Ezékiel próféta könyve Működése: Kr.e. VI. sz. első harmada Papi származású Jójákin királlyal együtt hurcoltatott fogságba Elhívatása Kr.e. 593, utolsó próféciája: 572 Nős volt, de felesége Jeruzsálem pusztulása előtt váratlanul meghalt (gyászolnia tilos volt) Szókincse és gondolatvilága Mózes papi törvényeivel mutat rokonságot (Szentség-törvénnyel) Jelképek: 15. rész, terméketlen szőlővenyigék: Jeruzsálem lakosai 16. rész, házasságtörő asszony: Jeruzsálem 17. rész, szőlőtőke: Cidkijjá 19. rész, foglyul ejtett oroszlánok: Júda fogságba hurcolt királyai 22. rész, ezüstsalakká lett és tűzbe vetett nép: Júda 23. rész, Oholá és Oholibá: Júda és Samária 24. rész, megtisztíthatatlan rozsdás fazék: Jeruzsálem Látomásai: 1-3. rész: Isten dicsőségéről 8-11. rész: Jeruzsálem pusztulásáról 37. rész: Kiszáradt csontok életre keltéséről 40. rész: új templomról Prófétai jelképes cselekedetek: Téglába karcolja Jeruzsálem alaprajzát, majd ostromot szimulál rajta, oldalt fekszik Éles karddal levágja haját és szakállát, majd 1/3-át elégeti, 1/3-át összekaszabolja, 1/3-át szétszórja Vándorbatyut készít és jelképesen fogságba vonul A könyv keletkezése: Kustár szerint Ezékiel tanítványai szerkesztették egybe A könyv 3 része: Júda elleni ítéletes próféciák (1-24.r.) Idegen népek elleni ítéletes próféciák (25-32.r.): Moáb, Ammon, Filiszteusok, Tírusz (7 db), Szidón, Izráel helyreállítása, Egyiptom (7 db) Júdának szóló üdvígéretek (33-48.r.) Működése két szakaszra osztható: elhívásától Jeruzsálem elestéig, ill. a fogságban. Fontosabb szakaszok a könyvben: Nyitó látomás: Isten nincs a jeruzsálemi templomhoz kötve, mennyei trónuson uralkodik Elhívás: Tekercs elfogyasztása "Őrálló" 8-11. rész: nagy látomás Jeruzsálemről: Északi városkapu: förtelmes bálványszobor és oltár A kapu fülkéiben Jeruzsálem vénei tömjéneznek bálványok előtt A Templom északi kapujában asszonyok siratják Tammúz babiloni termékenységi istent A Templom belső udvarában 25 férfi Kelet felé leborulva a Napot imádja Isten ezért elpusztítja Jeruzsálemet, az ítélethirdetés Ezékielre vár 18. rész: Nem az apák bűne miatt szenved Júda, hanem saját vétkei miatt
24. rész: Felesége meghal, gyászolnia tilos, majd Isten némaságra is kötelezi őt. Az ítélet kihirdettetett. 25-32. rész: Próféciák idegen népek ellen (3x7-es szerkezet) 33,21kk: A hallgatási parancs véget ér, az ítélet beteljesedett, Jeruzsálem elpusztult. Vigasztalás következik (33-48.r.) A szabadulás nem érdemből, hanem Isten kegyelméből történik majd Jó pásztorról szóló üdvjövendölés (34.r.) 37.r.: A csontokkal teli völgy látomása, a csontok egy dörgő hangra egymáshoz illeszkednek, hús kerül rájuk, majd bőr. Ezékiel szeleket hív, azok életet lehelnek a testekbe - Izráel helyreállítása 38-39.r.: a gondolatok apokaliptikus továbbvitele 40-48.r.: A jövendő Templom képe (jóval nagyobbnak írja le, mint az eredeti volt) A leviták birtoka 25000x25000 könyöknyi lesz (11,5km x 11,5km) A 12 törzs egyenlő részben kap földeket, vonalzóval húzott 12 csíkként
Hóseás könyve Keletkezése: Kr.e. VIII. század (750 körültől), az északi országrész prófétája Témája: bálványimádások (Dánban és Bételben felállított aranyborjak, Baal, Asera), ill. szociális feszültségek Istentől való eltávolodás a társadalmi élet lezüllését is okozza A próféta élete teljesen összefonódott az üzenettel: Feleségül kellett vennie egy paráznát, Gómert (Diblaim leányát) Gyermekeinek neve is prófétai üzenet: Jezréel, "Nincs irgalom", "Nem népem" A könyv belső ritmusa, ill. ciklusai (10 ilyen ciklusból áll a könyv): Isten vádja -> Fenyegető bajok -> Felszólítás a megtérésre -> Áldás ígérete A 10 ciklus: 1. Hóseás házassága a parázna asszonnyal 2. Isten perbe száll népével 3. Isten perének folytatása 4. A "házasság" új szakasza 5. Isten pere a néppel, a papsággal és a vezetőkkel 6. Isten ítélete szövetségszegő népe fölött 7. Fenyegető rettentés az áldás hajnalpírnyi ígéretével 8. Emlékeztetés az Egyiptomból való kiszabadításra 9. Emlékezés Jákóbra, aki az Izráel nevet kapta 10. Isten nem vall kudarcot - Izráel megtér és üdvözül Jóel könyve Valószínűleg a VIII. században keletkezett, de végső formáját az V-VI. századra nyerte el Fő üzenete: Dies Irae - a harag napja, az ÚR napja Egy rettenetes, soha nem látott csapás leírásával kezdődik (sáskajárás), ezzel példázva Izráel hatalmas bűnét Megtérésre való felhívás: az ÚR napjának említése (az ÚR napja előfordul: Jóel, Ámósz, Abdiás, Zofóniás, Zakariás, Malakiás könyveiben) "Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat" (2,13) "kegyelmes és irgalmas ő, türelme hosszú, szeretete nagy" (2,13; utalás 4Móz 34,6-ra) Ámósz könyve Az első író próféta, a VIII. században élt, 760 körültől írt, az északi országrész prófétája Pásztor volt és fügetermesztő Származása: Tékoa (a tékoabeliek eszességét másutt is leírja az Ószövetség, ld. 2Sám 14,1-23), Jeruzsálemtől délre kb. 20 km-re. A gyűlölt népek elleni próféciákkal indul, hogy aztán átmenet nélkül csapjon le ugyanezekkel az ítéletekkel Júdára és Izráelre is A bajok alapja: Izráel elhagyta Istent
Az ÚR napja itt is említésre kerül Látomásai (7,1-9,10): Sáskajárás Mélységből feltörő tűz Következő csapások látomása Egy kosár érett gyümölcs Isten pusztító ítélete Az oltárnál látja az URat, aki ismét ítéletet mond ki Jellegzetességek: Isten nem bocsát meg Izráelnek "az én Uram, az ÚR" kifejezés csak ő használja az északi országrészre az "Izsák" kifejezést Erőteljes prófécia az északi országrész istentelenségéről és pusztulásáról Abdiás könyve Lényege: Edóm népének pusztulása, az igazságosan ítélő Isten bemutatása Átélte Jeruzsálem pusztulását és a babiloni fogságba hurcoltatást, tehát vmikor 587 után keletkezhetett A könyv jó része szinte szó szerint, de más sorrendben megjelenik Jeremiás könyvében is Szakaszok: Edóm erőszakkal lépett fel Jákóbbal szemben Edóm káröröme méltó büntetést kap Jónás könyve Egyetlen történet, nem próféciák sorozata. Műfaja: példázat (esetleg gúnyirat v. pamflet). Nyelvi állapota alapján Kr.e. 400-as években készült Jónás név jelentése: galamb. Ez több helyen Izráel jelképe is. Ninive Izráel számára az asszír birodalom kegyetlenségének, vérességének és irtózatosságának szimbóluma A ninveieknek szóló üzenet tartalma: "még 40 nap és elpusztul Ninive" Az üzenet lényege: Isten minden, gonoszsága miatt elveszett embert meg akar menteni elveszett állapotából, és a megmentő szándék véghezvitelére Isten embereket küld prófétálni. Olyanokat, akik már megtapasztalták szeretetét, hosszú tűrését Jézus is hivatkozik a könyvre (Mt 16,4 és par.) Megjelenése a magyar irodalomban: Babits Mihály: Jónás könyve (alapgondolata kicsit más, inkább a veszélyes prófétai feladat bevállalása vagy be nem vállalása, mintsem Isten hatalmas kegyelme)
Mikeás könyve Mikeás Ézsaiás kortársa Üzenete: Minden baj oka az, hogy Izráel fiai elfordultak Istentől és saját gazdagságukba, pozícióikba vetették bizalmukat Erőteljes fájdalom, keserűség szűrődik át a sorain Mikeás válasza: Istenben kell bízni és Ő megszabadít minden szörnyűségtől, amik joggal szakadtak ránk A VIII. századi "kispróféták" időben legkésőbbi tagja, 734 körül kezdi működését, és 701-ben még prófétál Tanúja a szír-efráimi háború borzalmainak Óriási jelentőségű számára, mikor Isten egyetlen éjszaka alatt elpusztítja a 185000 fős asszír sereget (2Kir 19,32-37; ill. Ézs 37,33-36) Üzenetei: Senkinek eszébe ne jusson hogy kibújhat Isten ítélete alól A társadalom két részre szakadt: dőzsölő kevesekre és nyomorgó sokakra, ez Isten ítéletét vonja magára Bátorsággal mondja el üzenetét a vezetők és fizetett próféták előtt is Van folytatás. van szabadulás - ezt az üzenetet (4-5.r.) különleges szerkesztési móddal írja le: A-B-C- C-B-A tartalmi egységekkel 6.r.: Isten perel a népével, kihirdeti az ítéletet Konklúzió: "élj a Törvény szerint, törekedj szeretetre, légy alázatos Istennel szemben!" Náhum könyve Üzenete: Isten Izráel és Júda megbüntetésére küldte el Asszíriát (Ninivét), de az messze "túlteljesítette" a küldetést, kegyetlenkedett, bálványimádott, ezért el kell pusztulnia Kr.e. 630 és 612 között hangozhattak el ezek a próféciák, Nabupolasszár asszír uralkodó alatt Prófétai kép: Ninive pusztulása Habakuk könyve Jórészt a papság elleni próféciákat tartalmaz Bemutatja Júda büntetését az Újbabiloni Birodalom által, de bemutatja az Újbabiloni Birodalom pusztulását is Habakuk a 600-as évek végén, 500-as évek elején működött, Jeremiás, Náhum, Abdiás, Zofóniás, esetleg Ezékiel kortársaként. A Talmud szerint együtt siratta Jeruzsálemet Jeremiással "Az igaz ember hite által él" (2,2-4) Öt "jaj" a hódító gonoszságról: Jaj a rablónak, mert őt is kirabolják Jaj annak, aki rablott zsákmányt gyűjt Jaj annak, aki vérrel és álnoksággal építi királyságát, mert a Seregek Ura semmivé teszi Jaj az álnok barátnak és a bálványok imádóinak Jaj a bálványimádóknak, mert csak a Seregek Ura az igazi Isten
Jellemzője az eleven párbeszéd a próféta és Isten között Zofóniás könyve Prófétai működése 639 és 622 közé esik Királyi származású (Ezékiás utóda) Jósiás idejében, de még a kultuszi reform előtt működhetett Alapvető üzenete: Vissza kell térnetek Istenhez Feltűnő az űr a VIII. századi próféták és Zofoniás között: 50 évnyi hallgatás (Manassé ideje) Erős felütéssel indít: "Elsöprök, mindent elsöprök a föld színéről! - így szól az ÚR" (1,2) Elsöprő pusztítást hirdet ki Használja "az ÚR napja" kifejezést A befejezésben a végső idők helyreállítására vált és ennek ígéretét írja le Haggeus könyve A hazatérés utáni kor prófétája (520 körültől) Üzenete: Lássatok neki a Templom újjáépítésének Nevét - Zakariással együtt - Ezsdrás könyve is említi, mert az ő prófétálásuk hatására indult el komolyabban a Templom újjáépítése 520-ban Négy, pontosan datált próféciát tartalmaz: Lássatok neki a Templom felépítésének! Ne csüggesszen el titeket az új Templom szerénysége! Isten megtérésre hívja a Templom építőit Isten pecsétgyűrűként tartja kezében Zerubbábelt Zakariás könyve Haggeussal együtt arra kapott megbízást, hogy továbblendítse a jeruzsálemi Templom újjáépítését Papi családból való Zerubbábellel és Haggeussal együtt tért vissza Jeruzsálembe, és 520 körül kezdett prófétálni Egyes kutatók szerint a könyvet ketten írták: egy Proto- és egy Deutero-Zakariás, egyesek még egy Trito-Zakariást is feltételeznek Apokaliptikus könyv, a világ végső korszakáról tartalmaz kijelentést. Ezért jellemzői: Nem meghirdet, hanem képet fest az eljövendő eseményekről Az egész emberiség, az egész világ horizontján gondolkodik, nemcsak Izráelben Periodizálja a történelmet, világkorszakot (aión) mutat meg, melyet majd Isten győzelme zár le Transzcendentálódik az istenértelmezés (nem lehet felfogni Isten kijelentését) Istenellenes világ és Isten királyságának duális, párhuzamos bemutatása Reflexiók jellemzik, visszatekint az elmúlt időszakok istentelenségeire és ítéletet hirdet felette Erőteljes szimbolikát alkalmaz, formákat, képeket
Látomás a lámpatartóról és a két olajfáról: Egy angyal felkelti és egy "lámparendszert" mutat be neki, mely igen nagy fényt bocsát ki, így két olajfához kapcsolódik. Zakariás nem érti a képet. Az angyal válasza váratlan: "Az ÚR igéje ezt mondja Zeru én lelkemmel! - mondja a Seregek URa" Eljön a Sarjadék, aki felépíti Isten templomát - erre utal a fenti látomás, hogy hogyan építi fel "Rátekintenek arra, akit átdöftek" - egyértelmű Krisztus-prófécia Malakiás könyve Fenyegető jövendölés Problémafelvetései - pl. idegen népekkel való házasságok - az ezsdrási kort tükrözik, V. század vége Az arám targum és Jeromos is azonosítja Malakiást Ezsdrással Háttere: a főpap vezető szerepe kezd kibontakozni a politikai vezetés terén is, nincsenek vallási üldözések, viszont belülről fenyeget a veszély: a hit elhalványodása, az anyagiasság, elvilágiasodás Próféciák sorozatát adja Az LXX és a Vulgata 4, míg a héber kánon 3 fejezetre osztja. - Károlinál így 4 részes, az UFO-ban a héber kánon érvényesül, 3 résszel "Én majd elküldöm követemet, aki egyengeti előttem az utat" - Keresztelő Jánosról prófécia "az ÚR napja" itt is megjelenik, de kicsit más értelemben, a végső igazság ítéletének értelmében "Én pedig elküldöm hozzátok Illés prófétát, mielőtt eljön az ÚRnak nagy és félelmetes napja. /.../ Az atyák szívét a gyermekekhez téríti, a gyermekek szívét az atyákhoz, hogy pusztulással ne sújtsam a földet, amikor eljövök" - Jézus szerint ez is Keresztelő Jánossal teljesedett be A papságot erősen bírálja ("Én megátkozom áldó karotokat" - utal az ároni áldást osztó papokra), és hivatásukat is újfent meghatározza ("Mert a pap ajkai őrzik az Isten ismeretét, és tanítást várnak szájából, hiszen a Seregek URának követe ő!")