A versenyvizsgához készített dokumentumok tananyagok tíz hagyományos és tíz e- learninges (öt-öt közép, és öt-öt felsőfokú) a regisztrálók számára ingyenesek, letölthetők, illetve hozzáférhetők a KSZK honlapján írásbeli tesztek 2640 db. tudás mérésére szolgáló kérdés és ezek megfejtése minden regisztrált számára megismerhetőek a KSZK honlapján írásbeli és szóbeli kérdések 440 db. írásbeli (esszé) kifejtős kérdés 440 db. szóbeli kifejtős (40 %) és szituációs (60%) kérdés ezek a kérdések és a megfejtések nem nyilvánosak! 17 A versenyvizsga menete 1. 18 1
A versenyvizsga menete 2. Mindhárom vizsgarészt külön kell értékelni! A vizsgarészek korlátlanul ismételhetők. A legjobb eredmény számít. Ismétlés 15 munkanapon belül. írásbeli írásbeli teszt (60 perc) 1-4 pontértékű kérdések egyenletes elosztásban; vizsgázónként generált kérdéssor, számítógépen kitöltve, azonnali eredménnyel 20 perc szünet írásbeli egy esszé kérdés (60 perc) kifejtős típusúak a gép által generált két kérdésből a vizsgázó választ egyet, számítógéppel oldja meg a feladatot, eredményéről 3 munkanapon belül értesítik szóbeli szóbeli vizsga: 20 perc felkészülési idő; minimum 30 percig kell feleltetni, plusz kérdést is kaphat; kifejtős és szituációs típusúak; a vizsgázó a gép által generált egy egy kérdést kap az öt témakörből, a vizsgabizottság eredményt hirdet 19 A vizsga értékelése Vizsgarészek és értékelési tényezők elérhető pontszám minimális pontszám Írásbeli teszt (tárgyi tudás) 100 60 Írásbeli esszé - tárgyi tudás 40 - számítástechnikai ismeretek 20 - fogalmazási és stilisztikai készség 20 - nyelvhelyesség, helyesírás 20 összesen: 100 60 Szóbeli vizsga - tárgyi tudás 40 - lényeglátási képesség 20 - kommunikációs és beszédkészség 20 - problémafelismerő és reagáló készség 20 összesen: 100 60 mindösszesen: 300 180 20 2
A versenyvizsga díja 19325 Ft. írásbeli: 7730 Ft. szóbeli: 11595 Ft. a versenyvizsga díja összesen részenként a felvett vizsgázó visszakapja vizsgadíját díjvisszafizetés egyszeri 50 %- os (9663 Ft.) díjkedvezmény minden hátrányos helyzetű, fogyatékos vizsgázó, valamint az aki,.. 21 A vizsga ismétlése (ismétlővizsga) a versenyvizsga díjjal megegyező. Vizsgarész ismétlésekor vizsgarész díjat kell fizetni (írásbeli, szóbeli). A díjmegosztás megegyezik az alapdíjéval. Halasztás esetén halasztási díjat kell fizetni, amely a köztisztviselői illetményalap 10%-a. Elveszett, vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására kiadott tanúsítvány költsége a köztisztviselői illetményalap 20%-a. Elfogadott távolmaradás esetén az ismétlővizsga egy alkalommal díjmentes. Díjkedvezmény: A hátrányos helyzetű vizsgázó, a fogyatékos vizsgázó, valamint az, aki a vizsgára jelentkezés időpontjában gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban részesül, mentesül a vizsgadíj 50%-a alól (9663 Ft). A vizsgadíjból járó kedvezmény csak egy alkalommal vehető igénybe. Kérelem benyújtása a KSZK-hoz, panaszokat a MEH miniszter bírálja. Díjvisszafizetés: Az a sikerrel vizsgázó, aki eredményes álláspályázata nyomán felvételt nyer valamelyik közigazgatási szervhez visszakapja vizsgadíját a munkáltatótól. 22 3
A Ktv. 2010.01.01. el hatályba lépő főbb módosuló szabályai 23 Pályázati mentesség növekedett 10.. új (19), (20) bekezdéssel egészült ki: Lényege: Pályázati eljárás lefolytatása nélkül adható köztisztviselői kinevezés annak a közigazgatási szervnél foglalkoztatott pályakezdő ösztöndíjas foglalkoztatottnak aki a közigazgatási szervnél legalább kilenc hónapig ösztöndíjas foglalkoztatotti jogviszonyban állt. Az így kinevezett köztisztviselőnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie. Pályázati eljárás lefolytatása és versenyvizsga nélkül adható köztisztviselői kinevezés annak, aki a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjat megalapozó képzéshez kapcsolódó vizsgákat teljesítette. 24 4
Módosultak az egyéb, vagy további jogviszony létesítésére vonatkozó szabályok (21..) A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának be kell jelenteni. A vezető köztisztviselő a munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott tevékenység, valamint a fenti tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően bejelenti a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Amennyiben e tevékenységek végzésére irányuló jogviszonyt a vezető köztisztviselő ellenérték fejében létesíti, akkor ehhez a hivatali szervezet vezetőjének az engedélye szükséges. Az engedélyezésről a hivatali szervezet vezetője át nem ruházható hatáskörében öt munkanapon belül dönt. A köztisztviselő a fent meghatározott munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonnyal kapcsolatos tevékenységét munkaidőn belül a munkáltatói jogkör gyakorlója kizárólag akkor engedélyezi, ha az a munkáltató számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet nem jelent, és a köztisztviselő az így kieső munkaidőt igazolhatóan ledolgozza. E rendelkezést a vezető köztisztviselőre is megfelelően alkalmazni kell. 25 Pontosították a kívülállók szakvizsga lehetőségét: (25.. (10)) A Közigazgatási szakvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet, feltéve, ha közigazgatási versenyvizsgát tett vagy állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett. Pontosították az I. besorolási osztályba sorolás lehetőségét: (26..(2). A köztisztviselő I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett. Az I. besorolási osztályba történő besoroláshoz felsőszintű versenyvizsga szükséges. Módosították a címzetes főjegyző cím adományozásával kapcsolatos szabályokat: (30/B..(13) A címadományozási díj megállapításának lehetőségei: a költségvetési törvény címadományozási juttatást állapíthat meg, amelynek fedezetét a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítja. ha a költségvetési törvény címadományozási juttatást nem állapít meg, akkor a helyi önkormányzat rendeletében saját költségvetése terhére megállapíthat ilyen juttatást, azonban ennek összege nem haladhatja meg az illetményalap huszonnégyszeresét. 26 5
Pontosították az alapilletmény eltérítés évközi módosításának lehetőségét: (43..(8). A megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a köztisztviselő: vezetői kinevezést, megbízást, kormánytanácsadói, kormány-főtanácsadói, miniszteri tanácsadói, miniszteri főtanácsadói megbízást kap, vagy azt tőle visszavonják, címadományozásra, vagy annak visszavonására kerül sor, vagy I. besorolási osztályba sorolják. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint a törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg. 27 Új alapokra helyezték a köztisztviselők egyéb juttatásait: Megszűnik a ruházati költségtérítés Megszűnnek a korábbi adómentes juttatások Adómentes juttatásként bevezetik az ingyenes vagy kedvezményes internet használatot Új elemként bevezetik a Cafetéria juttatást: (49/F..): A köztisztviselőt cafetéria-juttatásként - választása szerint- a meghatározott mértéken belül, a következő juttatások illetik meg: ingyenes vagy kedvezményes internethasználat személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel: üdülési csekk a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás az adóévben személyenként a minimálbér összegének megfelelő összegben; meleg étkeztetés a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forint iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeg; a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag28 a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet ; 6
Új alapokra helyezték a köztisztviselők egyéb juttatásait: a köztisztviselő javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százaléka, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százaléka, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százaléka, a munkáltató által a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg; Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja. 29 Új alapokra helyezték a köztisztviselők egyéb juttatásait: A köztisztviselő írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig - helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jéig -, nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A köztisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét: a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg (Tehát a jegyző amennyiben a testület a költségvetési fedezetet biztosította!) Mértéke: Nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, és nem lehet magasabb az illetményalap huszonötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a cafetériajuttatás kifizetésének rendjét és módját, a visszafizetés rendjét, valamint a meghatározott adatszolgáltatás tartalmát és módját. 30 7
Pontosították a köztisztviselőkre vonatkozóan a közérdekből nyilvános adatok körét: (62..(8). Nem minősül közérdekből nyilvános adatnak a köztisztviselő:» születési helye, ideje» anyja neve» lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma» családi állapota» adóazonosító jele» társadalombiztosítási azonosító jele» fizetési számlaszáma» pályázatának adatai,» kompetencia adatai» a munkából való távollétének jogcíme és időtartama» az állami készfizető kezességvállalással összefüggő adatok (a hitelszerződést kötő pénzintézet neve, címe; az állami kezességvállalással biztosított hitel nagysága; a hitel lejártának időpontja). 31 Pontosították a köztisztviselőkre vonatkozóan a közérdekből nyilvános adatok körét: (62..(8). eltartott gyermeke(i)nek neve születési helye, ideje anyja neve lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely adóazonosító jele társadalombiztosítási azonosító jele Az összes többi a közszolgálati alapnyilvántartásba tartozó adat (Képzettség, nyelvvizsga, illetmény, jutalom stb.) (Ktv 3. számú melléklet) viszont közérdekből nyilvános adat! 32 8
A vagyonnyilatkozat őrzési kötelezettsége 2007. évi CLII. Törvény 12. (1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén az őrzésért felelős a kötelezett által a vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított három évig őrzi. 33 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 34 9