MÉRK NAGYKÖZSÉG HELYI FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAMJA (Local Agenda 21)

Jóváhagyva 102/2012. (XI. 13.) határozattal MÉRK NAGYKÖZSÉG HELYI FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAMJA (Local Agenda 21) 2012.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A fenntartható fejlődés... 4 1.2. A fenntartható fejlődés alapelvei... 5 1.3. A települési fenntarthatósági terv... 7 1.4. A települési fenntarthatósági terv célja... 8 1.5. A fenntarthatósági terv megvalósításának lépései... 9 2. FENNTARTHATÓSÁGI HELYZETELEMZÉS... 10 2.1. A település bemutatása és helye a térségben... 10 2.2. Környezet... 11 2.2.1. Domborzati adottságok... 11 2.2.2. Éghajlati adottságok... 12 2.2.3. Vízrajzi adottságok... 13 2.2.4. Hidrogeológiai jellemzés... 16 2.2.5. Talajadottságok... 21 2.2.6. Természetes növénytakaró... 22 2.2.7. Általános tájvédelem... 23 2.2.8. Természetvédelem... 23 2.2.9. Környezeti elemek állapota, környezeti terhelések... 25 2.2.10. Közlekedés, közlekedésfejlesztés... 33 2.2.11. Közműellátottság... 34 2.2.12. Csapadékvíz elvezetés... 34 2.2.13. Közműellátottság... 35 2.2.14. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőségei... 36 2.3. Társadalom... 36 2.3.1. Demográfiai helyzet... 36 2.3.2. Egészségügy, szociális ellátás... 38 2.3.3. Oktatás, kultúra... 39 2.3.4. Hátrányos helyzetű csoportok helyzete... 40 2.3.5. Közbiztonság... 40 2.3.6. Hagyomány kultúra... 40 2.3.7. Sport... 42 2.3.8. Civil szervezetek... 43 2.4. Gazdasági helyzet jellemzése... 43 2.4.1. Foglalkoztatás... 43 2.4.2. Ipar... 44 2.4.3. Mezőgazdaság... 46 2.4.4. Idegenforgalom... 47

3 2.5. Településszerkezet... 47 2.5.1. Terület felhasználás... 47 2.5.2. A település lakásállománya... 48 2.5.3. Épített környezet, táj... 49 3. FENNTARTHATÓSÁGI SWOT ELEMZÉS... 52 4. FENNTARTHATÓSÁGI TERVEK ÉS CÉLOK... 58 4.1. Környezet... 58 4.1.1. Környezettudatosság megteremtése... 58 4.1.2. A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól... 59 4.1.3. Hulladékgazdálkodás... 62 4.1.4. Infrastrukturális helyzet javítása... 66 4.2. Gazdasági környezet... 69 4.2.1. Az Önkormányzat hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése... 69 4.2.2. Foglalkoztatás, munkahelyteremtés... 70 4.2.3. Ipar fejlesztése... 70 4.2.4. Mezőgazdaság fejlesztése... 71 4.2.5. Erdőgazdálkodás fejlesztése... 72 4.3. Társadalmi környezet... 73 4.3.1. Társadalmi szemléletformálás... 73 4.3.2. Kulturális élet fellendítése... 73 4.3.3. Civil szervezetek támogatása... 74 4.3.4. Falumúzeum, tájház kialakítása... 74 4.3.5. Park, faluközpont kialakítása... 75 4.3. Célok eléréséhez szükséges intézkedések... 76 4.4.1. Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok... 78 4.4.2. Településüzemeltetési többletköltséggel járó feladatok... 78 4.4.3. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok... 79

4 1. BEVEZETÉS Mérk Nagyközség Fenntartható Fejlődési Tervének kidolgozásával a nagyközség önkormányzata az Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt-t bízta meg, akik a statisztikai adatok és a korábbi tervdokumentumok (Mérk Hulladékgazdálkodási Terve, Mérk Környezetvédelmi Programja) részletes elemzésével készítették el ezt a tervdokumentációt. 1.1. A fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt és a biztonságot is. A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel. A természeti erőforrások vonatkozásában ez azt jelenti, hogy hosszú távon a természeti környezet eltartó - képességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni, a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. Ennek megfelelően van szükség a természeti erőforrások fenntartható használatára, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges. Ennek a megvalósulásához szükséges, hogy a jövő nemzedékének szakmailag megalapozott, megfelelően előkészített környezettudatos nevelése a családban és az oktatás valamennyi területén nagyobb teret kapjon. A fenntarthatóság elvei szerint élő társadalomban többek között érvényesül a szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés, az életminőség folytonos javítására való törekvés. E cél elérése érdekében olyan erkölcsi normarendszert szükséges a társadalom tagjai felé közvetíteni, amely ezeket a folyamatokat támogatja, illetve elősegíti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire a jövő nemzedékekre is vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. A fenntartható fejlődés tehát olyan fejlődés, amely lehetővé teszi a jelen generációk szükségleteinek kielégítését úgy, hogy ez nem veszélyezteti a jövő generációk azon lehetőséget, hogy szükségleteiket kielégítsék. A jelenlegi társadalmi gazdasági folyamatok, illetve hatásaik jelentős részben ellentétesek a fenntartható fejlődés követelményeivel. E trendek ismeretében elkerülhetetlen egy olyan fejlődési pályára való áttérés, amely hosszú távon biztosítja a társadalmak és köztük a magyar társadalom fenntartható fejlődését. (NFFS, 2007)

5 1.2. A fenntartható fejlődés alapelvei Ezek megfogalmazására, pontosítására és elfogadására a legmagasabb szinten került sor mind az ENSZ, mind az EU keretében. Az általánosan elfogadott elvek közül hazai fontosságuk miatt az alábbiakat emeljük ki, ezekre fókuszál a települési programterv is. A holisztikus megközelítés elve A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkozás tovagyűrűző hatásokat okoz esetleg távoli rendszerekben is. A helyi kihívásokra adandó válaszokhoz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek ismerete. A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. Társadalmi igazságosság elve El kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat. Tartamosság elve Az erőforrások tartamos kezelése, figyelembe veszi a környezet eltartó képességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten fontosnak tartjuk. Integráció elve A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket is össze kell hangolni. Helyi erőforrások hasznosításának elve Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is.

6 Társadalmi részvétel elve Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Erősíteni kell az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét. Társadalmi felelősségvállalás elve A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést. Elővigyázatosság és megelőzés elve Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására, azaz a veszély mértékét figyelembe véve cselekedni kell. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, s ahol ez nem lehetséges mérsékelni kell a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat. A szennyező fizet elv Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat.

7 1.3. A települési fenntarthatósági terv A Helyi Fenntartható Fejlődési Terv továbbiakban Local Agenda 21, LA21 egy újszerű stratégiai és tervezési dokumentum a települések számára. Készítését ajánlás szintjén az 1992- ben az ENSZ II. Környezetvédelmi Világkonferenciája javasolta. Azóta világszerte számos település dolgozta ki saját programját és kezdte el megvalósítását. Az ENSZ és az EU minden települést a helyi társadalom által létrehozott egyedi térbeli képződménynek tekint, melynek további fejlődést saját társadalma határozza meg igényeivel és környezeti, társadalmi, gazdasági lehetőségeivel összhangban. Ebből a szemléletből adódóan a helyi fenntartható fejlődési terv elkészítésének nem alakult ki határozott, egységes formai és tartalmi követelménye. A Local Agenda 21 program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó-fejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A helyi fenntarthatósági terv átfogóbb a környezetvédelmi programnál. Célja, hogy integrálja a helyi környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdéseket, problémákat, továbbá biztosítsa a településen élők fenntartható életminőségét, azaz támogassa a helyi társadalmi - gazdasági - környezeti folyamatoknak a fenntartható fejlődés útján való haladását. A megfogalmazott célok, programok, feladatok végrehajtását a helyi közösség valamennyi résztvevője és szektora közreműködésével képzeli el. Mérk Nagyközség Önkormányzata politikájában és gyakorlatában is nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülésére, a fenntarthatóság biztosítására. Jelen fenntarthatósági tervhez kapcsolódóan, a térség környezeti, szociális, gazdasági állapotának felmerése az alábbi eseményekre, intézkedésekre és dokumentumokra épül: a kapcsolódó jogszabályok, önkormányzati rendeletek előírásai; Mérk Nagyközség Környezetvédelmi Programja; Mérk Nagyközség Településrendezési Terve; Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programja (Local Agenda 21) elkészítéséhez; a Környezetvédelmi es Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága ún. LA21 sablonterve.

8 A helyi fenntartható fejlődési tervnek nem célja egy teljesen új fejlesztési stratégia kialakítása, inkább egy tervezési szemléletváltást kíván elősegíteni a fejlesztési célok megállapítása, csoportosítása és végrehajtása során a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével. Ennek szellemében Mérk Nagyközség Helyi Fenntartható Fejlődési Tervének központi gondolata a szemléletváltás elősegítése a település fejlesztésében. A terv kidolgozásának célja, a nagyközség szakmailag jól kiforrott célrendszerének elősegítése, a fenntarthatósági célok végrehajtása. 1.4. A települési fenntarthatósági terv célja Mérk Nagyközség Fenntartható Fejlődési Tervének átfogó célja Mérk hosszútávon fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlődésének megteremtése. A települési fenntarthatóság megteremtéséhez alapvető fontosságú a lakosság természetes fogyásának csökkentése, az életminőség javítása és a társadalmi kohézió megteremtése. Mivel a Nagyközség további fenntartható fejlődése a jövőben a fenntartható gazdasági fejlődéssel érhető el, ezért hosszútávon javítani szükséges a tőke beáramlásához, illetve helyben maradásához, valamint a helyi kis- és középvállalkozói szféra megerősödéséhez szükséges feltételeket. A lakosság életminőségének emeléséhez nagymértékben hozzájárul Mérk természeti és épített értékeinek megőrzése, az egészséges települési környezet kialakítása és az alternatív energiahordozók arányának növelése az energiaellátáson belül. A társadalmi részvételt, a lakossági környezettudatosságot intenzív felvilágosító kampányokkal, tudatformálással szükséges erősíteni. A települési fenntarthatósági tervben stratégiai célok kerülnek meghatározásra. Az elérni kívánt célok megfogalmazását, a stratégia kidolgozását, a terv elkészítése jelenti, ezáltal lehetőség nyílik a megvalósítás eszközrendszerének kidolgozására is. A stratégiai célok eléréséhez a konkrét feladatok, a végrehajtás eszközei is meghatározásra kerülnek. A konkrét célok meghatározásánál és a végrehajtás eszközeinél mérlegelésre kerültek az Önkormányzat pénzügyi, intézményi, humánerőforrás korlátai. A terv figyelembe veszi a helyi rendeletek korlátait, felkészül a nyilvánosságra hozott eredmények felülvizsgálatára és igazodik a fenntarthatóság távlati célrendszeréhez. Segíti továbbá a helyi lakosság, a politikai és üzleti döntéshozók környezettudatosságának fejlődését, valamint biztosítja nélkülözhetetlen együttműködésük feltételrendszerét.

9 1.5. A fenntarthatósági terv megvalósításának lépései - A fenntarthatósági terv lépéseinek, eszközeinek meghatározása o A fenntarthatósági terv céljainak pontos meghatározása. o A korábbi tervek beépítése a folyamatba. - Környezeti, gazdasági és társadalmi helyzetelemzés o A fenntarthatósági terv más tervekhez, dokumentumokhoz való illeszkedésének elemzése. o A község környezeti, gazdasági és társadalmi állapotának, folyamatainak elemzése. - Partnerség építés o A helyi lakosság bevonása a programba. - Stratégiai csoport felállítása o A helyi önkormányzati döntéshozókból, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények képviselőiből álló stratégiai csoport megalakítása. - Kommunikáció o Az interneten, valamint a helyi nyomtatott sajtón keresztül történő kommunikáció. o A lakosság visszajelzésének fogadása. - Termék o A létrejött fenntarthatósági terv, a helyzetelemzés mellett konkrét javaslatokat és lépéséket tartalmaz a község hosszú távú, fenntarthatóság felé mutató működésére. o Megfelelő koordináció esetén egy folyamat indulhat el, ami a környezettudatosság növelésében, a lakossági és intézményi (pl. önkormányzati) döntésekben jelenik meg. - Monitoring o Monitoring csoport felállítása. o Local Agenda 21 folyamat működésének nyomon követése.

10 2. FENNTARTHATÓSÁGI HELYZETELEMZÉS 2.1. A település bemutatása és helye a térségben Mérk nagyközség rangú, mintegy 2263 fő lélekszámú település. Mérk nagyközség Szabolcs- Szatmár-Bereg megye délkeleti részén a Mátészalkai kistérségben fekszik. A település terület 25,08 km 2. Mérk a Nyírség déli peremén a Nyírség és az Ecsedi láp határán húzódik meg. Mérk nagyközség Mátészalkától 22 km-re, Nyíregyházától mintegy 60 km- re fekszik. Közúton a 471-es főútról Mátészalkánál D-re fordulva Vállaj irányába, a 4918 sz. alsórendű úton érhető el, amely Vállajnál folytatódik a Román határon túl Csanálos-Nagykároly felé. Szomszédos települései észak felől indulva az óramutató járását követe Tiborszállás, Vállaj (Ágerdőmajor), Terem (Nagyfenék) és Fábiánháza települések (Mérk elhelyezkedését az 1. ábra szemlélteti). 1. ábra: Mérk település elhelyezkedése Mérk nagyközség földrajzilag két eltérő arculatú tájegység a Nyírség és a Szatmári síkság határán helyezkedik el, hidrogeológiai szempontból viszont egyértelműen a Bereg-Szatmári süllyedék részét képezi. A Szatmári síkság a Tisza és mellékfolyói által feltöltött alacsonyabb térszínű alluviális síkság. Mérk nagyközséghez legközelebb a Kraszna folyó található. A Nyírség homokbuckás vidéke a Szatmári síkságnál 20-50 m-rel nagyobb átlagos tengerszintfeletti magassággal rendelkezik. A szélbarázdák, garmadák és maradékgerincek nagyon változatossá teszik a tájat. A homokbuckák magassága a 15-20 m-t is elérhetik. A folyószabályozásokig a Szatmári síkság egy lápos, mocsaras térszín volt. A lecsapolási munkálatok után a táj képe megváltozott, levágott folyókanyarulatok, vízelvezető csatornák

11 tagolják a felszínt. A régi lápvidék maradványa az Ecsedi láp ma természetvédelmi terület, a lápra csak külön engedéllyel lehet belépni. 2.2. Környezet 2.2.1. Domborzati adottságok Mátészalkai kistérség domborzati adottságait a 2. ábra szemlélteti. 2. ábra: Mátészalkai kistérség domborzati adottsága Mérk a Nyírség déli peremén a Nyírség és az Ecsedi láp határán húzódik meg. Felszínének kialakulásában a két tájegység nagy folyóinak (Tisza, Szamos, Kraszna) ismétlődő áradásai és hordalékterítéseinek felöltése jellemzi a Felső-Tisza-vidék (Szatmár-Beregi síkság és a Rétköz) síkságait. A Tisza, a Szamos és a kisebb folyók a würm utolsó szakaszától (i.e. 25000-20000 között) kb. 7-8 méteres üledéket halmoztak fel a Szatmár-Beregi síkság

12 felszínén. A folyók durvább hordalékanyaga a meder két oldalán, 1-3,5 méter magas, 2-3 km széles folyóhátak formájában épült fel (a Szamoshát, a beregi Tiszahát, továbbá a Krasznahát, a Túrhát stb.), melyek alkalmasak voltak földművelésre és a falvak létesítésére. A folyóhátak néhány méterre kiemelkedő térszíne azért jelentett védelmet, mert a folyók árvizei - a szabályozások előtt - az egész ártéri síkságon szétterültek. A folyóhátak között kisebbnagyobb mocsarak és lápok alakultak ki (Ecsedi Láp, a Fehérgyarmat környéki lápok). A Kraszna magyarországi vonalát követve időnként magas talajvizű alacsony-ártéri síkság jellegű hullámtér húzódik, melyet fiatal nyers öntéstalajok borítanak. Ezeken a területeken gyakori a rét és a legelő, melyek itt többnyire nyáron át is zöldek maradnak. Mellettük láp és ligeterdők csoportjai foglalnak el tetemes területeket, főleg füzes, nyáras, kisebb részt szilkőris-tölgy társulásokkal. Itt egyenlő arányban találunk lecsapolt és lecsapolatlan síkláp talajokat, lápos réti, réti öntés és réti talajokat. Ezeken is többségében szántóföldi művelés uralkodik, rétekkel-legelőkkel, az egykori láperdők és tőzeges síklápok maradványaival tagolva, főleg Nagyecsedtől DK-re, az egykori Ecsedi-láp helyén. 2.2.2. Éghajlati adottságok Éghajlati szempontból Mérk térsége Magyarország legszélsőségesebb területéhez tartozik. A hőmérséklet évi átlaga 9,5-9,7 o C (a januári középhőmérséklet -3, - 4 C, a júliusi középhőmérséklet 21-23 C). Az éves közepes hőingás 23-24 C. Az éves csapadék mennyisége 570-590 mm között változik, a nyári félévé 350-360 mm. A hazai csapadék összegeket tekintve nem tartozik hazánk legszárazabb területei közé. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye éghajlata - északi fekvése miatt - hűvösebb, mint a belsőalföldi tájaké, szélviszonyait az általános légcirkuláció és a helyi tényezők határozzák meg, így a magyarországi jellemző ÉNy-i szélirányok a Nyírségben és a Felső-Tisza-vidéken ÉK-i irányra módosulnak. A jelenség oka hogy az ÉNy-i légtömegek egy része megkerüli a Kárpátok magasabb régióit, majd az Erdős-Kárpátok alacsonyabb területein át beáramlik a medence belsejébe, ezért a Nyírségben az ÉK-i szél aránya a legnagyobb (=16,8%), de igen magas a DNy-i szél (=13,7%) aránya is. A "kárpáti szélkapu" és a csatornahatás következménye, hogy igen alacsony (=22,2%) a szélcsendes napok aránya. Mérk és térsége a mérsékelten meleg és mérsékelten hűvös éghajlati öv határán fekszik. A kistáj Ny-i és középső részein mérsékelten száraz, ÉK-en már a mérsékelten nedves típus határán van. Bár a párolgás éves mértéke alatta marad a csapadék éves összegének, mégis az aszályra hajlamos területek közé tartozik. A nyári hónapokban ugyanis, a legnagyobb a potenciális párolgás értéke, akkor esik a legkevesebb csapadék. A párolgás és a csapadék különbözete mintegy 200-250 mm. A nyári hónapokban ennyi nedvesség hiányzik a talajból, ezért nagyon gyakran alakul ki aszály.

13 A sokévi átlagos meteorológiai adatok: - Az uralkodó szélirány: É-i, ÉK-i, valamint DK-i is. - Az átlagos szélsebesség: 2,5 m/s körüli. - Az évi napsütés összege: 1900-1930 óra; - a nyári év negyede 780-790 óra közötti, - a téli év negyede 170-175 óra alatti. - A hőmérséklet évi átlaga: 9,5-9,7 o C, a vegetációs időszaké 16,6-16,8 o C - A 10 o C középhőmérsékletet meghaladó napok száma 193-195 nap (április 5-7. és október 18. között). A fagyoktól mentes időtartam évente 185-188 nap (április 13-15. és október 20. előtt). - Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0 o C, a téli abszolút minimumok átlaga -17,0 és -18,0 o C között található. - A csapadék évi összege Mérk térségében 570-590 mm, - ettől Ny-ra és K-re 580-620 mm. A legtöbb, 24 óra alatt lehullott csapadék 111 mm volt, ezt Mérktől 30 km-re lévő Tyukod településen mérték. A hótakarós napok átlagos száma 45 körüli, az átlagos maximális hó vastagság 18-20 cm. - Az ariditási index 1,18-1,22. Ez az éghajlat a nem túl hő- és vízigényes kultúrák számára kedvező. 2.2.3. Vízrajzi adottságok A terület bemutatása A Felső-Tisza és mellékfolyói mentén gyakoriak voltak a folyóhátakat megszakító nyílások, az ún. fokok. A természetes vagy mesterséges fokokon kitörő víz a mélyebb fekvésű árterületekre ömlött, majd apadáskor ezeken az ereken a folyómederbe nagyrészt visszaáramlott. A fokok feudális kori ártérgazdálkodás alapjai voltak. A nagy folyószabályozási munkák a Felső-Tisza-vidéken a 18. században kezdődtek (néhány Tiszaés Szamos-kanyarulat átvágása, az Ecsedi-láp lecsapolására tett első kísérletek, kisebb gátak építése, stb.). A Tisza, Szamos és a Kraszna mentén gyakoriak voltak a mederpartokat megszakító nyílások, a fokok. Az áradások során, a fokokon és a folyóhátak alacsonyabb részein csapott át a víz a mélyebb fekvésű területekre, az Ecsedi-lápra és a Szamosköz kisebb mocsaraiba. Az Ecsediláp holocénban is süllyedő területét keletről a Szamoshát gátolja el.(az ősi Ecsedi-láp a késő glaciálisban nagyobb kiterjedésű volt, keleti határát a Nagy-Éger folyóhátja képezte). A kb. 350-400 km 2 -nyi lápot nyílt vizek (Ecsedi-, Ököri- és Tyukodi tó), hatalmas nádasok és ingoványos láprétek alkották. Az itt élő nép a mocsár- és lápvidéket Rétnek, a peremterületét Rétoldalnak nevezte. A láp térbeli növekedéséhez az antropogén hatások is hozzájárultak. Az Ecsedi-láp lecsapolása a 18. században kezdődött és nagy szünetekkel másfél évszázadon át folytatódott. Az 1885-től 1900-ig tartó munkálatok a Kraszna szabályozásával megoldották

14 a láp felé áramló külvizek levezetését, a csapadék- és belvizek Szamosba és a Krasznába történő levezetését valamint a folyók árvizeinek megszüntetését védőgátak építésével. Felszíni vizek A Kraszna (3. ábra), az Ecsedi-láp egykori táplálója, a Meszes-hegységben ered. Vízgyűjtő területe 1974 km 2. A kis- és közepes vízhozama 100-szor, illetve 26-szor kisebb, mint a Szamosé, azonban az árvizek alkalmával az eltérés csak 12-szeres. A folyó a szabályozások előtt a Szamosba ömlött, ma a Tiszába torkollik. Hossza 193 km, ennek 1/4-e (46 km) jut Magyarország területére. A Szamos és a Kraszna közötti Ecsedi-láp csapoló rendszerének fontosabb tagjai: - Keleti-csatorna, - Lápi-csatorna és az - Északi-csatorna. Mérsékelten száraz terület minimális vízhiánnyal. 3. ábra: Kraszna folyó

15 A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az országos törzshálózati és regionális mintavételi pontokon végzett vízvizsgálatokat. A vízvizsgálatok eredményei alapján az MSZ 12749:1993 szabványban előírtak szerinti minősítik a vízfolyásokat. A Felső-Tisza vízgyűjtőjén, a Tisza és fontosabb mellékfolyói - így a Krasznáé is - vízminőségi állapotát jellemző paramétercsoportok alakulását 2001-ben az 1.táblázat szemlélteti. 1. táblázat: Vízminőségi állapotot jellemző paramétercsoportok Szerves- és Mikrobiológiai Oxigén - Tápanyag - szervetlen Mintavételi hely háztartás háztartás mikor paraméterek szennyezők Egyéb paraméterek Tisza - Tiszabecs III. III. V. III. IV. Tisza - Aranyosapáti III. III. V. III. IV. Tisza - Záhony III. III. IV. III. IV. Tisza - Balsa III. III. IV. IV. IV. Túr - Kishódos III. II. III. V. IV. Szamos - Csenger III. IV. IV. IV. IV. Szamos - Tunyogmatolcs III. IV. V. IV. IV. Kraszna - Mérk IV. V. IV. IV. IV. Jelmagyarázat: - I. osztály: kiváló víz - II. osztály: jó víz - III. osztály: tűrhető víz - IV. osztály: szennyezett víz - V. osztály: erősen szennyezett víz A táblázat alapján megállapítható, hogy 2001-ben a Kraszna, Mérk térségében oxigénháztartás szempontjából a szennyezett, tápanyagháztartás szempontjából az erősen szennyezett csoportba tartozott. A folyó szennyezése elsősorban külföldről származik. A Szamos-Kraszna közt tervezett tározó hatástanulmányban (2010.) legfontosabb megállapítások között szerepel, hogy a Kraszna vízminőségi jellemzői még mindig az V. kifejezetten rossz kategóriába tartoznak.

16 2.2.4. Hidrogeológiai jellemzés Általános bemutatás Víznyerési szempontból a legidősebb paleozoós és triász rétegeknek nincs gyakorlati jelentőségük. Bár a triász mészkövek egy része valószínűleg karsztosodott és nyomás alatti vizet tartalmaz, amelyet át tud adni a miocén tufákba, kitermelése még nem gazdaságos, mert a miocén rétegek vízvezető képessége gyenge és csak nagyon mérsékelt után pótlódásra számíthatunk. Magából a triász karsztból való víztermelés a nagy mélység miatt nem gazdaságos. A foltokban található eocén és oligocén képződmények vízzáróak. A miocén összletnek azonban a triászból átszivárgó víz mellett a magasabb szinteken saját készlete is van, de kitermelését ebben az esetben is valószínűleg gazdaságtalanná teszi az utánpótlódás hiánya. Az előzőek alapján a felszín alatti vízbeszerzés szempontjából tehát a pliocén-pleisztocén korú törmelékes víztárolók jöhetnek számításba. A kb. 1300 m fekümélységű alsó-pliocén víztartó képződmények vize a magas hőmérséklet, só- és gáztartalom miatt ivóvízként nem használható, alkalmas viszont a felmerülő hévízigények kielégítésére. Az ivó-, ipari- és mezőgazdasági célú vízkivételek a hideg édesvizeket tároló 180-190 m fekümélységű pleisztocén alluviális összletből, valamint a vízműkutak által 250-320 m között szűrőzött levantie rétegekből, történik. A pleisztocén réteg összlet egy olyan többszintes rétegzett víztároló, amelyben a vízvezető rétegeket nagyságrendekkel kisebb áteresztőképességű képződmények választják el egymástól. A vízvezető szintekben a víz horizontális áramlása a vízszintes irányú vízvezető képességtől, míg az azokat elválasztó semipermeabilis rétegekben a vertikális áramlás, pedig az átszivárgási tényezőtől függ. A kis áteresztő képességű semipermeabilis rétegek közvetítésével függőleges átszivárgás révén tehát az egész rendszer részt vesz a vízszállításban. A jó kifejlődésű vízvezető rétegek egymással, s a talajvizet tároló rétegekkel tehát igen szoros hidraulikai kapcsolatban állnak. Függőlegesen nyitott rendszerről lévén szó a geológiai képződményekben tárolt vizeken kívül: tehát felülről történő után pótlódással számolhatunk, ami azt jelenti, hogy a növekvő vízigények kellő biztonsággal kielégíthetők. Az utánpótlódás a hegységkeret felől történhet, ahol a vízvezető rétegek a felszín közelébe emelkednek, másik nagy beszivárgási terület a nyírség központi része. Mérk térségében a feltételezett vízmozgás iránya DK-ÉNy-i. A rendszer nyitottsága miatt azonban jelentékeny agyag rétegek hiányában a felszíni eredetű szennyeződéseknek a közműves rétegekig a talajvíz közvetítésével való lejutása csupán csak idő kérdése lehet. Ezt erősen befolyásolja a vízkitermelés nagyságának alakulása a területen. Ami az egyes rétegek vízföldtani paramétereit illeti megállapítható, hogy különösen az alsópleisztocén rétegvíztartó képződményeket sok helyen igen jó vízvezető képességű kavics,

17 kavicsos-, murvás homok és homokos kavicsrétegek alkotják, melyek vízszintes irányú transzmisszibilitása 2000-3000 m 3 /d-t is elérheti. A középső-, illetve felső-pleisztocén réteg összlet vízadó rétegei gyengébb kifejlődésűek, kedvezőtlenebb vízföldtani paraméterekkel bírnak, alkalmasak viszont más kisebb ipari és mezőgazdasági jellegű vízigények kielégítésére. A Mérk-Vállaj Közös Vízműről Vállaj 90 m 3 /d vízigénye kerül kielégítésre, de a két településen csúcsban 510 m 3 /d vízigény is jelentkezhet. A vízbázis kapacitása 1.000 m 3 /d. A település térsége a felszálló vízmozgás területéhez tartozik. A talajvíz átlagos szintje 1-3 m között változik, de a Kraszna mentén a folyó vízállásától függően ennél eltérő értékeket is tapasztalhatunk. A tavaszi áradás idején a folyó táplálja" a talajvizet, ilyenkor a szokásosnál magasabb a talajvízszint, az év más időszakában a folyó alacsony vízállása miatti leszívó hatás következtében alacsonyabb talajvízszint értékeket tapasztalhatunk. A talajvíz áramlása a Kraszna folyó elhelyezkedésének megfelelően kelet-északkelet felé tart. A vízműkutak pliocén korú rétegeket szűrőznek. Ivóvízbázisok A település vízellátása a felszín alatti vízbázisra telepített Mérk-Vállaj közös vízműről történik. A vízmű üzemeltetője jelenleg a KRISTÁLYVÍZ Víziközmű Szolgáltató Nonprofit Kft. (Mátészalka, Kocsordi út 2.), 2013. január 1-től viszont a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. lesz. Felszín alatti vizek Talajvíz A talajvíz átlag 2-4 m között található, de a medreket kísérő folyóhátak alatt 4 m alá süllyed. Az Ecsedi-láp helyén, pedig a 2 m-t sem éri el. Általánosságban elmondható, hogy a pleisztocén összleten belül a felszíni eredetű szennyeződéseknek legjobban kitett talajvíz magas vastartalmú (8-10 mg/1). Ugyancsak magas ezekben a vizekben az ammónium-, nitrát, nitrit-ion mennyisége, sok helyen szulfátosak, magas sótartalmúak és bakteriológiailag is erősen kifogásolhatóak. A talajvíz mennyisége a Túr és a Tisza között 3-5 l/s/km 2, míg a Kraszna és a Szamos között jelentéktelen. Kémiai jellege a Szamos torkolatától D-re, valamint Kölcse-Csenger-Tyukod között nátrium-, máshol kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A Szamos és az Ecsedi-láp között a keménység eléri a 45 nk o -ot is, míg máshol 25 nk o alatt van. A szulfáttartalom a Keleti-főcsatorna mentén és a Tisza-Túr-főcsatorna között a 60 mg/l felett, máshol az alatt van.

18 Rétegvíz A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s/km 2 közötti. Az artézi kutak mélysége ritkán haladja meg a 100 m-t, de sokszor ebből a mélységből is tekintélyes vízhozamokat nyernek. A rétegvizek jellegüket tekintve kalcium-, magnézium-, helyenként alkálihidrogén-karbonátosak. 13-22 C hőmérsékletűek, összes sótartalmuk, pedig 400-500 mg/l. A vízműről szolgáltatott ivóvíz minősége ammónium, vas, mangán tekintetében haladja meg a jogszabályban előírt határértékeket. A felszín alatti vizek 2008. évi monitoringját a VITUKI Kht-val egyeztetett program alapján a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hajtotta végre. Az arzén csak egy kút vizében haladta meg a 10 μg/l határértéket. A maximum koncentrációt (73 μg/l) Mérk Gátőrház kútjában mérték. A mérésekről készült eredményeket a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat: Mérési eredmények Mintavétel időpontja Település Mintavétel helye ph laborban mérve NH4 + (mg/l) NO2 (mg/l) NO3 (mg/l) Na + (mg/l) K + (mg/l) 2008. 07. 07. Mérk Gátőrház 7,91 2,2* 0,01 <0,5 60 3,9 2009. 02. 03. Mérk Gátőrház 7,52 2,3* 0,01 <0,5 58 3,3 Mintavétel időpontja Település Mintavétel helye Ca 2+ (mg/l) Mg 2+ (mg/l) HCO3 - (mg/l) CO3 2- (mg/l) Cl (mg/l) 2008. 07. 07. Mérk Gátőrház 40,6 27,4 445 <5 <6,5 14 2009. 02. 03. Mérk Gátőrház 65 27,3 489 <5 <6,5 19 SO4 2- (mg/l) Mintavétel időpontja Település Mintavétel helye m-lúgosság (labor) (mmol/l) p-lúgosság (labor) (mmol/l) Összes keménység (CaO mg/l) KOIps- (mg/l O2) 2008. 07. 07. Mérk Gátőrház 7,3 <0,3 120 3,3 2009. 02. 03. Mérk Gátőrház 8 <0,3 154 4,3 Arzén Ólom Mintavétel Mintavétel PO4 3- Kadmium Higany Település (As) (Pb) időpontja helye (mg/l) (Cd) (µg/l) (Hg) (µg/l) (µg/l) (µg/l) 2008. 07. 07. Mérk Gátőrház 1,54 73* < 0,20 < 0,030 < 1,4 2009. 02. 03. Mérk Gátőrház 0,923 - - - - * Határérték túllépés Belvízbetörés Mérk település ár- és belvíz veszélyeztetettségi besorolása B közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik.

19 Közepesen veszélyeztetett település, ha nyílt vagy mentesített ártéren helyezkedik el, előírt biztonságban kiépített védművel nem rendelkezik Mátészalka kistérség településeinek belvízhelyzetét a 4. ábra mutatja be. 4. ábra: Mátészalka kistérség árvíz öblözetei Mérk Nagyközség Önkormányzata pályázatot nyújtott be A Mérk Nagyközség Önkormányzati körtöltés komplex fejlesztése című, KEOP-2.1.2/2F/09-2010-0003 azonosító számú projektre és ahol Európai Uniós támogatást nyert el. A beruházás helyszíne a Kraszna folyó bal partján, Mérk nagyközség területén összesen 19,54 km 2 kiterjedésű nyílt ártéri terület, mely a folyótól a belterület határáig teljesen síknak mondható, és a belterület határától kezdődően enyhén emelkedik a falu központjának közelében húzódó É-D-i irányítottságú természetes magaspartig. A településen egy 1970-ben épült (Vadaskerti körgát) körtöltéstől eltekintve, elsőrendű árvízvédelmi töltés nincs, és ez a meglévő sem felel meg a törvényi előírásoknak. Magassági, keresztmetszeti hiányosságok

20 vannak, a körgát koronaszélessége és rézsűinek paraméterei szintén elmaradnak a kívánatostól. Mindezek miatt árvíz kialakulásakor a település belterülete mentén mintegy 1600 m hosszon jelentős elöntést okoznak az árvizek, és bizonyos mértékig a belterületi telkeket illetve az épületeket is veszélyeztetik. A fejlesztés kapcsán a projektben az alábbi tevékenységek valósulnak meg: - Meglévő helyi védvonal (körtöltés) fejlesztése, megerősítése, töltéserősítéssel a jogszabályok által előírt, engedélyezett méretre. - Új töltésszakasz kiépítése a jogszabályok által előírt méretre. - Ideiglenes betétpallós elzárás építése a 49138. számú közút 0+540 km szelvényében. - Összetett árvízvédelmi rendszer (töltés+mobil gát), a Károlyi-folyás mentén a parti sáv felhasználásával (depónia) a Károlyi folyás szelvényei között. - Mobil gát építése szükség esetén a Károlyi-folyás 1+724 szelvényétől a 2+314 szelvényben lévő magasparti bekötésig. - A belvízvédelmi rendszer műveinek további zavartalan működtetése miatt kettős elzárást biztosító műtárgyak létesítése, üzemeltetése a Kőris-laposi csatornára és a 49138. számú közút melletti útárokra, ami egyben a község belterületéről is vezeti a csapadékvizet a Károlyi folyásba. Szivattyú állások kiépítése. - Az árvízvédelmi töltés karbantartását biztosító kaszálógép beszerzése. A fentiekben részletezett gátrendszer kiépítése, megvalósítása folyamatban van. Az építkezésről készült fotót az 5. ábra tartalmazza. 5. ábra: Gátrendszer kialakítása

21 2.2.5. Talajadottságok Földtani felépítések A térség földtani felépítését nagymélységű szerkezet- és kőolajkutató fúrások, hévízkutak és egyéb víztermelő fúrt kutak földtani dokumentációiból ismerjük. A medence aljzatot felépítő egyenetlen felületű paleozoós-mezozoós alaphegység nagy mélységben található, az erre települő medenceüledékek vastagsága így akár a több km vastagságot is elérheti, majd a peremek felé elvékonyodik. A triász után a vizsgált terület hosszú időn át szárazulat lehetett, újabb süllyedés csupán az eocénben indult meg. Ez a folyamat a miocén végéig tartott, amikor is a tenger regressziója folytán a terület szárazulattá vált. Újabb süllyedés már csak a pannonban indulhatott meg, ez a süllyedés azonban a törésekkel felszabadult területen más-más sebességgel zajlott le. Az alsó pannon tengeri mélyvízi agyagmárgáit a felső pannonban sekélytengeri homokok és agyagok váltják fel. A pannon végén a regresszió teljesen befejeződött és a tengeri üledékképződést az egész területen az alluviális hordalék lerakódás váltotta fel. A felső pannon (pliocén) fekü mélysége kb. 800 m terep alatt. A levantei időkben a gyors süllyedés lelassult, minek következtében a lerakódott üledékek jórészt finomszeműek. Ez a kis áteresztőképességű összlet viszonylag nagy vastagsága miatt a pannon korú homokokat vízellátási szempontból nehezen hozzáférhetővé teszi. Vállaj község területén a pleisztocén fekü mélysége kb. 105 m (Juhászné Virág Margit nyomán). A pleisztocén rétegekről elmondható, hogy azok ritkán nyomozhatók nagyobb hosszban, gyakori a kiékelődés, a lencsés település. A vízzáró rétegekre ugyanez jellemző. Ez alól kivétel a pannon feletti első kavicsréteg, amely nagyobb távolságban is összefügg. Az alsó-pleisztocén üledékek elterjedése, a fekü-, vagy fedőrétegektől való elkülönülése és kőzettani kifejlődése mindenütt határozott jelleget képvisel. A középső-pleisztocén rétegek lényegesen finomabb szemcséjűek és a medencebeli kifejlődésre jellemző hármas tagozódásuk jól felismerhető. Megnyitása nem gazdaságos, mert az alig mélyebben elhelyezkedő és gazdag vízkészlettel rendelkező alsó pleisztocén szintek feltárása előnyösebb. A felső-pleisztocén összletek újra durvább szemcséjűek. A megye szélsőséges talajviszonyainak, a talajok termőképességének kialakulását több tényező befolyásolta. Így a geológiai, éghajlati, domborzati, hidrológiai adottságok, valamint az élővilágnak a talajra való hatása. Ezek közül területünkön legnagyobb szerepe a geológiai, éghajlati adottságoknak volt és van, a többi tényező hatása alárendeltebb. Magyarország genetikai talajtérképét a 6. ábra szemlélteti.

22 6. ábra: Magyarország genetikai térképe Magyarország genetikai talajtérképe szerint a Mátészalkai kistérség nyírségi részén a futóhomok a jellemző talajtípus, az északi, Bereggel határos részen réti talajok, a Szamos mentén réti öntéstalajok és lápos réti talajok, a térség Romániával határos részén, az Ecsedi láp területén síkláptalajok, valamint lecsapolt és telkesített talajok találhatók. Mérk Nagyközség talaja réti öntés, humuszos homok és lápos réti talajok. 2.2.6. Természetes növénytakaró A természetes növénytakaró helyét döntően - hasonlóan az ország egyéb területeihez a mezőgazdasági területek vették át. Természetes növénytakaró már csak foltokban, a vizes területeken található őshonos puha- és keményfás erdőkben, és a még megmaradt gyepek, és mocsarak területén található. Érdekes jelenség, a tájidegen akácosokba behúzódó számos értékes, védett növényfaj előfordulása. Egyre nagyobb gond az invazív fajok (pl.: gyalogakác, selyemkóró) térfoglalása, terjedése.

23 2.2.7. Általános tájvédelem A tájképet az eolikus felszínformák (főként a futóhomokkal fedett hordalékkúp síkság) és a Kraszna határozza meg. A település a DK-Nyírség kistáj keleti szegélyén fekszik, mely terület az enyhén hullámos síkság orográfiai domborzattípusába sorolható. 2.2.8. Természetvédelem Országos jelentőségű védett természeti területek Mérk település közigazgatási területén nem található országos jelentőségű védett természeti terület (7. ábra). A településhez legközelebb eső Természetvédelmi Terült a Bátorligeti Ősláp, mely kb. 6 km-re nyugati irányba fekszik. Ettől délre található - kb. 6,5 km-re Mérk településtől - a Fényi erdő Természetvédelmi Területe. 7. ábra: A település környezetében lévő országos jelentőségű védett területek elhelyezkedése

24 Natura 2000 területek Mérk Nagyközség területén nem található Natura 2000 terület (8. ábra). Tőle közel 2 km-re nyugatra helyezkedik el a Teremi-erdő (HUHN20058), kb. 3,5 km-re ÉNy-ra pedig a Nyírség-peremi égeresek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területei. 8. ábra: A település környezetében lévő Natura 2000 területek

25 Ökológiai hálózat területei A település közigazgatási területének 29,2 %-a ökológiai hálózat részét képezi. A nagyközség ÉK-i részén helyezkedik el az ökológiai hálózat puffer övezete (9. ábra lila folt) és a nyugati településrészekkel szomszédos. A települést keletről megkerülő Kraszna mentén ökológiai folyosó területe halad végig (9. ábra ibolyakék sáv). Magterületet legközelebbi foltját kb. 1,5 km-re DNy-i irányba találunk (9. ábra barna folt). 9. ábra: Ökológiai hálózat területeinek elhelyezkedése 2.2.9. Környezeti elemek állapota, környezeti terhelések Általánosan elmondható, hogy a tetszetős fekvésű település környezeti állapota kedvező, mentes a jelentős terhelő ipari, termelési eredetű hatásoktól, számottevő közlekedési emisszió csak kis mértékben szennyezi, a belterület mellett a külterület is összességében rendezett megjelenésű és fenntartott. Mérk Nagyközség infrastruktúrájára vonatkozó adatait a 3. táblázat szemlélteti.

Település neve Lakásállomány Üzemelő közkifolyók száma Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások aránya % Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza Közcsatornába bekapcsolt lakások száma Közcsatornába bekapcsolt lakások aránya Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége Közműves szennyvíztisztító berendezések kapacitása Külső szolgáltatótól közvetlenül a telepre szállított folyékony hulladék Háztartási villamos energia fogyasztók száma Háztartási gázfogyasztók száma Gázzal fűtött lakások száma Gázzal fűtött lakások aránya % Rendszeresen tisztított közterület Rendszeres szemétgyűjtésbe bevont lakások száma Rendszeres szemétgyűjtésbe bevont lakások aránya % 26 3. táblázat: Mérk Nagyközség települési infrastruktúrája Mérk 830 27 750 92 0 0 0 0 0 0 830 486 486 60 10 830 100 Vízfelhasználás A település vízellátását a KRISTÁLYVÍZ Víziközmű Szolgáltató Nonprofit Kft. (Mátészalka, Kocsordi út 2.) végzi. 2013. január 1-től a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. biztosítja. Vízbeszerzés a Mérk-Vállaj közös vízműről történik. Az éves szolgáltatott ivóvízmennyiség megbontása (2010. évi adat): - közületi 17.867 m 3 - lakossági 46.210 m 3 A Mérk-Vállaj Közös Vízmű kútjainak főbb paraméterei: - 1. sz. vízműkút: Kataszteri száma: B-14 Fúrás éve: 1976. Talpmélység: 320,0 m Koordinátája: X = 275320, Y = 899950, Z = 121,558 mbf Létesítéskori nyugalmi vízszint: - 6,7 m - 2. sz. vízműkút: Kateszteri száma: B-68. Fúrás éve: 1980. Talpmélység: 324,0 m. Koordinátája: X = 275400, Y = 899900, Z = 121,627 mbf Létesítéskori nyugalmi vízszint: - 6,7 m - 3. sz. vízműkút: Kateszteri száma: B-69, Fúrás éve: 2003. Talpmélység: 318,0 m. Koordinátája: X = 275196, Y = 899934, Z = 122,41 mbf Létesítéskori nyugalmi vízszint: - 13,52 m A településen az ivóvíz hálózat hossza 16,8 km, a rákötés 90 %-osnak tekinthető.

27 Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás A község nem rendelkezik sem szennyvíztisztító teleppel, sem kiépített szennyvízcsatornahálózattal. A keletkezett szennyvizek telkenként kerülnek összegyűjtésre egyedi gyűjtőaknákban majd tengelyen kerülnek elszállításra. A településről elszállított éves TFH mennyisége a 4. táblázat szerint alakul. 4. táblázat: Elszállított TFH mennyiségek Év Mennyiség (m 3 ) 2008. 617 2009. 597 2010. 577 2011. 530 Az elszállítást a Kristályvíz Kft. végzi szerződés keretében. Az elszállított folyékony hulladék Porcsalmai tisztító telepre kerül kezelésre. A Megyei Szennyvíz elhelyezési Program szerint Mérk település Vállaj és Tiborszállás településekkel egy agglomerációt alkot. A község szennyvízcsatorna-hálózat tervei, vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek, azonban forráshiány miatt eddig nem tudták megvalósulni. A szennyvízcsatorna kiépítése és a szennyvízhálózat kialakítása jelenleg a közbeszerzés alatt áll. A terveket az UVATERV AQUA Construckt Zrt. készítette a korábbi tervek felülvizsgálatával. A tervezett szennyvíztisztító telep helye Mérk, külterületén a 085/31. hrsz-on kerülne megvalósításra 600m 3 /d kapacitással a tisztított szennyvíz befogadója pedig a Kraszna folyó lesz. A kapacitás számítások szerint a településről 260 m 3 /d mennyiségű szennyvíz fog keletkezni. Ez éves viszonylatban 94.900 m 3 (tonna) ami szemben a jelenlegi 577 tonnával meglehetősen alacsony a beszállított TFH mennyisége. Természetesen a 260 m 3 napi vízmennyiség 90 liter/d-os felhasználás 2405 fő esetén várható. Ha megnézzük a kistelepülések napi gyakorlati átlagát, akkor 40 liter/fővel számolhatunk, ami Mérk esetében a jelenlegi lakos számmal 2118 fő valamint 90% rákötés esetén 76,25 m3/d adódik, ami egy évre vetítve 27.830 tonna. Így jelenleg a településen keletkezett szennyvizek mintegy 2,5%-a kerül elszállításra kezelésre. Levegőtisztaság-védelem Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, így Mérk település is az ország kevésbé szennyezett területei közé tartozik, ami egyrészt az alacsonyabb életszínvonal és iparosodottság, másrészt néhány, főként ipari eredetű légszennyező forrás megszűnésének következménye.

28 Az ipari eredetű légszennyezés az elmaradt, lecsökkent iparosítás miatt nem okoz problémát. A működő, légszennyezést okozó technológiákra jellemző, hogy a kedvezőtlen kibocsátási értékeket elsősorban a technológiák korszerűtlensége okozta. A közlekedésből származó (gépjárművek emissziója) szennyeződések mellett fontos problémát jelent a gépjárművek által felvert por és ennek hatásai. A települést Vállaj és Fábiánháza településsel közvetlenül a 4918. számú út, Tiborszállással a 49138. számú út köti össze. A településen időszakosan megjelenő pollen illetve parlagfű okozhat az időjárástól függően a lakosság körében kisebb allergiás panaszokat. Az önkormányzat minden évben tavasszal helyi parlagfű irtási akciókat szervez, egyúttal felhívják a tulajdonosok figyelmét a magánterületek tisztántartására. A levegőminőség szempontjából kedvező hatásúak a lakossági eredetű szennyezéseket csökkentő a korábban megvalósult beruházások, így például a gázprogram és az intézményes hulladékszállítás. A gázprogramnak köszönhetően elsősorban a háztartások korom és kéndioxid kibocsátása csökkent. A településen az utóbbi évekre jellemző, hogy a tüzeléstechnikai eredetű légszennyező anyagok kibocsátása az energiahordozókban bekövetkezett váltás miatt csökkent. Jelenleg a település ingatlanjai közül 62 % vezetékes gázt használ, a közintézmények energiaellátása is gázzal történik. Azonban a háztartások fűtésére használnak még szilárd tüzelőanyagot. A lakások fűtéséből és a közlekedésből származó légszennyezés nem jelentős. Mérk nagyközség területe a többszörösen módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. Számú melléklete értelmében a 10. levegőterheltségi zónába tartozik. Ez alapján a kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid és benzol vonatkozásában F, szilárd (PM10) vonatkozásában E zónacsoportba tartozik. A település területén és közigazgatási határain belül kevés számú ipari tevékenység zajlik, bejelentett pontforrás jelenleg 2 telephelyen van, összesen 3 darab (5. táblázat). 5. táblázat: A település területén üzemelő pontforrások Üzemeltető Telephely neve Telephely címe Kurucz és Társa Termelő és Forgalmazó Kft. Szárítóüzem 4352 Mérk Makarenkó u.1. Mérki Hús Bt. Húsfeldolgozó üzem 4352 Mérk Makarenkó u. 1 A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérkhez közel eső (Mátészalka) manuális levegőmérő állomásai által mért NO 2, SO 2 és ülepedő por koncentrációk változásait az alábbi diagramok mutatják be: (Az állomáson az SO 2 - és az ülepedő por koncentrációt 2002-től 2006-ig mérték.)

29 10. ábra: NO 2 koncentráció alakulása Mátészalka térségében NO 2 koncentráció alakulása 25 20 15 µg/m 3 10 5 0 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Év 11. ábra: SO 2 koncentráció alakulása Mátészalka térségében SO 2 koncentráció alakulása 10 8 6 µg/m 3 4 2 0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Év

30 12. ábra: Ülepedő por koncentráció alakulása Mátészalka térségében Ülepedő por koncentráció alakulása g/m 3 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Év A diagramok alapján megállapítható, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja mindhárom esetben csökkenő tendenciát mutatnak. Hulladékgazdálkodás Kommunális hulladékkezelés Mérk Nagyközségben a települési szilárd hulladék gyűjtése, szállítása, elhelyezése folyamatosan, szervezetten történik. A településen az önkormányzat képviselő-testületének 8/2010. (XII. 29.) önkormányzati rendelete alapján szabályozott a település szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás. A települési szilárd hulladékot hetente egy alkalommal (közszolgáltatás keretében) 2011. december 31-éig a Nyír-Flop Kft. szállította el, jelenleg a Nagyecsed közigazgatási területén lévő regionális szilárd hulladéklerakó telepre. A kommunális hulladék gyűjtése 120 l-es gyűjtő edényzetbe történik. A Nyír-Flop Kft. által elszállított hulladékok mennyiségét a következő táblázat szemlélteti.