Építoipar és az ingatlanpiac fobb jellemzoi BME, Építéskivitelezési Tanszék
Az európai építési piac Építési-szerelési tevékenység md euróban Németország 250,00 200,00 227,35 221,90 212,80 212,37 214,71 217,72 221,85 Hollandia Norvégia 150,00 Portugália 100,00 Csehország 50,00 Lengyelország 0,00 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Magyarország
A kelet európai építési piac mdeuro 20,00 18,00 16,00 14,00 12,00 Szlovákia Csehország 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 3,18 3,37 3,50 3,75 4,16 4,57 5,03 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Lengyelország Magyarország
Termelés változása havonta 140,0 Építoipari termelés Elozo év azonos idoszaka 100 135,0 130,0 125,0 % 120,0 115,0 110,0 105,0 100,0 febr.02 márc.02 ápr.02 máj.02 jún.02 júl.02 aug.02 szept.02 okt.02 nov.02 dec.02 jan.03 ido
Építoipari termelés régiónként 250 000 Építoipari termelés régiónként Közép-Ma. Dunántúl Kelet-Ma. 200 000 150 000 millió forint 100 000 50 000 0 szept.02 okt.02 nov.02 dec.02 jan.03 ido
Építoipari termelés 1000,0 900,0 800,0 700,0 600,0 500,0 Összesen Magas Mély 400,0 300,0 200,0 100,0 0,0 1998 1999 2000
Termelés funkciók szerint 2002-ben milliárd forintban Lakás 410 Iroda 42 Bevásárlóközpont 65 Ipari épület 111 Szálloda, panzió 67 Oktatási épület... 45 Eü. épületek 40 Infrastruktúra 450 Vízépítés 97
%-értékek ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG VOLUMENÉNEK VÁLTOZÁSA 9 8 7 Kelet Európa Európai Únió 6 5 4 3 2 1 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001
%-os megoszlás 80 70 60 ÉPÍTÉS JELLEGE MAGYARORSZÁGON újépítés felújítás 50 40 30 20 10 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000
ÉPÍTÉS JELLEGÉNEK MEGOSZLÁSA 2000 Magyarország újépítés Európai Únió felújítás 0 20 40 60 80 100 %-os megoszlás
Használatba vett lakások száma Használatba vett lakások száma, db 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1980 1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001
Lakásmutatók 1995-2000 Saját tulajdonú lakások aránya az összlakástulajdonhoz mérten ár / éves jövedele m Hitel aránya a vételár %- ában Lakáshit Kamat % el / GDP állomány UK Németország Franciaország USA Magyarország 66 3,5 100 6-7 67 41 7 80 6-7 35 54 2,9 80 7 20 64 2,1 95 6-7 66 90 7-10 14 8-20 2-1
Lakáshelyzet Európában 1000 fore juró lakássuruség Saját tulajdonban élok aránya % Ezer fore jutó önk. építésu új lakás Ezer fore jutó magásépítésu új lakás Összes új lakás ( ezer fo/lakás) Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Németország Írország Hollandia Svédország UK Magyarország Csehország Lengyelország 390 54,7 2,25 4,67 6,91 369 64,5 0,03 3,87 3,91 466 50,6 0,86 1,81 2,67 467 61,2 0,20 4,30 4,49 399 54,3 0,48 4,63 5,11 433 0,12 7,23 7,35 308 80,0 0,82 7,84 8,66 396 47,0 1,90 3,99 5,89 0,51 0,96 1,47 335 65,9 0,04 3,25 3,29 370 89,3 0,03 2,77 2,80 0,49 0,88 1,37 298 61,3 0,14 1,54 1,67
Lakásállomány megoszlása Lakásállomány megoszlása szükség lakás 2% komfort nélküli lakás 11% félkomfortos lakás 6% összkomfortos lakás 51% komfortos lakás 30%
Eloregyártott elemekbol épült lakótelepek Az építés kezdete Lakótelep neve Lakásszám 1966 Kelenföld 9 370 1968 Árpádhídfo 1 760 Csepel városközpont 7 740 Újpest városközpont 15 270 1969 Füredi út 12 420 Óbuda 12 250 1970 Újpalota 15 500 1971 Pesterzsébet 7 450 Rákoskeresztúr 7 770
Lakásállomány életkora Lakásállomány életkora 25 20 15 10 5 0 100-x 50-100 40-50 30-40 20-30 10-20 x-10
A LAKÁSSZEKTOR ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEINEK VÁLTOZÁSAI 140 120 Társasház Családi ház 100 80 erez Ft 60 40 20 0 1996 1997 1998 1999 2000
ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSA A MAGÁNEROS BERUHÁZÁSOKBAN 250 Irodaház 200 Bevásárló közp. 150 ezer Ft Szálloda 100 50 Ipari csarnok 0 1996 1997 1998 1999 2000
ezer Ft ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEK A KÖZBERUHÁZÁSOKBAN 200 180 160 Kórház Középiskola 140 120 100 Ált. iskola, óvoda Templom 80 60 40 20 0 1996 1997 1998 1999 2000 Csatorna * Vízvezeték * Gázvezeték *
Fajlagos nettó beruházási költségek Építmény funkció szerint 1997. évi átlagos m2/ezer Ft 1998. évi átlagos m2/ezer Ft 1999. évi átlagos m2/ezer Ft 2000. évi átlagos m2/ezer Ft 2001. év elso félévi átlagos m2/ezer Ft 2001. év végi átlagos m2/ezer Ft 2002. év elso félévi átlagos m2/ezer Ft Társasház 93,6 102,7 121,9 127,6 133,2 134,8 141,7 Családi ház 88,4 94,4 99,7 125,7 129,1 144,6 155,5 Szálloda 134,5 138,6 175,7 190,7 253,4 227,7 229,3 Bevásárló közp. 142,0 145,0 186,1 196,6 200,0 203,5 225,5 Kórház 169,3 176,5 180,7 188,4 202,3 217,2 239,3 Irodaház 141,5 169,4 181,1 199,0 202,5 206,1 233,6 Ipari csarnok 57,3 76,9 94,4 107,4 113,7 120,4 127,9 Forrás: Archigram, Baudata,
Építési költségszint megyénként 120,0% 112,6% 110,0% Építési költségszint 2001 Építési költségszint 2002 103,4%103,5%103,6%104,0% 105,1% 100,0% 90,0% 86,3% 100,8% 98,3%98,6%98,7% 94,3%94,5% 95,8%96,4% 96,7% 91,2%91,5% 92,3%93,1% 80,0% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Bács-Kiskun megye Zala megye Komárom-Esztergom megye Heves megye Vas megye Nógrád megye Békés megye Csongrád megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Veszprém megye Somogy megye Hajdú-Bihar megye Baranya megye Fejér megye Gyor-Moson-Sopron megye Pest megye Budapest
Építési költségszint megyénként
Budapesti új irodaházak 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 21 18 32 74 70 62 71 81 52 75 110 160 ezer nm 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
BÉRELHETO IRODAFELÜLET NÉMET NAGYVÁROSOKBAN ÉS BUDAPESTEN 2000 BUDAPEST DREZDA LIPCSE DÜSSELDORF STUTTGART FRANKFURT MÜNCHEN HAMBURG BERLIN millió m2 0 5 10 15 20
Bevásárlóközpontok Magyarországon 300 000 250 000 200 000 Budapesten kívül nm 150 000 100 000 Budapesten 50 000 0 1996 1997 1998 1999 2000
BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK AZ EU-BAN ÉS BUDAPESTEN 400 350 m2/ 1000 lakó 300 250 200 150 100 50 SE NL FR GB ES DE IT MAO, 2000
Építési piac szereploi Építésügyi Hatóságok, szakhatóságok (tuzoltóság), közmuvek, (víz, gáz, csatorna, villamos), kéménysepro ipari szolg. Váll. Építteto Bank Ingatlanfejleszto
Építési piac szereploi folyt. Lebonyolító (muszaki ellenor) Tervezo (felelos tervezo) Generál-, Kivitelezo (felelos muszaki vezeto) Üzemelteto Gyártó
Jogszabályok 1997 Épített környezet alakításáról és védelmérol 40-51/1997 (XII.29.) KTM rendeletek 46: hatósági engedélyezési eljárásról OTÉK 253/1997. (XII.20) Korm. rendelet
Építésügyi Hatósági Engedélyek Elvi építési engedély építési engedély bontási használatbavételi fennmaradási rendeltetés megváltoztatására irányuló DE vonalas létesítmények nem!
Projekt Projekt definíció Scope quality quality Budget quality Scheduling
Projekt definíció Egyedi folyamatrendszer, amely kezdési és befejezési dátumokkal megjelölt, specifikus követelményeknek beleértve az ido-, költség- és eroforrás-korlátokat megfelelo célkituzés elérése érdekében vállalt, koordinált és kontrollált tevékenységek csoportja. ISO 8402 (1994)
Scope cél, alcélok, koncepció kialakítása Az építési feladat definiálása Az építési feladat, (az építmény(ek) leírása) tevékenységek meghatározása tevékenységek megvalósításának ellenorzése
Budget építési költség pénznemben, vagy muszakfoben mérve költségbecslés költségtervezés költségellenorzés
Schedule az építmény létrehozásához szükséges tevékenységek ütemezése, (ido, költség) - tevékenységek közötti logikai kapcsolat meghatározása - tevékenység idok meghatározása - idoelemzés: kritikus tevékenységek, átfutási ido... számítása - ido- és költségütemterv aktualizálása
Quality A tervezett és a megvalósult állapot közötti különbség a befekteto elvárásai és a megvalósult építmény közötti különbség
Projekt menedzsment Azon eljárások összessége: amelyek arra irányulnak, hogy az eroforrások - emberek, gépek, anyagok, pénz - kihasználásával, ütemezésével egy meghatározott projektet idoben és az elfogadott költségkeretek között megvalósíthassunk.