A Közbeszerzési Hatóság útmutatója

Hasonló dokumentumok
A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója. (K.É évi 67. szám; június 14.)

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének május 31-i ülésére

I.1. pont alatti cím és Georgikon u. 5. sz. alatti telephely

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT

Értékelési skála: pont 5 (jeles) pont 4 (jó) pont 3 (közepes) pont 2 (elégséges) 0 50 pont 1 (elégtelen)

Szemelvények az új Kbt. gyakorlati tapasztalataiból (pályázatírói, projektmenedzseri szemszögbıl) PÁTOSZ 2012.október 17.

Dunántúli Regionális Vízmő Zrt. Nyertes ajánlattevı: DRV Zrt. üzemvezetıségei, a dokumentációban meghatározottak szerint

A közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény alapján

Közbeszerzés és Versenyjog

Közbeszerzési Értesítı száma: 2013/121 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa:

A HIRDETMÉNY NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSOK SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI

Segédlet hirdetmények kitöltéséhez

J E L E N L É T I Í V

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRİL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRİK VONATKOZÁSÁBAN

A HIRDETMÉNY NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS ALKALMAZÁSA

NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI TERVE 2014

I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatalos név: Bereczki Máté Kertészeti, Élelmiszeripari és Mezıgazdasági, Gépészeti Szakképzı Iskola

16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet. a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól


Tamási Város Önkormányzata Nyertes ajánlattevı: TAM BAU Kft. Teljesítés helye: Tamási, Szabadság u

Közbeszerzési Értesítı 2010 / 60


ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

Tiszalúc Nagyközség Polgármesteri Hivatal épületének korszerűsítési munkái

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének március 21-i ülésére

NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI TERVE 2015

1. számú melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRİL I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRİ

Sárospatak Város Polgármesterétıl

1. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS. A Kbt (7) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz


A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

1. számú melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRİL I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRİ

Dorogi Városüzemeltetési Nonprofit KFT. Molnárné Király Éva Ügyvezetı Nyertes ajánlattevı:

Marógépek beszerzése a Bánki Donát Szakképző Iskola részére (EH)

Közbeszerzési Értesítı száma: 2010 / 121

Nemzeti közbeszerzési hirdetmény feladására irányuló kérelem

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG

8. melléklet a 92/2011. (XII.30.) NFM rendelethez A SZERZİDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK I. SZAKASZ: A SZERZİDÉS ALANYAI

1. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez

306/2011. (XII. 23.) Korm. Rendelet Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól. Dr. Kugler Tibor március 27.

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

Balmazújváros Város Önkormányzata Nyertes ajánlattevı: Pallér Triász Építésziroda Kft. Balmazújváros, Debreceni utca 2. szám hrsz-ú.

A Közbeszerzések Tanácsa (Szerkesztıbizottsága) tölti ki

Közbeszerzési Értesítı 2010 / 122

Nyertes ajánlattevı: Szegedi Tudományegyetem ÁOK Neurológiai Klinika 6725 Szeged, Semmelweis u. 6.

Munkaruházat beszerzése - Tájékoztató az eljárás eredményéről

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot


1 db hordozható 3D szkenner csomag és 1 db 3D tervezési szoftver beszerzése

Címzettek: Hidegaszfalt bekeverése mart aszfaltból tárgyú nyílt közbeszerzési eljárás ajánlattevıi / gazdasági szereplıi

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS

Faházak kivitelezése és telepítése vállalkozási szerződés keretében

CooSpace rendszerhez kapcsolódó szolgáltatás - eredmény

Homlokrakodó és emelőkosaras gépjármű beszerzése


/hkm/viewform.jsp?id=17463/2009

Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulása 1/2014. (II. 14.) szabályzata a BESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁRÓL



Eljárás eredményéről szóló tájékoztató (Társasház integrált felújítása a Magdolna Negyed Program III. keretében)

irányítószám: Telefon: 32/ Címzett: Tızsér Zoltán Fax: 32/

Értékelési skála: pont 5 (jeles) pont 4 (jó) pont 3 (közepes) pont 2 (elégséges) 0 50 pont 1 (elégtelen)

Egyéb közlemény: Tájékoztató eljárás eredményérıl Gyıri Nemzeti Színház fénytechnikai berendezések beszerzése

1. melléklet a 14/2010. (X. 29.) NFM rendelethez

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Tapasztalatok a támogatásból megvalósuló közbeszerzések

1. melléklet a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja tájékoztató az eljárás eredményéről

1. melléklet a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja tájékoztató az eljárás eredményéről

Egyéb közlemény: Ajánlatkérı technikai azonosítója: AK07431 A hirdetmény ellenjegyzése megtörtént.

A Közbeszerzések Tanácsa (Szerkesztıbizottsága) tölti ki

A XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. részére 115 db Microsoft Office Pro Plus szoftver 3 éves bérlete

Perifériák beszerzése

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

Közzététel dátuma: Iktatószám: 868/2015 CPV Kód: ; ; ;

A közbeszerzések aktuális kérdései az Európai Unióban és a tagállamokban

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

VMware követési szolgáltatás beszerzése (596/2015)

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása

Erdőtelepítési feladatok ellátása

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS

Egyéb közlemény: A hiredtmény ellenjegyzése megtörtént. 1. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez

Nemzeti közbeszerzési hirdetmény feladására irányuló kérelem

Az új közbeszerzési törvény

Informatikai üzemeltetés az önkormányzat nevelési intézményeinél, valamint a Magyar Földrajzi Múzeumnál

2120 Dunakeszi, Repülőtéri út 3. szám alatti objektumban lévő 2. számú raktár átalakítása

Karbantartási feladatok ellátása

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRİL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRİK VONATKOZÁSÁBAN

MEDIPLAN Kórháztervezı és Egészségügyi Fıvállalkozó Kft. Kaposi Mór Oktató Kórház (7400 Kaposvár, Tallián Gy. u ).

Közösségi Tér kialakítása [Budapest V., Kossuth L. u. 3. (hrsz.24189/2)] - Ingatlan felújítás

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRİL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRİK VONATKOZÁSÁBAN

Aggregátor beszerzése adásvételi szerződés keretében - tájékoztató az eljárás eredményéről

Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/26. Tájékoztató az eljárás eredményéről (1-es minta)/ké/ KÉ. Hirdetmény típusa:

Közbeszerzési tudnivalók 2011.

Az Országház bizottsági termébe hangosító berendezés szállítása, telepítése és üzembe helyezése (582/2014)

Regionális/helyi szintő [ ] Támogatott szervezet [Kbt. 22. (2) bekezdés, 241. b) c) pont] [ ]

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

Átírás:

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a részajánlattétel lehetıségének az ajánlatkérı általi kötelezı biztosításával kapcsolatos kérdésekrıl (KÉ 2012. évi 58. szám; 2012. május 23.) A Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzésekrıl szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: új Kbt.) 172. -a (2) bekezdésének k) pontjában biztosított hatáskörében a részajánlattétel lehetıségének kötelezı biztosítására vonatkozó rendelkezések alkalmazása tárgyában figyelemmel a magyarországi jogorvoslati döntésekbıl, valamint a nemzetközi szakirodalomból, jogalkotásból és joggyakorlatból levonható tapasztalatokra az alábbi útmutatót bocsátja ki. A Közbeszerzési Hatóság elsıdleges célja a jelen útmutató kiadásával a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való sikeres részvételének elısegítése, tekintettel arra, hogy a kis- és középvállalkozások közbeszerzési területen történı támogatásának egyik fontos eszköze a részajánlattétel lehetıségének ajánlatkérı általi biztosítása. I. Elızmények, a jogszabályi háttér bemutatása A közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) 2010. szeptember 15-e és 2012. január 1-je között megkezdett közbeszerzési eljárások vonatkozásában alkalmazandó 50. -ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérı köteles volt megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege 1

lehetıvé teszi-e a közbeszerzés egy részére történı ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetébıl adódóan részajánlattételi lehetıség biztosítható volt, az ajánlatkérı az ajánlati felhívásban köteles volt lehetıvé tenni a közbeszerzés egy részére történı ajánlattételt, ha annak lehetıvé tétele várhatóan a) nem okozta a beszerzés ellenértékének jelentıs növekedését és b) nem hatott negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának vagy az árunak a minıségére vagy a közbeszerzési szerzıdés teljesítésének más körülményeire. A régi Kbt. 50. -ának (4) bekezdése szerint a közbeszerzés egy részére történı ajánlattétel biztosítása esetén az ajánlati felhívásban elı kellett írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A régi Kbt. 50. -ának (5) bekezdése értelmében részajánlattétel biztosítása esetén az ajánlatkérı az ajánlati felhívásban elıírhatta, hogy egy ajánlattevı jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, de ezt nem tehette kötelezıvé. Az új Kbt. 46. -ának (3) bekezdése megváltoztatta a részajánlattételre vonatkozó fı rendelkezést, eszerint a 2012. január 1-jét követıen megkezdett közbeszerzési eljárások vonatkozásában az ajánlatkérı köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetıvé teszi-e a közbeszerzés egy részére történı ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetébıl adódóan részajánlat-tételi lehetıség biztosítható, az ajánlatkérı az eljárást megindító felhívásban feltéve, hogy az gazdasági, mőszaki és minıségi, vagy a szerzıdés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerőtlen köteles lehetıvé tenni a közbeszerzés egy részére történı ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést. Az új Kbt. 46. -ának (4) bekezdése szerint a közbeszerzés egy részére történı ajánlattétel biztosítása esetén az eljárást megindító felhívásban elı kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni. 2

Az új Kbt. 46. -ának (5) bekezdése értelmében a (3) bekezdés szerinti esetben, az ajánlatkérı az eljárást megindító felhívásban elıírhatja, hogy egy ajánlattevı jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni, de ezt nem teheti kötelezıvé. A Közbeszerzési Hatóság az alábbiakban az új Kbt. 46. -ának (3) bekezdésében foglalt, a részajánlattétel lehetısége ajánlatkérı általi kötelezı biztosításának tényállási feltételeit veszi sorra, utalva a tárgykörben született döntıbizottsági határozatokra is. II. A kötelezı részajánlattétel-biztosítási elıírások alkalmazása 1. A kötelezett ajánlatkérık köre és az érintett eljárásrendek Az uniós eljárásrend tekintetében az új Kbt. az érintett kötelezettség alanyi köre tekintetében nem tartalmaz megszorítást, vagyis a részajánlattétel lehetısége biztosításának kötelezettsége minden ajánlatkérıre vonatkozik. Tekintettel arra, hogy az egyes különös közbeszerzési eljárások mögöttes szabályait az új Kbt. 114. -ának (1) bekezdése szerint az új Kbt. VI-XII. fejezeteinek szabályai képezik, a Közbeszerzési Hatóság a fentiek alapján felhívja a Kbt. XIV. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást lefolytató ajánlatkérık figyelmét arra, hogy a közbeszerzési eljárásaik feltételrendszerének kialakítása során minden esetben legyenek figyelemmel az új Kbt. 46. -ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakra. Amennyiben ugyanis beszerzésük esetében teljesülnek az új Kbt. 46. -ának (3) bekezdésében foglalt feltételek, a közszolgáltató ajánlatkérı számára is kötelezı a részajánlattétel lehetıségének biztosítása. 3

Az uniós eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárást lefolytató ajánlatkérık tehát kötelesek megvizsgálni a részajánlattételi lehetıség biztosításának feltételeit, és amennyiben az új Kbt. 46. -ának (3) bekezdése szerinti feltételek fennállnak, a részajánlattétel lehetıvé tételétıl nem tekinthetnek el. A nemzeti eljárásrend tekintetében az új Kbt. az ajánlatkérık számára lehetıséget biztosít két szabályrendszer közötti választásra, amely választás egyben meghatározza a részajánlattételi szabályok alkalmazásának kötelezıségét is. Amennyiben az ajánlatkérı az új Kbt. 121. -ának (1) bekezdése b) pontjában megfogalmazott azon esetet választja, amely szerint a 122. -ban megfogalmazott eltérésekkel a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el, úgy a részajánlattételi szabályok ezen eljárásrend tekintetében is kötelezıen alkalmazandóak, lévén a 122. -ban nem lelhetı fel a részajánlattételre vonatkozó, Második Részben meghatározott szabályoktól eltérı rendelkezés. Amennyiben azonban az ajánlatkérı az új Kbt. 121. -ának (1) bekezdése a) pontjában megfogalmazott azon esetet választja, amely szerint a 123. -ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, a részajánlattételi szabályok alkalmazása nem kötelezı, tekintettel arra, hogy a 123. nem utal erre. A Közbeszerzési Hatóság hangsúlyozni kívánja, hogy a részajánlattétel lehetıségének biztosítása független az alkalmazott eljárásfajtától, így fıszabály szerint az új Kbt. 46. -ának (3) bekezdésében foglaltak vizsgálata minden egyes eljárástípus alkalmazása esetén általános jelleggel kötelezı. Ezzel együtt, természetesen elıfordulhatnak olyan esetek, amikor a részajánlattétel biztosítása az adott eljárás specialitására tekintettel nem értelmezhetı [lásd például az új Kbt. 94. -a (2) bekezdésének c) pontját]. 4

2. A beszerzés tárgya jellegének vizsgálata a részajánlattétel-biztosítási kötelezettség megállapítása során Az új Kbt. 46. -ának (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérıknek csak akkor kell a részajánlattétel lehetıségét biztosítaniuk, ha azt a beszerezni kívánt tárgy jellege lehetıvé teszi. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a rendelkezés fenntartja a régi Kbt. ezirányú szabályozását, így a Közbeszerzési Döntıbizottság ezzel kapcsolatos határozatai mérvadóak az új szabályozás tekintetében is. A Közbeszerzési Hatóság hangsúlyozni kívánja, hogy a beszerzés tárgya jellegének vizsgálata során az ajánlatkérıknek minden esetben a konkrét beszerzésük tárgyából kell kiindulniuk. Ennek alapján a beszerzés tárgyának jellegébıl következıen elkülöníthetı egymástól az építési beruházás, az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelése. 1 Ezen beszerzési tárgyaknak a Kbt.-ben megadott fogalmából és szakmai tartalmából következıen az építési beruházás, az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelése egymástól alapvetıen eltérı tevékenységeket jelentenek. Általánosságban kijelenthetı, hogy ha az adott eljárásban az ajánlatkérı több beszerzési tárgyat (tehát például építési beruházást és emellett árubeszerzést vagy szolgáltatás megrendelését) kíván beszerezni, az egyes beszerzési tárgyak vonatkozásában a részajánlattétel lehetıségét biztosítania kell. Ugyanakkor a konkrét beszerzés összes körülményének ismeretében elıfordulhat, hogy az adott beszerzések specialitásai, illetve a beszerzési tárgyak egymással való szoros összefüggése miatt a részajánlattételt a beszerzés tárgyának, illetve tárgyainak jellege nem teszi lehetıvé. Ilyen eset lehet például, ha az informatikai beszerzéshez beüzemelési és képzési feladatok is kapcsolódnak (adott esetben például egy szoftver beszerzéséhez telepítési és esetlegesen további képzési feladatok is társulhatnak), vagy az, amikor az ajánlatkérı egy összetett beszerzési igényt kíván megvalósítani. Ezen utóbbira szolgálhat példaként az a beszerzés, ahol egy adott infrastruktúra üzemeltetésének kiszervezése (mint szolgáltatási koncesszió) mellett annak felújítása (mint építési beruházás) is a beszerzés tárgyát képezte. Az ilyen jellegő konstrukciók kapcsán a Közbeszerzési Döntıbizottság akként foglalt állást, hogy az üzemeltetés, 1 Lásd a Döntőbizottság D. 377/10/2009. iktatószámú határozatát. 5

használatba adás esetén általánosan elfogadott gyakorlat, hogy az üzemeltetınek kell elvégeznie a szükséges fejlesztéseket, beruházásokat 2. Összetett beszerzési igény megvalósítását szolgálják továbbá például a PPP és az IPPP szerzıdési konstrukciók is, amelyek esetében az egyes beszerzési tárgyak szoros összefüggése adott esetben szintén indokolhatja a részajánlattétel lehetısége biztosításának mellızését. Amennyiben az ajánlatkérı által elsı lépésben elvégzett, a beszerzési tárgyakra vonatkozó vizsgálat arra az eredményre vezet, hogy az adott beszerzési tárgyak szerint a részajánlattételi lehetıség biztosítható, úgy a továbbiakban szintén a beszerzés tárgya jellegének vizsgálatához kapcsolódóan azt kell megvizsgálnia, hogy az egyes beszerzési tárgyakon belüli elemek jellegüknél fogva lehetıvé teszik-e az adott beszerzési tárgyon belül további részek meghatározását (például egyes munkanemek, feladatok, árutípusok szerint). Az adott beszerzési tárgyon belüli további részek megadását indokolhatja például az olyan építési beruházás (felújítás, bıvítés, stb.) beszerzése, amelynél a beszerzés tárgyát képezı épületek földrajzilag különbözı helyen találhatók, különösen ha az egyes épületekkel kapcsolatban eltérı munkákat kell megvalósítani 3. Ugyanezen logika mentén, például a különbözı élelmiszercsoportokat magában foglaló árubeszerzés esetében a részajánlattételt az egyes élelmiszercsoportok vonatkozásában a beszerzés tárgyának jellege lehetıvé teheti 4. 3. A részajánlattétel biztosításának további feltételei A régi Kbt. 2010. szeptember 15-ét megelızıen hatályos 50. -ának (3) bekezdése értelmében a részajánlattétel-biztosítási kötelezettség harmadik vizsgálandó elemét jelentette az a szempont, hogy a részajánlattétel lehetıségének biztosítása nem ellentétes-e a gazdasági ésszerőséggel. 2 Lásd a Döntőbizottság D. 257/16/2009. iktatószámú határozatát. 3 Lásd a Döntőbizottság D. 377/10/2009. iktatószámú határozatát. 4 A beszerzés tárgyának, valamint a részek jellegével kapcsolatosan az európai közbeszerzési szabályozásban arra is található példa (lásd Franciaországot), hogy az ajánlatkérőket az egyes részek homogén jellegének biztosítására ösztönzik. Ez azt célozza, hogy olyan részajánlatok kerüljenek kialakításra, melyeket egyneműségük miatt képes egyetlen ajánlattevő megvalósítani (Franciaországban a részajánlatok tartalmáról az ajánlatkérők szabadon dönthetnek, mindazonáltal néhány, a Francia Köztársaság Gazdasági Minisztériuma által megszabott útmutatással összhangban kell cselekedniük). Ami az egyéb mint például időbeni és földrajzi szempontokat illeti: abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződés értelmében a beszerzések teljesítése más-más időpontban történik, vagy a kivitelezés nagy területre terjed ki vagy földrajzilag elkülönül, a részajánlattételi lehetőség biztosítása különösen indokolt lehet az azonos jellegű részelemek esetében. 6

A régi Kbt. 2010. szeptember 15-tıl hatályos rendelkezései a gazdasági ésszerőség fogalmát nem tartalmazták, azonban az új Kbt. hatályos rendelkezései visszaemelték a törvénybe ezt a fogalmat, valamint azt egyéb szempontokkal is kiegészítették. A hatályos szabályok szerint, amennyiben az ajánlatkérı úgy ítéli meg, hogy a beszerzésének nincs olyan specialitása, amely miatt a beszerzése tárgyának (illetve tárgyainak) jellege ne tenné lehetıvé a beszerzés tárgyán belül részek meghatározását, meg kell vizsgálnia, hogy az gazdasági, mőszaki és minıségi, vagy a szerzıdés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerőtlen. Az új Kbt. 46. -ához főzött miniszteri indokolás (a továbbiakban: Indokolás) szerint az ésszerőség mindig az adott beszerzés egyedi körüményei szerint ítélhetı meg. Az új Kbt. 46. -ának (3) bekezdése értelmében a részajánlattétel-biztosítási kötelezettség egyik vizsgálandó elemét az jelenti, hogy a részajánlattétel lehetıségének biztosítása nem ellentétes-e a gazdasági ésszerőséggel. Az Indokolás felhívja a figyelmet, hogy a gazdasági szempontok esetén az ésszerőség összefüggésben áll a közpénzek hatékony és gazdaságos elköltésének követelményével. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a rendelkezés fenntartja a régi Kbt. ezirányú szabályozását, így a Közbeszerzési Döntıbizottság ezzel kapcsolatos határozatai mérvadóak az új szabályozás tekintetében is. Amennyiben az ajánlatkérı a II.2. pontban foglaltak alapján megállapította, hogy az új Kbt. 46. -ának (3) bekezdése (illetve a Kbt. további ezen rendelkezésre visszahivatkozó szabályai) szerint a részajánlattétel lehetıségének kötelezı biztosítását elıíró szabály személyi körébe tartozik, továbbá úgy ítélte meg, hogy a beszerzésének nincs olyan specialitása, amely miatt a beszerzése tárgyának (illetve tárgyainak) jellege ne tenné lehetıvé a beszerzés tárgyán belül részek meghatározását, azt köteles tehát megvizsgálni, hogy a részek képzése nem ellentétes-e a gazdasági ésszerőséggel. 7

Mindenekelıtt hangsúlyozni szükséges, hogy a gazdasági ésszerőség fogalmát a jogalkotó nem határozta meg, így azt minden esetben a konkrét beszerzés tárgyához kapcsolódóan kell vizsgálni. Hangsúlyozandó, hogy a gazdasági ésszerőség csak a beszerzés megvalósításához szervesen kötıdı objektív okok alapján állapítható meg. A Közbeszerzési Hatóság felhívja az ajánlatkérık figyelmét, hogy a gazdasági ésszerőség körében felhozott indokok nem lehetnek pusztán az ajánlatkérı érdekkörébe tartozó szervezési, koordinációs indokok (például, hogy az ajánlatkérınek kevesebb ajánlattevıvel kelljen a szerzıdés teljesítése során kapcsolatot tartania), tekintettel egyrészt arra, hogy ezek minden olyan esetben fennállnak, amikor a beszerzés tárgyát az ajánlatkérı részekre bontja, másrészt arra, hogy a részajánlattétel korlátozása által elérhetı elınyök ebben az esetben általában jóval kisebbek (ráadásul kizárólag az ajánlatkérı oldalán jelentkeznek), mint a verseny korlátozásával járó hátrányok (kis- és középvállalkozások kiszorulása a versenybıl, árfelhajtó hatás). A gazdasági ésszerőség fogalmát ugyanis a közbeszerzési eljárások céljával összefüggésben kell megítélni, vagyis annak fényében, hogy a beszerzések feltételrendszere oly módon kerüljön kialakításra, hogy annak alapján az ajánlatkérı azt az ajánlattevıt válassza ki a szerzıdés teljesítésére, aki a lehetı legszélesebb körő verseny eredményeként, legkedvezıbb feltételek mellett megtett ajánlatot nyújtotta be. Alapvetıen ezt a célt segíti elı (a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása mellett) a részajánlattétel lehetıségének kötelezı biztosítására vonatkozó szabály. A fentiek alapján nem fogadható el az az ajánlatkérıi érvelés, mely szerint a részekre történı ajánlattétel kizárása azért ésszerőbb megoldás gazdasági szempontból, mint a részajánlattétel biztosítása, mert az egyik beszerzési tárgyra biztosan csak akkor kap ajánlatot, ha azt egy másik beszerzési tárggyal is összekapcsolja 5. Ezzel szemben a beszerzés tárgyának részekre bontása ellentétes lehet a gazdasági ésszerőséggel akkor, ha például a szolgáltatás megrendelése körében nevesített egyes részfeladatok (például egy projekt ellenırzéséhez kapcsolódó felügyeleti, ellenırzési tevékenységek ellátása a projekt egyes területein) arra tekintettel képeznek szoros 5 Lásd a Döntőbizottság D. 471/16/2009. iktatószámú határozatát. 8

egységet, hogy a projekt különbözı aspektusokból történı vizsgálata nem választható szét, vagyis az egyes ellenırzési részfeladatok nem önállóak, hanem a projekt egységes szempontú ellenırzésének részét képezik 6. A mőszaki szempont ésszerőségével kapcsolatosan az Indokolás felhívja a figyelmet, hogy, hogy az elvégzendı munkák mőszaki egysége is eredményezheti azt, hogy annak feldarabolása a munkavégzés szempontjából rossz megoldás. Az egyéb, szerzıdés teljesítésével kapcsolatos szempontok körében az Indokolás példaként a rendkívüli sürgısséggel megkötött szerzıdések esetét említi, mint amely körülmény indokolhatja a részekre bontás ésszerőtlenségét. A Közbeszerzési Hatóság kiemeli, hogy a fenti feltételeknek az II.2. pontban foglalt feltétellel együttesen kell fennállniuk, vagyis bármelyik feltétel nem teljesülése esetében az ajánlatkérı jogosult mellızni a beszerzése tárgyának részekre bontását. III. A részajánlat biztosításával kapcsolatban felmerülı egyéb kérdések A Közbeszerzési Hatóság azt javasolja az ajánlatkérıknek, hogy a részajánlattétel biztosítása során az alkalmassági feltételeket az új Kbt. 55. -ának (2) és (3) bekezdésére is tekintettel a beszerzés adott részének tárgyára, jellemzıire, mőszaki tartalmára és becsült értékére tekintettel, arányosan határozzák meg. Elıfordulhat ugyanis, hogy az érintett ajánlattevıi kör csak a beszerzés egyes részeihez igazított alkalmassági szempontok kikötése mellett lesz képes ajánlatot tenni, illetve a szerzıdést a késıbbiekben teljesíteni. A Közbeszerzési Hatóság ezúton kívánja hangsúlyozni, hogy a részajánlattétel lehetıségének biztosítása önmagában nem jelentheti annak megkövetelését, hogy az alkalmassági feltételeket többszörösen kelljen igazolni. Például egy országos hatáskörő ajánlatkérı szerv által területileg megosztottan biztosított részajánlattételi lehetıség esetében az alkalmasság megállapításához nem indokolt a részek számának megfelelıen elıírt, többszörös mennyiségő referencia teljesítése. 6 Lásd a Döntőbizottság D. 483/24/2009. iktatószámú határozatát. 9

Ebben a körben a Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 59. (3) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérı lehetıvé teszi a közbeszerzés egy részére történı ajánlattételt, az ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként kell elıírnia. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a részajánlattétel lehetıségének biztosítása esetén az ajánlatkérı a bírálati részszempontok körében nem értékelheti, hogy az ajánlattevı hány részre tesz ajánlatot, tekintettel arra, hogy egy ilyen jellegő ajánlatkérıi elıírás a részajánlattétel Kbt.-beli szabályozásával nem összeegyeztethetı. Az új Kbt. 124. - ának (3) bekezdésébıl következıen ugyanis, ha az ajánlatkérı lehetıvé tette a részajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerzıdést kötnie, azaz a részek gyakorlatilag teljesen önállóan kezelendıek, és adott esetben az ajánlattevı többi részajánlatától függetlenül értékelendıek. Megjegyezzük továbbá, hogy az ajánlatkérınek mind az uniós eljárási rendben, mind pedig a nemzeti eljárásrendben meghirdetett közbeszerzési eljárást megindító felhívásban meg kell jelölnie, hogy a részajánlattétel lehetıségét biztosítja-e (lásd az 842/2011/EU rendelet 2. számú mellékletének II.1.8. pontját, valamint a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 3. számú mellékletének II.1.7. pontját, valamint 4. számú mellékletének II.1.5. pontját). Az ajánlatkérınek a hirdetménymintában amennyiben a részekre történı ajánlattétel lehetıségét biztosítja azt is meg kell jelölnie, hogy az ajánlatok egy részre, egy vagy több részre, vagy pedig valamennyi részre benyújthatók-e. A hirdetményminta szövege rögzíti, hogy az ajánlatkérı ez utóbbi vonatkozásban csak egy lehetıséget jelölhet meg. Megjegyezzük, hogy amennyiben az ajánlatkérı a valamennyi részre rovatot jelöli meg, ez nem jelenti azt, hogy az ajánlattevık kötelezve lennének arra, hogy minden részre ajánlatot nyújtsanak be, ha ugyanis az ajánlatkérı biztosítja a részajánlattétel lehetıségét, az ajánlattevık kizárólagos döntési kompetenciájába tartozik, hogy hány részre nyújtanak be ajánlatot. Ezzel összefüggésben az új Kbt. 46. -ának (5) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérı a részajánlattétel lehetıségének biztosítása esetén az ajánlati felhívásban elıírhatja, hogy egy ajánlattevı jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, de ezt nem teheti kötelezıvé. 10

Vagyis, ha az ajánlatkérı az ajánlati felhívásban valamennyi részre vonatkozóan biztosítja a részajánlattétel lehetıségét, az ajánlattevı választásától függıen tehet egy részre, több részre vagy valamennyi részre ajánlatot. Mindazonáltal felhívjuk a figyelmet, hogy az OECD Iránymutatás a közbeszerzési kartellekkel szembeni fellépéshez címő tanulmányában a részajánlattétel biztosításának ösztönzése mellett rámutat arra is, hogy az ajánlatkérınek tisztában kell lennie azzal, hogy a részajánlattételi lehetıség nem megfelelı (például túlságosan kiszámíthatóan történı) alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy az ajánlattevık egymás között megállapodjanak az egyes részekre történı ajánlattétel tekintetében, korlátozva ezzel a versenyt 7. Megjegyezzük, hogy egyes uniós tagállamok szabályozása is tükrözi a fenti megállapítást. A francia közbeszerzési szabályozás például elıírja, hogy az ajánlatkérı megtagadhatja a részajánlattétel lehetıségének biztosítását abban az esetben, ha ezzel kockáztatná a verseny kialakulását 8. Amennyiben tehát egy meghatározott piacon korlátozott számú résztvevı van jelen, az egyes részek számának nem megfelelı meghatározása csorbíthatja, vagy szélsıséges esetben ki is zárhatja a versenyt. A Közbeszerzési Hatóság ezért felhívja a figyelmet, annak fontosságára, hogy az ajánlatkérık a közbeszerzés kiírását megelızıen alaposan mérjék fel a közbeszerzéssel érintett piac jellegzetességeit, és e körben a potenciális ajánlattevık számát, nagyságrendjét. 7 Lásd az OECD Guidelines For Fighting Bid Rigging In Public Procurement - Helping Governments To Obtain Best Value For Money című tanulmány 5. oldalát; http://www.oecd.org/dataoecd/27/19/42851044.pdf (a tanulmány nem hivatalos magyar nyelvű verziója az alábbi linken érhető el: http://www.oecd.org/dataoecd/21/3/45263580.pdf) 8 Lásd a francia Közbeszerzési Kódex 10. cikkét (2006-os kiadás) (Code des Marchés Publics, Édition 2006); http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/+/http://www.hmtreasury.gov.uk/d/pbr08_economicengine_2390.pdf 11