E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2004. november 29-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Ifjúsági Rendelete Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma: rendelet-tervezet Szavazás módja: minősített többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Encz Ilona ifjúsági referens, ECHO Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ifjúsági Sport és Kisebbségi Ügyek Bizottsága, Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottság, Ügyrendi és Igazgatási Bizottság, Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzat és Fórum, ECHO Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht.. ifjúsági referens Láttam, észrevételemet külön csatolom :.. Dr. Árpásy Tamás jegyző 1

ZIRC VÁROS Önkormányzatának.../2004. (XI. 29.) ÖK. számú IFJÚSÁGI RENDELETE 2

Preambulum Mondd és én elfelejtem. Mutasd meg és én eszembe vésem. Hadd, hogy tegyem és én megértem. (Konfuciusz) kilencvenes évek társadalmi-gazdasági változásai új problémákat, feladatokat jelöltek ki a gyermek és ifjúsági korosztályokkal foglalkozók számára. A megváltozott szükségletek, az átalakuló ifjúsági kultúra, az értékek átrendeződése komoly felelősséget rónak a társadalom felnőtt tagjaira. Tudatosítani kell mindenkiben, hogy városunk ifjúsági problémáit csak széles társadalmi összefogással lehet megoldani, s a fiatalokat a róluk szóló döntésekbe és a koncepció, illetve rendelet végrehajtásába egyaránt be kell vonni. Ugyanakkor az ifjúsági problémák kezelésénél szem előtt kell tartani azt is, hogy a fiatal korosztály problémáinak megoldása nem képzelhető el a többi társadalmi probléma megoldása nélkül. A jövő a fiatalok kezében van: Magyarország Zirc - jövője azon múlik, hogy a jelen társadalma milyen lehetőségeket teremt a gyermek és ifjúsági korosztályok számára. Zirc Ifjúságbarát Önkormányzat címmel bíró városa gyermek és ifjúsági feladatainak ellátása során felelősséggel törődik a fiatal korosztályokkal és a családokkal kapcsolatos közösségi hagyományainak aktív megőrzésével, amit a jelen értékeivel gazdagítva kíván közismerten zirci arculatként tovább örökíteni a közös Európában is a jövő polgárai számára. A város, jelenét és jövőjét és ezen belül közösségi értékeink (intézményi, tárgyi, szellemi), életünk egészét is meghatározó, az alábbiakban felsorolt tudományos igényű helyzetelemzések, koncepciók, programok és a helyi rendeletek, valamint a vonatkozó jogszabályi irányelvek által önmaga számára felépített fejlesztési irányt követ: Az 1998-ban elvégzett teljes körű, komplex alapozó ifjúságkutatási tanulmány (A városi szintű ifjúságkutatás és az akkori felnőtt szakértői fókuszcsoportos interjú alapján készült tanulmány több mint 1000 Zircen tanuló diák, - az akkor 7-8. osztályos általános iskolás és valamennyi középiskolás véleményének megkérdezésével készült, amely helyzetképet mutatott a fiatalok iskolai, családi és szociális helyzetéről, szabadidős, mentálhigiénés, sportolási és művelődési szokásaikról, bemutatta munkavállalási, érdekképviseleti lehetőségeikről, értékorientációikról, jövőképükről vallott nézeteiket és elemezte az iskoláikkal, a városi intézményekkel és az önkormányzattal kapcsolatos elvárásaikat. Beépültek az anyagba a 2000-2001-ben ifjúsági és felnőtt szakértők, önkormányzati képviselők körében elvégzett újabb kérdőíves felmérés, és az önkormányzati, intézményi, közösségi, dokumentumok elemzésének eredményei is. Az öszszefoglaló munkát az Echo Oktatáskutató Műhely szakértőjének segítségével, az ifjúsági referens koordinálásával helyi szakemberekből álló munkacsoport dolgozta ki. ) 38/2002. (III. 4.) Kt. számú határozattal elfogadott Ifjúságpolitikai Koncepció 100./2001. (V. 14.) Kt. számú határozat az önálló ifjúsági alap létrehozásáról, melynek felhasználására a Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzat tesz javaslatot Városfejlesztési koncepció helyzetelemző tanulmányra épülő 287/2002. (XII. 19.) Kt. számú határozattal elfogadott Zirc Városi Stratégiai Program 19/2003. (II. 13.) Kt. számú határozattal elfogadott Zirc Város 2003-2006 évekre szóló Gazdasági Programja 153/2000. (X. 2) Kt. számú határozat a városi civil közösségeket támogató önkormányzati pályázati rendszer létrehozásáról../2000. (..) Kt. számú határozattal elfogadott városi részvétel a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszerben 289/2002. (XII. 19.) Kt. számú határozattal elfogadott középiskolai tanulmányi ösztöndíjrendszer 153/1999. (X. 25) Kt. számú határozatával elfogadott Zirc Város Közművelődési Koncepció 3/2001. (I. 22.) ÖK. Rendelet a Helyi Közművelődésről Óvodai Nevelési és iskolai Pedagógiai Programok 111/2000. (VII. 27.) Kt. számú határozattal elfogadott és a 168/2001. (VII. 9.), valamint a 20/2004. (I. 26.) Kt. számú határozatokkal módosított Közoktatási intézményhálózat működtetési és fejlesztési terv

34/2004. (II. 23.) Kt. számú határozattal elfogadott Zirc Városi Önkormányzati Minőségirányítási Program, és az azon alapuló közoktatási intézményi minőségirányítási programok../200..(..) Kt. számú határozattal elfogadott Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 19/1993. (XII. 13.) ÖK. Rendelet Zirc Város Díszpolgára cím, valamint Pro Urbe Emlékérem alapításáról és adományozásának rendjéről (módosítások: 9/1997. (V. 6.), 9/2000. (IV. 1.), 23/2001. (IX. 25.) 23/2003. (VI. 10.) ÖK. Rendelet a város közszolgálatában álló szakmák és hivatások alkalmazottainak kitüntetéséről az 1990-ben kötött testvérvárosi szerződések az erdélyi Baróttal és a németországi Pohlheimmel, valamint 1998-ban a finnországi Nivalával Az önkormányzati ifjúságpolitika jogforrásai Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely többek közt kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Emellett számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény) határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege is. Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, melynek 8. -ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény - 1994 óta felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. Ezen belül a törvény értelmében a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A hivatkozott önkormányzati törvény 70. -a értelmében a megyei önkormányzatnak kötelező gondoskodnia - többek közt - gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról és a gyermekés ifjúságvédelmi szakellátásról. Ezeken kívül az adott helyi önkormányzat ifjúságpolitikájának kialakításakor a gyermekvédelmi törvény és a közoktatási törvény a két legfőbb vezérlő jogszabály. (Bár a kormányzati tervek szerint még ebben a ciklusban megszületik az új ifjúsági törvény, ezzel egyelőre nem számolhat a rendelet.) Az 1998. évi XXVI. esélyegyenlőségi törvény elfogadásával megteremtődött a fogyatékos személyek jogainak és esélyegyenlőségének törvényi háttere. 4

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPELVEK - ALAPÉRTÉKEK 1. Az önkormányzati ifjúságpolitika kulcsfogalma az integráció. Az ifjúságról való koncepciózus gondolkodás feladata, hogy garantálja a fiatalokkal, mint egésszel, mint komplex jelenséggel való foglalkozást. A döntéshozatali mechanizmusban az integráció azt jelenti, hogy fiatalokat be kell vonni a helyi társadalmi döntésekbe és azok végrehajtásába, tehát a település ifjúsági koncepciójának, stratégiai tervének végrehajtásában a legfontosabb szerepet maguknak a fiataloknak, illetve, szervezeteiknek kell szánni. A fiataloknak arra van szükségük, hogy önszerveződési lehetőségek birtokába jussanak, és ezzel élni is tudjanak. Mindent összevetve a városunk ifjúságpolitikája nem más, mint gondolkodásmód, melyet a döntéshozók követnek munkájuk során. 2. Az ifjúsági önkormányzati rendelet, mint a cselekvési program alapjának célja, hogy a jelen állapotának, igényeinek és lehetőségeinek tudatában az önkormányzat szándékait meghatározza egy-egy terület, ellátandó feladat funkcióinak és formáinak fenntartására, vagy - ha hiányzik megteremtésére. A rendelet a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele, továbbá olyan döntéshozatali elvek, irányok meghatározása, amely megvalósulása során a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a település adott területén a plurális fejlődési tendenciák továbbra is biztosíthatók. 3. A statisztikai adatok tükrében kimondható, hogy az érintett gyermekek, fiatalok köre jelentős nagyságot képvisel Zirc város összlakosságának tekintetében, a városban lakók 38 százaléka tartozik a korosztályba (2833 fő). Egy felelősségteljesen gondolkodó város nem teheti meg, hogy csak azokkal a fiatalokkal törődjön, akik a városban laknak, - hiszen az a közel 1000 nem helyi tanuló, amely csoport naponta ide jár iskolába, itt tölti szabadideje jó részét, és itt próbál egzisztenciát teremteni, a helyi ifjúsági közösség szerves részét alkotja. A problémaközpontú megközelítés esetén mindazokat fiataloknak tekinthetjük, akiknek fiatalokra jellemző problémáik vannak. 5

4. A RENDELETET MEGHATÁROZÓ ÉS A FIATALOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKEK (1) felelős gondolkodás, felelősségtudat, felelősségvállalás (a partnerség záloga mindkét fél részéről) (2) a másság elfogadása (mindenféle fizikai és társadalmi másság, speciális bánásmódot igénylő állapot integrált kezelése) (3) a város értékeinek tudatos értékként való megítélése és vállalása, a történelmi, természeti, kulturális, közösségi stb. hagyományok ápolása, továbbörökítése (4) esélyegyenlőség (5) a tanulás (mint lehetőség, jog és kötelesség, mint az esélyegyenlőség eszköze) (6) demokrácia, közéletiség közösségi értékei 5. A RENDELETET MEGHATÁROZÓ ÉS A FIATALOKRA VONATKOZÓ ALAPELVEK (1) fiatalnak tekintjük a 3-29 éves korosztályt (2) a koncepció a zirci lakosú gyermek és ifjúsági korosztályra, valamint a város oktatási intézményeiben tanuló fiatalokra vonatkozik (3) a gyermek és ifjúsági korosztályok aktív részvételének, szerepvállalásának biztosítása, a fiatalok bevonása a döntés előkészítéstől a végrehajtásig tartó folyamatba, véleményük megkérdezése az őket érintő valamennyi témában a döntések meghozatala előtt (4) együttműködés és partnerség a fiatalokkal foglalkozó intézmények, szervezetek, civil közösségek között, különös tekintettel a Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzatra és a Zirc Városi Ifjúsági Fórumra melyek jogosítványai garantált formában jelennek meg a rendeletben (5) a rendelet reális, a város teljesítőképességével összhangban lévő mértéket határoz meg a feladatok vállalásában (6) többcsatornás finanszírozás kialakítása az ifjúsági célú forrásteremtésben (7) folyamatos monitoring lehetőségének megteremtése (rendszeres véleménykérés, folyamatkövetés, ifjúságkutatás stb.) (8) a rendelet a nevelési, oktatási intézményekre és a családokra az ifjúsági problémák kezelésének aktív színtereként tekint, azok autonómiájának tiszteletben tartása mellett (9) a diákönkormányzatokkal mint az iskolai közéletiség műhelyeivel kiemelten fontos területként foglalkozik a rendelet II. fejezet AZ IFJÚSÁG HELYZETÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 6. A város legfontosabb gazdasági és társadalmi problémái számos ponton kapcsolódnak az ifjúsági korosztályhoz (pl. munkanélküliség, forráshiány, a város költségvetési helyzete, alulfinanszírozottság, ipari jellegű beruházások hiánya, a helyi vállalkozások tőkehiánya, a fiatalok elvándorlása a településről, lakáshiány, elidegenedés, közömbösség, a helyi összefogás hiánya, kábítószer- 6

fogyasztás, devianciák, a családok létbizonytalansága, a kulturális/szórakozási lehetőségek beszűkülése, alulképzettség, az önálló életkezdés nehézségei stb.) Az önkormányzat gyakorlatilag 1998-tól folyamatosan figyelemmel kísérte a gyermek- és ifjúsági területen felmerülő igényeket. Az elmúlt évek folyamán több témát (pl.: közművelődés, közoktatási intézményhálózat, civil szervezetek, ifjúságkutatási anyag) tárgyalt a közgyűlés és több olyan határozat született, amely jelentős előrelépést hozott az ifjúsági ügyek települési szintű kezelésében. Az egyes ifjúsági területeken bekövetkezett változásokról tudható, hogy a legnagyobb kihívást a fiatalok egészségi helyzetének javítása, valamint a lakáshoz juttatásuk jelenti, ezeken a területeken 1990 óta határozottan romlott a helyzet, de csökkentek az ifjúsági szórakozási lehetőségek és a munkalehetőségek is. A sportolási lehetőségek és a diákönkormányzatok működése kis mértékben javult, az ifjúsági érdekérvényesítés lehetősége valamint a gyermek és ifjúságvédelem helyzete pedig határozottan javult az utóbbi években. 7. Az ifjúsági terület szerteágazó volta miatt a felmerülő problémák, igények és az ezekhez kapcsolódó megoldások az alábbi nyolc területben foglalhatók össze: (1) ifjúsági szervezetek, érdekérvényesítés (2) rekreáció (3) gyermek- és ifjúságvédelem (4) fiatalok életkezdési programja (5) ifjúsági intézmények (6) információ és monitoring (7) nemzetközi kapcsolatok (8) finanszírozás III. fejezet SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK 8. IFJÚSÁGI SZERVEZETEK, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Az ifjúsági szervezetek, öntevékeny ifjúsági csoportok, a diákönkormányzatok valamint a Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzat és Fórum léte már önmagában is támogatandó értéke a városnak, ezek működési feltételeinek biztosítását együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. A város kulturális, szabadidős, művészeti stb. életében is részt vesznek ifjúsági szerveződések. Ezek közül több alkalmas arra, hogy önkormányzati feladatokat átvállalva, az önkormányzat partnereként segítse az ifjúsági rendeletből eredő feladatterv megvalósulását. Az oktatási intézményekben elő kell segíteni a diákjogok érvényesülését. A politika, közélet iránti érdeklődés a fiatalok körében azonban igen alacsony, és vannak olyan ifjúsági rétegek, amelyek speciális problémái és érdekei (dolgozó fiatalok, iskolából kimaradt tanulók stb.) nem artikulálódnak. 7

A jelenlegi érdekképviseleti rendszerben rejlő lehetőségek: az ifjúság képviselőinek nagyobb megbecsülése, javaslataik figyelembe vétele, minél több fiatal bevonása és az ifjúsági önkormányzat tagjainak partnerként való elfogadása a meglévő keretek tartalmasabb kitöltését teszi lehetővé. Feladatok (1) a települési önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban rögzített jogosítványokon keresztül a Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzat és Fórum működési feltételeinek biztosítása, az ifjúsági önkormányzat tagjainak bevonása a városi közéletbe (2) a városi és az iskolai diákönkormányzatok vezetőinek folyamatos képzése önkormányzati szervezésben; vagy más, képzéssel foglalkozó civil szervezetekkel együttműködve; illetve egyéb, országos, nemzetközi képzéseken való részvételük támogatása (3) Ifjúsági Kerekasztal létrehozása a fiatalok és a velük foglalkozó intézmények, szervezetek közreműködésével a kölcsönös tájékoztatás és egyeztetés érdekében (4) a helyi ifjúsági kezdeményezések anyagi és szakmai támogatása, európai dimenziójuk felismerése (5) az iskolai házirendek rendszeres törvényességi felülvizsgálata (6) Zirc Város Ifjúságáért Emlékérem díj alapítása 9. REKREÁCIÓ Az utóbbi évtizedben zajló folyamat a felnőtt lakosság és az ifjúság értékrendjének átalakulása, és megindult a generációs korszakváltás folyamata is. A fiatal korosztály nemcsak fogyasztói szokásaiban más, hanem az új technikai eszközökhöz való viszonyulásaiban és életmódjában is eltér szüleitől. Ez a megváltozott szemlélet szükséges előfeltétele az információs társadalom kiépülésének. A fiatalok életében meghatározó jelentőségű a szabadidős lehetőségek formája és módja, amely tevékenység is a passzív időtöltések felé tolódik el, mint a felnőttek esetében. A könyvet sokak szerint felváltó számítógéphez közel kétharmaduk rendszeresen hozzájut, ám a virtuális valóság igen gyors előretörése csak részben történik a hagyományos formák rovására. A fiataloknak fizikai, lelki és szellemi rekreációs lehetőségeket nyújtanak a város intézményei, szervezetei, szakemberei egyaránt (városi szintű nagyrendezvények és hagyományos ifjúsági programok, sportfoglalkozások, iskolai programok). Biztosított a szervezeti forma városunkban, az elvi önkormányzati támogatás is egyértelmű, ugyanakkor a gyakorlati megvalósításnak sokszor gátat szabnak az anyagi okok. Az ifjúsági rekreáció másik gyenge pontja, hogy nem működnek a klasszikus értelemben vett ifjúsági klubok és a meglevő programok gyakran nem épülnek egymásra, nem egészítik ki egymást, és előfordul, hogy nincs összhang a szervezők között, valamint gátat szab egyfajta érdektelenség is a fiatalok részéről. Mindezek ellenére az aktív, céltudatos, pozitív gondolkodású fiatalok számára jó önmegvalósítási lehetőséget nyújt a város. A rekreációs idő, szabadidő felhasználásnál veszélyt rejt magában, ha a fiatalok nem az életkoruknak megfelelő szórakozási formát választanak, illetve, ha az egyéni rekreációs struktúra beszűkül. Sokféle és jól célzott programokra, széles tevékenységrepertoárra, és új típusú szolgáltatások kialakítására, valamint intézmények összefogására, együttműködésére van tehát szükség a csellengés, a deviáns magatartási minták kialakulásának megelőzése érdekében. 8

Feladatok (1) a Zirc Városi Ifjúsági Fórum és a Zirci Zabhegyező Gyermekanimátorok által kialakított, hagyományos, városi térségi - nemzetközi szintű gyermek és ifjúsági programok további fejlesztése, támogatása (2) az ifjúsági programokhoz városi szintű, megfelelő állandó környezet, önálló épület Mentálhigiénés és Ifjúsági Központ - működési feltételeinek folyamatos biztosítása (3) a gyermek- és ifjúsági korosztály számára rendszeres és változatos (délutáni és hétvégi), folyamatosan bővítendő programkínálathoz a működési és szervezeti feltételrendszer biztosítása a javaslatok és közreműködők figyelembe vételével (4) a szabadidősport anyagi és tárgyi feltételeinek fejlesztésében a gyermek- és ifjúsági korosztály testi nevelése kapjon prioritást, biztosítva a speciális, gyógytestnevelési igények kielégítését is (5) a város játszótereinek korszerűsítése, bővítése, újak létesítése (6) a gyermek és ifjúsági korosztályokkal foglalkozó intézményeken belüli állandó ifjúsági közösségi színterek kialakítási feltételeinek elősegítése (7) a nevelési-oktatási intézmények SZMSZ-eiben, házirendjeiben közösen ki kell dolgozni azt a felügyeleti rendszert, melynek működésével a diákok igénybe vehetik az intézmények helyiségeit és infrastrukturális lehetőségeit a tanítási órák után is (8) a Bakonyi Gyermekvédelmi Igazgatóság növendékeinek aktív bekapcsolása a városi programokba (9) a városban lakó főiskolás, egyetemista hallgatók aktív és szervezett bevonása a városi ifjúsági munkába 10. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Készül városunk részletes gyermek- és ifjúságvédelmi koncepciója, de fontos, hogy az általánosabb szintű ifjúsági koncepció is tartalmazzon erre vonatkozó meg-állapításokat. A Zircen élő és tanuló fiatalok legnagyobb része a hagyományos értelembe vett nukleáris családban él, átlagon aluli a csonka családban vagy nem a szüleivel együtt lakó tanulók aránya. A zirci fiatalok számára a munkanélküliség is megélt jelenség, egynegyedük családja érintett a munkanélküliség által. A Szociális Szolgáltató Központ jelentései szerint magas a szociális problémákkal küzdő, hátrányos helyzetű családok száma, és sok olyan család, gyermek lehet, aki nem is kerül a segítő intézményrendszer látókörébe. A tudatot és lelkiállapotot egyaránt módosító pszichoaktív szerek egyik része a modern társadalmakban legálisan fogyasztható élvezeti cikként szervesült, másik részük az illegális anyagok, drogok. Fontos jellemző, hogy a fiatalok körében is magas arányokat ér el és növekvő tendenciát mutat a pszichoaktív szerek fogyasztási intenzitása. A problémák megoldását több tényező segíti elő. Egyrészt vannak prevenciós programok az iskolákban, működnek a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök, hatékony támogató közeget jelent a kortárs segítők jelenléte. Az utóbbi években megnövekedett az intézményi programok száma, fejlődött az intézmények és szakemberek kapcsolata, lezajlottak szociális felmérések, monitoring rendszer működtetése. Öszszességében tekintve tehát az önkormányzat segítő hozzáállása mellett kiépült az intézményrendszer ezen a téren is, amely természetesen nem működik problémamentesen. Előfordul, hogy nem megfelelő az intézményi egyeztetés, esetenként ad hoc jellegűek a programok, a személyre lebontott információk hiányosak és vannak még feltáratlan problémák is. 9

A jövőben folytatni, és kiszámíthatóvá kell tenni a mentálhigiénés programokat (kortárs segítői képzés, házasságra felkészítő programok, mentálhigiénés nap stb.), fokozni kell a gyermekvédelmi területen működő intézmények együttműködését (pl. közös ifjúsági programok szervezése team munkában) és elő kell segíteni, hogy a gyermekekkel foglalkozók akkreditált továbbképzésen vehessenek részt. A Szociális Szolgáltató Központ működésének további fejlesztése és a gondozásban lévő családok gyakoribb ellenőrzése, valamint szociális munkás - státuszok létesítése is elősegítené a gyermek és ifjúságvédelmi problémák csökkentését. Fontos fejlesztési terület a speciális problémákkal küzdők társadalomba illeszkedésének segítése, a fogyatékos személyek jogainak és esélyegyenlőségének biztosítása. Feladatok (1) folytatni és tervszerűvé tenni a mentálhigiénés programokat (kortárs képzés, házasságra és gyermekvállalásra felkészítő programok, bűnmegelőzési és mentálhigiénés napok, egészségnapok stb.) (2) a szabadidő eltöltési lehetőségek kínálatában ösztönözni, támogatni az egészséget szolgáló, közösségfejlesztő, családokat erősítő programokat (3) gyermek- és ifjúságvédelmi koncepció készítése, és a feladatok összehangolása (4) a Szociális Szolgáltató Központ működésének, a rendszeres családgondozás feltételeinek biztosítása (5) a Bakonyi Gyermekvédelmi Igazgatóság hatékonyabb bevonása a gyermek- és ifjúságvédelmi munkába (6) ösztönözni az óvodai, iskolai egészségtervek készítését, a gyermek- és ifjúsági korosztály, valamint a velük foglalkozók egészségének fejlesztése és az ehhez szükséges feltételek alakítása érdekében. (7) a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében városi drogstratégia kialakítása, Kábítószerellenes Egyeztető Fórum létrehozása, további aktív szerepvállalás a Veszprém Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában (8) a gyermekekkel szembeni erőszak elleni küzdelem, segítségnyújtás családon belüli erőszak kezeléséhez (9) az ifjúsági korosztállyal foglalkozó szociális munkások alkalmazása (10) a város felelősséget vállal a speciális szükségletű zirci polgárok társadalmi beilleszkedésének segítésében, élethelyzetük javításában 11. FIATALOK ÉLETKEZDÉSI PROGRAMJA A legfontosabb háttérváltozók egyike a szülők iskolai végzettsége. A nagyarányú bejáró diáklétszám egyenesen következik abból, hogy a város kistérségi központ. A Zircen tanuló diákok az alacsonyabb iskolázottsági szinttel rendelkező kisebb településekről járnak be, és a képzettebb zirci szülők - már csak kínálati paletta szélessége miatt is - veszprémi vagy más városban lévő középiskolába járatják a gyermeküket. A fiatalok önálló életvitele fokozatosan alakul ki, az események jól elhatárolható életszakaszokhoz kötődnek. A fiatalok életkezdési programjában kitüntetett szerepet játszik a családalapítási szándék, a házassági és a gyermekvállalási hajlandóság. A munkába állásnál döntő fontosságú, hogy az iskola át tudja-e adni azokat a készségeket, amelyek a munkaerőpiacon elengedhetetlenek. A munkavállaláshoz szükséges ismeretek a fiatalok szerint csak részben szerezhetők meg az iskolában. 10

Zircen működik gimnázium és művészeti szakközépiskola, szakképző iskola, a felnőttek számára is van lehetőség az érettségit megszerezni. A helyi iskolák egyre több szakmát kínálnak a diákoknak, a továbbtanulási lehetőségek egyre jobbak. Jól megfigyelhető, hogy a Zircen lakó és itt tanuló fiatalok sokkal magasabb arányban akarnak továbbtanulni, mint a környékről bejáró tanulók. A fiatalok kétharmada szeret Zircen élni. A fiatalok városunkon belüli önálló életkezdését nehezíti, hogy a fiatal értelmiség szinte egyáltalán nem tud megtelepedni, nincs munkavégzési lehetőség számukra, a lakosság nagy része is ingázik. Megfelelő szülői háttér hiányában a fiataloknak esélyük sincs az önálló életkezdésre. A szociális bérlakáshoz jutás nem megoldott, kevés a telek. Mivel a fiatalok számára nem sok lehetőséget kínál a város, ezért komoly veszély, hogy sokan elköltöznek, csökken a népességmegtartó erő, emellett felgyorsul a város elöregedése. A fiatalok életkezdési programja több részből tevődik össze. Egyrészt a helyi viszonyoknak megfelelően munkahelyteremtő beruházásokra van szükség, másrészt segíteni kell a fiatalok lakáshoz jutását (pl. fiatalok háza, letelepedési segély, kamatmentes kölcsön első lakáshoz jutásnál, építési telkek első lakáshoz jutóknak való kedvezményes értékesítése stb.). A fogyatékosok számára kedvező lesz a pályázatból megvalósuló foglalkoztató munkahely. Feladatok (1) elősegíteni, hogy a városban élő, tanuló fiatalok hozzájuthassanak a pályaválasztáshoz, munkavállaláshoz szükséges teljes körű tájékoztatáshoz, információhoz, hogy döntésüket ezáltal ne befolyásolni, hanem segíteni tudjuk (2) az első lakáshoz jutás támogatási rendszerének kidolgozása és működtetése (3) a lakáskoncepcióban és a lakásmobilitási elképzelések kialakításánál és megvalósításánál prioritás a fiataloknak (4) a többgenerációs családmodell támogatása (5) pályakezdő fiatalokat alkalmazó vállalkozások ösztönzése kedvezmények biztosításával (pl. helyi adókedvezmények) (6) megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahely létrehozása, fejlesztése (7) a Munkaügyi Központtal együtt megoldani a helyben, Zircen történő át- és továbbképzéseket (8) a távmunka lehetőségeinek, módjainak ismertetése; távmunka lehetőségének támogatása; átképzés távmunka végzésére 12. IFJÚSÁGI INTÉZMÉNYEK Városunkban a fiatalokkal való intézményes foglalkozásnak vannak hagyományai. Az eddig létrehozott önkormányzati intézmények és civil szervezetek elkötelezettséget, a fiatalok iránti tenni akarást mutatnak. Erősségünk, hogy vannak olyan intézményeink, amelyek fiatalokkal, a fiatalok problémáival foglalkoznak, vannak működő ifjúsági intézmények, szervezetek, és szép számmal vannak ifjúsági ügyekben, problémákban járatos, jó szakemberek. A város gyermek és ifjúsági feladatainak ellátásában jelentős lépés volt 1998-tól az ifjúsági referens foglalkoztatása, és fontos lenne újabb ifjúságsegítő szakember beállítása a Mentálhigiénés és ifjúsági központban. Az önkormányzat 2002-től különít el ifjúsági feladataihoz a költségvetésben önálló ifjúsági alapot. Az önkormányzatnak részt kell vállalnia az ifjúsági problémák megoldásában. Ehhez meg kell találni a 11

legmegfelelőbb szervezeti formát, javítani kell az ifjúsági és ifjúságsegítő szervezetek közötti információáramlást, a koordinációt és az anyagi lehetőségeket. Az ifjúsági koncepcióból és rendeletből fakadó feladatok végrehajtásában széles társadalmi összefogásnak kell érvényesülnie. Az ifjúsági problémák kezelésében, megoldásában a legfontosabb szerepe a fő szocializációs színtereknek (család, iskola, kortárscsoport) van, ezek közül is kiemelkednek a szülők. Az ifjúsági problémák megoldásban, kezelésében a médiának, az önkormányzatnak és a civil szervezeteknek csak kisebb szerepe lehet. Feladatok (1) az ifjúsági, ifjúságsegítő intézmények közötti nyílt és rendszeres párbeszéd szorgalmazása, elősegítése (2) a nevelési, oktatási intézmények működési feltételeinek folyamatos fejlesztése (3) az önálló ifjúsági referensi munkakör mellett ifjúságsegítő álláshely biztosítása a Mentálhigiénés és Ifjúsági Központban (4) a gyermekekkel, fiatalokkal foglalkozó szakemberek informálása az akkreditált továbbképzésen való részvételi lehetőségekről, képzések támogatása és szervezése - ennek érdekében az intézményi továbbképzési tervek összehangolása (5) segíteni kell az ifjúsági munkában résztvevő szakemberek munkájához szükséges kedvezményrendszer kialakítását 13. INFORMÁCIÓ ÉS MONITORING Az elmúlt évekhez képest egyre nagyobb mértékben igyekszik az önkormányzat megismerni a fiatalok igényeit, és törekszik figyelembe venni a fiatalok érdekeit az önkormányzati döntéseknél. Pozitívum, hogy a helyi média (Stúdió KB) a gyermek és ifjúsági rendezvényekről és eredményekről rendszeresen beszámol, a családok számára ingyenesen elérhető a Zirc és Vidéke újság, és időszaki kiadványként megjelennek diákújságok is. A jövőben a média nyújtotta lehetőségeket célszerű még jobban kihasználni. Az információáramlás tekintetében nem szabad figyelmen kívül hagyni az Internet és az elektronikus információáramlás előnyeit, melyre feltétlenül építeni kell. Szükség van a folyamatos és kölcsönös véleménycserére a fiatalok és a szakemberek, a szakemberek és az önkormányzat valamint a fiatalok és az önkormányzat között. A fejlesztési programok monitoringját nemcsak a folyamatos véleménycsere biztosítja, hanem a rendszeres igényfelmérés és a részletes vagy tematikus városi ifjúságkutatások megismétlése is. Feladatok (1) rendszeres igényfelmérés végzése, teljes vagy tematikus ifjúságkutatások ismételt szervezése (2) városi diákújság folyamatos működésének elősegítése, ifjúsági TV-műsor készítésének támogatása (3) médiahasználati és kommunikációs ismeretek bővítése, fejlesztése (4) az Internet adta lehetőségek jobb kihasználása; a fiatalok körében az Internet szabad hozzáférésének biztosítása minden intézményben, ezáltal az információáramlás gyorsítása (5) teleház létrehozása 14. 12

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A nemzetközi kapcsolatok terén az ifjúság szempontjából különösen hasznosak a testvérvárosi kapcsolatok (Barót, Pohlheim, Nivala). A United Games Nemzetközi Ifjúsági Fesztivál (Európa 7 országa és India közös projektje) jelentős esemény a zirci fiatalok életében. A jövőben szélesíteni kell azon fiatalok körét, akik a nemzetközi kapcsolatok terén együttműködhetnek, és az ifjúsági közösségek cserelátogatásait is rendszeresebbé lehetne tenni. Hosszú távon problémát jelenthet a nem megfelelő nyelvtudás és a csereutak megterhelő költségigénye. A kapcsolatok fejlesztésének másik része a velük foglalkozó szakembereket érinti. A nemzetközi programok látogatása és a szakembercsere lehetőséget teremt az ifjúsági munka nemzetközi tapasztalatainak megismerésére és a helyi munka hatékonyságának növelésére. Az Európai Uniós csatlakozási folyamathoz illeszkednek a fiatalok mobilizációját segítő iskolai diákcsere programok és az EU-s szaktantermek berendezése. Feladatok (1) a United Games Nemzetközi Ifjúsági Fesztivál és a testvérvárosi kapcsolatok további bátorítása, támogatása (2) a nemzetközi ifjúsági- és szakembercserék bátorítása, támogatása (3) az ifjúsági szervezetek, szakemberek nemzetközi együttműködéseinek elismerése (4) szélesíteni kell a nemzetközi kapcsolatok terén résztvevő fiatalok és segítők körét, (5) meg kell találni a megfelelő partnereket a nyelvtanulási lehetőségek hatékonyabb kihasználása érdekében 15. FINANSZÍROZÁS Az ifjúsági problémák megoldása és az ifjúsági programok és intézmények finanszírozása reálisan csak többcsatornás finanszírozási rendszeren keresztül képzelhető el, melyben az önkormányzati forrásteremtés mellett szerepet kell szánni a civil szektor pályázati bevételeinek, illetve a helyi vállalkozások támogatásának. Az önkormányzat ifjúsági célokra szánt forrásai jelenleg a költségvetésen belül elkülönített ifjúsági alap, az ifjúsági referens bére és dologi költségei, valamint a Mentálhigiénés és Ifjúsági Központ működési költségeinek finanszírozása formájában állnak rendelkezésre. Hazai és nemzetközi pályázatokon, valamint helyi együttműködések eredményeként minden helyi költségvetési forint megháromszorozódik. Az ifjúsági alap mellett szükség van a városban egy önálló ifjúsági közalapítványra is, mely az ifjúsági célú források allokációjában és a forrásteremtésben egyaránt hatékonyan tudna működni. Feladatok (1) önálló ifjúsági közalapítvány létrehozása, működtetése (2) a helyi források hatékonyabb működtetése (3) a hazai és nemzetközi pályázati rendszerek még hatékonyabb kihasználása III. fejezet 13

Záró rendelkezések 16. Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete az Ifjúsági Rendeletét szükség esetén, de legalább kétévente felülvizsgálja és módosítja. 17. Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Kelt: Zirc, 2004. november 18. Horváth László polgármester Dr. Árpásy Tamás jegyző 14

Együttműködő partnerek 1. számú függelék Az alábbi intézmények, társadalmi szervezetek potenciális partnerek lehetnek az ifjúsági rendelet cselekvési programjának kialakításában és végrehajtásában. (Az együttműködői kör bővíthető.) HELYI PARTNEREK Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzat Zirc Városi Ifjúsági Fórum Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Városi Zeneiskola Reguly Antal Szakképző Iskola III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Bakonyi Gyermekvédelmi Igazgatóság Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete, bizottságai, Ifjúsági, Sport és Kisebbségi Ügyek Bizottsága, Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottság Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Központ Városi Nevelési Tanácsadó Városi Könyvtár és Művelődési Ház Zirci Tanuszoda Kht. Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház Bakonyi Természettudományi Múzeum Stúdió KB Zirci Rendőrőrs Zirci Római Katolikus Plébánia Munkaügyi Kirendeltség iskola gyermekorvosok Zirci Zabhegyező Gyermekanimátorok A BULI 91 Közhasznú Alapítvány Zirci Nagycsaládosok Egyesülete Vöröskereszt Zirci Területi Szervezete Bakony Polgárőr Egyesület Zirc Városi Sportegyesület Bakonyi Finnbarátok Köre 452. Szent Bernát Cserkészcsapat Békefi Antal Bakonyi Honismereti és Művelődési Társaskör TIT Városi Reguly Társaság Sziget Környezetvédelmi Egyesület Erdélyi Baráti Kör Barótért Egyesület Zirc Kultúrájáért Közhasznú Alapítvány Gazdasági szereplők VÁROSON KÍVÜLI PARTNEREK Veszprém Megyei Önkormányzat Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium Az Ifjúságért Önkormányzati Szövetség ECHO Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Veszprém Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Közép-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete (országos) United Games Magyarországi és Nemzetközi Egyesületei Nagycsaládosok Országos Egyesülete Gyalogcincér Természetjáró Központ (Ráktanya) Pangea Egyesület Kulturális és Környezetvédelmi Oktatóközpont (Pénzesgyőr)

/2004. (XI. 29.) ÖK. határozati javaslat: 1.) Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete elfogadja a város középtávú Ifjúsági Rendeletét. 2.) A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a rendelet alapján 2005. február 28-ig terjessze elő az Ifjúsági Rendeletre épülő cselekvési programot (határidők, felelősök, pénzügyi feltételek biztosítása). Felelős: Horváth László polgármester Határidő: 2005. február 28. 16

Észrevétel A Zirc Város Ifjúsági rendelete tárgyú, a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testületre 2004. november 29- i ülésére készült előterjesztéshez Főbb észrevételeim, melyek részben tartalmi (jogszerűségi), részben formai (célszerűségi) kifogások, az alábbiak: - Az előterjesztés nem tartalmaz ún. felvezető szöveget. A Zirc Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának 17. (7) bek.- ben szereplő egyes tartalmi követelmények (pl.: a döntés indokainak bemutatása, vagy a vizsgálati és elemző értékelés) magából a rendelet- tervezet szövegéből derülhetnek ki. - A rendelet tervezet tartalmaz ugyan jogforrási hivatkozásokat, de konkrét felhatalmazó rendelkezés(eke)t nem, jóllehet ez a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. (továbbiakban: Jat.) 10. - ában foglaltakból következik. - Nem harmonizál a jogszabályszerkesztés követelményeivel a 17. - ban leírt kihirdetés napján történő hatályba léptetés. - Legfőbb tartalmi kifogásom röviden összegezve: a tervezet nem egy jogszabály tervezete. Az önkormányzati rendeletnek, mint jogszabálynak ugyanis meg kell felelnie bizonyos általános követelményeknek. Jogszabályban a jogalkotó előír bizonyos követendőnek szánt, általánosan kötelező magatartási szabályokat, esetlegesen előírja azok betartásának pontos eljárási szabályait, illetve szankcióit. Az ún. általános rendelkezések között meg kell határozni a jogszabály személyi és tárgyi hatályát, alapelveit, stb. Az ezt követő, az általános rendelkezésekre épülő ún. részletes rendelkezésekben külön kell választani a magatartási, valamint a technikai normákat, le kell írni esetlegesen az értelmező rendelkezéseket, jogszabályi hivatkozásokat, utalásokat, kivételeket és legfőképpen azon parancsokat, tilalmakat, melyek be nem tartásához jogkövetkezmények kapcsolódnak. Ezeket egyértelműen és pontosan kell megfogalmazni, egzakt módon körülírni. Ennek kapcsán kerülendők a határozatlan jogfogalmak, az ún. generális klauzulák. A fenti, példálózónak szánt felsorolásban leírt követelményeknek a tervezet nem felel meg. Zirc, 2004. november 18. /Dr. Árpásy Tamás/ 17

E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2004. november 29-i ülésére Tárgy: Zirc Város Ifjúságról szóló rendelete Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma: rendelet-tervezet Szavazás módja: minősített többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Encz Ilona ifjúsági referens, ECHO Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ifjúsági Sport és Kisebbségi Ügyek Bizottsága, Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottság, Ügyrendi és Igazgatási Bizottság, Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzat és Fórum, ECHO Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht.. ifjúsági referens Láttam:.. Dr. Árpásy Tamás jegyző 1

Tisztelt Képviselő-testület! Zirc város Stratégiai Programjában (2.3., 2.2., 3.3.) és Gazdasági Programjában (ifjúságpolitikai és oktatási fejezet) megfogalmazottak szerint lehetőségeihez mérten törekszik gyermek és ifjúsági kötelező feladatainak színvonalas ellátására. A város kötelező feladatai között a gyermek és ifjúsági korosztály okán - kiemelt szerepet kap a nevelés, oktatás, a diákok tanulásra ösztönzése, a tudás értékének megbecsülése, az értelmes szabadidő-eltöltési lehetőségek bővítése, a szociális feladatok korosztályt érintő elemei és a prevenció mindezekkel a fiatalok városhoz való kötődésének erősítése a cél. A gyermek és ifjúsági korosztályokkal való foglalkozás az egyik legösszetettebb feladat az önkormányzatok számára, hiszen az élet valamennyi ága közvetlenül kapcsolódik a fiatalokhoz, - valamennyi terület szerves része az ifjúságpolitikának (gyermek- és családvédelem - gondozás, oktatás, közművelődés, sport, szociális és egészségügy, közigazgatás, civil szféra stb.) A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági változásai új problémákat, feladatokat jelöltek ki a gyermek és ifjúsági korosztályokkal foglalkozók számára. A megváltozott szükségletek, az átalakuló ifjúsági kultúra, az értékek átrendeződése komoly felelősséget rónak a társadalom felnőtt tagjaira. Tudatosítani kell mindenkiben, hogy városunk ifjúsági problémáit csak széles társadalmi összefogással lehet megoldani, s a fiatalokat a róluk szóló döntésekbe és a koncepció, illetve rendelet végrehajtásába egyaránt be kell vonni. Ugyanakkor az ifjúsági problémák kezelésénél szem előtt kell tartani azt is, hogy a fiatal korosztály problémáinak megoldása nem képzelhető el a többi társadalmi probléma megoldása nélkül. A jövő a fiatalok kezében van: Magyarország Zirc - jövője azon múlik, hogy a jelen társadalma milyen lehetőségeket teremt a gyermek és ifjúsági korosztályok számára. Zirc Ifjúságbarát Önkormányzat címmel bíró városa gyermek és ifjúsági feladatainak ellátása során felelősséggel törődik a fiatal korosztályokkal és a családokkal kapcsolatos közösségi hagyományainak aktív megőrzésével, amit a jelen értékeivel gazdagítva kíván közismerten zirci arculatként tovább örökíteni a közös Európában is a jövő polgárai számára. Zirc Városi Önkormányzat gyakorlatilag 1998-tól folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúsági területen felmerülő feladatokat és igényeket. A Polgármesteri Hivatalnál alkalmazott ifjúsági referens koordinálása mellett megalakult a fiatalok érdekképviseletét és szabadidő-szervezését ellátó Zirc Városi Ifjúsági Fórum és Önkormányzat, valamint felnőtt segítőként a Zirci Zabhegyezők csoportja. Jelentős előrelépés a Mentálhigiénés és Ifjúsági Központ, mint önálló közösségi színtér kialakítása, és az ifjúsági alap létrehozása. Az elmúlt évek munkájának eredményeként folyamatosabbá vált az együttműködés az ifjúsági korosztályokkal foglalkozó intézmények, szervezetek között, és a média figyelme is erőteljes a fiatalok ügyei iránt. A Képviselő-testület az elmúlt évek során több témát (pl.: közművelődés, közoktatási intézményhálózat, komplex alapozó ifjúságkutatási anyag, ifjúságpolitikai koncepció, ifjúsági tájékoztatók, ösztöndíjrendszerek, civil szervezetek, nemzetközi kapcsolatok, pályázatok, szakmai kitüntetések, szociális témák és koncepciók stb.) tárgyalt, és több olyan határozat született, amely jelentős előrelépést hozott az ifjúsági ügyek települési szintű kezelésében. Zirc Városi Önkormányzat a város, jelenét és jövőjét és ezen belül közösségi értékeink (intézményi, tárgyi, szellemi), életünk egészét is meghatározó, tudományos igényű helyzetelemzések, koncepciók, programok és a helyi rendeletek, valamint a vonatkozó jogszabályi irányelvek által önmaga számára felépített fejlesztési irányt követ, amellyel ifjúságpolitikája országosan ismertté és elismertté vált. A fentiekből következően időszerűvé vált az ifjúságról szóló helyi rendelet megalkotása. A folyamatot erőteljesen lassította az, hogy a Parlament hosszabb ideje tolja maga előtt az Ifjúsági Törvény elfogadását, amit figyelembe kellett volna venni a helyi rendeletalkotásnál. 2

Jelen rendelet-tervezet az ifjúságpolitikai helyi szereplőinek, közreműködő partnereinek feladatvállalásaival (cselekvési terv) és a városi költségvetés finanszírozói hátterének megfogalmazásaival (költségvetési rendelet) lesz teljes. Tisztelt Képviselő-testület! Kérem a rendelet-tervezet megvitatását és elfogadását. Zirc, 2004. november 22. Horváth László polgármester Kiegészítő határozati javaslat /2004. (XI. 29.) Kt. számú határozat Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az Ifjúságról szóló rendelete alapján 2005. február 28-ig terjessze elő az Ifjúságról szóló rendeletre épülő cselekvési programot (határidők, felelősök, pénzügyi feltételek biztosítása). Felelős: Horváth László polgármester Határidő: 2005. február 28. 3