Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 6/2004.(V.24.) számú R e n d e l e t e a Pécsi tó védetté nyilvánításáról. Orfű Község Önkormányzati Testülete a természet védelméről szóló 1996. évi LIII-as törvény, 22. f. pontja alapján az érintett szakhatóság véleményének kikérését követően az alábbi rendeletet alkotta. A védetté nyilvánított természeti terület 1.. (1) Orfű Község Önkormányzati Testülete Pécsi-tó Természetvédelmi Terület (továbbiakban védett természeti terület) elnevezéssel, helyi jelentőségű védett természeti területként védetté nyilvánítja Orfű Község közigazgatási területén lévő, a rendelet 1.sz. mellékletében felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 88.8455 ha kiterjedésű földrészleteket. (2) A védett természeti terület helyének térképi ábrázolását a rendelet 2.számú melléklete tartalmazza. A védetté nyilvánítás célja 2.. A védetté nyilvánítás célja az igen jelentős táj- és élőhelydiverzitási tényezőt jelentő, kiemelkedő számú kétéltűnek, hüllőnek, ritka és veszélyeztetett rovar-, hal, és emlősfajnak szaporodó- és élőhelyet biztosító, nagy területű vizes biotóp-komplex védelmének, jelenlegi formájában történő megőrzésének biztosítása. A védetté nyilvánított terület természeti értékei 3.. A védett természeti terület természeti értékeit a rendelet 3.számú melléklete tartalmazza. Alapvető védelmi, kezelési előírások 4.. A védett természeti terület kezelési tervét a rendelet 4.számú melléklete tartalmazza. 147
Egyéb rendelkezések 5.. A védett természeti terület kezelését az Orfű-Pécsi-tó Kht. látja el. Zárórendelkezés 6.. Az önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Füziné Kajdy Zita sk. polgármester Dr.Harmat Béla sk. jegyző 148
1.sz. melléklet A Pécsi-tó Természetvédelmi Terület földnyilvántartási adatai Orfű (hrsz) (műv.ág) (tulajd.) ha 775/2 közterület Orfű K. Önk. 0.1748 775/4 közterület Orfű K. Önk. 0.1210 776 árok Orfű K. Önk. 0.1156 777/1 sporttábor Bm-i Közgy. 2.2299 777/4 közút Orfű K. Önk. 0.1092 786 közút Orfű K. Önk. 0.0725 787/1 közterület Orfű K. Önk. 0.0674 799 tó, épület Bm-i Közgy. 22.3410 963 Pécsi tó Bm-i Közgy. 52.7476 970/1 park Pécs V. Önk. 1.1744 970/4 közterület Orfű K. Önk. 1.5462 1309/1 Pécsi-tó halastó(gát) Bm-i Közgy. 0.1823 1309/2 Pécsi tó halastó Bm-i Közgy. 2.7076 1310 töltés Bm-i Közgy. 0.0853 1364/1 Pécsi tó halastó(gát) Bm-i Közgy. 0.4970 1364/2 Repülőtér (beépítetlen t) Bm-i Közgy. 4.0982 1365 beépítetl.ter. Bm-i Közgy. 0.5755 Összesen: 88.8455 ha 149
2. sz. melléklet (TÉRKÉP!) 3.sz. melléklet 150
A Pécsi-tó Természetvédelmi Terület természeti- és táji értékei A múlt század 60-as éveiben értékes gyepterületek helyén kialakított orfűi tórendszer a mai időkre harmonikusan belesimult a környező tájba, egy új típusú biotópot képezve a zárt erdők, nedves és száraz gyepek és az emberi kultúrtáj jellemezte élőhelyegyüttesben. E tórendszer legnagyobb felületű eleme a Pécsi-tó. A környékbeliek, de messziről érkezők számára is igen kedvelt üdülőhely jelentős terhelése (horgászat, vizisportok, fürdőzés) ellenére is jelentős természeti érték. A beépítet, antropogén hatásokkal érintett területrészeket viszonylag háborítatlan, természetszerű területek szakítják meg, ahol értékes növény- és állatvilág is megfigyelhető. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Általános Élőhelyosztályozási Rendszerének (Á-NÉR) élőhely-típusai közül a következő természetszerű élőhelyek fordulnak elő a Pécsi-tavon és közvetlen környezetében: A1 B1 D5 J4 J5 K2 O8 P2 U9 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár Vizes élőhelyek zárt nádasai és gyékényesei Patakparti és lápi magaskórósok Fűz- és nyárligetek Égerligetek Hegyvidéki gyertyános-tölgyesek Domb- és hegyvidéki gyomos üde gyepek Spontán cserjésedő-erdősödő területek Állóvizek A felsorolt élőhelyeken több ritka, védett növényfajjal is találkozhatunk. A tó sekélyebb, déli végében a hínáros társulásban fordul elő, a Mecsekben csak itt megfigyelhető sulyom (Trapa natans). A partot néhol kísérő magaskórós társulásban a nagy termetű örménygyökért (Inula helenium) figyelhetjük meg. A tó észak-nyugati partjánál elterülő (a mellékelt térkép-vázlaton 3-as számmal jelölt) bokros-cserjés zónával szegett gyertyános-tölgyes alatt kora tavasszal a védett szártalan kankalinnal (Primula vulgaris) és májvirággal (Hepatica nobilis) is találkozhatunk. A tó legnagyobb botanikai értékét azonban egy jellegtelen, degradált terület rejti. A kis szigetre vezető út mellett és magán a szigeten is (a térképen 2-es terület) ritka orchidea-fajok kerültek elő. A figyelmes szemlélő megcsodálhatja az országosan is csak igen ritkán előforduló, apró termetű Norden nőszőfű (Epipactis nordeniorum) és a kicsit termetesebb Tallós nőszőfű (Epipactis tallosii) egyedeit. A növényvilághoz hasonlóan az állatvilág is gazdag ritka, védett, sőt fokozottan védett fajokban. Kiemelkedik közülük a fokozottan védett, pannon endemizmus (benszülött) magyar tarsza (Isophya costata). E rendkívül korán fejlődő (március eleje) szöcskefajnak a legerősebb magyarországi populációja a Nyugat-Mecsekben él. A múlt század 90-es éveiben az első, bizonyító példányok éppen a Pécsi-tó mellett, a régi reptér gyepéből kerültek elő (a 151
térképen 1-es terület). Szintén fokozottan védett faj, az Európai Vörös Könyves vidra (Lutra lutra). A folyamatos zavarás (horgászat) ellenére, gyakran lehet főként télen, és hátrahagyott nyomai alapján- tapasztalni jelenlétét. A karsztterület közelsége miatt a védett és fokozottan védett denevérfajok is rendszeresen látogatják a tavat, rovarzsákmányra vadászva. A sekélyebb, déli részen néha megfigyelhető volt a fokozottan védett kis kócsagok (Egretta garzetta) halászata is. Természetesen a vízfelület jelentős számú egyéb madarat is a Pécsi-tóhoz vonz. Közülük mindenképp kiemelendő a színpompás jégmadár (Alcedo atthis), és a télen az erdőkből lehúzódó hegyi billegető (Motacilla cinerea). Ugyanezen okból a tó kétéltű és hüllő faunája is kiemelkedő. A gyékényesekben, de különösen a sziget közelében mindig megfigyelhetők a napon sütkérező mocsári teknősök (Emys orbicularis). A partvédő kövek között jelentős számú kockás sikló (Natrix tessellata) les kishal zsákmányra, de természetesen egy-egy vízisikló (Natrix natrix) is bekapcsolódik a vadásztba. A farkos kétéltűek közül a pettyes gőtével (Triturus vulgaris), míg a békák közül a kecskebékával (Rana esculenta), a kacagó békával (Ranaridibunda) és a kis tavibékával (Rana lessonae) találkozhatunk. Nem a tóban élnek a barna varangyok (Bufo bufo) és az erdei békák (Rana dalmatina), de nélkülözhetetlen számukra a szaporodásuk miatt. Kora tavasszal több ezer példányuk vonul le a tóra párosodni, majd a petékből kikelő több millió ebihal kifejlődése után visszavonul az erdei élőhelyre. A jelentős számú betelepített halfaj mellett akad egy védett faj is a Pécsi-tóban, mégpedig a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus). A tó rovarfaunája még igen kevéssé kutatott, azonban a részletes vizsgálatok során főként a szitakötők rendjéből- nagyszámú védett faj kerülhet elő. A nem védett fajok közül gyakran találkozunk különféle réce-fajokkal, szárcsával (Fulica atra), folyami rákkal (Astacus astacus) és dolmányos varjúval (Corvus cornix). A területen előforduló, megfigyelt és potenciális védett és fokozottan védett növény- és állatfajok: Védett növényfajok: Májvirág (Hepatica nobili) Norden nőszőfű (Epipactis nordeniorum) Örménygyökér (Inula helenium) Sulyom (Trapa natans) Szártalan kankalin (Primula vulgaris) Tallós nőszőfű (Epipactis tallosii) eszmei érték: 5.000 Ft Fokozottan védett állatfajok: Magyar tarsza (Iisophya costata) Kis kócsag (Egretta garzetta) Vidra (Lutra lutra) eszmei érték: 100.000 Ft eszmei érték: 250.000 Ft eszmei érték: 250.000 Ft Védett állatfajok: 152
Éti csiga (Helix pomatia) Óriás keresztespók (Araneus grossus) Kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo) Imádkozó sáska (Mantis religiosa) Fecskefarkú lepke (Papilio machaon) Atalantalepke (Vanessa atalanta) Nappali pávaszem (inachis io) Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) Barna varangy (Bufo bufo) Erdei béka (Rana dalmatina) Kacagó béka (Ranaridibunda) Kecskebéka (Rana esculenta) Kis tavibéka (Rana lessonae) Levelibéka (Hyla arborea) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Pettyes gőte (Triturus vulgaris) Kockás sikló (Natrix tessellata) Vizisikló (Natrix natrix) Mocsári teknős (Emys orbicularis) Barátposzáta (Sylvia atricapilla) Barázdabillegető (Motacilla alba) Cigánycsuk (Saxicola torquata) Citromsármány (Emberiza citrinella) Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) 153
Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) Énekes rigó (Turdus pholomelos) Erdei pinty (Fringilla coelebs) Fekete rigó (Turdus merula) Függőcinege (Remiz pendulinus) Fülemüle (Luscinia megarhynchos) Hegyi billegető (Motacilla cinerea) Jégmadár (Alcedo atthis) Kakukk (Cuculus canorus) Kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) Nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) Sárga billegető (Motacilla flava) Sárgarigó (Oriolus oriolus) Széncinege (Parus major) Szürke gém (Ardea cinerea) Vizityúk (Gallinula chloropus) Vörösbegy (Erithacus rubecula) Miller-vizicickány (Neomys anomalus) Vakondok (Talpa europaea) 4.sz. melléklet 154
A Pécsi-tó Természetvédelmi Terület kezelési terve A tó és közvetlen környezetének kezelésével kapcsolatban a következő szempontokra kell különös figyelmet fordítani: A tó leeresztését csak a kétéltűek szaporodási időszakán kívül (általában jún.1. és márc. 1. között) lehet megoldani. A gépjárművek okozta nagyszámú békapusztulást megelőző tavaszi békamentést folytatni kell. Amennyiben útfelújítás aktuálissá válik, meg kell vizsgálni állandó kétéltű-mentő alagutak létesítésének lehetőségét. Meg kell oldani a sziget melletti és a szigeten található nőszőfű állomány védelmét. Mindenképp meg kell akadályozni a szigetre vezető gyalogút menti füves területen a gépjárművek parkolását. A terület kaszálását jún. 1. előtt, vagy szeptember 15. után kell elvégezni. A sziget mellett betorkoló vízfolyás mentén található vízaknák gyakorta nagyszámú kockás sikló (Natrix tessellata) telelőhelyei. Sajnos többször előfordult, hogy ismeretlenek az aknát felnyitották és jelentős számú kígyót agyonvertek. A hasonló esetek elkerülése érdekében célszerű lenne az aknákat biztonságosan lezárni. A régi reptér jelenleg lovas-pályaként üzemel. Ez a gyepterület a fokozottan védett magyar tarsza (Isophya costata) legfontosabb élőhelye a tó körül. Fontos szempont a gyep művelési ág fenntartása, a terület minimális, csak a lovas-sporthoz kapcsolódó beépítése (karám, ideiglenes beálló, könnyűszerkezetes nézőtér). A gyep kaszálását a kora tavaszi időszakban mindenképp kerülni kell, a tűz keletkezésének lehetőségét a minimálisra kell csökkenteni, és a közút rézsüjén, valamint a rézsü melletti kb. két méteres sávban a taposást lehetőleg minél jobban kerülni kell. Gyakran hangoztatott probléma a horgászok részéről, hogy a sulyom (Trapa natans) sűrű szövedéke gondot okoz a halak partra húzásánál. Mivel védett fajról van szó semmiképp nem megengedhető az irtása, hanem más, mechanikus módszereket kell alkalmazni (pl. félrehúzás). Szintén a horgászoknak jelent esetenként problémát a fokozottan védett vidra (Lutra lutra) kártétele. Bárminemű beavatkozás (megelőző, zavaró) azonban csak kizárólag a természetvédelmi hatóság (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság) engedélyével és egyetértésével végezhető. Mivel a tóban jelentős a védett szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) állománya, mindenképp fel kell hívni a horgászok figyelmét a faj védelmére. 155