Az összetett mondatok I. Fajtái ) Mellérendelő mondat - kapcsolatos - ellentétes - választó - magyarázó - következtető 2.) Alárendelő mondat - alanyi - állítmányi - tárgyi - határozói - jelzői II. Jellemzői - Kettő vagy több tagmondatból áll - A tagmondatokat vessző választja el egymástól - Tagmondat: egy predikatív szószerkezet (alany-állítmány kapcsolat) található benne - Lehet többszörösen összetett mondat is kettőnél több tagmondat található benne - Lehet tisztán mellérendelő vagy alárendelő is a többszörösen összetett mondat, de lehet vegyes is.
A mellérendelő mondat I. Jellemzői - A tagmondatok egyenrangúak - A tagmondatok között tartalmi összefüggés van - A tagmondatok között kötőszó található (ha nincs ott, akkor kiegészíthető vele) - A mondatvégi írásjel mindig az utolsó tagmondat írásjele II. Fajtái és jelölései ) Kapcsolatos a) Jelentése Az első tagmondat gondolatát a második egy újabb gondolattal bővíti. és, meg, is, sőt, sem, se, nemcsak hanem is (azonfelül, egyrészt másrészt, még, ráadásul, részben, részint. ) - álló egyenessel elválasztom egymástól a tagmondatokat - megszámozom a tagmondatokat - bekeretezem a kötőszót - a kötőszó segítségével meghatározom a mellérendelés fajtáját - felrajzolom az ábráját - a körbe beleírom a tagmondatok számát Se nem mondok rosszat, / se nem gondolok. 2.) Ellentétes a) Jelentése A második tagmondat tartalma ellentétes az első mondat tartalmával. de, pedig, azonban, ellenben, mégis, mégse, viszont, csak, hanem (ám, ámde, csakhogy, ellenkezőleg, mindamellett, mindazonáltal ) Az este még hűvös volt, / de aztán délire fordult a szél.
3.) Választó a) Jelentése A tagmondatok különböző lehetőségeket tartalmaznak, ezek közül lehet választani. vagy, akár Vagy kirándulni megyünk holnap, / vagy itthon pihenünk. 4.) Magyarázó a) Jelentése A második tagmondat magyarázza az elsőben található állítást. OKOZAT OK azaz, vagyis, ugyanis, hiszen, tudniillik ( egyébként, egyszóval, különben, másképp, úgyis, vagyis ) Sok mondatot elemeztél, / vagyis alaposan felkészültél. 5.) Következtető a) Jelentése Az első tagmondat tartalmából következik a második állítása. ezért, tehát, így, ennélfogva Jól tanultál, / ezért elmehetsz a koncertre.
III. Többszörösen összetett mellérendelő mondat A homályos estében megcsillant a patak vize, / de partja már sötétbe veszett, / és 3. a lovak horkolva álltak meg előtte. 3. Haragszik rám anyukám a rossz jegy miatt, / mert nem szól hozzám, / 3. 4. de hamarosan megbocsát, / ugyanis kijavítom a jegyemet. 3. 4.
Az alárendelő összetett mondat I. Jellemzői a) A tagmondatok nem egyenrangúak - főmondat hiányzik belőle egy mondatrész a hiányzó mondatrészt egy utalószó helyettesíti - mellékmondat a hiányzó mondatrészt fejti ki bővebben kötőszó kapcsolja a főmondathoz (ha nincs ott, akkor behelyettesíthető) b) A mondatvégi írásjel fajtáját a főmondat határozza meg c) A tagmondatok sorrendje - főmondat mellékmondat - mellékmondat főmondat - közbeékelés: mellékmondat főmondat mellékmondat - közbeékelés: főmondat mellékmondat - főmondat d) Az elemzés menete - álló egyenessel elválasztjuk egymástól a tagmondatokat - megszámozzuk a tagmondatokat - az utalószót bekarikázzuk - a kötőszót bekeretezzük - ahol az utalószó van, az a főmondat - a főmondatot elemezzük - amilyen mondatrész az utalószó, olyan alárendelés lesz - lerajzoljuk az ábráját a főmondat karikájába beírjuk a tagmondat számát a mellékmondat négyszögébe beírjuk az alárendelés fajtáját
II. Fajtái és jelölései ) Alanyi alárendelés A az, ez; úgy, olyan, annyi; hogy, aki, ami, amely, Nem csoda az, hogy előbb fáradt ki. Ami parancs, az parancs. A A 2.) Állítmányi alárendelés Á az, azok, azé, ugyanaz, akkora, annyi, olyan hogy, aki, ami, amely, amilyen, amekkora, ahány, amennyi Olyan a színe, mint a vasnak. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. Á Á
3.) Tárgyi alárendelés T azt, ezt; olyat, annyit, akkorát, úgy, mindazt, ugyanazt, azokat hogy, aki, ami, amely, [mi] Tudjuk azt, hogy Jókai sok élményt visz az írásaiba gyerekkorából. T 4.) Határozói alárendelés Annyi féle határozói alárendelés van, ahány féle határozó. Mindegyiknek saját utalószavai és kötőszavai van. A/ Helyhatározói alárendelés Hh ott, onnan, oda, arról, erre, eddig, ahol, ahonnan, ahova, amerre, ameddig, amíg haddig nyújtózkodjál [te], ameddig a takaród ér! Hh
B/ Időhatározói alárendelés Hi akkor, azalatt, aközben, amikor, amidőn, mialatt, alighogy, amint, ahogy, mihelyt, miután, mielőtt, mikor, hogy, Amikor a vadgalamb elhallgatott, [ i akkor] mi nagy csend lett haz erdőn. 2. Hi C/ Eszköz- és társhatározói alárendelés He Ht azzal, azáltal, azon, attól, olyanokkal hogy, aki, amely, ami, akivel, amivel tolyanokkal barátkozz[te], akiktől jót tanulhatsz! Ht eazzal dolgozik [ő], ami a keze ügyébe kerül. He
D/ Ok- és célhatározói alárendelés Ho Hc azért, amiatt, arról, attól, mert, mivel, minthogy, hogy, mintha, amiért, c Azért vagyunk ha világon [mi], hogy valahol otthon legyünk benne. Hc Hogy 2. időben feladd a levelet, o azért telefonálok iújra [én]. Ho E/ Mód- és állapothatározói alárendelés Hm Há úgy hogy, ahogy, mintha, múgy érezte [ő], mintha szaladna alatta a föld. Hm Ahogy eltátotta [ő], áúgy maradt az álla. Há
F/ Részeshatározói alárendelés Hr annak, azoknak, annak a számára, aki, ami, akinek, aminek, Aki bottal köszön, r annak edoronggal felelnek [ők]. 2. Hr G/ Számhatározói alárendelés Hsz annyiszor, hogy, ahányszor, valahányszor, szhányszor mondjam még [én], hogy figyelj az órán! Hsz
H/ Eredethatározói alárendelés Her onnan, abból, attól, hogy, aki, ami, erabból baj lesz, ha dohányzol. Her I/ Eredményhatározói alárendelés Hed azzá, olyanná, hogy, aki, ami, ed Azzá válik ma keze alatt [az], amivé formálja az agyagot. Hed
J/ Fok- és mértékhatározói alárendelés Hf-m úgy, annyival, hogy, amennyivel, amennyire, mennél, Jancsit i már nem érdekelte f-mannyira a játék, mint régen. Hf-m 5.) Jelzői alárendelés Annyi féle jelzői alárendelés van, ahány féle jelző. Mindegyiknek saját utalószavai és kötőszavai van. A/ Minőségjelzői alárendelés Jmi oly, olyan, ugyanolyan, akkora, ugyanakkora hogy, akár, az, azt mi Olyan nagy volt ba fák levele, hogy szűrnek is untig elég volna fele. Jmi
B/ Mennyiségjelzői alárendelés Jme annyi, ugyanannyi, az, akkora, ahány, amennyi, valahány, hogy, mint, Ahány ház, meannyi szokás [van]. 2. Jme C/ Birtokos jelzői alárendelés Jb b) Jellegzetes kötőszavai annak, azoknak, c) Jellegzetes utalószavai aki, ami, amely, hogy, Akit tisztelek, b annak a véleménye fontos r nekem. 2. Jb
III. Sajátos jelentéstartalmú mondatok - Néhány mellékmondat nem csak egy szerepet tölt be. Azon kívül, hogy valamilyen mondatrész szerepét tölti be, más jelentést is hordoz. - Pl. A minőségjelzői alárendelésnek hasonlító szerepe is van. - Ilyenkor a sajátos jelentéstartalomról nevezzük el az alárendelést. - A sajátos jelentéstartalmat a jellegzetes kötőszavakról lehet felismerni. - Sajátos jelentéstartalmak feltételes megengedő következményes hasonlító ) Feltételes jelentéstartalmú mondat a) Fogalma Azt a körülményt, feltételt fejezi ki, amelynek be kell következnie ahhoz, hogy a főmondatban foglalt megállapítás megvalósulhasson. Rendszerint idő-vagy állapothatározót fejt ki. feltételes ha, hogyha Ha ez a könyv nem kell senkinek, i akkor elviszem [én]. 2.) Megengedő jelentéstartalmú mondat a) Fogalma Azt a körülményt, feltételt foglalja magában, amely bizonyos fokig ellentétben van a mondat tartalmával, de nem akadályozza meg, azaz "megengedi" a főmondatban foglaltak megvalósulását. megengedő c) Utalószava általában nincs d) Jellegzetes kötőszavai bár, bárha, ámbár, jóllehet, holott, hogy, akár, e) Jellegzetes utalószavai aki, ami, amely, hogy, f) Mondatelemzés kj Ez a ház i még áll, bár már elég rozzant.
3.) Következményes jelentéstartalmú mondat a) Fogalma A főmondatban megnevezett fogalomnak a következményét fejti ki. Kifejezhet minőséget, mennyiséget, vagy állapotot. következményes hogy, úgyhogy, míg d) Jellegzetes utalószavai olyan, akkora, annyi, olyat, annyian, úgy, annyira, olyannyira, addig e) Mondatelemzés múgy sietett,[ő] hogy majd orra bukott a lépcsőn. 4.) Hasonlító jelentéstartalmú mondat a) Fogalma A hasonlító határozói mellékmondat a főmondatban található hasonlító határozót fejti ki. hasonlító mint, ahogy, mintsem, semmint, semhogy, hogysem, mintha d) Jellegzetes utalószavai annál, azoknak e) Mondatelemzés hstöbbe került a csomagolás, mint maga az ajándék.