogy az oktatási igények és követelmények illetve a fejlesztési lehetôségek közötti ellentét feloldásának kulcsa a kommunikáció, a kooperáció és koordináció következetes alkalmazása. Erre ad példát az elôadás. Az UNIGIS 1 térinformatikai távoktató hálózattal évek óta szoros kapcsolatban állunk. A hálózatot a nyolcvanas évek végén, 3 angol egyetem - a Manchester Metropolitan University, a University of Salford és a University of Huddersfield - alapította, hozzájuk csatlakozott a Free University of Amsterdam és a Salzburgi Egyetem. Az UNIGIS - elôadásomban vázolandó - oktatási koncepciója és fejlesztési stratégiája jól illeszkedik elvárásainkhoz. A fentiekbôl kiindulva a a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem és a Földmérési és Földrendezési Fôiskolai Kar vezetése az elmúlt évben úgy döntött, hogy a Térinformatika Tanszék csatlakozzék a hálózathoz. Az elôadás célja az UNIGIS térinformatikai távoktató tananyag bemutatása, néhány oktatási módszer és tapasztalat, valamint a közeljövô fejlesztéseinek ismertetése, különös tekintettel a magyar vonatkozásokra. 1 korábban InterGIS
3 A TÉRINFORMATIKA TANSZÉK OKTATÁS Az információtechnológia fejlôdése a földmérésben meghatározó változásokhoz vezetett. A mérési technológiák alapvetô változásán túlmenôen a feldolgozási munka is döntôen változik, esetenként a munka végcélját illetôen is, hiszen a korábban megszokott térképi végtermék helyett ma már általában digitális adatbázist kell építeni, vagy azt elemezve levezetni a speciális, tematikus térképeket. Az új feladatok ellátására mihamarabb át kell képezni a szakmában dolgozókat. Az EFE FFFK az elsôk között ismerte fel a térinformatika oktatásának igényét, és a Földmérési és Távérzékelési Intézettel közösen már 1989-ben megszervezte a Távérzékelési és Térinformatikai Tanszéket, amely az 1989/90. tanévben 3 féléves Térinformatika szaküzemmérnökképzést indított. A térinformatika ma már többé-kevésbé önálló tudomány. A Fôiskolán 1994-ben - az országban elsôként - alakult meg az önálló Térinformatika Tanszék. A tanszék fô feladata a nappali képzésben a számítástechnika és - információtechnológiai szemléletre alapozott - térinformatikai tananyag kidolgozása és oktatása. A nappali képzés tárgyairól a következô oldal ad áttekintést. A nappali képzésen kívül a tanszék gondozza a Térinformatika szakmérnöki továbbképzést. A kurzus gerincét az NCGIA Core Curriculum alkotja. A jelenleg folyó kurzus ebben a félévben fejezôdik be. A következô kurzust 1996. februárjában indítjuk. Világosan látjuk, hogy a térinformatika akkor válik majd igazán hatékony eszközzé, ha minden szakterület beépíti saját eszköztárába, ismeretrendszerébe, megtalálja az új módszerekhez legjobban alkalmazkodó technológiát. Más oldalról a térinformatika olyan eszköz, amelyet nemcsak tanítani kell, de amellyel tanítani lehet, át kell tehát gondolnunk az ebben rejlô lehetôségeket. Éppen ezért a tanszék fontos feladatának tekinti az ismeretterjesztést, a térinformatika alapjainak, lehetôségeinek és korlátainak megismertetését az EFE FFFK szûkebb és tágabb környezetével. A tanszék segítséget kell adjon a társtanszékeknek a térinformatika szaktárgyakba való integrálásában, de a tágabb környezetbe értve támogatnia kell a tanszéknek a magyar földmérés, földnyilvántartás korszerûsítési munkáit, a földtulajdonváltozás nyomonkövetését és a várhatón bekövetkezô mûszaki földrendezések korszerû végrehajtását.
4 DR. SZEPES ANDRÁS: SZÁMÍTÁSTECHNIKA 168 óra 1. félév: Informatikai alapismeretek: Az informatika fejlôdése, adatok, adatállományok, adatbázis, adattárolás, hardver alapismeretek, az operációs rendszerek szerepe, állománykezelés, szövegszerkesztés. 2. félév: Programozási alapismeretek: Algoritmusok, a programozás alapjai, a Turbo Pascal programozási nyelv alapelvei és legfontosabb parancsai, számítógépes grafika, rendszertervezés, számítógéppel segített szoftvertervezés. 3. félév: Geodéziai adatfeldolgozás: Automatizált geodéziai rendszerek, terepi adatrögzítés gépbe töltése, a digitális térkép fogalma és jelentôsége, interaktív adatfeldolgozás, digitalizálás, digitális domborzatmodellek felépítése, térbeli adatok kezelése MapInfo szoftverrel. DR. MÁRKUS BÉLA: TÉRBELI GONDOLKODÁS 28 óra 4. félév: A vektoros és raszteres GIS alapjai az Idrisi szoftver tükrében: térbeli adatok típusai, feldolgozása és megjelenítése, raszteres adatszerkezetek és elemzésük, adatbázis lekérdezési technikák, térképi algebra, távolsági és szomszédsági elemzések, vektoros adatszerkezetek és elemzésük, adatok importja és exportja, adatbázis kezelés, transzformációk, osztályozás, földhasználati értékelés, pontossági vizsgálatok, térképszerkesztés, bevezetés a térbeli döntéselôkészítésbe. DR. MÁRKUS BÉLA: A TÉRINFORMATIKA ALAPJAI 28 óra 5. félév: Az ARC/INFO megismerése és gyakorlati használata: térbeli adatok és tárolásuk, alkalmazás tervezés, adatbázis tervezés, adatgyûjtés digitalizálással, topológiai struktura felépítése, adatbázis szerkesztés, leíró adatok bevitele, adatbázis kezelés, elemzés: övezetek, átlapolás, szelektálás, interpretálás, átminôsítés, adatmegjelenítés: térképek és jelentések, makroprogramozás. DR. VÉGSÔ FERENC: TÉRINFORMATIKA 6. félév: Bevezetés a térinformatikába, GIS hardver, szoftver, adatbázis, személyzet, adatmodellek, az adattól az információig, az adatbázis karbantartása, adatelemzés, megjelenítés, GIS alkalmazások, projekt menedzsment, adat- és hálózati szabványok. 84 óra A nappali képzés térinformatika tantárgyai
5 A tanszék létszáma jelenleg nyolc fô: a tanszékvezetôn kívül 2 fôiskolai docens, egy tudományos fômunkatárs és egy tudományos munkatárs, egy tanszéki mérnök és két tudományos ösztöndíjas alkotja. Feladataink végrehajtásához három számítógép-terem és két kísérleti laboratórium nyújt keretet. EGYÜTTMÛKÖDÉSI ÉS KUTATÁSI TÉMÁK A tanszék törekszik a Fôiskolán korábban kiépült oktatási - tudományos kapcsolatok további bôvítésére a térinformatika területén. Ennek keretében a legfontosabbak között a következôket említem meg: 1. A Térinformatika tanszéken 1994 ôsze óta REGIONÁLIS IDRISI RESOURCE CENTER mûködik, melynek legfontosabb feladata a térinformatikai gondolkodás terjesztése, az IDRISI program népszerûsítése. Ebben a minôségben rendszeresen szervezünk hazai és nemzetközi tanfolyamokat. A tanfolyamok célja az új IDRISI for WINDOWS lehetôségeinek részletes ismertetése és gyakoroltatása. A következô tanfolyamokat 1996. januárjában és májusában tartjuk. 2. A Tanszék 1995 óta az UNIGIS nemzetközi térinformatikai távoktató hálózat magyarországi képviselôje. Az UNIGIS távoktatási képzést 1995-ben indítottuk meg. Errôl részletesebben az elôadás második részében esik szó. 3. Open Learning for Land Offices néven (röviden: OLLO) TEMPUS projektet kezdeményeztünk és koordinálunk, a Fôiskola társtanszékeinek széleskörû bevonásával, az East-London Egyetemmel (UeL) együttmûködésben. Ennek célja alapvetôen a földhivatali számítógépesítés PHARE programjának oktatási hátterét biztosítani, de a tanmenetben már szerepel a birtokrendezéssel kapcsolatos oktatási feladatok megalapozása is, ahol a térinformatikának kiemelt szerepe van. A projektben 12 távoktató modul kidolgozása szerepel. A szakmai visszajelzéseket a Földmûvelésügyi Minisztérium illetve egy Tanácsadó Testület biztosítja. Az oktatásmódszertani problémák kezelésére további partnereink a Veszprémi Egyetem Regionális Távoktató Központja és a Leuveni Egyetem. 4. A Magyar Ûrkutatási Iroda támogatásával intenzíven foglalkozunk a hulladékelhelyezés problémáival, nevezetesen azokkal a kérdésekkel, melyekre válasz várható a távérzékelés és a földrajzi információs rendszerek integrált alkalmazása révén. 5. Az ûrtávérzékelés és a térinformatika régészeti alkalmazására projektet indítottunk a NASA JPL, a World Monument Found és a Royal Angkor Foundation támogatásával. A SIR/C-X/SAR radar képfeldolgozási projekt célja az Endeavour ûrsikló által speciálisan az emberi civilizáció fejlôdésének kutatására készített radar felvételek
6 térinformatikai feldolgozása. A projekt régészeti oldalát a Londoni Egyetem Keleti és Afrikai Tudományok Intézete (SOAS) biztosítja. 6. A GeoView Systems támogatásával objektum-orientált alkalmazások kutatási fejlesztését végezzük a GreenLine szoftverre alapozva. 7. OTKA munka keretében kutatásokat végzünk a térinformatikai elemzések megbízhatóságának vizsgálatára, a Budapesti Mûszaki Egyetem és a soproni MTA GGKI közremûködésével. 8. Országos Kiemelésû Társadalomtudományi Kutatások (OKTK) keretében 1995-ben kidolgoztunk egy angol-magyar térinformatikai értelmezô szótárt, melyet még ebben az évben nyomtatásban is megjelentetünk. 9. A tanszék aktív tagja a WELL (West-East Linked Laboratories) GIS COPERNICUS projektnek. A projekt célja az együttmûködô partnerek számítógépes hálózati munkájának támogatása. A WELL-GIS alakuló ülését a GIS/LIS`95 konferencián tartotta. A projekt keretében a kelet-európai partnereknek Idrisi for Windows tanfolyamot szerveztünk 1995-ben. 10. Egy MTA - DFG projektben - az Örvényesi-Séd vízgyûjtôjén - négy talajeróziós modell összehasonlítását, illetve a Wishmayer-Smith módszer finomítását és paraméterezését végezzük, magyar részrôl az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetével együttmûködésben, a német partner a Trieri Egyetem Fizikai Földrajzi tanszéke. 11. A Térinformatika tanszék a Debreceni Agrártudományi Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási tanszékével koordinált térinformatika oktatási fejlesztéseket végez egy FEFA projekt keretében, ugyanígy partnerként mûködnek közre egymás TEMPUS projektjeiben. UNIGIS Érzékelve a posztgraduális távoktatási térinformatikus-képzés szükségességét, elsôként a University of Salford kísérelte meg a megvalósítást. Megkezdték a távoktató anyagok fejlesztését, azonban rövid idô múltán felismerték, hogy a megfelelô minôség biztosítására kooperáció szükséges. A fejlesztésre UNIGIS néven 3 angol egyetem egyesült erôvel vállalkozott (University of Huddersfield, Manchester Metropolitan University, University of Salford). A szervezet rövidesen egy holland (Free University Amsterdam) és egy osztrák (Universitaet Salzburg) egyetemmel bôvült, és InterGIS néven európai hálózattá vált. Tekintettel arra, hogy a Bull megtámadta a névhasználatot, a szervezet 1995-ben visszatért eredeti nevéhez. Az EFE FFFK 1995.
7 februárjában kapcsolódott be az UNIGIS hálózatba, átvéve az eredeti angol anyagok oktatási jogát és megkezdve azok magyarítását. Az elmúlt hónapokban Olaszország és Románia írt alá UNIGIS csatlakozási szerzôdést, Kanada, Qatar és Trinidad szerzôdése elôkészítési fázisban van. OKTATÁSI CÉLOK A térinformatika elvi alapjai látszólag nagyon egyszerûek. A gyakorlati alkalmazásban viszont rendkívül sok probléma jelentkezik. Ezen problémák egy része mûszaki, de nagy része szervezési, szervezeti, jogi kérdésekkel kapcsolatos. A térinformatikai rendszer létét eredendôen határozza meg viszonya a tágabb környezetével. Az elmondottakból kitûnik, hogy az oktatásnak széleskörûnek, ugyanakkor igen sokrétû ismeretanyagot tartalmazónak kell lennie. A térinformatika a problémák komplex informatikai kezelését kívánja. Tapasztalatok mutatják, hogy gyakran indítanak olyan térinformatikai projekteket ahol ez elsikkad, és ennek következményeként a projekt elbukik. Az UNIGIS képzés célja az említett társadalmi igények és a hallgató egyéni érdekeinek kielégítése: a hallgatók megismertetése a térinformatika alapjaival, átfogó képet adva a térinformatika egészérôl, különös tekintettel az adatgyûjtési, adatkezelési és megjelenítô-térképezési technológiákra, a strukturált gondolkodás, a kreativitás és a számítógépes problémamegoldó készség fejlesztése önálló feladatok kapcsán, gyakorlati készség kialakítása a korszerû számítógépes rendszerek használatában és az adatgyûjtés, valamint az elôállított végtermék megbízhatóságának értékelésében. Hallgatóink képesek lesznek a tanfolyam elvégzése után a térinformatika területén mûszaki, kutatási és szervezési problémák megoldására, a legmegfelelôbb adatgyûjtési módszerek megválasztására és megtervezésére, adatbázisok tervezésére és kezelésére, az adatelemzési folyamat kialakítására, végrehajtására, az eredmények kulturált megjelenítésére a legkülönbözôbb eszközökön, a minôségbiztosítási folyamat kialakítására, térinformatikai rendszer megvalósítására, térinformatikai projekt menedzselésére.
8 NYITOTT OKTATÁS A képzés nyitott valamennyi egyetemi vagy fôiskolai végzettséggel, illetve legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal és középfokú képesítéssel rendelkezô számára. Szakirányú ismeretek hiányában a hallgatók elôkészítô foglakozást igényelhetnek. A távoktatás ideális felnôtt-oktatási forma. A hallgató otthon szabadidejében tanulhat, és két év alatt felsôfokú térinformatikai képesítéshez juthat. Tíz távoktató modul, részletesen kidolgozott tananyag, szakirodalmi válogatások és ellenôrzô példák segítik a tanulásban. Az öt intenzív szeminárium lehetôséget biztosít a legkorszerûbb technológiák és szoftverek gyakorlati megismerésére is. Az intenzív tanfolyamokról való távolmaradás esetén a hallgató megkapja a vonatkozó tananyagot, így lehetôsége van a gyakorlatok végrehajtására otthon vagy saját munkahelyén. A legjobb hallgatók ösztöndíjat kaphatnak a társegyetemekre. KÉPZÉS A képzés két szakaszban történik. Az elsô szakaszban a hallgatók minimálisan négy félév elvégzésével végigvesznek 14 távoktató modult. A tanmenetet a következô oldal mutatja. Az ezekrôl való eredményes beszámoló után a hallgatók képesek lesznek: az adatgyûjtési folyamat megtervezésére, adatbázisok kezelésére, összekapcsolására, térbeli elemzések végrehajtására, hatékony számítógépes megjelenítésre, térinformatikai projekt levezetésére, adatkezelési, menedzselési, tudományos problémák térinformatikával történô megoldására, a minôségbiztosítási folyamatok megtervezésére. Az elsô szakasz sikeres teljesítése után a felsôfokú végzettséggel rendelkezô hallgatók diplomamunkát készíthetnek, ha a 14 modulból legalább 11 modult 40 %-os szinten teljesítettek (az átlagteljesítmény 40 % felett kell legyen). A diplomatervezés idôtartama minimálisan egy félév. A diplomamunkában a hallgatónak bizonyítania kell: problémamegoldó képességét, az irodalomban való jártasságát és adaptációs készségét, és a választott területen az elméleti ismeretek gyakorlatba való ültetésének képességét.
9 Félévek Modulok 1 2 3 4 0, Bevezetô - intenzív tanfolyam 0 1, Áttekintô GIS ismeretek 6 2, Térbeli gondolkodás 6 3, GIS alapismeretek - intenzív tanfolyam 3 4, Térbeli adatok 6 5, Leíró adatok 4 6, Térbeli mûveletek 6 7, Térbeli adatok és mûveletek- intenzív tanfolyam 4 8, Adatgyûjtés 6 9, Minôségbiztosítás 6 10,Megjelenítés 4 11,Adatgyûjtés, megjelenítés- intenzív tanfolyam 4 12,Szervezési ismeretek 6 13,GIS projekt - GIS építés 6 14,GIS projekt - intenzív tanfolyam 3 Összes kreditpont 15 20 20 15 UNIGIS tanmenet Az intenzív tanfolyamok célja
10 az adott félév moduljaiban tanultak gyakorlati alkalmazása, a csoportmunka gyakoroltatása, a legelterjedtebb szoftverek megismerése. A tanmenetben említett intenzív tanfolyamok sorrendben a következô szoftverekre épülnek: 1. Idrisi for Windows 2. MapInfo, MapBasic, 3. Microstation, MGE, 4. ARC/INFO, ArcView. A tandíj félévenként kerül megállapításra, mely magában foglalja a távoktatási tananyagot, az oktató (Idrisi for Windows) és bemutató programok árát, a személyes, telefon és fax konzultációs lehetôségeket, a konzulens (tutor) és az intenzív tanfolyamok költségeit. A hallgatókkal való kapcsolattartást BBS és Internet szolgáltatások egészítik ki. KÉPESÍTÉS A képesítés megnevezése: Végbizonyítvány A középiskolai képesítéssel rendelkezô hallgatók a modulok eredményes teljesítése után térinformatika szakirányban végbizonyítvánnyal fejezik be a tanulmányaikat. A záróvizsga letételérôl oklevelet kapnak. Szakmérnöki oklevél A felsôfokú képesítéssel rendelkezô rendelkezô hallgatók a modulok eredményes teljesítése és a sikeres záróvizsga után térinformatika szakirányban szakmérnöki oklevelet kapnak. Másoddiploma A felsôfokú képesítéssel rendelkezôk a szakmérnöki oklevél megszerzése, majd a diplomamunka megvédése után másoddiplomát kapnak térinformatika szakirányban. Az egyetemi oklevelet az EFE állítja ki. Angol tanúsítvány Az UNIGIS a végzettséget M.Sc. szintként ismeri el, és ezt angol nyelvû okirattal (Transcript of Studies) bizonyítja.
11 TANANYAG FEJLESZTÉS - MULTIMÉDIA VAGY MULTI-MÉDIA? A távoktatásban fokozott hangsúlyt kap az elôre elkészített, részletesen kidolgozott tananyag. Az UNIGIS tananyag döntô többségét jelenleg - és még hosszú távon - az írott anyagok teszik ki. Minden modul két részbôl áll: elméleti anyag (Course Notes) és kötelezô irodalom (Included Articles). Ezt számítógépes demonstrációk illetve szimulációk egészítik ki. Az UNIGIS számítógéppel segített oktatási fejlesztéseit az Asymetrix ToolBook 3.0 multimédia fejlesztô szoftverével végzi. Ezzel a szoftverrel készülnek a Learning Station anyagok, melyek nagy segítséget jelentenek a tanulás színesítésében, illetve az anyag gyakoroltatásában. A médiák sorát hang és videokazetták, BBS és Internet szolgáltatások egészítik ki. A címben feltett gyakorlati kérdésre tehát a multimédia egyoldalú alkalmazása helyett az UNIGIS a sokféle média (multiple media) alkalmazásával adja meg a választ. A kurzus 10 alapmodulját minden évben felújítva kapják meg a hallgatók. Ezek folyamatosan jó minôségét az UNIGIS szavatolja. Az egyre szélesedô hálózat nyújtotta növekvô tudásbázis kihasználására az UNIGIS új modulok kidolgozását határozta el. Az új központok választható modulok fejlesztésével járulnak hozzá a hálózat további sikereihez. Ebbôl a munkából az EFE FFFK A térinformatika erdészeti alkalmazásai (GIS Applications in FORESTRY) címû modullal veszi ki a részét. Az elméleti anyag Tvordy György és a szerzô gondozásában készül (tartalomjegyzékét lásd a következô oldalon), az esettanulmányokat Bácsatyai László irányításával Czimber Kornél és Varga Zsolt készítik. TAPASZTALATOK, TERVEK Az UNIGIS tananyagok magyarításának tapasztalatai jól hasznosíthatók a nappali képzés korszerûsítésében, de különösen jól használhatók a levelezô és a szakmérnöki tanfolyamok hatékonyságának fokozásában. Az UNIGIS sikereire idôközben két másik magyar egyetem - a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Agrártudományi Egyetem - is felfigyelt. Velük az EFE FFFK megállapodott abban, hogy a következô tanévtôl regionális központként résztvesznek az oktatásban. A központok önálló arculatát a DATE mezôgazdasági, vízgazdálkodási, környezetgazdálkodási irányultsága, az ELTE általánosabb földrajzi érdekeltsége, az EFE FFFK adatgyûjtés-, adatmenedzsment orientáltsága jelenti. Remélem, hogy elôadásommal sikerült képet adni az oktatás- és tanszékfejlesztésünk stratégiájáról, szemléltetni a Térinformatika tanszék nyitottságát a bevezetôben említett kommunikációra, kooperációra és koordinációra. Bízom benne, hogy jövôre ennek újabb példájáról, az OLLO TEMPUS projekt elsô eredményeirôl tudok beszámolni.
12 GIS APPLICATIONS in FORESTRY Course Notes Béla Márkus - György Tvordy University of Forestry and Wood Sciences SOPRON, HUNGARY 1. INTRODUCTION 2. GETTING STARTED 2.1. Why is it needed to apply GIS in Forestry? 2.2. GIS Progress report in forestry 3. FOREST MANAGEMENT 3.1. Forest stand assessment 3.2. Business analysis and methodology 3.3. Integrated GIS for forestry companies 3.4. Forest ecosystem management 3.5. Environmental monitoring and assessment 4. DECISION SUPPORT SYSTEMS 4.1. Importance of database normalization for DSS 4.2. The McGregor model forest program 4.3. Protecting endangered spaces 4.4. Environmental DSS 4.5. DSS for landscape management 5. PLANNING 5.1. A potential forest stand planning 5.2. Woody biomass inventory and strategic planning 5.3. Municipal environmentally sensitive area planning 5.4. The evaluation of ecosystem health 5.5. Infrastructure and the environment 6. MODELING 6.1. A Forest Landscape Design Model 6.2. Site modelling for recreation area 6.3. Knowledge base ecosystem modelling 6.4. Incorporation of forest growth and yield models into a GIS 6.5. Modeling critical habitat 6.6. Forest fire behavior modeling 6.7. Integration of GIS and 3D models of spatial processes