108 9. A Katolikus Egyház a II. világháború után Erő az erőtlenségben (Lénárd Ödön piarista) A szovjet típusú európai diktatúrák egyházpolitikája A Katolikus Egyház is ellenség és a Vatikán ellen is folyik a háború A Szovjetunió II. világháborús győzelme alapjaiban változtatta meg a közép- és kelet-európai egyházak helyzetét. A térségben közel 50 millió katolikus került kommunista uralom alá, a földrész katolikusainak mintegy negyede. A Vörös Hadsereg által megszállt területeken a legfőbb hatalmat a Szövetséges Ellenőrző Bizottságok (SZEB) gyakorolták. Ezek elnökei a térségben mindenütt szovjet tábornokok voltak. A politikai hatalomra törő marxista pártoknak ez biztos hátteret jelentett. Segítségükkel bármikor módját ejthették politikai ellenfeleik meggyilkolásának, elhurcolásának, megfélemlítésének. Így 1948-ra Kelet-Európában mindenütt megtörtént a kommunista hatalomátvétel. Ezeket az új diktatúrákat megtévesztő és cinikus módon népi demokráciának nevezték. Ahol a kommunizmus hatalomra került, ott előbb-utóbb kegyetlen egyházüldözés vette kezdetét. Ennek eredményeként a vallási közösségek szigorú állami ellenőrzés alá kerültek, a hívőket pedig másodlagos állampolgárokként kezelték, hátrányosan megkülönböztették, zaklatták. Az egyházak megtörése a Szovjetunióban már jól kipróbált menetrend szerint történt. Első lépés a radikális földreform volt, amely az egyházi nagybirtokok elvételével kezdődött, majd a kisebb plébániai földek elkobzásával végződött. Ezzel megfosztották az egyhá- Vorosilov szovjet marsall elégedett mosolya és Tildy Zoltán magyar köztársasági elnök keserű tekintete jól kifejezi azt a kiszolgáltatottságot, amelybe 1945-től zi intézményrendszert hagyományos gazdasági Magyarország került Budapest, 1946 alapjától. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az államilag irányított vallásellenes propaganda a hívők megnyeréséért. Ennek részét képezte az egyházi egyesületek betiltása és a Szentszékkel fennálló diplomáciai kapcsolat megszakítása. A politikai és társadalmi kapcsolataitól megfosztott helyi egyházak elleni következő támadást a fakultatív hitoktatás bevezetése készítette elő. E demokratikus vívmány álarca mögött valójában a vallásoktatás teljes felszámolása folyt. Ezt követte az egyházi iskolák és szociális intézmények államosítása azzal az indokkal, hogy a népi demokratikus állam átvette e funkciókat. Valójában az egyház sekrestyébe szorítása és az ifjúságtól való elzárása zajlott. Az intézmények felszámolása maga után vonta a feleslegessé vált szerzetesrendek betiltását. Az egyházi élet teljes ellenőrzésének biztosítása érdekében az Állami Egyházügyi Hivatal létrehozása következett. Az államhoz hű békepapi mozgalom megszervezésével pedig valójában a papi egység szétzilálásán és egyházszakadás előidézésén munkálkodtak. Sztálin
9. A KATOLIKUS EGYHÁZ A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 109 Hogy mindezeket a kommunista állam megtehesse, meg kellett félemlítenie a papságot és a híveket. Ennek az eszköze a terror, elsődleges célja pedig a főpásztorok és főpapok megtörése volt. A litván egyház legfőbb vezetőjét 1945-ben, a horvát egyházét 1946-ban, a magyar egyházét 1948-ban, a romániai katolikusságét 1948-ban, a cseh egyházét 1949-ben, lengyel egyházét 1953-ban tartóztatták le. A szomszédos országok hatóságai a betiltott ukrán, magyar, román görögkatolikus egyházakkal szemben léptek fel a legkeményebben. Minden templomuktól megfosztották és egyszerűen a nemzeti ortodox egyházakhoz csatolták őket. Aki ellenállt, az az életével fizetett. Ekkor halt vértanúhalált Boldog Romzsa Tódor, a magyar-ruszin munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspöke is. Azért kellett meghalnia, mert ellenezte az ukrán ortodox egyházba történő beolvasztást. Ugyanezért Romániában 1400 görögkatolikus papot és 5000 hívőt börtönöztek be. Ott ugyanebben az évben a Római Katolikus Egyházra is lecsaptak 92 pap letartóztatásával. Lengyelországban ekkor már több mint 100 pap ült börtönben. Magyar- A szovjet titkosszolgálat 1947-ben egy sikertelen Boldog Romzsa Tódor munkácsi görögkatolikus püspök országon 500 fölött volt azoknak a papoknak és szerzeteseknek a merényletet követően méreginjekcióval gyilkolta meg száma, akik üldözést szenvedtek. Ezekben az években több romániai magyar főpap is vértanúvá vált. Közöttük volt Boldog Scheffler János szatmári püspök és Boldog Bogdánffy Szilárd püspök, akiket a román titkosszolgálat kínzott halálra. 243. Milyen eszközökkel tudta támogatni a SZEB a hatalom megszerzésére törő kommunista pártokat? Mi volt a legfőbb eszköze? 244. Milyen forgatókönyv alapján dolgozták ki egyházpolitikájukat a hatalomra került kommunista pártok?
110 9. A KATOLIKUS EGYHÁZ A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 245. Gyűjtsd pontokba az egyházellenes politika egymást követő lépéseit! 246. Mit gondolsz, a szovjet és a román kommunista hatalom miért a görögkatolikus egyházra sújtott le a legkegyetlenebbül? Ha van egymillió imádkozó magyar, nem féltem a hazát! Mindszenty József bíboros A Magyar Katolikus Egyház a kommunista diktatúra idején A II. világháború során hazánkra törő szovjet hadsereg minden tekintetben hódítóként viselkedett. A megszállás során sokan életüket vesztették. Ekkor vált mártírrá többek között Boldog Apor Vilmos győri püspök is. Még javában folytak a harcok az országban, amikor megérkeztek Moszkvából a magyar kommunista vezetők, magukkal hozva a hatalom megszerzésének sztálini forgatókönyvét. Ennek szellemében kezdődött meg az egyházak elleni harc, amelynek első lépése Magyarországon is a radikális földreform volt. (A földosztás nyomán azonban az egyházaktól kisajátított földbirtokoknak jelentős része nem a szegényparasztság kezébe került, hanem állami tulajdonba ment át.) Mindszenty József az utolsó magyar hercegprímás Magyarországon a kommunista diktatúrával szembeni bátor ellenállás szimbólumává vált
9. A KATOLIKUS EGYHÁZ A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 111 A Katolikus Egyház élén ekkor már Mindszenty József bíboros, hercegprímás állt. Jó pásztorként, bátran és megalkuvást nem tűrően állt ellen az egyházát és a személyét ért sorozatos támadásoknak. Tudta, hogy olyan ellenséggel áll szemben, amelynek végső célja a magyar katolicizmus teljes megsemmisítése. Az Egyház elleni harc következő lépése a katolikus egyesületek betiltása volt. Erre egy, a szovjet titkosszolgálat által kreált bűncselekmény (a Teréz körúti gyilkosság) szolgáltatta az ürügyet. Majd ezt követte a fakultatív hitoktatás álszent követelése. Ezt a támadást a Katolikus Szülők Vallásos Szövetségének támogatásával még sikerült visszaverni. Már az abszolút hatalom birtokában vitték véghez 1948-ban az egyházi iskolák államosítását, ami nagy társadalmi ellenállást váltott ki, és alkalmat adott a nyílt állami terror alkalmazására (a pócspetri ügy). Ennek a terrornak esett áldozatul a Magyar Katolikus Egyház vezetője, Mindszenty József bíboros, akit éppen karácsonykor tartóztattak le. A rákövetkező évben életfogytiglani börtönre ítélték. Az iskolai hitoktatás betiltása és az 1949-es kommunista alkotmány elfogadása után következett az állam és egyház közötti megállapodás kierőszakolása. Ezt 1950-ben a kommunista hatalom a szerzetesközösségek internálásával érte el. Az állami ellenőrzést biztosító, a hitéletet korlátozó (egyházjogilag érvénytelen) egyezmény lett évtizedekre a két fél együttműködésének alapja. Az állam és egyház közötti megállapodás eredményeként 1950-től négy szerzetesközösség és nyolc egyházi gimnázium tovább működhetett. Ezek a következők voltak: 1. Bencések: pannonhalmi gimnázium, győri gimnázium. 2. Ferencesek: esztergomi gimnázium, szentendrei gimnázium. 3. Piaristák: budapesti gimnázium, kecskeméti gimnázium. 4. Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek: budapesti gimnázium (Patrona Hungariae), debreceni gimnázium (Svetits). A Teréz körúti gyilkosság: 1946. július 17-én a Teréz körúton egy kávézóban lövöldözés tört ki oroszok és magyarok között. Több szovjet katonát agyonlőttek. Az orosz tábori rendőrség az állítólagos tettest üldözőbe vette, de utóbb már csak a holttestét mutatta be. Mivel a feltételezett gyilkos egy katolikus ifjúsági szervezetnek, a KALOT-nak az egyenruháját viselte, Rajk László kommunista belügyminiszter betiltotta a katolikus egyesületeket. A pócspetri ügy: 1948. június 3-án Pócspetriben nagyszámú vallásos tömeg követelte, hogy ne vegyék el a katolikus iskolákat. A tömeg feloszlatásakor, a dulakodás során az egyik rendőr meghalt, fegyvere elsült. Az állami propaganda egyházellenes kampányában kihasználták a rendőr véletlen halálát. Sokakat letartóztattak, megkínoztak és bebörtönöztek. Többeket kivégeztek. A szerzetesrendek többségének betiltása után megkezdődhetett az államilag támogatott békepapi mozgalom szervezése. Mindezt 1951-ben az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) felállítása koronázta meg. A hivatal felállításával egy időben tartóztatták le Grősz József kalocsai érseket, Badalik Bertalan, Péteri József püspököket és számos papot. A megfélemlítések hatására a katolikus püspöki kar Czapik Gyula egri érsek vezetésével letette az államesküt a Magyar Népköztársaság alkotmányára. Ekkoriban gyilkolták meg Boldog Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspököt a magyar ÁVH-s hóhérok. A Magyar Katolikus Egyház vezetője, Mindszenty József bíboros, prímás és több száz pap Lénárd Ödön piarista szerzetes az Actio Catholica titkáraként Mindszenty bíboros küzdőtársa volt az egyházi iskolákért vívott harcban Nehéz és számára veszélyes helyzetekben is bátran képviselte Krisztus ügyét
112 9. A KATOLIKUS EGYHÁZ A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN és szerzetes csak az 1956-os forradalom napjaiban nyerhette vissza szabadságát. A forradalom leverését követően Mindszenty József az USA nagykövetségére menekült, ahol 1971-ig politikai menedékjogban részesült. Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspököt 1951-ben a kistarcsai internálótáborban kínozták halálra 247. Készíts a füzetedbe időszalagot, és jelöld be rajta a Magyar Katolikus Egyház elleni kommunista harc legfontosabb állomásait! 248. Milyen módon segítette hatalomra a magyar kommunistákat a Magyarországon működő SZEB? 249. Az állam és az egyház megállapodása értelmében hány szerzetesközösség és egyházi gimnázium működhetett hazánkban 1950-től?
9. A KATOLIKUS EGYHÁZ A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 113 Budapesti utcakép 1956 októberében Mindszenty bíboros Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnaggyal, a rétsági magyar páncélos alakulat parancsnokával Az őrnagy és katonái szabadították ki a bíborost felsőpetényi fogságából 250. Mire utalt a forradalom napjaiban újra aktivizálódó kereszténydemokrata ellenzék követelése? 251. Nézz utána az interneten, hogy mi lett Pálinkás (gróf Pallavicini) Antal őrnagy sorsa a forradalom leverését követően! A kádári puha diktatúra és következményei A türelem vértanúsága Augustino Casaroli bíboros államtitkár A forradalom leverését követő megtorlások idején a hatalom az egyházak ellen is szigorúbban lépett fel. A korábban kiszabadított papokat ismét bebörtönözték. Több hullámban 1961-ben és 1964- ben, elsősorban a fiatalokkal való foglalkozás bűne miatt újabb egyháziak és katolikus világiak kerültek börtönbe.
114 9. A KATOLIKUS EGYHÁZ A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetség elhagyása után néhány nappal Rómában találkozott VI. Pál pápával A Szentatya saját főpapi mellkeresztjével ajándékozta meg VI. Pál pápa és Kádár János 1977-es római találkozója Megöregedve, de nem megtörve Lénárd Ödön piarista, az utolsóként szabadult katolikus pap A Kádár-rendszer megszilárdulása után a kormány politikája lassan megváltozott. Már nem törekedtek a vallások gyors és teljes megsemmisítésére (ezzel már csak hosszú távon számoltak), hanem hasznot kívántak húzni belőlük aktuális politikai és gazdasági céljaik eléréséhez. Az államnak szüksége volt az egyházak támogatására a társadalmi béke megőrzésében, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a gazdasági célok elérésében, a külpolitikai elfogadottságuk növelésében. Időközben az Apostoli Szentszék is új keleti politikával kísérletezett. XXIII. János pápa szakított azzal a gyakorlattal, mely szerint a Katolikus Egyháznak nyílt elutasítást kellene alkalmaznia a kommunista országokkal szemben. Ennek megfelelően kereste az együttműködés lehetőségeit a keleti blokk országainak vezetőivel, a vallásszabadság legalább részleges elnyeréséért. A két fél közeledésének Magyarország lett a kísérleti terepe. Ennek eredményeként 1964-ben megszületett a magyar állam és a Vatikán közötti részleges megállapodás, amely elsősorban a püspökök kinevezésének feltételeit rögzítette. A részleges megállapodást követően Mindszenty József bíboros 1971-ben elhagyhatta az USA budapesti nagykövetségét. Bécsben telepedett le, és a magyar emigráció, a világ magyarságának lelki vezetőjévé és meghatározó személyiségévé vált. VI. Pál pápa 1975-ben megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. Mindszenty 1976-ban bekövetkezett halálát követően Lékai László, a korábbi apostoli kormányzó foglalta el a helyét. Ő a kis lépések politikájával kísérelte meg szélesíteni az Egyház életterét és lehetőségeit. A kor ellentmondásaira vetett fényt Kádár János és VI. Pál 1977-es római találkozója. Miközben a párt főtitkára a szocialista egyházpolitika és az együttműködés eredményeit méltatta, a pápa megjegyezte, hogy tudomása szerint még mindig sínylődik börtönben katolikus pap Magyarországon. Lénárd Ödön piarista, az Actio Catholica egykori titkára volt az, aki több mint 18 évi rabság után, utolsó katolikus papként, a találkozót követően szabadult ki Kádár börtönéből.
9. A KATOLIKUS EGYHÁZ A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 115 Az 1980-as évekre a vallást korábban halálos ellenségként kezelő pártállamnak sikerült a Katolikus Egyházat a rendszerrel színleg, kényszerből együttműködő intézménnyé alakítania. A külső máz ellenére tovább folyt a vallásellenes, ateista propaganda. Továbbra is figyelték az templomokat, templomi közösségeket. Ezt ekkor már nem az ÁEH ügynökei, hanem tanácsi tisztviselők és pedagógusok végezték. Az iskolákban megszégyenítették a hittanra járó gyerekeket. Állásuk elvesztésével járhatott, ha pedagógus, tanácsi és más állami tisztviselő, vagy a fegyveres testületek hivatásos tagjai közül bárki a templomban megjelent. A vallás szabad gyakorlását nyílt és burkolt eszközökkel egészen a rendszerváltásig próbálták korlátozni Magyarországon. 252. Mit jelentett a XXIII. János pápa által elindított új, keleti politika? Foglald össze pár mondatban! 253. Mi volt a Lékai László bíboros által képviselt kis lépések politikájának lényege? 254. Hogyan korlátozták az 1980-as években a vallásgyakorlatot Magyarországon? ADATTÁR FOGALOM: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége, Állami Egyházügyi Hivatal, keleti politika SZEMÉLY: Boldog Apor Vilmos, Boldog Scheffler János, Mindszenty József, Lékai László, Lénárd Ödön, XXIII. János, VI. Pál ESEMÉNY: katolikus egyesületek betiltása (1946), egyházi iskolák államosítása (1948), Mindszenty József letartóztatása (1948), az állam és az egyház közötti megállapodás megkötése (1950), szerzetesrendek betiltása (1951), az Állami Egyházügyi Hivatal létrehozása (1951), a vatikáni részleges megállapodás megkötése (1964) HELYSZÍN: Budapest, Róma
116 9. A KATOLIKUS EGYHÁZ A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN FORRÁSTÁR A szovjet típusú európai diktatúrák egyházpolitikája Kelet-Európa katolikussága a kommunista uralom alatt A térségben közel 50 millió katolikus került kommunista uralom alá, a földrész katolikusainak mintegy negyede. Lengyelországban a lakosság 97%-a, Csehszlovákiában 77%-a, Magyarországon pedig 68%-a katolikus volt. A Szovjetunióhoz csatolt Litvániában 1,7 millió római, a nyugat-ukrajnai térségben pedig 4 millió görögkatolikus élt. Jelentős katolikus kisebbség létezett Jugoszláviában (5,3 millió római katolikus főként Horvátország és Szlovénia területén) és Romániában (1,1 millió latin és 1,4 millió görög szertartású), de Albánia lakosságának is 10%-a katolikus volt. (Magyar Katolikus Lexikon) 255. Satírozd be a vaktérképen vörössel a katolikus többségű országokat, narancssárgával pedig azokat, amelyekben jelentős számú római katolikus és görögkatolikus népesség élt! Történelmi atlaszod segíthet! 256. Hol sújtott le legkegyetlenebbül az egyházakra a kommunista terror 1945 után? Melyik felekezetet érte a legnagyobb csapás?