III. HATÁROZÓSZÓ PRZYSŁÓWEK

26 III. HATÁROZÓSZÓ PRZYSŁÓWEK 1. A HATÁROZÓSZÓK KÉPZÉSE TWORZENIE PRZYSŁÓWKÓW Határozószókat képezhetjük olyan melléknevekből, amelyek tövének a végződése: Tővégződés Melléknév határozószó a) lágy, illetve lágy szerepű tani olcsó tanio olcsón (c, dz, cz, dż, sz, ż, rz) głupi buta głupio bután mássalhangzó, -o képzővel ostatni utolsó ostatnio legutóbb, utoljára duży nagy dużo sok gorący meleg, forró gorąco melegen, forrón obcy idegen obco idegenül b) kemény tövű, valamint ki, -gi végű melléknevekből részben o képzővel brązowy barna brązowo barnán ciemny sötét ciemno sötéten łatwy könnyű łatwo könnyen brzydki csúnya brzydko csúnyán długi hosszú długo hosszan drogi drága drogo drágán Részben e képzővel ciekawy kíváncsi ciekawie kíváncsian czynny aktív czynnie aktívan główny fő głównie főleg historyczny történelmi historycznie történelmileg mądry okos mądrze okosan otwarty nyílt otwarcie nyíltan dobry jó dobrze jól ładny szép ładnie szépen Helyhatározószó Przysłówek miejsca = nigdzie sehol Idő határozószó Przysłówek czasu = wkrótce rövidesen Módhatározószó Przysłówek sposobu = dobrze jól Fok- és mérték határozószó Przysłówek stopnia i miary = bardzo nagyon 2. A HATÁROZÓSZÓK FOKOZÁSA STOPNIOWANIE PRZYSŁÓWKÓW A) Toldalékos fokozás KÖZÉPFOK: a) ej képzővel b) szintén ej képzővel, de a ko, -eko, -oko képzős határozószók fokozásakor ezek a képzők elmaradnak ALAPFOK KÖZÉPFOK ALAPFOK KÖZÉPFOK pięknie szépen piękniej szebben krótko röviden krócej rövidebben trudno nehezen trudniej nehezebben słodko édesen słodziej édesebben długo hosszan/soká dłużej hoszabban brzydko csúnyán brzydziej csúnyábban pilnie szorgalmasan pilniej szorgalmasabban wąsko szűken węziej szűkebben łatwo könnyen łatwiej könnyebben wysoko magasan wyżej magasabban przyjemnie kellemesen przyjemniej kellemesebben szeroko szélesen szerzej szélesebben ciepło melegen cieplej melegebben miękko lágy, puha miękcej lágyabban wygodnie kényelmesen wygodniej kényelmesebben cienko vékonyan cieniej vékonyabban prosto egyenesen prościej egyenesebben daleko messze dalej messzebb grubo vastagon grubiej vastagabban blisko közel bliżej közelebb alaposan alaposabban glęboko mélyen glębiej mélyebben lekko könnyen lżej könnyebben dobrze jól lepiej jobban źle rosszul gorzej rosszabban mało kevés mniej kevesebb dużo sok więcej több

27 A középfokból naj előtéttel képezzük FELSŐFOK ALAPFOK KÖZÉPFOK FELSŐFOK pięknie piękniej najpiękniej trudno trudniej najtrudniej łatwo łatwiej najłatwiej B) Körülírt fokozás: az alapfok elé tett bardziej, ill. najbardziej határozószókkal történik ALAPFOK KÖZÉPFOK FELSŐFOK twardo bardziej twardo najbardziej twardo legkeményebben płaczliwie bardziej płaczliwie najbardziej płaczliwie legsíróbban rzetelnie bardziej rzetelnie najbardziej rzetelnie legbecsületesebben

28 IV. NÉVMÁS ZAIMEK zaimek osobowy személyes névmás ty te zaimek zwrotny visszaható névmás się magát zaimek dzierżawczy birtokos névmás wasz tiétek zaimek wskazujący mutató névmás tamten az zaimek wzdlędny vonatkoztató névmás który amely zaimek pytający kérdő névmás kto Ki, kicsoda? zaimek nieokreślony határozatlan névmás jakiś valamilyen zaimek nogólniający általános névmás ktokolwiek bárki zaimek przeczący tagadó névmás nikt senki 1. A SZEMÉLYES NÉVMÁSOK RAGOZÁSA ODMIANA ZAIMKÓW OSOBOWYCH SZEMÉLYES NÉVMÁSOK ZAIMKI OSOBOWE ja ty on ona ono my wy oni one én te ő (hímnem) ő (nőnem) ő (semleges nem) mi ti ők (hímnem) Határozószókat képezhetjük olyan melléknevekből, amelyek tövének a végződése: ők (nőnem, semlegesnem, tárgy) A. ja ty on ona ono my wy oni one B. mnie, mię ciebie, cię jego, niego, go R. mnie, mi tobie, ci jemu, niemu, mu T. mnie, mię ciebie, cię jego, niego, go jej, niej jej, niej jego, niego, go jemu, niemu, mu nas was ich, nich ich, nich nam wam im, nim im, nim ją, nią je, go, nie nas was ich, nich je, nie E. ze mną z tobą z nim z nią z nim z nami z wami z nimi z nimi H. o mnie o tobie o nim o niej o nim o nas o was o nich o nich A ja, ty, my, wy személynévmásokat az igeragozásban csak különös nyomaték esetén használjuk: Co (ty) robisz? (Te) mit csinálsz? A rövidebb mię, cię, go alakot tárgy és birtokos esetben csak ige mellett, nyomatéktalanul használjuk. A harmadik személyben elöljárószók után csak az n- kezdetű alakok használhatók. A személyes névmások ragozott alakjai közül a legrövidebb alak hangsúlyozatlan, mondat nem kezdhető vele. A hosszabb alak hangsúlyos. A leghosszabb alak (ha csak kettő van, a hosszabb alak) csak elöljárószócskával használható. Az one alak csak nőkből álló csoportokra és tárgyakra vonatkozik. Minden olyan esetben, az oni alakot kell használni, ha a csoportban legalább egy férfi van.

Z kim pan idzie? Kivel megy? O kim pan mówi? Alanyeset Birtokos eset (B.) Részeseset (R.) Tárgyeset (T.) Eszközeset (E.) Helyhatározó eset (H.) 29 2. A SIĘ VISSZAHATÓ NÉVMÁS RAGOZÁSA ODMIANA ZAIMKA ZWROTNEGO -SIĘ Visszaható névmás: się maga, siebie magát, sobie magának A. - B. siebie R. sobie T. siebie, się E. sobą H. sobie A się magát visszaható névmás minden személyben változatlan, sosem hangsúlyos, gyakran az ige előtt áll, de mondat nem kezdhető vele. Az uczy się: tanul (tanítja magát). A się névmás segítségével az általános alany is kifejezhető: mówi się: mondják, pracuje się cały dzień: az ember egész nap dolgozik. NÉVMÁS RAGOZÁS Kto tu był? Ki volt itt? Kogo pan nie zna? Kit nem ismer? Do kogo? Kihez? Komu to dasz? Kinek adod ezt? Przeciw komu? Ki ellen? Kogo pan zna? Kis ismer? Na kogo pan liczy? Kire számít? ja én mnie do mnie ty te ciebie, cię on jego, go do ciebie do niego mnie, mi tobie, ci jemu, mu ona ő jej do niej jej ono jego, go do niego jemu, mu mnie tobie niemu niej niemu mnie, mię ciebie, cię jego, go na mnie ze mną o mnie na ciebie z tobą o tobie na niego z nim o nim ją na nią z nię o niej je, (go) na nie z nim o nim my mi nas do nas nam nam nas na nas z nami o nas wy ti was do was wam wam was na was z wami o was oni ők (hn.) ich na nich ich do ich im one ők nim je na nie z nimi o nich (visszaható do siebie, na siebie, się sobie névmás) siebie sobie się siebie z sobą o sobie

30 3. A BIRTOKOS NÉVMÁSOK RAGOZÁSA ODMIANA ZAIMKÓW DZIERŻAWCZYCH A 3. személyű birtokos névmások nem ragozhatók, és az E/3. sz. a birtokos neméhez igazodnak mój, moja, moje twój, twoja, twoje jego, jej, jej nasz, nasza, nasze wasz, wasza, wasze ich swój, swoja, swoje enyém tiéd övé miénk tiétek övék saját Az 1. és 2. személyű birtokos névmások melléknévként ragozódnak: moja żona, twój kolega, nasz syn, wasze dziecko A. mój moja moje twój twoja twoje B. mojego, mego mojej, mej mojego, mego twojego, twego twojej, twej twojego, twego R. mojemu, memu mojej, mej mojemu, memu twojemu, twemu twojej, twej twojemu, twemu T. mój, mojego moją moje twój, twojego twoją twoje E. moim, mym moją, mą moim, mym twoim, twym twoją, twą twoim, twym H. moim, mym mojej, mej moim, mym twoim, twym twojej, twej twoim, twym Hímnemű személyi alak Általános alak Hímnemű személyi alak Általános alak A. moi moje twoi twoje B. moich, mych moich, mych twoich, twych twoich, twych R. moim, mym moim, mym twoim, twym twoim, twym T. moich moje twoich twoich E. moimi, mymi moimi, mymi twoimi, tymi twoimi, tymi H. moich, mych moich, mych twoich, tych twoich, tych A. swój swoja swoje swoi, swoje B. swojego, swego swojej, swej swojego, swego swoich, swych R. swojemu, swemu swojej, swej swojemu, swemu swoim, swym T. swój, swojego swoją swoje swoich E. swoim, swym swoją, swą swoim, swym swoimi, symi H. swoim, swym swojej, swej swoim, swym swoich, sych A rövid alakokat (pl. mego, memu, mej stb.) nagyon ritkán használják.

31 A. nasz nasza nasze wasz wasza wasze B. naszego naszej naszego waszego waszej waszego R. naszemu naszej naszemu waszemu waszej waszemu T. nasz, naszego naszą nasze wasz, waszego waszą wasze E. naszym naszą naszym waszym waszą waszym H. naszym naszej naszym waszym waszej waszym Hímnemű személyi alak Általános alak A. nasi waszi nasze wasze B. naszych waszych naszych waszych R. naszym waszym naszym waszym T. naszych waszych nasze wasze E. naszymi waszymi naszymi waszymi H. naszych waszych naszych waszych 4. A MUTATÓ NÉVMÁSOK RAGOZÁSA ODMIANA ZAIMKÓW WSKAZUJĄCYCH A. ten - ez ta to - ez ci te B. tego tej tego tych tych R. temu tej temu tym tym T. ten, tego tę to tych te E. tym tą tym tymi tymi H. o tym o tej o tym tych tych A. tamten - az tamta tamto - ez tamci tamte B. tamtego tamtej tamtego tamtych tamtych R. tamtemu tamtej tamtemu tamtym tamtym T. tamten, tamtego tamtę tamto tamtych tamte E. tamtym tamtym tamtym tamtymi tamtymi H. o tamtym o tamtym o tamtym tamtych tamtych Mutató névmás: ten ta to ez tamten tamta tamto az taki taka takie ilyen / olyan sam sama samo (ő) maga ten sam ugyanaz ów owa owe az, amaz

32 5. A KTO? CO? KÉRDŐ, VALAMINT A NIKT, NIC TAGADÓ NÉVMÁSOK RAGOZÁSA ODMIANA ZAIMKÓW PYTAJĄCYCH KTO? CO? ORAZ PRZECZĄCYCH NIKT, NIC (kérdő, vonatkozó névmás) ki? mi? senki semmi A. kto co nikt nic B. kogo czego nikogo niczego, nic R. komu czemu nikomu niczemu T. kogo co nikogo nic E. kim czym nikim niczym H. kim czym nikim niczym a kto? co? névmásnak nincs többes száma. 6. NÉHÁNY MELLÉKNÉV NÉVMÁS RAGOZÁSA ODMIANA KILKI ZAIMKÓW PRZYMIOTNIKOWYCH Melléknévi ragozásúak: A czyj (kié, akié), który (menyik, amelyik), jaki (milyen, milyen), każdy (mindegyik) névmásokat úgy ragozzuk, mint a mellékneveket. czyj czyja czyje kié? (kérdő, vonatkozó névmás) jaki jaka jakie milyen? (kérdő, vonatkozó névmás) taki taka takie ilyen (mutató névmás) który która które (a)melyik, aki, amely; melyik? hányadik? (kérdő, vonatkozó névmás) każdy każda każde mindegyik, minden egyes (általánosító névmás) sam sama samo maga, önmaga żaden żadna żadne egy sem, semelyik, semmilyen 7. A HATÁROZATLAN NÉVMÁSOK RAGOZÁSA ODMIANA ZAIMKÓW NIEOKREŚLONYCH valaki valami valamilyen A. ktoś coś jakiś B. kogoś czegoś jakiegoś R. komuś czemuś jakiemuś T. kogoś coś jakiś, jakiegoś E. kimś czymś jakimś H. kimś czymś jakimś

33 Néhány egyéb (főnévi, melléknévi, kérdő, tagadó stb.) névmás ÁLTALÁNOSÍTÓ NÉVMÁS każdy minden(ki) KÉRDŐ, VONATKOZÓ NÉVMÁSOK kto ki co (a)mi jaki (am)milyen który (a)melyik, aki, amely HATÁROZATLAN NÉVMÁS ktoś valaki coś valami jakiś valamilyen ktokolwiek akárki, bárki nikt senki nic semmi któryś valamelyik Más egyéb (főnévi, melléknévi, kérdő, tagadó stb.) névmás co bądź bármi cokolwiek akármi co(ś) (vala)mi czyj(ś) (vala)kié jaki(ś) (vala)milyen jakikolwiek bármilyen jeden / jedna / jedno egy kto bądź bárki którykolwiek akármelyik który(ś) (vala)melyik niczyj senkié nijaki semmilyen wszystek / wszystka / wszystko mind(en) żaden / żadna / żadne egy sem A határozatlan névmásokat a -kolwiek (bár-, akár-), és a -ś (vala-) képzővel képezzük, pl.: ktokolwiek (bárki), kogokolwiek (bárkit), gdziekolwiek (bárhol), kiedykolwiek (bármikor), coś (valami), kogoś (valakit), czymś (valamivel), gdieś (valahol), któryś (valamelyik).