Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata
A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén
Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i irányban ~11 000km, É-D-i irányban ~5200 km túlnyomórészt a mérsékelt éghajlati övben fekszik leginkább óceáni éghajlatú kontinens, K.h.20 -tól Ny-ra fekvő része Földünk egyik legkiegyenlítettebb, legkevésbé szélsőséges éghajlatú területe - Ny-i szelek hatása Ny-K-i irányban sodródó időjárási rendszerek (ciklonok/anticiklonok) hatása alapvető -Észak-Atlanti-áramlás erős pozitív hőmérsékleti anomália hiányoznak az É-D-i futású hegyláncok, amelyek az É.sz. 45-60 közt jelentősen módosítanák az uralkodó Ny-K-i légmozgások irányát, hatásait - legkisebb átlagos tengerszint feletti magasságú kontinens
-óceántól való távolság hőmérsékleti és csapadékviszonyok óceántól induló légtömegek enyhítik a szárazföld hőmérsékletét minél tovább haladnak K-re télen annál több meleget adnak le, nyáron annál jobban felmelegszenek mérséklő hatásuk, páratartalmuk egyre jobban csökken fogy a csapadék mennyisége -Észak-atlanti -áramlás 2-300 km szélesség 1 500 m mélységig vize naponta 200 km-t tesz meg minden egyes m³ víz lehűlése ugyanannyi -kal melegít fel 3 000 m³ légtömeget elsősorban télen mutatkozik meg a mérsékelt övben legmelegebb kontinens Európa pozitív anomália Ny-i oldalán 5-12 C, K felé csökken - Kárpát-medencében ez 1-1,5 C mélyen benyúló öblök és tengerek - főleg a Keleti- és a Földközi-tenger K-re közvetítik az óceán kiegyenlítő hatását
-európai-rögvidéken és fiatal magashegységekben az erősen tagolt domborzat jelentősen módosítja az éghajlatot hőmérséklet elsősorban a magasság szerint a napsugárzás mennyisége a lejtők kitettsége szerint változik széljárás és a csapadék mennyisége is a domborzathoz igazodik hegyvidékek éghajlati nagyon változatos, síkvidékeken övezetekben változnak az egyes éghajlati elemek -Európa éghajlatát alapvetően az ún. hatásközpontok (akciócentrumok) alakítják: magas (maximumok) és alacsony légnyomású központok (minimumok)
- két állandó akciócentrum: izlandi minimum, azori maximum e két központ közötti nyomáskülönbség (bárikus gradiens) nagysága határozza meg a légcirkuláció, a mérsékeltövi nyugati szelek erősségét izlandi minimum a legerősebb decemberben, központjában az átlagos tengerszinti légnyomás 997 mbar júliusig gyengül, ekkor nincs egyértelműen körülhatárolható alacsony nyomású központ Európa térségében azori maximum a leggyengébb márciusban, 1020 mbar Azoriszk.-től délre, a Ráktérítíő közelében van a központja júliusig erősödik -havi átlagos légnyomás 1025 mbar - a termikus egyenlítő északra helyeződése miatt légkörzési cellák pólus irányába tolódnak kiterjeszkedik a Földközi-tenger medencéjére és a kontinens belső részére is -azori orr- ez a magasnyomású nyúlvány nem stabil kontinens középső részén meggyengül teret enged az izlandi minimum irányából betörő ciklonoknak
január július A havi átlagos tengerszinti légnyomás Európában
Enyhe vagy zord tél? -ahol izlandi minimum jut uralomra enyhe, csapadékos, atlanti jellegű tél -ahová a szibériai maximum terjeszkedik ki kemény és száraz tél -tél különösen hideg és tartós maximumok (azori és szibériai) erős kiterjedése Kárpátokon és Alpokon át kialakul az ún. barometrikus tengely (Vojejkov nagytengely): azori és a belső-ázsiai maximum összekapcsolódik egész Európán keresztül tengelytől ÉNy-ra és DK-re csökken a légnyomás -néha az azori magasnyomású mag erősen kifejlődik Közép-Európáig száraz, napfényes, enyhébb tél felnyúlik
Milyen lesz a nyár? -nyár elejére a felmelegedés következtében a szibériai magas nyomású mag fokozatosan felbomlik, kialakul az elő-ázsiai alacsony nyomású mag szívóhatást fejt ki felerősíti a Ny-i szeleket nyár elején a még erős izlandi minimummal együtt ciklonokat húz be az eurázsiai kontinensre Medárd-napi esőzések -izlandi minimum erősen legyengül, azori maximum felerősödik Dél-Európa felett tartósan a magas légnyomás száraz, napos - még hideg sarkvidéken időnként kifejlődő magas nyomású terület szintén huzamosabban kiterjeszkedhet D felé, Észak- és Kelet-Európára tartósabb szárazság maximumok erős és tartós kifejlődése helyén meleg és száraz a nyár maximumok gyengék gyakori nyugati ciklonok esős és hűvös nyár