Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisgyermek Szociális Intézmények SZAKMAI PROGRAM (2011 2015)
A BÖLCSŐDE ADATAI Az intézmény neve: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Székhelye: 7622 Pécs Vargha Damján utca 2. Telephelye: Cseperedő bölcsőde Címe: 7632 Pécs Ajtósi Dürer utca 1. Telefon/fax:72/ 252 399 Mobil: 06/305757-654 E-mail: cseperedo@kszipecs.hu Honlap: www.kszipecs.hu Fenntartó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A bölcsőde vezetője: Tőkéné Gungl Anikó 2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 5 1. Az intézmény minőségpolitikája... 5 2. Bölcsődénk pedagógiai hitvallása 6 3. HELYZETELEMZÉS.. 6 3.1. A bölcsőde és környezete... 6 3.2. Az szolgáltatás területe, a szolgáltatást igénybevevők célcsoportja és összetétele... 6 3.3. Az intézmény alapfeladatai és egyéb szolgáltatásai... 8 3.4. A szolgáltatás igénybevételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája... 8 3.5. Érdekképviseleti fórum működtetése.9 3.6. A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme.10 3.7. Bölcsődénk személyi feltételei... 11 3.8. A szolgáltatást végzők szakmai felkészültségének biztosítása... 12 3.9. Bölcsődénk tárgyi feltételei... 12 NEVELÉSI, GONDOZÁSI PROGRAM... 13 1. Nevelő, gondozó munkánk célja.. 13 2. Nevelő, gondozó munkánk alapelvei... 13 2.1. Családi nevelés elsődlegességének tisztelete.. 14 2.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve... 14 2.3. Az egyéni bánásmód elve... 14 2.4. A nevelés és gondozás egységének az elve... 15 2.5. A stabilitás elve 15 2.6. Az aktivitás, az önállóság segítésének az elve 15 2.7. Az egységes nevelő hatások elve 15 3. Nevelő, gondozó munkánk feladatai... 16 3.1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód kialakítása... 16 3.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése 16 3
3.3. A megismerési folyamatok fejlődésének a támogatása... 17 4. Nevelő, gondozó munkánk megszervezésének elvei 18 4.1. Kapcsolattartás a szülőkkel 18 4.2. Saját kisgyermeknevelő rendszer... 18 4.3. Gyermekcsoportok szervezése.. 19 4.4. Napirend.... 19 4.5. A bölcsőde kapcsolata más intézményekkel.. 20 5. A bölcsődei nevelés, gondozás főbb helyzetei... 20 5.1. Tanulás 20 5.2. Játék... 21 5.3. Gondozás... 22 6. Kiemelt nevelési, gondozási feladatok... 22 6.1. Személyes kapcsolat... 22 NEVELÉSI PROGRAMUNK..... 24 GYERMEKVÉDELEM.... 25 A MÁSSÁG ELFOGADÁSA ÉS ELFOGADTATÁSA... 26 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS... 26 DOKUMENTÁCIÓ... 27 A BÖLCSŐDE ALAPELLÁTÁSON TÚLI SZOLGÁLTATÁSAI... 27 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS... 28 HÁZIREND... 29 MELLÉKLETEK... 33 4
BEVEZETŐ A bölcsőde helyi nevelési, gondozási programja: - A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja, mint a tartalmi szabályozás legmagasabb szintű dokumentuma, - az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozata - az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága Rec. (2002) 8-as ajánlása a tagállamok számára a napközbeni gyermekellátásról, - az ENSZ Egyezmény a Gyermekek Jogairól - az l997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról - a l5/l998. évi (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről - 259/2002. (XII.18.) Kormány rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekvédelmi vállalkozói engedélyezésről, - a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, - a pszichológiai és pedagógiai kutatások eredményei - az első életévek meghatározó szerepének elismerése - a bölcsődei gondozás-nevelés története alatt felhalmozott értékek - a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata figyelembe vételével határozza meg a bölcsődében folyó gondozó- nevelőmunka szakmai alapelveit. 1. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA Intézményünk a Cseperedő bölcsőde elkötelezi magát minden olyan külső és belső tevékenység érdekében melynek célja a gyermekek szüleinek, a bölcsőde nevelőtestületének, alkalmazottainak és partereinek együttműködése által a kisgyermekek számára nyugodt, biztonságos, családias légkör megteremtése. Kinyilvánítjuk, hogy szolgáltatásaink minősége, annak fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. Minőségpolitikánk a folyamatos fejlesztés elkötelezettségét hordozza magában. 5
2. BÖLCSŐDÉNK PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA Olyannak fogadlak el amilyen vagy, nem akarlak megváltoztatni, de mindent el fogok követni, hogy eljuttassalak képességeid legfelső határáig. A 0-3 éves korosztály nevelésének gondozásának minősége rendkívül meghatározó, hiszen az egészséget, a jólétet, az együttműködés képességét, a szociális képességeket és vágyat mindmind ezek az élmények befolyásolják. Ebben az időszakban a szellemi, érzelmi és szociális képességek kibontakoztatása a legfontosabb feladat, melyhez egy holisztikus szemléletű a gyermek szükségletein és jogain alapuló integrált, a szülőket és a társszakmákat bevonó programra van szükség. Hisszük, hogy minden gyermek egyedi, megismételhetetlen szociális lény, akinek joga van derűs, szeretetteljes légkörben, elfogadó környezetben, a közösségben tevékenykedve, megkapni mindazokat a fejlesztő hatásokat, melynek segítségével sokoldalú, harmonikus személyiség válhat belőle. Arra törekszünk, hogy a gondjainkra bízott gyermekekből a világra nyitott, fogékony, érdeklődő, önállóan gondolkodni tudó emberek váljanak 3. HELYZETELEMZÉS 3.1 A bölcsőde és környezete Bölcsődénk 1973 ban épült. Pécs nyugati városrészében, Uránvárosban, lakóépületektől körülvéve található. Uránvárost délről Megyer városrész, északról a Szigeti városrész, nyugatról Kovácstelep, keletről pedig a Petőfi utca határolja. A városrészben található a Pécsi Tudományegyetem. A bölcsőde közvetlen közelében található a Szivárvány Gyermekház, a Mecsekaljai Oktatási Központ, az Éltes Mátyás Óvoda-és Iskolaközpont, a Fészek Gyermekotthon és Bölcsőde, valamint a Magyar Lajos utcai óvoda. Autóval és tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető. 3.2. A szolgáltatás területe, a szolgáltatást igénybevevők célcsoportja és összetétele 6
Bölcsődénk ellátási területe Pécs városa, illetve a Pécsi kistérségi társuláshoz tartozó községekben lakó szülők gyermekei. Uránvárosban élő vagy a városrészben található intézményekben, munkahelyeken dolgozó szülők gyermekei. Azoknak a családoknak a gyermekei akik gyermekük napközbeni ellátásáról gondoskodni más módon nem tudnak. Hátrányos helyzetű és/vagy veszélyeztetett kisgyermekek akiknek bölcsődei felvételére a családsegítő, vagy gyermekjóléti szolgálat, háziorvos, vagy védőnő tesz javaslatot. Azon szülők gyermekei akik munkaerőpiaci elhelyezkedésük érdekében iskolai, vagy egyéb iskolarendszerű képzésen vesznek részt. Bölcsődénk biztosítja a táplálékallergiában szenvedő, diétás étkezést igénylő gyermekek élelmezését. A diétás étrend biztosításának feltétele klinikai szakvélemény, illetve táplálékallergia gyanújának felmerülése esetén a szakorvosi kivizsgálást megelőzően a gyermek háziorvosa által írt javaslat szükséges. A szülőktől kapott visszajelzések alapján tudjuk, hogy bölcsődénket elsősorban intézményünk szakmai hírneve, valamint rokonok, ismerősök ajánlásai, illetve lakhelyük vagy munkahelyük közelsége miatt választják. A bölcsődénkbe felvételre kerülő gyermekek közel 25% rendszeres gyerekvédelmi támogatásban részesül. Növekvő tendenciát mutat a tartósan beteg, ételallergiában szenvedő gyermekek száma. A szülők kb. 20%-a közalkalmazott és köztisztviselő, kb. 10% vállalkozói tevékenységet folytat a fennmaradó hányad vállalkozásoknál, illetve cégek alkalmazásában áll. A szülői elégedettséget, szolgáltatásaink színvonalának megítélését kérdőív segítségével mérjük, melyet minden szülő részére biztosítunk. A kérdőív letölthető az intézmény honlapjáról is. A szülőktől kapott visszajelzések a bölcsőde erősségének tartják a gyermekcentrikus, empatikus légkört és az itt dolgozók szakmai felkészültségét. Gyengeségként említik az udvar hiányosságait és az élelmezést. A szolgáltatást igénybevevők összetétele Kisgyermekek 2010 2011 2012 május 31- ig A nevelési év során felvettek száma 133 117 81 Hátrányos helyzetű 21 25 20 Tartósan beteg 4 10 11 3 vagy több gyermeket nevelő 4 8 7 7
család Férőhelyszám 60 60 82 3.3. Az intézmény alapfeladatai és egyéb szolgáltatásai A bölcsőde 1973-ban kezdte meg működését 60 férőhellyel. 2011 július 1-től a férőhelyszám PMJVÖ közgyűlési határozata alapján 82-re módosult. Bölcsődénk jelenleg a Kisgyermek Szociális Intézmények intézményrendszerén belül részintézményként, önkormányzati fenntartással működik. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény értelmében alapfeladatunk a személyes gondoskodás keretein belül, a gyermekjóléti alapellátás rendszerében biztosítani 20 hetes kortól 3, illetve 4 éves korig a kisgyermekek ellátását, gondozását nevelését, felügyeletét, étkeztetését bölcsődei alapellátás formájában. Alapellátáson túli szolgáltatásaink: ételallergiában szenvedő, diétára szoruló bölcsődések, és a bölcsődével egy épületen belül működő óvodáskorú gyermekek élelmezése. Időszakos gyermekfelügyelet biztosítása azon szülők kisgyermekei számára akik valamilyen ok miatt nem kívánják, vagy nem jogosultak gyermeküket bölcsődébe iratni. 3.4. A szolgáltatás igénybe vételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája A bölcsődei szolgáltatás igénybevétele - a bölcsődei felvétel - egész évben folyamatos. A bölcsődei alapellátást A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény értelmében azon családok gyermekei vehetik igénybe, ahol a szülők dolgoznak, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben vesznek részt, betegségük vagy egyéb ok miatt gyermekük napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Bölcsődénkben biztosítjuk azoknak a kisgyermekeknek az ellátását akik fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükségük, akiket egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akikkel együtt a családban három vagy több gyermek van, kivéve azokat a gyerekeket akikre nézve eltartójuk gyermekgondozási díjban részesül. Bölcsődébe felvehető 8
az a kisgyermek akinek ellátásáról törvényes képviselője szociális helyzete miatt gondoskodni nem tud. Előnyben részesítjük azon szülők gyermekeit akik rendszeres gyerekvédelmi kedvezményben részesülnek és akinek törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A gyermek bölcsődei felvételét kezdeményezheti a szülő, gondviselő, háziorvos, védőnő, családgondozó vagy a gyámhatóság szakembere. Bölcsődénkben a beiratkozás után a szülő írásos (házirend, ismertetők) és szóbeli (első beszélgetés, interjú, szülői értekezlet) tájékoztatást kap. A tájékoztatás tartalmazza a bölcsődei ellátás tartalmát és feltételeit, a gyermekekről vezetett nyilvántartásokat és dokumentációt, a szülői érdekképviselet működésének rendjét és a panaszok gyakorlásának módját,a fizetendő térítési díjat és a bölcsőde által kért igazolások eredeti vagy hitelesített példányát. A tájékoztatást követően a gyermek törvényes képviselője megállapodást köt az intézménnyel melyben arról is nyilatkozik, hogy az általa leírt adatok a valóságnak megfelelnek és ha azokban bármiféle változás következik be azt köteles az intézmény felé jelezni. A szülő nyilatkozik arról is, hogy minden szükséges tájékoztatást megkapott. 3.5. Érdekképviseleti fórum működtetése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. Törvény értelmében a bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmében az intézmény érdekképviseleti fórumot köteles működtetni. Az érdekképviseleti fórum tagjai: - a nevelési egységeket képviselő szülők - a bölcsődét képviselő kisgyermeknevelők - a fenntartó önkormányzat delegáltja Az aktuális tagok névsorát jól látható helyen a szülők tudomására kell hozni. Az érdekképviseleti fórum feladata: - az intézménnyel jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak védelme - a hozzá benyújtott panaszok és a hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálata, döntés - intézkedések kezdeményezése a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél 9
- az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezésére, működtetésére, valamint az ebből származó bevételek felhasználására vonatkozó javaslattétel - a házirend elfogadásánál egyetértési jog gyakorlása Az érdekképviseleti fórum működése: A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek a bölcsőde vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál: - az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében - a gyermeki jogok sérelme - az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, ha 15 munkanapon belül nem kap értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet, az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat jogorvoslatért. A fórum szabályos működtetése érdekében évente legalább két alkalommal ülésezik aktuális probléma esetén szükség szerint). Gyermekjogi képviselő Neve: Csuhai Józsefné Elérhetősége: tel.: 06/20/4899 639 e-mail: csuhai.e@t-online.hu Fogadó óra: Ideje: minden hétfő: 9.00 14.00. Helye: Baranya Megyei Önkormányzat 7621 Pécs Széchenyi tér 9. Feladata: a gyermekek jogainak védelme, képviselete, ügyeinek intézése, azokban a jogszabály által meghatározott intézményekben amelyek gyermekek oktatásával, nevelésével, gondozásával foglalkoznak. 3.6.A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Az intézmény dolgozóit és vezetőjét panasztétel esetén - a kivizsgálási időszak végéig megilleti munkáltatójuk védelme. A dolgozók magánéletének védelme a személyes adatik kezelésében mérvadó. 10
A család és a házasság intézményének védelme az alkalmazotti közösség munkaszervezése során figyelembe veendő tényező. A munkahelyen külön védelem illeti meg a várandós vagy kisgyermeket nevelő anyát. A dolgozók érdekeinek figyelembe vétele nem befolyásolhatja hátrányosan a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek érdekeit. 3.7. Bölcsődénk személyi feltételei Szakmai munkánkat a saját kisgyermeknevelő rendszer kialakításával biztosítjuk. A,,saját kisgyermeknevelő rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (6-7 gyermek) tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A gondozásnevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A,,saját kisgyermeknevelő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a nevelője (felmenőrendszer). Fontos azonban, hogy a beszoktatásban mindkét kisgyermeknevelő részt vegyen, nem szabad, hogy élesen elkülönüljenek a határok az alcsoportok között. Minden gyermekeket mindkét kisgyermeknevelőnek egyformán el kell fogadni! A bölcsőde teljes nyitvatartási ideje alatt a gyermekekkel kisgyermeknevelő foglakozik. A szükséges jelenlétet rugalmas munkakezdéssel oldjuk meg. Kisgyermeknevelőink rendelkeznek az előírt szakirányú végzettséggel. A kisgyermeknevelők munkáját minden egységben kisegítő dolgozók támogatják, akik gyermekfelügyeleti, kisegítői, higiéniai és egyéb feladatokat látnak el. A bölcsőde orvosa heti rendszerességgel látogatja a csoportokat. Szakmai munkánkat pszichológus és gyógypedagógus szakember segíti. Feladatkör Munkakör Fő Szakdolgozók bölcsődevezető 1 kisgyermeknevelő 12 Egyéb foglalkoztatottak dietetikus/élelmezésvezető 1 szakácsnő 2 konyhalány 2 takarító/kisegítő 3 karbantartó 1 11
Az élelmezéssel kapcsolatos feladatokat dietetikus/élelmezésvezető koordinálja, egyúttal az élelmezéssel kapcsolatos tanácsokkal, javaslatokkal látja el a hozzáforduló szülőket. 3.8. A szolgáltatást végzők szakmai felkészültségének biztosítása Az ellátás magas színvonalon történő biztosítása, a megváltozott igényekhez való rugalmas alkalmazkodás érdekében a kisgyermeknevelők számára jogszabályban előírt kreditpontok megszerzése kötelezően teljesítendő. Ennek feltétele az akkreditált képzéseken való részvétel: - továbbképzések - szakmai napok - tanfolyamok - konferenciák - egyéb szakmai rendezvények A szakmai fejlődést házi továbbképzések, esetmegbeszélések, valamint folyamatos önképzés segíti. A házi továbbképzések rendjét a munkaterv, az akkreditált képzéseken való részvétel tervezését a Továbbképzési terv tartalmazza és szabályozza. 3.9. Bölcsődénk tárgyi feltételei Intézményünk 82 férőhellyel működik, bölcsődének tervezett épületben. Három nevelési-gondozási egységből áll, egységenként két csoportszobával és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helységekkel, fürdőszobával, gyermeköltözővel, kocsitároló helységgel és részben fedett terasszal. A bölcsőde déli oldalán található az udvar. Bölcsődénkben a nevelés-gondozás eszközei tudatosan tervezettek, kialakításuk minden esetben a igazodik a gyermekek életkori és fejlődésbeli sajátosságaihoz. Csoportszobáink alapterülete 48 m2, minden csoport 12-14 kisgyermek ellátására alkalmas. A játékok megfelelő mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésre, biztosított a játékok cseréje is. Igazodnak a csoportba járó gyermekek életkorához és fejlettségéhez, mind a szakmai, mind a biztonsági feltételeknek megfelelnek. Fejlesztő játékainkat tudatosan bővítjük. A fürdőszobák közvetlenül kapcsolódnak a csoportszobákhoz. Berendezési tárgyai segítik a kisgyermekek önállóságra nevelését. A gyermeköltözők világosak, barátságosak. 12
Minden kisgyermeknek jellel ellátott szekrénye és szintén jellel ellátott vállfája és fogasa van. A gyermekek saját ruhájukban vannak. Ágyneműt, törölközőt, pelenkát törlőkendőt és kenőcsöt a szülők biztosítanak számukra. Minden gondozási egységhez részben fedett terasz tartozik. Az épület déli oldalán található az udvar, mely biztosítja a szabad levegőn tartózkodás és a szabad mozgás lehetőségét. Udvarunkon 2:1 arányban található füves és betonos terület. A füves részen változatos mozgásfejlesztő eszközök és homokozó állnak a gyermekek rendelkezésére. Bölcsődénkben a pedagógiai munkát egy fejlesztő szoba is segíti, ahol lehetőség van egyénileg, csendes, nyugodt körülmények között foglakozni a gyermekekkel. A bölcsődével egy épületen belül működő óvodával kialakított jó kapcsolat eredményeképpen rendszeresen használhatjuk az óvoda sószobáját. Intézményünk rendelkezik saját konyhával és egy a diétás ételek elkészítésére alkalmas konyhával. Az ételeket dietetikus által összeállított központi étlap alapján HACCP rendszerben biztosítjuk. Bölcsődénk rendelkezik kisgyermeknevelői szobával/ebédlővel, valamint raktárakkal, mosodával és irodákkal. NEVELÉSI GONDOZÁSI PROGRAM 1. Nevelő, gondozó munkánk célja A bölcsődei gondozásnak-nevelésnek a gyermek személyiségének kibontakoztatására, az emberi jogok, és alapvető szabadságjogok tiszteletbetartására kell irányulnia. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben a bölcsőde kiegészítő, segítő, kompenzáló szerepet tölt be. A másság elfogadása és elfogadtatása. A hátrányos helyzetű és/vagy veszélyeztetett gyermekek beilleszkedésének elősegítése, a szocializációs folyamatok támogatása, erősítése. 2. NEVELŐ, GONDOZÓ MUNKÁNK ALAPELVEI Figyelembe vesszük, hogy a gyermek pszichikusan determinált, azaz a nevelés nem közvetlenül formál, - még akkor sem ha összhangban van a gyermek fejlődési és egyéb sajátosságaival - hanem a fejlődés legkedvezőbb feltételeit teremti meg azzal, hogy 13
tervszerűen szervezi és tudatosan irányítja a gyermek élettevékenységét. A nevelő hatások a gyermek önmozgásán, aktivitásán keresztül érvényesülnek, épülnek be a személyiségbe. A külső hatás tehát nem ok, hanem csak feltétel. 2.1. Családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsődei nevelés a családi nevelés tiszteletben tartásával, azt kiegészítve, erősítve, szükség szerint kompenzálva segíti a kisgyermekek fejlődését. Fontosnak tartjuk, hogy megismerve a család nevelési szokásait, azt átültethessük mindennapi pedagógiai gyakorlatunkba. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők megismerhessék az itt folyó nevelő munkát és bekapcsolódhassanak a bölcsőde életébe. 2.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. A kisgyermeknevelő a gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően támogatja az identitástudat kialakulását és fejlődését, segíti a saját és más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel, hogy érezze a felnőtt őszinte érdeklődését, figyelmét, megbecsülését, a kisgyermeknevelő biztosítson számára a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőséget az egyes élethelyzetekben. 2.3. Az egyéni bánásmód elve A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. A bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érzi a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. 14
A kisgyermeknevelő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, etnikai stb... hovatartozását, és a lehetőségek szerint segíti őt eszerint élni. A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel, hogy érezze a felnőtt őszinte érdeklődését, figyelmét, megbecsülését, a kisgyermeknevelő biztosítson számára a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőséget az egyes élethelyzetekben. 2.4. A nevelés és gondozás egységének az elve Napi nevelőmunkánk során a gondozás és nevelés egymáshoz szorosan kötődő, egymástól elválaszthatatlan folyamatot képeznek. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetben nevelés is, de a nevelési helyzetek nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. 2.5. A stabilitás elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága (,,saját" nevelő rendszer), felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a biztonságos tájékozódáshoz, jó szokások kialakulásához. 2.6. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezetet megteremtjük, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítunk, a gyermeket meghallgatjuk, véleményét, akaratát figyelembe vesszük, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítunk. A gyermeket ösztönözzük, megnyilvánulásait elismerjük, támogatjuk, az igényekhez igazodóan segítjük, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. 2.7. Az egységes nevelő hatások elve A gyermekkel foglalkozó felnőttek - a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával - a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában 15
egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. 3. NEVELŐ, GONDOZÓ MUNKÁNK FELADATAI A bölcsődei gondozás - nevelés feladata a gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. Az egészséges életmód kialakítása a fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése. Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kulturhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend - ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőztetés, játék, mozgás), szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok elvégzése. 3.1 Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmód kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermekeket erőteljes testi fejlődés jellemzi, így a bölcsőde feladata is, hogy ezt a fejlődést minél jobban elősegítse. Feladataink: - a gyermekek életkorának megfelelő egészséges és balesetmentes környezet kialakítása - az egyéni szükségletek kielégítése - egészséges életmódra nevelés, a táplálkozás, az egészségmegőrzés szokásainak a kialakítása - a harmonikus mozgásfejlődés elősegítése, mozgásfejlesztő eszközök széles körű alkalmazása - a napirend következetes betartása - az egészséges táplálkozás, a kulturhigiénés szokások kialakítása, a mozgásigény kielégítése (melynek jelentős része a szabad levegőn történik) mind az egészséges fejlődést elősegítését szolgálják. 3.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése 16
A gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, így elengedhetetlen, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, derűs környezet és szeretetteljes légkör vegye körül. Fontos, hogy a gyermeket a bölcsődébe kerüléskor kellemes hatások érjék. Az adaptációs időszak hosszát rugalmasan, a gyermekek igényeihez igazodva változtatjuk. Derűs légkört biztosítunk, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségeket lehetőség szerint megelőzzük, ill. csökkentjük, a gyermeket segítjük az esetlegesen átélt nehézségeik feldolgozásában. A kisgyermeknevelő - gyermek közötti szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakítására törekszünk. Az egyéni szükségletek kielégítését a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlesztésével segítjük. Erősítjük a társas kapcsolatok kialakulását, az együttélés szabályainak elfogadását, a másik ember iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődését. Lehetőséget teremtünk a kisgyermeknevelővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére az énérvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését. A kommunikatív képességek fejlesztését tartjuk szem előtt, a kommunikációs kedv felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása). A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, más fejlettségi szinten álló, érzékszervi és/vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek gondozását-nevelését speciális törődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával valósítjuk meg. 3.3. A megismerési folyamatok fejlődésének a támogatása A bölcsőde változatos tevékenységet biztosít a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet önmagáról, tárgyi, természeti és társadalmi környezetéről. A gyermekek igényeihez igazodó közös tevékenységek során élményeket, viselkedési és helyzetmegoldási mintákat nyújtunk. Támogatjuk és fejlesztjük a gyermekek önállóságát, aktivitását és kreativitását. Az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válást segítjük és támogatjuk a gyermekek ilyen irányú törekvéseit. Olyan ismereteket nyújtunk melyek segítik a tájékozódást, a tapasztalatok és élmények feldolgozását. A gyermekek tevékenységét támogató bátorító odafigyeléssel kísérjük, 17
megerősítjük. A modern pedagógiai kutatások egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a korai tanulási folyamatoknak. Bölcsődénkben kiemelten foglalkozunk ezeknek a folyamatoknak a tervezésével, mindazokkal az egyéni és életkori sajátosságokkal, amelyek befolyásolják a kisgyermekkori tanulást, az én,- szociális, és tárgyi kompetencia fejlődését. 4. NEVELŐ, GONDOZÓ MUNKÁNK MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Kapcsolattartás a szülőkkel A bölcsőde nyitott minden érdeklődő szülő számára függetlenül attól, hogy jelenlegi illetve jövőbeli gyermekről van szó. Az idejáró gyermekek szülei bármikor bejöhetnek és megnézhetik, hogy mi is történik intézményünkben, milyen ellátást kap a gyermeke. A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve, esetleg támogatva szolgálja a gyermek fejlődését. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről: ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás-nevelés kialakításában, és a családot is segíti a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele, hogy a tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó) etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, pl.: beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor, szülői értekezletek és szülőcsoportos megbeszélések, hirdetőtábla, üzenő füzet, nyílt napok, írásos tájékoztató, elektronikusan eljutatott információk, a bölcsőde honlapjára felhelyezett tájékoztatók, szervezett programok, stb... Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, célszerű minél többet alkalmazni közülük. 4.2. Saját kisgyermeknevelő rendszer A,,saját kisgyermeknevelő rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (6-7 gyermek) tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A gondozásnevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A,,saját kisgyermeknevelő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a nevelője(felmenőrendszer). 18
Fontos azonban, hogy a beszoktatásban mindkét kisgyermeknevelő részt vegyen, nem szabad, hogy élesen elkülönüljenek a határok az alcsoportok között. Arra törekszünk, hogy kívülálló a csoportot megfigyelve ne tudja megállapítani, hogy melyik szakemberhez melyik kisgyerek tartozik. gyermekeket mindkét kisgyermeknevelőnek egyformán el kell fogadni! 4.3. Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoportok létszáma 12/14 fő. 2 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximális csoportlétszám 12 fő. Egy kisgyermeknevelő maximum 7 gyermeket láthat el. A csoportok kialakításánál figyelembe kell venni az életkort, az egyéni fejlődésmenetet és a szülők kérését is. Amennyiben megoldható minden esetben teljesítjük a szülők kérését a csoportra, illetve a szakemberekre vonatkozóan. 4.4. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy elégítjük ki, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermekek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. a bölcsőde nyitva tartása stb...). Kialakításának további feltételei a személyi állandóság, a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a technikai személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembevétele. 19
A kisgyermeknevelők munkarendje a gyermekek napirendje alapján készül el. Munkánk célja a gyermekek fizikai szükségleteinek ellátásán és kielégítésén túl a gyermekek személyiségének legoptimálisabb irányban és mértékben történő fejlesztése. 4.5. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel Intézményrendszerünkön belül kapcsolatot tartunk a Kisgyermek Szociális Intézmények valamennyi egységével. Kapcsolatot tartunk fenn a Magyar Bölcsődék Egyesületével, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével a Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával. Intézményrendszerünkön kívül kapcsolatban vagyunk óvodákkal (kiemelten együttműködünk az Ajtósi Dürer utcai tagóvodával). Egyedi esetek folytán kapcsolatba kerülünk számos olyan intézménnyel melyek hozzánk hasonlóan segítik, informálják, támogatják a kisgyermekes családokat: Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, gyámhivatal, védőnői, illetve háziorvosi szolgálat. Esetenként kapcsolatba kerülünk egyházakkal, civil szervezetekkel, egyéb oktatási és egészségügyi szervezetekkel. 5. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS, GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI 5.1.Tanulás A személyiségalakulás két összetevője a fejlődés és a fejlesztés. A fejlődés alapvető komponensei az érés és a tanulás, a fejlődés a kettő kölcsönhatásának az egysége. Az érés az adott szintre való eljutás folyamata, a belső feltételek (alapok) létrejötte, melynek bizonyos spontán, önmozgásos jellege van. A tanulás a külső hatásrendszer interiorizálása. A tanulás a legáltalánosabb és legbonyolultabb emberi tevékenység. A legáltalánosabb, mert a születéstől a halálig tartóan mindenki, mindig és mindenhol tanul. A legbonyolultabb, mert az egész személyiség aktivitását igényli. A tanulás több szinten megközelíthető és értelmezhető (pszichológiai, pedagógiai, szociológiai). 20