Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján ELŐADÓ: Sándor István ügyvéd, habilitált egyetemi docens
Semmisségi okok akarathibából eredően: cselekvőképtelenség, színlelt szerződés, fizikai kényszer. nyilatkozati hibából eredően: alaki hibák, az alakiság megsértésével kötött szerződések. célzott joghatás hibájából: tilos szerződések (jogszabályba ütköző, illetve jogszabály megkerülésével kötött szerződések), jóerkölcsbe ütköző szerződések, uzsorás szerződés, fiduciárius hitelbiztosíték, fogyasztói jogot csorbító feltétel, fogyasztó joglemondó nyilatkozata, tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben, lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés, érthetetlen vagy ellentmondó kikötést tartalmazó szerződés.
Megtámadhatósági okok akarathibából eredően: tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés, képviselő és képviselt közötti érdekellentét. a célzott joghatás hibájából eredően: szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnően nagy értékaránytalansága egyoldalú indokolatlan előny kikötése általános szerződési feltételekben vagy fogyasztói szerződésben, tisztességtelen általános szerződési feltétel vállalkozások között.
Akarathibák -A cselekvőképesség részleges vagy teljes hiánya miatti érvénytelenség esetei változatlanul a személyek jogában találhatók meg; - a képviselő és a képviselt közötti érdekellentét esetén a képviselt megtámadhatja a képviselő jognyilatkozatát, kivéve, ha az érdekellentétről a képviseleti jog alapításakor tudott. -a tévedésnél a jogalkotó definiálja a lényeges körülmény kategóriáját, és kikerül a szabályozásból a jogban való tévedés tényállása. -A megtévesztés, a jogellenes fenyegetés, a színlelt szerződés és az egyoldalú titkos fenntartás szabályai tartalmukban változatlanok maradtak. - Az ingyenes szerződések esetében felmerülő akarathiba szabályozása egyértelmű teszi, hogy akkor is lehetőség van a szerződés megtámadására, ha a tévedést, téves feltevést vagy harmadik személy részéről megvalósuló jogellenes fenyegetést vagy megtévesztést a másik fél nem ismerhette fel.
Nyilatkozati hibák Kifejezetten írásos formát határoz meg a Ptk. a következő szerződéstípusokra: -ingatlan adásvételi szerződés [Ptk. 6:215. (2) bekezdés], -elővásárlási, visszavásárlási, vételi és eladási jog alapítása (Ptk. 6:226. (1) bekezdés], -ingatlan csereszerződés [Ptk. 6:234. alapján 6:215. (2) bekezdés], -ingatlan ajándékozási szerződés [Ptk. 6:235. (2) bekezdés], -utazási szerződés [Ptk. 6:254. (2) bekezdés]), -bizalmi vagyonkezelési szerződés [Ptk. 6:310. (2) bekezdés], -haszonbérleti szerződés [Ptk. 6:349. (2) bekezdés], -kezességi szerződés [Ptk. 6:416. (3) bekezdés], -garanciaszerződés [Ptk. 6:431. (2) bekezdés], -tartási szerződés [Ptk. 6:491. (2) bekezdés], -életjáradéki szerződés [Ptk. 6:497. (3) bekezdés alapján 6:491. (2) bekezdés].
A célzott joghatás hibái -a tilos szerződés (a semmisség jogkövetkezményének alkalmazása), -a jogszabály megkerülésével kötött szerződés (változatlan), -a jóerkölcsbe ütköző és az uzsorás szerződés (változatlan), - a feltűnően nagy értékaránytalanság (jelentős pontosítások a bírósági gyakorlat alapján), - a fiduciárius hitelbiztosíték érvénytelensége (egyértelműsít a Ptk.), - a fogyasztók jogainak védelme érdekében alkalmazott érvénytelenségi okok (18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet) bekerültek a Ptk.-ba, - a vállalkozások egymás közötti jogviszonyában alkalmazott általános szerződési feltételek tekintetében továbbra is a megtámadási jogot teszi lehetővé a Ptk. és a vállalkozásokkal közötti tisztességtelen szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset alkalmazását is szabályozza, -a lehetetlen szolgáltatást, illetve az érthetetlen vagy ellentmondó kikötést tartalmazó szerződés érvénytelensége (változatlan)
A nemlétező, érvénytelen, hatálytalan szerződés A nemlétező szerződéshez nem fűződik joghatás (jogalap nélküli gazdagodás) Elhatárolási kérdések: pl. álképviselet, harmadik személy jóváhagyásától függő szerződés, cégbejegyzés alatt álló gazdasági társaság üzletrészének eladása stb. Hatályosság: feltétel, időhatározás, harmadik személy hozzájárulása - potestatív vagy merae voluntatis, condicio suspensiva, resolutiva - határozott, érthető, jogszerű, lehetséges Meghiúsítás: - amennyiben a felfüggesztő feltétel bekövetkeztét valamelyik fél felróhatóan idézi elő, úgy a feltételt meg nem valósultnak kell tekinteni, - fordított tényállás mellett ellentétes jogkövetkezmény alkalmazandó, amennyiben a felfüggesztő feltétel bekövetkeztét valamelyik fél felróhatóan meghiúsítja, úgy a feltételt bekövetkezettnek kell tekinteni, - amennyiben a bontó feltétel bekövetkeztét valamelyik fél felróhatón idézi elő, úgy a feltételt meg nem valósultnak kell tekinteni, - amennyiben pedig a bontó feltétel bekövetkeztét valamelyik fél felróhatóan meghiúsítja, ezt úgy kell tekinteni, hogy a feltétel beállt és ezáltal a szerződés hatályát veszíti.
Relatív hatálytalanság a fedezetelvonó ügyletek esetében Feltételei: - az adott szerződéssel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták - történhet vagyontárggyal, de követelés vagy jog átruházásával is - a szerződés megkötésének időpontjában a jogosultnak már fennálljon a követelése a kötelezettel szemben - a kötelezettnek egyéb vagyona ne nyújtson fedezetet a jogosult követelésének kielégítésére - a szerződés alapján szerző fél rosszhiszeműsége, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny keletkezése Rosszhiszeműség vélelmezett: hozzátartozó, befolyás, tag, vezető tisztségviselő, ezek hozzátartozói Jogkövetkezmény: relatív érvénytelenség, vagyis a harmadik személy irányában hatálytalan a szerződés, a fedezet helyreállítására irányul
JOGNYILATKOZATOK ÉRVÉNYESSÉGE 1. Cselekvőképtelen: jognyilatkozata semmis, helyette törvényes képviselője jár el (de véleményét lehetőség szerint meg kell hallgatni). Kivétel: - már megkötött és teljesített, - csekély jelentőségű szerződés, - amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, - és különösebb megfontolást nem igényel. 2. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával tehet érvényes jognyilatkozatot. Kivételek: - tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; - megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; - rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat; - köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; - ajándékozhat a szokásos mértékben.
SZEMÉLYES JOGNYILATKOZATOK A személyhez fűződő jogainak védelmében maga is felléphet, eljárhat cselekvőképes személy képviseletében. A törvényi feljogosítás alapján a korlátozottan cselekvőképes kiskorú az általa képviselt nevében tehet olyan jognyilatkozatokat, amelyeket a saját nevében nem tehetne, tehet közvégrendeletet, 16. életévét betöltve munkaviszonyt létesíthet, 16. életévének betöltése után gyámhatósági engedéllyel házasságot köthet, önállóan tett nyilatkozattal megtilthatja, hogy halála után testéből szerveit vagy szöveteit átültetés céljára eltávolítsák.
KORLÁTOZOTTAN CSELEKVŐKÉPES KISKORÚ Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ingyenes juttatást a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság ezt nem hagyja jóvá, a határozat a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja. A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, vagy amelyek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelmére vonatkoznak. A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.
KISKORÚ JOGNYILATKOZATÁVAL KAPCSOLATOS KÖZÖS SZABÁLYOK Gyámhatósági jóváhagyást igénylő nyilatkozatok: a kiskorút megillető tartásról történő lemondás; a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása; a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése; a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés esetén.
KISKORÚ JOGNYILATKOZATÁVAL KAPCSOLATOS KÖZÖS SZABÁLYOK Gyámhatósági jóváhagyást igénylő nyilatkozatok: a kiskorút megillető tartásról történő lemondás; a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása; a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése; a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés esetén.
TOVÁBBI KÖZÖS SZABÁLYOK kiskorú ingatlanvagyonának megterhelés ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti jog alapításával. A jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták. Semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel a kiskorú vagyona terhére ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen vagy cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik (relatív semmisség).
Az uzsorás szerződés Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis. 1. A másik fél kiszolgáltatott helyzete (objektív feltétel). 2. A másik fél helyzetének kihasználása (szubjektív feltétel). 3. Aránytalan előny kikötése (objektív feltétel). Ld. ehhez a Kúriának a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/2013. számú jogegységi határozata
A feltűnő értékaránytalanság A Ptk. 6:98. -a alapján, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Feltételei: 1. Az ingyenes juttatás szándékának hiánya (ajándékozási szándék, támogatás stb.). 2. A feltűnő értékaránytalanság a) mértéke: forgalmi érték + az adott jogügylet sajátosságai és a szolgáltatás ellenszolgáltatás meghatározásának módja + kereslet és kínálat viszonya a szerződés megkötésének időpontjában, b) a szerződéskötés körülményei (versenytárgyalás, hatósági árverés, akciós értékesítés),
c) a szerződő fél motivációja (pl. ingatlan fekvése, fixáras vállalkozási szerződés, személyes körülmények), d) a szolgáltatás értékének komplexitása (pl. kft. üzletrészének értékesítése, büfé kocsi eladása, PPP szerződés, egyezség bontóperben), e) a szerződés sajátosságainak figyelembevétele (faktoring, vételi jog gyakorlása, sikerdíj, használt cikk, művészeti alkotás) f) Perjogi kérdések (objektív értékaránytalanság és annak kiküszöbölése), g) az értékaránytalanság időpontja (pl. bérleti díj üzletközpont megnyitása előtt, vételi jog gyakorlása).
Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége 1. A fiduciárius hitelbiztosíték jelentése 2. Koncepciók az új Ptk. megalkotása előtt (2003: érvényes határidő nélkül, 2006: zálogjogi konverzió, 2009: érvényes értékarányosság mellett, új Ptk.: semmis, kivéve a pénzügyi jellegűek, ld. az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK (2002. június 6.) irányelve a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról) 3. Korábbi bírósági gyakorlat: a) érvénytelen mert színlelt és jogszabályba ütközik, b) érvénytelen mert színlelt és jogszabály megkerülésére irányul, c) érvénytelen értékaránytalanság miatt, d) érvénytelen, mert uzsorás, e) érvényes, ha van eladási szándék és értékarányosság, valamint elszámolás.
Érvénytelenség a kötelmi jog általános szabályai között 1. Ptk. 6:13. (1) bekezdése: Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. A (2) bekezdés szerint vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. A (3) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy a képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott. 2. Ptk. 6:83. : Az elektronikus utat biztosító fél köteles megfelelő eszközzel biztosítani, hogy a másik fél az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibákat szerződési jognyilatkozatának megtételét megelőzően kijavíthassa. Ha az elektronikus utat biztosító fél e kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. 3. Ptk. 6:152. : A szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó, vagy kizáró szerződési kikötés semmis. 4. Ptk. 6:189. : Kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.
Tulajdonátruházó szerződések: - ingatlan adásvételi szerződés írásbelisége, - elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdések, - vételi jog, visszavásárlási jog, eladási jog. Vállalkozási típusú szerződések: - vállalkozás színlelt munkaszerződés, - kontár szerződés, - vállalkozói díj kikötése, - jogszavatosság kizárása vagy korlátozása kutatási szerződés esetében, - utazási szerződés írásba foglalása. Megbízási típusú szerződések: - sikerdíj megítélése (ingatlanközvetítői szerződés, ügyvédi megbízási szerződés), - megbízási szerződés megszüntetése, - bizományos ingatlan tulajdonjogának megszerzésére köteles, - Kártalanítási igény a közvetítői szerződés esetében, korlátozó szerződés.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés semmissége: - a szerződés csak írásban érvényes, ha pedig a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik, úgy a vagyonrendelés közokiratba foglalt egyoldalú nyilatkozattal jön létre, - a vagyonkezelő nem rendelhető kizárólagos kedvezményezetté, - a vagyonkezelőt sem a vagyonrendelő, sem a kedvezményezett nem utasíthatja, - a bizalmi vagyonkezelési jogviszony legfeljebb ötven évre hozható létre. Használati szerződések: - Haszonbérleti szerződés írásba foglalása, - Mezőgazdasági ingatlan haszonbérlete, vadászati jog megítélése. Tartási és életjáradéki szerződés: - Kötelező írásbeliség.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Istvan.sandor@kelemen-lawfirm.hu Sandor.istvan@ajk.elte.hu