A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG
A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket, másrészt a környezet elhasználódásának leküzdése úgy, hogy közben ne mondjon le az emberiség sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.
Az igazság órája
Az üvegházhatású gázok Azokat a gázokat nevezzük üvegházhatású gázoknak, amelyek a Föld légkörében elnyelik a hőenergiát, és így előidézik az üvegházhatást. Ezek: szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, freonok
Az üvegházhatású gázokat és azok egymáshoz viszonyított erőssége: CO 2 széndioxid CH 4 metán N 2 O dinitrogé n- oxid CFC-12 koncentrá ció (1994) relatív erősség légköri tartózkod ási idő (év) 358 ppm 1720 ppb 312 ppb 0,27 ppb 1 21 310 9700 50-200 12 120 12
Globális felmelegedés?
A STERN-JELENTÉS 2006 október 30-án adták ki az ún. Stern-jelentést. Ettől kezdve ezt a problémát már nem lehet azzal elütni, hogy túlzásra hajlamos zöldek riogatják a világot. Sir Nicholas Stern, a Világbank egykori vezető közgazdásza gazdasági számításokkal támasztja alá, hogy az éghajlatváltozás még ebben az évszázadban a gazdasági világválsághoz hasonló mértékű összeomláshoz vezethet. Valószínűleg néhány évtizednyi időnk van az éghajlatváltozás megállítására, utána már késő lesz. A világ bruttó nemzeti termékének 1%-át, vagyis évente mintegy 350 milliárd dollárt a klímaváltozás megfékezésére fordítani. A több üvegházhatású gázt kibocsátó gazdag országoknak a probléma megoldásából is nagyobb részt kell vállalniuk.
Az AL GORE-könyv
AL GORE, a szerző ajánlása: Bolygónk minden szögletében szárazföldön és vízen, az olvadó jégben és az eltűnő hóban, hőhullámok és aszályok idején, a hurrikánok szemében és a menekültek könnyeiben annak cáfolhatatlan bizonyítékait láthatjuk, hogy a természeti folyamatok alaposan megváltoznak. Azt remélem, hogy akik elolvassák a könyvet, és megnézik a filmet, ugyanazt fogják érezni, amit én már régóta: a globális felmelegedés nem csak a tudományról szól, és nem csak politikai téma. Valójában erkölcsi kérdés.
Milyen intézkedések történtek?. Kiotói Egyezmény - 1997 2005. február 16- án lépett életbe
Poznani klímacsúcs - 2008. december
Levelek a koppenhágai klímacsúcs résztvevőihez "Nincsen B-bolygónk! MOST érkezett el az ideje, hogy cselekedjünk, nem holnap! Maria Aurelia, Szlovénia "A megbánás nem alternatíva. Egy 'elnézést' nem ment meg életeket. Aki jegyet váltott magának a hatalomhoz, annak felelősséget kell vállalnia, hogy érvényesíti akaratát. Deahdra Cummings, USA "Remélem, megegyeznek Koppenhágában, mert én olyannak szeretem az éghajlatot, amilyen most! Malin Johansson, Svédország
2009. december- koppenhágai ENSZ klímakonferencia
Yucatán-félsziget partján, Mexikóban tartott konferencia 2010. november
A KILIMANDZSÁRÓ jégsapkája
Bizonyíték a globális felmelegedésre
1. Szélsőséges éghajlat Tudósok becslései szerint az elkövetkezendő 50-100 évben akár 5-6 Celsius- fokkal is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. Általában jellemző lesz a szélsőséges időjárásban: - gyakori aszályok - árvizek - rendkívüli csapadékok és hóviharok - hurrikánok - szökőárak - földcsuszamlások - korábban termékeny területek sivataggá válhatnak, emiatt fokozódik az éhínség
Gyakori aszályok
Rendkívüli időjárás
Rendkívüli időjárás
Egyre gyakoribbak a tornádók
Szökőár
Árvizek
Éhínség
2. Kipusztulásra ítélt fajok A legnagyobb veszély az állatvilágot fenyegeti. A felmelegedés miatt fokozatosan olvadni kezdenek a Föld déli és északi pólusán található vastag jégsapkák. Sok sarkvidéki állat természetes élettere ez a hely, itt tudják fenntartani magukat. Ha beszűkül a ragadozók vadászterülete, kevesebb zsákmányt tudnak elejteni, így kevesebb zsírréteget tudnak felhalmozni az ínségesebb időkre. Ez rövidesen a pusztulásukhoz vezet.
3. Lakhatatlan területek Nemcsak az állatvilágot, hanem az embert is komoly veszély fenyegeti. A jégtakaró olvadása miatt emelkedik a tengervíz szintje, így a szárazföldi területek víz alá kerülhetnek. Tudósok szerint Hollandia teljesen víz alá kerülhet, ha ilyen mértékben folytatódik a globális felmelegedés, de például 180 amerikai nagyvárost is.
4. A tengerek savasodása A felmelegedés a vizeket is érinti. Ha a tengerek és óceánok felmelegednek, megváltozik a kémhatásuk, az pedig kihat a bennük élő állatokra és növényekre. Nem tudják kiválasztani a vázuk számára szükséges meszet a megváltozott összetételű vízből, így ők is a kipusztulás szélére sodródnak, ugyanígy a velük táplálkozó állatok, például több halfaj és a fókák is.
5. A klímaváltozás kedvez a halálos vírusok elterjedésének A kutatók állítása szerint a klímaváltozás egyik következménye lehet a halálos tizenkettő -ként ismert járványok földrajzi elterjedése A halálos tizenkettő (madárinfluenza, babézia, kolera, ebola, paraziták, pestis, Lyme-kór, vörösár, Rift Valley-láz, álomkór, tuberkulózis, sárgaláz)
Kolera baktérium
A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni." Sir David Attenborough
Ne felejtsük: az óra ketyeg! Nem várhatunk: cselekedni KELL! Köszönöm a figyelmet!
Vangelis: Álom a természet ölén Ugrás A Természet - pár sor az emberiséghez Ugrás Üdvözlet Emberi Himnusz Ugrás Ugrás