Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok Egy digitális szélessávú átvitel struktúrája. Egy digitális alapsávú átvitel struktúrája

Hasonló dokumentumok
Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok Amplitúdó-moduláció. Szélessáv

Számítógépes Hálózatok Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel

Számítógépes Hálózatok ősz Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel

Szignálok, Adatok, Információ. Számítógépes Hálózatok Hálózatok mérete. Unicast, Multicast, Broadcast. Információ. Unicast (pont-pont átvitel)

Számítógépes Hálózatok 2013

Szignálok, Adatok, Információ. Számítógépes Hálózatok Hálózatok mérete. Unicast, Multicast, Broadcast. Információ. Unicast (pont-pont átvitel)

Szignálok, Adatok, Információ. Számítógépes Hálózatok Unicast, Multicast, Broadcast. Hálózatok mérete

Számítógépes Hálózatok 2008

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz

Szignálok, Adatok, Információ. Számítógépes Hálózatok Hálózatok mérete. Unicast, Multicast, Broadcast. Információ. Unicast (pont-pont átvitel)

Számítógépes Hálózatok 2010

Számítógépes Hálózatok 2011

Számítógépes Hálózatok

Számítógépes hálózatok

Számítógépes Hálózatok

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

Számítógépes Hálózatok

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

Vezeték nélküli helyi hálózatok

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

Híradástechnika I. 3.ea

Optoelektronikai Kommunikáció. Az elektromágneses spektrum

Adatátviteli eszközök

HÍRADÁSTECHNIKA. Dr.Varga Péter János

Kommunikációs hálózatok 2

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat

Wireless technológiák Meretei Balázs

Híradástechnika I. 2.ea

OFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben

Számítógépes Hálózatok ősz Rétegmodell, Hálózat tipusok, Fizikai réteg -- digitális kódok, önütemező kódok

Híradástechnika I. 4.ea

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

Hírközléstechnika 2.ea

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 2.ea

Az ISO/OSI Referenciamodell. Számítógépes Hálózatok ősz OSI versus TCP/IP. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Helymeghatározás hullámterjedés alapján - Áttekintés

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

2011. május 19., Budapest UWB ÁTTEKINTÉS

Elektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők

Wireless hálózatépítés alapismeretei

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Vezetéknélküli átvitelben használt modulációs eljárások

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0

1. A vezeték nélküli hálózatok rádiós szabályozása

Cellák. A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Korszerű mobil rendszerek

Csomagok dróton, üvegen, éterben. Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE. BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport

Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra

3G / HSDPA. Tar Péter

Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I.

A vizsgafeladat ismertetése: Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre

Szenzorok jelátvitele

Talián Csaba Gábor Biofizikai Intézet április 17.

Searching in an Unsorted Database

OPT TIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

UWB. Bevezetés Elmélet Alkalmazások

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Digitális mérőműszerek

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Számítógépes Hálózatok 2012

A NEM-IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK. Elektromágneses sugárzások és jellemzőik

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE

NHH sajtótájékoztató Mobilvégzıdtetési-díjak és Versenyélénkítés a mobil-piacon


CÉLKOORDINÁTOROK alkalmazástechnikája CÉLKOORDINÁTOROK FELÉPÍTÉSI ELVE


Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Digitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal

Mobil Informatikai Rendszerek

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése


Register your product and get support at SDV5118P/12. HU Felhasználói kézikönyv

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, május 19., Budapest

Register your product and get support at SDV6123/12. HU Felhasználói kézikönyv


Register your product and get support at SDV5225/12. HU Felhasználói kézikönyv

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

Register your product and get support at SDV6224/12. HU Felhasználói kézikönyv

Választható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Beszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák

2. előadás. Radio Frequency IDentification (RFID)

A fizikai réteg. Hardver építőelemek. Az adat kommunikáció elméleti alapjai

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Számítógépes Hálózatok 2010

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Számítógép hálózatok gyakorlat

Átírás:

Alapsáv és szélessáv Számítógépes Hálózatok 2007 3. Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Alapsáv (baseband) A digitális szignál direkt árammá vagy feszültségváltozássá alakítódik A szignál minden frekvenciával átvitelre kerül Pl. NRZ-vel (feszültség magas = 1, feszültség alacsony = 0) Probléma: Átviteli korlátok Szélessáv (broadband) Az adatok egy széles frekvencia-tartományban kerülnek átvitelre Lehetőségek: Az adatokat egy vivőhullámra tehetjük (Amplitúdó moduláció) A vivőhullámot megváltoztathatjuk (Frekvencia / fázis moduláció) Különböző vivőhullámokat egyidejűleg használhatunk fel 1 2 Egy digitális alapsávú átvitel struktúrája Egy digitális szélessávú átvitel struktúrája Forrás kódolás Redundáns vagy nem releváns információk eltávolítása Pl. vesztéssel járó tömörítéssel (MP3, MPEG 4) vagy vesztés nélküli tömörítéssel (Huffman-kód) kódolás Forrásbitek leképezése csatorna szimbólumokra Esetleg redundancia hozzáadásával, amit a csatorna tulajdonságaihoz igazítunk Fizikai átvitel Fizikai eseményekké konvertáljuk adatforrás adatcél Forrás kódolás Forrás bitek Forrás dekódolás kódolás szimbólumok dekódolás Fizikai átvitel Fizikai vétel Médium MOdulation/DEModulation A csatornaszimbólumok lefordítása amplitudó modulációval fázis modulációval frekvencia modulációval vagy ezek egy kombinációjával adatforrás adatcél Forrás kódolás Forrás bitek Forrás dekódolás kódolás szimbólumok dekódolás Moduláció Hullám formák véges halmaza Demoduláció Fizikai átvitel Fizikai vétel Médium 3 4

Szélessáv Ötlet: A közeg ideális Frekvenciáira koncentrálunk Egy sinus-görbét használunk mint vivőhullámot a szignáloknak Egy sinusgörbe nem tartalmaz információt Az adatátvitelhez a sinusgörbét folyamatosan meg kell változtatni (modulálni) spektrális bővítés által (több frekvencia a Fourier-analízisben) A következő paraméterek változtathatók meg: Amplitúdó A Frekvencia f=1/t T A t Fázis φ -ϕ/2πf Amplitúdó-moduláció Az időben változó szignált s(t) a sinusgörbe amplitúdójaként kódoljuk: Analóg szignál: Amplitúdó-moduláció A szignál folytonos függvénye az időnek Pl. második hosszabb hullámjel (hanghullám) Digitális szignál: Amplitúdó keying A szignál erőssége egy diszkrét halmaz értékeinek megfelelően változik Speciális eset: diszkrét halmaz: {0,1} on/off keying 5 6 Frekvencia-moduláció Fázis-moduláció Az időben változó s(t) szignált a sinus görbe frekvenciájában kódoljuk: Az időben változó s(t) szignált a sinus görbe fázisában kódoljuk: Analóg szignál: Frekvencia-moduláció Az idő folytonos függvénye Digitális szignál Frekvencia-eltolás keying (frequency shift keying, FSK) Pl. egy diszkrét halmaz elemeihez (szimbólumaihoz) különböző frekvenciákat rendelünk Analóg szignál: Fázis-moduláció Nagyon előnytelen tulajdonságok Nem használják Digitális szignál: Fáziseltolás keying (phase-shift keying, PSK) Pl. egy diszkrét halmaz elemeihez különböző fázisokat rendelünk 7 8

PSK különböző szimbólumokkal Amplitúdó- és fázis-moduláció Fáziseltolódások nagyon könnyen felismerhetők a fogadó által Egy diszkrét halmaz különböző szimbólumainak a kódolása nagyon egyszerű Használjunk pl. π/4, 3/4π, 5/4π, 7/4π fáziseltolást (4 szimbólumhoz) Rika: 0 fáziseltolás (szinkronizáció miatt) 4 szimbólum esetén az adatráta kétszer akkora mint a szimbólumráta Ezen módszer neve Quadrature Phase Shift Keying (QPSK) Amplitúdó- és fázis-moduláció kombinálható Pl.: QAM-16 (Quadrature Amplitude Modulation) 16 különböző fázis-amplitúdó kombinációt használunk, minden szimbólumhoz egyet Minden szimbólum 4 bitet kódol (2 4 = 16) Az adatráta tehát négyszer akkora, mint a szimbólumráta 180 9 10 Digitális és analóg szignálok összehasonlítása Digitális átvitel Diszkrét szignálok véges halmaza Pl. feszültség értékek / áramerősség értékek véges halmaza Analóg átvitel Szignálok végtelen (folytonos) halmaza Pl. a szignál a feszültségnek vagy az áramerősségnek felel meg a vezetékben Digitális szignálok előnyei: Lehetőség van a vételpontosság helyreállítására és az eredeti szignál rekonstruálására Analóg átvitel esetén fellépő hibák önmagukat felerősíthetik Bithiba gyakoriság és szignál-zaj arány Minél nagyobb a szignál-zaj arány (signal-to-noise ratio - SNR), annál kevesebb hiba lép fel Bithiba gyakoriság (bit error rate - BER) A hibásan fogadott bitek részaránya Függ a szignál erőségétől, a zajtól, az átviteli sebességtől, a felhasznált módszertől A bithiba (BER) tipikusan függ a szignál-zaj aránytól (SNR) Pl.: DPSK (differential phase-shift keying) 11 12

Fizikai médiumok Sodort érpár (Twisted Pair TP) Vezetékhez kötött átvitel Rézvezeték sodort érpár (twisted pair) Rézvezeték Koaxiális kábel Üvegszál Vezeték nélküli átvitel Rádióhullám Mikrohullám Infravörös Fényhullámok (a) Category 3 UTP. (b) Category 5 UTP. 13 14 Koaxialkabel Optikai kábel (üvegszál). Snellius törvénye: Elhajlás és tükröződés a levegő/üveg határon különböző szögeknél A fény a tükrözödés miatt az üvegben marad teljesen 15 16

Fény átvitele üvegszálon Infravörös fény elnyelődése az üvegszálban Üvegszál (a) Egy egyszerű szál oldalnézete (b) Egy hármas-üvegszálköteg metszete 17 18 Optikai hálózatok Optikai hálózatok Üvegszál gyűrű aktív ismétlőkkel (repeater-ekkel) Egy passzív csillagkapcsolat egy optikai hálózatban 19 20

Az elektromágneses spektrum Vezetékhez kötött átviteli technikák twisted pair koaxiális kábel optikai üvegszál 10 3 10 5 10 7 10 9 10 11 10 13 10 15 hosszúhullámú rövidhullám rádio középhullámú TV rádió mikrohullám Nem vezetékhez kötött átviteli technikák infravörös látható fény Hz Frekvencia tartományok LF (Low Frequency) = LW (Langwelle) = hosszúhullám MF (Medium Frequency) = MW (Mittelwelle) = középhullám HF (High Frequency) = KW (Kurzwelle) = rövidhullám VHF (Very High Frequency)= UKW (Ultrakurzwelle) = ultrarövidhullám UHF (Ultra High Frequency) SHF (Super High Frequency) EHF (Extra High Frequency) UV Ultraibolya fény X-ray Röntgensugár 21 22 Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz VHF/UHF mobil kommunikáció Problémák az antenna hossza miatt SHF irányított antennák, Satellit-kommunikáció Vezetéknélküli (Wireless) LAN: UHF-tól SHF-ig Tervben: EHF Látható fény Kommunikáció Laser által Infravörös TV távirányító Lokális LAN zárt irodákban Rádió hullámok terjedési tulajdonságai A vákuumban egyenes vonalon terjed Vétel erőssége 1/d² -tel arányosan csökken (vákuumban) A gyakorlatban magasabb kitevő szerint: d 4 vagy d 5 Korlátok: elnyelődés a levegőben (főleg HF, VHF) árnyékolás tükröződés szóródás kis akadályokon elhajlás az éleknél 23 24

Rádió hullámok terjedési tulajdonságai Rádió hullámok terjedési tulajdonságai VLF, LF, MF-hullámok követik a föld görbületét (1000 km-ig VLF esetén) áthatolnak az épületeken HF, VHF-hullámok a talajban elnyelődnek az ionoszféra által 100-500 km magasan tükröződnek 100 MHz fölött a hullámterjedés egyenes vonalú az épületeken alig hatol át jó fókuszálás 8 GHz fölött az eső elnyeli Több úton terjedés (Multiple Path Fading) A szignál tükröződés, szóródás és elhajlás miatt több úton érkezik meg a fogadóhoz Ez az interferencia időbeli szétszóródásához vezet Hibás dekódolás Szignál gyengülés Mobilitásból adódó problémák Rövid idejű megszakadások (Fast Fading) más átviteli hullám Különböző fázishossz A vételi erőség lassú megváltozása (Slow Fading) A küldő és a fogadó közötti távolság csökkenése, növekedése miatt 25 26 A médium többszörös használata Tér-multiplexálás (SDM) Az átviteli csatornák párhuzamos és exklusiv használata Pl. külön vezetékek/cellák/irányított antennák Frekvencia-multiplexálás (FDM) Egy frekvenciatartományban több szignált viszünk át Különböző küldőkhöz különböző frekvenciát rendelünk Idő-multiplexálás (TDM) Különböző küldők időben eltolva küldik a szignálokat Hullámhossz-multiplexálás (WDM) Optikai frekvencia-multiplexálás üvegkábelen való átvitelhez Kód-multiplexálás (CDM) Csak mobil kommunikációban (UMTS): A szignálokat ortogonális kódokban kódoljuk, amelyeket egyszerre küldhetünk egy frekvencián Dekódolás átfedés esetén is lehetséges Tér A tér felosztása (Space-Multiplexing) A távolságból adódó vétel gyengülésének kihasználása különböző cellák párhuzamos működtetéséhez celluláris hálózatok Irányított antennák használata irányított kommunikációhoz GSM-antennák irányított karakterisztikával Irányított átvitel parabolaantenával Laser kommunikáció Infravörös kommunikáció 27 28

Frekvencia A sáv felosztása frekvencia tartományokra (Frequency-Division) Csatornák kiterjesztése és hopping Direct Sequence Spread Spectrum (DSSS) XOR a szignálokon egy (magasabb adat rátájú) véletlen bitsorozattal mind a küldő mind a fogadó által (rokon a kódmultiplexálással) Idegen szignálok háttérzajként jelentkeznek Frequency Hopping Spread Spectrum (FHSS) Frekvenciaváltás pszeudo-véletlenszámok alapján Két verzió Gyors váltás (fast hopping): átviteli bitenként több frekvenciaváltás Lassú váltás (slow hopping): Több átviteli bit frekvenciánként Idő Időosztás (Time-Division) A küldő-/fogadócsatorna időbeli felosztása Különböző résztvevők exkluzív időintervallumokat (time slot) kapnak a médiumon Pontos szinkronizáció szükséges Koordináció vagy merev felosztás szükséges 29 30 Kód CDMA (Code Division Multiple Access) pl. UMTS (Universal Mobile Telecommunications System) Ortogonalis chip kódok Példa: Résztvevő A chip kódja: u=(+1,+1) 0 : (-1,-1) 1 : (+1,+1) Résztvevő B chip kódja: v=(+1,-1) 0 : (-1,+1) 1 : (+1,-1) A küld 0-t, B küld 1-t: Eredmény: (0,-2) A kódjával: (0,-2) (+1,+1) = (-u+v) u = -u u = -2 B kódjával: (0,-2) (+1,-1) = (-u+v) v = v v = +2 ( A 0-t küldött) ( B 1-t küldött) 31