Bronzkor a Kárpát-medencében

Bronzkor a Kárpát-medencében

Kezdetek 1876 Ősrégészeti kongresszus Budapest TÓSZEG Rómer Flóris, Csetneki Jelenik Elek 14 nap ásatás 6000 tárgy, 640 megőrzött tárgy Pigorini terramara Márton Lajos: 1906 1928 1906 1907, 3 cölöpréteg, a tell területének 50%-át elhordják, leletgyűjtés a hányókban ásatási leletek publikációja: Banner-Bóna-Márton 1959 1908 1909, Posta Béla, Roska Márton rétegenkénti ásatás, 11 nívó 1911-től tellásatás finom módszerének kidolgozása, 14 települési szint Hampel József: A bronzkor emlékei Magyarhonban I III (1886 1896) Wosinszky Mór: Az őskor mészbetétes díszű agyagművessége 1904 Childe V. G.: The Danube in Prehistory. Oxford 1929 Szintén tószegi rendszer (az 1927 évi ásatások időrendi megfigyeléseit hasznosítja), de más leletanyagok bevonásával finomítva Pécska és Perjámos Roska M.: Ásatás a pécska-szemlaki határban levő Nagy Sánczon. Dolg 3 (1912) 1-73. Roska M.: Ásatás a perjámosi Sánczhalmon MKÉRT 7 (1913) 81-122. Roska M.: Ásatás a perjámosi Sánczhalmon MKÉRT 8 (1914) 73-104.

J. Banner I. Bóna L. Márton: Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg ActaArchHung 10 (1957) 1 140

J. Banner I. Bóna L. Márton: Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg ActaArchHung 10 (1957) 1 140

J. Banner I. Bóna L. Márton: Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg ActaArchHung 10 (1957) 1 140 Márton saját beosztása: C. Füzesabony 2 B. Füzesabony 1 A. Nagyrév Később: D. Füzesabony 2 C. Füzesabony 1 B. Nagyrév 2 A. Nagyrév 1

Tompa, F.: 25 Jahre Urgeschichtforschung in Ungarn 1912 1936. BRGK 24 25 (1934 35) 1935, 27 127. A környező területek kultúráival azonosították a tószegi periódusokat Tószeg A 2000-1800 Nagyrév Tószeg B 1800-1400 Perjámos Tószeg C 1400-1200 Hatvan Tószeg D 1200-szkita betörésig Füzesabony

Patay Pál: Korai bronzkori kultúrák Magyarországon. Frühbronzezeitliche Kulturen in Ungarn. Diss Pann Ser. No. II. 13 (1938) A tószegi négy periódus más telepeken és temetőkben önállóan is előfordul, így az egyszerűség kedvéért a főbb lelhelyek alapján a következőképen is elnevezhetjük azokat: Tószeg A = Nagyrévi kultúra 2000 1800 Tószeg B = Perjámosi kultúra 1800 1500 Tószeg C = Hatvani kultúra 1500 1200 Tószeg D = Füzesabonyi kultúra 1200 900 Kiváltó tényező a Harangalakú edények népe Kelet: Bodrogkeresztúr Nagyrév Perjámos Hatvan Füzesabony Dunántúl: Baden és Vučedol-Zók Kisapostag Északpannon Déldunántúli Aldunai

Mozsolics Amália: Die Ausgrabungen in Tószeg im Jahre1948 ActaArchHung 2 (1952) 34 69 6 periódusú bronzkori kronológia a fémleletek alapján BI III = Tószeg A C autochton bronzkor BIV VI = mai későbronzkor

J. Banner I. Bóna L. Márton: Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg ActaArchHung 10 (1957) 1 140

Stanczik I.: Az 1973 74. évi tószegi ásatások. Die Ausgrabungen von Tószeg in den Jahren 1973 74. SZMMÉ 1979 80 (1980) 63 81. 490 cm vastag településréteg 22 települési szint 22-13. szint: nagyrévi kultúra 12-7. szint: hatvani kultúra 6-5/a-B szintek átmenet a hatvani és a füzesabonyi anyag között 4/A-b 3/A-B füzesabonyi szakasz 2-1 koszideri korszak

Bóna I.: Tószeg-Laposhalom (1876 1976). Tószeg-Laposhalom (1876 1976). SzMMÉ 1979 1980 (1980) 83 107. Bóna, I.: Tószeg-Laposhalom. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell- Siedlungen an Donau und Theiss. Hrg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992, 101 114. 1-2. szint: Post-Füzesabony Post Vatya (Koszider) jellegű leletek Tószeg D 3-6. szint: Füzesabony B C, Vatya II III, Szőreg 4 5 leletek Tószeg C 7 12. szint: hatvani szintek Tószeg B 13 23. szint: 200 cm vastag nagyrévi rétegsor Tószeg A

Bóna, I.: Geschichte der frühen und mittleren Bronzezeit in Ungarn und im mittleren Donauraum. AUBSH 3 (1961) 3 22.

Montelius Észak-Európa bronzkorára kidolgozott rendszere 6 alfázissal (1: 1700-1450, 2: 1450-1250, 3: 1250-1050, 4: 1050-850, 5: 850-650, 6: 650-500) Reinecke Fémtipológián alapulva dolgozta ki rendszerét a Délnémet területekre Bronzkor A D, Hallstatt A D Bronzkor indulása későbbi a német területeken, sokáig a hazai középső bronzkor = Reinecke A korú volt, vagyis korabronzkorunk a pre Reinecke időszakra esett mai álláspont, korabronzkorunk fiatalabb része (korabronzkor 3) már RA1 és a hazai korabronzkor középső bronzkor váltást kell a RA1 A2 váltással párhuzamosítani (mindez abszolút dátumokban kifejezve Kre. 2000-re esik) Mindezek alapján a korabronzkor 2 (Somogyvár Vinkovi-kultúra, Pitvaros-csoport) RBAIa vagy RBAO Hazai középső bronzkor vége RB1 Halomsíros korszak RB2 C Későbronzkor RD HaB Reinecke rendszerét többen tovább finomították Torbrügge, Holste, Willvonsender Ruckdeschel tűtipusok alapján Hänsel B.: Beiträge zur Chronologie der mittleren Bronzezeit des Karpatenbeckens I-II. Bonn 1968. FD I III (FD I Nagyrév, FD II Kisapostag) MD I III halomsíros időszak FD I III

Bóna, I.: Geschichte der frühen und mittleren Bronzezeit in Ungarn und im mittleren Donauraum. AUBSH 3 (1961) 3 22.

Kovács T: A bronzkor Magyarországon. Hereditas 1977

Kemenczei Tibor: Die Spätbronzezeit Nordostungarns. ArchHung 51 (1984)

Kulcsár G. V. Szabó G.: Kronológia. In: Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről. Gyulai katalógusok 3. Szerk.: Havassy P. Gyula 1997, 154 155.

Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Hrg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992

Raczky P. Hertelendi E. Horváth F.: Zur absoluten Datierung der bronzezeitlichen Tellkulturen in Ungarn. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Hrg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992, 42 47.

Raczky P. Hertelendi E. Horváth F.: Zur absoluten Datierung der bronzezeitlichen Tell-kulturen in Ungarn. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Hrg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992, 42 47.

Forenbacher, S.: Radiocarbon dates and absolute chronology of the central European Early Bronze Age. Antiquity 67 (1993) 218 256.

Kiss, V.: Anknüpfungspunkte zwischen Mitteleuropa und Transdanubien in der mittleren Bronzezeit. Anteus 25 (2002)

Wolfgang David: Zum Ende der bronzezeitlichen Tellsiedlungen im Karpatenbecken. Festschrift für Georg Kossack zum 75. Geburtstag. Regensburger Beiträge zur Prähistorischen Archäologie 5 (1998) 231-267

Emily Schalk: Die frühbronzezeitliche Tellsiedlung bei Tószeg Ostungarn, Mit Fundmaterial aus der Sammlung Groningen (Niederlande) und Cambridge (Grossbritannien) Dacia 25 (1981) 63 129

Emily Schalk: Die frühbronzezeitliche Tellsiedlung bei Tószeg Ostungarn, Mit Fundmaterial aus der Sammlung Groningen (Niederlande) und Cambridge (Grossbritannien) Dacia 25 (1981) 63 129 Schicht A RBzA1/Mozsolics B Ib/Hänsel FD I klasszikus nagyrévi kultúra Schicht B I Übergang RBzA1-A2/Mozsolics BIb-B II/Hänsel FD I- II nagyrévi kultúra Schicht B II Anfang RBzA2/Mozsolics B II/Hänsel FD II Hatvan kultúra Schicht C RBzA2/Mozsolics B IIIa/Hänsel FD II Schicht D RBzA2-A3/Mozsolics B IIIa/Hänsel FD III-MD I

Gods and Heroes of Bronze Age Europe. TheRoots of Odysseus. Copenhagen 2000

Gaben an die Götter. Schätze der Bronzezeit Europas. Berlin, Bestandskataloge Band 4 (1997), 102.

Kalicz N.: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. ArchHung 45 (1968). Zóki kultúra: Makó+Nyírség+Vucedol belsődíszes talpas tálak alapján Bóna I.: Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre Südöstlichen Beziehungen. ArchHung 49 (1975). Kemenczei T.: Die Spätbronzezeit Nordostungarns. ArchHung 51 (1984) Kőszegi F.: The history of the Transdanubia during the Late Bronze Age Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans. Beograd 1984. Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Frankfurt am Main 1992. Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről. Gyulai katalógusok 3. Gyula 1997 V. Szabó G.: A bronzkor csongrád megyében (Történeti vázlat a készülő régészeti állandó kiállítás kapcsán). Die Bronzezeit im Komitat Csongrád. Eine historische Skizze anlässlich der künftigen ständigen Ausstellung. The Bronze Age in county Csongrád. A historical outline made on the occasion of the arrangement of the permanent archaeological exhibition. Múzeumi Füzetek Csongrád 2 (1999) 51 117.

Mozsolics A.: Archäologische Beiträge zur Geschichte der Grossen Wanderung. ActaArchHung 8 (1957) 119-156. Dunaújváros-Kosziderpadlási depóleletek publikálása RBB1 (Bühl, Ackerbach) a horizont földbe kerülésének ideje Középső bronzkori telepek életének vége (BIII vége) Ezzel egyidőben megjelennek a halomsíros kultúrával rokon leletanyagok, halomsíros invázió Mindez kapcsolatba hozható az égeikumi nagy népmozgással Kre. 1200 körül Horizont fogalom Bóna I.: Chronologie der Hortfunde vom Koszider-Typus. ActaArchHung 9 (1958) Harmadik koszideri fémdepo közlése Koszideri fémleletek tipológiája Leválasztja a mészbetétes, bütyökdíszes és vatyai fémleleteket a koszideriekről Koszideri korszak, közös halomsíros, helyi eredetű fémek, telepek életének utolsó szakasza A korszak vége a későbronzkorra tehető Kovács T.: Historische und hronologische Fragen des Überganges von der mittleren- zur Spätbronzezeit in Ungarn. ActaArchHung 27 (1975) 297-317. A halomsíros leletek felől indulva vizsgálja a kérdést A középső bronzkor legfiatalabb szakasza a koszideri, melyben idegen etnikum még nem telepedik le a Kárpát-medencében, erős kulturális hatások már érik Rákospalota-fázis és bodrogszerdahelyi csoport definiálása A koszideri fémművesség helyi eredetű

Mozsolics, A.: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Bp. 1967 Mozsolics, A.:Bronze- und Goldfunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Forró und Ópályi. Bp. 1973 Mozsolics, A.: Bronzefunde aus Ungarn. Depotfundhorizonte von Aranyos, Kurd und Gyermely. Bp. 1985 PBF kötetek

Mitől bronzkor a bronzkor?

Későrézkori előzmények

Korabronzkor 1 Kalicz-Kalicz Schreiber nyomán Kulturen der Frühbronzezit das Karpatenbeckens und Nordbalkans. Beograd 1984, 190 A Somogyvár-Vinkovci kultúra és a Harangedény-Csepel csoport Budapest kora bronzkorában. Savaria 24/3 (1998 1999) 83 114

Korabronzkor 1 Bóna 1992 Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Hrg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992, 16.

Bándi G.: A kárpát-medence kora bronzkori fémművességének történeti összefüggései. Savaria 13 14. (1979 80) /1980/ 117 128 nyéllyukas balta, lapos balta, véső, ár, tőr

Mozsolics A.: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Bp. 1967 BI-III (autochton bronzkor) depothorizontjai B III= Reinecke B2 végével Aa Bányabükk, Ab Fajsz az ebbe a csoportba tartozó nyéllyukas csákányok még hiányoznak a rézkorban (KI-III) Nagyrév kultúra BKömlőd-Ercsi: B tipusú nyéllyukas csákányok, laposvésők Hatvan és Kisapostag kultúrák

Mozsolics A.: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Bp. 1967 Kömlődi lelet Zókon Vučedol gödörben Bányabükk, Fajsz, és Kömlőd tipusok együtt vannak meg (Kisbér, Kiskundorozsma) Vučedol-, Makó-, Somogyvár- Proto Nagyrév Nagyrév- és Nyírség kultúrákban jellemző

Kalicz-Schreiber Rózsa Kalicz Nándor: A Somogyvár-Vinkovci kultúra és a Harangedény-Csepel csoport Budapest kora bronzkorában. Savaria 24/3 (1998 1999) 83 114

1, Ecsedy István: ásatások Zók Várhegyen (1977 1982) (Előzetes jelentés). JPMÉ 27 (1982) /1983/ 59 105. 2, A bronzkor kincsei Magyarországon. Pécs, 1995. Kvarchomokkal soványított agyag öntőformák Tégelyek Fúvókák Rétegsor: Balaton Lasinja-kultúra Baden kultúra Vučedol-kultúra Somogyvár-Vinkovci-kultúra