CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János
2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya... 6 Mád... 7 Tarcal... 8 Tokaj... 9 Bodrogkeresztúr... 1 Olaszliszka... 11 Tolcsva... 12 Sárospatak... 13 Sátoraljaújhely... 14 Összegező adatok... 15
3 Bevezetés Összeállításunkban a Csodarabbik útját követve 11 Tokajhegyalján fekvő település zsidó lakosságának számbeli alakulását vizsgáltuk. Munkánk során a helységek teljes lakosságát vetettük össze a zsidó népességgel, meghatároztuk arányát. Az adatsorok az 1869 és az 1949 évek közötti 8 év népszámlálási adatait fogják át. Munkánk alapját az alábbi kiadvány képezte, ezek AZ 1869. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS VALLÁSI ADATAI MAGYARORSZÁG TELEPÜLÉSEINEK VALLÁSI ADATAI /188-1949/ A kiadványok internetes elérhetőségei: https://drive.google.com/file/d/bwel3yyyxp1mmgu1nwzknzktytqwziyt g2lwi5otytmtiyodczndq3y2jk/view?hl=hu https://library.hungaricana.hu/hu/view/neda_vallasi_magyar_188-1949_1/?pg=257&layout=s Az összeállítás utolsó fejezete, mutatja be Borsod-Abaúj-Zemplén megye, továbbá Magyarország zsidó lakosságának alakulását 188 és 1949 között.
Létszám 4 Abaújszántó Abaújszántó népessége 192-ban érte el maximumát 5 ezer főt meghaladó lakosságszámmal. A város zsidósága 1869-ben volt a csúcson, és egészen 19-ig ezer fő feletti volt, majd folyamatosan csökkent. A zsidóság számának visszaesése 193-tól gyorsult fel. 1941 és 1949 között Abaújszántó népessége 341 fővel esett vissza, míg a település zsidóságának vesztessége a holokauszt során 642 fő volt. Az 1949 évi népszámláláskor a 45 fős település zsidósága mindössze 39 főt számlált. Abaújszántó lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949 Lakosság száma,fő 4378 4499 436 463 494 559 4969 498 4567 Zsidók száma, fő 1128 193 17 137 899 8 771 681 39 aránya,% 25,8 24,3 23,1 22,5 18,2 15,8 15,5 13,9,9 A zsidóság aránya az 1869 évi népszámláláskor meghaladta a 25%-ot. A ráta 19- ig több mint 2% volt, ezt követően a lakosságszám növekedésével egyidejűleg a zsidóság száma és aránya számottevően visszaesett. Abaújszántó 6 5 4 3 2 1 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949
5 Erdőbénye Erdőbényét 1941-ben 3 főt meghaladó népesség lakta. Érdekes adat, hogy az 1869-es népszámlálás utáni 1 év alatt jelentősen csökkent a falu lélekszáma, ezzel szemben a zsidók száma emelkedett. Ezt követően 193-ig stagnált, majd lassan emelkedett az összlakosság száma. A zsidó lélekszám 188 és 189 között tetőzött /3-33 fővel/, utána fokozatosan csökkent 1941-ig. Az 1949-es népszámláláskor a falu zsidó lakosaiból mindössze 25 fő maradt. Erdőbénye lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949, fő 2484 273 225 237 2413 2389 295 3116 355, fő 265 332 32 257 267 214 153 131 25 aránya,% 1,7 16,2 13,4 1,8 11,1 9, 5,2 4,2,8 A zsidóság aránya 188-ban volt a legmagasabb, 16,2%. Erdőbénye 35 3 25 2 15 1 5 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949
6 Tállya Tállya lélekszáma az első,1869-es népszámlálás után 1949-ig nem mutatott jelentős változást, 35 és 4 fő között mozgott. A legtöbben 188-ban éltek Tállyán. A zsidóság 188-as népszámlálás után érte el a maximumát, 42 főt, majd számuk fokozatosan csökkent. A zsidók aránya az összes lakosságon belül szintén ebben az évben volt a legmagasabb, 11,5%. Az 1949-es népszámláláskor mindössze 23-an vallották magukat zsidónak. Tállya lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949, fő 3997 3668 3497 363 365 3927 3736 3564 3521, fő 44 42 343 259 282 299 196 173 23 aránya, % 1,1 11,5 6,8 7,2 7,7 7,6 5,2 4,9,7 Tállya 45 4 35 3 25 2 15 1 5 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949
7 Mád Mád lakóinak száma az 1869-1949 között nem mutatott jelentős változást, 35-38 fő között ingadozott, csúcspontot itt is az 1869 év jelentette, 3779 fővel. A zsidó lakosok száma 188-ig kis mértékben nőtt, majd 1941-ig fokozatosan csökkent. Az 1949-es népszámlálás szerint a településen csupán 27 zsidó élt. Mád lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949, fő 3779 3471 348 368 375 3622 3524 3528 3469, fő 83 882 897 822 729 547 37 34 27 aránya, % 22, 25,4 25,8 22,3 19,4 15,1 1,5 8,6,8 A zsidóság hányada az népességen belül az 188 és 189 évi népszámlálások idején volt a legmagasabb, meghaladta a 25%-ot. Ezt követően, ez arány folyamatosan csökkent és 1941-ben már csak 8,6% volt. Az 1949 évi cenzuskar 27 fő vallotta magát zsidónak. Mád 4 35 3 25 2 15 1 5 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949
8 Tarcal Tarcal népessége az 1869-es népszámlálás után fokozatos emelkedést mutatott. Maximumát 463 fővel 193-ban érte el. A zsidó lakosok száma ez idő alatt alig változott, 3 és 35 fő között mozgott. A legtöbben 188-ban éltek a faluban, ami 354 főt, és 12,1%-t jelentett a teljes lakosságon belül. Tarcal lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949, fő 292 2937 3359 3794 388 3839 463 44 3929, fő 28 354 338 36 339 36 321 299 61 aránya, % 9,6 12,1 1,1 8,1 8,9 8 7,9 7,5 1,6 Tarcal 45 4 35 3 25 2 15 1 5 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949
9 Tokaj A város lakossága az 1869-es népszámlálást követően csökkent, majd ezt követően 1941-ig fokozatosan nőtt. Maximumát ez idő alatt 1949-ben érte el, ekkor a város lélekszáma 593 fő volt. A zsidó közösség az 188-as népszámláláskor volt a csúcson /1161 fő/ majd fokozatosan csökkent. Arányuk az 188 évi közel 26%-ról 1941-re visszaesett 13,8%-ra. A háború után a zsidó közösségből 19 fő maradt. Tokaj lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949, fő 512 4479 4815 511 515 573 5844 593 574, fő 14 1161 115 1156 1119 93 959 816 19 aránya, % 2, 25,9 22,9 22,6 21,9 18,3 16,4 13,8 2,1 Tokaj 7 6 5 4 3 2 1 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949
1 Bodrogkeresztúr Bodrogkeresztúr népessége az 1869-es népszámlálás után egy kismértékű visszaesést követően 193-ig folyamatosan nőtt. A legtöbben 193-ban éltek a településen, akkor lakosainak száma 2279 fő volt. A zsidó népesség az első népszámlálás után 193-ig kis mértékben ugyan, de folyamatosan emelkedett, elérte 535 főt. A zsidóság aránya az összlakosságon belül 189-ben érte el a vizsgált időszak legmagasabb szintjét, 25%-kot. Bodrogkeresztúr lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949, fő 1535 1256 1386 1896 292 2174 2279 2248 191, fő 28 39 347 44 44 467 535 455 37 aránya, % 18,2 24,6 25, 21,3 19,3 21,5 23,5 2,2 1,9 Bodrogkeresztúr 25 2 15 1 5 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949
11 Olaszliszka Olaszliszka népessége 1869 utáni csökkenést követően 1941-ig kis mértékben ugyan, de egyenletesen emelkedett. Maximumát 1941-ben érte el 2993 fővel. A zsidók száma 1869 után kis mértékben csökkent. 189-től 192-ig folyamatosan emelkedett. Abban az évben élt a legtöbb zsidó a faluban, 398 fő. Ez követően számuk jelentősen több mint 1 fővel csökkent, az 1949-es cenzus során már csak 38 zsidó személyt írtak össze. A zsidóság aránya az összlakosságon belül 1869-ben volt a legmagasabb /18,2%/. Ez évet követően folyamatosan csökkent. Olaszliszka lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949, fő 2368 1886 228 2576 2682 2744 2924 2993 2829, fő 431 331 361 38 386 398 277 283 38 aránya, % 18,2 17,6 15,8 14,8 14,4 14,5 9,5 9,5 1,3 Olaszliszka 35 3 25 2 15 1 5 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949
12 Tolcsva Tolcsva lakosainak száma a vizsgált időszakban az 1869-es cenzuskor érte el csúcsát 321 fővel, majd 1949-ig fokozatosan csökkent. A zsidók száma a településen az 1869-től 189-ig tartó időszakban stagnált, ezt követően 1941-ig jelentősen csökkent. Az 1869 évi 916 fős közösség közel egyharmadára, 363 főre esett vissza. Ennek megfelelően arányuk is az 1869-es jelentős 28,6%-ról 1941-re 13,2%-re csökkent. Tolcsva lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949, fő 321 2748 2813 394 333 2938 2896 2757 2613, fő 916 86 929 725 732 631 481 363 47 aránya, % 28,6 31,3 33, 23,4 24,1 21,5 16,6 13,2 1,8 Tolcsva 35 3 25 2 15 1 5 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949
13 Sárospatak A város lakossága - a többi vizsgált településsel szemben - az 1869-es népszámlálás után 1941-ig jelentős emelkedést mutat. A népességszám több mint a duplájára nőtt. A zsidó lakosság száma ez idő alatt - ha nem is ilyen jelentős mértékben - ugyancsak emelkedett, csúcspontját 192-ban, 1183 fővel érte el. Arányuk 1869-ben volt a legmagasabb /12,3%/. Utána az arány - mivel a lakosok száma nagyobb ütemben emelkedett, mint a zsidók száma - fokozatosan csökkent és 1941-ben már csak 7,4% volt. Sárospatak lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949, fő 6359 6737 7639 9267 1459 11372 12253 14143 13644, fő 785 757 88 984 16 1183 116 14 145 aránya, % 12,3 11,2 11,5 11,5 1,1 1,4 9, 7,4 1,1 Sárospatak 16 14 12 1 8 6 4 2 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949
14 Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely népessége - Sárospatakhoz hasonlóan - az első népszámlálás után 192-ig fokozatosan emelkedett. Ekkor érte el a lakosság száma a maximumot 22936 fővel. /Több mint a duplájára emelkedett./ Ezután 1949-ig fokozatosan csökkent a város lélekszáma. A zsidó lakosság is jelentős növekedést mutat. Az 1869-es 3253 fő, 192-ra megkétszereződött és a közösség létszáma elérte a 657 főt. A zsidóság aránya az összlakosságon belül 1869-ben kiugróan magas, 32,7% volt. Ettől kezdve az arány folyamatosan csökkent és 1941-ben már csak 2,9%-ot tett ki. Sátoraljaújhely lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949, fő 9946 12621 14581 18545 21676 22936 2577 233 17115, fő 3253 457 489 485 5816 657 4763 4242 358 aránya, % 32,7 32,1 28, 26,2 26,8 28,4 23,1 2,9 2,1 Sátoraljaújhely 25 2 15 1 5 1869 188 189 19 191 192 193 1941 1949
15 Összegező adatok A 11 település adatainak bemutatását követően a Csodarabbik útján fekvő helységek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Magyarország zsidó népességének számbeli alakulását tekintettük át. A zsidóság létszáma Magyarországon 188-tól 192-ig folyamatosan emelkedett és az 188-as évhez képest ez idő alatt, több mint másfélszeresére nőtt. Számuk 192- ban volt a csúcson 473 274 fővel. 188-ban a magyarországi zsidóság 11,2%-a élt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Csodarabbik útján fekvő helységek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Magyarország zsidó népességének alakulása, fő Megnevezés/év 188 189 19 191 192 193 1941 1949 Csodarabbik útja 1556 1598 1118 12 33 12282 9932 8787 99 BAZ megye 33417 34228 37181 38818 39139 34987 31871 1325 Magyarország 29599 343879 424221 47137 473274 444552 4978 133871 Borsod-Abaúj-Zemplén megye zsidó lakosainak száma 188-192 között a teljes népességnél alacsonyabb arányú 12%-os - emelkedést mutat. A közösség 192- ban 39 139 fővel érte el a maximumát. A Csodarabbik útján vizsgált 11 település zsidó lakossága 192-ig növekedést mutat. Létszámuk ekkor érte el a legmagasabb értéket 12 282 fővel. A 11 település zsidóságának részesedése a BAZ megyei zsidó lakosságon belül igen jelentős volt, a vizsgált időszakban meghaladta a 3%-ot.
16 A zsidóság száma 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 188 189 19 1 91 192 193 1941 1949 Csodarabbik útja BAZ megye Magyarország