MINŐSÉG ELLENŐRZÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Ön egy 10 fős kőműves brigád vezetője. A kivitelezési munka megkezdése előtt tájékoztassa őket az építés helyszínén betartandó munka és balesetvédelmi előírásokról és a szakszerű eszközhasználatról. Készítse fel őket, hogy mi a teendő esetlegesen bekövetkező balesetek esetén. ( Elsősegély nyújtás módjai.) SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. MUNKAVÉDELEM A munkavédelem fogalmát a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény határozza meg: A törvény szerint: a munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkavédelem célja: Egészséges és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezeti felépítésének szabályozása a szervezetben munkát végző egészségének és munkavégző képességének megóvása a munkakörülmények humanizálása. A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése. A munkavédelem fő területei: - munkabiztonság - foglalkozás-egészségügy A munkabiztonság: feladata a munkabalesetek megelőzése és ennek érdekében a munkahelyek a technológiák, a munkaeszközök és védőrendszerek olyan kialakítása, követelmények meghatározása és megvalósítása, amely kizárja, hogy a munkát végző ember a veszélyforrás hatókörébe kerüljön. A foglalkozás-egészségügy: feladata a munkát végző ember egészségének védelme a munkahelyen, illetőleg a munka során fellépő ártalmakkal szemben. Az építési munkahelyeken biztosítandó minimális követelmények: A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a munkavédelmi követelményeknek. Biztosítani kell: - a megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvizet, valamint az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget
- a veszély jellegének és a munkavállalók létszámának megfelelő jelző- és riasztóberendezéseket - a biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgásteret, a be-, vagy leesés elleni védelmet - az anyagok és eszközök biztonságos tárolását - az energia-, cső- és közműhálózat biztonságos üzemeltethetőségét, kezelhetőségét, karbantarthatóságát és azonosíthatóságát - a villamos biztonsági követelményeket - a természetes és mesterséges megvilágítást - a zaj, por, rezgés, vegyi anyag, sugárzás, valamint az alacsony és magas légköri nyomás káros hatása elleni védelmet - a veszélyes terület, munkahely, gyors és biztonságos elhagyását - a nemdohányzók védelmét - a mozgáskorlátozottak vagy egyéb testi fogyatékosok közlekedési feltételeit Fontos fogalmak meghatározásai: Baleset: az embert ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, vagy más testi, lelki egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Kockázat: a veszély megvalósulásának, a káros hatás bekövetkezésének a valószínűsége. Létesítés: az a folyamat, amelynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglevő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép teljesítése történik- függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő, vagy nem termelő célra használják. Munkahely: minden olyan szabad, vagy zárt tér, ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak, és ott munkát végeznek. Munkavédelmi üzembe helyezés az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. Újraindítás: az olyan- munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett- munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek. Munkaeszköz: Minden gép, készülék, szerszám, berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, azzal összefüggésben használnak (kivéve egyéni védőeszköz). A munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. A munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató intézmény, vállalat, gazdasági társaság stb.
Szervezett munkavégzés: A munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban végzett munka. Szövetkezeti társaság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során; büntetés-végrehajtási jogviszonyban, a közigazgatási határozat alapján; a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és hivatásos önkormányzati; tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban; a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. Veszélyes az a létesítmény: munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a következő anyagokat sorolhatjuk ebbe a csoportba: robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló, fertőző, rákkeltő, mutagén, teratogén, egyéb egészségkárosító, utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is). Veszélyes anyagok jelölései: 1. ábra Veszélyes anyagok jelölése 1 Villamos berendezéseknek nevezzük azokat a gépeket, készülékeket, amelyeket a tápláló áramforrással összekötve működőképes eszközökké válnak. Önmagában a gép, a készülék, vezeték, stb. nem villamos berendezés. 1 Forrás: www.tankonyvtar.hu
Veszélyforrás: a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen. Fizikai veszélyforrások: - Munkaeszközök, járművek, szállítóeszközök, azok részei és mozgás - Szerkezetek egyensúlyának megbomlása - Csúszós felületek - Éles, sorjás felületek, szélek és sarkok - Tárgyak hőmérséklete - A munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése. - Szintkülönbség - Súlytalanság - A levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása - Zaj, rezgés, infra- és ultrahang - Világítás - Elektromágneses sugárzás vagy tér - Részecskesugárzás - Elektromos áramkör, vagy statikus feszültség - Aeroszolok és porok a levegőben - Veszélyes anyagok Biológiai veszélyforrások: - Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevételek - Mikroorganizmusok és anyagcseretermékeik, makro organizmusok (növény, állat) Kémiai veszélyforrások: - Savak, erős lúgok, tisztítószerek, növény védőszerek, toxinok a megengedett határértéknél nagyobb mértékben. - Savmaradékok, környezeti, vegyi anyagok, technológiai szennyezők, biológiai szennyező anyagok, nyersanyagok toxikus alkotórészei.
Munkavégzés személyi feltételei: - A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára alkalmasnak bizonyult. - Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és - időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. - A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. - A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól. - A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. A munkavégzés tárgyi feltételei: - A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. - A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, - Ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg - Rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén. Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. - Minden munkavállaló részére biztosítani kell megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet; - a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. - Gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák.
- A munkahelyen a dolgozók létszámának és a veszély jellegének megfelelő jelző- és riasztóberendezést kell biztosítani. - Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. - A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről. - Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni. - A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel- és lejutást. - A tároló helyeket a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra hatásának, továbbá a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás módjának figyelembevételével kell kialakítani. - Az energia-, cső- és közműhálózatnak biztonságosan üzemeltethetőnek, kezelhetőnek, karbantarthatónak és azonosíthatónak kell lennie, a villamos szerelvényeknek meg kell felelniük a biztonsági (érintésvédelmi, robbanásbiztonsági stb.) követelményeknek. - A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket. - A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát. - A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani. - Ha előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni. - Munkahely céljára csak olyan építmény alkalmazható, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú. - Az ablakoknak, tetővilágításoknak és szellőző berendezéseknek biztonságos módon nyithatónak, zárhatónak, beállíthatónak és rögzíthetőnek kell lenniük, nyitott állapotban nem lehetnek olyan helyzetben, ami veszélyt jelent a munkavállalókra nézve. - A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg tisztítási követelményeknek, a várható igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést.
- Az olyan munkahelyen ahol gyalogos- és járműforgalom van és rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól. - A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. - Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánította. - A nemdohányzók védelme érdekében gondoskodni kell dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzóhelyeken a folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról - A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az üzemeltető köteles biztosítani. - Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat. Az építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai: A foglalkozási ártalmakat a következők szerint csoportosíthatjuk: Fizikai terhelésből eredő ártalmak: - Zajártalom - Rezgések okozta ártalmak - Sugárzási ártalmak - Munkafolyamat pszichikai hatása - Az emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak - Munkahelyi klíma - Vegyi ártalmak - Fertőzési ártalmak - Porártalmak
- Fizikai terhelés: A fizikai terhelés a munkavégzés következménye, amelynek során a szervezet energiát ad le. Az energia leadás mértéke alapján a munkafolyamatokat könnyű, közepes, ill. nehéz munka csoportjaiba sorolhatjuk. Az ember fizikai állapota és adottságai határozzák meg, hogy szervezete milyen módon reagál az őt érő hatásokra. Fokozatos terhelés esetén az emberi szervezet minden károsodás nélkül hozzászokik a fizikai munkához. Különbséget kell tenni viszont a férfiak, a nők és a fiatalkorúak terhelhetősége között. A fizikai munka megkönnyítésére, a nehéz munkafolyamatok elvégzésére gépeket vehetünk igénybe. Ilyenkor az emberi munkavégzést gépek helyettesítik. A gépek nagymértékben megkönnyítik a munkát. Az ipar, különböző területein vannak olyan munkafolyamatok, amelyeket el sem lehetne végezni a gépek igénybevétele nélkül. Zajártalom: Zajártalomról akkor beszélünk, ha a levegőben terjedő rezgések olyan hatást gyakorolnak a hallószervünkre, amelyek kellemetlen érzetet keltenek. A zaj elvonja a figyelmet, halláscsökkenést, tartós hatás esetén halláskárosodást okoz. A tartósan nagy zaj hatására idegrendszeri elváltozások következhetnek be. A munkahelyen a zaj erősségét decibelben mérik. (jele: db) Zaj- és rezgésterhelés csökkentésének módjai: - Gépeket, berendezéseket védőburkolattal veszik körül - A gépek megfelelő alkalmazása nem csak a zajhatás csökkentését eredményezi, hanem az okozott rezgésterhelés is kisseb lesz. - A szerkezeti elemek megfelelő megválasztásával is érhetők el eredmények. - Az anyagválasztással pl.: fém helyett műanyag, jelentős mechanikai zajcsökkentetést eredményezhet. Védőfelszerelések, védőeszközök A rezgést és zajt csillapító egyéni védőeszközöket a munkavédelmi törvények figyelembevétele mellett, használni kötelező!(füldugó, fülvédő) Munkafolyamat pszichikai hatása: A munka pszichikai hatása nem mérhető, számadatokkal nem fejezhető ki. A munkapszichológiai vizsgálatok azonban kideríthetik, hogy a különböző okok milyen következményeket válthatnak ki. A káros hatásokat a következők szerint csoportosíthatjuk: - Egyhangú munkáknak nevezzük azt a tevékenységet, amelynek során a munkavégző hosszú időn keresztül ugyanazokat a műveleteket végzi el. A monoton munkavégzés következményeként a figyelem intenzitása hamar csökken, az ember egyre kevésbé találja érdekesnek munkáját. - Tartós figyelem igénye az idegrendszert veszi igénybe, ennek következményeként az összpontosító képesség fokozatosan csökken. A munkafolyamatok váltogatása, a munkaszünet, a testmozgás ebben az esetben is segítség lehet. A szellemi megterhelés folytonossága a teljesítmények csökkenéséhez vezet. Ilyenkor a szellemi munkára fordított idő egyre növekszik, az elért eredmény viszont állandóan csökken. Bizonyított tény, hogy az aktív szellemi munka időtartama 3-4óránál több nem lehet. A
koncentrációt fizikai terhelésekkel, rövid szünetekkel lehet éberen tartani. A szellemi munka utáni regenerálódást sporttal, más irányú tevékenységgel lehet elősegíteni. Emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak: A fizikai munka végzése közben az izmok mozgatják végtagjainkat, így jön létre a mozgás. Az izomcsoportok változó igénybevételekor dinamikus, míg az azonos izomcsoportok igénybevétele esetén statikus munkát végzünk. Az állva, járkálva, azonos testhelyzetben, sokáig ülve végzett munka következtében alakulhatnak ki átmeneti, vagy tartós megbetegedések. Munkahelyi klíma: A munkahelyi klímán a helyiség, a műhely hőmérsékletét, légnedvességét, a levegőjének minőségét értjük. A munkahely klímája általában akkor káros az egészségre, ha a felsorolt tényezők bármelyike akár pozitív, akár negatív irányban jelentősen eltér az átlagostól. Vegyi ártalmak: A XX. században jelentősen megnőtt a vegyi anyagok használata az ipar és mezőgazdaság fejlődése miatt. Ilyen vegyi anyagok lehetnek az alapanyagok, a segédanyagok, a termelési folyamatok melléktermékei, sőt sajnos a végtermékek is. A vegyi anyagokat hatásuk szerint a következőképpen csoportosíthatjuk: - ingerlő hatásúak - fojtó hatásúak - rákkeltő hatásúak - bódító hatásúak - mérgező hatásúak - magzatkárosító hatásúak - maró hatásúak - izgató (irritáló) hatásúak Vegyi anyagok okozta mérgezésről akkor beszélünk, ha mérgező vegyületek túl nagy mennyiségben kerül a szervezetbe. Fertőzési ártalmak: Munkavégzés közben a szervezetünkbe kórokozók juthatnak a bőrfelületen és a légutakon keresztül. A kórokozók a szervezetben elszaporodva fertőzést, betegséget okozhatnak. Porártalmak: A különböző termelő tevékenységek melléktermékeként gyakran por keletkezik. A poros munkahely foglalkozási ártalmat jelent. A szervezetbe kerülő por elváltozást okozhat, következményeként betegség alakulhat ki. A forgácsolás, a felületi megmunkálások, a darabolás műveletei, az alapanyagok keverése és foglalkozása, a fejtéssel történő alapanyag bányászat por képződésével jár. A por szervezetre gyakorolt hatása a következőktől függ: -A porszemcsék nagyságától -A por ásványi és fizikai jellemzőitől
-A por mennyiségétől -A szervezet, védekező és alkalmazkodó képességétől A porártalmak légúti elváltozásokat, vagy súlyosabb megbetegedést okoznak. A foglalkozási betegségek: A foglalkozási betegség akkor alakul ki, ha a károsító hatás mértéke az elviselhető szintnél magasabb. Ilyenkor ugyanis a szervezet a károsító hatások következtében már nem képes a regenerációra, hanem megbetegszik. A foglalkozási betegség kialakulása az egyén ellenálló képességétől, az ártalmas hatás intenzitásától és időtartamától függ. A foglalkozási megbetegedést a munkáltató köteles bejelenteni az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) illetékes szervének. 2. BALESETVÉDELEM Egyéni és csoportos védőeszközök, védőfelszerelések az Ön szakmájában: EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a védőeszköz a mintának és az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabály előírásainak megfelel. EK-típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabály előírásainak. Cipők, ruhák, maszkok, biztonsági heveder, sisak, szögtartók övvel ellátva, védőszemüvegek.
2. ábra Védősisak; bakancs; védőszemüveg 2 3. ábra Védőkesztyű 3 2 Forrás: www.argep.hu 3 Forrás: www.argep.hu
Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések - akár együttes - alkalmazásával kell megvalósítani. A veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni.
Egyéni védőeszközök használata: A jogszabályokban meghatározott egyéni védőfelszerelést úgy kell megválasztani, hogy biztosítsa a fellépő veszély és/vagy ártalom elleni védelmet, megfeleljen a munkavállaló testi méreteinek. Amennyiben többféle veszély együttes hatása ellen kell egyéni védőeszközt biztosítani, úgy ezeket egymással összhangban kell megválasztani oly módon, hogy valamennyi hatás ellen védelmet nyújtsanak Az egyéni védőeszközt mindazon dolgozók részére biztosítani kell, akik az adott munkaterületen munkát végeznek, illetve egyéb ok miatt ott tartózkodnak. Építőipari kivitelezési munkaterületen védősisak viselése kötelező, kivételek ez alól a tárgyak leesésétől nem veszélyeztetett belső munkahelyen végzett szakipari és irodai munkák. Amennyiben a leesés elleni védelmet nem lehet kielégítően biztosítani, akkor a munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanás gátló használatával végezheti. Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy jelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahova a munkavállaló a védőfelszerelést rögzíteni tudja. A munkaövet a szabvány előírása szerinti vizsgálatnak kell alávetni, ha a munkavállaló azzal zuhant. Azoknál a munkáknál, amelyeknél vízbe vagy egyéb folyadékba esés veszélye fennáll, automatikusan felfújódó mentő mellénnyel is el kell látni.
3. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Az elsősegélynyújtás: olyan első beavatkozás, amelyet baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen káros következményeinek elhárítása és az állapot további romlásának megakadályozása, feltartóztatása érdekében bárki végezhet az orvosi szakellátás előtt, ha alapvető ismeretekkel rendelkezik az elsősegélynyújtáshoz, késedelem nélkül segíteni tud a sérülteken anélkül, hogy azoknak ártana, kellő önfegyelemmel rendelkezik a céltudatos cselekvéshez. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a sérült a legrövidebb időn belül megkapja azt a segítséget, amely megakadályozza, hogy állapota a szakellátás megkezdéséig súlyosbodjon, és ne keletkezzenek olyan elváltozások, amelyek már visszafordíthatatlanul halálhoz vezetnek. Mindenki köteles elsősegélynyújtásra, de mindenki csak olyan eseteknél nyújtson segítséget, amelyhez kellő ismeretekkel és szakképzettséggel rendelkezik. A szakszerűtlen beavatkozás súlyos károkat okozhat. Az elsősegélynyújtás legfontosabb általános szabályai: - fellépésünk legyen határozott, gyors, megnyugtató - tájékozódjunk, mi történt, és ha kell, hívjunk orvost - cselekedjünk gyorsan, de ne kapkodjunk - az összeverődött tömeget távolítsuk el - biztosítsuk a friss levegőt a beteg, vagy sérült számára - beteget fektessük, vagy ültessük le - a szükséges mértékű vetkőztetést a sérült ép oldalán kezdjük - lehetőleg a mentőláda tartalmát használjuk fel az elsősegélynyújtásra, ha az nem áll rendelkezésünkre, akkor a helyszínen található eszközöket - csak a legszükségesebb segítséget nyújtsuk, kerüljünk mindenféle felesleges beavatkozást, mozgatást - bajbajutott munkatársunkkal bánjunk emberségesen - a baleset színhelyét lehetőleg ne változtassuk meg - az elsősegélynyújtásnál készítsünk jegyzetet - az elsősegélynyújtás után juttassuk orvoshoz, vagy hívjuk a mentőket A mentők értesítésekor közöljük: Mi történt, hol történt, az esemény helyszíne, sérültek száma, állapotuk, milyen egyéb segítségre van szükség (műszaki mentés)
Vészhelyzet esetén, Magyarország területén hívja a következő számot: Segélyhívó:112 Mentők: 104 Tűzoltók:105 Rendőrség: 107 4. ábra Stabil oldalfektetés 4 A sérülés: Egy ízben ható külső ok (erő, hő, kémiai hatás, sugárzás) következtében a szervezetet ért károsodás (zúzódás, vágás, szúrás, állatok okozta harapás, forrázás, égés, törés). Súlyossága s ható tényezők erőségétől és a szervezet általános állapotától függ. Lehet nyílt, ha a bőr folytonossága seb formájában megszakad és lehet zárt, ha a bőr nem sérül meg, de az alatta lévő csont, szerv igen. Valamennyi esetben betartandó szabály: - a sérülést okozó hatás megszüntetése - a sérült lefektetése, nyugalomba helyezése - vérzéscsillapítás - sebkörnyék megtisztítása - orvos, mentők értesítése 4 Forrás: Háncs Péter: XII. Egészségtan, elsősegély
5. ábra Sapkakötés/Parittyakötés 5 Kisebb sérülések, horzsolások jól elláthatók gyorstapasz segítségével. A sebet sem vízzel sem fertőtlenítő folyadékkal mosni nem szabad, így elkerülhetjük a fertőzéseket. Ha a seb környéke erősen szennyezett, akkor vizes vattával mossuk le és jódot csepegtessünk a seb környékére, majd gézzel és tapasszal ragasszuk le. 6. ábra Kötözés gyorskötöző pólyával 6 5 Forrás: Háncs Péter: XII. Egészségtan, elsősegély
Vérző sérüléskor szükséges a vérzéscsillapítás. Hajszáleres és kisfokú vénás vérzést gyorskötöző pólyával látjuk el. Ha a vérzés jelentősebb: a sérültet ültessük, vagy fektessük le, ha a végtag sérült emeljük fel, majd a sérülés alatt és felett minden szorítást szüntessünk meg, helyezzünk a sebre nyomókötést. A nyomókötés feladata: a seb olyan mértékű összenyomása, hogy a sérült ér szájadéka is összenyomódjon, útját állva a vérzésnek. A sebre steril kötszert teszünk, vattaköteggel együtt rögzítjük. Artériás vérzés (ütőeres) arról ismerhető meg, hogy a vér ütemesen, lüktetve, spriccelve ürül a sebből. Ilyenkor a sebbe vattát tömködünk, és szoros nyomókötést készítünk, ha átvérzik, a következőt a kötés fölé helyezem. Orrvérzéskor: ültessük le a dolgozót, fejét hajtsuk előre, majd a vérző oldalon nyomjuk össze az orrszárnyat a vérzés csillapítására. Ha ez nem segít, akkor vattagombóccal tömjük ki az orrnyílást. Csonttörés esetén: a végtagot, testrészt úgy rögzítsük, hogy a betegnek minél kisebb fájdalma legyen. Nyílt törés esetén a sebet be kell kötni és utána rögzíteni. A végleges törésellátás mindig az orvos feladata. 7. ábra Kar rögzítése 7 Eszméletvesztés esetén: Ha baleset vagy nagyfokú ijedtség következtében az agy vérellátása nem kielégítő, az eszméletvesztés legenyhébb foka az ájulás. Az ájult embert minél hamarabb eszméletre kell téríteni. Ha zárt térben történik az ájulás, azonnal nyissunk ablakot, vagy vigyük ki levegőre. Ha arcszíne sápadt, akkor a lábait emeljük meg és támasszuk alá, hogy a fej vérellátása fokozódjon. A szorosabb ruhadarabokat lazítsuk meg, hogy a vérkeringés akadálytalan legyen. Friss hideg vizet is freccsent hetünk az arcára. Más beavatkozásra nincs szükség. Mérgezés esetén: A mérgezés a szervezetet megtámadó, az egészségi állapotot tartósan, vagy múlóan megzavaró vegyi anyagoknak a szervezetbe jutása következtében kialakuló kóros állapot. A méreg bőrön, szájüregen, vagy légutakon keresztül hatolhat a szervezetbe, ahol 6 Forrás: Háncs Péter: XII. Egészségtan, elsősegély 7 Forrás: Háncs Péter: XII. Egészségtan, elsősegély
felszívódik és mérgezést okoz. A felszívódás mértéke függ a méreganyag veszélyességétől, halmazállapotától, a szervezetbe jutás útjától és a szervezet általános állapotától. Valamennyi mérgezés esetén általános szabály: - megakadályozni a méreg további bejutását a szervezetbe - nyugalomba helyezni a sérültet - felismerni a mérgező anyagot - értesíteni az orvost, mentőket - eltávolítani, lekötni vagy hígítani a szervezetbe bejutott anyagot Bőrön át felszívódó anyagnál: szennyezet ruha eltávolítása, szappanos-melegvizes lemosás. Marásos sérülésnél lúgos szappannal, lúgok esetén híg ecetes oldattal közömbösítsünk. Ha szembe jut maró anyag, bő vízzel mossuk ki. Emésztőrendszerbe bejutott méregnél a beteget meghánytatjuk és vizet esetleg híg közömbösítő oldatot itatunk vele. Tüdőbe jutott anyag okozta mérgezésnél ki kell vinni friss levegőre és szív- tüdőműködést kell vizsgálni. Ha van, stabil oldalra fektetés a feladatunk. Villamos balesetek estén: A szervezeten átfolyó áram izmok görcsös összehúzódását, idegközpontok bénulását okozhatja. Baleset következménye lehet: izomgörcs, rövid ideig tartó eszméletvesztés, légzésbénulás, szívbénulás, szívkamraremegés. Főbb szabályok: - a legrövidebb idő alatt ki kell szabadítani az áramkörből a sérültet - késedelem nélkül meg kell kezdeni az újraélesztést - hívni kell a mentőket, orvost
8. ábra Mentők 8 TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. Beszélje meg oktatójával, tanulótársaival az olvasottakat! 2. Tekintsék át, miért van szükség a munka és balesetvédelmi előírások betartására! 3. Vitassák meg, milyen következményekkel járhat, e szabályok figyelmen kívül hagyása! 4.Tekintsék meg munkahelyük munka és balesetvédelmi szempontból való megfeleltségét! 5. Ismételjék át az elsősegélynyújtás alapjait! 8 Forrás: www.sff.hu
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Írja le, mi a munkavédelem célja! 2. feladat Magyarázza meg a következő fogalmakat: Munkabiztonság; baleset; munkabaleset; munkavédelmi üzembe helyezés; veszélyes létesítmény; veszélyes anyag
3. feladat Írja le a munkavégzés személyi feltételeit! 4. feladat Soroljon fel néhány szakmájára jellemző védőeszközt/védőfelszerelést! 5. feladat Sorolja fel az elsősegélynyújtásra vonatkozó általános szabályokat!
6. feladat Írja le a legfontosabb segélyhívó telefonszámokat! 7. feladat Mi a teendő a következő balesetek esetén: Vérző sérüléskor: Csonttörés esetén: Villamos balesetek esetén:
MEGOLDÁSOK 1. feladat A munkavédelem célja: Egészséges és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezeti felépítésének szabályozása a szervezetben munkát végző egészségének és munkavégző képességének megóvása a munkakörülmények humanizálása. A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése. 2. feladat A munkabiztonság: feladata a munkabalesetek megelőzése és ennek érdekében a munkahelyek a technológiák, a munkaeszközök és védőrendszerek olyan kialakítása, követelmények meghatározása és megvalósítása, amely kizárja, hogy a munkát végző ember a veszélyforrás hatókörébe kerüljön. Baleset: az embert ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, vagy más testi, lelki egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Munkavédelmi üzembe helyezés az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. Veszélyes az a létesítmény: munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a következő anyagokat sorolhatjuk ebbe a csoportba: robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló, fertőző, rákkeltő, mutagén, teratogén, egyéb egészségkárosító, utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is). 3. feladat - A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára alkalmasnak bizonyult. - Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és - időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
- A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. - A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól. - A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. 4. feladat Cipők/bakancs, ruhák, maszkok, biztonsági heveder, sisak, szögtartók övvel ellátva, védőszemüvegek 5. feladat - fellépésünk legyen határozott, gyors, megnyugtató - tájékozódjunk, mi történt, és ha kell, hívjunk orvost - cselekedjünk gyorsan, de ne kapkodjunk - az összeverődött tömeget távolítsuk el - biztosítsuk a friss levegőt a beteg, vagy sérült számára - beteget fektessük, vagy ültessük le - a szükséges mértékű vetkőztetést a sérült ép oldalán kezdjük - lehetőleg a mentőláda tartalmát használjuk fel az elsősegélynyújtásra, ha az nem áll rendelkezésünkre, akkor a helyszínen található eszközöket - csak a legszükségesebb segítséget nyújtsuk, kerüljünk mindenféle felesleges beavatkozást, mozgatást - bajbajutott munkatársunkkal bánjunk emberségesen - a baleset színhelyét lehetőleg ne változtassuk meg - az elsősegélynyújtásnál készítsünk jegyzetet - az elsősegélynyújtás után juttassuk orvoshoz, vagy hívjuk a mentőket
6. feladat Segélyhívó:112 Mentők: 104 Tűzoltók:105 Rendőrség: 107 7. feladat Vérző sérüléskor szükséges a vérzéscsillapítás. Hajszáleres és kisfokú vénás vérzést gyorskötöző pólyával látjuk el. Ha a vérzés jelentősebb: a sérültet ültessük, vagy fektessük le, ha a végtag sérült emeljük fel, majd a sérülés alatt és felett minden szorítást szüntessünk meg, helyezzünk a sebre nyomókötést. A nyomókötés feladata: a seb olyan mértékű összenyomása, hogy a sérült ér szájadéka is összenyomódjon, útját állva a vérzésnek. A sebre steril kötszert teszünk, vattaköteggel együtt rögzítjük. Artériás vérzés (ütőeres) arról ismerhető meg, hogy a vér ütemesen, lüktetve, spriccelve ürül a sebből. Ilyenkor a sebbe vattát tömködünk, és szoros nyomókötést készítünk, ha átvérzik, a következőt a kötés fölé helyezem. Orrvérzéskor: ültessük le a dolgozót, fejét hajtsuk előre, majd a vérző oldalon nyomjuk össze az orrszárnyat a vérzés csillapítására. Ha ez nem segít, akkor vattagombóccal tömjük ki az orrnyílást. Csonttörés esetén: a végtagot, testrészt úgy rögzítsük, hogy a betegnek minél kisebb fájdalma legyen. Nyílt törés esetén a sebet be kell kötni és utána rögzíteni. A végleges törésellátás mindig az orvos feladata. Villamos balesetek estén: A szervezeten átfolyó áram izmok görcsös összehúzódását, idegközpontok bénulását okozhatja. Baleset következménye lehet: izomgörcs, rövid ideig tartó eszméletvesztés, légzésbénulás, szívbénulás, szívkamraremegés. - a legrövidebb idő alatt ki kell szabadítani az áramkörből a sérültet - késedelem nélkül meg kell kezdeni az újraélesztést - hívni kell a mentőket, orvost
IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Szerényi Attila: Építőipari közös feladatok kiadó: Szega Books Kft. Szerényi István: A biztonságos munkavégzés feladatai kiadó: Szega Books Kft. Háncs Péter: XII. Egészségtan, elsősegély - forrása: www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok12.htm Horváth József: Munkavédelem - forrása: www.molnar-istvan.hu AJÁNLOTT IRODALOM Szerényi Attila: Építőipari közös feladatok kiadó: Szega Books Kft. Szerényi István: A biztonságos munkavégzés feladatai kiadó: Szega Books Kft. Horváth József: Munkavédelem - forrása: www.molnar-istvan.hu Országos Településrendezési és Építési követelmények kiadó: ÉTK www.munkavedelem.lap.hu