Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága Scholtz Róbert. Írta: Scholtz Róbert

1

Porcsalma 1

Jelen kiadvány a Magyar-Román határon átnyúló együttműködési program 2007 2013. tárgyú pályázat keretében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága mint vezető partner, valamint a Muzeul Judeţean Satu Mare mint projektpartner közös együttműködésével megvalósuló Patrimonium a közös kulturális örökség határon átnyúló hasznosítása c. projekt keretében készült. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága Scholtz Róbert Írta: Scholtz Róbert Román fordító: Kocsis Ágnes Angol fordító: Simán Katalin ISBN 978-963-7220-71-5 Nyíregyháza, 2010 Kiadja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága Felelős kiadó: dr. Bene János megyei múzeumigazgató Projektasszisztens: Istvánovits Eszter Cím: 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21. Telefon/fax: + 36-42/315-722 E-mail: jam@jam.nyirbone.hu Készült 300 példányban, 3,25 ív terjedelemben Számítógépes tördelés és nyomdai előkészítés: Szemán Attila A nyomdai munkálatok: Kapitális Kft., Debrecen Felelős vezető: Kapusi József 2

Scholtz Róbert Porcsalma. Történelmi és kulturális kalauz Porcsalma nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg me gye délkeleti részén, az Ecsedi-láp és a Szamos közti Szatmári síkságon található. Északról a Szamos folyó és Rápolt, északkeletről Szamossályi, keletről Pátyod, délről Tyukod és az Ecsedi-láp, nyugatról Ököritófülpös határolja. Nyíregyházától 74 km, Mátészalkától 24 km, Csengersimától 12 km távolságra fekszik. A település megközelíthető közúton a 49-es főúton, vasúton a Má tészalka Csenger vonalon. Lakosainak száma 2812 fő. Porcsalma. Ghid cultural şi istoric Comuna Porcsalma se situează în sud-estul judeţului Szabolcs-Szatmár- Bereg, între Mlaştinea Ecedea şi Câmpia Someşeană. La nord este delimitată de râul Someş şi Rápolt, la nord-est de localitatea Szamossályi, la est de Pátyod, la sud de către Tyukod şi Mlaştinea Ecedea, iar la vest de Ököritófülpös. Având 2812 locuitori, localitatea Porcsalma este aşezată la 74 km de Nyíregyháza, 24 km de Mátészalka şi 12 km de Csengersima, putând fi accesată pe drumul principal nr. 49 şi pe calea ferată pe linia Mátészalka Csenger. Porcsalma. Historical and cultural guide Porcsalma village lies in the south-eastern part of Szabolcs-Szatmár- Bereg county in the Szatmár plain between the Ecsed marsh and the Szamos. It is bordered by the Szamos river and Rápolt in the north, Szamossályi in the northeast, Pátyod in the east, Tyukod and the Ecsed marsh in the south and Ököritófülpös in the west. It is at a distance of 74 km from Nyíregyháza, 24 km, from Mátészalka and 12 km from Csengersima. The village can be approached by car on route no. 49 and by train on the Mátészalka-Csenger line. Its population counts 2812 individuals. 3

Po r c s a l m a t ö r t é n e t e a régészeti adatok tükrében Porcsalma vidéke a megye régészetileg kevésbé kutatott területei közé tartozik. Határából napjainkig alig tucatnyi lelőhelyet ismerünk. A lelőhelyek kis szá ma azonban kizárólag a kutatottság hiányosságából fakadhat. A környező településeken napvilágra került leletek segítségével az alábbiak szerint vázolhatjuk fel a vidék kultúrális történetét az őskőkortól Árpád népének bevándorlásáig. Megyénk területét már több tízezer évvel ezelőtt, az őskőkorban is lakták. A legkorábbi ember alkotta kőeszközre Tiszalök környékén, 4 méter mélységben bukkantak. A pattintott kőkor és a csiszolt kőkor köz ti korszakot átmeneti kőkornak, idegen szóval me zolitikumnak nevezzük. A jégkorszak végén visszahúzódó jégtakarót követve kis létszámú halászó-vadászó közösségek vándoroltak e tájra. A prémbundákba öltözött családok dárdákkal, apró kőhegyű nyilakkal felfegyverkezve követték a vadállatcsordák nyomait a folyók mentén, s így jutottak el vidékünkre. Leleteik Hugyaj/Érpatak és Tarpa határából ismertek. Új k ő k o r/ne o l i t i k u m Porcsalma környékén a legelső földműves közösségek a Kr. e. 6 5. évezredben jelentek meg. A régésze ti szakirodalom e közösségeket Körös kultúrának nevezi. Településük nyomait Nagyecsed határában Is t o r i a l o c a l i t ă ţ i i Po r c s a l m a în l u m in a datelor arheologice Zona comunei Porcsalma face parte din teritoriile judeţului Szabolcs-Szatmár-Bereg mai puţin cercetate arheologic. Până astăzi sunt cunoscute doar aproximativ 12 situri arheologice de pe raza localităţii. Numărul mic al siturilor se poate fi pus pe seama lipsei de cercetări. Însă, cu ajutorul descoperirilor efectuate până în prezent în această regiune, se pot reconstitui aspecte ale istoriei culturale a zonei, începând din perioada preistoriei până la descălecat. Teritoriul judeţului Szabolcs-Szatmár-Bereg a fost locuit încă din preistorie, deci cu zeci de mii de ani în urmă. În această zonă, cea mai veche unealtă din piatră realizată de om a fost identificată în zona Tiszalök, la o adâncime de 4 metri. Prioada de trecere de la epoca pietrei cioplite la epoca pietrei şlefuite se poate defini ca fiind o perioadă de tranziţie, denumirea ştiinţifică fiind cea de mezolitic. La sfârşitul perioadei glaciare, au sosit în zonă mici comunităţi de pescari şi vânători, urmârind linia de retragere a stratului de gheaţă. Familiile îmbrăcate în blănuri au urmărit, înarmate cu suliţe şi săgeţi cu vârfuri mici de piatră, turmele de animale de pe malul râurilor, ajungând astfel pe aceste teritorii. Descoperiri arheologice datând din aceast interval de timp s-au realizat în hotarele localităţilor Hugyaj/Érpatak şi Tarpa. 4

Hi s t o r y o f Po r c s a l m a a c c o r d i n g t o archaeological data The region of Porcsalma is an archaeologically less investigated area in the county. Only a dozen of sites are known from it territory. The low number, however, is due only to the insufficiency of investigation. The cultural history of the region from prehistoric times until the arrival of Árpád s people can be described in the followings with the help of finds uncovered in the neighbouring settlements. The territory of the county was already inhabited more than ten thousand years ago. The earliest manmade tools were found in a depth of 4 m in the area of Tiszalök. The transitional period between the Palaeolithic and the Neolithic is called Mesolithic. Small groups of hunter-fisher communities arrived in the region following the retreating ice sheet at the end of the Ice Age. Families dressed in pelts and armed with lances and arrows furnished with small stone arrowheads followed the herds of games along the rivers. Their finds are known from Hugyaj/Érpatak and Tarpa. Paticstöredékek Fragmente de paiantă Daub fragments Ne o l i t h i c The first farming communities appeared in the region of Porcsalma in the 6 th 5 th millennia BC. Archaeology calls these communities Körös culture. The traces of their settlement were found at Nagyecsed. 5

találták meg. A Körös kultúra emberei feltehetően a mai Bánát és Erdély nyugati részén keresztül vándoroltak be. Útjuk közben a folyóvölgyekben és a ma gasabban fekvő dombvidékeken továbbélő mezolit közösségeket találtak. Letelepedésre a földművelésre és állattenyésztésre egyaránt alkalmas vízparti területeket választották ki, ahol faszerkezetes sárfalú (ún. paticsfal) házakból építették fel falvaikat. A falvak környékén különböző gabonaféléket termeltek, s kecs két, szarvasmarhát tartottak. A termőterületeket csiszolt kőbaltáikkal és égetéssel hódították el a vidék erdeitől. Kereskedelmi kapcsolatokat a Tokaj vidéki obszidián és a Berettyószéplak vidéki bitumen lelőhelyek lakosságával alakítottak ki. Az obszidián egy fekete színű, üvegszerű vulkáni kőzet, mely könnyen alakítható, élét sokáig megtartja. E kőzet igen keresett volt az őskor e periódusában. A középső neolitikum idején a Szamos menti kö zösségek többsége festéssel díszítette edényeit, el térően az Alföld területén ismert karcolt technikától. E sajátos, vörös alapon fekete alakos mintákkal díszített leletanyagot az alföldi vonaldíszes kultúra egyik csoportjának határozták meg (Esztár Szamos vidéki festett kerámiacsoport). A késő újkőkor idejéből je lenleg nem rendelkezünk leletekkel, ezért feltételezhetjük, hogy területünkön olyan természetföldrajzi változások következtek be, amelyek lehetetlenné tették a földművesek megélhetését. Epoca pietrei şlefuite/neolitic Primele comunităţi agrare din zona comunei Porcs alma au apărut în mileniile VI V î.hr. Literatura de specialitate le defineşte ca fiind reprezentanţii culturii Körös (Criş). Urmele ale aşezărilor lor au fost descoperite în zona Nagyecsed. Se pare că reprezentanţii culturii Körös (Criş) au venit în zonă prin Banatul de astăzi şi prin partea vestică a Transilvaniei. Pe parcursul drumului au întâlnit, în văile râurilor şi în zone deluroase, comunităţi mezolitice. Pentru locuire au ales zone prielnice agriculturii şi creşterii animalelor, de obicei teritorii aflate pe malul apelor, unde şiau construit sate cu case din paiantă (schelet de lemn, bătucită cu mâl). În jurul satelor au cultivat diverse cereale şi au crescut capre şi vite. Pământul arabil a fost obţinut prin incendierea sau defrişarea pădurilor, la această activitate utilizându-se topoare de piatră. Au întreţinut legături comerciale cu populaţia din zona Tokaj şi Berettyószéplak, unde se aflau exploatări de obsidian, respectiv de bitum. Obsidianul, foarte căutat în această perioadă, este o rocă neagră, sticloasă de origine vulcanică care era uşor de prelucrat, păstrând lama ascuţită mai mult timp. În epoca neoliticului mijlociu, majoritatea comunităţilor de pe lângă Someş şi-au decorat oalele prin pictare, spre deosebire de tehnica de incizare cunoscută în Câmpia Panonică. Această descoperire specifică (ceramică ornamentată pe fundal roşu cu modele 6

The people of the Körös culture probably arrived here through the western part of the modern Bánát and Transylvania. On their way, they met surviving Mesolithic communities in the river valleys and higher hill ranges. They chose territories on the banks of water courses for their settlements, where they could cultivate lands and keep their animals. They built here their villages from post-structure houses of daubed walls. They cultivated various cereals and kept goat and cattle near their villages. They conquered arable lands from the forests with their polished stone axes and burning. They maintained trade contacts with the populations of the obsidian sources in the Tokaj region and the bitumen sources at Berettyószéplak. Obsidian is a black, glass-like volcanic rock, which is easy to shape and preserves the sharpness of the cutting edge for a long time. This rock was very popular in this prehistoric period. During the Middle Neolithic, the majority of the populations along the Szamos decorated their vessels with painting as opposed to the incised technique used in the Alföld. This specific find material decorated with black patterns against a red background is determined as a group of the Alföld Linear Pottery culture (group of painted ceramics of the Esztár-Szamos region). We do not have finds from the Late Neolithic, so it can be supposed the geographical changes that took place in this region made subsistence from cultivation impossible. Rézkori agyag kocsimodell Car cultic din eneolitic Copper Age clay cart model 7

Ré z k o r Az újkőkori fejlődést a fémek használatának, el ter - je désének kezdete zárja (Kr. e. 4400/4300). A leg koráb ban ismert és használt fémek a természetes formában előforduló arany és a réz voltak. Utóbbiról kap ta nevét az őskornak ez a Kr. e. 4400-tól 2800-ig tartó periódusa. A termésréz darabokból a hozzá értő kézművesek kalapálással alakították ki különböző használati tárgyaikat, ékszereiket. A rézeszközök igen drága javaknak számítottak, ezért kezdetben csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak, hogy a hétköznapok során használt rézékszereiket, fegyvereiket haláluk után a sírjukba magukkal vigyék. A korszak emberei többek között az éghajlat hűvösebbé, csapadékosabbá válása miatt a korábbi föld művelés helyett egyre inkább az állattenyésztést részesítették előnyben. A családi vagyont képviselő marhacsordákat a családtagok közösen terelték újabb és újabb legelőterületekre. Ennek megfelelően településeik kisebbekké, rövidebb életűekké váltak. A korábbi korszakokkal ellentétben, mikor a halottakat még a településen, a házakban földelték el, a rézkorban már a településektől elkülönült, nagy sírszámú, nemzetségi temetőkbe temetkeztek. A társadalmi tagozódásra és a merev hagyományokra utalhat, hogy a halottakat nemek szerint elkülönítve jobb, illetve bal oldalt kuporítva helyezték a sírba. negre, figurative), au definit civilizaţia acestei regiuni ca o grupă din AVK (grupa ceramicii pictate din zona Esztár Someş). Din timpul neoliticului târziu nu avem până în prezent descoperiri arheologice, motiv pentru care presupunem că în cadrul natural au survenit o serie de schimbări care au condus la diminuarea habitatului din agricultură. En e o l i t i c u l Dezvoltarea din epoca neolitică se încheie odată cu începerea utilizării metalelor (4400 4300 î. Hr.). Dintre acestea, cel mai timpuriu au fost utilizate cele care se găsesc în natură: aurul şi cuprul, denumirea perioadei preistorice încadrată între 4400 2800 î. Hr. derivând de la acesta din urmă. Din bucăţile de minereu de cupru, meşteri pricepuţi au confecţionat prin batere diferite unelte şi podoabe. La început, obiectele de cupru se considerau bunuri foarte valoroase, motiv pentru care doar cei mai bogaţi îşi permiteau să-şi ducă cu ei în mormânt armele şi podoabele folosite. Din cauza răcirii climei, a vremii ploioase, oamenii epocii au trecut de la cultivarea pământului la creşterea animalelor. Turma, care reprezenta averea familială, a fost mânată de către întreaga familie spre păşuni tot mai noi. Din acest motiv aşezările au devenit mai mici, cu o durată de viaţă mai scurtă. Faţă de perioadele anterioare, când morţii au fost îngropaţi pe teritoriul aşezării, în case, în epoca 8

Copper Age The Neolithic evolution was closed by the start of the use and the distribution of metals (440/4300 BC). The first known and used metals were gold and copper in their natural forms. This prehistoric period lasting from 4400 to 2800 BC was named after the latter metal. Competent craftsmen hammered various articles of use and jewellery from copper ore lumps. Copper specimens were very valuable so only the richest people could initially afford taking copper jewellery and weapons used in the everyday life with them into the grave. The people of this period preferred animal breeding to farming partly because of the cooler and moister climate. The cattle herds, which represented the family wealth, were herded from one pasture to the other by the entire family. Accordingly, the settlements became smaller and were inhabited for a shorter period of time. As opposed to earlier periods when the dead were yet buried within the settlement or the houses, the people of the Copper Age buried the dead in separate clan cemeteries of large grave numbers. The fact that the dead were buried in a crouched position on the right or the left side depending on the gender of the person can imply a social stratification and strict traditions. In the final third of the period, groups associated with the population of the Balkan Peninsula formed Bronz kincslelet Ecsed környékéről Depozit de bronz din zona Ecsed Bronze hoard from the region of Ecsed (Lukács, J. 2009, 7) 9

A korszak utolsó harmadában a Balkán-félsziget népességével kapcsolatba hozható csoportok a Dunán túlon élő közösségekkel közösen alakítottak ki a Kárpát-medence szinte egészére kiterjedő, addig soha nem látott kulturális tömböt, az ún. Baden kultúrát. Az egységesedési folyamat hátterében feltehetően jelentős szerepe lehetett a szárazföldi teherszállítást forradalmasító szállítójárműnek: az ökrök vontatta, négykerekű kocsinak. A rézkor végén a Tiszántúlon steppei eredetű nagy állattartó pásztorközösségek jelentek meg. A csordáikat fegyverrel óvó mozgékony csoportok ideiglenes telepeinek nyomára igen ritkán bukkan a kutató. Fegyveres olykor 180 cm-nél is magasabb! előkelőik sírját Alföldszerte jól látható sírhalmok, az ún. kurgánok rejtik. Br o n z k o r A korszak a réz és az ón ötvözetéből készített új fémnek, a bronznak köszönheti nevét. A Kr. e. 2800 800 közötti időszakot három korai, középső és késői szakaszra tagoljuk. A korai szakaszban még kevés a bronzlelet, ebben az időben még minden bizonnyal drága anyagnak számított. Az idő előrehaladtával szá muk jelentősen megnőtt. Ezek jórészt ún. depók, más néven raktár- vagy kincsleletek. A Szatmár-be re - gi részről több, mint 17 ilyen kincslelet ismert. Zö mük mozgalmas és vészterhes időkre utal, mivel cuprului înhumările s-au făcut în cimitire izolate de aşezări, cu mai multe morminte. Morţii au fost separaţi după sex şi aşezaţi în groapă în poziţie chircită pe partea dreaptă sau stângă, ceace putea însemna diferenţiere socială şi tradiţii stricte. În ultima treime a epocii, grupuri legate de populaţia Peninsulei Balcanice împreună cu comunităţile din ţinuturile de peste Dunăre au format un bloc cultural nou care a cuprins aproape tot Bazinul Carpatic, fiind denumit cultura Baden. Cu siguranţă, în acest proces de unifcare, utilajul care a revoluţionat transportul terestru, şi anume căruţa cu patru roţi trasă de boi, a avut un rol important. La sfârşitul eneoliticului în zonele de peste Tisa au apărut comunităţi de păstori de origine stepică. Urmele comunităţilor de migratori, care şi-au apărat turmele cu arme, sunt foarte rar descoperite. Mormintele eliţilor înarmaţi uneori de o înâlţime peste 180 cm! sunt văzute peste tot în Câmpia Panonică, deoarece sunt marcate de nişte tumuli. Ep o c a b r o n z u l u i Epoca a fost denumită după noul aliaj obţinut din amestecul cuprului cu cositorul. Intervalul de timp cuprins între 2800 800 î. Hr. se împarte în trei etape: timpuriu, mijlociu şi târziu. În perioada timpurie descoperirile de bronz sunt încă rare, probabil în această perioadă el fiind considerat un material scump. Cu 10

a cultural block together with population groups of Transdanubia. This block, the so-called Baden culture, was larger than any group before: it occupied nearly the entire Carpathian Basin. The four-wheeled cart pulled by oxen, an invention that revolutionised transportation on land must have had an important role in this unification process. Large animal breeding pasturing communities arrived from the steppes in the Trans-Tisza region at the end of the Copper Age. The traces of the temporary settlements of the mobile groups who guarded their herds with weapons are rarely found. Conspicuous grave mounds, so-called kurgans hide the graves of their armed aristocrats (who were sometimes higher than 180 cm!) all over the Alföld. Bronze Age The period was named after bronze, a new metal made from the alloy of copper and tin. The period between 2800 and 800 BC is divided into three phases: early, middle and late ones. There are only a few bronze finds from the early phase: they must have been expensive. As time passed, their number significantly increased. They are the so-called hoards or depot finds. More than 17 hoards are known from the Szatmár-Bereg region. Most of them attest to eventful and threatening periods since the people who had hidden these depots never returned for their A Vetési kincslelet Depozitul de bronz din Vetiş Vetés hoard (Marta, L. Szőcs, P. 2007, 151. kép) 11

a raktárleleteket elrejtők soha többé nem tértek vissza értékeikért. E raktárleletekben legtöbbször fegyverek, föld műves eszközök, ékszerek, ép és feldolgozásra, újraöntésre összegyűjtött töredékes tárgyak találhatóak. A középső bronzkortól kezdve fokozatosan szárazabbá, melegebbé váló időjárásnak köszönhetően is mét megszaporodott a Szamos menti földműves te lepek száma. A lakosság gabonát, zöldség-, gyümölcs- és főzelékféléket termelt. Lovaikat a középső bronzkortól kezdve csontból vagy agancsból faragott zablapálcákkal és szíjelosztó korongokkal szerszámozták fel. A késő bronzkor idejére a Kárpát-medencében addig soha nem látott népességnövekedésnek lehetünk szemtanúi. Feltehetően a fejlett mezőgazdasági technikának, valamint a klíma kedvezőbbé válásának köszönhetően a korszak emberei addig szinte teljesen kihasználatlan, lakatlan vidékeket is benépesítettek. Porcsalma környékén a 2010-es terepbejáráson találtunk a falu szélétől északra, valamint a Poliszer-tag déli részén bronzkori településekre utaló maradványokat. Va s k o r Az őskort lezáró utolsó korszak a vaskor. Ez az el ső olyan időszak a Kárpát-medence történetében, ami kor már név szerint is meg lehet határozni egyegy népcsoportot a régészeti anyag és az írott források egybevetése alapján. A vaskor első vagy korai trecerea timpului însă numărul lor a crescut considerabil. Din perioada mijlocie şi târzie, piesele de bronz sunt descoperite în tezaure, aşa numitele depozite de bronzuri. Din zona Szatmár-Bereg sunt cunoscute peste 17 astfel de depozite. Majoritatea lor reprezintă mărturia vremurilor grele, deoarece cei care le-au îngropat nu s-a mai întors niciodată după valorile lor. În aceste depozite se găsesc de obicei arme, unelte agricole, bijuterii, obiecte întregi sau fragmentare, care au fost adunate pentru refolosire. Din perioada epocii bronzului mijlociu, clima devine din ce în ce mai uscată şi caldă, fapt care favorizează o nouă creştere a numărului aşezărilor agricole de pe malul Someşului. Locuitorii cultivă cereale, legume şi fructe. Încă din epoca bronzului mijlociu, caii au fost înhămaţi cu piese de harnaşament: psalii, aplice, confecţionate din cornuri şi oase. În perioada epocii bronzului târziu asistăm la o creştere a populaţiei nemaiîntâlnită până atunci în Bazinul Carpatic. Probabil dezvoltarea tehnică din agricultură şi îmblânzirea climei au reprezentat factorii care i-au determinat pe oamenii epocii să populeze şi zonele pustii până atunci. La perieghezele efectuate în 2010 în regiunea localităţii Porcsalma, au fost identificate urme de aşezări din perioada epocii bronzului, şi anume la nord de marginea satului şi în sud de Poli szer-tag. 12

valuables. These depots generally contain weapons, agri cultural tools, jewellery, various objects and fragments gathered for re-smelting. From the Middle Bronze Age, the climate became dryer and warmer, and the number of the settlements of farming communities increased along the Szamos. They cultivated cereals, vegetables, fruits and legumes. From the Middle Bronze Age, they harnessed their horses with bits carved from bone or antler and strap-distributor discs. An unprecedented population growth can be observed in the Carpathian Basin in the Late Bronze Age. The people of this phase populated until then unused, uninhabited areas probably in result of the developed cultivation technology and the more favourable climate. During field walking in the area of Porcsalma in 2010, traces attesting to Bronze Age settlements were found north of the edge of the village and in the southern part of Poliszer-tag. Iron Age Iron Age was the last period, which closed the prehistoric times. This was the first period in the history of the Carpathian Basin when the individual population groups could be determined by name on the basis of the collation of the archaeological materials and the written sources. The first or early period of the Iron Age is called Pre-Scythian and Scythian period. Római hadjárat a dákok ellen: Traianus oszlop Campania romană împotriva dacilor: columna lui Traian Roman campaign against the Dacians. The column of Emperor Traianus 13

szakaszát preszkíta és szkíta kornak nevezzük. A Duna-Tisza közére és a Tiszántúl egyes területeire ekkor (Kr. e. 9 7. században) egy keleti eredetű lovasnomád nép költözött. Az újonnan jött népességet első nagy sírszámú temetőjük nyomán Mezőcsát vagy preszíkta kultúrának nevezzük. Lovaikat bronzból készített zab lákkal irányították, fegyverzetüket a steppei harcos jellegzetes fegyverei, az íj, lándzsa, fokos és tőr al kotta. Utóbbiakat a Kárpát-medencében először már vasból kovácsolták. A preszkíta csoportok nagy kiterjedésű földműves településeket találtak a Felső-Tisza-vidéken. Temetkezéseik főleg a Duna- Tisza közén és a Mátra hegység lábánál sűrűsödnek, de szórványos leleteik a kelet-szatmári területeken is előfordulnak. A szkíta időszakról kevés információval rendelkezünk: a környező területeken előkerült leletek száma igen gyér. Sűrű településhálózatuk területünktől messzebb, Kárpátalján, Szatmár keleti felén és a megye szabolcsi részein figyelhető meg. Nem kizárt, hogy a kárpátaljai és a határainkon kívüli szatmári részek különböző szkíta kori népcsoportjainak határa éppen vidékünkön húzódott. A szkítákkal kapcsolatban általában mindenkinek a steppei harcos alakja rém lik fel. Kevesen tudják azonban, hogy e nép volt az első, amely a Kárpát-medencében a lábbal hajtott, ún. gyorskorongolt kerámia készítését, valamint fejlett vas művességet terjesztettek el. Vasból készített lószerszámaik, fegyvereik, használati tárgyaik Belső- Epoca fierului Ultima epocă preistorică este epoca fierului, ea fiind şi intervalul de timp în care o populaţie se poate defini după nume prin confruntarea materialelor arheologice cu izvoarele scrise. Prima partea a epocii fierului este denumită perioada prescitică sau scitică. În teritoriul dintre Dunăre şi Tisa şi în unele zone de peste Tisa s-a mutat (în secolele IX VII î. Hr.) un popor de călăreţi nomazi de origine estică. După locul primei necropole cu un număr mare de morminte, cultura acestei populaţii a fost denumită Mezőcsát, mai folosindu-se şi denumirea de cultură prescitică. La cai au folosit zăbală de bronz, armele lor au fost armamentul caracteristic al luptătorului din stepă: săgeată, lance, topor şi pumnal. Acestea din urmă au fost confecţionate din fier, fiind cele mai timpurii artefacte din acest material descoperite în Bazinul Carpatic. Pe teritoriul Tisei Superioare, grupurile presciţilor au întâlnit aşezări întinse de agricultori. Necropolele lor sunt mai dese în regiunea dintre Dunăre şi Tisa şi la poalele Munţii Mátra, dar descoperiri răzleţe se găsesc şi pe teritoriul estic al Sătmarului. Despre perioada scitică avem puţine informaţii, descoperirile făcute în zonă fiind foarte rare. Reţele mai dese de aşezări sunt departe de zona noastră, în Ucraina Subcarpatică, în partea estică a Sătmarului şi în partea Szabolcs al judeţului. Nu este exclus ca zona de graniţă dintre populaţia scitică de pe teritoriul 14

A mo nadic people of an eastern origin settled in certain regions of the Danube-Tisza Interfluve and Trans-Tisza region (9 th 7 th centuries BC). The new population is called Mezőcsát or Pre-Scythian culture after their first cemetery of many graves. The horses were directed by bridles made from bronze and their weapons consisted of bows, spears, axe-adzes and daggers, the characteristic weaponry of the warriors of the steppe. The latter ones were already prepared from iron the first appearance of the metal in the Carpathian Basin. The Pre-Scythian groups found large farming villages in the Upper-Tisza region. Their burials were found especially in the Danube- Tisza Interfluve and at the feet of the Mátra, although a few scattered ones were uncovered in Eastern Szatmár as well. There is little information about the Scythian period: the number of finds is very low in the neighbouring regions. A denser settlement network was observed father away in Sub-Carpathia, in the eastern part of Szatmár and the Szabolcs area of the county. It is possible that the border of the various Scythian population groups of Sub-Carpathia and the Romanian part of Szatmár ran here. When Scythians are mentioned, everybody thinks of the warriors of the steppes. Few people know that this was the first popu lation that introduced ceramics produced on footdriven fast-wheels and a highly developed iron metallurgy in the Carpathian Basin. Their iron Szarmata kerámiák Porcsalma határából Ceramică sarmatică din hotarul Porcsalmei Sarmatian ceramics discovered at Porcsalma 15

Ázsiától Iránon át egészen a mai Franciaország területéig eljutottak. A Kr. e. 3. században vidékünkre új népesség érke zett, a kelta anartius törzs csoportjai. A Rajna-vidéki hazájukat elhagyó kelták nevéhez fűződik a Kárpátmedencében a pénzverés kezdete, a fazekaskorongon készített edények tömeges elterjesztése és még soksok vívmány. A Kr. e. 2. század második felétől a hosszan használt kelta temetők megszűnnek a keleti szatmári területeken. Megszűnésük vélhetően összefügg a dákok megerősödésével. A dákok a Kraszna, Berettyó, Szamos folyók mentén terjeszkednek nyugati irányban. Előrenyomulásuk elől a kelták a Duna vidékéig vonulnak vissza. Természetesen nem kizárt, hogy néhány védettebb helyen, kisebb tanyaszerű településeken a dák uralom alatt is tovább éltek kisebb kelta csoportok. A dákok erejét végül Traianus római császár hadjáratai törték meg a Kr. u. 2. század elején. A római legiók lerombolták a dák erődítményeket és szent helyeket, a vidék lakossága azonban tovább folytatta a maga termelő munkáját a római korban is. Császárkor/Római kor Porcsalma vidékén a legtöbb régészeti emlék a bronzkor mellett a Kr. u. 2 5. századra keltezhető. A lelőhelyek a római kor időszakában a késő bronzkor, kora vaskor időszakához hasonlóan igen közel fekszenek a vízhez. Szárazabb időszak következett Ucrainei Subcarpatice şi cea din zona Sătmarului să se întindă chiar pe teritoriul localităţii Porcsalma. În legătura cu sciţii, cea mai populară imagine este cea a luptătorului de stepă. Puţini cunosc însă că ei au fost primii care au adus în Bazinul Carpatic roata olarului, tehnologia ceramicii lucrate la roată şi prelucrarea dezvoltată a metalelor. Prin intermediul lor, piesele de harmaşament, armele şi obiectele de uz comun, confecţionate din fier s-au răspândit din Asia Interioară prin Iran până pe teritoriul actual al Franţei. În secolul al III lea î. Hr. a sosit în zonă o nouă populaţie, tribul anartius al celţilor. De celţii, care şiau părăsit patria de lângă Rin, se leagă începuturile emisiilor monetare, din Bazinul Carpatic, răspândirea vaselor lucrate la roata olarului şi o mulţime de alte realizări. Necropolele celtice folosite timp îndelungat în a doua jumătate al secolului al II lea î. Hr. se desfiinţează pe teritoriul Sătmarului. Se presupune că desfinţarea lor are legătura cu întărirea dacilor care se extind spre vest, pe linia râurilor Crasna, Barcău şi Someş. Din faţa lor celţii se retrag până în zona Dunării. Bineînţeles nu este exclus ca în unele zone mai izolate, în aşezări mai mici de tip cătun, să fi trăit mai departe, chiar şi sub dominaţie dacică, mici grupuri de celţi. Puterea dacilor a fost frântă însă, la începutul secolului al II lea d. Hr, de campaniile împăratului roman Traian. 16

harnes ses, weapons and articles of use could be found from Central Asia though Iran until the territory of mo dern France. A new population arrived on our territory in the 3 rd century BC: the groups of the Celtic Anartius tribe. The start of coin mintage, the mass distribution of wheel-thrown ceramic and many other innovations can be attributed to the Celts who had left their ancient home in the Rhine region. The long-used Celtic cemeteries ceased in the eastern Szatmár area in the second half of the 2 nd century. Their cessation was probably linked with the growing power of the Dacians. The Dacians expanded in a westerly direction along the Kraszna, the Berettyó and the Szamos rivers. The Celts retreated from their advance until the Danube region. It is, of course, possible that smaller Celtic groups survived in more defended places, in smaller farmstead-like settlements during the Dacian rule. The power of the Dacians was finally broken by Trajan Roman emperor s campaigns in the early 2 nd century. The Roman legions destroyed the Dacian fortifications and sacred places but the inhabitants continued their productive work even during the Roman period. Szarmata kerámiák Porcsalma határából Ceramică sarmatică din hotarul Porcsalmei Sarmatian ceramics discovered at Porcsalma Imperial Period/Roman Period In the region of Porcsalma, the majority of the finds can be dated from the 2 nd -5 th centuries AD, 17

be ekkoriban. Lankás dombvonulatokon nagy kiterjedésű telepeket ismerünk a Szatmár-beregi részen a Pécsi-tag középső részéről, a Szakál-dűlőből és az Úrbérdűlőből. A települések mérete arra utal, hogy ezeket hosszú időn át folyamatosan használták. A korszak leggyakoribb lelete a finom iszapolású agyagból ége tett szürke és vörös színű kerámia. Ügyes kezű fazekasaik lábbal hajtott korongjaikon többek között korsókat, bögréket, tálakat készítettek. A hétköznapok során főzésre, tárolásra alkalmas durva fazekakat az ősi hurkatechnikával feltehetően ki-ki saját maga készítette. Az edényeket a késő császárkortól kezdve, olykor bekarcolt hullámvonalkötegekkel díszítették. A megye ekkortájt két fő irány, nyugat és északnyugat felől népesedett be. A Nyírség nyugati felére az iráni szarmaták, míg az Erdély területén létrehozott Dacia római tartomány előterébe a germán vandálvik továl törzsek vándoroltak be. A germánok és a szarmaták között kialakult határvonalat a Kr.u. 4. században kiépített védművel, az ún. Csörsz-árokkal erősítették meg. E korszakra tehetjük azt a Constantinus aranyérmet, melyet Genye Zsigmond debreceni lakos talált sírásás közben a porcsalmai temetőben. E lelőhelyről Dietz Miklós építészmérnök 1944 előtt sok leletet gyűj tött, ám ezek holléte az aranyérmével együtt nem ismert. A steppe felől megerősödő mind erőteljesebb nép mozgások hatására a Római Birodalom feladta Da cia provinciát (Kr. u. 271). A régészeti leletanyag az Legiunile romane au dărâmat fortificaţiile dacice, au distrus aşezările sacre, dar populaţia rurală şi-a continuat traiul şi în epoca romană. Ep o c a r o m a n ă Majoritatea matrialului arheologic din perimetrul comunei Porcsalma, alături de cele din epoca bronzului, se datează în secolele II V d. Hr. Siturile din epoca romană ca şi cele din epoca bronzului târziu şi epoca fierului sunt situate foarte aproape de ape. Clima din acea perioadă a devenit mai uscată. Se cunosc aşezări întinse pe terasele dealurilor în părţile din Szatmár-Bereg din porţiunea mijlocie a lui Pécsi-tag, din Szakál-dűlő şi Úrbér-dűlő. Întinderea mare a aşezărilor indică faptul că acestea au fost folosite intens pe timp îndelungat. Descoperirile cele mai frecvente sunt reprezentate de obiectele de ceramică fină de culoare cenuşie şi cărămizie. Olarii pricepuţi au confecţionat la roata olarului căni, ceşti şi străchini. Oalele de factură grosieră pentru uz propriu pentru prepararea mâncării sau pentru depozitare, au fost făcute probabil individul, utilizându-se tehnica manuală. Începând din epoca romană târzie, vasele au fost ornamentate cu linii incizate în valuri. Teritoriul judeţului Szabolcs-Szatmár-Bereg, în această perioadă, a fost populat din două direcţii principale: vest şi nord-vest. În zona vestică a Nyír - ului au sosit sciţii din Iran, iar în zona fostei provincii 18

beside the Bronze Age. The sites of this period, similarly to the Late Bronze Age and the Early Iron Age, lay close to water. A dryer climate prevailed at that time. Large settlements are known on mild hill ranges in the Szatmár-Bereg area: in the central part of Pécsitag, in the Szakál-Dűlő and the Úrbér-dűlő. The sizes of the settlements imply that they were continuously used for a longer period of time. The most common finds of the period are grey and red ceramics baked from finely levigated clay. Crafted potters prepared among others jugs, cups and bowls on their wheels turned by the feet. The common coarse pots used for cooking and storing were probably made at home using the old coil-building technique. From the late Imperial Period, the vessels were sometimes decorated with incised bunches of lines. In this period, the county was populated from two main directions: from the west and the north-west. Iranian Sarmatians arrived in the western part of Nyírség, while German Vandal-Vikoval tribes arrived to the foregrounds of the Roman Dacia province on the territory of Transylvania. The border between the Germans and the Sarmatians was reinforced with a defence work, the so-called Csörsz trench in the 4 th century. Constantine s gold coin, which Zsigmond Genye local inhabitant found during the digging of a grave in the cemetery of Porcsalama, can be da ted from this period. Miklós Dietz architect collected Bekarcolt díszítésű késő császárkori kerámia Ceramică ornamentată cu incizii din epoca romană târzie Late Imperial ceramic fragment with incised ornament 19