HELYI TANTERV FÖLDRAJZ EMELT KÉPZÉS 10-12. évfolyam ALAPELVEK, CÉLOK A kiemelt képzés céljai nem különböznek a földünk és környezetünk műveltségi terület általános céljaitól. Különösen fontos feladatnak tekinti viszont a korábban megszerzett tudás elmélyítését és kiegészítését, hogy a képzésen résztvevő diákok magabiztosan tudjanak eligazodni a földrajzi térben és időben. A földrajz vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Valamennyit a társadalom szemszögéből mutatja be a természet-, a társadalom- és a környezettudományok vizsgálódási módszereinek alkalmazásával. A komplex módszerek alkalmazásának gyakorlása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész; a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, fejlődésében mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan tovább mélyülhet a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat. Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetővé válnak azok az új kihívások, amelyek a XXI. század elején átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, s amelyek érdekellentéteket okozhatnak, társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ korábban egymástól elzárt térségeiben, társadalmaiban. A műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul a nyitott és befogadó magatartás kialakulásához, felkelti az igényt az eltérő kultúrák megismerése, a következő nemzedékek számára történő megőrzése iránt. Mindezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartáshoz. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a műveltségi terület tartalmainak feldolgozása hozzájárul a korszerű természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatainak megismeréséhez, megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás, az információszerzés és a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi
jellemzőinek bemutatásával fejlődik a tanulók szociális és állampolgári kompetenciája. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismerése nagymértékben hozzájárul a gazdasági élet eseményeiben történő eligazodáshoz, az aktív, kreatív, a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó és vállalkozó-képes állampolgárrá váláshoz. Az alábbi kompetenciák fejlesztésére helyezi a képzés a hangsúlyt: - földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése; - földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében; - különböző fajtájú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése; - kontúrtérképes feladatok megoldása; - egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése; - az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása; - földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése; - szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan; - földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alkalmazása feladatmegoldások, szóbeli és írásbeli témakifejtések során.
A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 10. évfolyam 2 72 11. évfolyam 2 72 12. évfolyam 3 90 Az órák felhasználása Témakörök Új ismeretek Gyakorlati óra Ismétlés, összefoglalás, mérés-értékelés Összes óraszám 10. évfolyam I. A földrajzi övezetesség 15 3 4 22 II. A természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 15 6 4 25 III. Az Európán kívüli kontinensek (Ázsia, Amerika), tájak, országok természeti-társadalmigazdasági jellemzői 14 5 4 23 Erdélyi út 0 2 0 2 Összesen 44 16 12 72 Az órák felhasználása Témakörök Új ismeretek Gyakorlati óra Ismétlés, összefoglalás, mérés-értékelés Összes óraszám 11. évfolyam I. Az Európán kívüli kontinensek (Afrika, Ausztrália, Antarktisz), 16 4 2 22
II. III. tájak, országok természeti-társadalmigazdasági jellemzői Magyarország helyünk a Kárpát-medencében Magyarország helyünk Európában 12 3 2 17 12 3 2 17 IV. Az Európai Unió 8 4 2 14 Erdélyi út 0 2 0 2 Összesen 48 16 8 72 Az órák felhasználása Témakörök Új ismeretek Gyakorlati óra Ismétlés, összefoglalás, mérés-értékelés Összes óraszám 12. évfolyam I. A világgazdaság jellemző folyamatai II. Népesség és településföldrajz 15 2 1 18 9 2 1 12 III. Természetföldrajzi ismétlés 9 2 1 12 IV. Regionális földrajzi ismétlés 12 2 1 15 V. Környezeti problémák 3 5 1 9 VI. Gyakorlás 0 21 3 24 Összesen 48 3 8 90
10. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél A földrajzi övezetesség Órakeret 22 óra Az órakeret Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám felhasználása 15 3 4 22 Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az éghajlat és az időjárás fogalma, az éghajlati elemek felismerése. Az egyes kontinensek tipikus éghajlatainak és Magyarország éghajlatának jellemzői. Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepe. Éghajlati diagram olvasása. Az éghajlati övezetesség okai. A földrajzi övezetek egyedi jellemzői, az övezetekhez kötődő tipikus tájak. Az oksági gondolkodás fejlesztése a földrajzi övezetességet kialakító tényezők közötti ok-okozati kapcsolatrendszerek megértetésével, az éghajlat más földrajzi tényezők alakításában meghatározó jelentőségének, a természeti adottságok és a mezőgazdasági tevékenység közötti, az éghajlat és a táplálkozás, a napi életvitel közötti összefüggések felismertetésével. A rendszerszemlélet fejlesztése a földrajzi övezetesség elemeinek megismerése során. Annak megértése, hogy az egyes elemekben bekövetkező változások az egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének megbomlásához is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében veszélyeztethetik az egyes társadalmak életterét. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség A szoláris éghajlati övezetesség kialakulása törvényszerűségeinek, a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának, az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése, összefüggéseinek feltárása. Az övezetesség rendszere; az éghajlati és a földrajzi övezetesség közötti különbség indoklása. Klímadiagramok szerkesztése, értelmezése és összehasonlítása. Az gyes éghajlatok felismerése a klímadiagram alapján. Fényképek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus területei. A társadalom lehetőségei az egyes övezetekben, övekben, területeken. Példák arra, hogyan kezeli a társadalom az övezetek, Fizika: meteorológiai jelenségek fizikai alapjai. Matematika: modellek és diagramok megértése, adatleolvasás. Biológia-egészségtan: életfeltételek, életközösségek, biomok, ökológiai kapcsolatrendszerek, talaj, az élővilág rendszerezése.
övek, területek környezeti problémáit. Éghajlati övezetek, övek, területek/vidékek komplex jellemzése. A forró övezet Az övezet öveinek elkülönítési szempontjai. Egyenlítői öv: a passzát szélrendszer szerepe az egyenlítői éghajlat és a többi természetföldrajzi jellemző kialakulásában. Átmeneti öv: összefüggések a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között. A nedves és száraz szavanna éghajlati sajátosságai, okai. Térítői öv: az állandóan leszálló légáramlás szerepe trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában. Monszun vidék: a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulása, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepe a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában. Az övezet hasznosítása és környezeti gondjai: A trópusi erdőirtások és felégetések következményeit. A szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait. az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban. A monszungazdálkodás sajátosságai. A mérsékelt övezet: A mérsékelt övezet sajátosságait egy adott hosszúsági vagy szélességi kör mentén. Meleg mérséklet öv: A mediterrán és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat elhelyezkedése, eltérő jellemzőik. A mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggései az uralkodó szélrendszer váltakozásával. A forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat összehasonlítása. Valódi mérsékelt öv: Az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatása a természetföldrajzi tényezők NY-K irányú változásaira. Keresztmetszeti szelvények és éghajlati diagramok elemzése. Az óceánok és a tengeráramlások éghajlat-módosító hatása a nyugati területeken. Különbségek az egyes kontinenseken. Hasonlóságok és a különbségek a nedves és a száraz kontinentális éghajlat sajátosságai között. A száraz kontinentális éghajlat természetes növénytakarójának különböző változatai. A tengerektől való távolság és a domborzat szerepe a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat kialakulásában. Hideg mérsékelt öv: A tajga éghajlat kiterjedésének különbségei és magyarázata az északi és a déli félgömbön. A vízháztartás sajátosságait az övben. Az övezet hasznosítása és környezeti gondjai: A környezeti tényezők szerepe a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változásában. A természetes növénytakaró kiirtásának környezeti hatásai. A vízháztartás példáján keresztül a területek környezeti gondjainak bemutatása. Megoldási Magyar nyelv és irodalom: szövegegységek közötti tartalmi különbségek felismerése. Etika: más kultúrák iránti érdeklődés.
javaslatok a speciális környezeti gondokra. Hideg övezet: A sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjai. A nappalok és az éjszakák időtartamának földrajzi szélességtől függő változása. A belföldi jégtakaró kiterjedésének különbségét az északi és a déli félgömbön. Környezeti problémák bemutatása. Függőleges övezetesség: Összefüggések a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása között: a külső erők magassággal változó felszínformáló szerepe a magashegységekben. Az övezetesség kialakulásának különbségei a vízszintes övezetesség függvényében. A növénytermesztés vízszintes és függőleges övezetességgel összefüggő rendszere. Kulcsfogalmak/ fogalmak Az övezetek/övek/területek/vidékek elnevezése. A természetes növénytakaró, zonális és azonális talajtípusok neve. Tematikai egység/fejlesztési cél A természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Órakeret 25 óra Az órakeret Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám felhasználása 15 6 4 25 Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői. Az Európai identitástudat továbbfejlesztése a kontinens országai természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetésével. Nyitottság kialakítása az országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. A kontinens országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés kialakítása a közösséget, a kontinens országait érintő témák, események megismerése iránt. Ismeretek/fejlesztési követelmények Európa általános természetföldrajzi képe A kontinens kialakulásának folyamata geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével is. A geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggései. Tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggései. Ezen természeti tényezők bemutatása a kontinens nagytájain. Európa általános társadalmi képe Európa sűrűn lakott területei, nagy agglomerációi, és elhelyezkedésük indoklása. A vendégmunkások, menekültek és bevándorlók szerepe, befogadásuk és társadalmi következményei. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: más kultúrák értékeinek tisztelete.
Észak-Európa A kontinensrész és országainak gazdasági életében szerepet játszó természeti és társadalmi tényezői. Az Eu-s tagság és kimaradás az Unióból. Az országok jóléte, gazdagsága okainak, összetevőinek értelmezése. Atlanti-Európa A történelmi és a gazdaságtörténeti múlt hatását a kontinensrész országainak mai gazdasági életében. A gazdasági szerkezetváltás következményei. Az Egyesült Királyság, Franciaország és a Benelux államok és gazdaságának sajátos vonásai Egyesült Királyság: a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek szerepe. A gyarmatosítás hatásai. Franciaország: a mezőgazdasági termelés területi elhelyezkedése, az idegenforgalom szerepe az ország gazdaságában. Az ipar telepítő tényezői és a legfontosabb ágazatok. Benelux-államok: szerepük az európai integrációban. Gazdasági körzeteik bemutatása. Németország: Az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságai és a termelés különbségei. A keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági-társadalmi fejlődése, az ország újraegyesítését követő eredmények és problémák. A déli területek gyors fejlődése. Mediterrán-Európa és a Balkán-térség: A tipikus mediterrán táj természetföldrajzi jellemzői és a hozzá kapcsolódó gazdálkodás; a Földközi-tenger szerepe az országok természeti-gazdasági adottságaira. A mediterrán mezőgazdaság általános jellemzői. A gazdasági felzárkózást lehetőségeinek és nehézségeinek bemutatása: Olaszország; Spanyolország és Görögország, Szerbia, Montenegró, Horvátország. A turizmus kiemelt szerepének bemutatása. Olaszország: Az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságai, gazdasági fejlettsége, a különbségek következményei. Az északi ipari háromszög kiemelt szerepének ismertetése. Spanyolország: Az ipar vezető ágazatai (különös tekintettel az idegenforgalomra és a történelmi hagyományokra), gazdasági központjai. Görögország: az ókori kulturális hagyományok. Az ország szerepe az EU-ban. Szerbia, Montenegró: Az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségek, a soknemzetiségű ország felbomlása és az utódállamok élete. Iparának és mezőgazdaságának területi elrendeződése, a Vajdaság gazdasági szerepe. Horvátország: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: gyarmatosítók, ipari forradalom, technológiai váltás. Jugoszlávia felbomlása.
A karsztos képződmények bemutatása. Dalmácia idegenforgalmának szerepe az ország életében. Az Alpok országai: Ausztria és Svájc Ausztria és Svájc gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak kiemelése. Az Alpok szerepe az országok természeti és gazdasági adottságainak kialakításában. Svájc: magas gazdasági fejlettség hagyományai és alapjai. Ausztria: a medence és a magashegyvidéki területek gazdaságának jellemzői. Kelet-Közép-Európa: A piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági következményeinek bizonyítása. Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Románia gazdasági fejlődésének összehasonlítása. Lengyelország, Csehország: az ország nagytájai, a tájak legfontosabb erőforrásai, gazdasági központok. Szlovákia: a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepe a gazdaság fejlődésében. Magyar vonatkozású információk gyűjtése. Szlovénia: társadalmi-gazdasági fejlődése. Különleges helyzete a volt Jugoszláv utódállamok között. Románia: a gazdasági élet területi elhelyezkedése és ágazati szerkezete, a természeti adottságok szerepe a gazdasági központok elhelyezkedésében. Magyar vonatkozású központok. Kelet-Európa: az elhúzódó gazdasági átalakulás következményei Ukrajna gazdaságának példáján. Oroszország társadalmi-gazdasági fejlődésének sajátos vonásai, az ország világgazdasági szerepének alakulásában. Tematikai egység/fejlesztési cél Az Európán kívüli kontinensek (Ázsia, Amerika), tájak, országok természeti-társadalmi-gazdasági jellemzői Órakeret 25 óra Az órakeret Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám felhasználása 15 6 4 25 Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az egyes kontinensek természetföldrajzi jellemzői, kontinensek, illetve azok meghatározó jelentőségű országcsoportjainak társadalmigazdasági és környezeti sajátosságai. A fejlett országok felelősségének felismertetése a perifériatérségek problémáinak mérséklésében, a nemzetközi összefogás szükségességének beláttatása. A földi gazdasági erőtér folyamatos átrendeződésének felismertetése, okainak megértetése. Világunk természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakítása. Nyitottság kialakítása más országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt.
A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Az általános emberi jogok (pl. az egészséges környezethez, a tanuláshoz való jog) érvényesülése iránti elkötelezettség, az emberi értékek iránti tisztelet kialakítása. A szociális kompetencia fejlesztése a segítő szándékú, az emberi fejlődést szolgáló karitatív tevékenység tiszteletének, illetve az ebben való közreműködés képességének alakításával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ázsia általános természeti képe A kontinens kialakulásának folyamata geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével is. A geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggései. Tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggései. Ezen természeti tényezők bemutatása a kontinens nagytájain. Ázsia általános társadalmi képe A kontinens vallási-kulturális sokszínűsége, ennek következményei a társadalom életében. A kontinens világgazdasági szerepe, annak változásai. A népességrobbanás folyamata, nagy népességkoncentrációk kialakulása. A túlnépesedés kezelésének lehetőségei. Az élelmezési gondok kialakulása, és a probléma megoldása. Délnyugat Ázsia Világgazdasági jelentőségének bemutatása; a szénhidrogénkincs szerepének igazolása a térség fejlődésében. Az arab országok közös és egyedi vonásainak bemutatása. A térség geopolitikai fontosságának kiemelése. Az országok csoportosítása gazdasági fejlettségük szerint. India: Az ország népesedési folyamatának összefüggése az élelmezéssel. A társadalmi, vallási hagyományok szerepe a gazdasági életben. A természeti adottságokhoz igazodó mezőgazdaság és az iparfejlődés eredményei. Japán meghatározó szerepe Kelet és Délkelet Ázsia gazdasági fejlődésében Japán: a szigethelyzet és a természeti erőforrások szűkösségének következményei a gazdasági fejlődésben. A természeti feltételekhez és a társadalmi szokásokhoz alkalmazkodó japán gazdaság vonásai. A világpiac igényeihez való alkalmazkodás szerepe a gazdaság fejlődésében. Kiemelkedő ágazatok a japán gazdaságban. Délkelet Ázsia: a gyorsan iparosodott országok fejlődési sajátosságai, az eltérő fejlődési utak magyarázata. A csoport Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori öntözéses kultúrák, világvallások gyarmatosítás, nagy földrajzi felfedezések, az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Művészetek: távoli tájak népeinek kulturális értékei. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: más kultúrák értékeinek tisztelete.
országainak hasonló és eltérő gazdasági vonásai. Amerika általános természeti képe A kontinens kialakulásának folyamata geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével is. A geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggései. Tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggései. Ezen természeti tényezők bemutatása a kontinens nagytájain. Amerika általános társadalmi képe A népesség összetételének változásai, a bevándorlás szerepe a társadalmi-gazdasági fejlődésben. A nagy népességkoncentrációk elhelyezkedése és kialakulásuk magyarázata. Amerikai Egyesült Államok: Az észak-déli nyitottság éghajlati következményei. A gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzése, az összefüggések bizonyítása; az országon belüli gazdasági-területi átrendeződés sajátos vonásainak és okainak bemutatása. A mezőgazdaság övezetessége: az egyes övek sajátosságait, fő terményei. A nagy gazdasági körzetek fejlődésének tendenciái. Latin Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők, társadalmi történelmi adottságok bemutatása; a fejlettség területi különbségei, a gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői. Mexikó: az ország társadalmi-gazdasági életének fejlődése, kapcsolatai az USA-val. Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és megnehezítő tényezők kiemelése. A területi különbségek természeti és társadalmi okai.
11. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél Az Európán kívüli kontinensek (Afrika, Ausztrália, Antarktisz), tájak, országok természeti-társadalmigazdasági jellemzői Órakeret 22 óra Az órakeret Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám felhasználása 16 4 2 22 Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az egyes kontinensek természetföldrajzi jellemzői, kontinensek, illetve azok meghatározó jelentőségű országcsoportjainak társadalmigazdasági és környezeti sajátosságai. A fejlett országok felelősségének felismertetése a perifériatérségek problémáinak mérséklésében, a nemzetközi összefogás szükségességének beláttatása. A földi gazdasági erőtér folyamatos átrendeződésének felismertetése, okainak megértetése. Világunk természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakítása. Nyitottság kialakítása más országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Az általános emberi jogok (pl. az egészséges környezethez, a tanuláshoz való jog) érvényesülése iránti elkötelezettség, az emberi értékek iránti tisztelet kialakítása. A szociális kompetencia fejlesztése a segítő szándékú, az emberi fejlődést szolgáló karitatív tevékenység tiszteletének, illetve az ebben való közreműködés képességének alakításával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Afrika természetföldrajza Afrika domborzatának és tájainak megismerése. Erőforrások: a földtani szerkezet és az övezetesség következményeinek, valamint az ásványkincs- és energiahordozókészletek területi és gazdasági ellentmondásosságának értelmezése. Afrika tipikus tájainak jellemzése. Afrika, az éhező kontinens A trópusi mezőgazdaság változatos formái (talajváltó, ültetvényes, oázis- és legeltető gazdálkodás) és az azokhoz kötődő életmódok különbségeinek feltárása. Száhel, az éhezés és a szegénység földje: a természeti, társadalmi, egészségügyi veszélyhelyzetek (pl. menekültek, járványok, túllegeltetés), ökológiai katasztrófa okozati Biológia-egészségtan: A forró övezet élővilága. Városi ökoszisztéma. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Gyarmatosítás, ókori öntözéses kultúrák (Egyiptom). Urbanizáció,
megismerése, nemzetközi segítségnyújtás szükségességének felismerése. Egyiptom: az ősi kultúra és a globális világ ellentmondásainak megértése. Dél-afrikai Köztársaság: az ásványkincsek és energiahordozók szerepe az ország gazdaságában. Az apartheid-rendszer és következményei. Nigéria: népcsoportok és gazdasági kapcsolatok. Ausztrália természeti képe Elszigetelt fekvés, ellentmondásos természeti adottságok (sivatag és artézivíz-készlet, termékeny alföldek és hegyvidék) és következményeik ismerete. Szigetvilág az óceánban (Óceánia), a speciális fekvés gazdasági, társadalmi és környezeti következményeinek (hajózás, idegenforgalom stb.) megismerése. Természeti és gazdasági adottságok kapcsolata Ausztráliában. Ausztrália társadalmi-gazdasági képe Az ausztrál gazdaság legfőbb vonásai. A népesség területi elhelyezkedése és a természeti adottságok kapcsolata. A sarkvidékek földrajza Az Északi- és a Déli-sarkvidék összehasonlító földrajzi jellemzése; az ózonréteg-elvékonyodás okainak és következményeinek átlátása; a sarkvidék mint speciális élettér értelmezése. technológiai fejlődés. Erkölcstan: lokális cselekvések és globális problémák. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Magyarország helyünk a Kárpát-medencében Órakeret 17 óra Az órakeret Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám felhasználása 12 3 2 17 Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A Kárpát-medence természetföldrajzi jellemzői, nagytájai. Magyarország nagytájai és egyes középtájai. A hegységek és a felszín alatti vizek típusai. A középhegység, a karsztvidék és a feltöltött alföld tipikus táj. A térszemlélet fejlesztése Magyarország földjének a Kárpátmedencevidék egészében való földrajzi értelmezésével. Az oksági gondolkodás fejlesztése az országrészek, tájak földrajzi jellemzőinek összevetésével (az összehasonlító földrajzi elemzés módszerével, a jellemzők okainak és következményeinek összekapcsolásával). A szülőföld és a haza szeretetének megalapozása a mikrokörnyezet megismerésétől induló, egyre bővülő tudásszerzéssel; a haza- és a nemzettudat formálása. Környezettudatosságra nevelés a természet-, környezet- és értékvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismertetésével, illetve információgyűjtéssel, és az azokkal kapcsolatos személyes és közösségi cselekvési lehetőségek
felismertetésével. Ismeretek/fejlesztési követelmények A Kárpát-medencevidék természetföldrajzi egysége A Kárpát-medence szerkezetének, domborzatának összekapcsolása a földtani fejlődési folyamatokkal; a medencejelleg modellezése. A medencejelleg következményeinek bizonyítása az éghajlatban, a vízrajzban és vízkészletekben, a környezeti állapotban. A medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességei, az azokból adódó környezeti különbségek, veszélyhelyzetek értelmezése. Magyarország természeti adottságai A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése, az időszakok, korok eseményei és hazai földtörténeti emlékei. A legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzetei. valamint az ásványkincsek és energiahordozók területi előfordulása, felhasználásuk lehetőségei. Az egyes éghajlati elemek értékeinek hazai eloszlási jellegzetességei, a hazánkban előforduló éghajlati jellegzetességek ismertetése, a módosító tényezők bemutatása. Felszíni vizeink és gazdasági jelentőségük. A felszín alatti vizek hazai típusai, előfordulásai, hasznosítása. A vízszennyezés helyi és regionális összefüggései, a nemzetközi összefogás szükségessége a Kárpát-medencében. Az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggéseit hazánk területén. A magyarországi nagytájak A medencei fekvés nagytájanként eltérő következményeinek értelmezése; az alföldi, a dombvidéki és a középhegységi nagytájak természet- és társadalom-földrajzi jellemzése, a természeti adottságok felhasználásának értelmezése és a táj átalakításának modellezése. A hasonló adottságú nagytájak/tájak adottságainak összehasonlítása. A nagytájak felszínének, éghajlatának, vízrajzának, főbb talajtípusainak, ásványkincseinek jellemzése és a természeti adottságok hatásai a mezőgazdaságra. A hazai természetvédelem jellemzése: nemzeti parkok, természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek. Kiemelten védett természeti értékeink. Alföld: a résztájak eltérő természeti adottságai, a folyók és a szél felszínformáló munkája az Alföldön. Szerepe a szénhidrogénbányászatban. A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék: összefüggések a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között. Az Alföld és a Kisalföld összehasonlítása. Dunántúli-domb- és hegyvidék: az óceáni és a mediterrán hatás érvényesülése. Dunántúli-középhegység: a nagytáj tagjai és azok kőzetanyaga, a bányászat környezeti hatásai. Kapcsolódási pontok Hon- és népismeret: nemzeti kultúra, néprajzi csoport, népszokások. Magyar nyelv és irodalom: szöveges információgyűjtés. Biológia-egészségtan: ökológia és természetvédelem.
Északi-középhegység: tagjainak elkülönítése kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Magyarország helyünk Európában Órakeret 17 óra Az órakeret Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám felhasználása 12 3 2 17 Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A Kárpát-medence társadalomföldrajzi jellemzői, nagytájai. Magyarország nagytájai és egyes középtájai, megyéi, néhány városa. A térszemlélet fejlesztése Magyarország földjének a Kárpátmedencevidék egészében való földrajzi értelmezésével. Az oksági gondolkodás fejlesztése az országrészek, tájak földrajzi jellemzőinek összevetésével (az összehasonlító földrajzi elemzés módszerével, a jellemzők okainak és következményeinek összekapcsolásával). A szülőföld és a haza szeretetének megalapozása a mikrokörnyezet megismerésétől induló, egyre bővülő tudásszerzéssel; a haza- és a nemzettudat formálása. Környezettudatosságra nevelés a természet-, környezet- és értékvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismertetésével, illetve információgyűjtéssel, és az azokkal kapcsolatos személyes és közösségi cselekvési lehetőségek felismertetésével. Ismeretek/fejlesztési követelmények Népességföldrajzi jellemzők A népességfogyás értelmezése; a népességszám-csökkenés és a társadalom öregedése okainak, következményeinek feltárása; népességszerkezet megismerése: a népesség nemzetiségi összetétele, területi eloszlása. Magyarország korfájának jellemzése. A hazai foglalkozási szerkezet és átalakulása. Településföldrajzi jellemzők A településfajták, a településhálózat átalakulásának értelmezése; lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők. A régiók és Budapest földrajzi jellemzése, változó súlyuk okainak elemzése; a falusias térségek válsághelyzetének, felzárkózásuk lehetőségeinek megismerése. A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása statisztikai adatsorok elemzésével. A piac és a tulajdonformák szerepe, változása a gazdaság működésében, a gazdaság területi és szerkezeti átalakulásának eredményei és problémái. A külföldi tőke szerepe a gazdasági rendszerváltásban. Az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatók elemzése a magyar gazdaság európai és a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására. A GDP regionális adatai az eltérések magyarázata. Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Magyarország történelme. Vizuális kultúra: az épített környezet értékei. Magyar nyelv és irodalom: hazai tájakról készült leírások. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata.
Az egyes gazdasági ágazatok szerepe A mezőgazdasági termelés területi különbségei és a természeti adottságok kapcsolata. Az agrárgazdaság szerepe Magyarország gazdasági szerkezében és a GDP-ben. A történelmi borvidékek. Az ipar területi elrendeződése, főbb telephelyei. A szolgáltatások: hazánk közlekedésföldrajzi helyzete, a fontosabb idegenforgalmi körzetek, tájegységek, azok értékei. A hazai világörökségek bemutatása. A külkereskedelem szerepe hazánk gazdaságában: a külkereskedelem áruösszetétele és a legfontosabb külkereskedelmi partnerek. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi adottságainak összehasonlító értékelése; a társadalmi gazdasági központok megismerése. A regionális fejlettség különbségeinek indoklása. A társadalmi gazdasági fejlődés és fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az összefüggések feltárása, a lehetséges fejlődési utak, húzóágazatok prognosztizálása. Budapest központi szerepe az ország társadalmi-gazdasági életében. Az országhatáron átívelő kapcsolatok A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása; eurorégiók a Kárpát medencében, működésük értelmezése. Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása. Etika: kulturális érték, a hazánkban élő nemzetiségek kulturális értékeinek tisztelete. Tematikai egység/fejlesztési cél Az Európai Unió Órakeret 14 óra Az órakeret Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám felhasználása 18 4 2 14 Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az Európai Unióról tagállamai, a közösség működésének alapvető elemei. Az Európai identitástudat továbbfejlesztése az Európai Unió, illetve a kontinens országai természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetésével, az Unió tagországai által közösen megfogalmazott értékek iránti tisztelet, a felelős közösségi magatartás iránti igény kialakításával. Nyitottság kialakítása az országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Az Európai Unióval kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés kialakítása a közösséget, a kontinens országait érintő témák, események megismerése iránt. Az Európai Unión belüli különbségek okainak felismertetése, az ezek kiegyenlítődésére irányuló programok, alapok jelentőségének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az Európai Unió kialakulása Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők. Az Történelem, társadalmi és
európai integráció kialakulásához vezető okok, fejlődésének története, kapcsolata egyéb tömörülésekkel. Az Európai Unió tagállamai és főbb intézményei A tagállamok felsorolása és a bővítés lehetőségei. Csatlakozás folyamata. A legfontosabb intézmények tagjai és szerepe az unió működésében, Együttműködés az EU-ban Az ágazati és regionális együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban. A területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági fejlettség okainak feltárása; a regionális politika lényegének megértése. A területi fejlettség különbségei Európában Az Európai Unió magterületei. A magterületek szerepe a perifériára szorult országok/térségek gazdaságában. A szervezet mezőgazdasági politikája, területfejlesztési, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törekvései. állampolgári ismeretek: Európa a 20. század második felében, az Európai Unió kialakulása. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: más kultúrák értékeinek tisztelete.
12. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél A világgazdaság jellemző folyamatai Órakeret 18 óra Az órakeret Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám felhasználása 15 2 1 18 Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Alapvető gazdasági fogalmak: gazdaság, ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás bevétel, kiadás adósság. A család mint a legkisebb gazdasági közösség működése. A világ meghatározó jelentőségű országainak alapvető gazdasági jellemzői. Magyarország gazdaságának fő vonásai A globalizáció fogalmának megértetése, a jellemzők, a mozgatórugók, a folyamat ellentmondásainak felismertetése. A pénzvilág alapvető folyamatainak megértetése, intézményrendszerének megismertetése, az ismeretek mindennapi pénzügyi helyzetekben való alkalmazási képességének kialakítása. A hitelfelvétel esetleges veszélyeinek beláttatása. Érdeklődés felkeltése a napi pénzügyi-gazdasági folyamatok megismerése iránt. A témához kapcsolódó, médiában megjelenő hírek kritikus értelmezése. Pénzügyi döntések mérlegelési képességének, a vállalkozó szellemű, kreatív állampolgárrá válás igényének kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Nemzetgazdaságok és a világgazdaság A nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam piacgazdaságban betöltött szerepének megismerése. A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelmezése, a területi különbségeinek példái: a centrum és periféria térségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. Különböző típusú statisztikai forrásokból gyűjtött fejlettséget tükröző adatsorok értelmezése A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái. A világgazdaság működése A piacgazdaság és a tervgazdaság működése, a működés elvei, összehasonlításuk. Példák a nemzetközi tőke-összefonódásokra. A gazdasági szerkezet, az egyes ágazatok változó szerepének megértése, a gazdasági szerkezet és társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggéseinek bemutatása országpéldákon. A gazdasági és a Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az eltérő gazdasági fejlettség történelmi alapjai, Európa a 20. század második felében, gazdaságtörténet. Matematika: statisztikai adatok értelmezése, kamatszámítás. Etika: a pénz szerepe a mindennapi
foglalkozási szerkezet kapcsolatának felismerése, a foglalkozási átrétegződés bemutatása példák alapján. A világkereskedelem: a nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának folyamata. A protekcionizmus, a vámok, az export-kényszer, a munkaerőpiac, a tőkepiac szerepe a világgazdaságban. A világpiactól való különböző fajtájú és mértékű függőségek. A mezőgazdaság: a mezőgazdasági termelés típusai, a legnagyobb mezőgazdasági termelők és fogyasztók földrajzi elhelyezkedése. A művelésre alkalmas területek földrajzi eloszlása, kapcsolata a földrajzi övezetességgel. A termesztett növények és tenyésztett állatok csoportosítása és termesztésük/tenyésztésük legfontosabb körzeteinek megnevezése. Az energiagazdaság: szerepe a gazdasági életben. Az energiahordozók csoportosítása. A kőolajválság eltérő hatását a különböző országcsoportokban. Az ipar: 20. századi nagy területi átrendeződése. A telepítő tényezők szerepe és azok átértékelődése az egyes iparágak és iparvidékek életében. A hagyományos iparvidékek válsága és a válság megoldása. A modern ipari ágazatok és telepítő tényezőik. Az ipar szerkezete és a gazdasági fejlettség összefüggése. Tercier szektor: a közlekedés társadalmi-gazdasági szerepe. A közlekedési hálózat kialakulása és a természeti adottságok közötti összefüggések. Az egyes szállítási módok előnyei és hátrányai. A harmadik és a negyedik szektor szerepének időbeli átalakulása. A globalizáció A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése; a transznacionális vállalatok (TNC) működésének, a termelésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalatpéldákon; a globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése. A monetáris világ A mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások megismerése (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta), a tőzsde működésének jellemzői. Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, az infláció következményeinek mérlegelése. A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása. A működő tőke és a pénztőke áramlásának jellemzői. A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak megismerése. életben. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Technika, életvitel és gyakorlat: a családi gazdálkodás, a jövedelem, hitelfelvétel.
Tematikai egység/fejlesztési cél Népesség és településföldrajz Órakeret 12 óra Az órakeret Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám felhasználása 9 2 1 12 Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A településtípusok legfontosabb jellemzői, a különböző településtípusokon élők jellemző tevékenységei. Települések és szerepköreik konkrét példái. Az egyes kontinensek, kontinensrészek, országok népességének jellemzői, meghatározó jelentőségű települései. Az eltérő kultúrák értékeinek felismertetése, a kultúrák közötti párbeszéd fontosságának, a vallás kultúraformáló szerepének megértetése. Érdeklődés és nyitottság kialakítása más vallások, kultúrák értékeinek megismerése iránt. Az idegen nyelvtudás fontosságának belátása. Bolygónk különböző térségeiben lejátszódó urbanizálódás eltérő vonásainak felismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel való összefüggésének belátása. A témához kapcsolódó médiahírek kritikus értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A népesség számbeli alakulása A népesedési szakaszok jellemzése, a népesedési szakaszok és a korfa-típusok kapcsolata. A korfán tapasztalható eltérések jellemző történelmi eseményekkel való összekapcsolása. A népesség térbeli eloszlása A népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők megismerése. A demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó számítási feladatok megoldása, következtetések levonása az eredmények alapján. Napjaink migrációs folyamatainak megismerése, konkrét példáinak bemutatása. Példák a népességvándorlások típusaira, azok összekapcsolása a történelmi eseményekkel, illetve a népesség mai eloszlásával A népesség összetétele Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének bemutatása. Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján. A nyelvi sokszínűség jellemzése, a világnyelvek szerepének megértése. A világvallások elterjedésének, a vallás kulturális és a társadalmigazdasági folyamatokban betöltött szerepének megismerése példák alapján. Településtípusok A települések csoportosítása különböző szempontok alapján Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: demográfiai folyamatok; vallás, nemzetiség, a városok kialakulása, urbanizáció jellemzői. Biológia-egészségtan: emberfajták. Matematika: logikus gondolkodás, matematikai eszközhasználat. Idegen nyelvek: a nyelvtanulás fontossága (motiváció). Informatika: digitális információforrások használata,