A Tisza történetének legnagyobb áradása kezdődött április elején. A folyó vízszintje Szegednél április 19-én délután meghaladta a tízméteres rekordvízállást. Az eddigi legmagasabb vízállást 1970-ben mérték, akkor csak 961 centiméter volt. Az ország második legnagyobb folyójának eddigi legmagasabb vízszintje még három napig emelkedett, április 21-én 1009 centiméteres vízmagasságnál megkezdődött a hosszan elnyúló tetőzés. A Tisza Szegednél a rekordvízállás idején közel 3700 köbméter vizet szállított másodpercenként. A megáradt folyón csak lassú - akár május végéig elhúzódó - apadásra számítanak a szakemberek. Teljes összefogás az árvíz ellen Rekordárvizek a Tiszán (centiméter) 1879 806 1932 923 1970 1 / 5
961 2000 929 2006 1009 Az előrejelzések miatt már április 4-én árvízvédelmi operatív törzs alakult a védekezésben részt vevő szervezetek részvételével Szegeden, a városházán. - Élet- és vagyonbiztonságot jelentő veszély nincs, de akár két hónapos árvízi védekezésre is fel kell készülnünk - jelentette be már előre Botka László polgármester, a helyi védelmi bizottság elnöke. A résztvevők egyetértettek abban, hogy bár Szeged és környéke kiemelt árvízvédelmi rendszerrel rendelkezik, és ez az átlagosnál nagyobb védelmet jelent, ám időben és megfelelően fel kell készülni a város védelmére. A technikai feltételek biztosítása mellett a védelmi bizottság akár hét-nyolcezer ember mozgósításával is számolt előre, ha szükség úgy hozza. Hamarosan már a víz lett az úr A Tiszán április második hetében - az előrejelzéseknek megfelelően - megindult a rekordáradás. Akadt olyan nap, amikor óránként egy centimétert is emelkedett a folyó vízszintje, április 12-én délután a vízmérce már 890 centimétert mutatott. Közben a Maroson is újabb árhullám indult meg, és az esőzések is duzzasztották a Tisza vizét. Elrendelték a harmadfokú védelmi készültséget. A Tisza áradása kritikussá vált: lezárták a szegedi mellvéd kulisszanyílásait, és az árvízi emlékműnél homokzsákokkal vették körül a rakparti lejáratot. Ekkor már látszott, hogy a folyó tetőzése minden eddigi rekordot megdönthet, a legmagasabb szint akár tíz méter feletti is lehet, ám a szegedi védművek további ideiglenes magasítással közel 11 méteres vízfalnak is ellen tudnak állni. Április 12-én Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a helyszínen győződött meg a helyzetről. A vízügyi tárca vezetője elmondta, a sikeres dunai védekezés után a tiszai ár sem jelenthet megoldhatatlan gondot: az ország és Szeged is felkészült az árvíz elhárítására. Rendkívüli állapotokat hozott a húsvét 2 / 5
A húsvéti ünnepek alatt minden eddigi rekordot megdöntött a Tisza vízszintje Szegednél. Az 1970-es tiszai nagyárvíz idején 961 centiméteren tetőzött a szőke folyó, húsvét másnapján pedig már 966 centiméteres vízmagasságot mértek Szegednél. Botka László polgármester több rendkívüli intézkedést is hozott: éjszaka Szeged teljes közigazgatási területén, a Tisza mindkét partján a gátak és védművek körzetében csak az árvízi védekezésben részt vevők tartózkodhattak. A városban ingyenesek lettek a tömegközlekedési eszközök, hogy a lakossági gépjárműforgalom minél kevésbé zavarja a védelmi munkálatokat. Április 15-én teljes szivattyúzási tilalom is életbe lépett a városban a magántulajdonú ingatlanokban is, bármilyen szivárgást vagy vízbetörést azonnal jelenteni kell a vízügyi hatóságoknak. Gigászi küzdelem kezdődött az árral Az ünnepek idején hatalmas küzdelem kezdődött a Tiszával. Húsvét másnapján már nappalra is kordonnal zárták el a Tisza mellvédjeit a kíváncsiskodók elől, akik zavarták a védelmi munkákat. A várost a folyó felől hamarosan kétszázötvenezer homokzsák védte. Ekkor az Alsó-Tiszán és mellékfolyóin már közel két és fél ezren vettek részt az árvízi védekezésben, folyamatosan nőtt a védekezésben részt vevők létszáma. Szegediek ezrei töltötték a zsákokat homokkal, négyszáz egyetemi hallgatót mozgósított az önkormányzat, a nemzetvédelmi egyetemről további félszáz hallgató érkezett, kiegészítve a korábbi kétszázas létszámot. Kaposvárról pedig kétszáz katona jött segíteni. A csorgások csökkentésére és továbbterjedésének megakadályozására folyamatosan padkákat építenek a partfalnál. A Miskolcról érkezett Neptun Búvárklub speciális osztaga pedig alaposan végigvizsgálta a partfalat, de nem találtak olyan réseket az összeillesztési helyeken, ahol veszélyes mennyiségű víz juthatott volna be a városba. A Tisza vízszintje Szegednél április 19-én délután meghaladta a tízméteres rekordvízállást, és még mindig áradt... A nagyon várt tetőzés április 21- én következett be: 1009 centiméteres vízmagasság után kezdett centiről centire visszafelé araszolni a folyó. Négy nap alatt nyolc centit apadt a vízmagasság a Tiszán. A gátak, a homokzsákok, az emberek és a város ellenállt. Ám a szakemberek szerint még hosszú napokig nem lehet fellélegezni: az elhúzódó árvíz ugyanis lassan húzódik vissza, a töltések már átáztak, a víz pedig a legapróbb résen is utat találhat magának. A gátakat éjjel-nappal vigyázzák. Szakértők szerint ha kilenc méter alá csökken a vízszint, végleg fellélegezhet a város. Régi mérce, új rekorddal A szegedi vízmérce nullpontjának megállapításakor az 1842-es rendkívül alacsony nyári vízállást vették alapul. Így a nullpont - amelytől a mindenkori vízállást mérik - nem a folyó fenekén van, ezért lehetséges, hogy a vízállás nyáron mínuszba is átfordulhat. A Belvárosi híd közelében például a sodrás nagyon kimélyítette a medret, két kőgát között akár harmincméteres mélységet is lehetne most, a tíz méter körüli vízálláskor mérni. De a Bertalan hídnál, ahol sekélyebb a meder, a húsz métert sem éri el. A Tisza a mostani áradáskor közel ötvenszer több vizet szállított, mint kisvíz idején. A mérések szerint a szőke folyó közel 3700 köbméter vizet szállított az 1009 centiméteres vízálláskor másodpercenként. Bár minden eddigi vízmagassági rekord megdőlt, ennek ellenére kevesebb vizet hozott a Tisza, mint az 1970-es árvíz idején. Akkor másodpercenként 4200 köbméter folyt át a szegedi keresztszelvényben. Ez is azt jelzi, a Duna visszaduzzasztó hatásának óriási szerepe volt a 2006-os vízmagassági rekord kialakulásában. 3 / 5
Az állatok megmentésére is figyeltek Az árvíz miatt állatmenedék lett a Szegedi Vadaspark, ahová minden vadon élő, az árvíz által kiöntött állatot befogadtak. Szeged környékén találtak egy árvíz miatt otthontalanná vált és elárvult rókakölyköt, s három borzkölyök is bekerült a természetvédelmi mentőközpontként is működő parkba. A szakemberek gondoskodtak arról, hogy az árvíz sújtotta állatok megfelelő körülmények közé kerüljenek, ha kellett, felgyógyításukról is intézkedtek. Ám amint lehet, visszaengedik őket a természetbe. A város visszahívta a katonákat Nyáron Szeged vendége lesz az árvíz elleni védekezésben részt vett négyszázötven katona. A város nevében Botka László polgármester hívta meg az áldozatos munkával segítséget nyújtó fiatalokat az augusztus 23. és 26. között megrendezendő Szegedi Ifjúsági Napokra. A 2003- ban újraindított Tiszaparti ifjúsági fesztivál mára a hazai zenei élet egyik legjelentősebb, meghatározó rendezvényévé lett. Miniszterelnök a gáton Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is megtekintette április 20- án a szegedi védelmi munkálatokat. - Van-e pénzben, emberben, technikában hiány, miben tudok segíteni Szegednek? - kérdezte a miniszterelnök Botka Lászlótól, Szeged polgármesterétől az árvízi emlékműnél. A polgármester, aki a helyi védelmi bizottság elnöke, elmondta, a városban a magas vízállás ellenére is nyugalom van, Szeged működik, csak a legszükségesebb korlátozó intézkedéseket kellett elrendelni. Semmiből sincs hiány a védekezéshez, a munkálatokat a lakosság is segíti. Gyurcsány Ferenc elmondta azt is, hogy miközben más országokban sorra kerülnek víz alá a területek, Magyarországon képesek vagyunk a gátak között tartani az árvizet. Ez a magyar vízügyes szakemberek kiváló szakértelmét és munkáját dicséri. Kíváncsiskodók és katasztrófaturisták Húsvét másnapján a szakemberek kénytelenek voltak kitiltani a kíváncsiskodókat a partfal közvetlen közeléből: egyrészt a balesetveszély miatt, másrészt pedig azért, mert akadtak, akik zavarták a védelmi munkálatokat. A rendőrség és a katasztrófavédelem szakemberei kordonnal zárták le a Stefániát és a klinikák előtt húzódó partfalat. A tiszai árvíz döbbenetes látványa azonban így is ezreket vonzott a folyó partjára, ahol egymást fotózták, filmezték az emberek. Tilos a hajózás a Tiszán Változatlanul teljes hajózási tilalom van érvényben a Tiszán Szegednél is. A hajókat azért nem szabad használni, mert az általuk keltett hullámzás veszélyezteti a gátakat és zavarja az árvízi védekezésben részt vevők munkáját. Ennek ellenére a rendőrségnek és a vízi rendőröknek 4 / 5
többször is intézkedniük kellett az elmúlt időben a tilalmat megszegőkkel szemben. Az ártéri nyaralókat a rendőrség és a vízimentő-szolgálat napok óta folyamatosan ellenőrzi. Lapátoltak az egyetemisták Összesen négyszáz egyetemi hallgató jelentkezett a tavaszi szünetben árvízi munkára a hallgatói önkormányzat felhívására. Első turnusban, április 19-én reggel ötven hallgató kezdte meg az árvíz elleni munkát Szegeden. A diákok 12 órás műszakokban váltották egymást, homokzsákokat töltöttek és pakoltak, melyeket a katonák szállítottak a töltések megerősítésére. A műtárgyakat is mentették a víz elől Árvízvédelmi bizottság alakult a Móra Ferenc Múzeumban is, hogy szükség esetén mentsék a gyűjtemény értékeit. A Tisza tetőzéséig ingyenesen látogathatták a kiállításokat az érdeklődők, ám utána a folyóparton álló múzeum bezárt. A dolgozók igyekeztek biztonságba helyezni a pótolhatatlan értékű műkincseket. A folyó magas, több mint tízméteres vízállása veszélyeztette ugyanis a közvetlen a parton álló Móra Ferenc Múzeum értékes műkincseit. Az intézmény a katasztrófahelyzetre is felkészült, ezért április 22-én bezárt. A szomszédos kiállítóhely, a vármúzeum már korábban kénytelen volt szüneteltetni a látogatók fogadását. A múzeumkertben lévő ásatásokat teljesen elárasztotta a szivárgó víz, az épületben pedig a biztonság kedvéért az emeleti szintre menekítették az értékesebb tárgyakat. Az árvízi helyzet miatt jelenleg is zárva tart a Móra Ferenc Múzeum és a vármúzeum, ám remélhetőleg május elejére ismét látogatható lesz az intézmény. A hivatalos döntés szerint, ha 960 centiméter alá csökken a Tisza vízszintje, akkor nyit ki a múzeum. Áramfejlesztőket kaptak a klinikák Tizenöt kisebb áramfejlesztő aggregátort szállított a budapesti Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság a szegedi egyetemi klinikáknak. Az épületek elektromos elosztószekrényei ugyanis a pincében és az első szinten találhatók, így vízszivárgás esetén gond lehet az áramellátással. A berendezéseket feltöltötték üzemanyaggal, a raktárban várják, ha valamelyik osztályon szükség lenne az áram pótlására. A Tisza-parti épületeket a magas vízállás idején éjjel-nappal figyeli az egyetemi riadólánc. 5 / 5