Tudás disszemináció és innovatív információs technológiák a mezőgazdaságban Knowledge dissemination and innovative information technologies in agriculture Szilágyi Róbert a, Herdon Miklós b, Lengyel Péter c, Rózsa Tünde d a bcd Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar szilagyir@agr.unideb.hu herdon@agr.unideb.hu lengyel@agr.unideb.hu tunde.rozsa@gmail.com Absztrakt: A felsőoktatási és kutatási intézmények, valamint a különböző szakmai szervezetek nagyon fontos szerepet töltenek be az agrárgazdasági IKT kutatásokban. Az agrár- élelmiszeripari ágazat számára fontos, hogy ezen intézmények és szervezetek a kutatási eredmények disszeminációjával, az ágazat innovációs képességének növelésében is tevékenyen részt vegyenek. A Magyar Agrárinformatikai Szövetség (MAGISZ) az elmúlt 16 évben a felsőoktatási intézményekkel együttműködve számos kezdeményezéssel és projekttel járult hozzá az ágazati K+F valamint az agrárinformatikai oktatás fejlődésének és fejlesztésének támogatásához. Korábbi TÁMOP projektnek köszönhetően létrehozásra került egy tudományos portál, a nemzetközi szerkesztőbizottsággal és tanácsadó testülettel elindított Journal of Agricultural Informatics folyóiratnak 8 száma került eddig kiadásra, számos tudományos konferencia került megrendezésre, a fiatal kutatók, diákok részvételével. A hallgatói munka támogatására szolgál az évente kiírásra kerülő diplomadolgozat pályázat. A MAGISZ számos műhelymunka rendezvény és konferencia szervezése mellett nagy hangsúly helyez az oktatásban való közreműködésre. A 2014-ben elindult szakigazgatás-szervező és informatikus agrármérnöki mester szak kialakításában is fontos szerepet játszott. Kulcsszavak: disszemináció, mezőgazdaság, információs technológiák Abstract: Higher education and research institutions, and professional organizations play a very important role in the agricultural economy of ICT research. Important for the agri-food sector to disseminate the results of research institutions, organizations, increasing the innovative capacity of the sector to be actively involved in this. The Hungarian Association of Agricultural Informatics (HAAI) for the past 16 years in collaboration with higher education institutions and a number of initiatives to support the project contributed to the R & D sector and the agricultural development of IT education and development. Thanks to the former TÁMOP project has been created a scientific portal, the international editorial advisory board and committee launched the Journal of Agricultural Informatics magazine has published eight issuet, a number of scientific conferences were held for young researchers and students in attendance. Support for the students' work to be announced in a year dissertation proposals. The event HAAI numerous workshops and conferences with a high emphasis on education to contribute. In the new Agricultural Engineer in Agricultural Public Administration and Agroinformatics MSc degree program the HAAI has been played an important role in thedevelopment. Keywords: dissemination, agriculture, information technologies 302
1. Bevezetés A kutatási eredmények disszeminációja fontos a kutatók és a felhasználók számára egyaránt. Az információ a hatékonyság növelésének fontos eszköze [4] [5]. Információra van szüksége a kutatónak, aki felhasználva az eddigi eredményeket, új eljárásokat módszereket fejleszt ki, szüksége van a gazdálkodónak, aki a gyakorlatban igyekszik beépíteni a kutatók eddigi eredményeit, szüksége van az igazgatási szerveknek, hogy olyan szabályozásokat alakítsanak ki, amelyek az ágazat előrelépését segítik, szüksége van a bankárnak, aki megfelelő anyagi hátteret képes biztosítani a kutató, vagy a gazdálkodó számára, szüksége van a tanácsadónak, aki tevékenységével szintén hozzájárul az agrár-ágazat sikerességéhez [1]. A megfelelő időben, a megfelelő formában a megfelelő információ megtalálása nem egyszerű feladat. Ezért különösen fontos a specifikus portálok működése [3], hiszen az Internet adta lehetőségek kihasználásával rövid időn belül megtalálhatók a megfelelő információ források. A Magyar Agrárinformatikai Szövetség egy olyan Egyesület, melynek magánszemélyek és szervezetek a tagjai, akik egyaránt érdekeltek az agrárinformatikai terület fejlődésében. A szervezet azzal a céllal jött létre, hogy képviselje azoknak az érdekeit, akik az agrár-ágazatban alkalmazni, használni akarják az információ technológia korszerű eszközrendszerét. Az Egyesület alapszabályában az alábbi célokat fogalmazta meg: Az agrárinformatika hazai szakembereinek meghatározó szervezeteként járuljon hozzá az információs társadalom, azon belül agrárgazdasági kibontakozásához. Emellett ápolja a magyar agrárinformatikai, számítástechnikai hagyományokat. Legyen a szakmai élet aktív résztvevője: vegyen részt szakmai kutatásokban, alkalmazásfejlesztésekben, szakvélemények készítésében; a szakmai közélet fórumainak kialakításával és rendezvények szervezésével segítse elő az agárinformatikai szakemberek tájékozódását, valamint ösztönözze a szakmai életben való konstruktív részvételt: írjon ki pályázatokat, alapítson, illetve ítéljen oda díjakat. Az informatikai tájékozottság növelése érdekében vállaljon kezdeményező szerepet az informatikai ismeretek fejlesztésében, az Internet-kultúra terjesztésében. Szenteljen figyelmet a tehetséggondozásnak: rendezzen, illetve támogasson országos versenyeket az agrárinformatika területén. Ápoljon hatékony együttműködésen alapuló kapcsolatokat az informatika területén a hazai állami és vállalkozói szférában működő, valamint nemzetközi szervezetekkel. Nyújtson szolgáltatásokat egyéni és jogi tagjainak, képviselje a tagok érdekeit. A szakmai feladatokkal és a Szövetség szolgáltatásaira való társadalmi igény növekedésével arányban biztosítsa a taglétszám növekedésének feltételeit, és fordítson különös gondot a fiatalok szakmai életbe történő bevonására. Figyelembe véve a megfelelő információ agglomerációs igényét, a szervezet 2009-ben elindította a Innovatív információtechnológiák agrárgazdasági kutatási, fejlesztési, alkalmazási eredmények disszeminációja című projektjét. A projekt az információterjesztés különböző formáinak segítségével tette lehetővé a felsőoktatásban keletkezett új és újszerű eredmények megismerését. A tudományos portál célja azon információk és információforrásokat összegyűjtése, melyek az agrárinformatika területén érdekesek és értékesek a szakemberek számára. Az elektronikus folyóirat az új eredmények publikálásának teremtette meg a lehetőségét. A tanulmánykötetben kiforrott esettanulmányok publikus megjelenését biztosítottunk. A tudományos konferenciák a fejlődés elengedhetetlen szinterei, a személyes vita a szakemberek között mindig jótékony hatással van az eredményekre és azok korrekciójára. A fiatal kutatók fejlődése a jövő zálogát jelenti, 303
és biztosítja a tudományterület folytonosságát, ezért az egyesület kiemelt figyelmet fordított a fiatalok támogatására. 2. A Magyar Agrárinformatikai Szövetség tevékenységének társadalmi és környezeti háttere Az Európai Unió életében a mezőgazdasági támogatások kiemelt szerepet játszanak. A közösség költségvetésének jelentős részét jelenleg is a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területe teszi ki. A szervezet bővítésével és a belső változások szükségszerű előtérbe kerülésével, az agrárpolitika is jelentős változáson ment keresztül, sőt, ez a folyamat, részben a globális kihívásokra reagálva, részben a nemzetközi válságra tekintettel továbbra is tart. Mindeközben az EU a világ többi részével szemben is meg szeretné őrizni, illetve szeretné javítani pozícióit, az információs korszak kihívásainak is meg kell felelnie, ha állni akarja a versenyt. Egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos további diskurzusoknak és kezdeményezéseknek a jövőben is kiemelten kell számolniuk az újabb Információs és Kommunikációs Technológiákkal (IKT). A fenntartható, multifunkcionális, globális környezetben létező mezőgazdaság sikerességéhez elengedhetetlenek a modern IKT-eszközök alkalmazása. A gazdálkodás számos összetevőjéhez kapcsolódhatnak ezek az eszközök, szakmai információk könnyebb elérését tehetik könnyebbé (az időjárástól a szaktanácsadásig), a termékek értékesítésében, új piacok felfedezésében, vagy éppen a támogatások bonyolult rendszerében történő eligazodást és a támogatások kérelmezésének bonyolult folyamatát egyszerűsíthetik. Ez utóbbi kérdéskör vezet el két, az Európai Unióban kiemelten kezelt terület összefonódásához. A mezőgazdasági politika mindig is kiemelt szerepet játszott a Közösség életében (noha újabb és újabb, egyre komolyabb korrekcióra szorul), míg az újabban információs társadalomnak nevezett jelenségkör, az ezzel kapcsolatban álló versenyképességi kérdések egyik alappillére, az elektronikus közigazgatás, a közszféra modernizálása is jelentősen felértékelődött az utóbbi évek során. Az adatok alapján a bővülés üteméből arra következtethetünk, hogy a magyarországi információs társadalom fejlődése (az infrastruktúra fejlesztése) révén, a terjedési folyamatok felgyorsultak (11 százalékponttal nőtt az számítógéppel felszerelt háztartások aránya, és 14 százalékponttal az interneteléréssel rendelkező otthonoké) és ez jótékony hatással van az e-közigazgatás fejlődésére is. A vonatkozó magyar kutatásokban folyamatosan megállapításra kerül, hogy hazánkban igen komoly digitális megosztottságot észlelhetünk az információs technológiákhoz történő hozzáférés tekintetében. Jelentős különbségek mutatkoznak a társadalomban településméret és iskolai végzettség szintjén is. Ez azért fontos, mert a magyar gazdatársadalom demográfiai jellemzőit ismerve könnyen beazonosítható, hogy a vidéken élő, az átlagosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező rétegről van szó, amely ezen tulajdonságaiból kifolyólag nem ideális célcsoport egy olyan sikeres e-közigazgatási projekt megvalósításához, mint az agrártámogatások elektronikus kérelmezése. Település-méret alapján több mint húsz százalék különbség van az internethasználók arányában a községek és a főváros között, míg az előbbiekben a lakosság alig harmada használja a világhálót, a fővárosban ez az arány jóval meghaladja a lakosság felét. Az internet használatával kapcsolatos készségeknél az e-mail küldése, fogadása a gazdák háromnegyede számára nem jelent problémát. Fontos tudni, hogy az internethasználó gazdák komoly információforrásként tekintenek a világhálóra, ezt bizonyítja, hogy közülük több mint 304
80 százalék keres munkájával kapcsolatos információkat a neten. Programokat letölteni már jóval kevesebben szoktak, az internetező gazdák kevesebb, mint fele, míg bankügyleteket negyedük-ötödük végez el elektronikusan. Hazánkban is tapasztalható tehát az a nemzetközi trend, mely szerint a gazdálkodók az egyszerűbb, üzenetváltással és információkereséssel kapcsolatos eljárásokra használják leginkább a világhálót. A magyar gazdatársadalom számos problémával küzd, melyek jelentős része az információ hiányából fakad [1]. Ez az információs deficit a modern információs- és kommunikációs technológiákkal komoly mértékben csökkenthető, ám ehhez a tudatosság felkeltésére, valamint a készségek növelésére is szükség van. Az előbbi talán a legnehezebb feladat, mely egy sikeres e-közigazgatási projekttel lendületet kaphat, hiszen a kérelmek pontos kitöltése, azok gyors elbírálása és ezáltal a támogatások időben történő kifizetése neuralgikus pont. Egy jól működő rendszer ráirányíthatja a gazdák figyelmét az életüket megkönnyítő alkalmazások hasznára. A MAGISZ által elérhető célcsoportokat két részre oszthatjuk: Egyik célcsoport azon felsőoktatási intézmények szervezeti egységei, amelyek a projekt szempontjából releváns kutatási témákkal foglalkoznak és a szakmai szervezet jogi tagjai, valamint a felsőoktatásban dolgozó oktató/kutató személyek és doktori iskolák hallgatói [1]. A Magyar Agrárinformatikai Szövetség személyi és jogi tagjainak meghatározó többsége azon felsőoktatási intézmények köréből kerül ki, amelyek felsőoktatási alapszak, egyetemi szak, doktori iskola keretében a szakterület oktatásával foglalkoznak és kutatási témákat művelnek. Ezen intézmények a Debreceni Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Károly Róbert főiskola, Pannon Egyetem, Szent István Egyetem, Nyugat- Magyarországi Egyetem. A másik célcsoport az agrárgazdaság kormányzati, szakigazgatási és vállalati szereplői, akik számára a projekt révén a kutatási eredmények nagyobb hatékonysággal eljuttathatók, hasznosíthatók. Az ágazatirányítás, a köz- és szakigazgatás fontos feladata az információs rendszerek fejlesztése, nagyobb hatékonyságú működtetése, az e-szolgáltatások nyújtása saját szervezeten belüli felhasználóik, valamint külső partnereik, ügyfeleik, a gazdasági szereplők, a gazdálkodók számára. E feladatban résztvevők a rendszerek és szolgáltatások fejlesztése, működtetése során hasznosítani tudják a kutatók eredményeit, tanulmányait. A gazdálkodók számára a fenti rendszerek használata, saját gazdasági tevékenységük fejlesztése, hatékonyabbá tétele, a szükséges információk megszerzése rendkívül fontos, amelyet az portál információszolgáltatása támogat. 2.1. Tudományos információs portál A tudományos információs portál (http://tamop.magisz.org/) lehetőséget biztosít a felsőoktatásban keletkezett kutatási-fejlesztési és innovációs eredmények gazdasági szektor felé történő elterjesztésére, megismertetésére. Tagjai és a szakterületen dolgozó oktatók, kutatók, szakemberek számára biztosítja a szakmai életben való aktív részvételt. Szolgáltatásokat nyújt az egyéni és jogi tagok, valamint az érdeklődők részére. A portál tervezésnél és fejlesztésnél az alábbi követelményekre különös figyelmet fordítottunk: interoperabilitás, skálázhatóság, modularitás, könnyű használhatóság, 305
linkek biztosítása a közösségi hálózatokhoz, Web 2.0 alkalmazások (Facebook, RSS). A portál főmenüje az alábbi kategóriákat tartalmazza: Projekt leírás, amely tartalmazza az alapvető célkitűzéseket. Agrárinformatikai Folyóirat: átirányítja az érdeklődőt a tudományos folyóirat oldalaira, Konferenciák: a szakterülethez kapcsolódó saját és társzervezetek által szervezett konferenciák, szakember találkozók felsorolása található, a rendezvény oldalra mutató linkekkel. Kiadványok: a szakterületen megjelenő kiadványok felsorolása és azokra vonatkozó információk, linkek, illetve teljes kötetek találhatók a bejegyzés alatt. Ilyenek például az agrárinformatikai tanulmány kötetek, konferencia kiadványok, egyéni kiadványok, szakkönyvek. Hírek, események: itt kerülnek publikálásra a legújabb hírek, események. Hírlevelek: itt olvashatók a meghatározott időközönként kiküldött hírlevelek. Üzenőfal: lehetőséget biztosít a szerkesztők fele történő üzenetküldésre. Hallgatói tudományos munkák: a meghirdetett hallgatói pályázatra beérkezett tudományos művek felsorolását tartalmazza. Partnerek: az együttműködő szervezetek felsorolását biztosítja. Dokumentumtár Az 1. ábra mutatja a portál struktúráját. 1. ábra. A TÁMOP portál struktúrája A tudományos portál működése nyomán vélhetően javul a szakterület információ ellátottsága. Az agárgazdaságban alkalmazott információ technológiákról, alkalmazási módszerekről, esettanulmányokról, kutatási eredményekről szélesebb kör számára nyílik lehetőség ismeretszerzésre, információ eléréshez. Ilyen fontosabb területek: e-kormányzati, és e- szakigazgatási rendszerekről információk, termék azonosítás és nyomon követés információtechnológiái és rendszerei, e-kereskedelem, vállalati információs rendszerek, statisztikai adatbázisok, klímaváltozás és hatásai, precíziós gazdálkodás, mobil internet stb. Ez azért fontos, mert az előző tématerületekről igen szegényes az elérhető tartalmak köre. A 306
portál egyenletes látogatottsággal rendelkezik, a tartalomfejlesztés és a közösségi médiákon való megjelenés folyamatos. 2.2. Journal of Agricultural Informatics Magyarországon a szakterülettel kapcsolatos tudományos folyóiratok száma kevés, az agrárinformatika témakörben pedig nem is volt. Ezért tekintjük a létrehozott folyóiratot hiánypótló jellegűnek. A folyóirat közzéteszi a mezőgazdaságban történő fejlett információs technológiák alkalmazásához kapcsolódó kutatási és az alkalmazási eredményeket. A eredmények közzétételével a folyóirat növeli a tudományos ismeretek terjesztését és fejleszti az innovációs folyamatokat. Magyarországon az utóbbi években, a makró-rendszerekben történő fejlesztések terén értek el jelentős sikereket, azonban a vállalkozások, gazdálkodók jelentős lemaradásban vannak az IKT és a rá épülő alkalmazások használatában. A cél, hogy a folyóirat kitöltse ezt az űrt azáltal, hogy a kutatási eredmények és a legjobb gyakorlatok a vállalatok és a gazdaságok számára is elérhetők legyenek. Számos kutatási intézmény, egyetemi doktori iskola foglalkozik az agrárinformatikához kapcsolódó tématerülettel. A folyóirat nemzetközi szerkesztőbizottsága garanciát jelent arra, hogy minőségi publikációk jelenjenek meg. Hazai viszonylatban az agrárinformatikai területen elsősorban a konferencia előadások és kiadványok jelentették és jelentik a publikálási lehetőséget. A konferencia kiadványok nagyon fontosak és nagyon hasznosak, viszont hiányzik egy megfelelő kontroll, egy lektorálási folyamat, amelynek hiánya hátráltatja a fiatal szakemberek minőségi publikálását. E folyóirat a tudományos eredmények közzététele mellett javítaná a külföldi publikációk, nemzetközi folyóiratokban való publikációs lehetőségeket. E publikálási forma elsősorban az új tudományos eredmények közzétételéhez, disszeminációjához, járul hozzá, amely széles felhasználói kör számára elérhető. Az e-folyóiratnak 8 száma jelent meg eddig, melyben helyet kaptak angol és magyar nyelvű publikációk valamint az erre érdemes hallgatói munkák is. 2013-tól a folyóirat szerkesztőbizottsága átalakult. A folyóirat szerkesztőségében nagyrészt képviselnek az European Federation for Information Technology in Agriculture, Food and the Environment (EFITA) nemzeti tagjai is. A folyóirat tematikus különszámokat is jelentett már meg. A folyóirat honlapját tartalmazza a 2. ábra. 307
2. ábra. A TÁMOP portál struktúrája 2.3. Tanulmánykötetetek megjelentetése Az agrárinformatikai tanulmányok a témakörben elért kutatási eredmények publikálásával segíti az informatikai tájékozottság növelését. Segíti az agárinformatikai szakemberek tájékozódását. A szakterületen tevékenykedő oktatók/kutatók számára kutatási eredményeik megjelentetésére nagyon korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre. Mivel általában a publikálási költségforrások meglehetősen korlátozottak, az angol nyelvű források nem tartalmaznak hazai környezetre vonatkozó kutatási eredményeket, ezért az oktatók/kutatók, PhD kutatások eredményeinek közzététele, publikálása tanulmánykötetekben hasznos lehetőséget biztosít. A tanulmánykötetből négy került kiadásra. 2.4. Konferenciák, rendezvények A tudományos nemzetközi konferenciák, hazai rendezvények szervezésével fejleszti, elősegíti a hazai non-profit és vállalkozói szféra szakembereinek tapasztalatcseréjét, nemzetközi kapcsolatok fejlődését. A Magyar Agrárinformatikai Szövetség elmúlt 11 éves tevékenysége során rendszeresen szervezett hazai konferenciákat, valamint társszervezőként több rendezvény előkészítésében és lebonyolításában vett részt. A MAGISZ nevéhez köthetők az Agrárinformatika konferenciák, és az Agrárinformatikai Nyári Egyetem rendezvények, melyek évente megrendezésre kerülnek. A MAGISZ számos műhelymunka rendezvényt is tartott. Ezen rendezvények résztvevői nagyrészt a hazai felsőoktatási intézmények oktatói, kutatói. 308
2.5. Fiatal kutatók és hallgatók támogatása A hallgatók és fiatal kutatók tudományos munkájának támogatását pályázatok kiírásával, díjak alapításával és odaítélésével segíti. A tehetséggondozás támogatására országos és helyi rendezvények szervezését támogatja. A szervezet immár öt éve ír ki diploma/szakdolgozat és TDK dolgozat pályázatokat. Ma már egyre több dolgozat születik olyan témakörben, melyek az informatika agrárgazdaságbeli alkalmazások különböző területivel foglalkoznak. Az egyesület tevékenységének kibővítése e területre három szempontból fontos. Ösztönözi a színvonalas kutatómunkák végzését. Lehetőséget biztosít a fiatal kutatók (PhD hallgatók) szakmai elismerésére. A tudományos eredmények szélesebb körű megismertetését biztosítja. A MAGISZ által kiírt diplomadolgozat pályázatra, amelyet 2004-ben írtak ki először, eddig összesen 92 pályamunka került beadásra. Évente változó számú pályamunkát adtak be, de eddig minden évben legalább 6-7 pályázó volt. 3. ábra. A MAGISZ diplomadolgozat pályázatra beadott pályamunkák alakulása intézményenként Az 3. ábra alapján elmondható, hogy a pályázók jellemzően a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Debreceni Egyetemről adták be pályázataikat, de a Szent István Egyetemről is több pályamunka érkezett be. Fontos megemlíteni, hogy más felsőoktatási intézmények hallgatói munkái is beadásra kerültek. 3. Következtetések A társadalmi és tudományos szereplők számára egyaránt fontos az innováció az agrárgazdaságban, legyen szó mezőgazdasági vállalkozókról, kutatókról, tanácsadókról, döntéshozókról, szállítókról, feldolgozóiparról, kiskereskedelem szereplőiről, vagy akár az végfelhasználókról. Az innovációs folyamatban lényeges szereplők a felsőoktatási intézmények. Ezért különösen fontos, hogy a keletkezett eredmények közkincsé váljanak. Ebben játszik fontos szerepet a Magyar Agrárinformatikai Szövetség tevékenysége, mellyel hozzájárul az innovációs folyamatok hatékonyságának növekedéséhez. E tevékenység 309
azonban nem érhet véget a projekt befejezésével, hiszen továbbra is rendkívül fontos a tevékenységek folytatása, a létrehozott rendszerek működtetése. A feladatok ellátása érdekében azonban együttműködés szükséges a felsőoktatási, a kutatási, intézményi és gazdálkodási szervezet között. Ezt a hídszerepet hivatott ellátni az Egyesület a jövőben is. 4. Köszönetnyilvánítás A korábbi projekt a TÁMOP 4.2.3-08/1-2009-0004 ("Innovatív információtechnológiák agrárgazdasági kutatási, fejlesztési, alkalmazási eredmények disszeminációja" támogatásával valósult meg. Irodalomjegyzék [1] Herdon M.: Agroinformatics Curriculum and Education. Why and how we need training agri-informatics experts? Demeter Conference. European Higher Education Conference on Virtual Mobility - Information and Communication Technologies in Agriculture and Related Sciences (Video conferencing), Gent-Copenhagen-Montpellier, June 16-17,1997. DEMETER Proceedings (1997), pp. 61-69. [2] Kaaya J.: Role of information technology is agriculture. Procedings of FoA conference Vol.4, (1999) 315. http://www.tzonline.org/pdf/roleofinformatontechnologyinagriculture.pdf. Letöltés:2011.07.25 [3] Klerkx, L., Leeuwis. C.: Balancing multiple interests: Embedding innovation intermediation in the agricultural knowledge infrastructure. Technovation 28 (2008) 364 378 [4] Li, J., Kozhikode R. K.: Developing new innovation models: Shifts in the innovation landscapes in emerging economies and implications for global R&D management. Journal of International Management, Volume 15, Issue 3, (2009), Pages 328-339 [5] März, S., Friedrich-Nishio, M., Grupp, H.: Knowledge transfer in an innovation simulation model Technological Forecasting and Social Change, Volume 73, Issue 2, (2006), Pages 138-152 310