2 Magyar Bíróképző Akadémia OITH MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központ jogi tezauruszának alkalmazási és karbantartási szabályzata 1.0 változat Főszerkesztő: Ungváry Rudolf Budapest 2009. augusztus 1.
3 A tezaurusz az ISO 2788 86 nemzetközi és az MSZ 3418 87 magyar tezaurusz szabványoknak megfelelően készült. Készítette a Magyar Bíróképző Akadémia megbízásából az Ariel Stúdió Bt. Főszerkesztő: Ungváry Rudolf Az JOGI TEZAURUSZt az OIT MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központjában és Bírósági Integrál Könyvtári Rendszerben alkalmazzák. Az 1.0 változat lezárva 2009. augusztus 1.
4 JOGI TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzata : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] Rudolf ; [közr. a] Magyar Bíróképző Akadémia könyvtára. Budapest : MBA, 2009. 46 p. ; 29 cm 025.43:32:35 A szabályzat az alábbi tezauruszra érvényes: OIT MBA TÁJÉKOZTATÁSI ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONTJÁNAK JOGI TEZAURUSZA / Főszerkesztő Ungváry Rudolf ; [közr. a] Magyar Bíróképző Akadémia könyvtára. Budapest : MBA, 2009. 025.43:32:35 A szabályzathoz az alábbi dokumentum kapcsolódik: JOGI TEZAURUSZ. A szabadon választható kulcsszavak fölvételi szabályzata / Főszerkesztő Ungváry Rudolf ; [közr. a] Magyar Bíróképző Akadémia könyvtára. Budapest : MBA, 2009. 12 p. ; 29 cm 025.43:32:35 Tezaurusz szerkesztő és karbantartó programrendszer: RELEX névtér- és tezaurusz-szerkesztő rendszer : Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek (tulajdonnév- és köznévterek), tezauruszok, taxonómiák és osztályozási rendszerek (például ETO) osztott kezelésére egy és többnyelvű környezetben az Interneten keresztül : Felhasználói kézikönyv : 1.0 változat / Készítette: Ungváry Rudolf. Budapest : OSZK, 2012. 49 p. ; 29 cm 025.43 519.688
Tartalomjegyzék 5 Tartalomjegyzék... 5 Osztályozási alapelvek... 7 Észrevételek a tartalmi feltárásról... 9 Webes keresők kifejezések értelmezéséhez... 10 1. Bevezető... 11 2. Osztályozás a tezaurusszal... 11 2.1 Alapelvek... 11 2.2 Alapműveletek... 11 A tartalmilag hiteles kulcsszavak kiválasztásának elvei... 12 a) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, és előírt kifejezés, azaz deszkriptor.... 13 b) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de nem előírt kifejezés, azaz nemdeszkriptor.... 13 c) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de van nála specifikusabb vagy egyéb okból jobb.13 d) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de nincs rá szükség, ill. nem rá van szükség.... 14 e) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szükséges, de nem szerepel a tezauruszban.... 14 d) Nincs helyette megfelelő deszkriptor a tezauruszban és nem mondhatunk le a használatáról általános szinten se. 14 3. Az adatbázis tezaurusza... 14 3.1 A tezaurusz kezelése... 14 3.2 Deszkriptorok és katalógustételek... 15 4. A tezaurusz karbantartása... 15 4.1 A változások... 15 4.1 Változtatások kérése... 15 5. A speciális tárgyszavak használata... 16 5.1 Földrajzi és történelemföldrajzi helyek osztályozása... 16 5.1.1 Földrajzi helyek általában... 16 ÁLTALÁNOS FÖLVÉTELI SZABÁLYOK... 16 FÖLDRAJZI MEGJELÖLÉSEK (LÉTESÍTMÉNYEK, AZONOSÍTÓVAL MEGADOTT HELYEK)... 16 Közigazgatási egységnél, lakott helynél kisebb helyek, műtárgyak, létesítmények osztályozása... 16 Házszámok, helyrajzi számok alkalmazása... 17 A TELEPÜLÉSEK MAGYAR NÉVHASZNÁLATA... 17 Az 1913-ban törzskönyvezett névalak... 17 Az idegen nyelvű helyek és igazgatási egységek magyar alakja... 18 TELEPÜLÉSRÉSZEK... 18 Külterületi lakott helyek és tájak, határrészek... 18 Önálló telepek... 18 Parkok... 18 Kertvárosok... 18 Városnegyedek önálló névvel... 18 Városnegyedek nem önálló névvel... 19 A HOMONIM NEVEK... 19 Magyarországon belüli homonim nevek... 19 Külföldi homonim nevek... 19 A MAI ÁLLAMOK IGAZGATÁSI EGYSÉGEI... 19 5.1.2 Történelemföldrajzi helyek... 20 URADALOM, BIRTOK... 20 5.1.3 Magyarország és Erdély... 20 5.1.4 A természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek osztályozása... 22 A külföldi közigazgatási egységeinek típusai... 23 5.2 A nyelvek osztályozása... 27 5.3 Az idő és a művészeti stílusok osztályozása... 27 5.4 Osztályozás formai deszkriptorokkal (a dokumentumtípus osztályozása)... 27 5.4.1 Általános szabályok... 27 5.4.2 Életrajzok... 28 5.4.3 Szótárak... 28 5.4.4 Tankönyvek... 28 5.5 Osztályozás jelentésfinomító deszkriptorokkal (modifikátorokkal)... 28 5.6 Osztályozás tulajdonnevekkel és címekkel... 29 5.7 Élő szervezetek, szervek, élőlények osztályozása... 30 5.7.1 Élőlények osztályozása... 30 5.7.3 Szervek, szövetek osztályozása... 30 5.8 Betegségek, tünetek osztályozása... 30 6. Speciális dokumentumtípusok osztályozása... 30 6.1 Történelmi tárgyú dokumentumok osztályozása (a történelem, történet jelentésű deszkriptorok használata)... 30
6 6.2 A jogi tartalmak osztályozása... 32 6.3 Az irodalmak osztályozása... 33 Osztályozási példatár külön kötetben
Osztályozási alapelvek 1. A kifejezések kiválasztásakor a tezaurusztól eltérni nem lehet Ha valami helytelenül szerepel benne, javasolni kell a módosítását. Ha valami hiányzik belőle, javasolni kell a felvételét. A felvételre javasolt kifejezéssel az osztályozás előre elvégezhető. Az osztályozáson csak akkor kell ilyenkor változtatni, ha a felvétel nem lehetséges, vagy a javasolt kifejezés nemdeszkriptor lett. 2. Be kell tartani az osztályozás specifikusságának elvét. A lexikai egységek A relációjellel kapcsolódó kifejezéseit mindig meg kell ehhez vizsgálni. A szabály jelentése: mindig a tezauruszban szereplő legspeciálisabb kifejezéssel kell osztályozni. Tartalom: helytelen: helyes: családi házak tervezése családi ház, tervezés családi ház, építőipari tervezés jogalkalmazás a bíráskodásban bíróság, jogalkalmazás bírósági jogalkalmazás vezető menedzserek célzott munkaközvetítése vezető alkalmazott, munkaerő-közvetítés menedzser, fejvadászat 3. A lexikai egységekhez tartozó használati megjegyzéseket mindig meg kell nézni. 4. Magyarországgal összefüggő földrajzi nevekkel néhány tudnivaló függ össze. Az alábbi kifejezések a változó megyerendszerek összefoglalói, osztályozásra nem használhatók: Magyarország 1773 1876 között Magyarország 1876 1920 között Magyarország 1921 1938 között Magyarország 1938 1941(1944) között Magyarország (1945)1949 1983(1989) között Magyarország 1989-től A földrajzi nevek használatára vonatkozó további szabályozás az 5.1 fejezetben található. Erdély 1876-ig Erdély 1876 1921 között Erdély 1921-től 5. A magyar történelmi korszakokat az alábbi két kifejezés foglalja össze, osztályozásra nem használhatók magyar történelmi korszak (1848 előtt) magyar történelmi korszak (1848 után) 6. A nyelvek, az idők, az életrajzok, a szótárak és a tankönyvek osztályozására megállapodások érvényesek, melyek az alkalmazási szabályzatban megtalálhatók, és a nyelv, az életrajz, a szótár és a tankönyvek deszkriptorok használati megjegyzései is utalnak rá. 7. Az alábbi lexikai egységekre speciális megállapodások érvényesek, melyről a használati megjegyzések tájékoztatnak. történettudomány országtörténelem jogtudomány történelem helytörténet jog nemzettörténelem magyar történelem kortörténelem irodalomtudomány testülettörténet irodalom eseménytörténet néprajz magyar néprajz szakterületi történelem művészetek története történeti feldolgozás művészettörténet A magyar történelmi korszakok esetén a magyar történelem nem osztályozandó 7
8 Ha bizonytalan, hogy népről és/vagy országról szól a jogtörténet, jogszokás stb., akkor mind az ország, mind a nép együtt osztályozható. franciák, Franciaország, jogszokás; románok, Románia, nemzettörténelem A Kárpát-medencén kívüli magyarság esetében a határon túli magyarság és adott esetben az adott ország használandó 8. Egy dokumentumot nem feltétlenül azzal a kifejezéssel kell indexelni, amely kifejezés a dokumentumban szerepel Egy térkép például lehet Szalonta térképe, de a földrajzi nevek használatára vonatkozó szabályzat szerint az 1913-an érvényben volt hivatalos névalak, a Nagyszalonta használandó (amely mind az Amicusban, mind a tezauruszban szerepel)!
Észrevételek a tartalmi feltárásról 9 Alapelv: osztályozáskor eltérni a tezaurusztól nem lehet! Ha valamit másképp kellene használni, akkor azt egyeztetés után át kell vezetni a tezauruszba. A tezaurusz lexikai egységei és az on-line mutató szavai között nem lehet eltérés! Célszerű az ilyenkor keletkezett tapasztalatokat a lexikai egységhez tartozó megjegyzésekben meghatározás, használati megjegyzés, belső megjegyzés stb. formájában rögzíteni. A század megjelölés nem használható. A szabványosított deszkriptor egyrészt az évszázad (mint gyűjtő kifejezés) és az egyes konkrét évszázadok és évezredek (pl. 1. Század (i. e.), 19. Század). Az egyes nemzeti történelmi tárgyú jogi művek osztályozásakor a szabályzatnak megfelelően használni kell a nemzettörténelem stb. deszkriptorokat, hogy a történelem deszkriptor túlzott felhígulását elkerülhessük. A kétnyelvű szótárak esetében nem a szótár deszkriptort, hanem a kétnyelvű szótár deszkriptort kell használni. Máskülönben a szótárakra vonatkozó irodalom végzetesen összekeveredik a konkrét kétnyelvű szótárakkal. Az egyes magyarországi nemzetiségek osztályozásakor (mivel ezeknek mind van önálló deszkriptora) nem szabad még ezen túlmenően a nemzetiség deszkriptort is használni. Ausztria, örmények, jogszokás Örményország, jogrendszer, nemzettörténelem örmények, jogszokás magyarországi örmények, jogszokás Mi értelme lenne az utolsó deszkriptorláncot a nemzetiség deszkriptorral kiegészíteni? Ilyen alapon minden deszkriptorlánchoz oda lehetni tenni az átfogóbb deszkriptort, miáltal megsemmisülne az átfogóbb deszkriptorok használhatósága: ezekhez ugyanis olyan tartalmaknak kell elsősorban tartozniuk, melyek maguk is átfogók. Hasonló a helyzet ahhoz, mint ha az Oscar-díjról szóló tartalmat nem csak a filmdíj, hanem a művészeti díj deszkriptorral is osztályoznánk. A fölérendelttel való osztályozás nem megengedhető! Be kell tartani az osztályozás specifikusságának elvét! Az angol jog története helyes osztályozása nem Anglia, jog, nemzettörténelem, hanem angolszász jog, jogtörténet A magyar jog története nem Magyarország, jogtörténet, hanem magyar jogtörténet A jogtalan vagyonosodás helyes osztályozása nem vagyonosodás, jogsértés, hanem: jogalap nélküli gazdagodás
10 Webes keresők kifejezések értelmezéséhez 2006. 07. 01. állapot Wikipedia angolul: http://en.wikipedia.org/wiki/main_page Wikipedia németül: http://de.wikipedia.org/wiki/hauptseite Wikipedia magyarul: http://hu.wikipedia.org/wiki/kezd%c5%91lap Jogi fogalomtár (Bíró Endre Jogi szótárának állománya): http://www.nonprofit.hu/joghaz/fogalomtar.html Kisokos. Általános kislexikon: http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/index.htm MiMi tudástár: http://www.mimi.hu/ Kereső.hu, az online lexikon: http://www.kereso.hu/ Freenet lexikon: http://lexikon.freenet.de/urwald Osztrák-Magyar Monarchia, Német Császárszág igazgatási egységei: http://www.deutsche-schutzgebiete.de/ Territoriale Veränderung in Deutschland und deutsch verwalteten Gebieten: http://www.territorial.de/ Történelmi Lengyelország igazgatási egységei: http://rzecz-pospolita.com/ Systran fordító: http://www.systranbox.com/systran/box
1. Bevezető Ez a szabályzat a JOGI TEZAURUSZ (a továbbiakban: tezaurusz) alkalmazását és karbantartását szabályozza. A tezaurusz alkalmazásán a tezaurusz segítségével végzett osztályozást és információkeresést (a továbbiakban: keresést) értjük; a tezaurusz karbantartásán pedig a lexikai egységek és kapcsolataik, továbbá egyéb adataik módosításait. 11 A tezaurusz szerkezetének leírását a tezaurusz előszava tartalmazza. 2. Osztályozás a tezaurusszal 2.1 Alapelvek A tezaurusz könyvek, időszaki kiadványok, aprónyomtatványok plakátok, mozgókép dokumentumok, zeneművek, színházi dokumentumok, régi nyomtatványok, kéziratok, használati (vállalati és egyéb) kiadványok osztályozására (indexelésére) használható. A tezaurusz a természet- és társadalomtudományi, műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági szakkifejezéseket tartalmazza. A tezaurusz használatára az osztályozás specifikusságának elve érvényes: Mindig a dokumentum tartalmát a tezauruszban szereplő legspeciálisabban jellemző deszkriptort válasszuk osztályozásra. A jogi szokások a 18. századi telkek elosztása esetén nem a jog, szokás, 1700 1800, telek, elosztás a helyes, hanem a jogszokás, 18. század, tagosítás. A jövedelemelosztás és termeléselosztás jogi összefüggéseinek tanulmányozása esetén nem a jövedelem, elosztás, termelés, jog, összefüggés, tanulmány, hanem a jövedelemelosztás, termeléselosztás, összehasonlító módszer, jogi tanulmány a helyes. Az energiaszolgáltatási felügyelet esetén nem az energiaellátás és a felügyelet a helyes deszkriptorok, hanem az energiaellátás és a szakhatósági felügyelet, mivel a speciális szakterületek felügyeletét az utóbbi fejezi ki. A specifikusabban jellemző kifejezéseket az általánosabb jelentésű vezérszó alatt az A relációjelű alárendelt deszkriptorok között találhatjuk meg. A felügyelet vezérszó alatt a szakhatósági felügyelet, az elosztás vezérszó alatt a jövedelemelosztás, termeléselosztás, a tanulmány vezérszó alatt a jogi tanulmány specifikusabb deszkriptor, az összefüggésvizsgálat nemdeszkriptor pedig az összehasonlító tanulmány deszkriptor használatát írja elő. A tezaurusz szab határt az osztályozás mélységének, azaz a specifikusságnak. Csak olyan mélyen, olyan pontosan fogalmazható meg a dokumentum tartalma, amilyen speciális deszkriptorok a tezauruszban ehhez rendelkezésre állnak. Ha a tezauruszban a dokumentum tartalmának megfelelő specifikus kifejezés nem található, de e kifejezéshez képest általánosabb kifejezés igen, az utóbbit kell használni. A dokumentum témáját osztályozó deszkriptorok összessége deszkriptorláncot alkot. 2.2 Alapműveletek Osztályozáskor a dokumentum tartalmát az információkereső nyelv (vagyis a tezaurusz) szavaival kell kifejezni, azaz le kell fordítani a természetes nyelven megfogalmazható tartalmat az információkereső nyelvre. Ennek érdekében az alábbi műveleteket végezzük el: 1. Megfogalmazzuk természetes magyar nyelven a dokumentum tartalmát. Belső vagyoni és vállalkozási jogviszonyok és az adatok biztonságához felhasználható jogszabályok az önkormányzati vállalatoknál Magyarországon az abszolutizmus idején az igazságszolgáltatásában dolgozó hivatalnoki kar etnikai összetétele a jogi rendelkezések tükrében 2. Kiválasztjuk a szövegen belül a tárgyakat, tárgyköröket kifejező szövegszavakat (ezeket aláhúzott betűkkel jelöltük): 1. példa: Belső vagyoni és vállalkozási jogviszonyok és az adatbiztonsághoz felhasználható jogszabályok az önkormányzatok által irányított közületi vállalatoknál 2. példa: Magyarországon abszolutizmus idején az igazságszolgáltatásban dolgozó hivatalnoki kar etnikai összetétele a jogi rendelkezések tükrében
12 3. A megfogalmazás leegyszerűsítjük kulcsszavakra elhagyjuk a ragokat, képzőket, lehetőleg főnévi, egyes számú, alanyeseti formájúra alakítjuk a kifejezéseket, elhagyjuk a tartalom lényege szempontjából nem jelentős kifejezéseket (példánkban ilyen a belső, felhasználható ). Ezáltal megkapjuk a természetes nyelven kifejezett kulcsszavakat. A kulcsszó tehát a dokumentum tartalmát jellemző egyszerű, nem ragozott kifejezés, melynek alapján az osztályozásra legalkalmasabb információkereső nyelvi szót (deszkriptort vagy tárgyszót) megállapítjuk. A kulcsszavakat ebben a szabályzatban mindig nagy kezdőbetűvel írjuk, a deszkriptorokat pedig kis kezdőbetűvel (ha az utóbbira szövegen belül hivatkozunk, idézőjelbe tesszük a deszkriptort). Példánkban a kulcsszavak: 1. Vagyoni jogviszony, Vállalkozási jogviszony, Adatbiztonság, Jogszabály, Önkormányzati irányítás, Közületi vállalat 2. Magyarország, Abszolutizmus, Igazságszolgáltatás, Hivatalnoki kar, Nemzetiségi összetétel, Jogi rendelkezés A tartalmilag hiteles kulcsszavak kiválasztásának elvei Egyértelműség A kiválasztott kulcsszó önmagában, a szövegösszefüggés ismerete nélkül is informatív, érthető legyen. Ebből következik, hogy a dokumentum szövegszavát ebből a szempontból felül kell vizsgálni és adott esetben kiegészítéssel, átalakítással vagy más, találóbb kifejezéssel való helyettesítéssel pontosítani kell. Adatok biztonsága helyett Adatbiztonság Figyelem! Nem arról van szó, hogy a címben szereplő szövegszót nem szabad használni, hanem csak arról, hogy ha ez a szövegszó mesterkélt, az osztályozás szempontjából nem megfelelő, akkor helyette ahogy azt a fenti példában is tettük szakszerűbb, az osztályozás számára használhatóbb kifejezést keresünk kulcsszóul. Megbízhatóság A kulcsszókiválasztás annál megbízhatóbb (reprodukálhatóbb, ugyanúgy megismételhető), mennél specifikusabbak az egyes kulcsszavak, és mennél pontosabban fejezi ki összességük a dokumentum tartalmának egészét. Tömörség és találóság A kulcsszó legyen a lehető legrövidebb, de a tartalmat fejezze ki velősen és pontosan. Önkormányzatok által irányított helyett önkormányzati irányítás Használhatóság A kulcsszavak feleljenek meg a szakterület szabványos, és széles körben elfogadott nyelvhasználatának (kerüljük el a szakzsargont, a mesterséges kifejezéseket, szélsőséges szakmai irányzatok terminológiáját). Vagyoni jogviszony helyett vagyonjog Vállalkozási jogviszony helyett vállalkozási jog Hiszen a két jogviszony valójában vagyonjogi, ill. vállalkozási jogi körülményeket jelent (fel kell ismerni, hogy a vállalkozási jog és a vállalati jog ugyanazt jelentik. Megfelelő fogalmi kategória megállapítása A dokumentumban ugyanazt a tárgyat, problémát különféle fogalmi kategóriákban fejezhetik ki: ez lehet a folyamat/tevékenység, az anyag/nyersanyag, a berendezés/gép/szerszám/tárgy, az élőlény/ember, a tulajdonság/állapot. A kulcsszót annak a fogalmi kategóriának megfelelően válasszuk ki, amelyben a tárgyat, problémát a dokumentumban tárgyalják. Jogi rendelkezés [tevékenység kategória] Jogi rendelkezés [dokumentum kategória] A 2. példában szereplő Jogi rendelkezés kulcsszó nyilván dokumentumot jelent, és ezért a Jogszabály szinonimája (az ítt értelmezett Jogi rendelkezés további elemzését lásd a c) lépésben). Hasonló volna a helyzet a következő tartalom esetén: A választási eredményeket meghamisították Helytelen (nem elégséges) kulcsszó Hamisítás, Választás Helyes kulcsszó Választási csalás 4. Megkeressük a tezauruszban a természetes nyelven kifejezett kulcsszavaknak megfelelő információkereső nyelvi kifejezéseket (melyek lehetnek deszkriptorok vagy nemdeszkriptorok). Az alábbi esetekkel kerülhetünk szembe:
a) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, és előírt kifejezés, azaz deszkriptor. Ebben az esetben e deszkriptor lesz tagja a deszkriptorláncnak. 1. és 2. mintapéldánkban ez a helyzet a Jogszabály kulcsszó esetén. 2. mintapéldánkban ez a helyzet a Magyarország, az Igazságszolgáltatás és a Nemzetiségi összetétel kulcsszavakkal. b) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de nem előírt kifejezés, azaz nemdeszkriptor. Ebben az esetben helyette az L (lásd), ill. L& (lásd ÉS ), ill. LV (lásd VAGY ) kapcsolatban álló deszkriptort, illetve deszkriptorokat kell választani. 1. mintapéldánkban: adatbiztonság L adatvédelem Azaz az adatbiztonság esetén az adatvédelem deszkriptort kell választani. Ilyenkor azonban mindig el kell menni a kiválasztott deszkriptor tezauruszcikkéhez is, hogy pontos képet kapjuk a jelentéséről. Ez átvezet a c) művelethez (a megfontolások folytatását lásd ott). vállalkozási jog LV társasági jog vállalati jog Dönteni kell, hogy a vagylagosan felkínált deszkriptorok közül melyiket válasszuk. Ehhez segítségül hívjuk a két deszkriptorhoz kapsolódó megjegyzéseket. társasági jog M: A gazdasági társaságok alapításával, cégszerű működésével összefüggő szervezeti jog. Nem azonos a vállalati joggal H: A vállalat belső működésére vonatkozó jog esetén lásd vállalati jog vállalati jog M: A vállalat irányításával, értékesítési tevékenységével és jogállásával foglalkozó jog. Nem azonos a társasági joggal H: A vállalkozások és társaságok joga esetén lásd társasági jog Nyilvánvaló, hogy a tanulmányban a címben is szereplő belső alapján a vállalat belső működésével összefüggő jogviszonyokról, s ezzel vállalati jogról van szó. 2. mikntapéldánkban: hivatalnoki kar LV államapparátus igazgatási személyzet igazságszolgáltatási személyzet közigazgatási személyzet Nyilvánvalóan az igazságszolgáltatási személyzetet kell választani. c) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de van nála specifikusabb vagy egyéb okból jobb. Az osztályozás.specifikusságának az elvét éppen akkor kell a leginkább figyelembe venni, amikor elvégezzük a fordítási műveletet a kulcsszó és a tezaurusz lexikai egységei között. 1. mintapéldánkban ez a helyzet az adatbiztonsággal. Az adatvédelem tezauruszcikkében látható, hogy az adatvédelem az adatvédelmi jog része (itt leegyszerűsítve jelenítjük meg a tezauruszcikket): adatvédelem H adatbiztonság F védelem T adatvédelmi jog Nyilvánvaló, hogy a tanulmányban az adatbiztonságról az adatvédelmi jog nézőpontjából van szó, erre utal a jogszabály hangsúlyos szerepe is a címben. Ezért az adatvédelem helyett célszerűbb az adatvédelmi jogot választani. 2. mintapéldánkban ez a helyzet az Abszolutizmus kulcsszó esetén. Ennek ugyan létezik a tezauruszban a pontosan megfelelő deszkriptora, de az abszolutizmus deszkriptor tezauruszcikkét tanulmányozva láthatjuk, hogy van alárendeltje, az önkényuralom időszaka (1849 1867). Az alábbiakban leegyszerűsítve jelenítjük meg a tezauruszcikket: abszolutizmus HV önkényuralom F politikai rendszer A felvilágosult abszolutizmus önkényuralom időszaka (1849 1867) X monarchia 13
14 Mivel a példaként választott dokumentum az 1849 után Magyarországon megvalósult önkényuralmat tárgyalja, a specifikusabb deszkriptort kell választani. 2. mintapéldánkban ez a helyzet továbbá a Jogi rendelkezés kulcsszó esetén. Fel kell ismerni, hogy a jogi rendelkezések tükrében (azaz a jogszabályok tükrében) fordulat valójában jogszabályelemzést jelent. Ezért helyette ezt kell deszkriptorként választani. d) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de nincs rá szükség, ill. nem rá van szükség. Az osztályozás.specifikusságának elvéből következik, hogy olyan deszkriptorral, melyek a specifikus deszkriptor tartalmában is megtalálhatók, nem kell a dokumentum tartalmát jellemezni, mert ez redundanciát okoz. 1. mintapéldánkban ez a helyez az Önkormányzati irányítással. Az önkormányzati irányítású (közületi) vállalat ugyanis önkormányzati vállalat, és ez szerepel a tezauruszban. Azaz az önkormányzati vállalat eleve tartalmazza az önkormányzati irányítást. Ráadásul ez az önkormányzati vállalat közületi vállalat; viszont nem minden közületi vállalat önkormányzati vállalat, ezért mind a két vállalattípussal osztályozni kell. 2. mintapéldánkban ez a helyzet a Magyarország kulcsszó esetén. Ennek ugyan létezik a tezauruszban a pontosan megfelelő deszkriptora, de az önkényuralom időszaka (1849 1867) deszkriptor eleve kifejezi, hogy a Magyarországról van szó. Ezért a Magyarország deszkriptor szerepeltetése a deszkriptorláncban felesleges. Példánkban az eredmény melyet az alábbiakban következő a) e) pontokban magyarázunk el a következő deszkriptorokból áll: 1. vagyonjog, vállalati jog, adatvédelmi jog, jogszabály, önkormányzati vállalat, közületi vállalat 2. önkényuralom időszaka (1849 1867), igazságszolgáltatási személyzet, nemzetiségi összetétel, jogszabályelemzés e) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szükséges, de nem szerepel a tezauruszban. Ez azt eset nem szerepelt a fenti példákban. Ilyenkor megvizsgáljuk, hogy milyen más kifejezések társíthatók a kulcsszóhoz az adott dokumentum összefüggésében, és ezeknek megkeressük az információkereső nyelvi kifejezéseit (deszkriptorait vagy nemdeszkriptorait). Megvizsgáljuk, van-e általánosabb vagy speciálisabb jelentésű deszkriptora [pl. az Asztal hiánya esetén azt, hogy van-e bútor, illetve íróasztal, ebédlőasztal ], egész vagy rész kapcsolata [pl. az Ág hiánya esetén azt, hogy van-e fa a Hadsereg hiánya esetén azt, hogy van-e katona ], valamilyen oksági kapcsolata [pl. a kutya hiánya esetén a házőrzés, ebtenyésztés ], valamilyen egyéb jellemzője [pl. a kutya hiánya esetén az ugatás ]. Ha találunk megfelelő kifejezést, mely az adott szövegkörnyezetben helyettesítheti a kulcsszót (helyette felhasználható), akkor elvégezzük az előbbi a) vagy d) műveletet, attól függően, hogy a talált kifejezés deszkriptor-e vagy nemdeszkriptor. Az előbbi megfontolások alapján talált deszkriptorokból kiindulva tovább is folytatható a legmegfelelőbb deszkriptor keresése: ennek érdekében a deszkriptorcikk vezérszavához tartozó, alatta feltüntetett nem faj (F/A), egész rész (T/P), oksági (R/E) és egyéb rokonsági (X/X) kapcsolatokat vehetjük figyelembe. d) Nincs helyette megfelelő deszkriptor a tezauruszban és nem mondhatunk le a használatáról általános szinten se. Ebben az esetben a kulcsszót deszkriptornak kell javasolni. Ennek érdekében a tezauruszt karbantartó szerkesztőségéhez fordulunk. A második példában szerepelő Etnikai összetétel kulcsszónak nincs megfelelő deszkriptor. Ha a gyűjtőkör olyan, hogy nagyon sok az etnikai összetétellel foglalkozó dokumentumok száma, akkor célszerű lehet az nemzetiségi összetétel deszkriptor fölvétele (azért nem etnikai összetétel formában, mert az etnikum és a nemzetiség között már szabályozva van az utalás a tezauruszban: etnikum helyett a nemzetiség a deszkriptor, s ezért célszerű az összetételek szabályozásakor is ehhez tartani magunkat. A tezaurusz karbantartásával (módosítások, törlések, stb. kérésével) részletesen a 4. fejezetben foglalkozunk. 3. Az adatbázis tezaurusza 3.1 A tezaurusz kezelése A tezauruszt az alkalmazott könyvtári rendszer kezeli. A tezaurusz készítését a RELEX AB tezauruszkezelő rendszerrel végezték, vele a tezaurusz a könyvtári rendszertől függetlenül is kezelhető. Ha az osztályozás céljára manuálisan is
15 használják a tezauruszt, a tezaurusz mindenkori szövegállományából a RELEX AB segítségével lehet nyomtatott változatot közreadni. A betűrendi besorolás a magyar könyvtári szabványoknak felel meg. A nem latin pl. görög betűk a mutatóban és a tezauruszban átírt formában szerepelnek (pl. alfa sugárzás). 3.2 Deszkriptorok és katalógustételek A dokumentum témáját kifejező deszkriptorok összessége alkotja a deszkriptorláncot. A deszkriptorlánc egyetlen deszkriptorból is állhat. Egy dokumentumhoz a mindenkori adatbázis-kezelő rendszer által meghatározott számú deszkriptor tartozhat A témát kifejező deszkriptorokat az adatbázis katalógustételéhez kapcsoljuk. 4. A tezaurusz karbantartása 4.1 A változások A tezaurusz szókincse állandóan változik, ezért szabályozott karbantartási rend szükséges. A karbantartásra a résztvevő könyvtárak számára a tezaurusz szerkesztőség, ill. a szerkesztésre felhatalmazott munkatárs jogosult. Ennek a munkának a biztosítására megfelelő ügyrendet kell létrehozni. A deszkriptorok és deszkriptorok, valamint a deszkriptorok és nemdeszkriptorok közötti nagyszámú összefüggés következtében a legkisebb változtatásnak is messzemenő következményei lehetnek. Egy módosítás számtalan deszkriptorra és nemdeszkriptorra kihathat. Az új kifejezések javaslatakor lehetőleg meg kell adni az új deszkriptorok vagy nemdeszkriptorok forrásaként a megfelelő monográfia, kézikönyv, dokumentum adatait. A karbantartás eredményeként deszkriptorok megnevezése módosulhat vagy deszkriptorok megszűnhetnek, s az addig hozzájuk kapcsolódó katalógustételeket más deszkriptorral kell osztályozni. (A változatás kérését az 5. fejezetben ismertetjük.) A lexikai egységek megnevezésének módosításakor gondoskodni kell arról, hogy az egyes könyvtárak adatbázisrendszerében is módosuljanak a megfelelő kifejezések. Meg kell oldani, hogy a mindenkori adatbázisban kikeressék a módosítandó (vagy törlendő) deszkriptorokat és ennek alapján módosítsák az érintett katalógustételek osztályozását. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, amikor lásd ÉS kapcsolatban álló nemdeszkriptorból deszkriptor lesz. 1. Az ünnepi alkalmakat eddig az ünnepség deszkriptorral osztályozták, és a deszkriptor megnevezése ünnep névre módosult. A megfelelő karbantartási műveletet elvégezve minden katalógustételhez az ünnepség helyett az ünnep fog kapcsolódni. 2. Feltételezett példaként vegyük a következők: az európai integráció nemdeszkriptor helyett eddig az Európai Unió és az integráció deszkriptorokkal kellett osztályozni. Ha ebből a nemdeszkriptorból deszkriptor lesz, akkor a katalógustételek 650-es mezőjében az összes olyan deszkriptorláncban, ahol az Európai Unió és az integráció deszkriptorok együtt szerepelnek, ezeket törölni kell, és a deszkriptorláncba (a 650-es mezőbe) az európai integráció új deszkriptort kell beiktatni. 4.1 Változtatások kérése Változtatáson új felvételt, alak(szöveg) módosítást és törlést értünk. Az osztályozók változtatási igényei többnyire a dokumentumok feldolgozásakor születnek meg. A változtatási javaslat feldolgozása hosszabb időt is igénybe vehet. Ezért adott esetben az osztályozandó dokumentumot, mellyel összefüggésben a változtatási javaslat felmerült, az osztályozónak a lehetséges mértékig fel kell dolgoznia (azaz el kell látnia a lehetséges deszkriptorokkal) és át kell adnia a rendszernek. Ha új deszkriptor kérésére jóváhagyó válasz érkezett vissza, akkor (és csakis akkor, tehát utólag) az osztályozó megkeresi a katalógusból a megfelelő katalógustételt ( bibliográfiai rekordot ) és átvezeti rá a döntés eredményét. Minden egyéb javítást (tehát a tezaurusz besorolási adattárnak, azaz a tezaurusz adatbáziskezelő rendszerrel kezelt álományának) javítását, a deszkriptorok megnevezésének és kapcsolataiknak a módosítását) az adatbáziskezelő rendszert karbantartó munkatársak végeznek el.
16 A változtatások fő típusai: a) Új lexikai egység (deszkriptor vagy nemdeszkriptor) felvétele b) Meglévő lexikai egység megnevezésének módosítása c) Kapcsolat módosítása d) Magyarázat módosítása e) Lexikai egység törlése f) Egyéb javaslat A kérhető változtatások alapelve: Minden változtatásnak meghatározott deszkriptorhoz vagy nemdeszkriptorhoz kell kapcsolódnia Egy esetleg kialakítandó webes karbantartási felület esetén a Köztaurusz webes karbantartási felülete vehető alapul_ http://www.ki.oszk.hu/107/page.php?57 5. A speciális tárgyszavak használata 5.1 Földrajzi és történelemföldrajzi helyek osztályozása 5.1.1 Földrajzi helyek általában ÁLTALÁNOS FÖLVÉTELI SZABÁLYOK A földrajzi nevek fölvételének szabályait a Földrajzi nevek, mint adatbázisrekordok tárgyi hozzáférési pontjai. KSZ/5 című könyvtári és szakirodalmi szabályzat tartalmazza (a továbbiakban KSZ/5). A földrajzi nevek osztályozásával összefüggő további tudnivalók a Geotaurusz és geohistaurusz előszavában találhatók. Földrajzi hely osztályozása csak akkor indokolt, ha a földrajzi hely a dokumentum témája, és e téma fontosnak tekinthető. A kutatás, a fejlesztés, a megbeszélés helyszíne, a gyártmány gyártási helyének megjelölése nem tekintendő a dokumentum tárgyának. Kell például földrajzi deszkriptor: Jogharmonizáció Angliában Egykori felvidéki jogászok Nem kell például földrajzi deszkriptor: Jogharmohizációs konferencia Budapesten jogharmonizáció, Nagybritannia (esetleg még: angolszász jog) Felvidék, jogász (esetleg még: magyar jogtörténet) FÖLDRAJZI MEGJELÖLÉSEK (LÉTESÍTMÉNYEK, AZONOSÍTÓVAL MEGADOTT HELYEK) Közigazgatási egységnél, lakott helynél kisebb helyek, műtárgyak, létesítmények osztályozása Ha a tezauruszban szereplő közigazgatási és egyéb egységnél kisebb egységről van szó, kétféle módon járhatunk el: vagy a tezauruszban szereplő átfogóbb egységgel, vagy az adott speciális névvel osztályozzuk (KSZ/5 szabályzat 3.3.2.1 pontja szerint). Ilyen eset a létesítmények és ház- vagy helyrajzi számmal megadott helyek osztályozása (utcák, terek, autópályák, vasútvonalak, állomások, épületek, gátak, vízlépcsők, lakótelepek és egyéb nagy területre kiterjedő vagy nagy méretű műtárgyak). Az ilyen, földrajzi megjelölésekkel összefüggő előírásokat a KSZ/5 6. pontja tartalmazza. A konkrét műtárgyak, létesítmények neve pl. Budapest. 2. kerület. Széna tér; Budapest. 2. kerület. Margit körút. Átrium mozi). Noha tulajdonnevek, de nem testületi nevek, ezért egységesített besorolási adatnak sem számítanak; a KSZ/5 szabályzaton kívül nincs szabály egységesített névalakjukra. osztályozandó hely osztályozás átfogóbb deszkriptorral osztályozás speciálisan Vác Vác Vác Váci Fő tér Vác Vác. Fő tér Bp., II. kerület Budapest Budapest. 2. kerület Budapest, II. kerület. Széna tér Budapest Budapest, 2. kerület. Széna tér Átrium mozi, Margit körút Budapest Budapest, 2. kerület. Margit körút. Átrium mozi Ezekben az esetekben a földrajzi osztályozást kiegészíthető az adott műtárgy, létesítmény általános nevét kifejező deszkriptorával (pl. tér, mozi, magasépület, erőmű, vízlépcső, vízcsatorna, műhold, űrállomás). Bory-vár vagy esetén: kastély, Székesfehérvár Székesfehérvár. Bory-vár
Bős Nagymarosi vízlépcső vagy Budapesti operaház vagy Budapesti parlament vagy Érsek-kert vagy Győri feketepiac ( lengyelpiac ) vagy János-hegyi kilátó vagy Taszári repülőtér vagy esetén: vízerőmű, duzzasztómű, Bős, Nagymaros Bős-Nagymarosi vízlépcső esetén: színház, Budapest Budapest. Opera esetén: országház, Budapest Budapest. Parlament esetén: park, Eger Eger. Érsek-kert esetén: feketegazdaság, piaci létesítmény, Győr Győr. Feketepiac esetén: kilátó, János-hegy Budapest. János-hegyi kilátó esetén: repülőtér, Taszár Taszár. Repülőtér 17 Házszámok, helyrajzi számok alkalmazása Házszámmal, helyrajzi számmal akkor osztályozunk, ha az adott helyet, vagy az adott helyen álló névtelen épületet kell osztályozni (pl. az épület képét, vagy adott helyen álló épület előtt a helyről készült kép, telekrajz, leírás esetén, vagy ha az adott helyhez jelentős lelet, névtelen rom stb. társul). a Margit körút 47. számon álló, 1945 januárjában felrobbant és teljesen megsemmisült ún. Regent-ház a megépítése idején Budapest. 2. kerület. Margit körút. Regent-ház lakóház keresetlevél e ház telkének helyszínrajza helyrajzi szám nélkül, postacímmel Budapest. 2. kerület. Margit körút 47. birtoktérkép a Margit körút 47. számon álló, 1950-ben felépült új lakóház Budapest. 2. kerület. Margit körút 47. lakóház társasházi alapító okirat Intézmény vagy létesítmény neve mellett a házszámmal vagy helyrajzi számmal való földrajzi helymegjelölés akkor használható, ha a dokumentum a házszámot vagy helyrajzi számot kifejezetten jelöli, vagy az intézmény megjelenítése a házszámmal jelölt postacímmel, ill. helyrajzi számmal szorosan összefügg (az intézmény nevét egységesített testületi névként kell megadni). Ugyanannak a létesítménynek az alábbi neveken 1950-ig az 1. kerületi Győri út 17., utána az 1. kerületi Alkotás utca 48. volt a főbejárata és postacíme, helyrajzi száma pedig 14805: 1884 1925 Vöröskereszt Erzsébet kórháza 1. kerület Győri út 17. 1925 1944 Postás kórház 1. kerület Győri út 17. 1944-1944. 12. 28. Vöröskereszt 204. sz. hadikórháza 1. kerület Győri út 17. 1944. 12. 28. 1948 Vöröskereszt polgári kórháza 1. kerület Győri út 17. 1949. 01. 1949. 06. Budapesti Állami Kórház 1. kerület Győri út 17. 1949. 07. 1949. 12. Győri úti Állami Kórház 1. kerület Győri út 17. 1950 Alkotás utcai Állami Kórház 1. kerület Alkotás utca 48. 1951 1952 Sportklinika és Sportkórház 1. kerület Alkotás utca 48. 1952 Országos Sportegészségügyi Intézet (Sportkórház) 1. kerület Alkotás utca 48. A fentiek alapján néhány osztályozási példa: alaprajz 1890-ből a Sportkórház alapító okirata A TELEPÜLÉSEK MAGYAR NÉVHASZNÁLATA Az 1913-ban törzskönyvezett névalak Vöröskereszt Erzsébet kórháza (Budapest) kórház építészeti terv Budapest. 14805 helyrajzi szám Országos Sportegészségügyi Intézet (Budapest) Budapest. 1. kerület. Alkotás utca 48. kórház alapító okirat A mai Magyarország igazgatási egységei és települései esetén a KSZ/5 szerint a kitüntetett névforma a földrajzi hely nevének hivatalos magyar nyelvű alakja (a kivételekre vonatkozóan lásd a KSZ/5 3.3.1 szakasz példájának lábjegyzetét);
18 ennek hiányában a jelenkori térképészeti gyakorlatban vagy más szakirodalomban elfogadott név magyar nyelvű vagy eredeti nyelvű (helytélő) alakja. Az idegen névalak lásd utalóval kapcsolódik a kitüntetett alakhoz. A történeti Magyarország mai országhatárokon kívül eső területén található települések esetében a kitüntetett névforma az 1913-ban törzskönyvezett településnév (a helyesírásra vonatkozóan lásd a 2.7 szakaszt). Užhorod [cseh név] Uzsgorod [ukrán név] esetén: Užhorod lásd Ungvár legyen: Uzsgorod lásd Ungvár A név fölvétele előtt mindig ellenőrzendő, hogy a deszkriptorként fölveendő név az 1913-ban törzskönyvezett alak? Csicsómezőnek a törzskönyvezés előtt Csicsópolyán volt a neve, a legtöbb dokumentumban ez szerepel. Csicsópolyán esetén: Csicsómező Az idegen nyelvű helyek és igazgatási egységek magyar alakja A településeknél nagyobb igazgatási egységek nevét is magyarul kell fölvenni. Ha a természetföldrajzi helynek van magyar neve, az idegen nyelvű alakját nem vesszük föl nemdeszkriptorként! Ha az idegen nyelvű névváltozat csak az idegen nyelvű igazgatási egység nevében különbözik a magyartól, az idegen névváltozatot nem vesszük föl nemdeszkriptorként! Košice kerület helyett: Kassai kerület A Košický kraj szlovák névalakot nemdeszkriptorként sem vesszük föl! Braşov megye Brassó megye Braşov judeţ lásd Brassó megye TELEPÜLÉSRÉSZEK Külterületi lakott helyek és tájak, határrészek A külterületi lakott helyeket önálló deszkriptorként vesszük föl, a tezauruszban a T (egésze) relációval kapcsolódik a gazdatelepüléshez. Ha a külterületi lakott hely vagy táj, határrész neve homonim, kerek zárójelek között kiegészítő adattal látjuk el. A kiegészítő adat lehetőleg a gazdatelepülés adott esetben egyszerűsített neve. Aranyhegy (Pálmonostora) [Pálmonostora határában fekvő Aranyhegy dűlő] Vaspuszta [Ács külterületi része] Városi erdő (Baja) Városi erdő (Vasvár) Önálló telepek A telep elnevezésű lakott helyeket és településrészeket önálló deszkriptorként vesszük fel a hivatalos névalakban (kötőjellel vagy egybeírva) vesszük fel. Ács-telep [Akasztó külterületi része] Lakótelepek A lakótelep elnevezésű településrészeket kiegészítő adatként vesszük fel, megadva a város nevét, amelyhez tartozik. Ha ugyanabban a városban több van, adott esetben a került nevét is meg kell adni. Százhalombatta. Pannónia-lakótelep Budapest. 20. kerület. Szabótelep Budapest. 21. kerület. Szabótelep Parkok A parkokat kiegészítő adatként vesszük fel, megadva a város nevét, amelyhez tartozik. Ajka. Jubileumi park Budapest. 10. kerület. Barátság-park Kertvárosok A parkokat kiegészítő adatként vesszük fel, megadva a várost, adott esetben a került nevét, amelyhez tartozik,. Pécs. Kertváros de: Esztergom-Kertváros Városnegyedek önálló névvel Azokat a városnegyedeket, melyek neve önmagában tulajdonnév, önálló deszkriptorként vesszük fel a hivatalos névalakban (kötőjellel vagy egybeírva) vesszük fel. Lipótváros Aranyhegy (Budap) [a budai Arany-hegyen levő városrész]
Káposztásmegyer Római-part 19 Városnegyedek nem önálló névvel Azokat a városnegyedeket, melyek neve önmagában nem tulajdonnév, kiegészítő adatként vesszük fel, megadva a várost, amelynek negyede. Székesfehérvár. Alsóváros Győr. Dunaparti-városnegyed Pécs. Gyárváros Debrecen. Egyetemváros de: Miskolc-Egyetemváros de: Vác-Alsóváros A HOMONIM NEVEK Magyarországon belüli homonim nevek Nagyon sok olyan helynév van, melyet korábban előtag nélkül használtak. Szinte minden jelzős helynevünk ilyen. Nem beszélve arról, hogy (különösen határon túli) összetételben is több van belőlük, tehát kellenek ezekre a lásd utalások. A mai Magyarország kisebb földrajzi helyei is sok esetben homonimák. Nevük fölvételekor mindig megvizsgálandó, van-e még másutt is ilyen helynév (az esetek jelentős részében van). Pap-rét [külterületi hely Pilisszentlászó határában] legyen: Pap-rét (Pilisszentlászló) Magyar település olykor külföldi városnévvel is azonos lehet. Elvileg a magyar településnévhez nem kell kerek zárójelek között kiegészítő adat, csak a külföldihez, de ha a külföldi sokkal inkább közismert, a feldolgozók sokszor eltévesztik; ezért ilyenkor célszerű mindkét nevet kiegészítő adattal ellátni. Velence (Fejér megye) Velence (Olaszország) [település Fejér megyében] Külföldi homonim nevek Angol, francia, és különösen spanyol nyelvterületen nagyon gyakori, hogy településnek, kisebb közigazgatási egységnek (körzet, tartomány) és nagyobb közigazgatási egységnek (tartomány, országrész), továbbá természetföldrajzi képződménynek ugyanaz a neve. Például Santa Cruz esetében: Santa Cruz tartomány Argentína Santa Cruz megye Chile Santa Cruz körzet Zöld-foki köztársaság Santa Cruz (Argentina) város Santa Cruz (Bolívia) város Santa Cruz (Brazília, Amazonas szövetségi állam, Alto Solimões mikrorégió, Amatur körzet) város Santa Cruz (Brazília, Amazonas szövetségi állam, Alto Solimões mikrorégió, Benjamin Constant körzet) város Santa Cruz (Chile) város Santa Cruz (Egyesült Államok) város Santa Cruz (folyó) Argentína Számos esetben hibás helyesírású földrajzi név szerepel a dokumentumon, melynek alakját szem szabad szolgaian felvenni. Például a Deseda önmagában pataknév, de előfordulhat a dokementumokban a terjengősebb Deseda patak, ill. a hibás Deseda-patak formában is. A helyes fölvétel: Deseda patak, Deseda-patak esetén: Deseda A MAI ÁLLAMOK IGAZGATÁSI EGYSÉGEI A mai államok igazgatási egységeinek típusneveit a mellékletben szereplő Külföldi igazgatási egységek típusai c. táblázat alapján kell megadni. Az igazgatási egység tulajdonnévi előtagját (a megyék kivételével) -i névalakú jelzős formában vesszük fel (pl. Lipcsei körzet ). Botosány megye Muraköz megye Seine-et-Marne Eperjesi kerület Eperjesi járás (Szlovákia) Bechyněi körzet Boszniai-drinamenti kanton Barancsi kerület Reichenbergi kerület Judeţul Botoşani vagy Botoşani judeţ helyett; Međimurska županija helyett [Horvátország]; Seine-et-Marne département helyett [Franciaország esetében a megye típusnevet nem tesszük hozzá] Prešovský kraj, ill., Eperjes (kerület) helyett; Prešov okres helyett [mivel van történelmi magyar Eperjesi járás kiegészítő nélkül]; Okres Bechyně helyett[a csehországi okres nem járás, hanem körzet]; Bosansko-podrinjski kanton helyett [Bosznia-Hercegovina]; Braničevski okrug helyett [Szerbia]; Reichenberg (kerület) helyett
20 Essex de: London county Essex county helyett [Anglia esetében a county típusnevet nem tesszük hozzá] mivel van London, mint Anglia fővárosa Az idegen nyelvű alak nemdeszkriptorként vehető fel. Nem vesszük fel az idegen nyelvű alakot, ha az alapnév magyarul is és idegen nyelven is ugyanaz. Bechyněi körzet [az idegen nyelvű Bechyněi okres alakot nem vesszük föl!] 5.1.2 Történelemföldrajzi helyek Ha történelemföldrajzi nevet kell fevenni, ezt mindig a Köztauruszból vegyük át. URADALOM, BIRTOK Ha az uradalom, birtok földrajzi névhez kapcsolódik, akkor az adott település vagy területi egység jelzős (többnyire i- betűre végződő) nevével és a uradalom kifejezésekkel együtt kell fölvenni (pl. Siklósi uradalom). Régi okiratok esetén előfordul, hogy a latin cím jelenthet uradalmat és hercegséget vagy grófságot is. Magyarországi esetekben ilyenkor mindig az..uradalom deszkriptorral osztályozzuk. Például a Princip. magnae Glogaviae vom libero domin. Bethlehenensi című okirat esetében a Bethleni uradalom a helyes deszkriptor. 5.1.3 Magyarország és Erdély A tezauruszban a magyar vármegyerendszer dolgában a teljességre törekedtünk. Ehhez annyiszor kellett felvenni a Magyarország deszkriptort, ahány korszaka volt a magyar közigazgatási rendszernek. Ezek a deszkriptorok osztályozásra nem használhatók, csak az a feladatok, hogy egy vezérszó alatt jelenítsék meg az egész-rész reláció alapján az adott igazgatási rendszer vármegyéit. Magyarország M: A mindenkori Magyar Állam, az osztályozás szempontjából beleértve Horvátországot, a bánságokat és más, korábbi korokban magyar uralom alatt álló területeket H: Az egyes történeti korok Magyarországának történelme esetén a korszak deszkriptora használandó. Magyarország 1723 1876 között H: Az ország 1723 1876 közötti közigazgatási beosztása Magyarország 1876 1920 között H: Az ország 1876 1920 közötti közigazgatási beosztása Magyarország 1921 1938 között H: Az ország 1921 1938 közötti közigazgatási beosztása Magyarország 1938 1941(1944) között H: Az ország 1938-1941(1944) közötti közigazgatási beosztása Magyarország (1945)1949 1983(1989) között H: Az ország 1949 1993(1989) közötti közigazgatási beosztása. 1945-1949 között a trianoni határok közé visszakerült államterületen elvileg még éltek a korábbi vármegyenevek Magyarország 1989-től H: Az ország 1989 utáni közigazgatási beosztása Erdély M: A mindenkori Erdély, beleértve az Erdélyi fejedelemséget is a csatolt részekkel (Partium) együtt. 1919 után az osztályozás szempontjából Románia korábban Magyarországhoz tartozó része Erdély 1876-ig H: Az országrész 1987 előtti közigazgatási beosztása (az 1876:XXXIII.tc. alapján újjászervezték a teljes közigazgatást) Erdély 1876 1921 között H: Az országrész 1987 1921 közötti közigazgatási beosztása (az 1876:XXXIII.tc. alapján újjászervezték a teljes közigazgatást) Erdély 1921-től H: Az országrész 1921 utáni közigazgatási beosztása (az impériumváltás után újjászervezték a teljes közigazgatást) Ha a magyar állam és a magyar történelem egyes korszakairól van szó, nem a fenti magyar államneveket, hanem az tezauruszban szereplő magyar történelmi korszakok deszkriptorait kell használni: magyar történelmi korszak (1848 előtt) F történelmi korszak
A T R államalapítás Anjou-kor Árpád-kor honfoglalás honfoglalás előtti kor Hunyadiak kora kalandozások kora magyar őstörténet Rákóczi-szabadságharc reformkor tatárjárás török hódoltság magyar történelem magyar történelmi korszak (1948 után) 21 magyar történelmi korszak (1948 után) F történelmi korszak A 1848/49-es forradalom és szabadságharc 1956-os forradalom fehérterror fordulat éve forradalmak kora Horthy-korszak Kádár-korszak kádári konszolidáció kiegyezés kora koalíciós időszak német megszállás nyilas uralom Osztrák-Magyar Monarchia időszaka önkényuralom időszaka (1849-1867) Rákosi korszak rendszerváltás tanácsköztársaság világháború vége T legújabbkor magyar történelem E magyar történelmi korszak (1848 előtt) X 1945 utáni időszak Magyarország történelmének átfogó tárgyalása esetén a magyar történelem deszkriptort kell használni. Horvátország esetén ilyen csoportosítást nem alkalmaztunk, egyetlen Horvátország deszkriptor alatt szerepeltetjük a történelmi Magyarországhoz tartozó horvátországi vármegyéket. Horvátország M: Az 1723 1876 közötti magyar és az 1992 utáni közigazgatás szerint. Közigazgatási beosztás: 20 megye (zupanije) és a főváros H: 1920 1992. 01. 15-ig lásd "Jugoszlávia". Horvátország térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén is használandó A horvát történelem különféle korszakainak tárgyalásakor tehát mindig a Horvátország deszkriptort kell használni (ez az eljárás érvényes egyébként minden olyan állam esetében is, melynek nincs a tezauruszban valamiféle előzményállama ). Például az 1918 utáni Osztrák állam és a Német Birodalomhoz 1938 1945 között hozzácsatolt Ostmark esetén az Ausztria, 1867 1918 közötti Ausztria esetén az Osztrák Magyar Monarchia, az ennél korábbi Ausztria, ill. Osztrák császárság esetén pedig az Osztrák Császárság használandó. A még korábbi osztrák örökös tartományok, ill. a koraközépkori Ostmark tárgyalása esetén az Ausztria használandó. A római kori tárgyalás esetén az átfogóbb Pannoniae dioecesis, ill. a szűkebb Noricum használandó. Ausztria H: Csak az 1918 utáni Osztrák Állam (beleértve az 1938-1945 közötti Német Birodalomhoz csatolt Ostmark) esetén, ill. akkor használandó, ha Ausztriáról átfogóan, minden történelmi korszakra vonatkozóan van szó A mindenkori Osztrák Állam 1918 után, beleértve az 1938 1945 között a Német Birodalomhoz csatolt Ostmarkot is Az egyes történeti korok Ausztriájának osztályozásakor értelemszerűen az Osztrák Magyar monarchia vagy az Osztrák Császárság használandó, adott esetben együtt az országtörténelem deszkriptorral Az 1804 előtti osztrák örökös tartományok története, művészete, néprajza esetén is az Ausztria deszkriptor használandó, együtt a vonatkozó országtörténelem, ill. művészettörténeti, néprajzi stb. deszkriptorral Az osztrák irodalom története esetén az osztrák irodalom és az irodalomtörténet deszkriptorok használandók
22 Osztrák Magyar Monarchia M: 1867 1918 között H: A monarchia történelme, művészete, néprajza stb. esetén az "országtörténelem", ill. a vonatkozó művészettörténeti, néprajzi stb. deszkriptorral együtt használandó Osztrák Császárság M: 1804 1867 között az osztrák örökös tartományok hivatalos neve. Bár külön oklevél biztosította Magyarország államiságát és alkotmányát, a korabeli osztrák hivatalos felfogás szerint, különösen 1849 1867 között, Magyarország is a tagja volt (Kronland) Pannoniae dioecesis T Nyugatrómai Birodalom P Dalmatia Noricum Pannonia A magyarországi közigazgatási egységek dolgában csak a vármegyék és megyék esetén törekedtünk teljességre. A vármegye nevet az 1921 előtti egységek, a megye nevet az 1949 utáni egységek esetén használtuk. Ha a vármegyének a történelem folyamán változott a neve, akkor az egyes változatokat is fölvettük, és értelemszerűen a közigazgatási egységeket összefoglaló, megfelelő Magyarország deszkriptor alá rendeltük. Pest vármegye M: 1876 előtt Pest Pilis Solt Kiskun vármegye M: 1876 1941(1944) között Pest megye M: (1945)1949 utánt Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye M: 1938 1944 között 5.1.4 A természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek osztályozása A természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek neve általában tartalmaz táj-, hegység-, hegy-, völgy-, folyó-, tó-, mocsár- vagy egyéb földrajzi helynevet. Ezek, ha a tezauruszban szerepelnek, a része vagy egyéb rokonsági relációban kapcsolódnak a természetvédelmi terület, ill. a tájvédelmi körzet nevéhez. Ha van megfelelő nagyobb táj-, hegység- stb. név, akkor mind a tájnév, mind a természetvédelmi terület, ill. tájvédelmi körzet deszriptor, és a tezauruszban össze van kapcsolva. Ha a természetvédelmi terület, ill. tájvédelmi körzet neve egy kisebb hegy, tó stb. nevével kezdődik, akkor a természetvédelmi terület, ill. tájvédelmi körzet a deszkriptor és az önálló kisebb hegy-, tó- stb. név a tezauruszban nem szerepel. Ha a természetvédelmi terület, ill. tájvédelmi körzet egy kisebb hegy, tó stb. nevét a nevén belül tartalmazza, akkor a kisebb hegy, tó stb. neve nemdeszkriptor és lásd utalással kapcsolódik a természetvédelmi terület, ill. tájóvédelmi körzet deszkriptorához. Borsodi-mezőségi tájvédelmi körzet F tájvédelmi körzet T Borsodi mezőség [mivel a tájvédelmi körzet csak része a Borsodi mezőségnek] Jakab-hegy természetvédelmi terület F természetvédelmi terület T Mecsek [mivel a tájvédelmi körzet és a hegy területe lényegében azonos]