ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Hasonló dokumentumok
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be

J_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek


Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

2.természeti (32) A Rendelet 33. melléklete a 32. melléklet szerint módosul. (33) A Rendelet 34. melléklete a 33. melléklet szerint módosul. (34) A Re

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A GELLÉRTHEGY MADÁRFAUNÁJÁRÓL 1982 ÉS 1985 AUGUSZTUS-OKTÓBERÉBEN

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Adalékok a Mátra madáréletéhez

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

A Dörögdi-medence természeti területeinek Natura 2000 szempontú felmérése, természeti értékek megőrzésének stratégiái

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE

A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN

A védetté nyilvánítás célja

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4.

BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

AQUILA VOL.: 102 ( ) A MADÁRKÖZÖSSÉG FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS SZERKEZETÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A CSÖRNÖC-PATAK VÖLGYÉBEN

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE

BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Nagy természetvédelmi értékű erdők. a NYÍRERDŐ Zrt. működési területén 2018.

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Bódis Judit 1 - Illyés Zoltán 2 - Búzás Előd 1,3 - Pacsai Bálint 1 - Tóbiás Annamária 1 - Szeglet Péter 1

Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Nagy természetvédelmi értékű erdők a NYÍRERDŐ Zrt. működési területén

A természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el.

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Javaslat a Kisszékely környéki erdők [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

A fák védetté nyilvánításáról szóló 10/2009 (IV.29.) számú önkormányzati rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép.

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

5 év elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz ) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN IX)

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének március 24-i ülésére

Növényrendszertan gyakorlatok

A védetté nyilvánított természeti terület

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

A Vas-hegy csoport védendő földtani értékei

A MADÁRTANI INTÉZET É VI MA D Á R- J ELÖLESEI \ X V I. G Y Ü RÜZÉSI J E L E N T É S

ŐRSÉGI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK KORÁBBI LOGÓJA VÍZTANI ÉRTÉKEK A NEMZETI PARK ÚJ LOGÓJA

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

S17. Az észlelt madárfajok ismertetése

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Csömör Nagyközség. Készítette: Fekete Regina 14.H.

A védetté nyilvánítás célja

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

I. FEJEZET. Bevezetı rendelkezések. A rendelet célja

17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: május 12. cím: 1. FORDULÓ

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán közötti időszakban

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

Átírás:

Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Szekszárdi Sötétvölgyi erdő Utoljára módosítva: 2013-08-15 17:47:34 Megye: Tolna Községhatár: Szekszárd A terület kiterjedése: 502.899 hektár Védetté nyilvánítás év: 1975 GPS koordináták: E 617626 N 109947 Felmérést végző személy(ek) neve: Tóth István Zsolt E-mail címe(k): tizs@citromail.hu A terület megközelíthetőségének leírása (pl. melyik utcán kell elhagyni a települést stb.): A 6-os számú főközlekedési úton Szekszárd- Bonyhád útvonalon, Kakasd település előtt balra, 147,7 km-nél, egy 2 km-es aszfaltozott, bekötőúton lehet megközelíteni. Terület rövid, szöveges bemutatása (max. 2000-2500 karakter): megközelíthetőség, terület jellegének leírása (pl. természetes erdőfolt puhafa ligeterdővel stb.): A Szekszárdi-dombság egy igen kedvelt kiránduló helye Sötétvölgy. Mint egy nagy katlan, úgy néz ki, mert az egyetlen lefolyása van a területnek és ezen a kis kapun érkezhetünk meg a területre, ha a 6-os számú főközlekedési útról leágazó, bekötőúton érkezünk a helyi védett területre. Nyugatról Kakasd, délről Grábóc, keletről pedig Szálka községhatárba lévő erdőbe érünk, ha felmegyünk a völgyet körül ölelő gerincre, ebből a természetes katlanból. Északra elhagyva a területet, szekszárdi közigazgatási határban, erdőt és szőlőültetvényt találunk, amiben híres szekszárdi vörösbor borszőlői teremnek. Amikor védetté nyilvánították, 1975-ben, elsősorban közjóléti céllal történ, amit ma divatosan rekreációs szolgáltatásnak hívunk. Itt tartották a majálisokat, május elsején és gyermektábort létesítettek faházakból, ami ma is működik. Már a létrehozásakor is murvával leszórt sétaút lett kialakítva az Erzsébet tisztás és a Haramia-forrás között, amelyet a Gemenci Állami Erdő és Vadgazdaság végzett az Aranyfürt TSZ segítségével, amelyen a sáros erdei földutakat elkerülve, nagyon kellemesen lehet sétálni, rosszabb időjárási körülmények között is. Terméskővel épített tűzrakó-helyeket alakítottak ki és rönkpadok, rönkasztalok lettek kihelyezve és ezek számát bővítik, de fel is újítják, ha szükséges. Azóta újabb sétaút lett kialakítva, sőt az idén kocogók számra is kijelöltek egy közel 5 km-es pályát, ezt a Gemenc Zrt. Bátaszéki Erdészete létesítette, de a létesítmények gondozását, pótlását és a szemét gyűjtését a helyi védett területen, ők végzik. 9 db. természetet bemutató táblát a Duna-Dráva nemzeti Park helyezett ki a sétautak mentén. Ezek az itt élő fák, virágok, gerincesek, rovarok néhány jellegzetes képviselőjét mutatja be. Régóta kiépített Haramia-forráson kívül még két forrást foglaltak, a Fekete és a Fazekas forrást. A Szekszárdi-dombság legmagasabb pontja is itt van a helyi védett területen a közel 300 m magas, Óriás-hegy. A Fekete-forrás mellett a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség egy kopjafát állított és ezen közismert, elhunyt természetjárók névtábláival állítanak emléket. A hűvös völgyeiben és domboldalakon, üde talajon, bükkösök és gyertyános-tölgyesek jellemző erdőtársulásai a területnek. A melegebb és szárazabb oldalakon és a tetőkön, cseres-tölgyesek és virágos kőrises-molyhos tölgyesek uralják. A változatos erdőtársulásai a Tolnai-dombságra 1/5

jellemző löszön kialakult barna erdőtalajok találhatók. A völgytalpon levő vízállásos sásrétre mézgás égert telepítettek és a kevésbé nedves rétre, meg kocsányos tölgyet. Ezt a területet sem kerülte el a tájideg fajokkal való telepítés, mint fehér akác, fekete- és erdei fenyő, de előfordul a fekete dió is, sőt fasorokat létesítettek zöld juharból, ami a mézgás égeresben tömegesen jelenik meg és nemkívánatos, sűrű cserje-szintet hoz létre a bőséges magterméséből. A természetes erdőtársulásaiban, több a Mecsek-hegységre is jellemző, szubmediterrán védett faj is előfordul, mint illatos hunyor, szúrós csodabogyó, pirítógyökér, jerikói lonc. A ritkás, tetőhelyzetben levő virágos kőris- molyhos tölgyesekben tavaszi hérics, tarka nőszirom, pázsitos nőszirom, szennyes ínfű, nagy ezerjófű található, amely a terület védett növényekben leggazdagabb erdőtársulása. Kora tavasz is már virágpompával várja a látogatókat, mert a cseres-tölgyesekben és gyertyános tölgyesekben fák lombfakadása előtti időt kihasználva virágzik az illatos hunyor, májvirág, epergyöngyike, dunavölgyi csillagvirág, odvas keltike, apró keltike, bogláros szellőrózsa, galambvirág, majd a lombsátor alatt, május végétől augusztus végéig több orchidea fajjal is találkozhatunk, mint bíboros kosbor, gérbics, madárfészek kosbor, kétlevelű sarkvirág és több nőszőfűfaj is él a területen. a hűvös völgyalji bükkösök védett növénye a július - augusztusban nyíló farkasölő sisakvirág. Zoológiai szempontból is sok érdekességet rejt a terület. Egyik kiemelkedő ritkasága a keleti ajtóscsiga, amely hazánkban ezen a helyen kívül csak Bátorligeten és a Keleti-Mecsek északi részének hűvös völgyeiben található. A védett lepkék közül a kisapolló-lepke a réteken való rajzásának látványa megragadó, de a kardos és a fecskefarkú lepke is fenséges látványt nyújt ahogy a virágos réten virágról-virágra száll. Tölgyesekben nem ritka a szarvasbogár, amely lárvája korhadó, vastag tölgyfában 5 évig fejlődik, aztán kifejlett alakban alig egy hónapot él. Havasi cincér a korhadó bükkfában fejlődik. Az idős bükkösökben költő fekete harkály korábbi odúit foglalja el a kék galamb, ami hazánk egyetlen odúban költő galambfaja. Sajnos a helyi védettség ellenére a potenciális élőhelyei fogynak, mert az utóbbi években és az elkövetkezőkben, több idős állománya a védett területnek, eléri a vágás-érettségi kort és letermelésre kerül, vagy már le is termelték, pedig a biodiverzitás megőrzése szempontjából fontos lenne ezek fennmaradása, megőrzése, ahogy a Erzsébet tisztás szélén álló másfél évszázadnál is idősebb cseres-tölgyes foltot is kivonták a termelésből úgy ezeket is érdemes lenne. Nem beszélve a fokozottan védett békászósas fészket magába foglaló erdőrészlet melletti erdőrészletet is letermelték már és a békászósas fészkét magába foglaló erdőrészlet is letermelésre fog kerülni, csak a törvényben előírt védőzónát fogják meghagyni, ami egy ilyen érzékeny fokozottan védett madár számára kérdéses, hogy elegendő-e. A terület vadban gazdag, őz, gímszarvas, dámvad,vaddisznó gyakori terítéke a vadászoknak. Borz és róka is él a területen, de a védett mókussal is találkozhatunk a sétáink során. A változatos élőhelyekkel tarkított védett terület egy gyöngyszeme a kikapcsolódásra vágyó embereknek, ezért fontos lenne ennek az állapotnak a megőrzése és nem csak az embereket szolgáló létesítményekre kellene fordítani a pénzt, hanem a fajok sokszínűségét biztosító élőhelyek megóvására is, mert ha így megy tovább a fakitermelés a területen, akkor amiért védetté lett nyilvánítva, hogy őrizze meg a tájképi és természeti értékeket, az fog elveszni az utókor számára. 2. A TERÜLET ÁLTALÁNOS FELMÉRÉSE 2.1. Megtalálható még a védettség indoka a területen? - Igen Szükség esetén részletezés, "Nem/Részben" válasz esetén indoklás: 2/5

2.2. Milyen élőhelyek mozaikok borítják a területet és milyen arányban? 95 % Erdő 5 % Gyep % Cserjés % Vizes terület % Egyéb 2.3. Élőhelyi besorolás ÁNÉR- szerint (http://www.novenyzetiterkep.hu/?q=magyar/node/45): K5 - Bükkösök K2 - Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek L2a - Cseres-kocsánytalan tölgyesek M1 - Molyhos tölgyes bokorerdők RDa - Őshonos lombos fafajokkal elegyes fenyves származékerdők RDb - Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők S1 - Akácültetvények E1 - Franciaperjés rétek 2.4. Területhasználat (kérjük, jelölje az észlelteket): Kaszálás, Egyéb típus: Jellemzőik, intenzitás: 2.5. Folyik-e természetvédelmi kezelés a területen? - Nem Egyéb típus: 2.6. Megtalálhatóak-e az alábbi özönfajok a területen, s milyen mennyiségben: Akác: Sok Selyemkóró: Kevés Parlagfű: Kevés Magas/kanadai aranyvessző: Kevés Japánkeserűfű: Nincs Gyalogakác: Nincs Bálványfa ("ecetfa"): Kevés Keskenylevelű ezüstfa: Nincs Muflon: Nincs Egyéb (nevezze meg): zöld juhar, nyugati ostorfa 2.7. Része a terület a Natura 2000 hálózatnak? - Igen Egy része: % 2.8. Érintkezik a terület más természetes élőhelyekkel? - Igen 2.9. Ha igen, milyen típusú élőhellyel? 2.10. Érintkezik a terület más természetvédelmi oltalmat élvező területtel? (pl. Natura 2000, országos védettség, ex lege) - Igen 2.11. Ha igen, milyen természetvédelmi oltalmat élvező területtel? - Natura 2000 2.12. Van védettséget jelző tábla a területen? - Igen Darabszám: 1 Állapotuk: megfelelő 3/5

2.13. Vannak vadgazdálkodási létesítmények a területen? Magasles: 1 db Vadetető: db Szóró: 3 db Egyéb (név és db): 3. Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es növényfajok és számolt vagy becsült mennyiségük felsorolása (a becslés lehet tőszámra, vagy területnagyságra vonatoztatott, fokozottan védett faj esetében pontos tőszámot kell megadni) Fokozottan védett növényfaj előfordulása nem ismert a területen. nagy ezerjófű 1000-2000 tő Dictamnus albus tavaszi hérics 100-200 tő Adonis vernalis szennyes ínfű 200-300 tő Ajuga laxmanniii epergyöngyike 500-1000 tő Muscari botryoides nemes májvirág 10000 fölött Hepatica nobilis dunavölgyi csillagvirág 2000-3000 tő Scilla vindobonensis Jerikói lonc 1000-2000 tő Lonicera caprifolium erdei borkóró 40-50 tő Thalictrum aquilegiifolium kakasmandikó 1 tő Erythronium dens-canis bársonyos kakukkszegfű 100-200 tő Lychnis coronaria illatos hunyor 5000-10000 tő Helleborus odorus farkasölő sisakvirág / 1000-2000 tő Aconitum vulparia szúrós csodabogyó / 5000-10000 tő Ruscus aculeatus turbánliliom 100-200 tő Lilium martagon pirítógyökér 500-1000 tő Tamus communis pázsitos nőszirom 5-10 polychormon Iris graminea tarka nőszirom / 10-20 polychormon Iris variegata fehér madársisak / 50-60 Cephalanthera damasonium kardos madársisak / 50-60 Cephalanthera longifolium bíboribolya nőszőfű/ 10-20 tő Epipactis purpurata csőrös nőszőfű 5-10 tő Epipactis leptochila kislevelű nőszőfű / 100-150 tő Epipactis microphylla széleslevelű nőszőfű 20-30 tő Epipactis helleborine kétlevelű sarkvirág 40-50 tő Platanthera bifolia közönséges gérbics / 10-20 Limodorum abortivum közönséges madárfészek / 20-30 Neottia nidus-avis bíboros kosbor 50-60 tő Orchis purpurea 4/5

4. Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es állatfajok és számolt vagy becsült mennyiségük (fokozottan védett fajoknál pontos állománynagyságot kell megadni) Csigák Pomatias rivulare keleti ajtóscsiga 100-1000 Helix pomatia éti csiga gyakori Lepkék Papilio machaon fecskefarkú lepke 100-200 Iphiclides podalirius kardos lepke 100-200 Parnassius mnemosyne kis apollólepke 100-200 Vanessa atalanta atalanta lepke 100-200 Neptis sappho kis fehérsávoslepke 50-100 Inachis io nappali pávaszem 100-200 KÉTÉLTŰEK Bombinia variegata sárgahasú unka 50-100 Bufo bufo barna varangy 10-50 Bufo viridis zöld varangy 50-100 Hyla arborea zöld levelibéka 40-50 Rana dalmatina erdei béka 100-200 HÜLLŐK Lacerta viridis zöld gyík 50-100 Lacerta agilis fürge gyík 10-50 Elaphe longissima erdei sikló 10-50 MADARAK Fokozottan védett faj Aquila pomarina békászó sas 1 pár Védett fajok: Accipiter gentilis héja 1pár Buteo buteo egerészölyv 3-4 pár Asio otus erdei fülesbagoly 1 pár Dendrocopos major nagy fakopáncs 10-20 pár Dendrocopos minor kis tarkaharkály 5-10 pár Picus viridis zöld küllő 2-3 pár Dryocopus martius fekete harkály 2-3 pár Parus major széncinege 30-40 pár Parus caeruleus kék cinege 20-25 pár Parus palustris barátcinege 10-15 pár Aegithalos caudatus őszapó 2-3 pár Sitta europaea csuszka 20-30 pár Troglodytes troglodytes ökörszem 10-15 pár Turdus philomelos énekes rigó 10-20 pár Turdus merula feketerigó 20-30 pár Erithacus rubecula vörösbegy gyakori Sylvia atricapilla barátposzáta 10-20 pár Phylloscopus collybita csilp-csalp füzike 5-10 pár Motacilla alba barázdabillegető 1-2 pár Lanius collurio tövisszúró gébics 1-2 pár Passer montanus mezei veréb 5-10 pár Coccothraustes coccothraustes meggyvágó 10-20 pár Carduelis chloris zöldike 10-20 pár Carduelis carduelis tengelic 4-5 pár Fringilla coelebs erdei pinty gyakori Emberiza citrinella citromsármány 10-20 pár Ficedula albicollis örvös légykapó 20-30 pár Muscicapa sriata szürke légykapó 4-5 pár Columba oenas kék galamb 2-3pár Regulus regulus királyka 2-3 pár Certhia brachydactyla rövidkarmú fakusz 2-3 pár Emlősök Erinaceus concolor Keleti sün 10-20 pld. Sciurus vulgaris Mókus 2-4 pld. Glis glis Nagy pele 20-30 pld. 5. Egyéb észrevétel 5/5