Környezetmérnöki BSc záróvizsga témakörök 2009. DE-AMTC-MK-KVTSZ ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK környezetmérnök szakos hallgatók részére a 2008/09. tanév II. félévére 1. Záróvizsga tantárgyak: Levegőtisztaságvédelem I-II. Vízgazdálkodás és vízminőségvédelem I-II. Talajszennyezés, -védelem Természet-, táj- és vízi környezetvédelem Környezetgazdálkodás Környezeti hatásvizsgálat, auditálás Környezetvédelmi eljárások, technológiák berendezések I-III. Zaj- és rezgésvédelem I-II. Hulladékgazdálkodás I-IV. 2. Záróvizsga témakörök bontásban: 1. rész: Környezeti elemek védelme 1. Globális levegőkörnyezeti problémák kezelése az EU-ban. 2. Az emisszió-mérlegek jelentősége és meghatározása. Fajlagos Levegőtisztaságvédelem terhelések. 3. A légszennyezés környezeti hatásai. A szabályozás alapelvei. 4. A légszennyezettség modellezése. 5. A víz eredete, minősége. A víz fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai. 6. Vízgazdálkodás- és Vízgazdálkodási alapfogalmak. A víz körforgása, a vízminőségvédelem csapadékképződés folyamata. 7. A vizek tisztaságának védelme, vízminőségi osztályok. 8. Szennyvizek általános jellemzése, vízszennyező anyagok típusai. 9. Szennyező anyagok átalakulási folyamatai és migrációs sajátságai a szennyezett területen. 10. Szennyező anyagok terjedési modelljeinek alkalmazási Talajszennyezés, - lehetőségei a remediációs eljárások tervezésében és védelem kivitelezésében. 11. Fizikai kármentesítési technológiák. 12. Kémiai kármentesítési technológiák 13. Biológiai és fitoremediációs kármentesítési technológiák. 14. Természetvédelem története, fejlődése (Első erdőtörvény és hatásai. Herman O. és Kaán K. munkássága. Második erdőtörvény első védett területünk. Önálló természetvédelmi szabályozás (1961), nemzeti parki rendszerünk kialakulása, jogi szabályozás fejlődése. Nemzetközi szerződések, Természet-, táj- és vízi EU irányelvek, Natura 2000 rendszer) 15. környezetvédelem A természetvédelem szervezete, védelmi kategóriák (A környezet-, természet-, és tájvédelem kapcsolata. Természetvédelem területi szerveinek fejlődése. Védelmi kategóriák: természeti emlék, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet. Védett és fokozottan védett természeti értékek. Ex lege védett értékek.
Környezetmérnöki BSc záróvizsga témakörök 2009. DE-AMTC-MK-KVTSZ 16. A természetvédelmi kezelés (Természeti folyamatok, biológiai sokféleség védelme. Alapelvek: beavatkozások minimalizálása, funkciók egyenlősége, tájléptékű megközelítés, elővigyázatosság, hagyni gyógyulni. Módszerek: megőrzés - prezerváció, állapot rögzítés - konzerváció, helyreállítás - rehabilitáció, felújítás - rekonstrukció, létesítés - kreáció. Dinamikus és hierarchikus mozaikstruktúrák, természetes diszturbancia folyamatok. 17. Tájvédelem (A táj fogalma. Természeti tájak felosztása, tájtípusaink. Tájalkotó tényezők. Tájvédelem, tájpotenciál, egyedi tájértékek. Tájökológia szigetbiogeográfiai elvek a tájvédelemben. Tájtervezés, tájgazdálkodás. 18. Vízi környezet (A víz globális jelentősége. Mennyiségi és minőségi védelmének jelentősége. Szárazföldi vizek típusai: felszíni, felszín alatti, források. Víztér tipológia. Vízforgalmi típusok: eu- szemi- és asztatikus vízforgalom jellemzése. Hazai állóvizeink fontosabb típusai jellemzésük /tavak, kopolyák, fertők, lápok, mocsarak/. Folyóvizek fontosabb típusai. 19. Vizek minősítése (Vízminőség és jóság fogalmak összehasonlítása. Biológiai vízminősítés szükségessége és kategóriái: halobitás, trofitás, konstruktivitás, szaprobitás, destruktivitás, toxicitás. Vizek anyagforgalma, eutrofizációs folyamatok. 20. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás fogalma, feladatai. Természeti erőforrások csoportosítása. Mutassa be és jellemezze a globális problémákat 21. Az ENSZ Környezetvédelmi Világkonferenciája (A Stockholmi Világértekezlet 1972) ill. az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája (UNCED, 1992. jún. 2. Rio de Janeiro) 22. Környezetgazdálkodás A környezeti elemek kapcsolatrendszere (erózió, defláció, rekultiváció, talajsavasodás, légszennyeződés, vízszennyezés stb.) 23. Környezetpolitikai alapelvek, környezetszabályozási módok ismertetése. 24. A környezet- és természetvédelem nemzetközi és hazai szervezeteinek bemutatása 25. Miért van szükség környezeti hatásvizsgálatra? 26. A hatásvizsgálati módszer alaplogikája. 27. A hatásvizsgálati eljárás folyamata (résztvevők és feladatok). 28. A környezeti hatásvizsgálatok lépései. Környezeti 29. A hatásfolyamatok és állapotváltozások hatásvizsgálat, auditálás minősítésénél, értékelésénél figyelembe veendő szempontok. 30. Egy választott környezeti elem vonatkozásában mutassa be, hogy mivel kell foglalkozni a hatásvizsgálatban, ha azt várhatóan jelentősebb hatások érik a tervezett beruházás által.
Környezetmérnöki BSc záróvizsga témakörök 2009. DE-AMTC-MK-KVTSZ 2. rész: Környezeti technológiák 1. Víztermelő módok és berendezések. Mechanikai, kémiai, biológiai víztisztítási eljárások. 2. Szennyvizek szállítása, csatornázás. Szennyvíztisztító telepek Vízgazdálkodás- és tervezése, a telepek üzemvitele. 3. vízminőségvédelem A szennyvíztisztítás eljárásai (mechanikai, biológiai és kémiai eljárások jellemzése, műtárgyai). 4. Az iszapkezelés ismérvei, iszapkezelési eljárások. A szennyvíztisztítás során keletkező anyagok elhelyezése. 5. A porleválasztó berendezések méretezésének, kiválasztásának módszerei. 6. Levegőtisztaságvédelem A bűztelenítés műszaki lehetőségei. 7. A hulladékégetés technológiai jellemzői. 8. Füstgáztisztítási eljárások. 9. Vegyipari és környezetvédelmi műveletek alapfogalmai. Környezetvédelmi technológia és műveleti egység. A műveleti egységekben előforduló extenzív és intenzív mennyiségek. Környezetvédelmi műveleti egységet alkotó készülékek rendszere. A rendszer fogalma. Soros, párhuzamos, vegyes kapcsolású műveleti egységsorok. Áram és a hajtóerő. Megmaradási tétel zárt és áramló rendszerekben. Műveleti egységekben előforduló áramok. Áramerősség és áramsűrűség. 10. A műveleti egységekben előforduló transzport folyamatok. Konvektív áram, vezetéses áram. A forrás. Az átadási áram. A műveleti egységet leíró mérlegegyenletek. Damköhler-egyenlet és a kibővített formája, Benedek- László egyenlet. 11. A levegőben lévő részecskék csoportosítása, a por fogalma. A porleválasztók csoportosítása, jellemzői. Porkamrák méretezése, szerkezeti kialakítása, alkalmazási lehetőségei. Tehetetlenségi és centrifugális erőt hasznosító gáztisztítók. Porszűrők és Környezetvédelmi elektrosztatikus porleválasztók. Cseppleválasztás. eljárások, technológiák 12. Hidrodinamikai és mechanikai műveletek: ülepítés, szűrés, berendezések centrifugálás, keverés, méretcsökkentés, méretnövelés és fajtázás. 13. Gáz és gőz-halmazállapotú anyagok leválasztása gázokból. Abszorpció, adszorpció fogalma, jellemzői, befolyásoló tényezői. Abszorberek, adszorberek, abszorbensek, adszorbensek és kiválasztásuk szempontjai. Az abszorpció, adszorpció gyakorlati alkalmazása a környezetvédelemben. Adszorpciós telepműködése. Ioncsere. 14. Ismertesse a hővezetés jelenségét! Vezesse le a hővezetés egyenleteit egy- és többrétegű sík és hengeres felületekre! A hősugárzás vizsgálata, Stefan-Boltzman-törvény. Ismertesse a konvektív hőáram általános alakját, Newton-féle lehűlési törvényt! Értelmezze a hőátadási tényezőt! A mérlegegyenletből kiindulva mutassa be a hőátadási tényező meghatározásának módszerét modellelmélet segítségével! Ismertesse a hőátadási tényező meghatározását halmazállapot-változás nélküli szabadáramlású és kényszeráramlású hőcsere eseteire.
Környezetmérnöki BSc záróvizsga témakörök 2009. DE-AMTC-MK-KVTSZ 15. Vezesse le a hőátbocsátás egyenletét átadásos és vezetéses hőáramok esetére! Értelmezze a rekuperátorok alapegyenletét és az LMTD meghatározásának módszereit különböző hőátadási esetekre! Hőcserélők felosztása, csőköteges hőcserélők. Hőátadás keverős készülékben. Duplikátorok és autoklávok szerkezeti kialakítása, jellemzői. A közvetlen hőátadás hőmérlegei és berendezései. Keverőkondenzátorok és hűtőtornyok. 16. A desztilláció alapjai. Az egyensúlyt leíró törvények és diagramok. Az egyensúlyi és a differenciális desztilláció műveleteinek értelmezése, mérlegegyenletei és készülékei. Az ismételt lepárlás és rektifikálás értelmezése, mérlegegyenletei. Tányéros, töltetes és filmlepárló szerkezetek és alkalmazásuk lehetőségei. Lepárlótelepek. 17. Hőátadási műveletek: bepárlás, kristályosítás, hűtés. 18. Az extrakció műveleti értelmezése, fajtái. Az extrakciót befolyásoló tényezők jellemzése. Az oldószer kiválasztás szempontjai és fajtái. A folyadék-folyadék extrakció értelmezése, alkalmazási területei. Anyagmérlegek és munkavonalak egyszeri, keresztáramú és ellenáramú extrakcióra. Ellenáramú közegvezetés munkavonalai szilárd-folyadék és folyadék- folyadék extrakciónál. Az extrakció gyakorlati megvalósítása, készülékei. 19. A zaj fogalma. Alapfogalmaik. A hullámegyenlet. Szintek. Műveletek szintekkel. Oktáv- és tercsávos frekvencia-analízis. Hangszín. 20. Zaj hatása az emberre. Érzeti akusztika. Phon, Son fogalma. Fletcher-Munson görbék. Halláselfedés. A fül időállandói. Akusztikai mérőberendezés felépítése. A műszerbe épített szűrők és időállandók. 21. Zaj- és rezgésvédelem Pont, vonal és felületi hangforrások. A hang terjedése szabadban. Az MSZ 15036 számú szabvány ismertetése. 22. Környezeti és közlekedési zajok mérése. Hanggátlás, hangelnyelés fogalma. Hangelnyelő anyagok, rezonátorok. 23. Zajtérképezés. EU zajpolitikája. Építészeti akusztika. Homogén falak hanggátlása. Zajcsökkentés fallal, tokozással. 24. Hanggát. Zajvizsgálati jegyzőkönyvek tartalmi követelményei. Szabványok és jogszabályok ismertetése. 25. Ismertesse a hulladékgazdálkodás alapjait, általános szabályait, a hulladékkezelés, hulladékhasznosítás általános szabályozásait! 26. Ismertesse a hulladékok csoportosítását, ágazat szerinti besorolását, a különleges kezelést igénylő hulladékokra vonatkozó szabályozást! 27. Mutassa be a hulladékgazdálkodási tervek típusait, legfontosabb jellemzőjüket és tartalmi követelményrendszerét! 28. Hulladékgazdálkodás Hogyan épül fel a hulladékok nyilvántartási rendszere, mik az adatszolgáltatási kötelezettségek a gazdasági szférában? 29. Települési hulladékok típusai, rendszerének bemutatása, a szabályozásuk legfontosabb elemei, a szelektív hulladékgazdálkodás fogalma, megvalósulás feltételei, hulladék újrahasznosítás lehetőségeinek bemutatása. 30. A hulladékkezelés technológiai rendszere: gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás, lerakás. Megjegyzés: A témakörökből párosítva a vizsgatételek esetén A és B tételrészek lesznek. A tétel teljes egészére kap a hallgató egy érdemjegyet.
Környezetmérnöki BSc záróvizsga témakörök 2009. DE-AMTC-MK-KVTSZ Debrecen, 2008. november 10. DE-AMTC-MK-KVTSZ
Környezetmérnöki BSc záróvizsga témakörök 2009. DE-AMTC-MK-KVTSZ Irodalomjegyzék témakörönként: Levegőtisztaságvédelem I-II. Kerényi Attila: Általános környezetvédelem, Mozaik kiadó, Szeged, 2001. Mészáros Ernő: a környezettudomány alapjai, Akadémiai kiadó, Bp., 2001. Szesztay Károly Sz. Gábor Margit: Bolygónk véges türelme, Akadémiai kiadó, Bp.1992. Vízgazdálkodás és vízminőségvédelem I-II. Dr. Benedek Pál Valló Sándor: Víztisztítás-szennyvíztisztítás zsebkönyv, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1990. Öllös Géza: Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése I-II., Akadémiai Kiadó, Bp. 1994. Öllös Géza Borsos József: Vízellátás és csatornázás I., Műegyetemi Kiadó, Bp. 1994. Hulladékgazdálkodás I-IV. Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági kiadó, Bp., 2000. Árvai J. (szerk.): Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Bp., Műszaki könyvek. 1993. Csöke B. (szerk.): Hulladékgazdálkodás, BSc jegyzet, Veszprém, 2007. Zaj- és rezgésvédelem I-II. Kurucz Imre Szentmártony Tibor: A műszaki akusztika alapjai Tarnóczy Tamás: Teremakusztika I.- II. Dr. Buna Béla: A közlekedési zajok csökkentése L. L. Beranek: Zajcsökkentés Hunyadi Zoltán Reis Frigyes: Építészeti akusztika Horváth B. (szerk.): Zaj- és rezgésvédelem, BSc jegyzet, Veszprém, 2007. Talajszennyezés, -védelem Anton A., Dura Gy., Gruiz K., Horváth A., Kádár I., Kiss E., Nagy G., Simon L., Szabó P.: 1999. Talajszennyeződés, talajtisztítás, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 1-219. Filep Gy., Kovács B., Lakatos J., Madarász T., Szabó I.: 2002. Szennyezett területek kármentesítése, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 1-483. Tamás J.: 2002. Talajremediáció. Debreceni Egyetem, Debrecen, 1-241. Dócsné Balogh Zs., Gruiz K., Kapolcsi I., Liebe P., Ötvös K., Sajgó Zs., Vermes L., Németh T. (szerk.): 1998. Kármentesítési Kézikönyv 1. Szennyeződésterjedési modellek alkalmazása. Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest, 1-148. Dura Gy., Gruiz K., László E., Vadász Zs.: 2001. Kármentesítési Kézikönyv 3. Szennyezett területek részletes mennyiségi kockázatfelmérése. Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest, 1-127. Csáki, F., Gruiz K., Horváth Zs., Márton P., Puzder T., Sajgó Zs., Németh T. (szerk.): 2001. Kármentesítési Kézikönyv 4. Kármentesítési technológiák. Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest, 1-170. Környezetvédelmi eljárások, technológiák berendezések I-III. Fonyó Zsolt Fábry György: Vegyipari művelettani Alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998. Környezettechnika, Szerkesztette: Barótfi István, Mezőgazda Kiadó 2000. Dr. Forgács József Lévai Tibor: Környezettechnika I. II. Környezetvédelmi Minisztérium 1999. Benedek P. László: A vegyészmérnöki tudomány alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1964. Vegyipari gépészek kézikönyve, Szerkesztette: Fábry György, Műszaki Könyvkiadó Bp., 1987. Bakk Bálint: Környezetvédelmi eljárások, technológiák, berendezések I. és III. oktatási segédlet, DE-MFK, 2004-2006.
Környezetmérnöki BSc záróvizsga témakörök 2009. DE-AMTC-MK-KVTSZ Környezeti hatásvizsgálat, auditálás Magyar E. Tombácz E. Szilágyi P.: Hatásvizsgálat, felülvizsgálat (Környezetvédelmi Kiskönyvtár IV.) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Természet-, táj- és vízi környezetvédelem Rakonczay Zoltán: Természetvédelem Kerényi Attila: Tájvédelem Aradi Csaba - Kiss Béla - Lengyel Szabolcs - Müller Zoltán: Ökológia, természet- és vízi környezetvédelem Környezetgazdálkodás Budai Sántha, A.: 2006. Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus, Budapest Pécs pp. 245. Szlávik, J.: 2005. Fenntartható környezet és erőforrás-gazdálkodás. KJK KERSZÖV, Budapest Rakonczay, Z.: 2005. Környezetvédelem. Szaktudás Kiadóház, Budapest
1.tétel:Globális levegőkörnyezeti poroblémák kezelés az Eu-ban. Az eu szerepe az eggyes környezeti problémák megoldására külömböző szabályozásokat akciókat indít. Az EU körny politikájának lényege a fentartható fejlődés megóvása.! Savas eső: Körny. Roncsoló, csökkenti a fotoszintézist, megváltoztatja a fajösszetételt és a genetikai vált okozhat.főként SOx és NOx okozza. Üvegházhatás: A légtérbe kerülő energiamenyiség egy részét a felszín hővé alakítja, felmelegszik a talaj és visszasugározza a levegő fele. A visszasugárzott energiát a légköri CO2 és víz elnyeli. A belső energia 7% -os vesztességet szenved 93%-a a földre érkezik..eltolódnak az éghajlati zónák. Ózonjuk:a légkör felső rétegében egy vékony ozonréteg tallható ami megszűri a világürből érkező ibolyántuli sugarakat. Városi szmog: füstköd a légszennyező anyagoknak a határértékeketvagy területen huzamos időn át jelentős mértékben meghalladó felhalmozódása. A levegő védelme kiterjed a légkör egészére annak folyamataira és összetételére és a klímára. A levegőt védemi kell minden olyan mesterséges hatástól amely azt vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető vayg egészséget károsító módon terheli.az emisszió mérlegek jelentős szerepe fajlagos terheléssel: Emisszió:a szennyezőanyagokat a szennyező források bocsájtják ki a levegőbe. Transzmisszió:a környezetbe került szeenyező anyag szétterjed elbomlik, fizikai és kémiai folyamatban átalakúl. Imisszió:meghatározott helyen kialakúlt szennyezőanyag koncentráció. A légszennyezés terén 2 fajta szabályozási módot alakitott ki: 1,levegőminőségi normákat állapitottak meg 2,korlátozták a kibocsájtott szennyezőanyagok menyiségét. A légszennyezés megfékezése érdekében az Eu-i tanács a Stuttgarti csúcstalálkozón nyilatkozatott fogadott el. Öt területet jelölt meg ahol a közös környezeti politikának fel kell lépnie:-kén-dioxid, nitrogén-oxid,-kőolaj,-benzin. szigorú normákat a kipufogógáz szennyezőanyagtartalmára szig. normák az ipari üzemből származó sz. a.-ra 1194-ben ellopták az integrált szennyvízmegelőzés és ellenőrzés kérdéskörét szabályzó irányelvet. Olyan elleőrzési rendszert vezetnek be mely a BAT használatán alapszik. 1992-ben indúlt meg a szintetikus srtatégia tervezés a kö. véd. Területén a fenntartható fejlődés megválasztásának jegyében: Környezetvédelmi akcióprogram:- ennek kezdetében adták ki az Eu unió ált. körny-i állapotról szóló jelentést. Ennek következménye: változatokat kezdeményez a környezetre illetően, a társadalmi magatartás megváladztásámak törekszik. A kibontását meghat. Műszaki számítással. Ez utóbbi módszernek 3 fajtája van:anyagmérlegek,fajlagos,tapasztalati adatok alapján. Egy-egy gyártási folyamat anyagmérlegét a kül folyamatok egyenlegének vizsgálatával, a kölcsönhatások és átalakulások feltárásával komplex módon kezeli. A vizsgálat eredményei akkor tekintehetöek elfogadhatónak, ha az elméleti alapöszefüggésekből számított emisszióadatok az összes szennyező anyagnél arányaiban megeggyeznek egymással vagy jellemzőkből egyértelműen magyarázhatók. Anyagmérleg alapján jó közelitéssel határozhatók meg.
Fajlagos terhelések: A szennyező források közzül a tüzelő és hőtermelő berendezések kéményei adják a lenagyobb hányadot. Hőkezelésnél külön vizsgálatot kell elvégezni. Mert a kibocsátások és így a számítások is eltérőek. 2. Az emisszió-mérlegek jelentőssége és szerepe. Fajlagos terhelések. A kibocsátás meghatározása történhet méréssel, ill. műszaki számítással. Utóbbinak 3 fajtája van:1)anyagmérlegek 2)fajlagos adatok alapján 3)tapasztalati úton. Egy-egy gyártási folyamat anyagmérlegét a különböző folyamatok egyenlegének vizsgálatával, a kölcsönhatások és átalakulások feltárásával komplex módon kell kezelni. A vizsgálat eredményei akkor tekinthetők elfogathatónak, ha az elméleti alapösszefüggésekből és a technikai összefüggésekből számított emisszióadatok az összes szennyező anyagnál arányiban megegyeznek egymással, vagy jellemzőkből egyértelműen meghatározhatók. Az anyagmérleg alapján jó közelítéssel határozhatók meg azon festési eljárások, melyeknél az adott lakkok, festékek felhordását követően kémiai reakciók nem játszódnak le (az oldószertartalom nem távozik a levegőbe). Fajlagos terhelések: a szennyező források közül a tüzelő- és hőtermelő berendezések kéményei adják a legnagyobb hányadot. Hőtermelésnél külön vizsgálni kell a C,olaj, és gáztüzelést, mert a kibocsátások és így a számítások is eltérőek. 3. tétel:közlekedési eredetű légszennyezés szabályozása: A közlekedési eredetű szennyező anyagok jórészt a levegőbe kerülnek.az egészségre gyakorolt hatásuk változó, anyagonként más és más, mivel ezeket belélegezzük néha nem könnyű az összeadódó hatáok szétválasztása.bizonyos hatások azonnal érezhetőek, mások csak több nap elteltével mutatkoznak meg,a következők szerint:1)co:vörös vértestekhez kötődik,fejfájást,szédülést okoz. 2)NOx:irritálják a légcsövet,csökkentik az immunrendszer ellenálló képességét 3)HC:irritálják a légcsövet, szemet,rákkeltő hatásúak lehetnek. 4)Pb:nagy adagban súlyos neurológiai hatásokkal járnak,növekedési problémák,vérszegénység. 5)benzin:rákkeltő,negatívan hat a központi idegrendszerre 6)O3(földközeli):erősen irritáló gáz,légzési funkciókat megváltoztatja,szemet,mellkast,tüdőt irritálja. Mozgó légszennyező forrásokra vonatkozó szabályok:mozgó légsz.forrás(közúti,nem közúti,vasúti,vizi és légi jármű) csak akkor helyezhető forgalomba és úgy üzemeltethető,ha kielégíti a külön jogszabályban meghatározott levegővédelmi követelményeket. Hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott belső égésű motorral meghajtott gépjármű csak akkor tartható forgalomban,ha megfelel a külön jogszabályban előírt követelményeknek.áruszállítás esetén a fuvarozó köteles gondoskodni arról,h a szállított anyag levegőterhelést ne okozzon. Vonalforrásokra vonatkozó szabályok:minden olyan nyomvonalas közlekedési létesítmény(közút,vasút) v. annak vizsgált szakasza esetén amelynél az elhaladó járművek jellemzői határozzák meg az egységnyi szakaszból származó légszennyezőanyag kibocsátást,a létesítésnek és használatbavételének engedélyezésekor a megállapítottakat kell alkalmazni: a)új autópálya,autóút esetén az út tengelyétől számított min. 50m-es, az 1és 2 számjegyű országos közút, vmint új vasútvonal esetén min. 25m-es védelmi övezetet kell kialakítani.meglévő vonalforrások kijelölt védelmi övezete nem csökkenthető; illetőleg a környvédelmi 6óság 6ározatban,pótlólagosan a levegőterhelés 6ásait csökkentő v. kizáró felszíni védelmek alkalmazását írhatja elő. Külterületen vezetett új autópálya,autóút,1és2 számjegyes országos közút és vasút mentén a légszennyezettségi 6árértékeknek a védelmi
övezet 6árán kell teljesülnie. A közlekedési 6óság és a közlekedésrendészeti szerv azokon a területeken,ahol a mozgó légszennyező források használata veszélyes légszennyezettséget okoz forgalomkorlátozást, v. más intézkedést rendelhet el. 4. Alap-légszennyezettség meghatározási módszerei A 21/1986 (VI.2.) MT rendelet alapján a levegőminőségi határértékeken alapulva az ország három, a levegőminőségi követelmények szempontjából eltérő körzeteket alakított ki (kiemelten védett, védett I., védett II.), ahol a kibocsátási határértékek kiszámítása eltérő. A jelenlegi szabályozás az ún. pontforrásokon kívül kiterjed a felületi- és az épületforrásokra is, de gyakorlatilag a végrehajtás szabályozása csupán a pontforrásokra elégséges. A határértékeken belül mód van a területi és technológiai értékek megállapítására, ezek közül a kisebbet (szigorúbbat) kell alkalmazni. A rendelet az érdekelt minisztériumok számára szabályozási kötelezettséget ír elő a mozgó légszennyező forrásokra. (közúti, vasúti, vízi, légi közl.) - pont forrás: koncentrált paraméterű források, melyeknél mérhető a légszennyező anyagok konc-ja és a hordozó gázok térfogatárama, ezáltal a környezetbe kilépő káros anyagok egyértelműen meghatározhatók. - épület forrás: amelyekből a légszennyező anyagok különböző nyílásokon keresztül jutnak a környezetbe, a kibocsátott szennyező anyag mennyisége nem mérhető, csak számolható. - felületi források: a szabadba telepített berendezések, anyag- és hulladéktárolók, szabadban végzett műveletek. - alap-légszennyezettség: a vizsgált légszennyező forrás környezetében kialakult, más légszennyező források által okozott, jogszabályban meghatározott időtartamra vonatkoztatott átlagos légszennyezettség, amelyhez a vizsgált légszennyező forrás kibocsátásának hatása hozzáadódik. Légszennyezettség számításához szükséges adatok: forrás helye; forrás jelölése; forrás koordináta; forrás típusa; forrás magassága; forrás nyílás átmérője; kiáramló füstgáz sebessége; kiáramló füstgáz hőmérséklete; emisszió szennyezőanyagonként; üzemelés óraszáma; területi forrás átlagos sebessége; ülepedő anyag frakció; ülepedési sebesség, tüzelési technológia. Figyelembe vett környezeti paraméterek: vizsgált körzet sugara; forrás körzetének homogenitása; forrás közelében lévő épületek paraméterei; alap légszennyezettség vizsgált anyagonként; léghőmérséklet a kémény magasságában. 5. Levegőkörnyezeti hatásvizsgálatok lépései 1. A tevékenység bemutatása - a tervezett létesítmény terület elhelyezkedése - kapacitása - környezeti kibocsátása - a technológiai folyamatok bemutatása 2. Telepítési alternatívák előszűrése: a telepítésre nem alkalmas területek kiszűrése. 3. Ható tényezők létének feltárása A jelentősebb légszennyezéssel járó beruházások esetén foglalkozni kell: - a légszennyező anyagok várható kibocsátása, mennyisége, minősége, helye, terjedése - a hatásterület levegőminőségi állapota - veszélyeztetett állományok, populációk megjelölése; érintett népességcsoport bemutatása - A légszennyezés felszíni vizekre és talajra való kiülepedésének alakulása - A legkisebb kibocsátással járó technológiai változat kiválasztása, a kibocsátást csökkentő
berendezések, eljárások alkalmazása - Ellenőrző rendszer kialakítása és működtetése, monitoring - Havária estek fellépése esetén szükséges, tervezett intézkedések. 4. A hatásterület nagyvonalú becslése: a légkör tevékenység általi érintett részének lehatárolása. 5. Állapotfelvétel érzékenységi pontok meghatározása 6. Lehetséges hatásfolyamatok összehasonlítása az érzékenységgel: a hatásfolyamatok konkretizálása a változások létének, nagyságrendjének bemutatásával. 7. Értékelés: hatások értékelése
6, A víz fizikai, kémiai és bilógiai tulajdonságai, Vizgazdálkodási alapfogalmak, lehetőségek. A víz minősége: fizikai, kémiai,biológiai,bakterológiai,radiológiai sajátosságok befojásolják. A víz fizikai sajátosságai: A víz fizikai sajátosságai közzül a lényegesebbek a következők: hőmérséklet,szag íz, szín, zavarosság. I, Hőmérséklet: Hőmérsékleti viszonyuk eredetük szerint eltérőek. A felszini vizek hőm. erősen ingadozó.mélyebb szintekre halladva egyre állandóbb. A hőmérséklet emelkedésével a mikroorganizmusok lebontó tevékenysége intenzivebbé vállik. II, Szag és íz: A víz szaga és ize a benne levő oldott gázokból az oldott sóktól valamint az ott található életközösségtöl függ. A víz szagát és izét a tömegesen elpusztúlt mikroorganizmusokvalaminz szerves anyagok is befolyásolják. III,Szín: A víz szine a visszavert fényből itélhető meg. A tiszta víz ha a rétegvastagsága kicsi, szintelen, ha a vastagsága nagy halványkék színü. A tényleges szint: kolloidális vas vegyületek, huminanyagok, házi és ipari szennyvizek idézhetik elő, és a növényi szervezetek okozzák. IV, Lebegőanyagtartalom, zavarosság:a víz zavarosságát a benne levő szuszpendált anyagok idézik elő. Ezek sokfélék lehetnek, anyaguk, méretük széles tarományban változhat. Lebegőanyagok szemcsés vagy pehelyszerűek lehetnek. Tavakban tározókban a zavarosságot a kolloidális méretű diszperz állapotú anyagok idézik elő. A víz kémiai jellemzője:szerves és szervetlen anyagok minőségi és menyiségi vizminősités sempotjából döntö szerepet játszik. Ezek az oldott anyagok: a levegőből, talajból, mederfenékről, vizgyüjtö terület felszinéről. A vizminőséget jelentő fontosabb kémiai komponensek a következők: oxigénháztartás mutatói, összes oldott só, klorid ion, szulfid ion, vas, szénsav, foszfor, mérgező anyagok. Oxigén héztartás oldott oxigén,oxigénháztartás, oxigén fogyasztás(koi):azt az oxigénmennyiséget adja meg amelyel a vizben levő szervesanyag kémiai oxidálcióhoz szükséges. Biokémiai oxigén igény(boi): az az oldott oxigénmennyiség amely vizvben levő szerves anyag aerob baktériumok általi lebontáshoz bizonyos hőmérséklet szükséges. Aviz biológiai tulajdonsága: A vizkészleteket sok ezer féle állat és növény népesiti be.több százezer sőt több százmilliót is elérheti. 1,Növényi szervezetek: Baktériumok, algák, állati szervezetek: egysejtűek, állati ostorosok gyökérlábuak, csillók. Töbsejtűek szivacsok kerekesférgek, csalánozók, ízeltllábúak puhatestűek. A víz minősítése: fizikai minősités: Hőmérséklet minősités optimális min 10-12.C, 7C alatt emberi szervezetre ártalmas. A víz tisztitásának védelme: a vizzellátás leggazdaságosabbak akkor valósitható meg ha: vizmennyiség elegendő,igényeket megközelitő minőségű, hasznositási közelénben található. Vizgad alapfogalmak: Vizigény: a vizmennyiségre jellemző adat a vizigény. Vizszerzés: Vizszerzési lehetőségek:vizfolyás, tó, természetes tározó, mesterséges tározó. Felszín alatti: partiszürésü víz, talajviz, mélységi víz, forrás,karsztviz. Viztermelő módok és berendezések: felszini vizkészleti művek: szivofejes vizkivétel, aknás vizkivétel. A felszin alatti vizek kinyerésének módszerei:talajvizdusitással.partiszürésü viztermelőberendezés.
7, Viztisztítási technológiák ált jellemzése, víztisztitó telepek tervezése. Célja: a felhasználni kívánt vizből a szennyeződések eltávolitása a víz felhasználására alkalamassá tétele.a viztisztitás különféle fizikai kémiai ill biológiai jellegű, eljárások és azokon belűl is sok sok művelet sorozata. Amikor több eljárásokat alkalmazunk vm termék előállitására, eljárások kombinálciójáról, rövid technológiáról beszélünk. A viztisztitási eljárásokat tehát 3 nagy csoportba soroljuk: mechanikai, kémiai, biológiai. A viztisztitás alapelve az hogy először a durvább madj a finomabb szennyezőanyagokat választjuk ki a vizből a vizmin.-i igényeinek megfelelő mértékig. A viztiszt. Müveleteket 2 csop osztjuk: ivóviztisztitás, ipari viztisztitás. I, Mechanikai víz tisztítási eljárások: a vizből kiszürjük vagy ülepitéssel visszatartjuk azon anyagokat amelyek ilyen módon kiválaszthatók. Gerebek: ágak fadarabok eltávoitása. Gerebek lehetnek:durva, vagy finom. A tisztitás elsősorban a szivattyuk zavartalan működésének biztositásaszempotjából lényeges. SZITASZÜRÖK, dobszürök:gravitációs nyitott, nyomás alatti zárt. Ülepités,derités=pelyhesítés+ ülepítés. Ülepitö és deritő berendezések: homokfogó hosszanti átfolyásu,zárt nyomás alatti homokfogó. Ülepitő berendezések:hosszanti átfolyású ülepitő, sugárirányú ülepitő. Kémiai viztisztítási eljárások: derités, kicsapatás, ioncsere,folyadékextrakció, ph szaályozás, fertőtlenités, fluorozás. Folyadék extrakció: viztisztitási gyakorlatban elsősorban folyadék folyadék extraciórót hazs. Fertőtlenitési tipusok: klóros oxidálció, klór dioxidos oxidálció, ozonos oxidálció. BIOLÓGIAI viztisztitási eljárások:a biológiai eljárásoknak a szenyviztisztitásban van nagy jeletntőségük, a viztisztitásban kevésbé. Felszini viztisztitó telep mütárgyai és müködésüe: A vízmű: a vizellátási létesitmények összessége a vízmű. Hozzátarozik a vizbeszerzéssel viztisztitással vízszétosztással és a tározássa kapcsolatos valamennyi létesítmény. Osztályozhatjuk: kiépitési fok, üzemi nyomás, és a vizminőség függvényében. Kiépitési fok szerint osztályozhatjuk: közkutas vízzellátó rendszer, körzeti vizellátó rendszer, törpe vízműves vízellátás, regionális vízmű. Ivóviz ellátás debrecenben. A város közműves ivóvízellátását: 3viztermelő üzem saját kutas rétegvíz termeléssel, keleti főcsatornára települt felszíni tisztítóműből érkező felszini vizzel. Az üzem fázisai: 1termelés: vízszerzés, 2 szolgáltatás: tározás szétosztás az elosztóhálozaton át. 3, fogyasztókkal kapcsolatos tevékanység: víz mérése, számlázás és dijbeszedés. Üzemeltetés és fenntartás: -központi létesítmények.többszörös árramellátást kell bisztosítani -a csőhálózat fentartása a helyes üzembentatrás feltétele minden szerelvényt feltüntető térkép megléte. ügyeleti szolgálat:a vizszolgáltatás állandóságát és folytonosságát feltétlenűl biztositani kell. Állandó ügyeleti szolgálatot kell tartani. Műszerezés autómatizálás: -diszpécser szolgálat:az egész üzem folytonos központi irányítását kivánja meg. autómatizálási rendszerek: fajtái: távjelző berendezések, távműködés, teljes autómatizálás. Víztisztító berendezések tervezése: a tervezés feladata optimális tisztítási technológia kialakitása megvalósitáshoz szükséges műtárgyak és berendezések helyes megválasztása, sorrendebe állitása, és egységes rendszerré kapcsolása. Általános tervezési szempontok:a műszaki tervezésének 3 szakasza van:-feladatkitűzés és tervezés, kiviteli döntés előkészités, műszaki tervdokumentálció. Az első két szakaszt előkészitési szakasznak nevezzük. Tervezési munkák: -a tisztitandó víz felhasználható mennyisége és minősége. a tisztított vízre vonatkozó mennyiségi és minőségi igények ill követelmények. A víztisztíto telepek különleges tervezési szempontok: Techomlógiai célok viztisztísztitási technológia megválasztása:
-Ivó és ipari víz ellátásához rendszerint megkívánt technológiai célok: uszó és durva szennyezéek eltávolitása, ülepitő lebegő anyagok eltávolítása,finom lebegő anyagok eltávolitása, -ivóvizellátáshoz szükséges további kezelésit igénylő fő technológiai célok: fertőtlenítés, íz és szagmentesítés. Vas és mangántalanitás. Lágyitás, sótalanítás. Energiaellátás: 3 szakterületekre sorolhatók:energiaellátás, irányitás technika hirközlés technika. 8, A víz szétosztásának és tározásának lehetőségei, vízvezetéki csőhálozat és a hálózat építése. Vízművek típusai, üzemük. A víz szétosztása: A szivattyú a hálózat és a tározó mint hidraulikai egység: A víz szétoszlásánál figyelembe kel venni hogy a víz igények mind az év folyamán mind az egyes napokon belűl változnak. A vízigény változását befolyásolja: a fogyasztás jellege, a lakosság életmódja, a foglalkozás, a beépitési jelleg. Általában szívattyúval juttatjuk a vizet a fogyasztókat ellátó hálózatba. A szivattyúzás menete: a hálózati szivattyúzás üzeme szempontjából az az ideális ha a hálózati szivattyúzás az egész nap folyamán folyamatos és egyenletes. Ezzel kapcsolatban 2 csop. merül fel: magastározók kis térfogata, az enerkiaköltség. A hálózat: a vizet a fogyasztáshoz szállító vezetékek alkotják a hálózatot, mely többféle rendszerű lehet: -legkissebb csőhosszal az elágazó rendszer építhető meg, melynél az egyes vezetékszakaszok vakon végződnek. az összekapcsolt rendszernél nincs vakon végződő ág, vagy csak kevés. a körvezetékes rendszer, - az összekapcsolt és körvezetékes rendszer átmenetét képző rendszer a leggyakoribb. Víztározás: a viztározá biztosító létesítmények a következő szempontokat kell kielégíteni: - feltöltés és a fogyasztási vizmennyiség elvezetése, vizpangás megakadályozása,túlfolyó víz elvezetése, a teljes ürítés biztosítása, a medencébe való bejutás biztosítása, vízvezeték feletti terének szellőztetése, a víz fertőződésének megakadályozása, hőszigetelés. Víztornyok: a víztornyok 3 fő részből áll: -alaptest, -toronytest, medencetér. A víztorony anyaga és szerkezete: acélbetonszerkezet, vegyes anyagú. Tározómedencék. Lehetnek:felszin felettiek, félig vagy teljesen a terepszint alá süllyesztettek, barlangmedencék. Anyaguk szerint készűlhetnek: vasbetonból, fémanyagokból. A vízvezetéki csőhálózat: Feladat teljesítéséhez megfelelő módon kell kialakítani. A tervezésnél és szilárdsági méretezés mellett figyelembe kell venni: -a víztszintes és magassági vonalvezetést, -más műszaki szempontokat, ill a gazdasági követelményeket. A csőhálózat egésze több elemből, több létesítménycsoportból áll: -a fogyasztói bekötések, - közcsőhálózat, - idomdarabok, - szerelvények, jelzőtáblák, - csőhálózat darabjai. A csőhálózattal szemben támasztott műszaki követelmények: vízzáró képesség, szilárdsági biztonság, kis csőfal surlódási ellenállás, a csőhálózattal szakaszos biztosítása, a hálózat leüríthetősége, a csőanyag kis folyóméter súlya és nagy gyártási hossza, hosszú élettartam. A csőhálozattal szemben támasztott gazdasági követelmények:- a cső előállítási, ill beszerzési ára, -szállítási és beépítési költségek, -üzemeltetési költségek. A csövek anyaguk és megválasztásuk szmpontjai: öntöt vas, acél, azbesztcement, vasbeton, műanyag. Idomdarabok, szerelvények, műtárgyak: Idomdarabok: a felsorolt anyagból készült csővezetékek adott nyomvonalon való vezetése. Szerelvények csoportosítása: -elzáró szerelvények, -megcsapoló szerlények. A csőhálózat műtárgyai: -aknák, - vasút alatti műtűrgyak, -közutak alatti műtűrgyak, -nyomásszabályozók, - meder alatt átvezető műtűrgyak, - csővezetés műtűrgy fölött.
A csőhálózat építése: -a munkaárok és a csövek fektetése: terdokumentálció elkészitése és a szükséges engedélyek bezerzése. Az építés a kitűzéssel kezdődik. A csőtengelyt elősszőr kitűző rudakkal rögzítik majd a kitűzött tengelyhez képest jelölik ki és a munkárok két határvomalát. Csőkötések: a vízvezetéki cőhálózat ponja a csőelemek összeillesztése ez az ún. csökötés. A kötés lazulása esetén ugynis szivárgás indúl meg, ami vízveszteséget jelent. Megkülömböztetünk: - fix, - és oldható csőkötéseket. A korszerű kötésekkel szemben támasztott követelmények: - az üzemi nyomás áljon ellen, - biztosítson teljes vízzáróságot, - korrózióhatás ne támadja meg, - anyagkifáradás, - a vízzárást fagyökerek ne zavarják, - az elkészítés gyors legyen, - vizes, nedves munkahelyen is kifogástalanúl lehessen használni, - hosszadalmas előkészítésre, utókezelésre ne legyen szükség, -kisseb deformációk ne tegyék tönkre, - legyen gazdaságos. A korrózió elleni védelem és hőszigetelés: a talaj korróziólyán kívül ki kell emelni a talajban levő elektromos áramlás által okozott elektronikus korróziót is. Nyomáspróba: ha a csövezeték a kötésekkel elkészül, azt a munkaárok teljes betemetése előtt nyomáspróbával kell ellenőrizni. A próba 2 részből áll: -1, 200-300m szakaszra bontva ellenőrzik a vezetéket. majd több százméteres szakasz együttes ellenőrzését végzik el. 9. Vízszennyezés. A szennyezés során a vizekbe jutó vegyületek és fontosabb jellemzőik. A szennyvíz szennyező anyagai. - Szennyvizek (úsztatórendszer, elválasztórendszer) - Városi szennyvizek minőségi jellemzése:a házi szennyvíz a következő alkotókból tevődik össze, A városi szennyvíz szennyezettsége vagy koncentrációja függ: az ipari vízhasználattól is, a csatornahálózat általános jellemzőitől (pl. vízzáróságtól), valamint a háztetőkről és egyéb helyekről belejutó csapadékvíz mennyiségétől.) A szennyvíz állapota a tisztítótelepre érkezéskor vagy a befogadóba torkolláskor függ:t, odajutási idő A szennyezés során a vizekbe jutó vegyületek és fontosabb jellemzőjük: I. Szerves szennyező anyagok és a vizek oldott oxigén rendszere Aerob úton történő bomlás(nitrát szulfát, foszfát), Anaerob úton történ bomlás(ammónia, metán, hidr- szulfid) Oxigén-fogyasztás=szennyvíz szennyezettség cc mértékének tekinthező 1.:BOI(függ: ink, nitrifikáció, T ph Toxicitás), 2.:KOI( permanganát (2KMnO4+3H2SO4=K2SO4+3H2O+5O). Kromátos(K2Cr2O7+4H2SO4=K2SO4+Cr2(SO4)3+4H2O+3O) A kálium-dikromát erősen savas közegben, ezüst-szulfát katalizátor jelenlétében.a kétórás forralás során (visszacsepegő hűtővel ellátott lombikban) általában 90-95 %-os oxidációs hatásfok érhető el, a kloridionok zavaró hatása higany-szulfát hozzáadásával küszöbölhet ki.. A mintához adagolt ismert mennyiségű káliumdikromát feleslegét (Mohr-só) oldattal térfogatosan határozzuk meg a következő reakcióegyenlet alapján: Cr2O72- + 6 Fe2+ + 14 H+ = 2 Cr3+ + 6 Fe 3+ + 7 H2O.A titrálás végpontját ferroin redox-indikátorral jelezzük, amely Fe2+ jelenlétében vörös, Fe3+ jelenlétében pedig kék szín). 3. Összes szerves széntartalom meghatározása (TOC): a minta elégetésével teljes oxidációt érnek el és széntartalmának oxidálása során keletkezett széndioxid gáz mennyiségét mérik. 4. Összes oxigén-igény meghatározása (TOD): hogy nitrogén vivő gázba kis mennyiség oxigént diffundáltatnak, majd a gázkeveréket egy katalizátoron áramoltatják át, ahol az
oxidálható anyagok eloxidálódnak (elégnek). A vivő gázban lévő oxigéntartalom csökkenése elektronikus detektorral mérhető és így a víz összes oxigénigényét kiszámíthatjuk. Összefüggés a BOI illetve a KOI és a TOC között: Sok ipari szennyvízben a KOI egy részét a vas, nitrogén, szulfát és egyéb szervetlen anyagok okozzák, a TOC vizsgálat ezek oxidációját nem mutatja ki II. Nehezen lebomló szerves szennyezők, szerves mikroszennyező anyagok: A nehezen lebomló szerves szennyezők már kisebb koncentrációban általában mikrog/l tartománybanis károsak, s hatásukat inkább mérgez, rákkeltő. - Peszticidek(csoportosításuk:bakt.vírus, gomba rovaírtó stb.; Ez a bomlásnak ellenálló képesség Rezisztencia azt jelenti, hogy ezek az anyagok környezetidegenek, s a természetes környezetben hosszú ideig megmaradnak (perzisztencia); Vízvédelmi szempontból a legfontosabb peszticidek: Klórozott szénhidrogének (DDT)Szerves foszforvegyületek(ortofoszforsav) Egyéb herbicidek és fungicidek(triazin).) - Poliklórozott bifenilek(nem természetes eredetű, szerves, aromás vegyületek, melyek nagy mennyiségben - 10-60 % - tartalmaznak szubsztituált klórt. (PCB), Vízben gyakorlatilag oldhatatlanok, viszont jól oldódnak zsírokban és így a zsírszövetekben feldúsúlnak,.akkumulálódnak a táplálkozási láncban, Megjelennek ipari szennyvizekben, a gumi- és műanyagtermékek szétszóródása miatt lefolyóvíz.), globális környezetszenny. Policiklikus aromás szénhidrogének(pah)(kőolaj képződése során, vmint a tüzelő és üzemanyagok elégetésekor keletkeznek cigi, kipufogó)- III. Kőolajok: Rákkeltő hatásúak, A környezetbe került olaj átalakulásai: -Szétterülés, -Párolgás -Emulzióképződés (Víz az oljaban, olaj a vízben hullámzás és szintetikus mosószerek segítik), -Oldódás (alacsony molekula tömegű), -Párolgás(ua), -Biológiai lebomlás, -Autooxidáció, -Lebegő anyagokhoz kötődés-kiülepedés(hullámzás, turb áramlás olaj egy része lebegőanyagokon adszorbeálódik és fenékre kerül. IV. Szintetikus mosószerek detergensek felületaktív anyagok; mosószergyárak, tisztítóüzemek, textilgy.; foszfát tartalmuk eutrofizáció; oldatban tartják a hidrofób jellegű vegyületeket melyek kiülepednének) V. Huminanyagok Természetes eredetük révén a környezetre nem toxikusak, de más vegyületekkel való kölcsönhatásuk során azokká válhatnak.; természetes eredetű vegyületek, melyek a talaj kimosódása és a növényi anyagok bomlása révén érik a vizeket.; A víz természetes színeződését okozzák. A vízbe kerülve az ott jelenlévő egyéb szennyezőkkel reakcióba vihetők: klór rákeltő. VI. Poliklórozott bifenilek (PCB) Azok a nem természetes eredetű, szerves, aromás vegyületek, melyek nagy mennyiségben (10-60%) tartalmaznak szubsztituált klórt. VII. fenolok ipari szennyvizek gyakori szennyezője.;kokszoló művek, a szén-, fa- és kőolaj, lepárlóüzemek, a gyógyszergyártás szennyvizei.;nagyobb koncentrációban a fenol a legtöbb
organizmusra méregként hat, így a baktériumokra is és ezáltal a biológiai szennyvíztisztításra is. Nitrogén formák: ammónia nitrit nitrát felveszik a növények > vagy denitrifikáció(nitrát nitriten kesztül redukálódik nitrogén gázzá eltávozik a levegőbe. A szennyvíz szennyez anyagai A nem oldódó, lebeg anyagok: ásványi anyagok, mint a homok, olajos, zsíros anyagok, bélféreg-petéket hőkezelés 60-70c, iszaprothasztás, total ox.); Oldott állapotban lév anyagok mosószerek, Az iparból származó oldódó szennyeződések, A vizelet, a növényi, állati hulladékok kioldódott részei, Cián-vegyületek rontják a tisztítási hatásfokot, Nehézfém szennyezők pl. réz, kadmium, Gázok: kén-hidrogén erősen mérgező gáz nem érezni, Mikro-szervezetek: Colera-vibro, Salmonella, galandféreg, hepatítis vírusok,orsóféreg, ostorosféreg, coli-féleségek coli liter Szennyvizek szállítása, csatornázás. csatornázás feladata csatornázási művek(sziv, csat, stvtelep), A csatornázási művek osztályozása 1. egyesített: A befogadó terhelhetősége és hozama nagy, A közterület keresztszelvénye már olyan zsúfolt, Sík településnél, együttes mechanikai és biológiai tisztítása előnyös, vagy lehetséges.; Előny: szelvénye viszonylag nagyobb, csapadék természetes öblítődése, Csak egy beköt csatorna szükséges, szelvény eldugulásának a veszélye csökken. Hátrány: 2,5-3 m mélységre telepíteni, gazdaságossági okokból a maximális csapadékvízmennyiségnél kisebb mennyiségre méretezzük néha visszaduzzad 2. elválasztott: A befogadó vízhozama és terhelhetősége csekély, A csatornázandó terület és a befogadó mértékadó vízállása között olyan a szintbeli különbség, ami a csapadékvizek átemelés nélküli összegyűjtését és elvezetését teszi lehetővé, település a befogadó vízfolyás mellett hosszan terül el a csapadékvíz bevezethető előnye: nem fordulhat elő visszaduzzadás hátrány: Két csatorna számára kell helyet biztosítani); Ármalási viszonyokat tekintve: Gravitációs, kényszeráramoltatású,. Keresztszelvény alapján: nyílt felszíni, zárt felszín közeli. Csatorna hálózat méretezés: lefolyó szennyvíz mennyiség kisebb mint az elhasznált locsolás 150l/lakos és 14 óra. ; A csatornahálózat kialakításának fő célja: hogy a szennyvizet és a csapadékvizet minél rövidebb idő alatt vezesse el a területről. Belső Hálózat házicsatorna, házi bekötőcsatorna Közterületi hálózat mellékcsatorna, mellékgyűjtő csat., főgyűjtő csat. Hálózathoz tartozik még: zápor kiömlő csat, víznyelő bekötőcsatorna.; A csatornahálózat építése:- a gazdaságossági követelményeket.,- a vízszintes és magassági vonalvezetést. A csatornák helyszínrajzi és mélységi kialakítása: gravitációs úton halad, a főgyűjtő lehetőleg az egész terület súlyvonalában, a legsűrűbben lakott területen keresztül, a terep legmélyebb részén haladjon, csatornahálózatot 50-100 évi idő tartamra építjük. A közcsatorna általában az úttest tengelyvonalába kerül A mélységi elhelyezésnél arra kell ügyelni, hogy a hálózat lehetőleg átemelés nélkül, tehát gravitációsan szállítson.
Szalagszerűen építik, időbeli eltolás, legmélyebb ponton kezdik Kialakítás fázisai:munkaárok, víztelenítés, csőfektetés, illesztés, nyomáspróba. A csatornahálózat: Közcsatorna-hálózat:Utcai közcsatornák, Mellékgyűjtők, Gyűjtő csatornák, Főgyűjtő csatornák; A csatornahálózat tartozékai: Bekötések, Aknák, Víznyelők Csatlakozások, elágazások Zsír-, benzin- és olajfogók A csatornahálózat műtárgyai: Keresztezések Zápor- és vészkiömlők, Kitorkolások, Csatornahálózati zsilipek, Átemelők, Csapadékvíz tározók, Szennyvíztározók, Különleges rendeltetés csatornák: Házi beköt csatornák, Víznyelő, beköt csatornák, Záporkiömlők, vészkiömlő csatornák. A csatornahálózattal szemben támasztott követelmények: 1. Műszaki követelmények: Vízállóképesség, Erőtani biztonság:, Vízzáróság:, Koptatási ellenállás, Korrózió elleni védelem, Élettartam, Javíthatóság, Tisztíthatóság 2. Gazdaságossági követelmények:a fajlagos építési költség (a csatornázási rendszer, terepviszonyok), Üzemeltetési költség (tisztítás, karbantartás). Hálózat anyaga és megválasztásának szabályai: Előregyártott csőelemekből, Teljes szelvényében a helyszínen, Részben a helyszínen, előregyártott elemek. Anyagfajták a következők: a) Előregyártott csőelemekből: Kőanyag(kisebb keresztmetszetű csatornák legrégebbi anyaga,ridegreped), Beton(olcsó kezelhető korróziónak nem áll ellen lassú áramlás zsír szulfát redukáló bakt szulfátokban kötött oxigén zsírt megeszik kénhidrogén alacsony ph ként oxidáló bakt kénsav+mész kálcium szulfát!!!!, Vasbeton, Azbesztcement, Acél, Műanyag b) Teljes szelvényében a helyszínen, részben a helyszínen, előregyártott elemek beépítésével: Beton, Vasbeton, Klinkertégla A hálózat fenntartása: áramlási sebesség, rendszeres tisztításáról ; tisztítás vízöblítés, ; Alkalmazás felt: 2m mélyen legyen, 100m-ként tűszcsap vagy kút., karbantartás. 10. A szennyvíztisztítás eljárásai. Mechanikai szennyvíztisztítási eljárások I. (szűrés, ülepítés). A szennyvíztisztítás feladata, hogy fizikai, biológiai vagy kémiai módon eltávolítson minden káros és hátrányos anyagot a kezelésre kerül szennyvízből. Ha ez a tevékenység eredményes, akkor nemcsak a szennyezésből eredő károk maradnak el, hanem a víz visszanyeri eredeti értékét és újra hasznosíthatóvá válik.. Elsődleges: mechanikai lebegőanyag, durva szenny; másodlagos: biológiai a nem ülepíthető kolloidok é szerves anyagok; harmadlagos a másodlagosból létre jött sók(nitrogén, foszfor eutrofizáció); Gyakorlatilag 2 óra alatt a szennyvízben lév lebeg anyagok 80 %-a leülepszik, de további mennyiség már igen lassan válik ki. A mechanikai eljárások csoportosítása: szűrés (rácson, szitán, homoksz r k, k fogók), ülepítés, sűrítés, centrifugálás, flotálás, adszorpció speciális módszerek. I. Szűrés: a) Rács: 10 mm vagy annál nagyobb terjedelmű lebeg anyagok visszatartását biztosítják; (finom(50mm alatt) és durva rács(50 mm felett)). Függőleges és ferde rács. Feladatuk: megvédeni a további berendezéseket. b) Szita: 10 mm alatti szemcseméret szennyeződés szűrésére. Következ esetekben használják: Biológiai tisztítás után harmadlagos tisztítási eljárásként (mikrosz r k). Az iszap víztelenítésére (vibrációs szűrők) kondicionálás után. Kivételes esetekben szennyvízátemelő szivattyúk védelmére (szűrőtartályok). sz r elem alakja szerint lehetnek: ívsziták, síksziták, szalagszűrők, dobszűrők.
A szűrő elem helyzete szerint megkülönböztetünk: álló szitaszűrőket és mozgó szitaszűrőket. A lyukmérete szerint két csoportra oszthatók: 0,1 mm-nél nagyobb lyukméret (közönséges szitasz r k) és 0,1 mm-nél kisebb lyukméret (mikrosz r k). Rácsszemét kezelés: A szennyvízrács által visszatartott anyag (rácsszemét) gyorsan bomló szerves anyag, önmagában is undort kelt, éppen ezért gépesített megoldású eltávolítása kívánatos.--> aprítás.--> aprítórácsok. Szállítása teherautó, szállítószalag,csővezetékes. c) Homokszűrők: A szennyvíztisztításban a szennyvíz és a benne lev lebeg anyag szétválasztására a gravitációs ülepítés után a homoksz rés a leggyakrabban alkalmazott eljárás. A homoksz rés jellemz felhasználási módjai: biológiai tisztítás után az ülepítőből elfolyó tisztított szennyvízben visszamaradó biológiai pelyhek eltávolítására, A foszfát alumíniummal, vassal vagy mésszel való kicsapása után az elfolyó vízben maradó kémiaibiológiai pelyhek eltávolítására, vagy harmadlagos tisztítás után visszamaradó lebegő anyag eltávolítása. II. Ülepítés, sűrítés: Az ülepítés feladata a lebeg -anyagmentes elfolyóvíz nyerése, a sűrítéssel pedig minél töményebb iszap elérésére törekszünk. A víz sebessége (max. 20 cm/s értékre), szennyeződések a medence fenekére ülepednek, ahonnan kotró- vagy elszívó berendezéssel eltávolíthatók. 0,1-0,2 mm-nél nagyobb szemcsék eltávolítására homokfogókat, a kisebbek eltávolítására pedig ülepítőket használunk. a) Homokfogók: rács mögött következő műtárgy. Ballaszt anyagok (homok, kavics visszatartására szolgálnak, mert a homok nem rothadóképes, a gépészeti berendezéseket károsan koptatja, sebesség 30 cm/sec-ra csökkentjük Ha a víz sebességét olyan mértékig lecsökkentjük, hogy az már egy adott sűrűségű anyag továbbszállításához szükséges energiával nem rendelkezik, akkor az illető anyag a fenékre süllyed. Eltávolítás: kézi vagy gépi. végtelen láncra erősített kotró. feltöltésre használni. b) Ülepítő medencék: Osztályozásuk : Megoldásuk szerint: -egyszintes, - kétszintes ülepítőket különböztetünk meg, Feladatuk szerint:- előülepítőket, - utóülepítőket. Alakjuk szerint: - téglalap vagy kör, Átfolyási irányuk szerint: - vízszintes átfolyású (hosszanti vagy sugárirányú), - függőleges irányú ülepítőket különböztetünk meg. A kétszintes ülepítők téglalap alaprajzúak, átfolyási irányuk hosszanti. Feladatuk: az előülepítés és annak során kivált iszap, esetleg csepegtetőtestes berendezéseknél az utóülepítőben kivált iszap rothasztása. Az ülepítő térben az átfolyó szennyvíz tartózkodási ideje: - csepegtet testes biológiai tisztítás előtt átlagosan 2 óra (minimum 1,5 óra), - eleveniszapos tisztítóberendezések előtt 1/4-1/2 óra. Egyszintes ülepítő: a.) Hosszanti átfolyású medencék: Lipcsei típus ((hosszanti átfolyás), Uniflaw típus(eleveniszapos b tisztítás után) (részben hosszanti átfolyás), Dorr típus (sugárirányú átfolyás) b.) Függőleges átfolyású medencék: Dortmundi típusú ülepítők. Dorr típusú medencéknél a szennyvizet a medence tengelyében elhelyezett elosztóaknán át vezetjük be, ahonnan a szennyvíz sugárirányban folyik a medence kerületén elhelyezett vízelvételi vályúhoz. E medencetípus elő - és utóülepítőként egyformán használható, de csak nagyobb berendezéseknél, ahol egy-egy egység legalább 12 m átmérőjú medence beépítését teszi szükségessé. A dortmundi ülepítők hátránya, hogy a gravitációs iszapgyűjtés miatt 3/2 függőleges vízszintes hajlásszögű, meredek, kúpos fenékkel alakíthatók ki, nagy a mélységük. Legnagyobb átmérőjük 7 m lehet, különben hidraulikai szempontból kedvezőtlen a kialakításuk. A szennyvizet ugyancsak középre vezetjük be, ún. bukóaknába, melyet a szennyvíz alulról kerül meg, s így gyakorlatilag függőleges irányban felfelé emelkedve folyik át az ugyancsak a kerületen elhelyezett vízelvételi vályúhoz.a függőleges átfolyás első
sorban a pelyhes iszapnál szükséges, tehát a medencetípus utóülepítő ként alkalmazható. A költséges építési munka. Iszapgyűjtés: kotrószerkezet, iszapzsomp iszapcső. c) Iszapsűrítés:Az iszapsűrítés célja, hogy a későbbi iszapkezelés során a kezelési költségeket nagymértékben növelő fölös iszapvíztől megszabaduljunk. Az iszapkezelési technológiákban alkalmazott sűrítési eljárások a következő képpen csoportosíthatók: Gravitációs sűrítés: természetes úton, gépi berendezéssel (keverés), sűrítés az ülepítő zsompjában, sűrítés különálló sűrítő műtárgyban, sűrítés iszapmosással egybekapcsolva Flotációs sűrítés: levegővel, vegyszerekkel, Dinamikus sűrítés: melyet általában víztelenítésnek nevezünk. Vibrálás, Centrifugálás, Mechanikus sűrítés: melyet általában szűrésnek nevezünk. A gyakorlatban alkalmazott sűrít berendezések:ülepítő medencék, Tölcséres sűrítő : nyers- és fölösiszap sűrítésére egyaránt alkalmas, Pálcás-keverős sűríők: Főleg rothasztott iszapra alkalmazzák, Sugárirányú átömlés (Dorr típus) folyamatos sűríő. III. Centrifugálás Ha az ülepítés nem gravitációs, hanem centrifugális erőtérben megy végbe, akkor azt centrifugálásnak nevezzük. Berendezések: Hidrociklonok: Sűrűségkülönbség alapján választják el a folyadékot a szilárd anyagtól. Működésük lényege, hogy az álló dobba nagy sebességgel beszivattyúzzuk a szilárd-folyadék szuszpenziót, ahol az körpályára kényszerül és viszkozitásával arányosan fékeződik. Csak nagy sűrűségkülönbség esetén használhatók eredményesen. Anyaguk lehet alumínium, acél, porcelán, műanyag. Centrifugák: Az ülepítők helyettesítésére is használják, az iszapkezelésben pedig a szennyvíziszap víztelenítésében van jelentős szerepe. Típusa: tárcsás szeparátor, csigás ürítésű ülepítőcentrifuga. IV. Flotálás A flotálás célja a szennyvízben lévő, víznél kisebb sűrűségű olaj, zsír és benzincseppek, valamint kolloid jelleg, illetve a kolloid tartományhoz közelálló részecskék felúsztatása a víz felszínére. A flotálásra alkalmas berendezéseket zsír- és olajfogóknak is nevezzük. Zsír- és olajfogók: A tisztítás a szennyvíz áramlási sebességének csökkentésén alapszik. Jó hatásfokkal működő zsír- vagy olajfogóknál legfeljebb 10 mm/s átfolyó sebességet engedhetünk meg. A zsír-, illetve az olaj kiválását a medence fenekén alkalmazott befúvással lehet segíteni. A felúszást elősegít légbuborékok létrehozására négy eljárás terjedt el: levegő befúvás, túlnyomásos kezelés, vákuumos kezelés, elektroflotálás. Előnyei: esetek többségében sűrűbb uszadék keletkezik mint ülepítőben. Hátrány: költséges, karbantartáshoz nagyobb szakértelem. V. Adszorpció melynek során az adszorbeálódó molekulák (adszorptívum) sűrűsége egy határfelületen (adszorbens) lényegesen nagyobbá válik, mint a határfelülettől távolabb. Így ha a szennyvíz érintkezik a szilárd adszorbens anyaggal, akkor a szilárd anyag felületével közvetlenül érintkező, vízben oldott molekulák nagyobb koncentrációban találhatók itt, mint az oldat egyéb részében. Az adszorpció lényegében fizikai folyamat, de kémiai erők is közreműködhetnek. A szennyvíztisztításban a leggyakrabban alkalmazott adszorbens az aktív szén, amelyet különféle szerves anyagokból állítanak elő biológiailag aktív szén (BAC):szénen megtelepedő szerves anyagok végzik a tisztítást. VI. Speciális módszerek: 1. Stripping-gázeltávolítás: Célja a szennyvízben oldott állapotban lévő káros gázok (széndioxid, hidrogén-szulfid, metán, ammónia) eltávolítása mechanikai eljárással (gázkiűzés, gázkihajtás). 2. Besugárzás és rövidhullámú kezelés: a.) Ibolyán túli sugarakkal: A napfény természetes csíraölő hatása közismert b.) Mágneses sugarakkal: a kiváló karbonát-kristályok nem állnak össze és nem vonják be a kazán vagy cső felületét