Emlékek a 2.DÖMÖTÖR túratáborozásról 1. ELİSZÓ, KÖSZÖNET A túratáborozás helyszíne a terveinknek, és a hirdetésünknek megfelelıen a Nyugat- Mecsekben, Orfői-tó központtal a Kistó-kemping volt (http://www.cluborfu.hu/). A tervezett idıpontot megelızı száraz forróság inkább kellemes strandidıt, mint túrázást ígért, de errıl késıbb. Bevált kiírási elveink szerinti résztvevık: felnıttek, elszánt ovis és kisiskolás kísérıvel: Adorján Margit, és a végére Jani nagyapa, kísérı: Melinda Hipszki Edit, Égner Ibolya, kísérı: Dani, Jakab Évi, Albi, Janó és barátnéja, késıbb Nagyanya is, kísérı: Ábel Kasi Anya és Kasi Apa, kísérık: Anna, Eszter és Matyi, Körösztös Anya (és Apa 1 napra), kísérı: Danika Mészáros Apa, kísérık: Máté és Bálint (lassan résztvevı korúak) Zsarnai Nanyó és Napaja, kísérık: Hanga és Ákos Weisz Anya és Weisz Apa, kísérık: Panna, Palcsi és Peti Baksa Éva (óvó)néninek ezúton is köszönjük fáradozását, mellyel a legnehezebb forróság átvészelését, és a délutánok tartalmas és látványos eredményekkel teli kitöltését megalapozta a legkisebbek részére. Jelenlétére és áldásos tevékenységére a jövıben is számítunk! A táborban a DEMETER egyesület felügyelı szerveinek képviseletében szúrópróbaszerő, váratlan ellenırzést hajtott végre Péter Margó és Imre, és állítólag mindent rendben találtak. Az általuk hozott dinnye viszont tényleg rendben volt, ezúton is köszönjük, és máskor is várjuk felbukkanásukat. A tábor élelmezésében és hangulatának fokozásában jelentıs hıstettet vitt véghez Zsarnai Nanyó a csütörtök esti palacsintasütéssel, és Mészáros Apa (Józsi) a szerdai tábortőzzel és a szombati saslikkal (Janóék tevékeny közremőködésével). Ez utóbbi kapcsán (is) meggyızıdhettünk, milyen fáradságos munka egy egész táborra fızni 2. MEGBESZÉLÉS, FELKÉSZÜLÉS JÚLIUS 08. CSÜTÖRTÖK, MÉG ITTHON A hosszú évek során finomított felszerelés listákat elızetesen idıben körbeadva és felülvizsgálva ültünk le egy ismerkedı megbeszélésre a paksi lakótelep még mindig legjobb játszóterén. Az ismerkedés nem vett túl sok idıt igénybe, fıleg a kísérık vonatkozásában. A közös fızés ötletén fellelkesedtünk, de aztán gyızött a józan megfontolás (lustaság?), ezért maradtunk a Kistó étterem kínálata mellett, amit nem bántunk meg, fıleg mert így több idı maradt a közös strandolásra, fürdızésre 1. / 8 oldal
3. HÉTFİ JÚLIUS 16. TÁBORVERÉS, NYITÓ NAP Az idén az indulás pontos idıpontját kıbevéstük, és ahhoz képest, hogy nem bíztunk abban, hogy karavánban tudunk Orfőig utazni - talán az útjavítások miatti lassú forgalomnak is köszönhetıen - ez mégis sikerült. A kempingben Körösztösék már vártak bennünket, akik elıırsünkként korábban kezdték a táborozást. Az általános jó hírek (szép az idı, jó a víz) a kezdést beárnyékolta, hogy Danika már hétfıre belázasodott, és a hıség a tábori körülményekkel kombinálva nem a legideálisabb a nyári vírusok leküzdésére. Szerencsére legkisebb résztvevınk korábbi túrateljesítményeit igazolva a hét közepére felépült, és még nagyobb szerencse, hogy a kevésbé ellenálló nagyobbak (résztvevık) közül sem kapta el senki a betegséget. A kempingben volt már két csapat, de közöttük akadt még árnyékos sátorhely számunkra is. A szomszédjainkkal csak a közös tőzrakóhelyen kellett megosztoznunk, de ez sikerült. A sátorverés ezúttal különösebb probléma nélkül lezajlott, a csapat a korábbi években láthatóan belejött. Az ünnepélyes tábornyitással (zászlófelvonás!) és a Röndölötök kihirdetésével Kasiékat megvárva kezdetét vette a páratlanul páros 2. DÖMÖTÖR túratáborozás. A hıség és a csábító strand miatt a próbatúrát vacsora utánra halasztottuk, és haladéktalanul megkezdtük a tópart nyújtotta lehetıségek kiaknázását. A vacsora jól jött a táborverés és fürdızés fáradalmai után, de a bemelegítı, erıfelmérı séta a Balázs-hegyi kilátóba még elıttünk volt. Estére a hıség nem, de a napsugárzás enyhült némiképp, és a hegy árnyékában felkapaszkodtunk a kilátóhoz. Ehhez a térképeink mellett a helyiek útmutatását is igénybe kellett venni, visszafelé még talán egy kerten is átjöttünk, ezek bizonyítják, milyen sokan vágynak gyalog felmenni a hegyre a faluból, pedig a kilátás útközben a kempingünkre, a tetırıl pedig a Pécsi-tóra megéri! Az eredmény: a csapat szuszogva-izzadva, de együtt megmászta a hegyet, gyakorlatilag a legkisebbek vezetésével. A séta mindenkinek jól esett, és a sátorban alvásban is segített talán, kivéve az elsı sátorozókat, mint Melinda, aki késı éjjelig nem aludt az izgalomtól. A táborba visszaérkezve a résztvevık megkezdték a Dömi győjtést a táborverés és a napi jócselekedetek nyomán! Ezután jöhetett a megérdemelt pihenés, a sátor, hálózsák szokásos varázsa, ami a nappali hıség után kellemes enyhülést hozott 2. / 8 oldal
4. KEDD JÚLIUS 17. NAGY TÚRA: JAKAB-HEGY, ZSONGOR-Kİ+ A hétfıi kezdést követıen a hıség a hét során tovább erısödött, annak ellenére, hogy mindig azt gondoltuk, ez már nem lehet melegebb (de lett)! A nappali kánikula után a völgyben, a tó mellett az éjszakák kellemesek voltak, a szomszéd táborlakók többen is bivakoltak (sátorra nem volt nagy szükség). A keddi nagy túra terv szerinti a Nyugat-Mecsek legmagasabb tömbjét, a Jakab-hegyet (592m) célozta meg, a Zsongor-kı bevételével. A tervbıl annyit engedtünk, hogy az Orfőrıl kivezetı szerpentint autóval megspóroltuk, de még így is maradt elég táv (13,6km) és szintemelkedés (580m) is. A Petıcz-Aknáig vezetı kellemes, töbrökkel szépen övezett utat egy jóíző szedrezés tetızött, de aztán megkezdıdött a nagy mászás, fel a Jakab-hegyi Avargyőrőig. A hegytetın már könnyebb volt a séta, és a Zsongor-kırıl a kilátás feledtetett minden fáradságot és hıséget. Ez a feledés annyira jól sikerült, hogy a Mészáros fiúknak büntibıl beígért plusz túrára a Babás-szerkövekhez jó páran csatlakoztak még. Ezzel a reggeli csalást ledolgoztuk, de a látvány mindent kárpótolt! A Pálos-kolostornál hősölık sem jártak rosszul, mert a visszaút - a Pipás-forrás érintésével - a deleléssel könnyebben telt, és több erı maradt a délutáni programra is (fürdızés), amit mindenki megérdemelt. A kis-túrázók is kitettek magukért, a Sárkány-forrás kısziklákkal teledobált völgyét, a Vízfı-forrást és az azt környezı tanösvényt sikerült alaposan felderíteniük a délig tartó túrán. Az eredmény: a túrák a délutáni fürdızéssel jó programbeosztásnak bizonyultak, a hıség az erdıben még mindig könnyebben elviselhetı, mint a táborban, a tó pedig kellemes enyhülést ad a fáradt vándoroknak A napi túra- és egyéb teljesítmények természetesen elnyerték jutalmukat (Dömik), és este már a következı napi közös túrára gondolva bújtunk a sátrakba. 5. SZERDA JÚLIUS 18. ABALIGET: PAPLIKA-BARLANG A reggelihez a friss pékáru, és egyéb nélkülözhetetlen táplálék beszerzését követıen (a helyi boltok erre tökéletesen megfeleltek) a tervezett idıben indultunk elsı közös, nagy túránkra, Abaligetre. 3. / 8 oldal
Az elızı napi Sárkány-forrás után volt szerencsénk megnézni a Sárkány-kutat is. Mőködését a szárazság miatt már nem sikerült megtapasztalnunk, bár a legendája szerint talán jobb is, mert a végén még elhinnénk, hogy sárkány lakik a mélyében Az út eleje Abaligetig változatos volt, mintha a sárkány több helyen is megszabdalta volna az erdıs hegyoldalt, majd egy réten átkelve már melegebb irtásos részen haladtunk, hogy a faluba a házak mögött a barlangnál érjünk be. A barlangi túra látványos, izgalmas és fıleg kellemesen hős volt, különösen délidıben. Mindenkinek elkelt a meleg felsı és hosszúnadrág, ami kiérve azonnal le is kívánkozott. A barlang után a denevér múzeum ígért újabb élményeket. A napi kultúrprogramok sorát bıvítette, hogy idı hiányában csak erre a délutánra tudtuk beszervezni az orfői malommúzeum megtekintését, ami kihagyhatatlan, már csak amiatt is, hogy a táborunk szomszédságában fekszik. A visszautat Orfőig kocsikkal tettük meg, hogy legyen idınk a mőködı, szépen rekonstruált, és részletesen bemutatott vízimalom mellet a szárazmalom, és a hatalmas olajütı szerkezet megtekintésére is. Aztán persze jött a megérdemelt fürdızés, egy kis közös vízi-csúzdázással, este pedig a tábortőz A tábortüzet megelızıen sikeres Demeter vezetıségi ellenırzésen estünk át. Ezt csak az a Péterék által hozott hatalmas, hőtött dinnye sajnálta, amit a tábor kiszáradt népe pillanatok alatt felszívott. Köszönjük! Az esti tábortüzet Mészáros Apa (Józsi) irányításával gerjesztették, és megtörtént ami még eddig sosem sikerült: Kasiék szalonnáját a csapat maradéktalanul megsütötte, mindmegette, az utolsó kenyérmorzsákat is megzsírozva a szalonnával. Ezen a napon is szép számban fogytak a Dömik 6. CSÜTÖRTÖK - JÚLIUS 19. TUBES - BÜDÖS-KÚTI KULCSOSHÁZ A csütörtöki nagy túrához is próbáltuk a kicsit illeszteni, már csak azért is, mert a Tubes (611m) a Közép-Mecsek legmagasabb pontja, szép kilátóval, és környéke a mecseki túrázás történelmi központja is. A nagyok a Remete-rétrıl indultak (ez volt a rövidítés a tervhez képest), ahonnan szépen fel lehet kapaszkodni a Sós-hegyi római ırtornyot mintázó 4. / 8 oldal
kilátón át, a Lapis emlékhelyein keresztül a Tubesre. A Lapisról induló kicsikkel a János-kilátónál találkoztunk, igazi csúcsa volt ez a tábornak, ennél magasabban sehol sem voltunk. Ezután a kicsik a Rotary körsétányon járták be a hegytetıt, a nagyokkal pedig megindultunk a messzi Orfő irányába. A délidıt ezúttal a Büdös-kúti kulcsosház mellett, a Feri-forrásnál pocsolva töltöttük. A Büdös-kútat kerültük, mert csak csordogált, és állítólag ott is sárkány van Kicsit sok erre a sárkányos hely! A kulcsosház azért is emlékezetes marad, mert a nagyoknak itt emlék bélyegzı is jutott a Dömiken felül. A Büdöskúti zsomboly és a Spirál víznyelı kellemes völgye után a szinte Orfőig lejtı úton a csapat eleje meglépett, húzta ıket a víz (Érthetı volt, ebben a hıségben, de így a Sárkány-forrásról lemaradtak, megnézhetik a kicsik keddi képein.) A fürdızés és a vacsit követıen Zsarnai Nanyó palacsintasütéshez izzította a serpenyıket. A tábor létszáma, a palacsinta iránti elkötelezettség és lelkesedés, valamint a felfokozott izgalom miatt célszerőnek látszott egy kis elınyt adni a sütéshez. Jó okot adott a legkisebbek figyelmének elterelésére a Rácz-lovasfarm megtekintése, addigra legalább száz palacsinta elkészült. A pontos palacsinta számról nincs adatunk, de az éjszakába nyúló sütögetés eredményébıl jutott mindenkinek. Köszönet érte! A palacsintát le kellett még ugrálni, amihez a tábori focipálya több estén is lehetıséget biztosított, most sem hagytuk ki... A Dömi osztás és a foci izgalmai kivették az utolsó energia tartalékokat is a kicsikbıl, a hét második felében senkit nem kellett már altatni 7. PÉNTEK - JÚLIUS 20. LÓRI-KULCSOSHÁZ, HIVATALOS TÁBORZÁRÁS Péntekre könnyő, levezetı túrát szerveztünk a nagyoknak, a hivatalos táborzárás helyszínéig, a Kemencés udvarig. Elıtte azért felkapaszkodtunk a Vízfı-forrás felett a Szakadás -on, ahonnan jóformán csak lejtın mentünk már célunk felé. A Lórikulcsosháznál megpihentünk, és Peti szemfülességével bıvítettük nyomda győjteményünket. A Toplica patak völgyében sikerült még egy kis patakmeder (száraz volt ez is) ugrálást rendeznünk, mielıtt visszaértünk Orfő Mecsekrákos részére. A Kemencés udvar a legjobb (legalábbis biztosan a legfinomabb) táborzárási feltételeket biztosította. A kicsikkel itt találkoztunk, és hamarosan mindenki elmerülhetett a dagasztás rejtelmeiben, sıt, voltak akik a gyönyöreiben is megmerültek. A saját sütéső kakaós és diós csigánál meg létezhet-e finomabb? 5. / 8 oldal
A játékok, a tájház látnivalói és a sütés az udvari kemencékben kellıen gazdag és hasznos idıtöltést biztosított, amit a kicsiknek fokozott még Baksa Éva (óvó)néni, aki még ide is készült ügyeskednivalóval, a felnıtteknek meg a pajta hővösében felszolgált friss sör okozott örömöt, és enyhítette a búcsú fájdalmát. A házi lángos és kemencés sütik elkészültéig volt idınk az utolsó hivatalos Dömi osztásra, és az elköszönı szavakra. A pénteken távozók tudták, hogy a csúcson kell abbahagyni. A szombat is tartalmas volt, de már nem volt az igazi (azért próbálkoztunk hasznosan tölteni az idıt). A zászló levonásra a Kemencés udvarban nem kerülhetett sor, az csak az utolsó sátrak lebontásakor történt meg, de a távozóktól elköszöntünk, akik kellı mennyiségő hamuban sült finomságokkal (és talán élményekkel is) feltarisznyázva indultak haza. A délután fájdalmait enyhítette még egy kis vízi-csúzdázás, majd ismételt csoportos látogatás a Rácz-lovasfarmon, ahol Janóék lovas kiképzést kaptak, a többiek meg megnézték a baromfiudvar és a lóistálló lakóit. Estére maradt még egy jó foci a maradottakkal, aztán pihenés, készülés a szombati közös, nagy túrára. 8. SZOMBAT - JÚLIUS 21. KIS-TUBES, MISINA, KANTAVÁR A maradék kemény magnak természetesen hosszú túrát szerveztünk, a már ismerıs Lapisról indultunk, a Rotary-körsétány északi vonalán. A szárazság miatt az erdı még ezen a magasságon és árnyasabb fekvéső oldalon is sajnos láthatóan senyvedett. A Kis-Tubes (Tubica) megmászása elıtt szusszantunk, majd úgy nekilódultunk, hogy elsıre túlmentünk rajta. Innen ugyan nincs olyan körpanoráma, mint a Tubesrıl, de a különleges kilátóról Pécs központját jobban belátni. A Misinán aztán már nem is volt kedvünk a TV torony megmászásához (a Tubesen annál magasabban voltunk), inkább néhány motoros turistát igazítottunk útba. Mi a gépeiket, ık a térképünket csodálták A kantavári romokig szépen ledobtuk a szintet, és bár a Kis-rét kedvesen csalt bennünket pihenıre, mi kitartottunk tervünk mellett, ami szerint nagy pihenı a Kantavári forrásnál lesz. Az addigi út a lejtı ellenére fárasztó, és hıséges volt, a tikkadt csapattagokat a Kantavár legendája frissítette csak fel. A várfal megmászása fáradtan sem volt kétséges, de a meleg romokból hamarosan tovább menekültünk a forrás hővösébe, ahol jól esett a pihenés és az ebéd is. 6. / 8 oldal
A csapat ezután a Fehérkúti-kulcsosház felé vette az irányt, a sofırök meg visszakapaszkodtak a Lapisra a kocsikért. Meglepı módon, a közel hasonló távot a kicsik nagyjából annyi idı alatt teljesítették, mint az autókat visszahozó csapat (igaz, a szint egy kicsit több volt itt). Tanulság: soha ne becsüljük le a kis túrázók képességeit, fıleg nem egy hét gyakorlás után! Meg is érdemelték nem csak a Dömiket (ez a hivatalos táborzárás után is járt a sátorbontásig), de a kulcsosháznál talált újabb nyomda ereklyét is! A délutáni fürdızést a konyhai elitcsapat (Mészáros Apa, és Janóék) által készített saslik és sült krumpli zárta, amit annak ellenére, hogy már csak 18-an voltunk, volt szerencséjük jóformán egész nap gyártani. Köszönet érte! Az esti izgalmakat fokozta, hogy megérkezett Lala, akivel Albiék éjszakai túraversenyre indultak. Egy szabad helyük lévén a Mészáros fiúk sorsot húztak, és - állítólag szokatlan módon - ezúttal Bálint mellé állt a szerencse (legalábbis szerinte). A maradók sem kedvetlenedtek el, de még a szülık is beálltak focizni, csakhogy meglegyen a létszám. A Máté vezette csapat ellenfelének csak azért volt jó lenni, mert ı már a tábori fociban is jól alkalmazza az olimpiai eszmét (t.i. hogy a részvétel a fontos, mert úgy gyızhetne, ahogy csak akarna, de akkor meg ki játszana vele ). A túraversenyzıket megirigyelve, meg a korábbi ígéreteinket betartva maroknyi csapatunkkal éjszakai túrára indultunk (a lefekvést megkönnyítendı, nem mintha nehéz lett volna ). A nappal már bejárt részek az éjszaka sötétjében új, és persze a lámpák fényében különös, izgalmas arcukat mutatták. A Vízfı-forrásig vezetı út és a tanösvény a malomig szinte ismeretlennek tőnt a szokatlan viszonyok között, persze ez adta a varázsát. Ha csak egy kis séta volt is, mégis emlegethetjük majd 9. VASÁRNAP - JÚLIUS 22. SÁTORBONTÁS Vasárnapra hivatalos program már nem maradt. Albiék reggel értek haza, értelemszerően pihentek a sátrukban. A Szuadó-völgy megtekintése nem volt elég csábító a korai keléshez senkinek sem, ezért egyedül menten felderíteni. Még fényképezıt sem vittem, most már bánom, de majd egy külön túrával bejárjuk még ezt is. Amit megállapítottam a szépsége mellett: a barlangkutató tábornak nem jelentünk konkurenciát (alternatívának talán jók vagyunk), mert én abba a lyukba nem másznék le 50-60m mélyre, amit ott láttam (ık meg igen) A délelıtt a heti és különösen az elızı napi fáradalmak kipihenésével, és strandolással telt. (Nekem unalmas lett volna egész hétre.) Ebéd után már hazavágyódtunk, ezért a sátorbontással pillanatok alatt végeztünk, még a zászlólevonást is mindenféle ünnepélyességet mellızıen hajtottuk végre. Az utolsó Dömiket (köztük az éjszakai túráért, és túraversenyzésért is) kiosztottuk, legközelebb jövıre lehet értük hajtani, majd búcsút vettünk táborhelyünktıl. 7. / 8 oldal
Értékelés? A rekkenı hıségben is sikerült a túráinkat talán mindenki kedvére megtartanunk, a tó pedig igazán szerencsés választás volt a tábor helyszínéül (ajánljuk mindenkinek, és köszönet vendéglátóinknak is). Hogyan tovább? A kicsik tavaly óta sokat nıttek, erısödtek, könnyen teljesítettek minden túrát, még terven felül is. A nagyobbaknak lassan valami nehezebbet kell kitalálni, hogy ne unatkozzanak. A túraversenyzés is képbe került, Bálint a legnehezebbjébe már bele is kóstolt. A jövı évi D M T R túratáborra érdemes lesz elgondolkodni a fentiek szerinti megújulásról. Szerencsére van még idınk, meg majd megkérdezzük az érintetteket is Jakab Évi néni ellenırzésével Weisz Palkó bácsi u.i. (mint tavaly) Támogatóink és vendéglátóink áldozatos közremőködését ezúton is köszönjük! A kísérık kitartását a Dömik igazolják! Büszkék lehetnek teljesítményükre, mint ahogyan mi is büszkék vagyunk rájuk! 8. / 8 oldal