KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 24., 14:00

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004

Átírás:

Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Fontos tudnivalók A javítás során fel kell tüntetni a részmegoldásért járó részpontszámokat, és meg kell jelölni az előforduló hibákat és tévedéseket. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni! 2. Logikai vagy számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén! A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni! 3. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 4. A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése, a mellékszámításokat, a felhasznált képleteket is fel kell tüntetni! 5. Igaz-hamis kérdéseknél önmagában az I vagy a H megjelöléséért 1 pont jár. A hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért 1 pont adható. (A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, de szakmailag kifogástalan indoklásért is teljes pontszám adható.) 6. A feladatoknál többféle megoldás lehetséges. A javítási útmutatóban közölt eljárástól (szöveges megnevezéstől) eltérő megoldások is lehetnek teljes értékűek, ezekért is teljes pontszám jár. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. írásbeli vizsga 0921 2 / 11 2010.május 14.

TESZT JELLEGŰ KÉRDÉSSOR I. Feleletválasztós kérdések 10 x 1 = 10 pont Az alábbi feladatoknál húzza alá a helyes választ! 1.1 A termelési lehetőségek görbéje függvény két tengelyén a.) két termék helyezkedik el. b.) a munkaerő és tőkeállomány helyezkedik el. c.) a termelés mennyisége és az idő helyezkedik el. 1.2. Termelési tényező lehet a.) a munka. b.) a tőke. c.) a munka és a tőke is. 1.3. A profitmaximalizálás feltétele, hogy a.) az átlagköltség és a piaci ár között a lehető legnagyobb legyen a különbség. b.) a határköltség megegyezzen a határbevétellel. c.) a határköltség megegyezzen az átlagköltséggel. 1.4. A vállalkozó jövedelme a.) a kamat. b.) a bérleti díj. c.) a profit. 1.5. Az externália a.) egy tevékenység társadalmi és egyéni megítélése közötti különbségből fakad. b.) mindig káros a társadalom számára. c.) többletterhet jelent a környezetnek. 1.6. A magánszektor a.) a háztartási szférát jelenti. b.) a vállalati szférát jelenti. c.) a háztartási és vállalati szférát együtt jelenti. írásbeli vizsga 0921 3 / 11 2010.május 14.

1.7. Az autonóm adók összegének növekedése a.) növelően hat az egyensúlyi jövedelemre. b.) növelően hat a fogyasztásra. c.) csökkentően hat az egyensúlyi jövedelemre. 1.8. A pénz fizetési eszközként funkcionál, amikor a.) kifizetem az élelmiszerüzletben a vásárolt áruk ellenértékét. b.) munkabért fizetek az alkalmazottaimnak. c.) összehasonlíthatóvá teszi a termékek értékét. 1.9. Az árszínvonal növekedése a.) a reálpénzkínálatot csökkenti. b.) a reálbért csökkenti. c.) a reálpénzkínálatot és a reálbért is csökkenti. 1.10. A valuta a.) külföldi fizetőeszközre szóló követelés. b.) egy ország törvényes fizetőeszköze a nemzetközi forgalomban. c.) az a.) és a b.) pont is igaz. II. IGAZ HAMIS ÁLLÍTÁSOK 10 x 2 = 20pont A következő állításokról el kell döntenie, hogy igazak-e (I) vagy hamisak (H)! Írja a megfelelő betűt az állítás mellett lévő kipontozott helyre! Válaszát röviden indokolja, igaz állítás esetén is! 2.1. Gossen I. törvénye a fogyasztók optimális jövedelemelköltésével foglalkozik. H.. Hamis, mert Gossen I. törvénye a csökkenő élvezetek vagy határhaszon, ill. a csökkenő hozadék törvénye. A fogyasztók optimális jövedelemelköltésének feltételeivel Gossen II. törvénye foglalkozik. 2.2. Ha egy termék piacán adott piaci ár mellett a kínálat mennyisége nagyobb, mint a keresett mennyiség, akkor a piaci ár az egyensúlyi árnál magasabb. I.. Igaz, mivel ebben az esetben a piacon túlkínálat van, és ilyenkor a piaci ár az egyensúlyi ár felett van, épp ezért kisebb a keresett mennyiség, mint a kínált. írásbeli vizsga 0921 4 / 11 2010.május 14.

2.3. Egy termelési tényező felhasználása akkor optimális, ha a tényező határköltsége megegyezik a tényező árával..h.. Hamis, mert egy tényező felhasználása akkor optimális, amikor a tényező határköltsége megegyezik a tényező határtermék-bevételével. 2.4. Amíg a termelési függvény emelkedik, addig az átlagtermékfüggvény is növekvő.. H.. Hamis, mert az átlagtermék csak addig emelkedik, míg az átlagtermék meg nem egyezik a határtermékkel. Ettől a ponttól az átlagtermék csökken. (Az origóból a termelési függvényhez húzott érintőegyenes érintési pontjánál éri el az átlagtermék a maximumát, utána csökken, bár a termelési függvény még nő.) 2.5. A természetes monopólium a természeti erőforrások birtoklása miatt jött létre. H Hamis. A természeti erőforrások birtoklása miatt létrejött monopóliumokat természeti monopóliumnak nevezzük, míg a természetes monopólium létrejötte a piac kis mérete, azaz az optimális üzemméret kialakulása miatt történik. 2.6. A GDP tartalmazza a felhasznált anyagok, a folyó termelő ráfordítások értékét. H Hamis, mert a bruttó kibocsátás (GO) tartalmazza a felhasznált anyagok értékét, a GDP már nem. 2.7. A beruházás nagysága az adott évi makrojövedelemtől függ. H Hamis. A beruházás független az adott évi jövedelemtől, mivel csak a kamatlábtól és a vállalkozások profitvárakozásaitól függ. 2.8. Kétszintű bankrendszerben a központi bank kereskedelmi banki tevékenységet és pénzmennyiség-szabályzó tevékenységet is folytat. H. Hamis. Kétszintű bankrendszerben a központi bank kiemelkedik a kereskedelmi bankok közül, és nem lát el kereskedelmi banki tevékenységeket. 2.9. A makrojövedelem növekedése megnöveli a pénzkeresletet is. I.. Igaz. Ha nő a makrojövedelem (Y), akkor a pénzkeresleti függvény jobbra, felfelé tolódik el. 2.10. A behozatali vámok kizárólagos célja az állami bevételek növelése. H.. Hamis. A vámok célja lehet pl. a hazai termelők védelme, a protekcionizmus is. írásbeli vizsga 0921 5 / 11 2010.május 14.

III. DEFINÍCIÓK Határozza meg az alábbi fogalmakat! 10 x 2 = 20 pont 3.1. Keresleti függvény: Leírja a termék lehetséges árai és a keresett mennyiségei között meglévő számszerű összefüggést. Megmutatja, hogy az összes vásárló mennyit akar és képes vásárolni az adott termékből különböző árak mellett. A keresleti függvény megmutatja a keresett mennyiséget az ár függvényében. 3.2. Rövid táv: A rövid táv az az időperiódus, amely alatt a vállalat egy vagy több termelési tényező változtatásával reagálhat a piaci változásokra, miközben legalább egy termelési tényező változatlan marad. 3.3. Üzemszüneti pont: Az üzemszüneti pont az átlagos változó költségek minimuma, mivel ez alatti határbevétel esetén már a vállalat változó költségei sem térülnek meg. 3.4. A részvény: A részvény lejárati idő nélküli értékpapír, amely a vállalat vagyonának egy tulajdoni hányadát testesíti meg, tulajdonosát különböző jogokkal ruházza fel. 3.5. Belső kamatláb: A belső kamatláb az a szám, amely megmutatja, hogy egy tőkebefektetés évi hány százalék kamatot hoz a vizsgált időtávban. 3.6. A külkereskedelmi mérleg: A nemzetközi termékforgalom egyenlege. 3.7. Az infláció: Az infláció tartós és általános árszínvonal-emelkedést jelent. 3.8. Refinanszírozási kamatláb: A refinanszírozási kamatláb az a kamatláb, amely fejében a kereskedelmi bankok hitelt vehetnek fel a központi banktól. Változtatásával a központi bank befolyásolhatja a pénzkínálatot. 3.9. Szerkezeti vagy strukturális munkanélküliség Szerkezeti vagy strukturális munkanélküliség akkor alakul ki, amikor a munkaerőkereslet és a munkaerő kínálata összetételében tér el egymástól. 3.10. Megtakarítási határhajlandóság: Kifejezi, hogy a gazdasági szereplők a többletjövedelemnek hány százalékát fordítják megtakarításra. írásbeli vizsga 0921 6 / 11 2010.május 14.

IV. SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI FELADATOK 50 pont 1. feladat 8 pont Az alábbi táblázat különböző technológiákat mutat be, amelyek mellett a kibocsátás azonos. Technológiák A B C D E F Munkaerő (fő) 10 8 8 6 5 3 Gépek száma (db) 2 2 3 4 4 6 Feladat: 1.1. Határozza meg a technikailag hatékony eljárásokat! Írja betűjelüket a kipontozott részre! A technikailag hatékony eljárások a B,E,F.. betűjelű eljárások. (Legalább két helyes eljárás betűjeléért 1 pont, három helyes eljárás betűjeléért adható.) 1.2. Határozza meg a gazdaságilag hatékony eljárásokat, ha a munkaerő ára P L = 4 000 Ft/nap, a gépek költsége pedig P K = 10 000 Ft/nap. Írja betűjelét a kipontozott részre! (Számításait jelölje ki!) A gazdaságilag hatékony eljárás a B.. betűjelű eljárás. 1 pont Költségek: B: 8 x 4 000 + 2 x 10 000 = 52 000 Ft/nap E: 5 x 4 000 + 4 x 10 000 = 60 000 Ft/nap F: 3 x 4 000 + 6 x 10 000 = 72 000 Ft/nap 3 x 1 = 3 pont 1.3. Mit gondol, ha a munkaerő ára jelentősen emelkedik, akkor az milyen hatással lesz a technológia összetételére a gazdaságosság szempontjából? A gazdaságilag hatékony technológiában feltehetőleg nőni fog a gépek száma, és csökkenni a munkaerő aránya. írásbeli vizsga 0921 7 / 11 2010.május 14.

2. feladat 2 Kovács Géza a 2007 év végén nagyobb összeget nyert a lottón. Úgy döntött, hogy korábbi munkaviszonyát felmondja, és kiskereskedelmi vállalkozásba kezd. Tevékenységét 2008. január elején elkezdte, a gazdasági tevékenység adatairól a következő információkat adta át Önnek: Az üzlet bérleti díja: 120 000 Ft/hó Rezsiköltségek: 70 000 Ft/hó Berendezési tárgyak vásárlása: 2 000 000 Ft, amit 5 év múlva tervez kicserélni. Induló árukészlet értéke (3 500 000 Ft), megegyezik a zárókészlet értékével. Összes árubeszerzés értéke: 22 400 000 Ft az év során. Kovács Géza korábbi munkabére: 180 000 Ft/hó volt. Az induláshoz szükséges tőkéből (1 havi bérleti díj, 3 havi kaució, a nyitókészlet értéke és a berendezés) 2 millió Ft-ot 7%-os kamatozású állampapírok eladásával teremtettek elő. A fennmaradó összeget a nyereményből finanszírozták, amit ha bankba tettek volna, évi 9%-os kamatot kaphattak volna. Éves árbevétel: 31 500 000 Ft volt. Feladat: 2.1. Számítsa ki, hogy mennyi a(z) - explicit ktg, - implicit ktg, - gazdasági ktg, - gazdasági profit, - normál profit, - számviteli ktg, - számviteli profit! Megoldás: - explicit költség: 3 pont 12 x (120 000 + 70 000) + 22 400 000 = 24 680 000 Ft - implicit költség: Értékcsökkenés, mint elszámolható implicit költség: 2 000 000 / 5 = 400 000 Ft Az induláshoz szükséges tőke: 4 x 120 000 + 2 000 000 + 3 500 000 = 5 980 000 Ft Alternatív költség, mint el nem számolható implicit költség: 180 x 12 + 2 000 000 x 0,07 + 3 980 000 x 0,09 = 2 658 200 Ft 3 pont Összes implicit költség: 400 000 + 2 658 200 = 3 058 200 Ft 1 pont írásbeli vizsga 0921 8 / 11 2010.május 14.

- gazdasági költség: 24 680 000 + 3 058 200 = 27 738 200 Ft - gazdasági profit: 1 pont 31 500 000 27 738 200 = 3 761 800 Ft - számviteli költség: 24 680 000 + 400 000 = 25 080 000 Ft - számviteli profit: 1 pont 31 500 000 25 080 000 = 6 420 000 Ft 2.2 Válaszoljon az alábbi kérdésekre: Mennyi lesz az adóköteles eredmény összege? Az adóköteles eredmény (a számviteli profit) 6 420 000 Ft lesz. Megérte-e belekezdenie Kovács úrnak a vállalkozásba? Válaszát indokolja! (Helyes válasz 1 pont, indoklás!) 3 pont Igen, mivel 3 761 800 Ft-tal több jövedelemhez jut, mintha a korábbi munkahelyén marad és a befektetéseit tovább kamatoztatja. 3. feladat 7 pont Egy nemzetgazdaságban a bruttó hazai termék értéke 25 000 egység. Az amortizáció 2 500. A külföldi szereplők hazai jövedelme 830, a hazai szereplők külföldi jövedelme 780. A gazdaságba 520 egység transzfer érkezett, míg más országoknak 370 transzfert juttattak. Számítsa ki a következő mutatókat! a.) GNDI b.) Bruttó nemzeti jövedelem c.) Nettó hazai termék d.) NNI e.) Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem a.) Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 25 000 + 780 830 = 24 950 b.) GNDI 24 950 + 520 370 = 25 100 írásbeli vizsga 0921 9 / 11 2010.május 14.

c.) Nettó hazai termék (NDP) 25 000 2 500 = 22 500 d.) NNI 24 950 2500 = 22 450 vagy 22 500 + 780 830 = 22.450 e.) Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (NNDI) 25 100 2 500 = 22 600 vagy 22 450 + 520 370 = 22 600 1 pont 1 pont 1 pont 4. feladat 13 pont Egy makrogazdaság következő adatai ismertek: Jövedelem: 9 000, a vállalati szféra 5 900 egység munkabért fizet a háztartásoknak, a háztartás az államtól 1 640 egységnyi transzfert kap és adóként 960 egységet fizet be a költségvetésbe. A fogyasztás 6 400, a vállalati szféra 2 200 adót fizet. Az állami költségvetés deficites, a deficit összege 300. Feladat: 4.1. Írja fel a gazdaság jövedelemáramlását bemutató folyótétel számlákat! 5 pont (Minden számla 1 pontot ér, ha minden tételt feltüntettek és a megfelelő oldalon szerepelnek a számlán.) Háztartás folyótétel számla Vállalat folyótétel számla Állam folyótétel számla C = 6 400 W = 5 900 W = 5 900 Y = 9 000 Tr h = 1 640 T h = 960 T h = 960 Tr h = 1 640 T v = 2 200 S á = 300 T v = 2 200 S h = 180 S v = 900 G = 1 820 Σ =7 540 Σ =7 540 Σ = 9 000 Σ = 9 000 Σ = 3 160 Σ = 3 160 Árupiac folyótétel számla Tőkepiac folyótétel számla Y = 9 000 C = 6 400 I = 780 S h = 180 G = 1 820 S á = 300 I = 780 S v = 900 Σ = 9 000 Σ = 9 000 Σ = 780 Σ = 780 írásbeli vizsga 0921 10 / 11 2010.május 14.

4.2. Mekkora a G, I, Sv, Sh értéke? Sh = (5 900 + 1 640) (6 400 + 960) = 180 Sv = 9 000 (5 900 + 2 200) = 900 G = (960 + 2 200) (1 640 300) = 1 820 I = 180 300 + 900 = 780 írásbeli vizsga 0921 11 / 11 2010.május 14.