Előszó20021231.rtf Országos Széchényi Könyvtár OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ Az Országos Széchényi Könyvtár és a Közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza 4.0 változat Főszerkesztő: Ungváry Rudolf Budapest 2012. január 1.
II A tezaurusz az ISO 2788 86 nemzetközi és az MSZ 3418 87 magyar tezauruszszabványoknak megfelelően készült. Készült a Magyar Könyvtárosok Egyesülete támogatásával. Szerkesztés és karbantartás: az OSZK és a Könyvtári Intézet KÖZTAURUSZ szerkesztőségében Főszerkesztő: Ungváry Rudolf Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ induló változatának szerkesztésében 1999-ben közreműködtek (nem teljes névsor): Csontosné Skara Ilona Gáncsné Nagy Erzsébet Czinkné Bükkösdi Valéria Harmat József Debreceni Megyei Könyvtár Győri Megyei Könyvtár Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár Székesfehérvári Megyei Könyvtár Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZt a MOKKA keretében, az Országos Széchényi Könyvtárban, az MTA könyvtárában, a közművelődési könyvtárakban és számos más könyvtárban alkalmazzák. A 0.0 változat lezárva: 1999. június 30. Az 1.0 változat lezárva: 2000. december 1. A 2.0 változat lezárva: 2001. december 17. A 3.0 változat lezárva 2002. december 31. A 3.1 változat lezárva 2004. december 31. A 3.2 változat lezárva 2006. december 31. A 3.3 változat lezárva 2008. október 1. A 3.4 változat lezárva 2009. augusztus 1. A 3.5 változat lezárva 2011. január 1. A 4.0 változat lezárva 2012. január 1. Tezaurusz készítés és karbantartás: RELEX AB tezauruszszerkesztő program.
III OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ : Az Országos Széchényi Könyvtár és a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza / Főszerkesző Ungváry Rudolf ; [közr. a] Országos Széchényi Könyvtár. Budapest : OSZK, 2000. 025.43 Az OSZK TEZAURUSZ, a KÖZTAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTAURUSZ egymással összehangolva készült, és jelenleg egyetlen tezauruszt alkot A TEZAURUSZhoz az alábbi dokumentumok kapcsolódnak: (a Könyvtári Intézetben található utolsó nyomtatott példány adataival) GEOTAURUSZ : földrajzi, humángeográfiai és történeti földrajzi nevek tezaurusza / főszerk. Ungváry Rudolf ; [közr. a] Országos Széchényi Könyvtár. Budapest : MKE, OSZK, 2000. Beolvadt a Köztauruszba, abból önálló tezaurusz céljára exportálható. 025.43 TAXAURUSZ : növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza : 4.0 változat / főszerk. és összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. Budapest : OSZK, 2000 XVIII, 99 p. ; 29 cm Beolvadt a Köztauruszba, abból önálló tezaurusz céljára exportálható. 025.43 OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat : 4.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár Budapest : OSZK, 2000. 66 p. ; 29 cm 025.43 (083.133) Osztályozási példatár : Az OSZK TEZAURUSSZAL/KÖZTAURUSSZAL végzett osztályozás példái és megoldásai : 4.0 változat / [Összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár Budapest : OSZK 2000. 57 p. ; 29 cm 025.43 Tezaurusz szerkesztő és karbantartó programrendszer: RELEX névtér- és tezaurusz-szerkesztő rendszer : Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek (tulajdonnév- és köznévterek), tezauruszok, taxonómiák és osztályozási rendszerek (például ETO) osztott kezelésére egy és többnyelvű környezetben az Interneten keresztül : Felhasználói kézikönyv : 1.0 változat / Készítette: Ungváry Rudolf. Budapest : OSZK, 2012. 49 p. ; 29 cm 025.43 519.688
IV Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... IV 1.... BEVEZETŐ V 1.1 RENDELTETÉS... V 1.2 HASZNÁLAT... V 2. A TEZAURUSZ SZERKEZETE... VI 2.1 A TEZAURUSZBA FÖLVETT KIFEJEZÉSEK... VI 2.1.1 Kifejezéstípusok... VI 2.1.2 A kifejezések szerepe a tezauruszban... VI 2.1.3 A kifejezések formája... VII 2.1.4 A megjegyzések... VII 2.2 A TEZAURUSZCIKK... IX 2.2.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk... IX 2.2.2 A kapcsolatok... IX 2.2.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje... XIII 2.2.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten... XIII 3. A SZÓGYŰJTÉS ÉS A SZÓKINCS KÉRDÉSE... XIII 3.1 A SZAVAK FÖLVÉTELÉNEK FELTÉTELEI...XIVV Ha az összefoglaló fölérendelt, pl.... XIVV Ha homonímia miatt LV utalást alkalmaztunk és meg kellett különböztetni a homonimákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés, pl.... XIV 3.2 A HOMONIMÁK ÉS POLISZÉMÁK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE... XIV A homonimák szétválasztását a "Lásd VAGY" (LV) relációvai.... XV A homonimák szétválasztása a "Lásd más értelemben" ( ) relációval... XVII 3.3 HÁTRAVETETT ÉRTELMEZŐK A LEXIKAI EGYSÉGEK VÉGÉN... XVI 3.4 AZ ETO JELZETEI ÉS MUTATÓSZAVAI... XVII 4. A TEZAURUSZ KÉSZÍTÉSE ÉS TÁROLÁSA... XVIII IRODALOM... XIX FORRÁSOK 1.... XIX FORRÁSOK 2.... XXI LEXIKAI EGYSÉGEK ELOSZTÁSA... XXII LEXIKAI EGYSÉGEK ELOSZTÁSA, BETŰRENDES MUTATÓ... XXIII TEZAURUSZ FŐRÉSZ... XXVII
V 1. Bevezető 1.1 Rendeltetés ELŐSZÓ A OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ az Országos Széchényi Könyvtárban éa a közművelődési könyvtárakban a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez használható. A TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ az OSZK TEZAURUSZ /KÖZTAURUSZ kiegészítése. Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ egyetemes, átfogó tezaurusz,és a szakkifejezéseket, valamint a formai (dokumentumtípus-) kifejezéseket tartalmazza. A TAXAURUSZ (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza. A GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a földrajzi és történelem-földrajzi kifejezések tezauruszcikkeit tartalmazza, és a földrajzi valamint a történelem-földrajzi helyek osztályozására és visszakeresésére használható az ókortól napjainkig. Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében. A nyomtatott tezauruszokban az egyes tezauruszok deszkriptorai és nemdeszkriptorai csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő. Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ természetes nyelven alapuló átfogó osztályozási rendszer: a műszaki, mezőgazdasági, gazdasági, természettudományi és társadalomtudományi fogalmak tezauruszcikkeit tartalmazza. A könnyebb használat kedvéért az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ nyomtatásban két részben jelenik meg. A társadalomtudományi és természettudományi részek szókincse nem különíthető el kizáró módon, ezért a két rész szókincse átfedi egymást. Az elosztásról a Lexikai egységek elosztása című fejezet tájékoztat. Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZBAN feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló, további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát, illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg. Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZBAN szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a "lásd" és "lásd még" utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen A tezaurusz szerkezete című fejezetben ismertetjük). Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZBAN a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü betűket), a kis- és a nagybetűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a szénvegyület a betűrendben a szennyvíz, a vízzáró réteg a vizsgálat után következik). Az aposztróf (`) és az indogermán névelő (pl. `s) nem játszik szerepet a rendezésben (ezért például a `s Hertogenbosch lexikai egység a Hertogenbosch lexikai egységnél jelenik meg). A kis- és a nagybetűk, valamint a különféle latin ékezetes betűk (pl. ã, ň, ý) ugyancsak nem játszanak szerepet a rendezésben. Az előbbiek a kisbetűkkel együtt, az utóbbiak az ékezet nélküli betűkkel együtt rendeződnek (például São és Sao egyenértékűek). A karaktersorrend a következő: köz, (, ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z 1.2 Használat Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ (a továbbiakban: tezaurusz) a monografikus művek, időszaki kiadványok, aprónyomtatványok, plakátok, mozgókép-dokumentumok, zeneművek, színházi dokumentumok, régi nyomtatványok, kéziratok, használati (vállalati és egyéb) kiadványok osztályozására (indexelésére) használható.
VI A tezaurusz használatának tudnivalóit a OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat című dokumentum tartalmazza. A tezaurusz használatának gyakorlására alkalmas példákat az Osztályozási példatár tartalmazza. 2. A tezaurusz szerkezete 2.1 A tezauruszba fölvett kifejezések 2.1.1 Kifejezéstípusok A tezauruszba a teljesség igénye nélkül felvettük mindazokat a fontosabb kifejezéseket, melyekre a közművelődési könyvtárakban a dokumentumok átfogó osztályozása és a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség lehet. A kifejezéseket néhány kivételtől eltekintve névszói formában és egyes számban vettük fel. A tezaurusz szavai (a lexikai egységek) szakkifejezések (például anarchizmus, adatátvitel, árvíz, államigazgatás, együttműködés, érték, függvényegyenlet, gazdaság, hagyomány, hőerőgép, jövedelemadó, kötvény, nemzetiségi kérdés, spam, terrorizmus, weblap); ismeretterületek, tudományok (például adóügy, algebra, egészségügy, elektrotechnika, eszkatológia, gépgyártás-technológia, hőtechnika, hűtőipar, mezőgazdaság, nagykereskedelem, tartalomszolgáltatás); tevékenységek (például ablaktisztítás, bevásárlás, közlekedés, kukkolás, rablás); termékek, áruk, anyagok, tárgyak, gépek, berendezések (például acéláru, csomagolóeszköz, darugép, élelmiszer, gipsz, jármű, ruházat, vas-műszaki cikk); növények, állatok (például baktérium, daru, élvezeti növény, embrió, gyümölcs, kutya, szarvas, utód, szőlő, zöldégféle) [ezek a kifejezések a TAXAURUSZban szerepelnek]; szervek, szervrendszerek (például agyhártya, bél, gyomor, emésztőrendszer, izom, szív, testrész, vese) [ezek a kifejezések a TAXAURUSZban szerepelnek]; intézmények, testületek (például alkoholelvonó, bíróság, egyéni vállalkozás, egyházi hivatal, gimnázium, javítóintézet, kisvállalkozás, külképviselet, országgyűlés, önkormányzat, rendőrség, ügyészség, vásárcsarnok); üzletek, boltok, vendéglátó-ipari egységek (például autósbolt, éttermek, kaszinó, vaskereskedés); nép- és népcsoport (nemzetiség-) nevek (például magyar, székelyek, németek, svábok zipszerek, zsidóság) [a népnevek (a ság, -ség végűek kivételével) mindig többes számban szerepelnek]; nyelvek (például indoeurópai nyelvek, germán nyelvek, északi germán nyelvek, svéd nyelv, magyar nyelv, eszkimó nyelv) [a nyelvcsaládok többes számban, az egyes beszélt nyelvek (ill. további típusokkal nem a tezauruszban nem szereplő nyelvek) egyes számban szerepelnek]; időt, kort, korszakot jelentő kifejezések (például kiegyezés kora, legújabb kor, mohácsi vész, Hunyadiak kora, reneszánsz, világháború (1939 1945)) ; formai kifejezések (bélyeg, dokumentumfilm, grafika, himnusz, kabaré, katonanóta, mozijegy, regény, színlap, vicc, zenemű); szerzetesrendek (például nyugati keresztény szerzetesrend, bencések, Don Bosco rend; jezsuiták, nesztoriánus szerzetesség). Tulajdonneveket a tezauruszba elvileg nem veszünk fel. Kivételt az alábbi két tulajdonnév-típus képvisel: országnevek, földrajzi nevek, történelmi-földrajzi nevek (például Ausztria, Békéscsaba, Európa, fejlődő ország, Küküllő vármegye, Segesvár szék, Szászok földje, szászok területe, Szörényi bánság) [ezek a kifejezések a GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZban (is) szerepelnek; osztályozáskor is ebben a formában használandók, azaz nem az egységesített földrajzi nevek felvételének szabályai szerint]; szent könyvek, melyek az ETO-ban is szerepelnek (például Biblia, Ószövetség, Tóra, Talmud, Apostolok cselekedeit, Védák, Upanisád) [a szent könyveket osztályozáskor az egységesített címükkel kell használni, például a Tóra esetében: Biblia, Ószövetség, Pentateuchus ]. Személy- és testületi nevek esetében azok egységesített besorolási neveivel kell osztályozni. II. Ferenc József esetén: Ferenc József (Magyarország: király), II. (1830 1916). 2.1.2 A kifejezések szerepe a tezauruszban DESZKRIPTOROK ÉS NEMDESZKRIPTOROK A tezauruszba felvett kifejezés lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor.
VII A deszkriptorok a tezaurusznak az osztályozásra közvetlenül felhasználható kifejezései, melyek között feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket. A nemdeszkriptorok egyrészt olyan kifejezések, melyek valamelyik deszkriptor szinonimái vagy szinonimnak tekintett kifejezései. A nemdeszkriptorokat mindig összekapcsoltuk a helyettük használandó kifejezésekkel. A nemdeszkriptorok másrészt olyan speciális kifejezések, melyekről feltételezhető, hogy az átfogó osztályozás esetén nincs szükség a velük való finomabb osztályozásra, s ezért ezeket egyelőre szintén összekapcsoltunk a helyettük használandó, többnyire általánosabb kifejezéssel. Lexikai egységek LE összesen Deszkriptor Nemdeszkr. Átl. hossz Társadalomtudományi rész 18403 1257 5856 Természettudományi rész 22745 14719 8026 Taxaurusz 3194 1650 1544 Földrajzi nevek a Geotauruszból 25001 19113 5888 Összesen átfedések nélkül 65012 44669 20343 14 karakter Leghosszabb lexikai egység 80 karakter Legrövidebb lexikai egység 1 karakter 2.1.3 A kifejezések formája A deszkriptorok és nemdeszkriptorok egy- vagy többtagú összetett kifejezések lehetnek. Az egybeírás szabályait a "OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat" függeléke tartalmazza. A lexikai egységeket a következő alakban vesszük föl: névszói (főnévi, indokolt esetben melléknévi vagy számnévi) forma, például vásárlás, átlátszóság, szimbolikus ragozatlan (alanyeseti) forma; egyes számú alak, pl. munkavállaló (és nem munkavállalók ); ragozott birtokos jelzős szerkezet helyett lehetőleg ragozatlan jelzős szerkezet, pl. "lét elmélete helyett lételmélet (de élet eredete ] Többes számban csak akkor szerepel lexikai egység, ha egyes számú alakban nem létezik (pl. szellemi javak ), vagy az egyes- és többes számú alakoknak eltérő a jelentésük (pl. médium [valaminek az alanya], média [tömegkommunikációs eszközök]), vagy ha ez a megkülönböztetés célszerű (pl. a népet és nyelvet egyaránt jelentő kifejezések esetében, mint baszkok és baszk nyelv, nyelvcsaládok esetében, mint finnugor nyelvek, szervezett embercsoportok esetében, mint bencések). Semmiképpen se alkalmazzuk az egyes számú és többes számú alakkal végzett megkülönböztetést nem teljesen egyértelmű esetekben. Például ne használjuk a jogszabály kifejezést a jogszabályokról szóló elméleti fejtegetésre, és a jogszabályok kifejezést azoknak a dokumentumoknak az esetében, melyekben konkrét jogszabályokról van szó, mivel az utóbbiak esetében vagy a jogszabálygyűjteménnyel kell osztályozni vagy olyan dokumentum, melyben keveredik az általános fejtegetés és a konkrét jogszabályok, s ezért jobb, ha csak a jogszabály kifejezéssel fogalmazzuk meg a tartalmat. 2.1.4 A megjegyzések A szavakhoz magyarázó szövegként megjegyzések is kapcsolódhatnak. A megjegyzés nem része a lexikai egységnek. Az alábbi táblázat tartalmazza az alkalmazott megjegyzéseket és jelöléseiket HUNMARC azonosítóikkal együtt. Hívójel és Almező Tartalma Jele a indikátor tezauruszcikkben 680## i Általános megjegyzés, magyarázat (M:) M:
VIII 691## a Használati megjegyzés (H:) H: 678## a Történeti megjegyzés (Tört:) T: 688## a Megjegyzés az alkalmazás történetéről (Vált:) Vált.: 667## a Belső megjegyzés (B:) B: 670## a Forrás (Forrás:): Forrás: Egyik fajtájuk a lexikai egység megállapodásszerű jelentésére utal, és az M betű jelöli. A meghatározások elsődleges forrása a Magyar nyelv értelmező kéziszótára vagy az Idegen szavak szótára volt. Ilyen esetben nem adtuk meg külön a forrás rövid jelét. Ha más forrásból (is) szükség volt pontosabb meghatározásra, a forrás rövid jelét szögletes zárójelben adtuk meg a szöveg után. Árpád kor M: 896 1301 boszorkány M: Az ördöggel való cimborálása miatt természetfölötti hatalmúnak (és ártó szándékúnak) képzelt nő gesta M: Az európai középkori latin történetírás műfaja, nép, ország történetét összefoglalóan elmondó munka A másik fajtájuk a lexikai egység használatára utal, és a H: betű jelöli A kétfajta magyarázat együtt is előfordulhat. országtörténelem H: Magyarország történelme esetén a "Magyarország történelme" deszkriptor használandó Az egyes országok, tájak történelme az "országtörténelem" deszkriptorral és az adott ország, táj deszkriptorával osztályozandó költészet M: A szépirodalom költői műfaja, melyet intenzitásnövelő formaszerkezet, a kifejezésekre eső gazdagabb jelentés (tartalom) jellemez [VILIRLEX] M: Több értelemben használt kifejezés. Jelentheti elsősorban a líra egészét, esetleg csak a verses műfajt, tágabb értelemben a szépirodalmat emelkedettebb szempontból H: Osztályozáskor eldöntendő, hogy helyette esetleg a "líra", a "vers" vagy a "költői nyelv" használandó A lexikai egységek között előfordulhatnak többjelentésű kifejezések (homonimák, poliszémák). A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk VAGY-kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk. asszociáció LV Képzettársítás Társulás A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az jelű (lásd még más értelemben) relációval jelöltük a homonim kifejezés és a más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot. rend M: Szabálynak, törvénynek megfelelő állapot F Állapot E Fegyelem Rendi szervezet 2.2 A tezauruszcikk 2.2.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk A tezauruszban vezérszói helyzetben azaz a tezauruszcikk élén minden szó a betűrendnek megfelelő helyen jelenik meg. Az alábbiakban néhány tezauruszcikk látható a vezérszavak betűrendjében: vezérszó kisebbségi kérdés a vezérszóhoz kapcsolódó lexikai egységek HV nyelvhasználat A nemzetiségi kérdés T politika P kisebbség nemzetiségi szervezet R konfliktus
IX X autonómia függetlenségi mozgalom kitelepítés kollektív jogok nacionalizmus politikai mozgalom szórványmagyarság nyelvhasználat LV kisebbségi kérdés nyelvészet kulturális autonómia L& autonómia kultúra A tezauruszcikk betűrendi helyét a cikk élén álló, balra kiugró vezérszó határozza meg. A vezérszó lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptorok és nemdeszkriptorok a tezauruszcikkek élén (vezérszói helyzetben) félkövéren jelennek meg. A nemdeszkriptorok a deszkriptorok szinonimái vagy szinonimának tekintett (ún. kváziszinonim) kifejezései. Például a nyelvhasználat nemdeszkriptor helyett vagy a kisebbségi kérdés vagy a nyelvészet deszkriptor használandó. A kulturális autonómia nemdeszkriptor helyett az autonómia és a kultúra deszkripotorok használandók együttesen. Minden vezérszóhoz kapcsolódó kifejezés egyszer vezérszóként is előfordul a KÖZTAURUSZ megfelelő betűrendi helyén. Például a kisebbségi kérdés tezauruszcikkében kapcsolódó kifejezésként szereplő autonómia vezérszóként az alábbi tezauruszcikk élén szerepel: autonómia H területi autonómia H kulturális autonómia X határontúli magyarság kisebbségi kérdés kollektív jogok nemzetiségi kérdés szeparatizmus 2.2.2 A kapcsolatok A vezérszó kapcsolatait a kapcsolat fajtájától függően különféle jelek (relációjelek) jelölik. Ezek a következők: NEMDESZKRIPTOR-DESZKRIPTOR KAPCSOLATOK A nemdeszkriptorok olyan kifejezések, melyek helyett a hozzájuk kapcsolt deszkriptort, ill. deszkriptorokat (a kitüntetett szinonimákat vagy kváziszinonimáikat) kell osztályozásra használni. Lásd/Helyett kapcsolat L A jelet követő deszkriptor a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (szinonimának tekintett kifejezése). A vezérszó ilyenkor mindig nemdeszkriptor, azaz nem kitüntetett szinonima vagy kváziszinonima. alkotmányosság L jogállam Azaz az 'alkotmányosság' kitüntetett szinonim kifejezése a 'jogállam'. H Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó a kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája. jogállam
X Lásd ÉS-/Helyett ÉS-kapcsolat H alkotmányosság Azaz a 'jogállam' az 'alkotmányosság' kitüntetett szinonimája. L& A jelet követő deszkriptorok együttesen a vezérszó kitüntetett kváziszinonimái (ÉS-kapcsolat). Egy nemdeszkriptort legfeljebb három deszkriptor helyettesíthet erkölcsi kopás L& értékcsökkenés kopás H& Azaz az 'erkölcsi kopás' kitüntetett kváziszinonim kifejezései az 'értékcsökkenés' és a 'kopás'. Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó az egyik kitüntetett szinonim kifejezése (együtt más kitüntetett szinonim kifejezésekkel ÉS-kapcsolatban). értékcsökkenés H& erkölcsi kopás Lásd-VAGY/Helyett VAGY LV HV Azaz az 'értékcsökkenés' az 'erkölcsi kopás' egyik kitüntetett kváziszinonim kifejezése. A jelet követő deszkriptorok valamelyike a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (VAGY-kapcsolat). folklór LV folklorisztika népművészet néprajz Azaz a 'folklór' kitüntetett kváziszinonim kifejezése vagy a 'folklorisztika' vagy a 'népművészet' vagy a 'néprajz'. Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó az egyik lehetséges (vagylagosan választható) kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája. népművészet HV folklór Azaz a 'népművészet' a 'folklór' egyik kitüntetett kváziszinonim kifejezése, ugyanakkor van vagylagosan választható másik kitüntetett nem szinonim kifejezése is. DESZKRIPTOROK KÖZÖTTI KAPCSOLAT A deszkriptorok között feltüntetett kapcsolatok a tezaurusz használóját támogatják abban, hogy megtalálja mindazokat a kifejezéseket, melyeket a tárgykör jellemzésére esetleg felhasználhat. A kapcsolatok alapján tágabb vagy szűkebb tárgykör választható, rokon értelmű tárgykör választható vagy egyéb értelemben finomítható a tárgykör leírása. Generikus (nem-faj) kapcsolat F A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál általánosabb. barlangászat F természetjárás A A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál speciálisabb. természetjárás A barlangászat Azaz a 'természetjárás' általánosabb jelentésű, mint a 'barlangászat' (generikus fölérendeltje). Azaz a 'barlangászat' fajtája (generikus alárendeltje) a 'természetjárásnak'.
XI Partitív (egész-rész) kapcsolat T A T az egészet jelöli (a vezérszóval szemben, mely a részt jelöli). Dánia T Skandinávia Azaz 'Dánia' 'Skandinávia' a része. pszichikum T lélektan A 'lélektan' tárgya, eleme a 'pszichikum', azaz a 'lélektan' ismeretterületének része a 'pszichikum'. oktatás T oktatásügy Az 'oktatásügy' tárgya, eleme az 'oktatás'. P A P a részt jelöli (a vezérszóval szemben, mely az egészet jelöli) Skandinávia T P Európa Dánia Norvégia Svédország lélektan P pszichikum oktatásügy P oktatás Megjegyzés: A tezauruszban a tudományok, ismeret- és szakterületek, iparok, tevékenységi körök (pl. lélektan, jog, építőipar, oktatásügy) tárgyait, elemeit, mindazt tehát, amikre e területek vonatkoznak, az egész-rész kapcsolattal jelölik. Előfeltétel/kiindulás rezultáns/következés kapcsolat R Az R a következést, valami által meghatározottat (okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, a hatás előidézőjét jelöli). deviancia R bűnözés A deviancia következménye (lehet) a bűnözés, a kettő között ok-okozati összefüggés van [oka okozata kapcsolat]. Jugoszlávia R Bosznia és Hercegovina Horvátország Macedónia Szerbia Szlovénia 'Jugoszlávia' megszűntével keletkezett Bosznia és Hercegovina, stb. [eredetet-eredménye kapcsolat] szakszervezet R érdekvédelem A 'szakszervezet' rendeltetése/feladata az 'érdekvédelem'. Azaz az 'érdekvédelem' (egyik) eszköze a 'szakszervezet' [eszköz-rendeltetés kapcsolat dolog (szervezet, gép, szerszám) és tevékenység között]. kutlurális csere
XII R szakképzés A szakképzés (egyik lehetséges) eszköze a kulturális csere [eszköz rendeltetés kapcsolat tevékenység és tevékenység között]. orvostudomány R gyógyítás Az 'gyógyítás' során az 'orvostudományt' használják [eszköz-rendeltetés kapcsolat tudomány és tevékenységi kör között]. kertépítés R park A 'kertépítés' tárgya (többek között) a 'park' [tevékenység-tevékenység tárgya kapcsolat]. E Az E az előfeltételt, ami valamit meghatároz (okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, a hatás előidézőjét) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát jelöli). bűnözés E deviancia Bosznia és Hercegovina E Jugoszlávia érdekvédelem E szakszervezet kulturális csere E szakképzés gyógyítás E orvostudomány park E kertépítés Megjegyzés: A tezauruszban az oka-okozata, feltétele-következménye, eredete-eredménye, dologhatása, eszköze-rendeltetése, tevékenység-tárgya folyamat/tevékenység-terméke és tevékenység-célja összefüggéseket az R/E kapcsolattal jelölik. Rokonsági (egyéb) kapcsolat X A jelet követő deszkriptor a vezérszóval egyéb, a tezauruszban lényegesnek tekintett kapcsolatban áll. szocializáció deviancia X deviancia X szocializáció szakszervezet sztrájk X sztrájk X szakszervezet éhínség szegénység X szegénység X éhínség Megjegyzés: A tezauruszban a dolog-tulajdonsága, dolog-folyamata, dolog-állapota, dologkapcsolódó dolog, továbbá a hasonlósága és az ellentéte összefüggéseket az X/X kapcsolattal jelölik. Lásd más értelemben kapcsolat szem M: Látószerv H: Termés szeme esetén a mag használandó mag látószerv értelemben Megjegyzés: Ezzel a relációval a Homonimák és poliszémák megkülönböztetése című fejezetben is foglalkozunk. 2.2.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje:
XIII H/L H&/L& HV/LV F A T P R E X A kapcsolattípuson belül a kapcsolódó lexikai egységek betűrendben következnek. Ismétlődő kapcsolatok esetén csak az első kapcsolódó lexikai egység előtt szerepel a relációjel. 2.2.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten A keresőrendszer felületén a relációjeleknek az alábbi felhasználóbarát megjelenítése lehetséges: Szabványos Magyarázatos felhasználóbarát Rövid felhasználóbarát jelölés jelölés jelölés L = lásd szinonimáját lásd L = lásd ÉS-kapcsolatban együtt lásd ÉS LV = lásd VAGY-kapcsolatban lásd VAGY F = lásd még általánosabban átfogóbb A = lásd még speciálisabban fajtája T = lásd még átfogóbban egésze P = lásd még részletesebben része R = lásd még oksági összefüggésben irányul E = lásd még okozati összefüggésben kiindulása X = lásd még egyéb összefüggésben lásd még H = lásd szinonimája helyett helyett (lásd innen) H = lásd ÉS-szinonimája helyett helyett ÉS (lásd innen ÉS) HV = lásd vagylagos szinonimája helyett helyett VAGY (lásd innen VAGY) = lásd más értelemben más értelemben
XIV 3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése 3.1 A szavak fölvételének feltételei Minden kifejezést igyekeztünk fölvenni, amely a hazai böngészési és információkeresési, továbbá osztályozási és tárgyszavazási gyakorlatban használatos. Több esetben olyan kifejezést is fölvettünk, mely vagy rendkívül általános, és ezért a kereséskor valószínűtlen a használata vagy rendkívül meghatározatlan. A felvétel mellett ilyenkor azért döntöttünk, mert a kifejezésnek összefoglaló szerepe van, számos olyan speciális kifejezés kapcsolódik hozzá, melyeket az osztályozáshoz és kereséshez használnak; a kifejezés többjelentésű, és róla LV ( lásd vagy ) kapcsolattal utaltunk a szóba jöhető deszkriptorokra. Ha az összefoglaló fölérendelt, pl. indogermán nyelv F nyelvcsalád A albán angol balti nyelv germán nyelv kelta nyelv latin ógörög szláv nyelv újlatin nyelv T indo európai kultúrák filológiája X indogermánok Ha homonímia miatt LV utalást alkalmaztunk, és meg kellett különböztetni a homonimákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés, pl. levél LV irodalmi levél kéziratos levél körlevél levelezés levélküldemény növényi levél nyilt levé szállítólevél 3.2 A homonimák és poliszémák megkülönböztetése Olyan tezauruszban, melynek gyűjtőköre a teljes magyar szókincs, rendkívül megnő az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak száma. A keresőrendszerben böngésző felhasználó első lépésben többnyire nincs tudatában annak, hogy amikor például a körte keresőszót adja meg, akkor nemcsak a fényforrásra, hanem a gyümölcsre vonatkozó találatokat is megkaphatja. A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk Lásd-VAGY kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk. asszociáció LV képzettársítás társulás A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az jelű ( lásd még más értelemben ) relációval adaatukmeg a homonim kifejezés és a homonim kifejezés helyett más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot. A rend például egyként jelent állapotot és szervezetet. Az utóbbi kifejezhető volt a rendi szervezet szóösszetétellel is, az előbbit azonban erőltetett lett volna a rendállapot szóval kifejezni, ezért jelentésének megnevezésére megőriztük a rend szót. Mindezt a tezauruszban a következőképpen adtuk meg:
XV rend M: Szabálynak, törvénynek megfelelő állapot F állapot E fegyelem rendi szervezet A homonimák szétválasztása a Lásd-VAGY (LV) relációval LV utalással akkor szabályozzuk a homonímiát, ha az egyes homonimák nagyjából egyformán fontosak, gyakoriak, elterjedtek és jól megkülönböztethetők összetett kifejezésekkel Ha volt elfogadott vagy még a köznapi nyelvhasználat számára éppen elfogadhatónak tekinthető összetett szó, akkor azokra utaltunk. Gyakori, hogy valamelyik homonim kifejezés nemdeszkriptor, ebben az esetben a deszkriptorára utaltunk. polip LV lábasfejű nyálkahártya duzzanat medence LV fürdő nagyolvasztó tározó testmedence úszómedence mivel a fürdőmedence L fürdő utalás már szerepel a tezauruszban mivel a nagyolvasztó egy részét ugyancsak medencének nevezik Ha nem volt, de a szakmai nyelvhasználatban létezett idegen eredetű, elsősorban latin szakkifejezés, akkor arra utaltunk. rák LV crustacea rákbetegség nyelv LV lingua nyelvi rendszer természetes nyelv Előfordul, hogy valamelyik homonimát az általánosabb, fölérendelt fogalmának megnevezésével helyettesítjük. abroncs LV gumiabroncs vasúti kerék ez pontosan megfelel az egyik homonimának ez a vasúti kerékabroncs átfogóbb fogalma Számos esetben a teljes szókincs alapján további homonimák léteznek, de ezek túlzott finomítást jelentenének. kiválás (tárgy, anyag, hang, szín a környezetén belül külön is érzékelhető) kiválás (csoportból, közösségből, pl. kiválik a kormányból) kiválás (vegyületből, keverékből elkülönül, szegregáció) kiválás (képességeivel kitűnik) Az ilyen esetekben csak egyetlen, szakmai-tudományos szempontból fontos jelentéssel azonosítottuk a kifejezést (a példában a szegregációval ). Ha később szükség lenne megkülönböztetésre, a megoldás: A nyelvészetileg teljes megoldás: kiválás LV érzékelés kilépés szegregáció tehetség Jelenlegi megoldás: kiválás L szegregáció
XVI A homonimák szétválasztása a Lásd más értelemben ( ) relációval A lásd más értelemben ( ) relációval a következő esetekben szabályozzuk a homonímiát: Legalább az egyik homonimához nem lehet találni se összetett, se bármilyen más alakú kifejezést. Ilyenkor általában magyarázat, meghatározás is kapcsolódik a vezérszóhoz. Például a gyümölcsöt jelentő körte esetén ez a helyzet, szemben a lámpakörtével. Példák: szem M: Látószerv mag látószerv értelemben Összetett kifejezés hiányában nem lehet találni valamilyen átfogóbb kifejezést, amelyre utalhatnánk vagylagosan. Például mise trió M: Miséhez írt zenemű istentisztelet zenemű értelemben művészeti együttes M: Dalszerű hármas ének, ill. három hangszerre írt kamarazenei mű triász valamilyen csoport hatalmi szempontból Ha a másik/többi homonim értelem nem gyakori, az első értelemhez képest alárendelt jelentőségű. áramkör villamos áramkör értelemben áramlástechnika hidraulikus áramkör értelmében előjáték külön hidraulikus áramkört nem volt érdemes fölvenni zenei értelemben M: Zenei bevezetésre szánt, olykor önállóan is előforduló zenemű F genreforma A nyitány prelúdium nemi élet ha szexuális előjátékról van szó, a nemi élet tezauruszcikkére kell áttérni Ha lásd más értelemben ( ) relációt használtuk, az egyik kifejezés alatt többnyire szerepel rövid magyarázat, meghatározás. Olykor körül kellett írni a megkülönböztetést természetesen hangzó módon: egér egér periféria állat értelemben eszköz értelemben daru emelőberendezés értelemben M: Nagy teher emelésére és odább vitelére való gépi szerkezet darumadár élőlény értelemben szárny szárnyszerkezet M: Élőlény repülésre való testrésze T aerodinamika F mozgásszerv repülőgép szárnyszerkezet szárny 3.3 Hátravetett értelmezők a lexikai egységek végén A tezauruszban igyekeztünk elkerülni a homonimák és poliszémák megkülönböztetésére egyébként alkalmazott hátravett értelmezőket. Ennek oka a laikus felhasználó keresőnyelvi szokásaiban rejlik: a laikus kereső (böngésző) azoknak a szavaknak az alapján keres, melyek az eszébe jutnak, és ez a folyamat teljesen szabályozatlan, csak az egyes felhasználó nyelvi szokásait jellemzi. Ez okozza egyébként az átlagosnál súlyosabb homonimitási problémákat. A felhasználótól nem várható el, hogy hátravetett értelmezős kifejezéssel adjon meg homonimát. Ha például a gyümölcsöt jelentő körte kifejezés alapján keres, akkor aligha várható el tőle, hogy arra is gondoljon, hogy más viszont a körte kifejezésen villanykörtét ért. Éppen ezért kerek zárójelbe tett hátravetett értelmezők használatára csak a legritkább esetben került sor
XVII argumentum (iskolai színházi műsor) M: Az iskolai színjátszás keretében tartott előadás műsora F színházi műsor Néha a hátravetett értelmezőt látszólag feloldottuk (a zárójelet megszüntettük) anyag tulajdonság szerint F anyag A agresszív anyag élettani hatású anyag fényérzékeny anyag gyúlékony anyag halmazállapot hatóanyag hőálló anyag idegen anyag illóanyag korróziós közeg nagykeménységű anyag optikai anyag radioaktív anyag robbanóanyag szennyezőanyag szerves anyag szervetlen anyag természetes anyag tűzálló anyag veszélyes anyag A viszonylag sok kapcsolatnak az az oka, hogy a tezaurusz teljesen átfogó, ugyanakkor rendkívül speciális kifejezéseket is tartalmaz. Ezért eleve sok fogalom válik gyűjtőfogalommá, másrészt ezek a gyűjtőfogalmak sok fogalomra vonatkoznak. 3.4 Az ETO jelzetei és mutatószavai A tezaurusz lexikai egységeinek egy részéhez mutatószóként hozzákapcsoltuk a vonatkozó ETO-jelzetet is. A többi lexikai egység és ETO-jelzet mutatószói összekapcsolása folyamatos további munka. Figyelmeztetés! Ez a kapcsolat nem azt jelenti, hogy az adott lexikai egység ugyanazt az osztályt határozza meg, mint a kapcsolódó ETO-jelzet, hanem csak azt, hogy a kapcsolódó ETO-jelzet által meghatározott osztálynak az adott lexikai egység az egyik (adott esetben ugyan lehetséges, hogy az egyetlen) ismérve, azaz mutatószava. A lexikai egység és ETO-jelzet közötti kapcsolatot a CF, fordítottját a CA relációjelek jelölik (jelentésük: hierarchikus Csúcsfogalom Föléredelt, ill. hierarchikus Csúcsfogalom Alárendeltje ). képzet 159.955 HV észlelés CA gondolkodás képzelet képzet F mentális reprezentáció következés T recepcióelmélet R fogalom képzeletvilág E érzékelés X képzettársítás CF 159.955
XVIII Az ETO-jelzetek mind deszkriptorokhoz, mind nemdeszkriptorokhoz kapcsolódhatnak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a mutatószavak alapján való eligazodást az ETO táblázataiban. adatbázis-kezelő rendszer 004.658 HV adatbázis-kezelés CA adatbázis-kezelés kereső adatbázis-kezelő rendszer F program A táblázatkezelő rendszer R adatbázis információkeresés információkereső rendszer E felhasználói program CF 004.658 adatbázis-kezelés 004.658 LV adatbázis CA adatbázis-kezelés adatbázis-kezelő rendszer adatbázis-kezelő rendszer adatbázisgép CF 004.658 4. A tezaurusz készítése és tárolása A tezaurusz kialakításához a már eddig elkészült magyar nyelvű tezauruszok szókincsét és a NEKTÁR adatbázisrendszerben a DOBIS/LIBIS adatbázis-kezelő rendszer mutatójában szereplő kifejezéseket használtuk föl, kiegészítve önálló szógyűjtéssel. A tezaurusz történetét az OSZK tezaurusza és a Köztaurusz című tanulmány tartalmazza [Könyvtári Figyelő, 2001. 1. szám, p. 11 40., ill. http://www.oszk.hu/teztort.html]. A 0.0 változat alapján, próbaosztályozásokkal és kiegészítő szógyűjtéssel, elsősorban a részt-vevő megyei közművelődési könyvtárak meglévő lexikai egységeinek fölhasználásával alakult ki az 1.0 változat, melyet az üzemszerű osztályozáshoz használni kezdtek. A tapasztalatok beépültek a 2.0 változatba. Időközben további könyvtárakban került sor a tezaurusz alkalmazására (MTA könyvtára, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár stb.), a tapasztalatok pedig beépültek a 3.0 változatba. Ezzel egy időben kezdődött el a lexikai egységek, mint mutatószavak összekapcsolása a releváns ETO-jelzetekkel. Ez a munka még nincs lezárva. A tezauruszt használó könyvtárak az együttműködő karbantartás webes felületén keresztül kérhetik a módosításokat, melyet a központi szerkesztőségben naprakészen feldolgozva ugyanezen a felületen keresztül megválaszolnak. Ilyen módon a változásokat mind az együttműködő könyvtárak, mind a szakmai nyilvánosság figyelemmel kísérheti. Az együttműködő karbantartás felülete a következő helyen érhető el: http://gaia.mvkkvar.hu/kozt/ A tezauruszok a következő helyeken tölthetők le a webről: http://www.oszk.hu/ujdonsagok/ http://gaia.mvkkvar.hu/ Az állományon belüli tezauruszkapcsolatok ellentmondás-mentességének ellenőrzését a 0.0 és az 1.0 változat esetében az ARIEL STÚDIÓ BT (1026 Budapest, Nyúl u. 14.) RELEX szótári ellenőrző rendszere biztosította. A 2.0 változat a RELEX AB szótári adatbázis-kezelő rendszerével készült. A 0.0 változat 1999. június 30-án készült el. Az 1.0 változat 2000. december 1-jén, a 2.0 változat 2001. november 1-jén, a 3.0 változat pedig 2002. december 31-én készült el. A tezaurusz készítéséhez és karbantartásához az ARIEL STUDIO Bt. RELEX AB tezauruszszerkesztő programrendszerét használtuk. A RELEX AB által kezelt adatbázis nemcsak a tezaurusz, hanem az ETO középkiadásának állományát is tartalmazza az ETO mutatószavaival. A mutatószavak egy része már egyben a tezaurusz lexikai egységei közül kerül ki, más részük beépítése a tezauruszba az osztályozási tapasztalatok alapján az elkövetkező évek feladata. A készítés helye: Országos Széchényi Könyvtár Informatikai igazgatóság
XIX Ungváry Rudolf főszerkesztő 1827 Budapest, I., Budavári Palota F. épület Drótposta: ungvary@hungary.com Irodalom Guidelines for subject authority files. Paris : Unesco, 1992. ISO 2788. Documentation Guidelines for the establishment and development of monolingual thesauri. (International Standard) Paris : Unesco, 1986. Methodische Hinweise für die Übersetzung fremdsprachig vorliegender Thesauri in die deutsche Sprache [Módszertani útmutató idegennyelvű tezauruszok németre fordításához] / [közr. a] Deutsche Gesellschaft für Dokumentation e. V. Komitee für Thesaurusforschung, Komitee für Terminologie und Sprachfragen. MSZ 3418 87. Magyar nyelvű információkereső tezaurusz. Szerkezete, részei és formái. Magyar Szabványügyi Hivatal, 1987. 11 p. RELEX : Szöveges adatok közötti relációkat ellenőrző program. Budapest : Ariel Stúdió BT, 1993. Budapest: Ungváry Rudolf: Tezaurusz technológia. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK KMK, 1979. 277 p. Ungváry Rudolf: Az osztályozás alapjai. Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe. Kísérleti oktatási segédanyag. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK KMK, 1982. 116 p. Ungváry Rudolf: Application of the thesaurus method to the communication of knowledge. In: International Classification, 10. köt. 2. s. 1983. p. 63 68. Ungváry Rudolf: A fogalmi szint megközelítése. A strukturált szótárak tezauruszok használata a fordításhoz. In: Előadások a műfordításról. Szerk. Hans Henning Paetzke. Budapest: Collegium Budapest, 1999. (Workshop Series) p. 30 48. Ungváry Rudolf: A tezauruszok újrafelfedezése. Új Alaplap, 2000. augusztus. p. 62 63 Források 1. Tezauruszok, osztályozási rendszerek (melyeket az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz készítéséhez is felhasználtak) EJC BOR Általános műszaki fogalmak tezaurusza I III. k. / [közread. az] Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ. Budapest : OMKDK, 1970. 1113 p. Bőr-, műbőr-, szőrme- és cipőipari tezaurusz. Budapest : Bőr-, Műbőr- és Szőrmeipari Kutatóintézet, 1982. [A GOLEM adatbáziskezelő programrendszer segítségével mágneses adathordozón tárolva] ETK Építésügyi tezaurusz. I III. köt. Budapest / [közread. az] Építésügyi Tájékoztató Központ. Budapest : ÉTK, 1977. [lapsz. n.] ETO Egyetemes Tizedes Osztályozás. Budapest : Szabványkiadó, 1978. FEOR FOR Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. Módosított kiadás. Budapest : KSH, 1986. (Statisztikai Nómenklatúrák) Formatervezési tezaurusz / Összeáll. Ungváry Rudolf. Budapest : Ipari Formatervezési Központ, 1984. 604 p. ITJ Ipari és mezőgazdasági termékek jegyzéke (ITJ) / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. Budapest : KSH, 1986. KAR Kartográfiai tezaurusz I. / [közread. a] Kartográfiai Vállalat Földmérési Intézet ; [Összeáll. Sebők László]. Budapest : Kartográfiai Vállalat Földmérési Intézet, 1985. 190 + 48 p.
XX KGT MET Kohó- és gépipari tezaurusz. / [közread. a] Kohó- és Gépipari Tudományos Műszaki Tájékoztató Intézet ; [Szerk. Ungváry Rudolf]. Budapest, KGTMTI, 1975. I. köt. Gépgyártástechnológiai szaktezaurusz. 736 p. II. köt. Vaskohászati szaktezaurusz. 610 p. III. köt. Erősáramú elektrotechnikai szaktezaurusz. 470 p. További részei, a műszeripari, járműipari és fémtömegcikkipari tezauruszok számítógéppel nyomtatott jegyéken, Mezőgazdasági és agrokémiai tezaurusz / [Szerk. Somi Kovács Mária, Kovács Ákos, Vadász Ágnes és Ungváry Rudolf]. Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1978. MSZ Országnevek kódjai. MSZ EN 23166:1995. Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1995. 25 p. NAT OKT Növényvédőszer jegyzék / Szerk. Vadász Ágnes. Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1981. 145 p. Oktatási intézmények és dokumentumok tezaurusza / Összeáll. Petényinyé Szoó Györgyi és Ungváry Rudolf. [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. Budapest : OSzK, 1994. 11 p. OSZN Országos Szaknévsor [szakma szerinti telefonkönyv]. Budapest : HTD, 1991. OSZT Osztaurusz : Periodika osztályozási rendszer és tezaurusz / [összeállította Ungváry Rudolf] ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. Budapest, OSzK, 1990. XV, 131 p. OSZK OSZKÁR tezaurusz :.Műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és gazdasági fogalmak makrotezaurusza a Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számára. 3.1 változat / Összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztőségében]. Budapest : OMIKK, 1999. XV, 481 p. ; 29 cm SLP Sárga lapok [szakma szerinti telefonkönyv]. Budapest : Kontrax, 1991. SZAK SZAM VID VID Szakma tezaurusz / Összeáll. Ungváry Rudolf. Budapest : Magyar Telefonkönyvkiadó Kft., 1992. 70 p. Számítástechnikai tezaurusz / [közread. a] Számítástechnika Alkalmazási Intézet ; Szerk. Rafalszky Katalin és Ungváry Rudolf. Budapest : SzÁMALK, 1981. 157 + 18 p. Taxaurus : Növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza a Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számára / összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztőségében] Budapest : OMIKK, 1999. XXI, XXV, 25, 87 p. ; 29 cm Videotezaurusz : Film- és videodokumentumok osztályozási rendszere / [összeáll. Bánki Zsolt és Ungváry Rudolf] ; [kész. az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési Osztályán és Kortörténeti Különgyűteményében]. Budapest : OSZK, 1996. Források 2. Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek AGR Agrárökonómiai kislexikon / Szerk. Burján Ambrus. Budapest : Mezőgazdasági K., 1985. ÁLL Állam- és jogtudományi enciklopédia / Fősz. Szabó Imre. Budapest : Akadémiai K., 1980. ANL Analitikai kémiai kislexikon / Fősz. Pungor Ernő. Budapest : Műszaki K., 1978. ATM Atommag lexikon / Fősz. Jánossy Lajos. Budapest: Akadémiai K., 1963. AUT Automatizálási kislexikon / Fősz. Telkes Zoltán. Budapest : Műszaki K., 1986. BAN Banklexikon / [közr. a] Jogi tanácsadó Jogi Kiadványok Szerkesztősége. Budapest, Press Art, 1992. CAM Cambridge enciklopédia. Budapest ; Paris : Librairie Larousse ; Akadémiai K., 1991. ELE Elektrotechnikai kislexikon / Fősz. Tuschák Róbert. Budapest : Műszaki K., 1973. ENC Természettudmányi enciklopédia. Budapest : Akadémiai K., 19.. ÉRT Műszaki értelmező szótár / Sorozatszerk. Klár János. Budapest : Akadémiai K. ÉPI Építőipari kislexikon / Szerk. Hir Lajos és Oravecz Béla. Budapest. Műszaki K., 1971.
XXI FIZ Fizikai kislexikon / Fősz. Szilágyi Miklós. Budapest : Műszaki K., 1977. GAZ Gazdasági fogalmak / Horváth László. Budapest : Építésügyi Tájékoztató Központ, 1987. HAD Haditechnikai kislexikon.. Budapest : Zrínyi K., 1971. IDSZÓT Idegen szavak és kifejezések szótára KAT Katonai lexikon / Fősz. Damó László. Budapest : Zrínyi K., 1985. KER Kertészeti lexikon / Szerk. Muraközy Tamás. Budapest : Mezőgazdasági K., 1963. KERV Kertészeti, vadászati, faipari lexikon / Szerk. Ákos László. Budapest : Mezőgazdasági K., 1964. KÖR Környezetvédelmi lexikon / Fősz. Helm László. 1. 2. köt. Budapest : Akadémiai K., 1993. KÖZA Közgazdasági ábc / Szerk. Muraközy Tamás. Budapest : Mezőgazdasági K. ; Közg. és Jogi K., 1973. KÖZL Közgazdasági kislexikon. Budapest : Kossuth, 1972. MAT Matematikai kislexikon / Fősz. Farkas Miklós. 2. kiad. Budapest : Műszaki K., 1974. 444 p. MÉR Méréstechnikai kislexikon / Fősz. Helm László. Budapest : Műszaki K., 1976. MÉRE Mértékegységlexikon / Fodor György. Budapest : Műszaki K., 1980. MEZ Mezőgazdasági tárgyszógyűjtemény. Bp. : OMKDK, 1995. 128 p. MEZK Mezőgazdasági kislexikon / Gulyás Csaba ; Sárossy Istvánné. Budapest : Mezőgazdasági K., 1989. MÜA Műanyag- és gumiipari kislexikon / Kiss Béla. Budapest : Műszaki K. 1971. MÜSZ Műszaki lexikon, 1 3. k. / Főszerk. Polinszky Károly. 3. kiad. Budapest : Akadémiai K., 1984. NYOM Nyomdaipari enciklopédia / Gara Miklós. Budapest : Műszaki K., 1977. PAP Papíripari ábc / Fősz. Vámos György. Budapest : Műszaki K., 1984. PÉNZ Pénzügyi és kereskedelmi enciklopédia / Fősz. Bácskai Tamás. Budapest : Novotrade Rt., 1988. REP Repülési lexikon / Fősz. Szabó József. 1. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1991. RÖMP Römpp vegyészeti lexikon / [Szerk.] O. A. Neumüller. 1. 4. köt. Budapest : Műszaki K., 1984. SZAK Szakszervezeti kislexikon / Fősz. Virizlay Gyula. Budapest : Táncsics, 1975 SZAL Számítástechnikai kislexikon / Jodal Endre. Bukarest : Kriterion, 1990. TER Természettudomámnyi kisenciklopédia. 2. kiad. Budapest : Gondolat, 1983. 980 p. ÜRH Űrhajózási lexikon / Fősz. Almár István. Budapest : Akadémiai K., 1981 VÁL Vállalatgazdasági lexikon / Wilcsek Jenő. Budapest : Közgazdasági és Jogi K., 1966. VIL Világpolitikai kislexikon / Szerk. Bognár Imre. 2. kiad. Budapest : Kossuth, 1978. VILIRLEX Világirodalmi lexikon
XXII Lexikai egységek elosztása 1 Társadalomtudományi tezauruszba került is-is Természettudományi tezauruszba került Társadalomtudományi tudománynevek alkímia Természettudományi, műszaki, gazdasági, ipari, igazgatási, szolgáltatási tudomány- és szakterületnevek Történelem. Korok, idők. Ünnepek ciklus Geológiai korok Prognosztika, jóslás Jog, kriminalisztika, bűncselekmények tulajdon szegénység életminőség, életmód, elszegényedés adócsalás Filológia, nyelvészet, nyelvek Filozófia, logika általában analógia, hasonlóság, összefüggés ingatlan Gazdaság, gazdaságtan. cég Kereskedelmi és gazdasági szolgáltatások. Üzletek életszínvonal bérlés, kölcsönzés, árverés Mesterséges és programnyelvek Matematikai logika Politika, pártok. reform gazdaságpolitika Államok, megyék államhatár gazdasági visszaesés felelősség Igazgatás. Hivatalok. Nonprofit szervezetek nyilvántartás Ügyvitel. Vállalatok, gazdasági szervezetek kitűntetés centralizáció, kooperáció Egyesületek, szervezetek. Diplomácia Szervezés, vezetés döntés, elemzés. Tervezés rend, szabályzat Szabvány és szabadalomügy Természeti csapások. Mentés. Balesetek Belügy, biztonság, rendvédelem, rendészet Biztosításügy, nyugdíj Hadsereg, hadügy, hírszerzés Haditechnika, fegyvernemek. Harc, hadgyakorlat Statisztika. Demográfia. statisztikai adat Matematikai statisztika. Mintavétel statisztika adakozás, alamizsna segély Egészségügy, ápolás. Betegségek Gyámügy Gondozás. Szociális ellátás anyavédelem beilleszkedési zavar, ifjúságvédelem alkoholizmus dajkaság drogfogyasztás drog Szertartások túrázás Sport. Játék Szórakozás Lélektan Szemiotika Oktatás, iskolák kiállítás Hirdetés, reklám. Rendezvények, konferencia Szolgáltatások Kiadás, terjesztés Idegenforgalom, turisztika. Utazás Sportszerek. Játékok. Játéktermek. Hobbi. aerobic, fitness fogadás horgászat, bélyeggyűjtés Szex. Erotika Szépségápolás. Kozmetika pornográfia, homoszexuális prostitúció szépségverseny áldozat, akarat, érzelem, intuíció álom, szorongás, fóbia származás. Képzeletvilág intelligencia, alkat, személyiség identitás, származás félelem azonosítás jel, információ Kód, kódolás. Jelátalakítás Épületek, lakás. Restaurálás Emberek, foglalkozások munka Munkaügy, munkaerő, munka. Orvosok, ápolók Művészet. Hangszerek. Vallás álarc, jelmez, díszletterv folyamat alkalmazás 1 A dőlt betűkkel írt kifejezések egyesi lexikai egységek, a többi lexikai egységek csoportját reprezentálja. A középső oszlopba került ( is is ) lexikai egységek olykor belenyúlhatnak a jobboldali (természettudományi) oszlopba.