Rovatvezető: Gáspár-Hantos Géza Az OEE vezetősége január 21-i programszerinta ülésén dr. Herpay Imre elnökletével az elkövetkező időszak kérdéseivel, tennivalóival foglalkozott. Gáspár Hantos Géza főtitkár tájékoztatta a vezetőséget az OEE idei közgyűlése megrendezésének körülményeiről. A vezetőség az alternatívák tüzetes vizsgálata eredményeként a közgyűlés idejét 1987. augusztus l-re tűzte ki. A főtitkár tájékoztatást adott a JUFRO szeptemberi ülésén való részvételéről, majd az október hó 5 9-re tervezett Az erdők a változó világban" nagyrendezvényünk szervezéséről. Ismertette a szakosztályok, szakbizottságok munkatervei beérkeztét, kitért a tagdíjak fizetési rendjére, a pestmegyei tsz csoport rendezetlenségére. Bejelentette, hogy az újjáalakult kereskedelmi szakosztály februárban kezdi meg munkáját. Beszámolt a Budapest, Csillagvölgy úti épületek rekonstrukciós munkálatainak helyzetéről, valamint az NSZK-Jbeli XIX. európai erdész sí bajnokságra való meghívás alapján 6 tagú hazai csapat kiküldéséről. Dr. Tibay György főtitkárhelyettes az 1987. évi költségvetés fő bevételeit jelentő külföldi utaztatásokat és a vállalkozások helyzetét ismertette, majd az egyesület kiadványakónit megjelenő dr. Oroszi Sándor A magyar természetvédelem kezdete" c. könyv pénzügyi kalkulációját. A vezetőség megvitatta A fiatal műszaki értelmiségiek" című APB kutatás témáját, melynek részleteit dr. Csötönyi József dolgozza ki. Megvitatta a külföldi kiutazások rendjét, kialakította a február hó 17-i elnökségi ülés napirendjét és állást foglalt az 1987. évi kitüntetések ügyében. Az erdészettörténeti szakosztály ülésén a Mezőgazdasági Múzeumban dr. Németh András előadását hirdette, de az előadó időközbeni elhalálozása folytán az előadás elmaradt. Megtárgyalták ugyanakkor a szakosztály idei munkatervét, majd dr. Fülöp Eva Mária múzeumi munkatárs tájékoztatást adott a megjelenés alatt álló három kötetes Agrártörténeti életrajzok"-ról. Ezt követően dr. Oroszi Sándor bemutatta a résztvevőknek a múzeum Erdőgazdálkodás-történet Magyarországon" és Természetvédelem Magyarországon" című kiállításokat. A helyi csoportok életéből A budapesti csoport vezetőségi ülésén dr. Csötönyi József tájékoztatást adott az 1986. évi munkáról, valamint az 1987. évi programról. Az egyes munkabizottságokkal kapcsolatosan foglalkozott a budapesti erdészklub és a szeniorok bizottsága újjászervezésével. Az egyesületi munka főbb rendezőelveit a következőkben jelölte meg: a taglétszám növelése, a tagdíjfegyelem erősítése, nyitottsága, kordináció, szorosabb kapcsolat a tagsággal, önálló munka. Beró Csaba a tagdíj morálról szólt és hangsúlyozta, hogy a vezetőség nagyobb aktivitásra és többre képes. Lovász László a tagság körében tapasztalt nehezen szervezhetőség" okára, Bencsik Ilona pedig az informáltság fontosságára mutatott rá. Dr. Zumpf András az ERDŐ olvasó kör tevékenységét ismertette és a vadgazdálkodás, vadászat ökonómiai kérdéseiről vitadélutánt javasolt.
A budapesti csoport szeniorok bizottsága ülésen Fila József, az OEE szeniorok tanácsának elnöke, az MTESZ Szeniorok Tanácsának tagja szólt az ágazat műszaki nyugdíjasai életkörülményeinek javítása terén elért és elismerést kiváltó eredményekről és a folyamatban levő ügyekről, majd ismertette az MTESZ Szeniorok Tanácsa munkabizottságait. Ezeket a bizottságokat (szakértői, történelmi, szociális, kulturális és szakmai érdekvédelmi) célszerű és indokolt egyesületi szinten is létrehozni. Dr. Csötönyi József a budapesti szeniorok bizottsága soros teendői között említette a szeniorok pontos számbavételét, a vállalkozói munkában való részvételt, a klub-életet és a jogsegélyügyeletet. Az ülésen felszólalt Boross György, Csobánczi Erzsébet, Hibbey Albert, Holéczy Gézáné, dr. Szász Tibor és Tokody Mihály. Eger Erdészeti Napok". Hagyomány, hogy minden esztendőben a Mátrai EFAG és o helyi csoport, az MTESZ Heves megyei Szervezete által rendezett műszaki-közgazdasági hetek rendezvénysorozata keretében, megrendezi az Erdészeti Napok"-at. A nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényre 1986. november 13-án került sor a gazdaság tanácstermében. A bevezető előadást dr. Kovács Jenő vezérigazgató tartotta, aki egyben a helyi csoport elnöke is, a Közjóléti erdőgazdálkodás és a különleges rendeltetésű erdők hatása az erdőgazdaság eredményére" címmel. Az előadás időszerűségét vitatni nem lehet Egyre feszítőbbek azok a vállalati gazdálkodáson belüli igények, amelyet a társadalom támaszt az erdővel szemben. Az erdőgazdaság területének 54%-án valamilyen jellegű gazdálkodási korlátozás van, éppen a társadalmilag az erdővel szemben támasztott igények miatt. (Bükki Nemzeti Park, Mátrai Tájvédelmi Körzet, üdülők és gyógyszanatórium, téli sportok, turisztika). A környéken található erdővagyon jelentős környezetvédemi, valamint vízgazdálkodási feladatot is ellát. Ugyanakkor a nyereségérdekeltségű vállalat jól felfogott gazdasági érdeke, hogy lehetőleg minél kisebb fajlagos költségeket használjon fel az eredményes gazdálkodás érdekében. Ma ezen különleges rendeltetésű erdők terheit a gazdaság háromezer fős kollektívája viseli. Az egyre nehezedő gazdasági feltételek mellett olyan közgazdasági környezetet kell teremteni, hogy ne csak a vállalati kollektíva élvezze" a közjóléti erdőgazdálkodás áldásos" terheit. Ezt követően dr. Csontos Gyula, a MEM Erdőrendezési Szolgálat főigazgatója tartotta meg az Aktuális erdőadataink és azok megbízhatósága" c. előadását. Előadó utalt arra, hogy a mai erdőgazdálkodók országosan nem termelik ki az erdőtervekben előírt lehetőséget. A kitermelésnek számtalan objektív akadálya van. A társadalom kritikája is egyre gyakrabban az erdő felé irányul, hogy sok fát vágunk ki. A Mátraj EFAG hosszú évek óta nem vágta ki az erdőtervekben foglalt kitermelési lehetőséget éppen az erdőfelújítás gondjai miatt és ez a VII. ötéves terv során tovább fog mérséklődni. Pirkhoffer János egyetemi adjunktus a nagyteljesítményű gépek tüzelőanyag fogyasztásának mérésével foglalkozott. Az energia takarékosság olyan gazdálkodási kényszer, amelyet figyelmen kívül hagyni a mai vállalati gazdálkodásban felelőtlenség. Jelentős gép- és eszközpark benzinüzemű járművei jelentős részét kicserélték gázolaj üzemeltetésű gépekre és ezek tüzelőanyag-fogyasztásának mérésére a gyakorlatban alkalmazható módszereket ismertetett. A befejező előadást dr. Herpay Imre, az OEE elnöke tartotta Kíméletes fakitermelés hatása és a fahasználat eredményessége" címmel. A téma időszerűségét az 1985. évben megjelent szakmai szabályozó rendszer is kiemeli. Fakitermelésünk az 1950-es évek végéig idényjellegű tevékenység volt, a feladat jelentős részét hóban végezték a természetes felújítás megkímélése érdekében. Ma az egész évben végzett fakitermelés kíméletes módszereket követel. Lehet és kell ilyen módszereket alkalmazni, még ha annak költségkihatása jelentősen növekszik is. Az előadássorozat végén a hallgatóság korszerű munkaszervezési módszerek alkalmazásáról nézett meg egy videó felvételt, amelyet az ERTI soproni fiatal kutatói mutattak be. Az előadásokat szakmai hozzászólások és vita követte. A rendezvény elérte célját, mert számtalan gondolat ébresztésével elősegíti a gyakorlati munka eredményesebbé tételét. A Győr-Sopron megyei tsz. csoport alig egy éve önállósulva az elmúlt év folyamán eredményes évet zárt. Bekapcsolódott abba az országos mozgalomba, amelyet a Fásítási Hónap, az Erdők
Napja, a Madarak és Fák Napja rendezése jelent. Szilsárkánya rendezvényükön Firbás Oszkár dr. Kiss Ferencről emlékezett, Bolla Sándor, a csoport titkára előadást tartott Az erdészek Magyarország legrégibb szervezett szakmai rétege" címmel. Dr. Kiss Ferenc szülőháza körül az emlékparkban fákat ültettek, emlékoszlopát megkoszorúzták. Lébénymiklós körzetében szakmai továbbképzéssel egybekötött tapasztalatcserét szerveztek. Ezen Resch István, a tsz elnöke tájékoztatást adott a tsz tevékenységéről; Gáspár Hantos Géza Az új erdőtervek gyakorlati alkalmazása mgtsz-ékben", Ott János Az mgtsz-erdőgazdálkodás illeszkedési problémái a gazdaságirányítás rendszerében" címmel tartott előadást. Szakvezetés mellett megtekintették a tsz által fenntartott falumúzeumot, majd a lébényi műemlék templomot. Üjszerű és hasznos megbeszélést tartottak Rövid táv hosszú táv" témakörben, Bolla Sándor titkári elemzésével. Győrött, a Városi Tanács nagytermében szervezett összejövetelen dr. Herpay Imre A kíméletes fakitermelés és hatása a fahasznáiat eredményességére" címmel tartott előadását kölcsönös információ-csere követte. Mosonmagyaróvár és környékén terepi bemutatókkal egybekötött, három napos benntlakásos továbbképző tanfolyamot szerveztek. A tanfolyam előadói és előadásuk témaköre: Bakonyi Csaba Gesztori gondok és teendők a Kisalföldi Erdőgazdasági Társaság jelenlegi működése során"; Rada Antal A termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás fejlesztése"; Bolla Sándor A Szigetköz geológiája, vízrajza, földrajza"; Werner Ervin: A szigetköz virágos növényei"; Koltai Gábor: A Szigetköz mohái"; Fülöp Tibor A Szigetköz állatvilága"; Horváth Lajos,,A Szigetközi tájképesztétikai értékei"; Hárs József Faállománygazdálkodás Győr-Sopron megye mgtsz-eiben"; Stádel Károly Az OEE szerepe, feladatai az erdészeti dolgozók társadalmi helyzetének javításában": dr. Balázs István,.A mgtsz-erdőgazdálkodás kapcsolatai a vadgazdálkodással"' voltak. A tagság látókörének bővítésére tanulmányutakat szerveztek. Jelentős munkásságot fejtettek ki a Mgtsz-fafajpolitika Győr-Sopron megyében" c. tanulmány készítésével, amely tagságunk előtt Az Erdő júliusi mellékleteként vált ismeretessé. A fentebb említett Rövid táv hosszú táv" című elemzés a VI. ötéves tervi fagazdálkodás megyei közgazdasági vetületeit adatolja, amelynek gyűjtésébe a helyi csoport valamennyi tagja bekapcsolódott. A pilisi csoport (Visegrád) farsangi Családi estet" tartott az MNB Visegrádi Üdülőszállójában. A rendezvényen résztvettek az OMBKE dorogi csoportja képviselői is. Az est a Szentendrei Zeneiskola vonószenekara hangversenyével kezdődött, amelyet vacsora követett. A vacsora után Pápai Gábor szerkesztésében mintegy órás Parkerdő videó show"-t láthattak a vendégek. A jól sikerült családi est zenés, táncos mulatsággal ért véget. A szakmai továbbképzés keretében a következő előadásokat tartották: Budapesten: Prof. Verzárné Petri Gizella Erdők-mezők gyógynövényei", Pécsett: Dr. Király Tibor Erdőtervezés, illetve számítástechnika alkalmazása", Dr. Magas László Erdőállomány prognózis és hozadékszabályozás, illetve számítástechnika erdészeti alkalmazásának lehetőségei" címmel. Új tagfelvétel Kiss István növényvédelmi szaktechnikus, Szolnok; Pásztó Mihály erdőmérnök, Jászberény; Vargyas Gyuláné közgazdász, Szolnok; Baráth István szállításvezető, Soponya; Buza Ferencné képesített könyvelő, Soponya; Kovács Károly vadgazdasági technikus. Csősz; Kostea.László raktárvezető, Soponya; Simon Géza építési művezető, Kálóz; Vargáné Miskolczi Edit képesített könyvelő, Martonvásár; Horváth István erdésztechniikus, téti mgtsz.; Tóth István erdésztechnikus, darnózseli mgtsz.; Kovács Péter erdésztechnikus, darnózseli mgtsz.; Fülöp László állategészségőr, Székesfehérvár; Zsovák Ernő erdészteohnikus, Nadap; Eff Lajos közgazdász, Budapest; Izsa Nándor nyugdíjas, Pécs; Koczüba József fényező, Szob; Pilik János autóbuszvezető, Miskolc; Stefanovits Pál kertészmérnök, Budapest; Ternóczky Miklós technikus, Budapest; Dérné Patay Éva üzemgazdász-rendszerszervező, Szolnok; Dósa Gyula erdésztechnikus, darnózseli mgtsz; Fülöp Lászramozó matematikus, Szolnak; Hackler Imre üzemgazdász, Szolnok; Kajtár László közgazdász, Szolnok; Kouács Gyuláné tervező-könyvelő-statisztikus, Szolnok; Misfcolci Lóránt kertészmérnök, Szolnok; Pándi István számítógép műszerész, Szolnok.
Halálozás Vida László Bedő-díjas" erdőmérnök, a Délalföldi EFAG ny. term. igazgatóhelyettese 62 éves korában, Szegeden tragikus hirtelenséggel elhunyt. Gyakorlati tevékenységét a legnehezebb időszakban kezdte, amikor helyre kellett állítani a háború utáni magyar erdőgazdaságot, amikor kiutat kellett találni nagyszabású fejlesztési tervek felé. Ebben az időben is a legnehezebbet választotta, ami azonban emberileg a legközelebb állott hozzá: az alföldi erdőgazdálkodást. Felettesei gyorsan felfigyeltek a kiváló képességű erdőmérnökre és hamarosan vezető beosztásba helyezték, ő volt mindezideig a magyar erdőgazdaságok igazgatóhelyettes főmérnökei között az, aki beosztását a leghosszabb ideig látta el, és ami külön kiemelendő: mindvégig Szegeden. Az erdészet és szűkebb hazája, a Délalföld iránti hűsége kiemelték egyéniségét a szakmán belül és országosan elismertté tették azokat az eredményeket, amelyeknek fáradhatatlan munkása volt. Közreműködött a nagy szaktudást igénylő táji erdőgazdálkodás irányelveinek kialakításában. Szerepe volt az erdőgazdasági fejlesztési határozat kidolgozásában, szorgalmazta ezen belül az Alföld-fásítást, a homoki erdőtelepítést, az alföldi erdők nevelését és jelentős szerepe volt a fafeldolgozás, az elsődleges faipar délalföldi bázisának kiépítésében. Gazdasági feladatakon túlmenően az erdészeti kutatás és szakoktatás területén is rendkívüliek az érdemei. A Délalföld kezdeményezései nyomán kiemelt erdészeti és faipari kutató bázissá fejlődött. Sokrétű elfoglaltsága mellett mindig jutott ideje az Országos Erdészeti Egyesület számára, amelynek évtizedeken keresztül volt titkára, illetve elnöke. Rendezvények sorozata útján segítette elő az egyesületi tagság továbbképzését, erdészeti szolgálatának magas szinten való megvalósítását. Másfél évtizeden át volt szakfolyóiratunknak. AZ ERDÖ-nek szerkesztő bizottsági tagja, ahol mindig a jobb, az értékesebb dolgokért emelte fal szavát. Genersich László erdőmérnök, az erdőművelés volt főhatósági (OEF) egyik lelkes irányítója, közszeretetnek és tiszteletnek örvendő kollégánk 84 éves korában, Budapesten elhunyt. Nagy részvét mellett temették a Rákoskeresztúri temetőben. Sramek Béla, a téti Kisfaludy Károly" mgtsz erdésze 56 éves korában elhunyt. Megbecsült kollégánk három és fél évtizedig volt a szakma csendes, de kitűnő erdőművelő do'gozója. :ERKESZTÖBIZOTTSAGA. Elnök: dr. Sólymos Rezső, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) doktora, Budapest; főmunkatárs: Jéróme René, Budapest. - Tagok: dr Balázs István, Budapest; Barátossy Gábor, Budapest; dr. Berdár Béla, Visegrád; dr. fondor Antal, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa, Budapest; Bus Maria Veszprém; Cebe Zoltán Szombathely; dr. Csötönyi József, Budapest; Deák István, Tamási; dr Firbas Oszkár Soprőn; Gá^ár-Haníos Géza, Budapest; dr. Göbölös Antal, Kecskemét; dr.herpay Imre a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa, Sopron; Kadlicsek János, Miskolc; geszthelyi Istf,rfr. Rii-anesf Király Pál Budapest; dr. Király Ernő, a közgazdasági tudomány kandidátusa, nűdarfest Korbons-ky Kazimirné, Vác; kramer Antal, Pécs; Lőcsey Iván, Budapest; Mészáros Béfa: P Izombathe ly; dr. Káez Antal, a mezőgazdasági f " * * *!? ^ - ^ ^ ^ ^ ^ a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa, Budapest; Varga I