A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában

Hasonló dokumentumok
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

A 2015 Talajok Nemzetközi Éve c. rendezvénysorozat eredményei és a talajvédelem kihívásai

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

A szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr

A RhizoNat Extra természetes szója oltópor nagy nitrogénkötő. eredetű, hozamfokozó szója oltóanyag, mely biotermesztésnél is felhasználható.

Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról

A RhizoNat Extra természetes szója oltópor nagy nitrogénkötő. eredetű, hozamfokozó szója oltóanyag, mely biotermesztésnél is felhasználható.

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.

Pillangós növények a zöldítésben

A RhizoNat Extra természetes szója oltópor nagy nitrogénkötő. eredetű, hozamfokozó szója oltóanyag, mely biotermesztésnél is felhasználható.

A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Dr. Treitz Mónika Kaposvári Egyetem AK Takarmánytermesztési Kutató Intézet Iregszemcse


Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.

Cziráki László 2014.

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom

Fény Levegő (O 2, CO 2 ) Víz Tápanyag. Nem helyettesítik egymást

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr.

Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága

ÉDESBURGONYA TERMESZTÉS

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok

Átál ás - Conversion

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK -

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

1456 MAGYAR KÖZLÖNY évi 17. szám

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Nem megfelelő mennyiségben K 2 O

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai

A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban

A mezőgazdasági kibocsátások mérséklésével kapcsolatos szabályozások és hazai szakpolitikai intézkedések

TÁJÉKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁS VP-AKG 2015 VP-AKG 2016

Talajhasználati módok (vetésforgó, vetésváltás, monokultúra, kötetlen talajhasználat)

NAGYÜZEMI BAROMFITRÁGYA

500-ak Klubja eredmények őszi búzában

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Mustár-olajretek keverék

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

Kálium. minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében

Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter,

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse

Jól láthatóak a szója gyökérzetén fejlődő gümők

TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

TEL TÁPANYAGVIZSG PANYAGVIZSGÁLAT CÉLZOTT KIJUTTATÁS RNYEZETVÉDELEM TEL

A telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.

Felelős növényvédő szer használat és a fogyasztói tudatosság erősítése

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Pirkó Béla. A talajtulajdonságok hatása a tápanyagok hasznosulására

Indikátor tárgya. A gazdaság átfogó vizsgálata 70,0 28,9 41%

Éghajlatbarát mezőgazdaság? dr.gyulai Iván, Ökológiai Intézet

Növénytermesztéstan II (SMKNZ2023XN)

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

YaraLiva CALCINIT. 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI

A zöldítés feltételrendszerének évi változásai és gyakorlati javaslatok az előírások teljesítésére

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL

A Mikro-Vital baktériumtrágyák. Elméletek és eredmények

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia

Talajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Átírás:

A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában Dr. Berényi Üveges Judit Nemzeti Élelemiszerlánc-biztonsági Hivatal NTAI, Talajvédelmi Hatósági Osztály Szakmai Konferencia a Hüvelyesek Nemzetközi Éve alkalmából Tápláló magok a fenntartható jövőért, Budapest 2016. szeptember 29

Hüvelyes növények és a talaj A hüvelyes növények jelentősége (vetésterület és termésmennyiség) a KSH adatai alapján Bab, csicseriborsó, szárazborsó, száraz lencse A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyaggazdálkodásában A hüvelyes növények egyéb környezetvédelmi jelentőssége

1 800 Betakarított terület (ha) Betakarított összes termés (t) Bab 1 600 1 527 1 400 1 200 1 000 1 061 908 800 600 582 523 675 400 200 0 2012 2013 2014 forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn002a.html

Betakarított terület (ha) Betakarított összes termés (t) 100 90 Csicseriborsó 90 80 70 70 60 50 40 30 33 36 41 35 20 10 0 2012 2013 2014 forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn002a.html

ezer Betakarított terület (h) Betakarított összes termés (t) 50 45 43 Borsó 45 46 40 35 30 25 20 15 10 5 0 20 20 19 2012 2013 2014 forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn002a.html

Betakarított terület (ha) Szárazlencse 30 Betakarított összes termés (t) 25 25 20 20 15 10 5 0 2 2 1 0,5 2012 2013 2014 forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn002a.html

Visszatekintés Cserháti Sándor Talajjavító növények (Természettudományi közlöny 1889-003-014) Helringer-féle kísérlet a pillangós növények nitrogénkötő képességének igazolására Tenyészedényes kísérlet (virágcserép) Mosott homokban pázsit és borsó Nitrogén kivételével optimális tápanyagellátás Pázsitfű addig fejlődött amíg a magban lévő nitrogént elhasználta Borsó jelentős termést hozott Ekkor bizonyították a gyökérgümők szerepét is és azt, hogy a gyökérgümőkben élő mikroorganizmusok növényfaj specifikusak

A pillangósvirágúak szerepére visszatekintés Zsenge korukban szükségük van a talaj nitrogénjére, de később olyan nagy mennyiségben alakítják át a szabad nitrogént vegyületekké, hogy a termés betakarítása után a tarlóban és a gyökerekben hátramaradó nitrogén több mint a zsenge korban felvett nitrogén Pillangósvirágúak termesztésével szaporodik a talaj nitrogénkészlete Magyarországon jelentős, mert a chílei salétrom korlátozottan áll rendelkezésre

Nitrogénkötés A pillangósok gyökérgümőiben a Rhizobium-bakteroidok által ammóniává redukált nitrogén mennyisége igen jelentős, termesztett fajok esetén évente és hektáronként elérheti az 50-250 kg megkötött légköri nitrogént. A fixált nitrogén legnagyobb része a pillangós gazdanövény testébe épül, mintegy tizede pedig a talajba kerül. Foszfor, az optimális nitrogénkötéshez szükséges a megfelelő foszforellátás Ca igény Megfelelő mikroelemellátás a szimbionta baktériumok tevékenységéhez (B, Mo, Cu, Zn, Fe) 5,5 fölötti ph Megfelelő hőmérséklet

Hüvelyes növények tápanyagellátása Foszfor ellátás kiemelkedően fontos a hatékony nitrogénkötés szempontjából Káliumigényük és kálciumigényük is jelentős Nitrogén túltrágyázásra érzékenyek Nitrogénszükségletüknek kb 1/3 részét fedezi a talajból, 2/3 részét a légköri nitrogén megkötésével Borsó mészigénye a hüvelyes növények közül a legnagyobb Bab túlzott mésztartalom klorózist idézhet elő, kénigénye számottevő, Csicseriborsó savanyú talajon is megél, de túlzott mésztartalomra, és sótartalomra érzékeny

Tápanyaggazdálkodás alapja Talajvizsgálat minimum 5 évenként, legfeljebb 5 ha nagyságú tábláról átlagminta Homogén talajfoltok 0-30 cm rétegből A laboratóriumi vizsgálati eredményekből a termőhelyi kategória ismeretében a talaj tápanyagellátottságát értékeljük Hatóanyagigény

Pillangósok termesztésének előnyei Talaj nitrogénkészletét gazdagítja, (szerves kötésű nitrogén, nem mosódik le) talaj termékenységét fokozza Jó elővetemény Talajszerkezetre jó hatást gyakorol Biodiverzitás növelésében szerep

Klímaváltozáshoz alkalmazkodás Szárazságtűrés Kevesebb víz felhasználásával előállítható fehérjeforrás mint az állati eredetű fehérjék Víz felhasználás: 1 kg lencse 50 l víz 1 kg csirkehús 4000 l víz 1 kg marhahús 10000 l víz Tarlómaradványok a talaj legfontosabb szervesanyag forrásai, a hüvelyesek szalmája kedvező szén-nitrogén arányú, gyorsan bomlik. A tarlómaradványokkal való gazdálkodás minden gazdasági növény esetén

Klímaváltozás és a talajok A klímaváltozás következtében a talajok a következő veszélyeknek lesznek kitéve: Szélsőséges csapadékeloszlás Nagy intenzitású csapadékok Súlyosbodó aszály Erős szelek A talajt fel kell készíteni a szélsőséges viszonyokra: Akár nagy intenzitású csapadék befogadására is alkalmas legyen Nedvességtároló kapacitása növekedjen Képes legyen ellenállni a szelek szárító hatásának.

A jó talaj partner a klímaváltozás elleni küzdelemben! A klímaváltozás káros hatásai ellen a talajok minőségének megőrzésével is küzdhetünk. A talajművelési gyakorlaton is változtatni kell. Az új kutatások alapján például: A talajtakarásra több gondot kell fordítani, A tarlómaradványok felhasználása a szervesanyag pótlására Őszi szántás elmunkálása, télre egyengetett felszín Tarlókon sekély, mulcshagyó művelés

A hüvelyes növények szerepe a zöldítésben Zöldítés: nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület előíráshoz (lista részlet!) Csicseriborsó Takarmányborsó Lóbab Közönséges, vagy veteménybab Lencse Sárgaborsó

A hüvelyes növények szerepe a zöldítésben Néhány előírás: Minősített szaporítóanyag, vagy NÉBIH szemlén alkalmasnak minősített vetőmag (igazolás) A termesztési időszakban a táblán jelen legyen: április 1- május 31 (kivéve lóbab május 1-től) Nitrát rendelet előírásainak megfelelés (59/2008 FVM rendelet) helyes mezőgazdasági gyakorlat hatóanyag kijuttatási korlátra vonatkozó előírásai Borsó 120-70 kg N /ha szántóföldi termőhelytől és tápanyagellátottsági szinttől függően

Környezetvédelmi szempontok Nitrát-rendelet- tápanyag utánpótlási korlátozások Agrárkörnyezet-védelmi előírások Vízvédelmi szempontok Talajvédelem Talajtakarás, zöldtrágyázás

Köszönöm figyelmüket!