SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Győri Szolgáltatási SZC Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Hatályos: 2015. szeptember 1-től A 2013. szeptember 1-jétől hatályos SZMSZ fenntartóváltás következtében aktualizált változata Kaukerné Kovács Edit intézményvezető

Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 6 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 6 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 7 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI 7 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata 7 2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje 8 2.3 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre 9 3. A MŰKÖDÉS RENDJE 9 3.1 Az iskola szervezeti felépítése 9 3.2 Az intézmény vezetője 11 3.2.1 A közoktatási intézmény vezetője (igazgató) 11 3.2.2 A kiadományozási (aláírási) jogkör gyakorlása 11 3.2.3 Az intézményi bélyegzők használata 11 3.2.4 Bizonyítványok aláírásának rendje 11 3.2.5 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 12 3.2.6 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök 12 3.3 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre 12 3.4 Az intézmény vezetősége 13 3.5 A pedagógiai munka ellenőrzése 13 3.5.1 A belső ellenőrzés általános követelményei 15 3.5.2 A belső ellenőrzés formái: 15 3.5.3 Ellenőrzési szempontok 15 3.5.4 A szakmai és pedagógiai munka ellenőrzésének módjai 16 3.5.5 Az értékelés 17 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 17 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai 17 4.1.1 Az alapító okirat 18 4.1.2 A pedagógiai program 18 4.1.3 Az éves munkaterv 19 4.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 19 4.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata 19 4.2.2 A tankönyvellátás rendje 20 4.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 20 4.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 20 4.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje 21 5. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 21 5.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 21 5.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 22 2

5.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése 22 5.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 24 5.3.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje 25 5.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 25 5.5 Munkaköri leírásminták 25 5.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 25 5.7 Az osztályozó vizsga rendje 26 5.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 27 5.8.1 Kollégium általános napirendje 27 5.8.2 A gyakorlati oktatás rendje 28 5.8.3 Az esti-levelező képzés munkarendje 29 5.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 29 5.10 A dohányzással kapcsolatos előírások 30 5.11 Az intézményi védő, óvó előírások 30 5.11.1 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 30 5.11.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: 31 5.11.3 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 32 5.12 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére 34 5.13 A mindennapos testnevelés szervezése 35 5.14 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások 35 5.14.1 Diákkörök - szakkörök 35 5.14.2 Felzárkóztató foglalkozások 35 5.14.3 Korrepetáló foglalkozások 36 5.14.4 Érettségi vizsgára, szakmai vizsgára felkészítő foglalkozások 36 5.14.5 Versenyre felkészítő foglalkozások 36 6. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI 36 6.1 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 36 6.2 A nevelőtestület és működési rendje 37 6.3 A nevelőtestület értekezletei 38 6.4 A nevelőtestület munkaközösségei szakmai munkaközösségek 39 6.5 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 40 6.5.1 A szakmai munkaközösség feladatai 40 6.5.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai 41 7. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE _ 42 7.1 Az iskolaközösség 42 7.2 A munkavállalói közösség (alkalmazotti közösség) 42 7.2.1 Kapcsolattartás a vezetők és az alkalmazotti közösség között 42 7.3 A nevelőtestület 42 7.3.1 Átruházott jogkörök 42 7.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése 43 7.5 A munkáltató és a Közalkalmazotti Tanács együttműködése 43 3

7.6 A szakszervezettel való kapcsolattartás 43 7.7 A szülők közösségei 44 7.8 Az intézményi tanács 45 7.9 A diákönkormányzat 45 7.10 Az osztályközösségek 46 7.11 Kollégiumi csoportok 47 7.12 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 47 7.12.1 A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája 47 7.12.2 Az osztályfőnök és a szülők közötti kapcsolattartás 48 7.12.3 A diákok tájékoztatása 49 7.12.4 Az intézményi dokumentumok nyilvánossága 49 7.13 A külső kapcsolatok rendszere és formája 50 7.13.1 Az iskola-egészségügyi ellátás 50 7.13.2 Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere 50 7.13.3 Az iskolai védőnő feladatai 50 7.14 Kapcsolattartás a Gyermekjóléti és Családsegítő Központtal 51 7.15 A külső szervezetekkel való kapcsolattartás rendje 51 8. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 52 8.1 A tanulói hiányzás igazolása 52 8.2 A tanulói késések kezelési rendje 54 8.3 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára 55 8.4 Felmentések, másutt szerzett bizonyítványok beszámítása 55 8.4.1 Mentesség adott közismereti tantárgy tanulása alól 55 8.4.2 Testnevelés órán végzett tevékenység alól 55 8.4.3 Más tanítási órák látogatása alól 55 8.5 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 56 8.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás 56 8.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai 57 8.8 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 58 9. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 59 9.1 Iskolai évkönyv 59 9.2 Az iskola névadója 59 9.3 Mesterségünk dicsérete 59 9.4 Iskolatörténeti emlékek 59 9.5 Hangverseny- színház- és múzeumlátogatások 59 9.6 Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények 59 10. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 60 10.1 Reklámtevékenység szabályai az iskolában 60 4

10.2 Az iskolai könyvtár működésének rendje 61 11. AZ SZMSZ MELLÉKLETEIT KÉPEZŐ ÖNÁLLÓ SZABÁLYZATOK, INTÉZMÉNYVEZETŐI UTASÍTÁSOK 63 12. NYILVÁNOSSÁG 64 1. 5

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról 326/2013. (VIII.30) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 36/2009.(XII.23.)OKM rendelet a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001.(XII.22.)OM rendelet módosításáról Jelen SZMSZ a 326/2013.(VII.30) kormányrendelet alapján véglegesített munkaerőgazdálkodást figyelembe véve a 2013. májusában jóváhagyott SZMSZ aktualizálása, amelyet a 2015. július 1-jével létrejött fenntartóváltás indokol. A 2015. szeptemberében aktualizált SZMSZ-ben a lényegi változások köre o Az új fenntartó 2015. július 1-től a Nemzetgazdasági Minisztérium o A korábban önállóan működő intézmény megszűnt, tagintézménnyé vált a Győri Szolgáltatási Szakképzési centrum egyik tagintézménye o Alapító Okirata új Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum 6

o vezetői kör, munkakörök változtak, ezzel a szervezeti felépítés is változott o munkaközösségek összetétele változott Jelen SZMSZ a jelenleg hatályos SZMSZ-hez képest nem jár fenntartói többletköltséggel. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. A szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. április 30-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket is nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Győri Szolgáltatási SZC Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma OM azonosítója: 203038 Címe: 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. Telefonszáma: (96) 319-244 Telefax: (96) 320-024 Levelezési cím: 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. E-mail: titkarsag@kliszi.hu Az intézmény irányító szerve: Nemzetgazdasági Minisztérium Az intézmény középirányító szerve : Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (1085 Budapest, Baross utca 52.) Alapító Okiratának kelte és száma: NGM/34165/15/2015 Az intézmény alapításának időpontja: 1884. október 1. Az intézmény jogi személy, képviseletét a Győri Szolgáltatási Szakképzési főigazgatója látja el. Költségvetési szervként működési módja: Tagintézmény A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum (9024 Győr, Nádor tér 4. II. em.) látja el. 7

2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az iskola szakközépiskolai, szakiskolai, nappali valamint esti és levelező gimnáziumi felnőttoktatási (többcélú) tevékenység szakmailag egységes pedagógiai programmal, a kollégium szakmailag önálló, saját pedagógiai programmal közös igazgatású szervezet keretében végzi tevékenységét. Az oktatás nappali, esti és levelező rendszerű képzésben folyhat. A szakközépiskolában az oktatás 9. évfolyamon kezdődik, és négy érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó középiskolai évfolyamon folyik a tanítás. Ezt követően a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. A szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A szakiskolában a nevelés és oktatás a 9. évfolyamon, szakképzési évfolyamon kezdődik, és a 11. évfolyamig tart. A képzés során a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára felkészítés folyik. A gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be. A szakmával rendelkezők mind a nappali, mind pedig az esti és levelező felnőttoktatási gimnáziumi tagozaton a 11. évfolyamon kezdhetik meg tanulmányaikat, és a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul a képzés. A levelező tagozaton a kilencedik évfolyamon is indulhat az oktatás. A 2015/2016-os tanévtől a képzés kifutó jellegű, új osztályok beiskolázására nem került sor. A gimnáziumi felnőttoktatás nappali tagozatán az érettségi vizsgára felkészítés folyik a más iskolában 9-10. évfolyamot végzett, illetve szakmai végzettséggel rendelkező azon tanulók számára, akik életkorukat tekintve még a nappali képzés keretei között tanulhatnak. A képzés hároméves a 11-13. évfolyamon. Az esti, illetve a levelező tagozaton heti kétnapos képzés folyik vegyes életkorú felnőttek számára. Cél az érettségi vizsgára való felkészítés, a középiskolai végzettséget szerzőkre jellemző általános műveltség elsajátíttatása. Egyrészt 9-12. évfolyamon a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára, másrészt 11-13. évfolyamon a 9-10. szakiskolai, illetve szakmunkás végzettséggel rendelkezők számára. Az előzetes tanulmányok beszámításával a képzési idő le is rövidülhet. Szakiskolások középiskolája indult 2015 szeptemberében olyan diákok számára, akik iskolarendszerű képzésben szakmai végzettségét szereztek (szakmai bizonyítványuk van). Ezek a diákok két év alatt készülhetnek fel az érettségi vizsgára. Az érettségi vizsgán a négy kötelező tantárgy követelményeinek kell megfelelniük, az ötödik (választható) tantárgyként a szakmai végzettségük jelenti az ágazati szakmai vizsgatárgyat. A képzés nappali és esti tagozaton is elindult. A kollégiumban a saját iskolánk tanulóin kívül, Győr város középfokú tanintézeteinek tanulói kerülnek beiskolázásra 9-14.évfolyamig. 8

2.3 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény önálló gazdálkodói tevékenységet nem folytat, gazdálkodását a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum ( 9024 Győr, Nádor tér 4. II. em.) látja el. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény működtetését a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum ( 9024 Győr, Nádor tér 4. II. em.) végzi. Az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az önkormányzat átadta használtra átadta a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum számára. 3. A MŰKÖDÉS RENDJE 3.1 Az iskola szervezeti felépítése Az iskola szervezeti felépítését mutatja be a következő lapon látható szervezeti diagram: 9

IGAZGATÓ GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ Közismereti-nevelési IGAZGATÓ-HELYETTES Felnőttoktatási IGAZGATÓ-HELYETTES Kollégium-vezető IGAZGATÓ-HELYETTES Gazdasági csoport Karbantartó csoport Kollégiumi munkaközösségvezetők Szakmai Szakképzési munkaközösségek vezetői munkaközösségvezető Laboráns Közismereti munkaközösségek vezetői Pedagógiai munkát segítők Felnőttoktatási munkaközösség-vezető Munkaügyi előadó Karbantartói csoportvezető Szolgáltató Rendszergazda Humán Pedagógusok (magyar,tört.,ének) Diákönkormányzatot segítő Fegyelmi Bizottság tagjai Pedagógusok (felnőttoktatásban) Kollégiumi nevelők Gazdasági ügyintézők Karbantartók Gépkocsivezető Műszaki Pedagógusok (szakmai tanárok, oktatók) Pedagógusok (szakmai tanárok, oktatók) Iskolatitkár Titkárnő Tanulmányi ügyintéző Természettudományos Könyvtárosok Pedagógusok (mat.fiz,info.tesi.bio. földr.kémia) Védőnő Laboráns Gondnok Kollégiumi titkár Kollégiumi portások Raktáros Iskolai portások Élő idegen nyelv Nyelvtanárok Osztályfőnöki Iskolapszichológus Gyógypedagógus Osztályfőnökök Arizona Pedagógusok 10

3.2 Az intézmény vezetője 3.2.1 A közoktatási intézmény vezetője (igazgató) Az intézmény vezetője a köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, életés munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, meghatározott ügyben helyetteseire, a kollégiumvezetőre, a tagozatvezetőre átruházhatja. 3.2.2 A kiadományozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az intézményvezető-helyettesek (igazgatóhelyettesek) és a gyakorlati oktatásvezető aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység, képzési típus szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, a tanügyigazgatás körébe (kivéve a tanulófelvétel) tartozó ügyekre terjed ki. A kimenő leveleken nyomtatásban az intézményvezető neve szerepeljen, az aláíró az intézményvezető neve alatt lévő intézményvezető megjelölés mellé egy h betűt tesz. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a gyakorlati oktatásvezető által aláírt leveleken az aláírásuk mellett intézményi körbélyegzőt használnak. 3.2.3 Az intézményi bélyegzők használata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek és a gyakorlati oktatásvezető minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az intézmény nevében aláírásra az intézmény vezetője jogosult. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat a helyettesítési rendnek megfelelően a helyettesítést ellátó vezetők írják alá. 3.2.4 Bizonyítványok aláírásának rendje Új bizonyítványok megnyitása: intézményvezető Szakközépiskola (9-13. évf.): közismereti - nevelési intézményvezető-helyettes Szakképző évfolyamok: gyakorlati oktatásvezető Felnőttoktatás: felnőttoktatási intézményvezető-helyettes Érettségi és szakmai képesítő bizonyítványok: intézményvezető 11

3.2.5 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) a gyakorlati oktatásvezető, a közismereti-nevelési, a felnőttoktatási intézményvezető-helyettes. A gyakorlati oktatásvezető és az intézményvezetőhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a gyakorlati oktatásvezetőre, ill. az intézményvezető-helyettesekre, vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettesek felhatalmazását. 3.2.6 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. a gyakorlati oktatásvezető számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a szakmai vizsga szervezésével kapcsolatosan a vizsgacsoportok kialakítása és a vizsgáztatók beosztása jogát továbbá az adminisztratív alkalmazottak és a rendszergazdák szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát, a közismereti-nevelési intézményvezető-helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, továbbá a könyvtárosok szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát, a felnőttoktatási intézményvezető-helyettes számára a felnőttoktatásban a vizsgák, a vizsgáztatásban érintettek beosztásának jogát, kollégiumvezető intézményvezető-helyettes számára a kollégista tanulók felvételi ügyeiben való döntések, a kollégiumi technikai és adminisztratív alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítása,szabadságuk kiadásának jogát, a kollégiumi nevelők éves munkarend készítésének jogát a karbantartói csoportvezető számára a technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 3.3 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: gyakorlati oktatásvezető, az intézményvezető-helyettesek, Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 12

Az intézményvezető-helyetteseket és a gyakorlati oktatásvezetőt a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával a főigazgató bízza meg. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás legfeljebb 5 évig szóló határozott időre szól. Az intézményvezető-helyettesek és a gyakorlati oktatásvezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető-helyettesek és a gyakorlati oktatásvezető távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény intézményvezetőjével egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezetőhelyettes hatáskörébe tartozik. 3.4 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, gyakorlati oktatásvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői: o humán o természettudományos o élő idegen nyelvi o osztályfőnöki, o műszaki o szolgáltató, o Arizona, o felnőttoktatási, o leánykollégiumi, o fiúkollégiumi Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, az intézményi tanáccsal, a diákönkormányzat vezetőjével. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 3.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés 13

az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza a vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit. Ellenőrzési feladatot kiemelten a következő munkakörben dolgozó munkavállalók látnak el: a gyakorlati oktatásvezető, a közismereti-nevelési intézményvezető-helyettes, a felnőttoktatási intézményvezető-helyettes, a kollégiumvezető intézményvezető-helyettes, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettekkel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát a személyi irattárban kell őrizni. Az intézményvezető-helyettesek és a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben kiemelt ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása, a digitális napló (amennyiben van) folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák és munkaidő kezdésének és befejezésének ellenőrzése, a kollégiumi foglalkozások, a kollégista tanulók hiányzásainak, szoba-és szekrényrendjének folyamatos ellenőrzése, a munkaidő nyilvántartás ellenőrzése, az étkezési rend és szolgáltatás ellenőrzése. 14

3.5.1 A belső ellenőrzés általános követelményei Segítse elő az iskola és a kollégium pedagógiai programjában meghatározott tevékenységek mintaadó szinten történő művelését. Segítse a szakmai, gazdálkodási feladatok megoldását, a belső rend, a fegyelem megtartását. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, a hiányosságokra és előzze meg azok súlyosbodását. Segítse elő a pedagógus egyéniség fejlődését. 3.5.2 A belső ellenőrzés formái: Hospitálás a tanítási órán (vagy egyéb foglalkozáson): az ott készített jegyzet alapján kötelező a tapasztaltak megbeszélése, értékelése. Beszámoltatás szóban vagy írásban. Kötelező a vezető ugyanolyan formában való reagálása. Egy tevékenységről írásban tanévenként egyszer kérhető átfogó beszámoló. Eredményvizsgálatok, felmérések: a megkapott információkat az érintettekkel elemezni kell, a munka további menetére vonatkozó következtetéseket meg kell beszélni és írásba foglalni. Helyszíni ellenőrzések: az ellenőrzést végző köteles az ellenőrzött személlyel és közvetlen vezetőjével a tapasztaltakat megbeszélni. Az iskolai dokumentumok áttekintése: a naplók, tanmenetek, képzési tervek, rendezvények hálóterve, az iskolai levelezés irattára, a napközis étkeztetés nyilvántartása naprakész állapotát minden időben ellenőrizhetik a munkaköri leírás szerint arra jogosultak. 3.5.3 Ellenőrzési szempontok 3.5.3.1 Szakmai: tanmenetek határidőre történő, pontos elkészítése, órára való készülés, órák előkészítése, kísérleti és szemléltető eszközök használata, karbantartása, tanulók munkájának ellenőrzése (házi feladat, házi dolgozat, házi olvasmányok), füzetek ellenőrzése: tartalmi, esztétikai, dolgozatok kijavítása, érdemjegyek beírása, tanulók felkészítésében plusz feladat (verseny, pályázat, továbbtanulás), vizsgatételek határidőre történő összeállítása, a vizsgákkal kapcsolatos feladatok pontos, precíz ellátása (felügyelet, dolgozatjavítás, kérdező tanári munka), 15

3.5.3.2 Munkafegyelmi: órák megtartása, pontos munkakezdés, naprakész naplóvezetés, jegyek beírása, a digitális napló naprakész vezetése, engedély nélküli óracserék, eltávozások, tanulói felügyelettel kapcsolatos kérdések (iskolában, iskolán kívül), az osztályok, a folyosók, az iskola tisztaságának felügyelete, a kollégiumi szoba-, és szekrényrendek, tantermek tisztasága. 3.5.3.3 Osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői: napló, törzslapok, bizonyítványok vezetése, az adminisztráció pontos elvégzése, féléves, éves tanulmányi statisztika határidőre történő elkészítése, tanulók eltávozásának engedélyezése, ellenőrzőbe bejegyzése, házirendi előírások betartatása, intézkedési készség, felelősségvállalás (fegyelmi ügyekben is), együttműködési készség az ifjúságvédelmi felelőssel, a gyógypedagógussal, a szabadidő-szervezővel, a tanulók problémáinak felismerése, kezelése, a felmerült probléma követése, lezárása, tanulmányi kirándulás szervezése, szabadidős osztályprogramok szervezése, iskolai rendezvényekre az osztály felkészítése. 3.5.3.4 Egyéb: együttműködési készség az intézményi szintű feladatok megoldásában, közreműködés a helyi tanterv felülvizsgálatában, iskolai, kollégiumi rendezvényeken való részvétel, aktív közreműködés, ügyeleti beosztásnak megfelelő feladatainak ellátása, (folyosói ügyelet, helyettesítési ügyelet, felügyelet rendezvényeken stb.) diákkörök, szabadidős programok szervezése, vezetése, továbbképzés, önképzés, pedagógiai ismeretek karbantartása, a modern pedagógia munka felvállalása. 3.5.4 A szakmai és pedagógiai munka ellenőrzésének módjai óralátogatás: a vezető saját hatáskörében, előre bejelentett vagy bejelentés nélküli, tanmenetek ellenőrzése, 16

beszélgetés a tanárral, beszélgetés a közvetlen (munkaközösség)vezetővel, beszélgetés a tanulókkal, (fentiek a tanár vagy a tanuló emberi méltóságának tiszteletben tartásával), a tanulók füzeteinek megtekintése, a naplóvezetés ellenőrzése, iskolai dokumentumok (bizonyítványok, törzslapok, jegyzőkönyvek stb.) ellenőrzése, diákköri tevékenység ellenőrzése, diákköri napló, óralátogatás szülői értekezlet látogatása, helyettesítési napló, diákköri napló hó végi lezárása, túlóra elszámolás ellenőrzése. 3.5.5 Az értékelés a látogatást (óralátogatás, szülői értekezlet látogatása stb.) követően azonnal a tapasztalatok megbeszélése, értékelése, az iratok ellenőrzésekor (naplók, bizonyítványok, törzslapok stb.) írásos feljegyzés elhelyezése a dokumentumban, a félév, ill. a tanév végén nevelőtestületi értekezleten az év közbeni értékelés eredményéről a vezetőség tájékoztatja a pedagógusokat. 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program (iskolai, kollégiumi) a házirend (iskolai, kollégiumi) Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok. 17

4.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 4.1.2 A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat. A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A középszintű érettségi vizsga témaköreit. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A kollégium pedagógiai programja meghatározza: A kollégiumban folyó nevelés, oktatás célját, feladatait, figyelembe véve a társiskolák pedagógiai programját. A kollégiumi foglalkozások (kötelező, szabadon választott ), tanórai foglalkozások helyi tanterveit, követelményeit. A kollégiumi közösségek kialakításának szabályait, együttműködéseit, a kollégium döntési folyamatban való részvétel véleményezésének rendjét. 18

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, a tanári szobában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 4.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembevételével, az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. A kollégiumi éves munkaterv a pedagógiai programot alapul véve tartalmazza az éves nevelési célokat, feladatokat, szakköröket és a kollégium éves kiemelt rendezvényeit. 4.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola intézményvezetője határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 4.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legye- 19

nek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 4.2.2 A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért a tanulmányi intézményvezető-helyettes a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó(k) nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakat az iskola intézményvezetője bízza meg. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és az iskolaszék véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. Az iskolai tankönyvellátás részletes szabályozása az SZMSZ mellékletét képező külön szabályzatban történik. 4.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 4.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, 20

a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá. 4.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az intézmények és a Centrum, valamint a fenntartó között információáramlás egyik meghatározó elemévé vált az e-mailen keresztüli kapcsolattartás. Azokban az esetekben, amikor adatszolgáltatás, fenntartói kérdésre adott nyilatkozat, tanulói jelentkezés, munkaügyi intézkedés történik, a leveleket papíralapon az irattár számára is elő kell állítani. 5. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 5.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 15.30 óra között az iskola intézményvezetőjének vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A felnőttoktatási intézményvezető-helyettes a felnőttoktatási munkaközösség-vezető közreműködésével a felnőttoktatás tanrendjének megfelelően látja el az ügyeletet. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni (vezetői ügyelet). A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig a karbantartói csoport vezetője, a délután távozó vezető után az ügyeletes kollégiumvezető, illetve a munkatervben meghatározott, intézkedési joggal felruházott pedagógus jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A kollégium folyamatosan üzemel, nyitva tartása igazodik a társiskolák tanulói munkarendjéhez. Alapvetően a kollégisták vasárnap délutántól, pénteken délutánig tartózkodnak a kollégiumban. A tanulók kollégiumi tartózkodása alatt a felnőtt felügyeletet biztosítani kell. A tanulók az iskolai szervezésű elfoglaltságon kívüli időt a kollégiumban töltik és tanulásra, művelődésre, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásokra, személyes dolgaik és környezetük tisztántartására, valamint pihenésre fordítják. 21

5.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. Ebből a 32 órát az intézményben töltenek, ott látják el a pedagógiai feladataikat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges, kivéve a jogszabály által meghatározott munkanap áthelyezésekhez kapcsolódó szombati munkavégzéseket. Kivételt képeznek ez alól a leánykollégiumban dolgozó kollégiumi nevelők, akiknek a munkaidő beosztása a hét valamennyi napjára, (a hétvégére is) kiterjed). A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 5.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 5.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások megtartása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) diákönkormányzat munkájának segítése, g) munkavédelem érdekképviselete, h) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), i) könyvtárosi feladatok, j) kollégiumi ügyeleti feladatok ellátása. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 22

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 5.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák előkészítése, lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai, kollégiumi kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, csoportvezetői, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és kollégiumban ebédeléskor is, r) tanulmányi kirándulások, iskolai, kollégiumi ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai, kollégiumi dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 23

5.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 5.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 5.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 5.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 5.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógus a heti munkaidejének 80 %-ában (32 órában) köteles az intézményben tartózkodnia, a munkavégzését ott ellátni. Erről nyilvántartást vezet, amelyről az SZMSZ mellékleteként meghatározottak szerinti nyilvántartást vezet. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. Kollégiumban a helyettesítéseket a kollégiumvezető állapítja meg. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles az egy hetet várhatóan meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit a munkaközösség vezetőjéhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a munkaügyi irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a 24

tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, ha szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és tartós helyettesítés esetén azokat kijavítani. 5.3.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok heti munkaideje kötött munkaidőből (32 óra) ezen belül neveléssel-oktatással lekötött munkaidőből (22-26 óra) áll. A kötött munkaidőt az intézményben kell tölteni, amelynek nyilvántartásáról az SZMSZ mellékleteként külön szabályzat készült A pedagógusok munkaidő nyilvántartásának elvei a Győri Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolájában címmel. 5.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető, esetenként a kollégiumvezetővel közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. Kollégiumban a portások munkarendjét négyhavi időkeretben a kollégiumvezető készíti el. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, kollégiumban a kollégiumvezető vagy gazdasági csoportvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 5.5 Munkaköri leírásminták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását valamennyi tanár számára elkészítjük. A munkaköri leírások mintáit az SZMSZ melléklete tartalmazza. 5.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (intézményvezetői engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama a délelőtti oktatásban 45 perc, az óraközi szünetek hossza délelőtt 10 perc, kivéve 3. óra utáni szünetet, amely 15 percesés a 6. óra után 5 perces. A délutáni oktatásban az órák 40 percesek. Az órák tömbösítve is tarthatóak, ezért a szünetek időpontja az osztályok számára változó. Indokolt esetben 0. órát is tartunk a szülői szervezet és a diákönkormányzat beleegyezésével. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az 25