VÁLTOZÓ ÉGHAJLAT, VÁLTOZÓ KOCKÁZATOK Mika János Eszterházy Károly F iskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat OMSZ, Budapest, 2010. február 9. Vázlat (1) AMIT TUDUNK AMI NAGYON VALÓSZÍN AMIT EL REJELZÜNK A VÁLTOZÁSOK HATÁSAI 1 JÓ ÉS 1 ROSSZ HÍR
AMIT TUDUNK: Az éghajlat mindig változott, de most gyorsabban változik A légh mérséklet a szárazföldek felett gyorsabban emelkedik Óceánok h tartalma 1955 1980 2005
Sztratoszféra Fels troposzféra Alsó troposzféra Felszín (2 m) Módosul a légkörzés, ezáltal az id járás
AMI NAGYON VALÓSZÍN : 1. Az emberiség beavatkozott, eltoltuk az energiamérleget Az éghajlati rendszer sugárzási mérlege Sugárzási kényszer (SK): az egyes komponensek változásának összessége
Aeroszol-koncentráció: Szulfát-kibocsátás Aeroszol optikai rétegvastagság Credit: Michael Mishchenko, NASA AZ IPCC (2007) SZÁMÍTÁSAI AZ EDDIGI KÜLS TÉNYEZ KR L
MEGÁLLT AZ ÖSSZ-ÓZONTARTALOM CSÖKKENÉSE Time-series of de-seasonalized global mean column ozone anomalies and October mean total column ozone measurements SROC Figure TS -1 SROC Figure TS -5 2. Az éghajlati hatás számítása szerint a változás f szerepl i lettünk
1990 1996 2001 2007 3. Bizonyíték a klímaváltozás emberi eredére: HÁTRAJELZÉS
AZ UTÓBBI FÉL ÉVSZÁZAD MELEGEDÉSE CSAK AKKOR NEM EMBERI HATÁS, HA 1. ER SEN TÚLBECSÜLT AZ ÜVEGHÁZ- HATÁS ER SÖDÉSE és 2. VALAMILYEN KÜLS TÉNYEZ, VAGY BELS INGÁS OKOZZA A VÁLTOZÁST. NEM NAGY- VÁROSI JELENSÉG! Fényszennyezés : település-s r ség Megfigyelt h mérsékleti trendek, rácspontonként
A naptevékenység a teljes energetikailag aktív tartományban 1960 óra stagnál Az elmúlt ezer év tendenciáit is érteni véljük.
Van bels ingás, de ritkán szalad el a klíma bels ingás hatására GCM-ek (IPCC, 2001) Paleoklíma rekonstrukció AMIT EL REJELZÜNK: 1. A Föld éghajlatának várható változásai
Mi várható a jöv ben? A XXI. századra várható melegedés mértéke különböz kibocsátási szcenáriók esetére (Forrás: IPCC, 2007) Állandó légkör mellett is: +0,5 o C. 2100-ra (1981-2000-hez képest) Legvalószín bb változás: 1,4-4,2 o C. Teljes sáv: 1,1 6,4 o C
Változások a h mérsékletben és a csapadékban A h mérséklet átlagos változása (19 modell) A csapadék átlagos változása (19 modell) Változások a felh zetben (%) A 19 elérhet modellb l származó megváltozások. A modellek évközi változékonyságával szemben szignifikáns változásokat pontozás jelöli. (IPCC WG-I, 2007: Chapter 10, Supplement)
2. Változások Magyarországon NÉS (2006-2008)
A Magyarországra vonatkozó változások 2025-re, az 1961-1990 évek átlagához képest Készült a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számára. (2006. nov.) A2 szcenárió Módszercsoport Módszercsoport PRUDENCE IPCC 2007 IPCC 2001 EMPIRIA PRUDENCE IPCC 2007 IPCC 2001 EMPIRIA Globális átlagh mérséklet változása 2025-re: + 0,9 o C H mérséklet változás ( C) Átlag (25) Átlag (21) Átlag (17) Átlag (5) Csapadék változás (%) Összeg Összeg Összeg Összeg Teljes év 1,3 0,8 0,9 Teljes év -0,3-0,6-2,3-2,0 Tél DJF 1,2 0,9 0,9 1,8 Tél DJF 8,2 1,7 3,7 6,9 Tavasz MÁM 1,0 0,8 Tavasz MÁM 0,8-2,1 Nyár JJA 1,5 1,2 1,1 1,0 Nyár JJA -7,5-3,4-4,5-18,1 sz SON 1,4 0,9 sz SON -1,7-2,5 Az összes ENSEMBLES modell-válasz mediánja, TÉL A1B forgatókönyv: 2080-2099 vs. 1961-1990
Az összes ENSEMBLES modell-válasz mediánja, NYÁR A1B forgatókönyv: 2080-2099 vs. 1961-1990 A VÁLTOZÁSOK HATÁSAI 1. Globális ízelít
A tengerszint változásai: múlt jelen- jöv Tengeri jégtakaró kiterjedés az északi félgömbön nyáron. Feltétel: 2100-ra stabilizálódik a légkör összetétele. NEM JÉGKORSZAK DE VÁLTOZÁSOK! Terület: millió km 2 -ben Az enyhén lúgos óceán savasabbá válik. Eltolódik a semleges kémhatás irányába. Biológiai változások, pl. veszélyben a korallzátony-képz dés.
A fagyott talaj aránya az északi félgömbön (millió négyzetkilométer) Az Aral-tó területe (NASA: 1989, 2003)
2. Magyarországi hatások Termikus és hidrikus trendek: kiszárad radás (PDSI) 3 2 Budape Debrec Kecske Miskol Mosonm Nyireg Pecs Sopron Szeged Szomba 3 2 Budape Debrec Kecske Miskol Mosonm Nyireg Pecs Sopron Szeged Szomba 1 1 0 0-1 -2 JANUÁR -1-2 JÚLIUS -3 1900 1920 1940 1960 1980 2000-3 1900 1920 1940 1960 1980 2000 3 2 Budape Debrec Kecske Miskol Mosonm Nyireg Pecs Sopron Szeged Szomba 3 2 Budape Debrec Kecske Miskol Mosonm Nyireg Pecs Sopron Szeged Szomba 1 1 0 0-1 -2 ÁPRILIS -1-2 OKTÓBER -3 1900 1920 1940 1960 1980 2000-3 1900 1920 1940 1960 1980 2000
Évi csapadékösszeg a Balaton vízgy jt jén relative mortality (% EV) Halálozás: Európa 1986-1996 130 125 120 115 110 105 100 London The Netherlands Baden-Württemberg Budapest Lisbon Madrid 95-3 -2-1 0 1 2 3 thermal load category
VÁROSI KOCKÁZATOK Légszennyezettség. Városok, ipar? Igen, szemmel láthatóan! Maximális h szigethatás: Népesség? Nem, beépítettség! ~ LOG (H/A) H épületmagasság A utca-szélesség TÖBB ANTICIKLON (?) NÖVEKV VÁROSHATÁS! Az anticiklonban kb. kétszer er sebb a h sziget, mint ciklon esetén (Szeged 1978-1980) Unger J, 1996: Theoretical and Applied Climatology v. 54, 147-151
Városi légszennyezettség Légnyomás növekedése, az anticiklon-hajlam er södése növekv városhatás! A tengerszinti légnyomás trendjei 1955-2005 a mez k tízévenkénti átlagai alapján (Gillett et al., 2005). Az áramvonalak a nyomásváltozásból geosztrófikus közelítéssel számított, járulékos szélkomponenst jelölik. Mértékegység: hpa/50év.
KÉRD JELEK 1. Fokozódnak-e az id járási széls ségek? Változékonyság változása, extrémek. Miért pont ezek maradnának állandóak?!
Természeti katasztrófák: anyagi veszteségek Szélvihar 28% Vulkánkitörés 2% Erd - és bozóttüzek 5% Lavina, földcsuszamlás 6% Árvizek 37% Aszály, éhinség 9% Földrengések 8% Extrém h mérséklet 5% Természeti katasztrófák 1985-1999 1999 Adapted from MunichRe,, 1999 Természeti katasztrófák 1993-2002 A károk 90%-a id járási eredet! Id járási eredet károk Légköri kárforrások (WMO, 2006) A légkör cirkulációs rendszereinek méret és élettartam szerinti megoszlása. (Fortak, 1983)
IPCC AR4 CMIP3 models á á é é é A SZÉLS SÉGEK ALAKULÁSA Kevesebb fagyos nap hosszabb h hullámok Fagyos napok száma (Minimum <0 o C) Leghosszabb h hullám (>0 oc-kal átlag felett) 2080-2099
Áprilisi abszolút minimum h mérséklet alakulása: 1961-2005, Szeged 3 2 1 0-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 C Mi változott és mihez képest? 1961. 1966. 1971 1976 1981 1986 1991 1996 2001 (Forrás: OMSZ) Megfigyelt tendenciák (IPCC, 2007) Extrémumok a mérsékeltövi kontinenseken Hideg napok, fagyok Meleg napok és éjszakák H hullámok: növekedés Intenzív csapadékok Aszályok A XX. századi A XXI. századi tendencia tendencia meglétének megbízhatósága valószín sége Nagyon valószín Nagyon valószín Valószín Valószín Valószín Magas Magas Magas Magas Helyenként magas Nem egyértelm tendenciák: Tornádók Porviharok Jéges Villámcsapás
A széls ségek lettek gyakoribbak? (Vqgy csak a javaink sérülékenysége?) HURRIKÁNOK korrigált adatsorok Frequency of cyclones as a function of threshold pressure (20km model) (60km model, 3 ensembles) [Future] / [Present] [Future] / [Present] MRI AGCM
Tornádók (USA): korrigált adatsorok! 2. Lehet-e mindebb l jégkorszak?
Az óceán és az éghajlat Cooling Warm surface current Intermediate waters Warm and less saline Antarctic circumpolar current A óceánok áramlásait a h mérséklet- és a sótartalom eltérések okozta s r ségkülönbség tartja mozgásban ( Pentagon-jelentés, HOLNAPUTÁN,...) Az utolsó 10 ezer év stabilitása
Az Atlanti-óceáni cirkuláció ( szállítószalag ) legyengülése 9 modellben (IPCC, 2001 9.21 ábra) Átlag: 10-30 Sv = 10-30 millió köbméter/másodperc "Abrupt Climate Change, Inevitable Surprises." National Research Council, 2003.
JÓ HÍR, ROSSZ hír
Az öt t nagy légszennyezettségigi problémak makör. (A ROSSZ HÍR) TUDUNK HATNI A KÖRNYEZETRE (A JÓ HÍR ÓZON)
Konklúzió A globális klímaváltozás emberi eredete és emiatt további fokozódása igen valószín. Ennek súlyos következményei lesznek a Föld számos régiójában. Az egyes éghajlati elemek id beli átlagai terén a várható regionális változások körvonalazódtak. Ezek alapján hazánk nem sorolható az igazán sérülékeny térségek közé, de itt is lesz alkalmazkodási tennivaló. Számos, f ként a széls ségekre vonatkozó kérdés még kutatásra, meger sítésre vár. Jégkorszakra sokkal kevésbé kell számítani, mint felmelegedésre. Köszönöm a megtisztel figyelmet! mika.j@met.hu