MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA
Abszolút földrajzi helyzet Mo. elhelyezkedése: mérsékelt öv, nyugatias szelek zónája Ebben a zónában történik a magasabb és alacsonyabb szélességek hőcseréje nagyfokú változékonyság (Ferrel-cella: fsz-közelben a pólus és K felé, magasban az Egyenlítő és Ny felé mozognak a légtömegek)
A Föld nem áll, hanem forog Coriolis-erő A Föld tengelye ferde az év során változik a napsugarak beesési szöge Az É-i féltekén több a szárazföld (óceánokétól eltérő felmelegedéssel)
Relatív földrajzi helyzet átmenetiség az éghajlatban Befolyásolnak: ciklonok és anticiklonok által érkező különböző légtömegek (ill. ezen akciócentrumok összjátéka) Izlandi minimum: télen enyhe, nyáron hűvös de páradús Azori maximum: egész évben páradús levegő Szibériai maximum: télen, nagyon hideg és száraz levegő Perzsa-öböl-menti minimum: nyáron meleg = európai monszun Gyertyaszentelő: hőmérséklet hirtelen visszaesése Ok: Sarki hidegbetörés Sándor, József, Benedek (III.18, 19, 21): Azori(mediterrán) betörés Fagyos szentek (Pongrác, Szervác, Bonifác: V. 12-15, Orbán: V. 25.): Sarki hidegbetörés Medárd nap (VI.8.): Izland környéki felélénkült ciklontevékenység Vénasszonyok nyara: Azori (mediterrán) betörés
Relatív földrajzi helyzet átmenetiség az éghajlatban Óceáni hatás Kontinentális hatás Mediterrán hatás Sarkvidéki eredetű légtömegek
Óceáni hatás (1300-1700 km ellenére): Csapadék Ny K csökken (Alpokalja 800 500 mm Alföld; hegységekben is: Bakony: >800 mm Mátra: 7-800 mm) Medárd-napi esők (nyár eleji csapadékmaximum) Pozitív hőmérsékleti anomália: 2,5 C Mediterrán hatás Csapadékeloszlást bef.: D-DNy Dtúl: > 800 mm Vénasszonyok nyara
Óceáni és kontinentális hatás Júliusi khőm. izoterma futása: ÉNY DK nő (Alpokalja 19 22 C Szeged) óceáni légtömeg uralma hűvösebb, nedvesebb nyár, kontinentális meleg, aszályos nyár Óceáni és mediterrán hatás Januári khőm. változása: NyDNy KÉK felé csökken (-1 C -3 C) Enyhébb, csapadékosabb / hidegebb, szárazabb tél
Relatív földrajzi helyzet medencejelleg az éghajlatban Légáramlások sokszor főnjelleggel érkeznek (száraz, meleg) Szélsőségesség (medence pereme közepe) növekvő hőingás (<20 24,5 C Nagykunság, Hortobágy) csökkenő felhőzet (66% 54%) (Alpokalja Szolnok- Csongrád) növekvő napfénytartam (1950 2150 óra) (Alpokalja D- DTk) Szélirányok gyakori változása (Dévényi-kapu ÉNy-i szelek; Vereckei- és más ÉK-iKp-ok hágó É-i, ÉK-i szelek) Gyakori köd Mikro- és mezoklímában való szegénység
Hegységeinkben: Domborzat éghajlat-módosító hatása Tengerszint feletti magassággal a hőmérséklet csökken (nyáron 0,65 C/100 m; télen 0,2-0,4 C/100 m) Csapadék nő Erőteljesebb felhősödés tényleges napfénytartam módosul (országosan tekintve sajátos, koncentrikusan változó területi eloszlású), ill. télen inverziós helyzet Hegységek előterében: pl. főn-szerű szél a Bakonyból ( Vázsonyi szél) Tágabb környezetében: iránymódosító (Alpok-Bakony, Zalai-d) Alpok-Bakony között É-ias, erősíti a Zalai-dombság meridionális völgyei
Leggyakoribb szélirányok és szélsebesség Hegységek tágabb környezetében módosuló szélirányok: Alpok-Bakony között É-ias, erősíti a Zalai-dombság meridionális völgyei
Magyarország éghajlati körzetei
USDA (United States Department of Agriculture) zónatérkép (zóna: amelyben növények egy bizonyos csoportja képes megélni, elviselve az adott zónában szokott minimum hőmérsékletet, fagy-tartósságot, hőingást)
Időjárási és éghajlati szélsőségek
MAGYARORSZÁG VÍZFÖLDRAJZA
Folyók Kéttengelyű vízhálózat: Duna és a Tisza vízválasztó: Karancs-Cserhát-Gödöllő-Kiskőrös-Jánoshalma Dunához: Rába-Marcal, Zala-Balaton-Sió, Dráva-Mura vízrendszere Tiszához: Északi-khg., ÉK-i Kp-ok, Erdélyi-szigethegység felől! Kárpát-medence szinte egésze a Duna vízgyűjtőjéhez!! DUNA TISZA Teljes hossza 2850 km 966 km Mo-i szakasza 417 km (Közép-Duna) 596 km (Felső-Közép-Alsó-T) Mederszélesség 290-600 m (középvíznél) 191-236 m Mélység 3-6 m 2,9-7,5 m
Vízhálózat a pliocén végén
Vízhálózat a pleisztocén elején
Vízhálózat pleisztocén vége
Ár- és belvízveszélyes területek a szabályozások előtt és s után Az öntöző- és lecsapoló csatornák hossza, a szabályozó műtárgyak nagy száma miatt az alföldi vízfolyások és felszínközeli talajvizek egy számtalan elemében mesterségesen szabályozott rendszert alkotnak.
Vizünk (folyóink vízhozamának) 94%-a határainkon túlról Kedvezőtlen lefolyási viszonyok: csapadékszegénység, gyengén tagolt domborzat lassú lefolyás csapadék nagy aránya beszivárog, ill. elpárolog Ingadozó vízjárás (országhatáron túli hatás) Közös: tavaszi árvíz (hóolvadás) kora nyári zöldár kisvizes időszak: alacsonyabb vgy.: nyár közepe magasabb vgy.: nyár vége
Vízmérleg
Az ország területének felszíni vízmérlege csapadék 52 mrd m 3 /év az országba belépő felszíni vizek vízhozama 114 mrd m 3 /év párolgás 58 mrd m 3 /év az országot elhagyó felszíni vizek vízhozama 120 mrd m 3 /év
Duna Vízjárás: Alpokban eredő jobboldali mf-k kora tavaszi árhullám után alacsony áprilisi vízállás magashegységi vízgyűjtők hóolvadása (+ nyár eleji csap.max.) május-június: zöldár vgy.-n tárolt vízkészlet kimerülése alacsony téli vízállás Jegesár! (1838)
Tisza Vízjárás: kontinentálisabb (torkolat felé csökkenő ln/lk vízhozamhányados) hóolvadás a hegységkeretben április nagyvíz magashegységi vízgyűjtők hóolvadása (+ nyár eleji csap.max.) május-június: zöldár romániai vgy-n. mediterrán hatású öszi esőzések újabb árhullám nincsenek hóhatár feletti hegységek szeptemberi kisvíz Veszély: ha a folyók árhullámai találkoznak
Hordalékviszonyok, szakaszjelleg Tisza >>> Duna Szőke Tisza: lebegtetett Duna: görgetett Duna: Pozsony-Gönyű/Szap: hordalékkúp-építő (több 100e m 3 kavicsos) Szap-Komárom: kanyarogva feltöltő (finomodó hord.,zátonyok) Komárom-Esztergom, Nagymaros-Paks-országhatár: kanyarogva bevágó jellegű Visegrádi szoros: bevágódó szakaszjellegű Szentedrei-szigetnél, Ráckevei-Duna: kanyarogva feltöltő
Dráva és a Mura összefolyása, Őrtilosnál Rába Sajó Hármas-Körös
Állóvizek Szabályozások előtt az ország területének 25%-án állandó vagy ideiglenes vízborítás Tavaink ma az ország területének ~ 1%-a Balaton: Kö-Eu ln. tava (596 km 2 ), süllyedékben, újpleisztocén-holocén Tápláló vízfolyások pl. Zala mellett fontos a csapadék. Felesleg: Sió csatorna Sekély (3-4 m) nyáron hamar felmelegszik (27-28 C akár), télen 30 cm-es jég Fertő-tó: süllyedékben, feltöltődő, Mo-i rész < 1/3, 88%-a nádas, FHNP Velencei-tó: süllyedékben, feltöltődő, ingadozó vízállású, 40% nádas Morotvatavak, folyó vagy szél által formált mélyedésekben, dolinatavak, forrástavak, csuszamlás által elgátolódott tavak Mesterséges tavak (pl. tározók, halastavak, bányatavak)
Felszín alatti vizek Ivóvízkészletünk 90%-a!! Parti szűrésű vizek (Duna, Rába, Dráva, Sajó, Hernád) Talajvíz ( ivóvízként kisebb szerep, öntözésben fontos): nagy területi különbségek magas tjvíz (<4m) alacsony ártéri síkságokon kiemelt fennsíkokon mélyen (20-50m) Rétegvizek (medenceterületek pannon-pliocén, pleisztocén üledékeiből) 50-500 m mélységben tározódik, túltermelés regionális depresszió (0,1-0,4 m/év) Karsztvizek (Miskolc, Pécs): 80-as évek: apadás Hévizek: (kitermelésük > természetes utánpótlás) pannon homokos üledékekben: pl. Hszob., Debrecen termálkarsztok: Harkány, Bük, Hévíz, Budapest, Miskolctapolca
Felszín alatti vizek Ivóvízkészletünk > 90%! fokozott védelem
Parti szűrésű vizek Parti szűrésű vizek kétirányú szennyezés
Réteg-, hévizek és karsztvizek Magyarországon Karsztvizek Réteg-, hévíz
A talajvíztükör átlagos mélysége a felszín alatt
A talajvízszint éves járása csapadék talajvízszintek tavaszi- nyár eleji magas őszi tél eleji mély talajvízállás
Termál- és gyógyvizekben való gazdagság Meleg gyógyvizek Hévíz, Harkány, Zalakaros, Hajdúszoboszló, Bük, Egerszalók Hideg gyógyvizek: Parád, Siklós, Balf, Balatonfüred
Antropogén tájformálás és következményei Magyarország természetföldrajzi viszonyaira
Antropogén hatások Éghajlat Erősödő kedvező és kedvezőtlen hatások! Felmelegedés 1901 1990 évi középhőmérséklet: + 0,7 o C Utóbbi 20 év évi középhőmérséklet : + 1,3 o C Utóbbi 20 év májusi középhőmérséklete: +2 o C Tél enyhébb 2030-ra +2 o C február enyhül, december zordabb Nyár melegebb 2030-ra +2 3 o C nő a nyári-, hőségnapok (max: 30 35 o C) és főleg a forró napok (max: >35 o C) száma sorozatos aszályok Hosszabb távon: a termohalin nagy óceáni szállítószalag körforgás leáll lehűlés?
Termohalin áramlás
Magyarország éves középhőmérséklete (1901 2001)
Csapadék változása Szárazodás Erős ingadozás 1990 2000 között 100 mm a szórás 1981 2003 között 159 mm a szórás Csökkent az esős és havas napok száma Gyakoribbak az extrém csapadékok 2030-ra: télen 5%-os növekedés, nyáron: 5 15%-os csökkenés Éghajlati övek eltolódása félsivatagi vagy mediterrán?
Évi csapadékmennyiség trendje 1901 2001
Regionális hatások Alföld szárazodása melegedése Erdőirtások: 85,5% 11,2% 18,2% Erdőarány: -10% lefolyási koefficiens +5% Folyószabályozások: Az árterek ismétlődő elöntése megszűnik Fokozódó szárazodás ökológiai katasztrófa
Városi sivatagok Kiváltója: energiaegyenleg + irányú módosulása Okai: Szennyezett levegő üvegházhatás Fedett területek csapadék gyors lefolyása lecsökkent párolgás, párologtatás kevesebb hőelvonás Építmények nagy hőelnyelő és hőkibocsátó képessége Mesterséges hőkibocsátás Eredménye: városi hősziget Nyár: környezeténél melegebb Tél: környezetéhez képest kevésbé hűl le
Városi hőszigetek Magyarországon
Budapest városi hősziget átlagos intenzitása
A fokgazdálkodás, mint a hagyományos ártéri gazdálkodás kulcseleme
Folyószabályozások Céljai (kortól függően): Árvízvédelem: - Tiszánál elsődleges - 1838-as jeges árvíz a Dunán (kora tavaszi enyhülés az Alpokban) Hajózás (Dunánál ez az elsődleges) Vízellátás, öntözés Energia (XX. sz-tól) stb.
Folyószabályozások Eszközei: Kanyarulatok átvágása esésnövekedés, hosszcsökkenés Gátak építése 4 221 km hosszú gátrendszer 97%-os védettség 23 600 km 2 árvízmentes térszín Sarkantyúk építése Kisalföld Belvízlevezető csatornák építése 36 000 km Vízlépcsők, víztározók építése Öntözőcsatornák építése (400 ezer ha)
Folyószabályozások Következményei: Pozitív (elvárt) eredmények: árvízvédelem, hajózás, energia, vízellátás, öntözés stb. új mezőgazdasági területek ezen a területen él a lakosság 30 %-a Kedvezőtlen hatások: kiszáradás szervesanyag tartalom csökkenés Szikesedés Fokozódó árvízveszély - gyakoribb árvizek - magasabb árvízszint - hosszabb levonulás - nagyobb elöntött terület Fokozódó bevágódás, parterózió
Következmények Fokozódó bevágódás, parterózió Bodrogköz Fokozódó árvízveszély, növekvő területen Okai: Hullámtér feltöltődése 23 600 km 2 1500 km 2 Vízjárás kontinentalitásának növekedése (lk/ln>120) árvízszintek a töltésezéstől 1980-ig: Tokaj:+156, Szolnok:+223, Szeged: +346 cm, 2001. évi árvíz: + 137 cm az előző 1970-es csúcshoz képest! Erdőirtás csapadék lefolyó hányada megnőtt Kanyarulatok átvágása esésnövekedés gyorsabb lefolyás Belvízlevezető csatornahálózat Talajtömörödés Extrém csapadék gyakorisága
Folyószabályozások előtt Időszakos ~Állandó vízborítás
Szabályozások után Ártér Töltésekkel védett terület
A Tisza árterének fejlődése a szabályozások után meder szűkülés hullámtér feliszapolódása medervándorlás meder mélyülés változatlan vízhozam mellett is egyre magasabb árvízi egyre alacsonyabb kisvízi vízszintek
Árvízveszély elleni védekezés Új Vásárhelyi-terv Gátak magasítása, erősítése Tiszai gátak: 100 éves gyakoriságú árvizekre 2001. évi árvíz: 150 éves gyakoriságú, gátak 40% alacsonyabb, 60% védőképessége nem elég Tározók üzemszerű, vész-, ökológiai építése viták Magyarország: 2007-ig: 6 tározó (715 mill. m 3, 60 80 cm vízszintesés), Távlat: 15 tározó (Össz: 1,5 mrd m 3 ) Ukrajna: 2015-ig: 65 tározó (0,5 mrd m 3 ) Műtárgyak eltávolítása Mellékágak rehabilitálása Belvíz-visszatartás Erdősítés
Gátak magasítása
Tározók létesítése (variációk) Cigánd Tiszaroff
Komplex beavatkozás
Bős Nagymaros kérdése Folyóink vízhozamának 94%-a határon túlról! a csapot bárhol elzárhatják! Előzmények: Szabályozások hajózási feltételek nem javultak Osztrák, német vízlépcsők bevágódás mellékágak vízellátása romlott Vízlépcsőrendszer célja Hajózási feltételek javítása Árvízbiztonság növelése Energiatermelés
Bős Nagymarosi Vízlépcsőrendszer
A terv ellenzőinek érvei 80-as évek II. fele erősödő zöldmozgalom aggodalmai Terv: az Öreg-Duna vízhozama 2000 m 3 /s-ról 200 m 3- /s-re csökken! Vélt/valós? következményei: Talajvízszint-csökkenés mező-, erdőgazdaság Kisalföldi hordalékkúp rétegvíz-készletének elszennyeződése Mellékágak vízutánpótlása elégtelen élővilág Parti szűrésű vizek minősége romlik, kitermelhető mennyisége csökken Visegrádi-szoros: tájrombolás, gátszakadás, karsztvízkészlet elszennyeződése
C -variáns 1989: ökológiai szükséghelyzet? szerződés felbontása 1992 C variáns megépülte: Dunakiliti Dunacsúny Öreg-Duna: 300 m 3 /s 1992 1995 látványos környezetpusztulás 1992 előtt a szigetközi mellékágak Felsővégi táplálás: 90 nap/év Teljes elöntés: 10 nap/év 1992 1995: 360 napig semmilyen felszíni utánpótlás! 1995: fenékküszöb 1000/1200 m 3 /s Hágai döntés a mai napig nincs megoldás
Öreg-Duna a C variáns előtt
Kavicskitermelés az Öreg-Dunából
Vízszennyezés Változó mutatók Duna, Tisza: ma már kevésbé szennyezett a vizük kilépésnél, mint ahogyan belépnek! Duna: legrosszabbak a mikrobiológiai mutatók Budapest: 200 000 m 3 szennyvíz fele tisztítatlan Tisza: mikroszennyeződés és toxicitás a legrosszabb, oxigénháztartása és egyéb jellemzők a legjobbak (Közép-, Alsó- Tiszavidék) 2000: 100 120 t cián+ nehézfém Duna mellékfolyói kevésbé szennyezettek, mint a Tiszáé.
Folyóink vízminősége Oxigénházt. Mikrobiol. Toxicitás Egyéb Tápanyag Oxigénházt.
Balaton vízminősége Látványos romlás a 60-as évtizedtől Halpusztulások (1965 DDT), fajok eltűnése (40faj/50 év), algarobbanás (1982) Okok: Kis-Balaton szűrőfunkciójának megszűnése Kis-Balaton: feliszapolódása 1cm/év Zala szabályozása Keszthelyi-öböl feliszapolódása, eutrofizálódása A tó egyéb vízgyűjtő területéről érkező (mezőgazdasági, ipari, kommunális) szennyeződések Tómentő programok
Tómentő programok Kis-Balaton rekonstrukciója Cél: szűrőfunkció visszaállítása Eszköz: tározók kialakítása Vita: a tározók tápanyag-visszatartó képességéről II. ütem (1992) pusztuló nádas! Keszthelyi-öböl kotrása Probléma: zagykazetták elhelyezése Berkek vízrendezése Kommunális és mezőgazdasági szennyező források kiiktatása Eredmény: javuló vízminőség
II/1. ütem Műholdfelvétel a Kis-Balatonról II/2 ütem I. ütem
A Balaton vízszintjének változásai 2002 2005 2005 5 év után a Sión újra vízleeresztés!
Réteg- és karsztvizek veszélyeztetettsége Rétegvizek: kivét > utánpótlás depresszió Átlagos süllyedés: 0,1 0,2 (0,4) m/év Debrecen, Kecskemét, Mátra-, Bükkalja Szennyeződésük Tápláló területeken medenceperem, homokos hordalékkúp Emberi közvetítéssel + kutak, bányák, üzemanyag-tározók Karsztvizek: kivét > utánpótlás depresszió Bányászat Dunántúli-középhegység Legsérülékenyebbek!
Karsztvízkészletek változásai bányászat (karsztvíz kiszivattyúzása) ivóvízcélú karsztvíz kitermelés miatt Dunántúli-középhg. karsztforrásainak vízhozama csökkent, a karsztvízszint süllyedt A bányászat mértékének csökkenésével a karsztvízszint emelkedik, források újraélednek
Karsztvízszint változása a Dunántúliközéphegységben
Talajvizek, hévizek Csökkenő (átlagos) talajvízszint (Duna-Tisza k., Nyírség) Csapadékhiány, fokozódó leszívó hatás (rétegvíz, szénhidrogénbányászat), fokozott kitermelés Emelkedő (átlagos) talajvízszint gyakoribb belvizek (Nagykunság, Körös-Maros k.) Csökkenő felhasználás szennyeződés nitrát Hévizek: kivét > utánpótlás források vízhozam, hőmérséklet csökkenése Hévíz, Budai termális vonal forrásai
Talajvízszint csökkenése/emelkedése Csökkenés Emelkedés
A talajvíztükör szintjének változásai az utolsó évtizedben az 1956-1975 közötti vízszintekhez képest
A talajvíz nitráttartalma Cserépfalun
Talajokra gyakorolt hatások Folyószabályozások Alföld kiszáradása + felszínközeli magas sótartalmú talajvizek másodlagos szikesedés Erdőirtás gyorsított erózió + csernozjomosodás Talajvízszint csökkenése réti, öntés és láptalajok réti csernozjom Talajok kiszáradása defláció láp-, homoktalajok, csernozjom
Növényvilág változásai Őshonos fajok visszaszorulása Akác feketefenyő, nyár térhódítása Erdőarány: >18%
MAGYARORSZÁG TALAJAI
Zónahatár erdőklíma >500-550 mm / év barna erdőtalajok sztyeppklíma <500 mm / év csernozjom talajok átmeneti típusok: csernozjom BET karbonátmaradványos BET kilúgzott csernozjom klímaingadozások: pl. jelenlegi sztyeppterületen - fosszilis erdőtalaj
Zonális talajok: Ramann-féle barna erdőtalaj, agyagbemosódásos sos barna erdőtalaj csernozjom talajvízhatástól mentes, közel sík, nyugalmi térszínen, (sem erózió, sem akkumuláció nem módosítja a talajképződést) Intrazonális talajok réti talajok Kőzethatású talajok (ranker, rendzina) talajvíz hatása alatti, de a klímára jellemző talajképződés Azonális talajok: futóhomok váztalaj, láptalaj, sziklás váztalaj öntéstalaj szikesek: szolonyec, szoloncsák klímától jelentős mértékben független, erózió ill. akkumuláció befolyása alatt
magyar genetikai főtípusok magyar genetikai típusok futóhomok váztalaj humuszos homok alföldi mészlepedékes csernozjom kilúgzott csernozjom WRB talajcsoportok ( major soil groups ) Arenosols Chernozems Phaeozems nyers öntéstalaj, homokos alapszövettel
Középhegységi talajsorok: a talajfejlődés idősorai amely egyben térbeli talajsorokat is alkot erózió humuszosodás kilúgzás, agyagbemosódás - podzolosodás sziklás váztalaj ranker Ramann-féle barna erdőtalaj agyagbemosódásos barna erdőtalaj podzolos barna erdőtalaj
Alapkőzetek talajmódos dosító hatása ranker savanyú, nem podzolos BET SAVANYÚ KŐZETEN futóhomok váztalaj humuszos homok rozsdabarna erdőtalaj kovárványos barna erdőtalaj HOMOKON sziklás váztalaj erubáz, nyiroktalaj Ramann-féle BET agyagbemosódásos BET podzolos BET humuszkarbonát talaj &rendzina karbonátmaradványos BET pangóvizes (pszeudoglejes) BET KARBONÁTOS KŐZETEN AGYAGOS KŐZETEN
Alföldi talajsorok: alapkőzet mellett a talajvíz és a felszín távolsága alakítja ki lápos réti talaj réti talaj szoloncsákos réti talaj szoloncsák szolonyec réti csernozjom
MAGYARORSZÁG NÖVÉNYZETE (FLÓRA ÉS VEGETÁCIÓ)
Pollenanalízis Nyír Fenyő A lápokban jól megőrződött pollenszemek jól meghatározhatók Az egyes rétegekben előforduló pollenek faji megoszlása az időszak erdeinek fajösszetételét tükrözi Mogyoró Bükk
Pollendiagram
Zsennyei ezeréves tölgy, a Rába magas árterén, kocsányos tölgy törzskerület: 10,2 m; magasság: 23 m; kora: kb. 850 év 2006. nyarán villám sújtotta, csak legalsó ága maradt meg
Zónahatár erdőklíma >500-550 mm / év zárt lombos erdők (BET) sztyeppklíma <500 mm / év sztyepp, erdős-sztyepp (csernozjom) átmeneti típusok: sztyeppei törpecserjések nyílt, ligetes, erdős-sztyepp tölgyesek Klímaingadozások+antropogén hatások: sztyepp - erdő átmenetek
Zonális társult rsulások: sok: szubmontán n bükkb kkösök cseres-kocs kocsánytalan tölgyesekt domb- és s síkvids kvidéki ki zárt z tölgyesek, t alföldi ldi erdőssztyeppek közel sík, többletvíz hatásától mentes területek elsősorban klíma által meghatározott növényzete Intrazonális (edafikus) társulások homoki gyepek ártéri ligetek sziklai erdők Azonális társulások: lápok, mocsarak, nádasok szikesek, Emberi hatásra létrejött társulások: nyáras-borókások, fás legelők kaszálórétek klímazónán belül módosító hatásra: alapkőzet hatása felszínhez közeli talajvíz hatása több klímazónában megjelenő, attól jórészt független társulások kialakulásuk és fennmaradásuk emberi tevékenységhez kötött
Magassági gi régir giók k határai Közép-Európában planár: 0-300 m, kocsányos tölgy, hársak,juharok, kőris, kollin: (Kárpát-med.:erdőssztyepp) 300-600 m, kocsánytalan tölgy, juharok, gyertyán szubmontán: 600-800 m, bükk, gyertyán, kocsánytalan tölgy montán: 800-1500 m, bükk, jegenyefenyő, luc
Magassági régiók módosulása a kitettség következtében
Magyarország g növényzeti n nyzeti formáci ciói I. Fátlan F (pusztai) társult rsulásoksok alföldi edafikus puszták: szikespuszták homokpuszták löszpuszták hegy és dombvidéki gyepek: sziklagyepek lejtősztyeppek
Magyarország g növényzeti n nyzeti formáci ciói II. Erdőssztyeppek alföldi (kontinentális típus): sziki (származék) gyöngyvirágos homoki tölgyes tatárjuharos lösztölgyes hegy és dombvidéki (szubmediterrán típus): molyhos tölgyes bokorerdők, karszterdők
Magyarország g növényzeti n nyzeti formáci ciói III. Dombsági D és középhegységi erdők zonális: cseres kocsánytalan tölgyes gyertyános tölgyes szubmontán bükkös montán bükkös (jegenyefenyves) edafikus (intrazonális): mészkerülő- mészkedvelő változatok sziklai erdők (hársas - kőrises) szurdokerdők
Magyarország g növényzeti n nyzeti formáci ciói IV. vízhatv zhatás s alatti társult rsulásoksok fátlan: vízi társulások (rögzült és lebegőhínár) iszap- és zátonyvegetáció magassásos,nádas,mocsárrét láprétek ártéri ligeterdők: égeres (hegyvidéki) szildomináns (magasártér) fűzdomináns (alacsony ártér)
Magyarország növényföldrajzi beosztása: flóratartományok, flóravidékek PANNONICUM Eupannonicum Bakonyicum Matricum Praeilliricum Praenoricum ALPICUM Kőszegi-, Soproni-hg. Vendvidék ILLYRICUM Villányi-hg. CARPATICUM Milic-csoport
Magyarország flórájára ható biogeográfiai régiók európai eurázsiai és közép-európai szubatlantikus hatás elterjedésű fajok pannon- alpi- 43 % kontinentális hatás 3,6 % balkáni- kárpáti endemikus fajok 8 % 7,4 % pontuszi+pontuszimediterrán hatás 6,8 % 13 % szubmediterrán hatás
Pannon endemizmusok Tornai vértő (Onosma tornense) Dolomitlen (Linum dolomiticum) Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana)
Melegkori (interglaciális?) reliktumok Keleti gyertyán (Carpinus orientalis) Vértes, Kérdéses (interglaciális?, behurcolt?) Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) Belső-Somogy, Baláta-tó Sárgás habszegfű (Silene flavescens ) Budai-hg. Gellért-hegy kérdéses: törökkori behurcolás?
Hidegkori (glaciális) reliktumok Medvefül kankalin (Primula auricula) Sárga ibolya (Viola biflora) Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia)
Hidegkori (glaciális) reliktumok Tőzegeper (Comarum palustre) Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus) Szibériai nőszirom (Iris sibirica)
Száraz, sztyeppei időszakok reliktumai Szennyes ínfű (Ajuga laxmannii) Pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium)
Szubmediterrán elemek pirítógyökér (Tamus communis) Szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus)
Magyarország vegetációja: jelenlegi és potenciális vegetáció
Természetes és átalakított erdők diverzitásának összehasonlítása
Országos erdőtermészetességi felmérés eredményei Bartha D. et al. 2005.
Hazánk tájtt jtípusai
Tájtípusok és s tájakt A A tájtt jtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó,, homológ ökológiai fáciesekbf ciesekből, ill. ezek csoportjaiból l tevődik össze általánosított, fiktív v fogalmi konstrukció kollektív, gyűjt jtőfogalom Megnevezésük: domborzati, hidrológiai, növényzeti, nyzeti, talajtani, éghajlati adottságok + terület let-használat jellemzők k alapján A földrajzi f táj t (kultúrt rtáj) több t különbk nböző tájtípust is magába foglaló individuális topográfiai területegys letegység, g, amely egy hosszú természett szettörténeti és s egy rövid r gazdasági gi fejlődés s eredménye. konkrét, egyedi létezl tező individuum
Természetföldrajzi tájtagolás kőzet klíma domborzat talaj vízrajz növényzet természeti tért GEOÖKOLÓGIA TÁJÖKOLÓGIA TÁJFÖLDRAJZ REGIONÁLIS FÖLDRAJZ ökotop tájsejt (teljesen homogén térbeli egység) nanochor tájsejt-együttes mikrochor tájsejt csoport mezochor kistáj pl. Tiszazug makrochor kistáj-csoport Nagykunság szubrégió középtáj Közép-Tisza-vidék régió - nagytáj Alföld nagy régió nagytáj-csoport Kárpát-medence
síkvidéki tájtípusok dombsági tájtípusok középhegységi tájtípusok ártéri síkságok alacsony magas talajvízállással löszös síkságok futóhomokos hordalékkúpsíkságok medenceperemi hordalékkúpsíkságok hegylábfelszínek hegységelőterek önálló dombságok medencedombságok alacsony középhegységek szubkontinentális hatással alacsony középhegységek szubmediterrán hatással alacsony középhegységek szubatlanti hatással középhegységek hűvös/nedves típusa
ártéri síkságok medenceperemi hordalékkúp síkságok homokos hordalékkúp síkságok lösszel fedett síkságok
nagytáj (makrorégi gió) pl. : Alföld középtáj (mezorégi gió) pl.: Közép-Tisza-vidék kistájcsoport (szubrégi gió) pl. Nagykunság kistáj (mikrorégi gió) pl. Tiszazug
kőzet klíma domborzat talaj vízrajz növényzet természeti tért technológia kultúra gazdaság tudás jogszabályok tulajdonviszonyok hagyományok társadalmi tér homogén térrészek lehatárolása homogén térrészek lehatárolása természetföldrajzi táj tipizálható tér-kollektivum (nanochoor, mikrochoor, mezochoor stb.) társadalmi tér térbeli struktúrái tipizálható tér-kollektívum (közigazgatási, igazgatási, államhatár stb.) KULTÚRTÁJ tér-individuum