SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

59/2011(III.31.) tanácsi határozattal módosítva DÉL-BÉKÉSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Társulás székhelye: Mezőkovácsháza

Tartalom I. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció elkészítésének jogszabályi háttere II. A mezőkovácsházi kistérség bemutatása II.1.A kistérség általános jellemzői II.2.Demográfiai- és humán helyzet II.3.Népesség és társadalom II.4.Munkanélküliség II.5.Szociális ellátás, egészségügy II.6.A kistérség gazdaságának általános jellemzői, problémák: II.7.Infrastruktúra II.8.Kistérségi pályázatok 2005-2006- 2007-2008-2009-ben III. Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása - Kistérség fejlesztési prioritásai III.1. A szociális szolgáltatások fejlesztésének új irányai 2008-2009 III.2. A Kistérség fejlesztési prioritásai IV. Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása szociális alapszolgáltatások biztosítása IV.1. a szolgáltatások iránti igények, szükségletfelmérések bemutatása V. Az ellátás helyzetképe V.1. Az ellátási kötelezettség teljesítés helyzetének bemutatása V.2.1. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás V.2.2. Közösségi szenvedélybeteg ellátás V.2.3. Támogató szolgálat

VI. Finanszírozás, együttműködés VI.1. A felvállalt szolgáltatások működtetési, finanszírozási háttere VI.2. Az együttműködés kereteiről és lehetőségeiről VII. Jövőkép VII.1. A fejlesztési feladatokról, VII.2. Az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességéről. a.) idősek, b.) fogyatékos személyek, c.) hajléktalan személyek, d.) pszichiátriai betegek, e.) szenvedélybetegek I. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció elkészítésének jogszabályi háttere A szociális ellátás feltételeinek biztosítása, a nemzetközi egyezményekben, így különösen az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányában, továbbá az Alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében, a társadalmi szolidaritás alapján, valamint a jövő nemzedékért és a szociális segítségre szorulókért érzett felelősségtől vezérelve az Országgyűlés megalkotta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. A törvény hatálya - kiterjed a Magyarországon élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. A törvény hatálya külön meghatározott ellátások tekintetében a fenti bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. A törvény kötelezően előírja, hogy a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása a Társult 18 település támogatását bírja a felvállalt szociális alapszolgáltatások biztosítása tekintetében. A felvállalt szociális alapszolgáltatások tekintetében a vonatkozó törvény rendelkezése szerint a Társulásnak el kell készítenie a saját szociális

szolgáltatástervezési Koncepcióját, a feladatok zökkenőmentes működtetéséért, a jogszabályokban rögzített követelmények betartásáért. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzatok, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési koncepciója tartalmazza a jogszabály szerint előírt adatokat és annak követelményrendszere szerint került elkészítésre. A Társulás szociális alapszolgáltatások biztosításánál, a fejlesztési prioritások meghatározásánál mindenkor szem előtt tartotta a vonatkozó törvény rendelkezéseit, előrevetített és várható változásait a rendelet-tervezetek folyamatos követésével, a szakmai külön rendeletekben foglalt rendelkezések szerint. A települések egyéni lehetőségeit figyelembe vevő felvállalt jövőtervei, a Kistérség, a megye és a Régió elkészült, vagy kidolgozás folyamatában lévő Koncepcióival szinkronban készült a Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. A koncepció fejezetei tartalmazzák a:

- lakosságszám alakulását, - a korösszetételt, - a szolgáltatások iránti igényeket, - az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, - az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, - a szolgáltatások működtetési, - finanszírozási, - fejlesztési feladatait, - az esetleges együttműködés kereteit, - az egyes ellátotti csoportok: - idősek, - fogyatékos személyek, - hajléktalan személyek, - pszichiátriai betegek, - szenvedélybetegek sajátosságaihoz kapcsolódó speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A települési önkormányzatok által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megye által készített koncepcióhoz, illetve többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. Az alábbiakban részletes helyzetképet adunk a Társult települések Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióinak elkészítéséről/azok készültségi fokáról: A 2000 lélekszámot meghaladó települések, melyeknek koncepció készítési kötelezettségük van: Battonya város rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2009 Aktualizálása: 2011

Mezőkovácsháza város -rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2005 Aktualizálása: 2007, 2009 Mezőhegyes város - rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2005 Aktualizálása: 2007, 2009 Medgyesegyháza Nagyközség - rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2004 Aktualizálása: 2006, 2008 Magyarbánhegyes Község rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2007 Aktualizálása: 2009 Kunágota Község rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2009 Aktualizálása: 2011 Kevermes Község rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2006 Aktualizálása: 2008 Dombegyház Község- rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2006 Aktualizálása: 2008 Kaszaper Község rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2009 Aktualizálása: 2009 2004 évtől jogszabály szerint kell rendelkezni a fenti települések mindegyikének, melyet kétévente a Szociálpolitikai kerekasztal véleményez. A 2000 lélekszám alatti lakossal rendelkező települések, melyeknek nincsen koncepció elkészítési kötelezettségük :

- Almáskamarás - Dombiratos - Kisdombegyház - Magyardombegyház - Medgyesbodzás - Nagybánhegyes, - Nagykamarás, - Pusztaottlaka - Végegyháza A fent felsorolt településeknek a lakosságlélekszám miatt Koncepciókészítési kötelezettségük nincsen, de a településeknek van /ajánlott lennie/ olyan szociálpolitikai fejlesztési tervnek, koncepciónak, melynek mentén évente vagy akár több évre is meghatározzák a feladataikat az ott élők ellátási szükségleteire építve, és ennek ismeretében eszközölnek kiadásokat illetve írnak pályázatokat a hiányzó források biztosításához, a fejlesztési igények kielégítésére. Miután a vonatkozó törvény előírja, hogy a társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz, azok pedig a településeken élők szükségletei alapján íródtak, így a Társulás a Koncepció elkészítéséhez a településektől összegyűjtötte az aktuális szociálpolitikai terveiket, hogy a Társulás koncepciójában a kistelepüléseken élők igényei is egyforma súllyal szerepelhessenek a jövő feladatainak előregondolásakor. A települések szolgáltatástervezési koncepcióit a helyi önkormányzat az elfogadást megelőzően véleményezteti : - az intézményvezetőkkel, - a kisebbségi önkormányzat(ok)kal, továbbá - -a települési önkormányzat és a társulás a Szociálpolitikai Tanács területi szervével, - A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi. A települési önkormányzat és a társulás szolgáltatástervezési koncepcióját a megyei, önkormányzat előzetesen véleményezi. 93.évi III.tv 92.. (5) (7) (8) (9)szerint A megyei, fővárosi önkormányzat és a megyei jogú város a szolgáltatástervezési koncepciót a saját területére készíti el, amelyet az egyeztető bizottság is megtárgyal. A megyei önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepcióját véleményezteti a

működési területén lévő - szolgáltatástervezési koncepciót készítő - települési önkormányzattal és a szociális szolgáltatási feladatot ellátó társulással. Amennyiben a települési önkormányzat, a társulás által készített szolgáltatástervezési koncepció tervezete nincs összhangban a megyei koncepcióval, egyeztetést kell tartani a tervek közös irányainak meghatározásáról. II. A mezőkovácsházi kistérség bemutatása II.1. A kistérség általános jellemzői A Mezőkovácsházi kistérség társadalmi-gazdasági szempontból halmozottan hátrányos helyzetű terület, mely az ország, valamint a Dél-alföldi régió és Békés megye dél-keleti részén, a román határ mentén helyezkedik el. A térség alapterülete 882 km 2, ez a megye területének (5631 km 2 ) 15,7%-a. A megye településeinek száma 75, ebből a következő 18 települést fogja össze a kistérség: Almáskamarás, Battonya, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Végegyháza. A települések közül, jogállásuk szerint 4 város, míg 14 község. A Mezőkovácsházi kistérség mind a terület, mind pedig a települések számát illetően meghaladja a megyei átlagot. A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése

A települések megoszlása népesség szám szerint: 0-499 fő: 2 település, 500-999: 3 település, 1000-1999 fő: 4 település, 2000-4999 fő: 6 település, 5000-9999 fő: 3 település. A kistérségben nincs 10.000 főt meghaladó lakosságú település. A Mezőkovácsházi kistérség összlakossága 45.152 fő, amely a megye 392.845 fős népességének 11,5%-a. Ez az érték főleg a terület és a településszám tükrében alacsonynak tűnik, elmarad a megyei átlagtól. A lakosság száma Békés megye kistérségei közül itt a negyedik legalacsonyabb, míg a települések száma a

legmagasabb. Ez az arány természetesen befolyásolja a további népességi mutatókat is. A 311/2007 (XI.17.) Kormányrendelet alapján leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősül. Polgármesteri hivatal valamennyi településen van. A körjegyzőségek kialakítása a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti megtörtént. A Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulásának székhelye: Mezőkovácsháza város Az elmaradottság mérése XVII. évfolyam 1. szám 2007. január ÖTM Önkormányzati Tájékoztató Az elmaradottság méréséhez használt mutatók köre 1.) Népsűrűség, fő/km2 (2005 január 1 ) 2.) 60 x évesek aránya a lakónépességből, % (2005 január 1 ) 3.) A vándorlási különbözet (1990 2004 ); az időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag; fő 4.) A 7 x éves népesség által végzett átlagos osztály (évfolyam) szám (2001 február 1 ) 5.) A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból, % (2001 február 1 ) Településfejlesztés, -üzemeltetés 6.) A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból, % (2001 február 1 ) 8.) A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db (2004 december 31 ) 9.) A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma (2004) 10.) Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft (2004) 11.) Az 1990 2004 években épített lakások aránya az időszak végi lakásállományból, % (1990 2004) 12.) A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % (2004 december 31 ) 13.) Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat, méter (2004 december 31 ) 14.) A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány %-ában, (2004 december 31 ) 15.) Az 1000 lakosra jutó személygépkocsi-állomány, db (2004 december 31 ) 16.) Az 1000 lakosra jutó telefon-főállomások száma (ISDN-nel együtt), db (2004 december 31 ) 17.) Elérési komplex mutató (2004)*** * Az állandó népesség alapján számítva.

** A fejlettségi komplex mutatóval kapcsolatos számításokat 2005 végén végezte el a KSH. Az ennek keretében kiszámított munkanélküliségi arányhoz a 2004. IV., 2005. I., II., III. negyedév középső hónapjaira vonatkozó adatok átlagát használta fel. A KSH 2006-ban a munkanélküliségi mutatót az országos átlagot jelentősen meghaladó magas munkanélküliséggel sújtott települések lehatárolásához a 2004. IV. és 2005. I III. negyedévi adatok helyett a 2005. év egészére vonatkozó adatokkal újraszámította. *** Továbbra is szerepel a közlekedési viszonyokra vonatkozó elérési komplex mutató, amelyet számítógépes program segítségével, az adott távolságok, az egyes útszakaszokon engedélyezett maximális sebességek figyelembevételével, illetve az utazásra való ráutaltság alapján számított ki a KSH hasonlóan a kedvezményezett térségek meghatározásához alkalmazottakhoz. A súlyozásnál az ott használt súlyokat vette alapul, azaz 40%-ban a megyeközpont, ill. a legközelebbi megyeszékhely, 40%-ban a kistérségi központ, illetve a legközelebbi kistérségi központ elérhetősége (perc), míg 20%-ban az ún. saját ellátottság határozza meg az adatot. Ez utóbbi a település ellátottsági szintjét mutatja, azaz azt, hogy az adott településen élők mennyire vannak ráutalva a különböző központok felkeresésére. Az elmaradottság számítási módszere A 17 mutató alapján összesített komplex mutatót a következők szerint számította a KSH: Minden mutató szórásának a terjedelmét 10 egyenlő osztályközre bontotta (a kiugró szélső értékek tompítását célzó korrekcióval). Az így számított minimumtól a maximum felé haladva az egyes osztályközökbe tartozás esetén 1 10 pontot adott az illető településnek (fordított mutatók esetében, ahol a nagyobb érték a kedvezőtlenebb, felcserélte a pontértékeket); kapott értékek átlaga adta a komplex mutatót, amelyet század pontosságra számított ki. A szélsőértékek korrekciójára azért van szükség, mivel néhány nem jellemző, kiugró érték azt eredményezné, hogy a sávok többségébe alig kerülne település, míg néhány sávban tömörödne gyakorlatilag az összes település. Az alkalmazott módszer lényege, hogy azon adatok lesznek az alsó és felső szélsőértékek, amelyek a települések lakónépességének legalább egy-egy, együttesen 2%-át reprezentálják. Az ezeket meghaladó értékek nem kapnak nagyobb (vagy kisebb) pontszámot. A pontozásos módszer előnye, hogy mindenki által követhető, ugyanakkor objektív képet ad. Az osztályközökre osztás kiküszöböli azt a hibát, hogy pusztán az értékek nagyságrendbeli különbségéből (pl. a munkanélküliségi hányados esetén tizedesjegyekben mért a különbség, míg a szja tekintetében százezres nagyságrendű lehet ugyanez) adódóan váljon valamely mutató meghatározóvá, míg mások jelentéktelenné. Az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések meghatározása;

A foglalkoztatási gondok kimutatásához a legutóbbi besoroláshoz kialakított mutatót használta a testület. A hányados számlálójában a regisztrált munkanélküliek számához hozzáadódik a jövedelempótló támogatásból és a rendszeres szociális segélyből közmunka miatt átmenetileg kimaradók száma. Ezen foglalkoztatottak ugyanis ideiglenesen kikerülnek a regisztrációból, így relatív hátrányba kerülnének azon aktív önkormányzatok, amelyek ily módon is segítik a foglalkoztatást. A helyzet reálisabb megítélhetősége érdekében a munkanélküliek így értelmezett számának megfigyelési időpontja nem egy adott dátum, hanem a negyedévi, azaz a 2005. I IV. negyedév középső hónapjaira vonatkozó adatok átlaga. Az adatok forrása a Foglalkoztatási Hivatal. A mutató nevezője a 2005. január 1-jei munkavállalási korú állandó népesség. A 2002. évi besoroláshoz hasonlóan azok a települések kerültek ebbe a csoportba, amelyekben a munkanélküliségi arány számított mutatója meghaladta az országos átlag 1,75-szeresét. III A számítások eredményei Elmaradott települések "Csakúgy mint 2002-ben, a fejlettségi komplex mutató alapján rangsorolt települések alsó harmadát tekintettük elmaradottnak. A kiindulásként vázolt határértéken csak kismértékben kellett változtatni. A komplex mutató alapján rangsorolt települések alsó harmadát adó 1047 település mellett még további három, összesen 1050 települést minősítettünk elmaradottnak. Ennek oka az volt, hogy az 1/3-os határon lévő 1047. település 3,65 századpontos komplex mutatójával összesen még további három település mutatott azonos értéket. Az elmaradott 1050 település állandó népessége 2005. január 1-jén 931 ezer fő volt, az átlagos településméret 887 állandó lakos, köztük 12 város volt található. A 2002. évi lehatároláshoz képest az elmaradott települések száma 42-vel volt kevesebb (2002-ben több település komplex mutatójának értéke volt a besorolási határértékkel megegyező). Állandó népességük azonban a 2002. január 1-jei népességet 100 ezer fővel haladta meg. Magas munkanélküliséggel sújtott települések Magas munkanélküliséggel sújtottnak minősült a munkanélküliségi mutató országos átlagát (6,4) legalább 75%-kal (11,2) meghaladó 1136 település, közöttük 47 város. Állandó népességük 1 millió 384 ezer fő, átlagos népességnagyságuk 1219 fő volt 2005. január 1-jén. A magas munkanélküliségűek közé tartozó települések száma öttel nőtt, állandó népességük ugyanakkor a 2005. január 1-jei népesség alapján 72 ezer fővel csökkent.

A legfontosabb összesítő adatokat, megyénkénti bontásukat az alábbi táblázat tartalmazza, figyelembe véve a 2006. október 1-jei közigazgatási változásokat is." Megye Elmaradott Magas munkanélküliségű Elmaradott és magas munkanélküliségű Kedvezményezett település összesen Békés 45 35 31 49 Békés összes település: 75 Összesen Elmaradott Magas munkanélküliségű Elmaradott és magas munkanélküliségű Kedvezményezett település Orszagos adatok 1446 1050 1136 740 Összes település: 3151 (XVII. évfolyam 1. szám 2007. január ÖTM Önkormányzati Tájékoztató) Településfejlesztés, - üzemeltetés Kedvezményezett települések A 2002. évi lehatárolás szerint: 1470 település volt kedvezményezett, közülük 1092 az elmaradottság, míg 1131 a magas munkanélküliség miatt sorolódott ide. 753 település felelt meg mindkét feltételnek. A támogatottak létszáma: a 2002. január 1-jeinépesség alapján 1 millió 706 ezer fő volt, ami 2005. január 1-jére 1 millió 687 ezer főre csökkent. 2005. január 1-jén az elmaradott és a magas munkanélküliséggel sújtott 1446 település: együttes állandó népessége 1 millió 705 ezer fő volt, átlagos népességszámuk 1179 fő, közöttük 50 város van.

Az új, most bekerülő 158 település közül 89 csak elmaradottsága, 11 elmaradottsága és magas munkanélkülisége miatt, míg 58 csak magas munkanélkülisége miatt vált támogatottá. Együttes állandó népességük 2005 elején 289 ezer fő volt. A bekerülő települések között 10 város van. Összefoglaló adatok (A 2006 október 1-jei közigazgatási változások figyelembevételével) Az országos mutatók tükrében még jobban látszanak a Kistérségünkre nehezedő és leszakadást erősítő problémahalmazok sora. II.2. Demográfiai- és humán helyzet A térségben monoton módon csökken a lakónépesség a megyei átlagot jóval meghaladó a természetes fogyás mértéke; az utóbbi két évben a migrációs veszteség ugrásszerűen megnőtt mind a megyében, mind a kistérségben. A 60 évesnél idősebb népesség aránya enyhén nő. A felmérések szerint a térséget elsősorban a szakmával rendelkező fiatalok hagyják el; míg a betelepülők többsége hátrányos helyzetű, akik korábbi lakóingatlanukat azért adják fel, hogy olcsóbb lakáslehetőséghez jutva, a két ár különbözetéből oldják meg (ideig-óráig) egzisztenciális problémáikat. A megye népességének 12 %-a él a Dél-békési térségben, többségük átlagosnál rosszabb helyzetű településben csak kisebb részük lakik a körzet három kisvárosában. A demográfiai mutatók itt a legkedvezőtlenebbek: jelentős a népességfogyás, magas az idős korosztály aránya, alacsony a lakosság iskolai végzettsége. A népességszám fogyásának oka az élveszületések és a halálozások számának egyre növekvő negatív egyenlege, valamint a vándorlási veszteség, mely a megyében szintén a legrosszabb helyzetet tükrözi. A kistérség ritkán lakott, népsűrűsége 53,3 fő/km 2. Az 1.000 lakosra jutó vándorlási egyenlege az elmúlt 6 év alapján -7,32, amellyel Békés megyében a 3. a kistérségek sorrendjében pedig a 101. helyen áll. Évek óta romlik a 14 év alatti népességre jutó időskorúak aránya (öregedési index). A mutató értéke kedvezőtlen (1,57), országos szinten a rangsorban a 131., míg megyéjében a 4. helyen áll. A kistérség lakossága elöregedett, egészségi állapota romlik; mind az ellátás szervezése, mind pedig a megfelelő prevenciós munka hagy kívánni valót maga után. A háziorvosok nagy része nyugdíj korhatárú. A kistérség lakosai közül sokan élnek a létminimum alatt, sok aktív korú csak alkalmai munkából, jövedelempótló támogatásból él.

Az aktív korú lakosság átlagos képzettsége alacsony. Igen magas a kistérségben a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. II.3. Népesség és társadalom Népsűrűség, népességcsökkenésből adódó feladatok A megye népsűrűségéhez (70 fő/ km 2 ) viszonyítva a Mezőkovácsházi kistérség népsűrűsége jelentősen kisebb, 53,3 fő/ km 2. Kiemelendő, hogy a népsűrűség tekintetében Békés megye országos viszonylatban is a sor végén áll: a Dél-Dunántúl megyéin kívül csak Bács-Kiskun megyében mutatnak alacsonyabb értéket az adatok. Békés megyében 2003 óta szinte egyetlen olyan település sem volt, amelyben az élveszületések száma meghaladta volna a halálozásokét. Emellett a 60 éves és idősebb népesség aránya is ami 23,7%-os értékével meghaladja a megyei (22,1%) és az országos (21%) arányokat) a lakosság öregedését és a lakosságszám további csökkenését prognosztizálja. A népesség elöregedése a kisközségekre jellemző leginkább. A leginkább érintettek és veszélyeztetettek elsősorban a határmenti települések. Ugyancsak a kistérség lakosságának csökkenését mutatják a vándorlási adatok. Az egyenleg regionális szinten is negatív értékű, a vizsgált kistérség azonban e területen is kiemelkedő és romló a tendencia. Az interjúkon elhangzott információk alapján a munkahelyek, oktatási intézmények alacsony száma, valamint a rossz megközelíthetőség egyaránt gyengítik a települések lakosságmegtartó-képességét. A lakosság 43,7%-a városi, 56,3%-a községben, falusi környezetben él. (A megyében 69,1% a városi lakosság aránya.) A statisztikai kistérség területi határai nem minden esetben esnek egybe a települések nagyobb városokkal kialakított igazgatási, egészségügyi, ellátási kapcsolatainak bonyolult rendszerével. Ez sok esetben megnehezíti az együttműködések kialakítását, közös szemlélet és hosszú távú célrendszer tudatos megformálását. Békés megye, ezen belül a Mezőkovácsházi kistérség is, az ország azon területei közé tartozik, melyet az iparosítás csak részlegesen érintett. A mezőgazdasági termelés mindig is jelentős volt, mégsem tudta eltartani a falvak munkaképes korú lakosságát. Ennek egyik oka a települések vezetőivel és szakembereivel készített interjúk tapasztalatai alapján az, hogy a rendszerváltozást követő időszakban a TSZ-ek helyét nem, illetve csak részben vették át olyan mezőgazdasági szerveződések és szövetkezések, melyek biztosítani tudják a termelés piaccal összehangolt működését. Jellemző, hogy a helyi termelők

kevésbé tervezett módon vagy saját maguk értékesítik terményeiket a piacokon, vagy felvásárlóknak adják el azt, rendkívül alacsony haszonnal. II.4.Munkanélküliség A gazdasági recesszió, a piacvesztés eredményeként az országos átlagot is meghaladó mértékben nőtt a munkanélküliség és tartós társadalmi jelenséggé vált. A Mezőkovácsházi kistérség az országos arányokat is kiemelkedően meghaladja a maga rendkívül magas munkanélküliségi rátájával. Fontos hangsúlyozni, hogy a megyében a vizsgált kistérség rendelkezik a legkedvezőtlenebb adatokkal. A kedvezőtlen helyzetre válaszként, az interjúkon elhangzott információk szerint, a települések szociális kiadásainak igen magas arányát a különböző szociális segélyek és járulékok teszik ki, korlátozva ezáltal a fejlesztésre fordítható források lehetőségeit. Míg országos szinten a munkanélküliségi ráta minimális emelkedést jelez,addig a Délalföldi régióban, és ezen belül Békés megyében folyamatosan emelkedik. Munkalehetőséget a közelben lévő nagyobb települések képesek nagyobb mértékben nyújtani, azonban a városok alacsony száma nem kedvez ebben a helyzetben sem a kistérségnek. Emellett ahogy az interjúkon sokszor elhangzott néhány településről a nem megfelelően szervezett tömegközlekedés sem kedvez a munkába járásnak. A távolabb eső községekből az utazás magas költsége az alacsony keresetekkel szemben nem ösztönzi ingázásra a munka nélkül maradt, de még aktív korú lakosságot. A települések többségében az önkormányzatok és intézményei az elsődleges foglalkoztatók. A lakosság jelentős része kényszerül saját háztájiban, illetve kisebb földterületen állattartással és mezőgazdasági termeléssel kiegészíteni a család jövedelmét, megélhetésük biztosítása érdekében, magas azoknak a háztartásoknak is a száma, melyeknél ez az egyetlen jövedelemforrást jelenti. Az alkalmi és idénymunka mellett sok család számára jelent szükségmegoldást és egyben a megélhetés csíráját nyújtó bevételt az önkormányzatoknál vállalható közhasznúközcélú tevékenységért kapott bér. A közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma a megyei adatok szerint az országban a negyedik legmagasabb. A térség településein a munkanélküliség magas aránya mellett jelentős a megváltozott munkaképességűek száma is, főleg mozgásszervi rendellenességek miatt. Ennek okaként a szakemberek részben az egészségtelen testhelyzetben, fóliasátorban végzett mezőgazdasági tevékenységet nevezik meg.

50000 49000 48000 47000 46000 Kistérség lakónépessége (fő) 45000 44000 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 0-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8-9 -10 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. -4,4-4,9-4,2-5,6-5,2-6,2-5,7-6,6-6,1-6,2-7,1-7,7-8 -7,2-7,2-9 Természetes szaporodás -9,5 1000 lakosra -9,1 kistérség megye

1 0-1 0,1 0,2 0,3-0,1 0,1 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. -0,7-2 -3-2,2-2,7-2,3-2,5-2,1-1,8-1,9-2,9-2,6-2,9-4 -5-4,7 kistérség -4,3 megye Vándorlási különbözet 1000 lakosra 24 23,5 23 22,5 22 21,5 21 20,5 20 (%) 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. kistérség megye

60 évesnél idősebb népesség aránya (%) II.5. Szociális ellátás, egészségügy A térség hátrányos helyzetéből következik, hogy a szociális problémák halmozottan vannak jelen. A családok rossz anyagi helyzete, a munkanélküliség nehéz problémák elé állítják az önkormányzatokat. A helyszínen készített interjúk során több helyen elhangzott: a település szociális kiadásainak legjelentősebb részét az állandó és átmeneti segélyek kifizetése jelenti. A városok és községek csak ritkán tehetik meg, hogy a kötelező szociális ellátásokon túli támogatást nyújtsanak a lakosságnak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a települések forráshiánnyal küszködnek, így gyakran a törvényben előírt kötelezettségeiknek sem tudnak eleget tenni. Nincs megfelelően megoldva a megváltozott munkaképességű, aktív korú népesség foglalkoztatása. A települési önkormányzatok közötti együttműködésre épülő probléma-megoldásokra egyre többször adódnak ugyan jó és eredményes példák, de ezek a kezdeményezések általában kevés számosságú települést érintenek, egyszerre. Önkormányzat jövedelempótló és egyéb támogatásainak esetei 1000 lakosra (Rendszeres szociális segély nélkül) Szociális ellátás, egészségügy, 2004 Egy házi orvosra, házi gyerek orvosra jutó lakosság száma Idősek klubja férőhelyeinek száma 1000 hatvan éves és idősebb lakosra Átmeneti segélyezettek 10.000 lakosra jutó aránya Mezőkovácsház 360 1411 31 Nincs adat i kistérség Békés Megye 366 1535 35 685,1 Magyarország 408 1513 19.5 592,4 A rendszeres szociális segélyben részesülők átlagos száma a felmérés évében a megyében 7.781 fő, míg a 10.000 főre jutó arányuk 197,2. Ez az érték országos viszonylatban is magas.

Az országosnál nagyobb szükség van különböző jövedelempótló támogatások kifizetésére is, illetve az átmeneti segélyben részesülők aránya is magas, a régió megyéi között legmagasabb, országos szinten a hetedik legmagasabb. A kistérségben a 60 év felettiek aránya 23,7%, míg országosan ez a szám 21%. Bár az idősellátás többnyire működik, a férőhelyek száma még nem éri el az optimálisat. Emellett a meglátogatott intézmények állaga és felszereltsége többnyire nem éri el a szükséges színvonalat. A térségben nincs bölcsöde sorra zárták be őket az elmúlt időszakban és alacsony óraszámban működik a járóbeteg szakellátás. Tízezer lakosra mindössze 16 kórházi ágy jutott a felmérés évében. A megfelelő szakrendelések felkeresése főleg az elzárt településeken lakók számára nehezen megoldható feladat. Bár a városokban működnek egyes járóbeteg szakellátó egységek, az idős lakosság arányát tekintve a kórházak nehéz elérhetősége, valamint az átmeneti elhelyezési lehetőségek hiánya gondot okoz. II.6. A kistérség gazdaságának általános jellemzői, problémák: A térség természeti adottságai igen kedvezőtlenek, bár a kistérségre általában jellemzőek a jó talajadottságok. Az éghajlati feltételek általában jónak mondhatók, ám a szélsőséges időjárási jelenségek aszály, belvíz, fagyveszély komoly károkat okoznak az agráriumban. A szövetkezetek, ipari üzemek jelentős számú megszűnése következtében 1989 után kirívóan magas lett a munkanélküliek száma. E probléma kezelése komoly gondot jelent valamennyi települési önkormányzatnak, amelyek fennmaradásuk, boldogulásuk érdekében keresik a fejlődési irányokat, lehetőségeket. Több településen elhangzott, hogy a településeken és a kistérségben átfogó szinten is hiányzik a mezőgazdasági termelést átfogó, annak tervezhető és piacszemléletet tükröző, racionális irányítása. Működő vállalkozások, kereskedelem 2004 Vállalkozások száma 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma Szálláshelyek száma