Puhl. Univ. of Miskolc, SeriesA. Mining, Vol. 53. (1999) pp. 91-101 Terület és tájrehabilitáció, a létesítmények hasznosítása a szénbányák bezárása után TERÜLET ÉS TÁJREHABILITÁCIÓ, A LÉTESÍTMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA A SZÉNBÁNYÁK BEZÁRÁSA UTÁN () A bányaföldtani-, műszaki- gazdasági és piaci viszonyok sokrétű változása vezetett az iparág válsághelyzetéhez és így bányaüzemek kényszerű (ésszerű?) tömeges bezárásához. A magyar bányászatban most zajló folyamatokhoz hasonló helyzet az elmúlt évtizedekben Európa több nagy szénbányászattal rendelkező országában előállott, hozzánk ebből leginkább a politikai visszhangok jutottak el, és csak keveset tudunk az alkalmazott műszaki-technológiai megoldásokból. E folyamat felgyorsítására és irányítására hozta létre a Kormány a -et. A munka megkezdése sürgős volt, így nem is gondolhattunk a külföldi tapasztalatok megismerésére, összegyűjtésére, hiszen a szervezet megalakításának időpontjában egyes bányabezárások már folyamatban voltak, illetőleg üzemek voltak az ideiglenes vagy tartós szüneteltetés állapotában. A működő és szünetelő bányák sok tízmilliárdos értékű létesítményei eszköz és épületállománya csak nagyon korlátozott mértékben hasznosítható. SZÉSZEK 91
A földalatti létesítmények hasznosíthatatlanok, a tárók még gombapincének sem kellenek, (kivétel Petőfi Altáró) Az aknatornyok lebontásra kerülnek, az aknagépházak kevés kivétellel szintén. (Vasas) Pécset még áll a Széchenyi és Szt. István aknák építészetileg is szép, tornya, hasznosításukra nincs sok remény. Ugyanitt a kompresszorház és a központi irodaház iránt sem mutatkozik érdeklődés, holott mindkettő a jellegzetes DGT stílus megőrzésre érdemes értékes objektuma. A működésének 8 éve alatt szomorú tapasztalatokat szereztünk: a funkciójukat vesztett, használaton kívüli, őrzött, a nem is őrzött épületek rohamos pusztulásáról, olykor szervezett kifosztásáról, pl.: Pécs Szt. István akna új fürdő, Csolnok, Borókás XII. akna, Nógrád Katalin akna stb. Egy-egy létesítmény őrzési költsége 3-6 MFt/év. A három BVH Rt. területén összesen az idén 100 MFt-ot fordítunk az őrzésre. Jogosan merül fel a kérdés: meddig szabad ezt vállalni? Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a most nem csak a közelmúltban megszűnt bányák gondjaival foglalkozik, hanem sok évtizedes elhanyagolt feladatok rendezését is végezzük 10 megyére kiterjedően szerte az országban. Prioritást élveznek az élet- és vagyonvédelem szempontjából sürgős esetek. A terület és tájrehabilitációs munkák kapcsán szólnom kell a külfejtési gödrök és meddőhányók, valamint az üzemudvarok rendezéséről: 92
Külfejtések rekultivációja: Eddig 26 különböző méretű külfejtés rendezései munkáit irányítottuk és finanszíroztuk. Ennek során: nem törekedtünk minden esetben az eredeti térszín visszaállítására, de törekedtünk az általában tájidegen formájú külső hányók megszüntetésére, vagy tájbasimítására, nem törekedtünk minden áron a szabályos formák, egyenletes lejtésű rézsűk kialakítására. Tiszteletben tartottuk a természetvédők kívánságait, ha azok: a meredek partfalban fészkelő ritka madarak (Vértessomló III) vagy különlegesen védett ritka növényekre irányultak (Dorog, Sátorkő). Minden esetben törekedtünk viszont a legkevesebb anyagmozgatással járó, így a lehető legkisebb költséggel megvalósítható megoldásokra. Kerestük a rekultivált területek hasznosításának lehetőségeit, ennek során: kb. 200 ha erdőtelepítést finanszíroztunk, 9 külfejtéses gödörben visszamaradó tó horgászvízként, illetőleg üdülő területként hasznosul. Eddig nem sikerült a nagy 6-8 Mm3-es külfejtési gödrök hulladéklerakóként történő hasznosítása. 93
Meddőhányók tájrendezése: Kétségtelen, hogy a Bányatörvény alapján a rehabilitációs kötelezettségünk a meddőhányókra is kiterjed, mégis ezt tekintettük eddig a legkevésbé sürgős feladatunknak, mert azt láttuk, hogy az idő nekünk dolgozik. Külön figyelmet kell fordítani: az eróziós károk megelőzésére illetőleg megszüntetésére, a kiégett hányók (vörös salak) biológiai rekultivációjára. Olyan bányák esetében, ahol nem történt begyulladás több helyen megfigyelhető volt a növényzet spontán megtelepedése (nyírfák, akác, fenyő) olyan mértékben és harmóniával, hogy a rendezés elhagyható volt, mert az feltűnő "tájsebet" okozott volna. Egy olyan jelenségre is felfigyeltünk pl. Nógrádban Alsó-Katalin bánya meddőhányójával kapcsolatosan, hogy az egyébként kiégett egységes felületű, de az idők folyamán spontán módon növényzettel betelepült és a környezetébe harmonikusan illeszkedő terület tulajdonjogát salakkitermelésre alakult vállalkozások megszerezték és több helyen illetéktelenül megbontották, veszélyes helyzetet ( 15 m-es falmagasság) és újabb olyan "táj sebeket" okozva, amelyek rekultivációját már nem a szénbányászat adósságaként kell kezelni. Legfőképpen a meddőhányók rendezése kapcsán, de általában a területrendezéssel összefüggésben is felmerülhet a kérdés: megfelelő-e az összhang a BÁNYATÖRVÉNY, a KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY előírásai és a gazdaságunk mai fejlettségi szintjén mért teherbíróképességünk, valamint a gazdaság és társadalom más irányú, esetleg fontosabb kötelezettségei, követelményei között, aktuálisan az árvízvédelemre, az infrastruktúra fejlesztésére stb. gondolok. Úgy gondolom továbbá, hogy ma még olyan létező, de kellően nem ismert jelenségek hatását, mint a természet öngyógyító képessége, a vizek öntisztulási folyamatai stb. sem a rehabilitációra kötelezettek, sem pedig a szakhatóságok nem minden esetben veszik terveik és állásfoglalásaik kialakításakor figyelembe. 94
Az üzemudvarok tájrendezése és hasznosítása: Az üzemtervek rendezése nagyon összetett feladat: le kell bontani a speciálisan csak bányászati célt szolgáló építményeket (aknatornyok, láncpályák, függősín- és kötélpályák, bunkerek, gépházak stb.) a bontási program meghatározásánál figyelembe kell venni: a hasznosítási elképzeléseket, az épületek átalakításának műszaki lehetőségeit, az új tevékenység funkcionális igényeit, a közműellátottságot, a térségre vonatkozó regionális területrendezési terveket, elveket, a környezetvédelmi előírásokat, a lakosság elvárásait, ellenállását stb. Az üzemudvarok rendezésének (hasznosításának) előkészítése és lebonyolítása időszakában: őriztetni kell a területet (3-6 MFt/év), működtetni kell az infrastruktúrát (áramellátás, fűtés stb.) gondoskodni kell az állagmegóvásról (tetőbeázás, elfagyás stb.) Ebből látszik, hogy a telephelyek rendezése sürgős, a lehető leggyorsabban lebonyolítandó feladat, ám a telephely: fekvésétől, - méretétől, - állapotától, felszereltségétől, a térség gazdasági dinamizmusától függően nagyon eltérő lehet a hasznosítás iránti érdeklődés. Pl. Borsodban mélyen a könyv szerinti értéke alatt sikerült csak néhány objektumot értékesíteni. 95
Ennek megfelelően súlyos kérdésként merül fel: őriztessünk és várjunk (hirdessünk, keressünk) vagy, bontassunk és rekultiváljunk. Egyes telephelyeken az őriztetés 3-5 éves költsége már meghaladhatja az adott piaci viszonyok között elérhető maximális bevételt. A fekvése, mérete, tagoltsága stb. miatt kevésbé kelendő, nehezen értékesíthető, de önmagában értékes vagyonnal kapcsolatosan felmerült a hosszabb távon nagyobb bevételt eredményező hasznosítás igénye úgy, hogy ezeket a vagyontárgyakat (telkek, irodaépületek, műhelycsarnok stb.) apportként válallkozásokba viszi a Bányavagyon-hasznosító Rt. esetleg előzőleg szükség szerint felújítja, átalakítja, közművesíti. Megfelelő előkészítés, piackutatás után az ilyen befektetésekkel az eredeti vagyonérték a többszörösére növelhető. Jó példa erre a Mecseki BVH Rt. Pécsújhegyi telephelyén elvégzett tereprendezési és közmüvesítési - útépítési munka, melynek eredményeként az ingatlan négyzetméter ára az eredeti 150 Ft/m 2 -ről 2800 Ft/ m 2 -re emelkedett és így a befektetés bőven megtérült. Ezek után néhány példát legyen szabad említeni az eddig megvalósult sikeres vagy sikerrel kecsegtető hasznosítási esetekből: Mecseki BVH Rt. Pécs István III. aknai telephelyen 20 kt/év kapacitású használt gumiabroncs őrlő üzem létesült, 550 MFt befektetéssel. A tevékenységre a DDRF Rt-vel közösen a KTM 200 MFt-os (50 %-ban visszatérítendő) támogatásával, GUNIILL Rt. néven társaság alakult. (Francia cég szállította a technológiai berendezéseket. Próbaüzem folyik.) Pécs - Vasas telephelyen 250.000 db/év kapacitású kerékpárgyártó üzem működik, Pécsújhegyen a Pólus Center építkezése kezdődhet meg, az előzőekben említett értéknövelő befektetések eredményeként, Nagymányokon még működik a brikettgyár, eladása folyamatban van. 96
Észak-dunántúli BVH Rt. Ajkán, Padragon és Várpalotán KFT formában működnek a korábbi gépüzemek, - Dudaron a szén magas huminsav tartalmára alapozottan mezőgazdasági felhasználású keverő üzem létesült, - Várpalotai Ipari Park előkészületei vannak folyamatban. Borsodi BVH Rt. Szuhakálói Vállalkozói Park létesítésével hulladékfeldolgozó bázis kiépítése indult meg, - Vadnai tó turisztikai hasznosításának előkészületei kezdődtek meg. Külön nem említettem, hogy a megszűnt bányák telephelyein található kisebbnagyobb műhely és raktárcsarnokok kis műhelyeknek, fa és fémipari gyártó tevékenységnek adnak otthont általában bérleti formában. Egyébként nemcsak az ipari építmények hasznosításával, értékesítésével vannak gondjaink. Hasonló a helyzet a bányavállalatok ún. jóléti létesítményeivel, azaz az üdülőkkel, sporttelepekkel is. Arra is van több példa, hogy induló vállalkozások adás-vétel útján megveszik egy-egy korábbi bányaüzemi létesítmény tulajdonjogát, de a tervezett tevékenység meg sem indul, esetleg hamar csődbe megy - vagy eleve csak hitelfedezeti céllal történik a vásárlás - és az objektum magárahagyottan, őrzés nélkül pusztul, széthordják. Pl. Feketevölgyi Irodaház. A csupasz, minden korábbi felépítménytől megszabadított üzemterek értékesítése könnyebben megy, erre jó példa a várpalotai tavak melletti terület. A SZÉSZEK működésének nyolc éve alatt 21 Mrd Ft-ot fordított a szerkezetátalakítással összefüggő bányabezárási, tájrendezési munkákra, bányakáros és humán kötelezettségek rendezésére. Ennek során közel 400 objektummal foglalkoztunk. A terület és tájrehabilitációra kb. 2,5 Mrd Ft-ot fordítottunk és ezen kívül az egyes telephelyek hasznosíthatósága érdekében cca 1,5 Mrd Ft-os munkát finanszíroztunk. 97
Terület és tájrehabilitáció, a létesítmények hasznosítása a szénbányák bezárása után Az eddig számításba vett még hátralévő feladatok végrehajtásához 1998. évi árakon további 9-10 Mrd Ft-ra lesz szükség, és a források ütemes rendelkezésre állása esetén a munkák 2002-2003-ra befejezhetők. Nem lehetünk elégedettek a tájrendezéssel helyreállított földterületek, a hasznosíthatatlan objektumaitól megszabadított, egyébként teljes infrastruktúrával rendelkező üzemterek értékesítésének más irányú hasznosításának illetőleg kezelésének eddigi eredményeivel. Meggyőződésem, hogy keményebb szívvel kellene a bontás és bátrabban a pénzügyileg is támogatott vállalkozás ösztönzés módszereihez nyúlni. Leggyakrabban az életrevaló (piacképes) ötlet hiánya, nem pedig a pénzhiány a fő akadályozó tényező! Nem hallgathatom el, hogy olykor vannak nézetkülönbségeink az engedélyezésekben illetékes szakhatóságokkal az általunk erősen túlzottnak tartott követeléseik, előírásaik miatt. Ez minden esetben súlyos, olykor 10 milliós nagyságrendű többlet kiadást ró a költségvetésre. (Brennberg, bitumenés olajszennyezés, humusztakarás, rézsűdőlés stb.) Bízom abban, hogy e kérdésekben a folyamatos párbeszéd csökkenteni fogja e nézetkülönbségeket. A bányák bezárását a szakma mindig is elkerülhetetlen rosszként kezelte és kényszerből úgy mellékesen tessék-lássék módon csinálta. Évtizedek alatt a tölgyfagerendák is elkorhadnak, a vékony gyenge minőségű és gyengén vasalt beton is tönkremegy és váratlanul - eddig szerencsére még balesetet nem okozva - előbukkannak a betömedékeletlen függőleges aknák: Brennbergen, Árkipusztán, Nagykovácsiban, Járdánházán stb. és rendeznünk kell a bányászmúlt e veszélyes adósságait. E tapasztalataink alapján talán nem túlzó és nem sértő az a javaslatunk, hogy a Bányahatóságnak, a BANYATÖRVENY-nek nagyobb súllyal kellene e kérdést kezelni és a bányászati felsőoktatásnak a bányaépítés mellett (amire a jövőben alig lesz lehetőségünk) a bányák tisztességes megszüntetésének kérdésével is kellene foglalkoznia. A hiány e téren régi keletű: Agricola sem említi a bányabezárásokat. 98
Végezetül meggyőződésem, hogy a tárgyalt témában a BVH Rt-knél és a SZÉSZEK-nél felhalmozódott tapasztalatok a gazdaság más területein, más iparágakban, sőt esetleg külföldön is hasznosíthatóak lesznek a jövőben, pl. a most induló lengyel és román szénbányászati szerkezet átalakításban stb. Oroszlány, Égervölgyi külfejtés rendezés 99
Terület és tájrehabilitáció, a létesítmények hasznosítása a szénbányák bezárása után Oroszlány: XXII. akna üzemudvar rendezés 100
Tatabánya: Nagyegyházi külfejtés rendezés 101