A VADÁSZTATÁS, MINT SZOLGÁLTATÁS

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI tagozat KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK szakirány A VADÁSZTATÁS, MINT SZOLGÁLTATÁS Készítette: Kesztner Viktória Budapest, 2011. 1

2

Tartalomjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke... 5 Bevezetés... 6 Cégek bemutatása, feladatom ismertetése... 7 Pilisi Parkerdő Zrt.... 7 Forst Hungária Zrt.... 10 Feladatom a gyakorlat során... 12 Vadgazdálkodással kapcsolatos tudnivalók... 13 A Vadgazdálkodási Szabályzatról általánosan... 13 Szabályzat célja és hatálya... 14 Vadászterületek... 14 Vadászat-vadgazdálkodás szervezeti felépítése... 15 Pilisi Parkerdő Zrt. vadgazdálkodása... 16 Vadászati fogalmak, feltételek... 16 Vadásztatás és vendégkísérés... 18 Vadászatok értékesítése... 20 Országos Vadgazdasági Adatok... 22 Miért és milyen adatokra van szükség a vadállományokról?... 22 Az Országos Vadgazdasági Adattár... 23 A vadászati piac az 1990-es évek végén... 24 A válság vadászati ágazatra tett hatása... 26 Az elmúlt évek pénzügyi adatai... 29 Szolgáltatások marketingszempontú jellemzői... 33 A HIPI-elv... 35 A 7P... 37 Vadászati ágazat általános jellemzése... 39 Életkor... 41 3

Nemek aránya... 42 Vendégek állampolgársága... 43 Mióta vadásznak Magyarországon... 45 Konkurencia... 47 Magyarország piaci helyzete... 47 Értesülés... 50 Fontos szempontok... 51 A szolgáltatások helyzete az Európai Unióban... 53 A vadásztatás és kiegészítő szolgáltatásainak értékelése... 54 A vadászat kedvelt fajtái... 57 Vadászterületek, vadásztatás... 59 Kiegészítő szolgáltatások... 62 Összegzés... 64 Irodalomjegyzék... 67 Mellékletek jegyzéke... 70 Mellékletek... 71 4

Táblázatok és ábrák jegyzéke: 1. táblázat: Pénzügyi adatok 1994-1998, Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár 2. táblázat: Pénzügyi adatok 2006-2010, Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár 3. táblázat: További fontos szempontok, Forrás: Saját 4. táblázat: Hányadszor vadászik a vendég a Pilisben?, Forrás: Saját 5. táblázat: A vadászat előnyben részesített fajtái, Forrás: Saját 1. ábra: Választott vadászatszervező irodák, Forrás: Saját 2. ábra: Megkérdezett vadászok életkorának százalékos megoszlása / I., Forrás: Saját 3. ábra: Megkérdezett vadászok életkorának százalékos megoszlása / II., Forrás: Saját 4. ábra: Nemek aránya a vendégek körében, Forrás: Saját 5. ábra: A vendégek állampolgárságának megoszlása, Forrás: Saját 6. ábra: Mióta vadászik a vendég Magyarországon, Forrás: Saját 7. ábra: Hazánkba több mint 10 éve járó vadászok korcsoport szerinti megoszlása, Forrás: Saját 8. ábra: Külföldi vadászatok alkalmával a vendégek által felkeresett országok, Forrás: Saját 9. ábra: Honnan értesültek a vadászok a Forst Hungária és a Pilisi Parkerdő Zrt-kről?, Forrás: Saját 10. ábra: A vendégek mekkora hányadának a legfontosabb az adott szempont, Forrás: Saját 5

Bevezetés Szakdolgozatom keretében szeretném bemutatni egy erdőgazdaság vadgazdálkodási tevékenységén belül, a vadásztatást, mint szolgáltatást, és mindazt, amivel egy ilyen területen működő cég, e témakörben kapcsolatba hozható. A témán belül célom legfőképp a vadászat, vadásztatás, és kapcsolódó szolgáltatásaik kifejtése. Szakmai gyakorlatomat a Pilisi Parkerdő Zrt-nél, azon belül a Pilismaróti Erdészetnél, és a Forst Hungária Zrt-nél töltöm. Az előbbi cég egy erdőgazdaság, az utóbbi pedig vadászatszervező iroda. A két cég már évek óta együtt dolgozik, mivel a Forst Hungária közvetít ki vadászvendégeket a Pilisi Parkerdő területére is. Fő feladatom, hogy felmérést végezzek a vadászvendégek körében, mivel a cégek szeretnék emelni szolgáltatásaik, termékeik színvonalát, és ehhez szükség van a vadászok véleményére, visszajelzéseire. A feladatom részeredményeit és más forrásokat felhasználva szeretném bemutatni a vadászati ágazatot, a vadásztatást. Továbbá ismertetem a vadgazdálkodással kapcsolatos tudnivalókat: szabályozásokat, szokásokat, hagyományokat, adatokat a vadászati piacról, és a vadászati ágazat jelenlegi helyzetét, és a rá az utóbbi években hatást gyakorló eseményeket. A vadászat tulajdonképpen az erdőgazdálkodások, erdészetek terméke. Maga a szolgáltatás a vendégkísérés, vagyis a vadásztatás. Emellett beszélhetünk egyéb kiegészítő szolgáltatásokról. Ezek közé sorolhatjuk a szállás és ellátás biztosítását, a vendégek egyik helyről a másikra való szállítását, gépjármű biztosítását, vagy a trófeák kiszállítását. Nem meglepő, hogy a felsoroltak közül a fő szolgáltatáson van a legnagyobb hangsúly, bár fontos a szállás és ellátás színvonala is, mert egy bizonyos társadalmi réteghez tartozó vendégkört kell ellátni. Mindent egybevetve, összességében kell megfelelő szolgáltatást nyújtani, mert különben a vadászok másik vadászterület után néznek, és ezzel nagy bevételektől eshet el egy-egy erdészet, vadásztársaság. A rövid bevezető után következik a témakör részletes ismertetése, az általam megismert körülmények és lehetőségek bemutatásán keresztül. Dolgozatomban hangsúlyozom a vadászvendégek véleményét, a szolgáltatások tulajdonságait a rendelkezésemre álló ismeretek és adatok alapján, és a szükséges változásokat a vadászati ágazat területén. 6

Cégek bemutatása, feladatom ismertetése A következőkben bemutatom az általam megismert két céget: környezetüket, céljaikat, és tevékenységüket, illetve a dolgozat további bekezdéseiben a tevékenységükön keresztül magát a vadgazdálkodást, vadászati ágazatot, és a vadásztatást. Pilisi Parkerdő Zrt. 1 A Pilisi Parkerdő Zrt. a fővárosban és környezetében végzi az állami tulajdonú erdők kezelését, vagyonkezelési szerződés alapján, valamint több társult tulajdonú vadászterületet is képvisel. Munkáját több hatóság is felügyeli, ellenőrzi: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Szakigazgatósága, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park. A társaság 117 településen, köztük 16 budapesti kerületben kezeli az erdőterületet. Ez körülbelül 65 ezer hektárt jelent, amibe az erdők és a hozzájuk tartozó erdei utak, nyiladékok, és tisztások is beletartoznak. A területek kiterjednek a Pilis, a Budai-, és a Visegrádi-hegység, a Gödöllői-dombság, a Pesti- és a Csepeli-síkságra. Fontos tudni, hogy ezen részek nagyban, kb. 61%-ban természetvédelmi oltalom alatt állnak. Jellemző növényzet a bükk, feketefenyő, gyertyános tölgy, száraz karsztbokorerdő, telepített akácos, és természetes ligeterdő. A színes növényvilág mellé sokszínű állatvilág is tartozik. Gyakran előforduló állat például az őz, a szarvas, a muflon, és a vaddisznó. A Pilisi Parkerdő számára fontos, hogy a kirándulók is megfelelő körülmények között tölthessék el szabadidejüket a cég által felügyelt területen. Ezt segíti a kialakított infrastruktúra, mint például: 720 km kiépített sétaút 6 kilátó és 10 kiépített kilátópont 100 db esőház 11 erdei játszótér kb. 200 pihenő- és tűzrakóhely A Parkerdő 100%-os tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank, vagyis a Magyar Állam. Az állami költségvetésből közvetlenül nem részesül, forrásait saját tevékenységéből nyeri. 1 Pilisi Parkerdő Zrt.: Működési környezet, http://www.parkerdo.hu/mukodesi_kornyezet, 2011. szeptember 10. 7

Részben alaptevékenységéből, a fa kitermeléséből szerzi be a fenntartáshoz szükséges forrásokat, részben viszont vállalkozási munkákat, és egyéb szolgáltatásokat is végez még ezen felül, és keresik a további üzleti lehetőségeket. Közjóléti szolgáltatások érdekében segítséget nyújtanak az önkormányzatok, és a tulajdonos is. Szervezeti egységeit az erdészetek alkotják, amiket tovább osztva kerületeket (600-1200 ha) kapunk. Az erdészetek központja mindig a felügyelt terület centrumában található, a társaság központja pedig Visegrádon van. A kerületeket erdésztechnikusok vezetik, a kapcsolódó munkákat szakvállalkozók végzik, a szakai munkában pedig erdőmérnökök és műszaki vezetők vesznek részt. Külön egységként említhetők még a környezeti neveléssel foglalkozó intézmények az erdészeteken belül. A legfontosabb egységek: az Erdészeti Információs Központ, a Bajnai, Gödöllői, Ráckevei, Visegrádi, Budakeszi, Pilismaróti, Szentendrei, Budapesti, Pilisszentkereszti és Valkói Erdészetek, valamint az Erdei Művelődés Háza és a Budakeszi Vadaspark. A Parkerdő honlapján megtalálhatóak a működési alapelvek, a minőségpolitika és a környezetpolitika szempontjai is. Mindezek utalnak a cég szemléletére és tevékenységére. 2 A Pilisi Parkerdő Zrt. működési alapelvei: Természetközeliség: tevékenységünk célja a természeti értékek hosszú távú fenntartása, gazdálkodásunkban ezért a természetközeli módszerekre helyezzük a hangsúlyt; Egészséges élet: erdeink 3 millió ember számára biztosítják az egészséges élethez feltétlenül szükséges jó levegőt és természetes környezetet, megőrzésük ezért alapvetően fontos feladat; Parkerdő az emberért: a parkerdők a lakosság rekreációs igényeit is szolgálják. Társaságunk feladata a parkerdők ehhez szükséges feltárása, az erdei infrastruktúra fenntartása, a természeti értékek megőrzéséhez kapcsolódó környezeti nevelési feladatok ellátása; Megújuló nyersanyag: jelenleg a fa az egyetlen, Hazánkban is nagy mennyiségben előállítható megújuló, környezetbarát nyersanyag. A társadalmi igényeknek, és a tulajdonos Magyar Állam elvárásainak megfelelően, az országos és világméretű folyamatok részeként, fenntartható módon hasznosítjuk az erdőkben keletkezett faanyagot; 2 Pilisi Parkerdő Zrt.: Bemutatkozunk, http://www.parkerdo.hu/bemutatkozunk, 2011. szeptember 10. 8

Aktív kommunikáció: a parkerdő-gazdálkodás nem rövid távú érdekeket szolgáló, öncélú gazdasági tevékenység, hanem az erdő hosszú távú fennmaradása és az erdőbe látogató ember érdekében történik. Mindennek aktív kommunikálása a Pilisi Parkerdő Zrt. fontos feladata. A Társaság minőségpolitikáját a következők jellemzik: 3 A kötelező üzemtervi előírásokon és a természetvédelmi előírásokon túl (a hozamterület több mint 60 %-án a természetvédelem szigorúan korlátozza a gazdálkodást), a Társaságnak és a tulajdonos Magyar Államnak is érdeke, hogy: A tartamosság elvét betartva megőrizze, illetve növelje az erdővagyont és a társaság egyéb vagyonát. A vagyon gondozását és működtetését szakszerűen és körültekintően végezze. A vagyon gondozását és működtetését a piaci körülmények között is eredményesen végezze. Tartsa fenn a közjóléti szolgáltatási rendszert és növelje a lakosság szakszerű erdőkezelésre vonatkozó ismeretszintjét. Bizalmat keltsen a vevőiben, így szinten tartja szolgáltatásainak minőségét. A célok mind teljesebb megvalósítása irányába tett igen fontos lépés, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. működteti az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeit kielégítő Integrált Irányítási Rendszert. A cég számára az említett rendszer azért fontos, mert így a nem megfelelő folyamatok kézben tarthatóak, visszajelzések alapján helyesbítésre van lehetőség, illetve az igények rugalmas kielégítését és színvonalas kielégítését teszi lehetővé. A minőségpolitika mellett nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti politikára is: 4 Működtetjük és folyamatosan fejlesztjük az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány követelményeit kielégítő Integrált Irányítási Rendszerünket. Szorosan együttműködünk a hatóságokkal, önkormányzatokkal, ügyfelekkel és beszállítókkal. 3 Pilisi Parkerdő Zrt.: Minőség- és környezeti politika, http://www.parkerdo.hu/index.php?pg=menu_185, 2011. szeptember 10. 4 Pilisi Parkerdő Zrt.: Minőség- és környezeti politika, http://www.parkerdo.hu/index.php?pg=menu_185, 2011. szeptember 10. 9

Folyamatosan figyelemmel kísérjük a környezetvédelmi jogi és egyéb előírásoknak való megfelelést. Kiemelten kezeljük az ipari és veszélyes hulladékokat, és törekszünk azok környezetterhelésének lehetőségeink szerinti minimalizálására, illetve a hulladékok hasznosítására. Alaptevékenységünk lényeges része a parkerdei, közjóléti szolgáltatási rendszer fenntartása. Ezen belül kiemelt célunk a lakosság természetismeretének, természetvédelmi, valamint a szakszerű erdőkezelésre vonatkozó ismeretszintjének az emelése. Új beruházások, technológiai fejlesztések tervezése során minden környezeti tényezőt figyelembe veszünk. Célunk a környezeti erőforrások minimális mértékű igénybevétele. Ennek érdekében előnyben részesítjük a anyag- és energiafelhasználások csökkentését, az újrafelhasználást vagy hasznosítást biztosító megoldásokat. A környezettel kapcsolatos stratégiánk megvalósítása érdekében környezeti célokat tűzünk ki és valósítunk meg, amelyekkel biztosítjuk a környezeti teljesítményünk folyamatos javulását. Nagy hangsúlyt fektetünk munkatársaink környezeti tudatának erősítésére, a környezet iránti fokozott elkötelezettségére, melyet folyamatos képzéssel segítünk. Széles körű tájékoztatással törekszünk alvállalkozóink tudatos környezetkímélő magatartásának alakítására. A Pilisi Parkerdő Zrt. vezetősége kinyilvánítja, hogy a Társaság a tevékenységét e környezeti politikánk irányelvei szerint végzi, és ezt minden munkatársától megköveteli. Forst Hungária Zrt. 5 A cég vadászattal, vadászturizmussal, vaddisznóvadászattal és vadásztatással foglalkozik. 2001-ben négy állami Erdőgazdaság alapította meg saját vadászati irodájaként. Ezek voltak a Gemenc, Pilis, Gyulaj, és Somogyi Erdőgazdaságok, amik 400 ezer hektáron gazdálkodnak. A Forst Hungária azóta ezen területek hivatalos bejelentkezési helye. Kapcsolatot tart még privát vadásztársaságokkal és a többi erdőgazdálkodással is, hozzájuk is közvetít ki külföldi vadászokat. Továbbá foglalkozik a hazánkban megtalálható összes 5 Forst Hungária Zrt.: A Forst Hungária Zrt. vadászatszervező iroda, http://www.forst.hu/magunkrol/cegunk, 2011. szeptember 10. 10

vadfaj, élő állat forgalmazásával is. Mindez magába foglalja a külföldi és belföldi értékesítést, valamint az adminisztrációs feladatokat és a szállítás megszervezését. 6 A vadászatokhoz kapcsolódó szolgáltatások is mind elérhetők a cégnél: - beutazáshoz szükséges dokumentumok elintézése - reptérről való szállítás - vadászat helyben történő elszámolása - trófeák külföldre szállítása, illetve ottani házhozszállítása - szállás és körutazás megrendelése Budapesten. 7 A cégkivonat alapján a Forst Hungária Vadászatszervező és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság a következő tevékenységeket folytatja: Főtevékenység: - vadgazdálkodás - vadgazdálkodási szolgáltatás További tevékenységek: - egyéb állatok tenyésztése - mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme - alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelme - élelmiszer, ital, dohányáru ügynöki nagykereskedelme - egyéb termék ügynöki nagykereskedelme - vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelme - élőállat nagykereskedelme - hús-, húskészítmény nagykereskedelme - egyéb élelmiszer-nagykereskedelem - fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem - vegyestermékkörű nagykereskedelem - élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem - hús-, húsáru kiskereskedelme 6 Forst Hungária Zrt.: Szolgáltatásaink, http://www.forst.hu/szolgaltatasaink, 2011. szeptember 10. 7 Forst Hungária Zrt.: Forst Hungária Vadászatszervező és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság cég 2011. augusztus 8. napján hatályos adatai 11

- egyéb szálláshely-szolgáltatás - m.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás - közúti teherszállítás - raktározás, tárolás - felsőoktatás - máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás - növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése - máshova nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység - utazásszervezés Feladatom a gyakorlat során A felmérés sok előkészületet igényelt. Először a Forst Hungária Zrt. vezérigazgatójával, Pálvölgyi Zoltánnal, és a Pilismaróti Erdészet vezetőjével, Brandhuber Ádámmal ültünk le megbeszélni, hogy milyen elképzelések vannak, mikre szeretnének rákérdezni a vendégeknél, és mindezt milyen formába öntsük. Miután eldőlt, hogy kíváncsiak általános információkra (mely országokban vadásznak, hányszor és hányadszor járnak hazánkban, stb ), a vadászházakkal kapcsolatos elégedettségre, és a vadászterületekről alkotott véleményekre, illetve a vadászatszervezőkről szerzett benyomásra, megbeszéltük, hogy négy részre osztjuk a kérdőívet. Korábban vásárokon felhasznált kérdőívet, illetve a megbeszélésen készített jegyzeteket felhasználva állítottam össze a kérdéssort. Egyből német nyelven készítettem, mert leginkább arra van szükség, és a megbeszélésen is több szakkifejezést említettek nekem németül, továbbá a korábbi minta is német nyelven állt rendelkezésemre. Emiatt lett a táblázatos értékeléseknél az 1-es a legjobb és az 5-ös a legrosszabb adható osztályzat, hiszen a német nyelvet használó országokban az osztályzás fordítva működik, mint hazánkban. Miután nagyjából elkészült a kérdőív, átnézték nekem, és elkészítettem magyarul, illetve a későbbiekben angolul is. Utána a konzulensem, Prof. Dr. Veres Zoltán jóváhagyását követően elkezdődött maga az adatfelvétel. A kérdőív végleges magyar verzióját a mellékletek között ismertetem. A vendégeket a vadászházakban kerestem fel, általában reggel, délelőtt mikor beértek a hajnali vadászatokból. Jártam nagyon sok vadászházban: Visegrádon, Budakeszin, Gyarmatpusztán, Gödöllőn, Valkón, Szentendrén, és Pilismaróton is. Van olyan terület, ahol több vadászház is található. A kérdőíveket kitöltése általában úgy zajlott, hogy én, mint kérdezőbiztos, tettem fel a vendégeknek a kérdéseket, de volt, hogy maguk töltötték 12

ki, és segítettem, ha kérdésük akadt. Egy-két kivételtől eltekintve németül zajlott a beszélgetés, mert svájci, osztrák és német származású volt a vadászok többsége, de azért néha szükség volt angol nyelvtudásra, kérdőívre, és a magyarok estében természetesen magyarul történt a megkérdezés. Mivel gyakorlatomat a szakdolgozat leadása után is folytatom még, ezért a dolgozatban csak a leadás előtti adatokat tudom felhasználni, tehát a szeptember elejétől november közepéig esedékes időszakban szerzett információkat. Megbeszélés alapján, és mivel aznap még több vendég is érkezett, november 10-ével bezárólag használom fel a szerzett információkat. Az adatokat többnyire ábrák segítségével kívánom szemléltetni, mind a szakdolgozatban, mind majd a cégeknek készített kiértékelésben. Ezen kívül felhasználom a hallottakat, tapasztalatokat, feltételezéseket, és különböző cikkeket, adattárakat, szakkönyveket. A végső kiértékelésben úgy tervezem, hogy készítek területenkénti és összesített adatokat is, illetve a vadászházaknak és az erdészeteknek is elküldöm majd az őket érintő eredményeket, visszajelzéseket. Vadgazdálkodással kapcsolatos tudnivalók 8 A Vadgazdálkodási Szabályzatról általánosan A vadgazdálkodásra jellemző fogalmakat, szabályokat a Pilisi Parkerdő Zrt. Vadgazdálkodási Szabályzatából szerzett információk alapján mutatom be. Egy ilyen szabályzatnak tartalmaznia kell a célt és a hatályt; a vadászterületek bemutatását; a vadászat-vadgazdálkodás szervezeti felépítését; a vadgazdálkodási koncepció ismertetését; az állományhasznosítás alakulását és gyakorlatát; a vendégvadászattal kapcsolatos általános és részletes feltételeket; a vadászati vendégjegy használatát; a trófeabírálat szabályait; a vadtakarmányozás és vadföldművelés szabályait; a vadászati berendezések szabályozását; az élővadbefogás és értékesítés szabályozását; vadásztatás és vendégkísérés szabályozását; a vadhús kezelésével és értékeléssel kapcsolatos szabályokat; a lődíj elszámolásával kapcsolatos információkat; minden a vadászat értékesítésével kapcsolatos szabályozást; a mellékhaszonvétellel kapcsolatos információt; a vadászházak működtetésével és igénybevételével kapcsolatos fontos tudnivalókat; a vadkárok 8 Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat 13

intézésének rendjét; illetve a vadászati ágazat nyilvántartásainak, szakmai adminisztrációinak ismertetését. Továbbá fontos, hogy mellékletként hozzácsatoljanak a vadgazdálkodási szabályzathoz minden fontos dokumentumról egy formanyomtatványt. Ilyen formanyomtatvány van például a vadállománybecslés és vadgazdálkodási tervről; a vadelhullási jegyzőkönyvről; vadazonosítók elszámolásáról; a társvadászati napló és teríték-nyilvántartás tartalmáról; az egyéni vadászati napló és teríték-nyilvántartás tartalmáról; a hivatásos vadász szolgálati igazolványáról; a bérvadászati szerződésről; a lőjegyzékről; a vendégjegyről; a vadaskerti állományváltozási naplóról; a vadaskerti takarmányozási naplóról; a vadaskerti állategészségügyi naplóról; illetve a vadaskerti elhullási naplóról. A fontosabb pontokat röviden jellemzem a következő bekezdésekben, a tevékenységi környezetet leírva, és tisztázva a fogalmakat, ezzel is bemutatva, hogy a vadásztatás milyen más tevékenységek mellett működik egy erdőgazdaságnál. 9 Szabályzat célja és hatálya A szabályzat célja mindenekelőtt a vadászati, vadgazdálkodási tevékenységek egységesítése, szabályozása. Hatálya pedig a Pilisi Parkerdő esetében kiterjed az összes a társaság által működtetett vadászterületre. A vadgazdálkodás fogalma: a vadállomány élőhelyével összhangban, annak fenntartására, védelmére, szabályozására, hasznosítására folytatott tevékenység. A vadgazdálkodást mindenkor a vonatkozó jogszabályok, a baleset-megelőzési és biztonsági előírások, és az írott és íratlan etikai szabályok betartásával kell folytatni. 10 Vadászterületek Egy terület működési formája lehet társult vagy haszonbérelt. A társult terület a Parkerdő példája alapján, azt jelenti, hogy a tulajdonosi közösség közös képviselőjének a társaság vezérigazgatóját választotta meg, és a vadászterületet teljes jogkörrel a Pilisi Parkerdő Zrt. működteti. A haszonbérelt terület esetén a tulajdonosi közösség közös képviselője szintén a vezérigazgató, de a területet a társaság haszonbérli a tulajdonosi közösségtől. 9 Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 2. oldal 10 Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 2-5. oldal 14

A Vadgazdálkodási Szabályzatban a vadászterületeket meg kell nevezni, mindegyik külön kóddal, és egy bizonyos évig érvényes üzemtervvel rendelkezik. Ezeken kívül fel kell még tüntetni a terület nagyságát (hektárban), és az ebből a társaság által kezelt, illetve az egyéb állami terület nagyságát, valamint a működési formát. Mindegyik területet jellemezni kell elhelyezkedése, tulajdonságai és adottságai alapján. A területek jellemzéséhez hozzátartozik az erdészetek területén elhelyezkedő intenzív vadtartási létesítmények, vadaskertek felsorolása, és rövid, tömör jellemzése. Ilyen területnek számít a Parkerdő esetén a Budakeszi Vadaspark (Budapesti Erdészet), a Vadász Fotó és Szafari Park vadaskert (Budakeszi Erdészet), az Isaszegi Vadaskert (Valkói Erdészet), a Galgamácsai régi és új vadaskert (Gödöllői Erdészet), a Történelmi vadaskert, a Muflonkert, a Rókási, és a Pacalosi vadaskert (Bajnai Erdészet), valamint a Postaréti vadaskert (Pilisszentkereszti Erdészet). A különböző területek, erdészetek külön gazdálkodnak, és külön szervezik vadászataikat is a saját területeiken. Egy-egy területen van, hogy több, de van, hogy egy vadászház sem található, tehát az együttműködés a különböző erdészetek között feltétlenül szükséges, nélküle nem lehet folytatni a gazdálkodást. Ha egy erdészet területén nem található vadászház, akkor a szállást és az ellátást általában egy közeli szállodában, vagy a szomszédos erdészet vadászházában biztosítják a vendég számára, a vadászat maga pedig a saját területükön zajlik. Olyan esettel is találkoztam, hogy egy vadászterületen tartózkodó vendég néhány alkalommal a szomszédos területen vadászik. Mindez mutatja, hogy a Parkerdőhöz tartozó erdészetek együttműködnek, hiszen egy céghez tartoznak, és közös gazdálkodást folytatnak. Továbbá figyelembe kell venniük az erdészeteknek, hogy a területeiken mennyi vadat szabad kilőni, mert nem csak az számít, hogy minél több bevételre tegyenek szert, hanem az is, hogy megfelelően szabályozzák a vadállomány nagyságát. 11 Vadászat-vadgazdálkodás szervezeti felépítése A hagyományos termelőágazatok felépítésének megfelelően a döntési jogkörök és a felelősség megoszlik a központ és az erdészetek között. A központi döntések hátterében a vadászat-vadgazdálkodás erdőgazdálkodással kapcsolatos harmonizálása áll. A stratégiai irányokat a vezérigazgató határozza meg a központban. A célok részletes kidolgozása a vezérigazgató-helyettes és a természetvédelmi főmérnök szintjén történik. Az irányítási jog 11 Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 5-7. oldal 15

egyszemélyi felelős vezetőként- a vezérigazgatóé. A vadgazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtása a központban vezérigazgató-helyettesi, termelési főmérnöki, az erdészeteknél erdészetvezetői hatáskörbe tartozik. Az adatszolgáltatási, engedélyeztetési és egyéb kötelezettségek, erdészeti jelentések, alapján a vadgazdálkodási főelőadó feladatai közé tartoznak. A napi vadászati tevékenység irányítását az erdészetek végzik, az erdészetvezető irányításával a műszaki vezetőkön, kerületvezető erdészeken, és hivatásos vadászokon keresztül. 12 Pilisi Parkerdő Zrt. vadgazdálkodása A vadgazdálkodás erdőgazdálkodással összefüggő célja egy megfelelő sűrűségű és összetételű vadállomány kialakítása. A cél megvalósítása során több szempont figyelembevétele szükséges. Ilyen szempontok például az erdőtervi előírások, a természetes felújítások lehetőségeinek maximális figyelembevétele, a természetvédelem és a Natura 2000 oltalom alatt álló területek figyelembevétele, illetve fontos, hogy a természetes újulat leromlását elkerüljék. Az ágazati célok közé tartozik a megfelelő számú, fenntartható vadsűrűség, vadlétszám kialakítása. Mindez a megfelelő vadállomány jövőbeni védelme érdekében zajlik. Szintén ágazati cél, hogy a nagyvadállomány trófeás egyedei esetén, a minőségen, és nem a mennyiségen legyen a hangsúly, továbbá a sportszerű vadászat lehetőségének biztosítása a lehető legjobb szakértelemmel. A Parkerdő hármas célja az erdő és ökoszisztéma védelme, a vadvédelem, és a gazdasági cél. Az erdő és ökoszisztéma védelme többek között a vadállomány jövőjét is befolyásolja. A vadvédelem a vadászterületeken megfelelő létszám, és egészséges, minőségi trófeákban gazdag állomány létrehozását szolgálja. A gazdasági célhoz pedig a minőségi vadászatok értékesítése, a vadgazdálkodás hatékonyságának emelése tartozik, figyelembe véve, maximalizálva az erdő és vadgazdálkodás együttes eredményét, úgy, hogy az erdővédelmi és szakmai érdekek ne sérüljenek. 12 Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 7-15. oldal 16

13 Vadászati fogalmak, feltételek A vadászattal kapcsolatban szükség van bizonyos fogalmak tisztázására, feltételek ismertetésére. Az állományhasznosítás gyakorlata során megkülönböztetünk saját, bér-, és vendégvadászatot. Saját vadászatról akkor beszélünk, ha a szakszemélyzet fegyvertartási engedéllyel és érvényes vadászjeggyel rendelkező tagja (vagy olyan fizikai dolgozója, esetleg társaság nyugdíjasa, aki rendelkezik a vadászathoz szükséges feltételekkel), vadkár elhárítási és állományszabályozási céllal folytat vadászatot. Az általános cél a minél nagyobb árbevétel elérése, de a nem piacképes minőséget és mennyiséget el kell ejteni, vagy élve befogással hasznosítani kell, a Vadgazdálkodási Szabályzatban leírt módon és feltételekkel. A saját vadászat több célt is szolgál: szabályozza az üzemi gazdálkodás részeként a vadállomány mennyiségét, elviselhető szinten tartja a vadkárokat, elhárítja és megelőzi a vadkárokat, illetve elejti a bérvadászattal nem rentábilisan megoldható vadmennyiséget. A vadkárelhárítás és állományszabályzás az állomány minőségének javítását, a kívánatos ivararány beállítását, a rossz genetikai adottságú és egészségi állapotú egyedek populációból történő eltávolítását jelenti. A trófeás vad saját vadászatának engedélyezése éves szinten történik, az aktuális piaci helyzettől függően, a fajonkénti trófeás vad elejtési keretszámok meghatározásával. Az engedélyezés a vezérigazgató hatáskörébe tartozik. Ez alól kivétel, ha állategészségi szempontokról van szó. A saját vadászatot adott erdészetnél az erdészetvezető koordinálja. Az elejtett vadat szemlére kell bocsátani. Beszélhetünk a földtulajdonosok vadászatáról is, ami hatékony eszköze a vadkár elleni védekezésnek, és a saját vadászatok közé sorolható. Ez a vadászat társult vadászati joggyakorlás esetén fordul elő, részben a vadászati jog megszerzésével, majd megosztásával összefüggésben, hosszú távú egymásrautaltság feltételei között alakult ki. A bérvadászatot más néven értékesítet vadászatnak is lehet nevezni. Magába foglal minden olyan vadászatot, amely esetében a vad szerződéses keretek között történő elejtéséért, valamint a szükséges mellékszolgáltatásokért pénzbeli ellenszolgáltatás történik. A vadászatok harmadik nagy típusa a vendégvadászat, amit térítésmentes vadászatnak is szoktak hívni. Jogi értelemben ide tartozik minden olyan vadászat, ahol az elejtő nem az adott területen működő erdészet alkalmazottja, vagy nem áll az adott tevékenységre vonatkozó szerződéses jogviszonyban az erdészettel. Másképp kifejtve vendégvadászatról beszélhetünk, ha az elejtő nem földtulajdonos vagy nem tagja a haszonbérlő 13 Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 8-10. oldal 17

egyesületnek/gazdasági társaságnak. A térítésmentes vadászatoknak több kategóriája van. Üzleti jellegű reprezentációs vadászatról beszélünk, ha azon a társasággal üzleti kapcsolatban lévő gazdasági társaságok, intézmények vezetői, alkalmazottai, vagy olyan magánszemélyek vesznek részt, akik sokat segítik a részvénytársaság üzletmenetét a célok elérése érdekében, pozíciók megtartásában, akikkel való kapcsolat kimutatható gazdasági előnnyel jár. Kapcsolattartó vadászat pedig, ha nem üzleti okok miatt hívnak meg valakit a vadászatra, hanem azért, mert az illető támogatja a társaság társadalmi elfogadottságát, szakmai-közéleti kapcsolatait. Vendégvadászatot csak szabad területi vadállományban, állományszabályzó céllal lehet végezni, vadaskertekben csak eltérő tulajdonosi rendelkezés esetén. A bérvadászat eredményességét és az elérhető maximális árbevételt a térítésmentes vadászat nem befolyásolhatja. A társaság tulajdonosi meghatalmazás alapján, vadászati hatóság által jóváhagyott állományhasznosítási tervhez viszonyítottan, a szabályzatban leírt mértékben jogosult térítésmentes vadászatra vendéget hívni. A vezérigazgató kizárólagos, tovább nem hárítható felelősséggel, és jogkörrel jogosult vendég meghívására, ha az a személy rendelkezik a vadászathoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. A meghívó köteles szigorú számadású vendégjegyet kiállítani, és a térítésmentes vadászat eredményéről nyilvántartást vezetni. A cégvezetés továbbá köteles a vadászati évre (március 1. és február utolsó napja közötti időszakra) vonatkozóan részletes beszámolót készíteni, és arról a vadászati évet követő első felügyelőbizottsági ülésen beszámolni. A terítékre hozott vad húsa vendégvadászat esetén a vadászterület tulajdona marad, a trófea pedig bírálás után az elejtő tulajdonába kerül. Alapvetően a területen keletkező vadászati lehetőségeket bérvadászattal kell hasznosítani, de ha rentábilisan nem értékesíthető, akkor a hasznosításról a vadászatra jogosult társaság köteles saját hatáskörben gondoskodni. Elrendelhet szakszemélyzeti (saját) vadászatot, vagy vendéget hívhat térítésmentes vadászatra. A szakszemélyzeti vadászat kivételével vadásztatásról beszélhetünk, hiszen a bér- vagy vendégvadászatra érkezők, csak kísérettel mehetnek ki a területre. A kísérő vadász mindig jól ismeri a terület adottságait, és figyelembe kell vennie a vendég képességeit, és kívánságait is. Egyéni és hajtásos vadászaton is vannak kísérők, akik segítik a vadászvendégeket abban, hogy jól érezzék magukat. Ezért nagyon fontos a szakszemélyzet viselkedése, hozzáállása a feladatához, hisz az alapján keletkeznek benyomások a vendégekben a területről, társaságról, hozzáértésről, amit ők közvetítenek. Ezen ponton válik aktuálissá a következő bekezdés, a vadásztatás és vendégkísérés jellemzése, bemutatása. 18

14 Vadásztatás és vendégkísérés A vadászat fontos eleme a vadásztatás és vendégkísérés. A vadászat hangulata és színvonala érdekében fontos a vadászati kultúra, hagyományok és szokások figyelembevétele. A felsoroltak mellett meg kell felelni a magatartás és viselkedés terén is a vadászetika és kultúra írott és íratlan szabályainak. A szakszemélyzet felelős a vadászat, és vadásztatás során a hangulat emeléséért. A kísérő, közreműködő hivatásos vadász vadásztatáskor köteles gondoskodni a saját eszközeiről, valamint a vadászvendég személyes felszerelésén túl, igény szerint a szükséges kellékekről és kiegészítőkről. Azt, hogy milyen módon, formában, és eszközökkel vadásznak, befolyásolják a vendég adottságai, képességei, személyi tulajdonságai, illetve kérései és kívánságai, természetesen csak, ha mindezek szabályszerűek, kivitelezhetőek. A leírtak azért fontosak, mert a vadászok tapasztalatai a kísérők segítőkészségéről, a vadászat körülményeiről alapvetően befolyásolják azt, hogy később visszatérnek-e az adott területre. Az erdészetek és erdőgazdaságok ezáltal abban érdekeltek, hogy minél jobb szolgáltatást nyújtva, terméket kínálva, minél több vadászvendéget csábítsanak területeikre. A vendég fogadása az erdészetvezető feladata, aki megbízhat ezzel egy másik személyt. Továbbá, az ő feladata még a vadászat szervezése, kísérő és gépkocsi biztosítása, bár ezeket az ügyeket a műszaki vezető is intézheti. Az erdészetvezető köteles a vendéget olyan kerületbe és kísérőhöz beosztani, hogy a leszerződött vadat el tudja ejteni. Fontos tudni továbbá, hogy bizonyos feltételek hiányában a vadászatot nem lehet megkezdeni. Ilyen feltétel például, hogy a szükséges okmányoknak (szerződés, engedély, vadászjegy, felelősségbiztosítás) rendelkezésre kell állniuk, és a kísérő vadász indulás előtt köteles kitölteni a Vadászati Naplót. A kísérőnek vadászruhában, kulturáltan kell megjelennie. Kötelessége a vadászvendég által kiszemelt vad elejtésének lehetőségét biztosítani, illetve az elejtés után a vadat azonosító jellel ellátni, a vendég engedélyét kitölteni, és a lőtt vadat a begyűjtő helyre szállítani. Sebzés esetén, köteles a kísérő az utánkeresést a legjobb tudása szerint végrehajtani. A vadászat végén lőjegyzéket kell kiállítani, amit a vendéggel alá kell íratni. Ha a vendég az Európai Unión kívülről jött, akkor a trófeakivitelhez ki kell állítani a szükséges okmányokat, hatósági állatorvossal lebélyegeztetve, és ezeket a vendég távozása előtt át kell adni neki. A trófeák bíráltatását az erdészetek végzik. A lőjegyzék 14 Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 13-14. oldal 19

vadász és vadásztató által is aláírt példánya az erdészetnél marad. A számla kiállítása az erdészeti vezetőkönyvelő feladata. 15 Vadászatok értékesítése A vadászatok értékesítése történhet közvetlen (direkt) módon, vagy vadászatszervező irodán keresztül. A folyamatot és feltételeket a Parkerdő Vadgazdálkodási szabályzata alapján mutatom be. Külföldi bérvadászok esetén a vendéggel közvetlenül kötött szerződés esetén a Pilisi Parkerdő Zrt. árjegyzéke, illetve a Parkerdővel bizományosi szerződéses kapcsolatban lévő vadászatszervező irodán keresztül érkező bérvadász esetében a társaság árjegyzéke mellett az iroda érvényes árjegyzéke alapján lehet a vadászatokat leszerződni, abban az esetben, ha az iroda nem tudja a Parkerdő árjegyzékén a vadászati lehetőségeket közvetíteni, vagy az iroda ára kedvezőbb. Árjegyzéktől (a társaság, vagy vadászati iroda árjegyzékétől) eltérő egyedi vadászati szerződés kötése a vadászatszervező irodákkal csak a Vezérigazgató előzetes jóváhagyása után történhet. Hazai és nem irodákon keresztül érkező EU bérvadászatokra szerződéskötés csak a Parkerdő érvényes árjegyzéke szerint lehetséges, ettől eltérni csak a vezérigazgató előzetes engedélye után lehet, külön szerződéskötéssel. Az eseti vadászatok értékesítésénél az értékesítési szerződések megkötését direkt értékesítés estében a szerződéskötésre vonatkozó szabályok betartásával a társaság erdészetei intézik, a szerződéskötési jogosultságot meghaladó összegű szerződések esetében a társaság központja. A bérvadászokkal történt a szerződéstől eltérő trófeaméretű vad elejtéséről és elszámolásáról külön jelentést kell készíteni, melynek 1 példányát a központba a vadászati főelőadó részére az elejtéstől számított 5 munkanapon belül meg kell küldeni. A jelentésnek tartalmaznia kell a szerződött méretet, az elejtett mérete, a kísérő nevét, az elejtés helyét és idejét, történt-e szerződésmódosítás, kockázatos-e az ellenérték megtérülése stb. A társaság a külföldi vendégkört elsődlegesen vadászati irodákon keresztül fogadja. A központ bizományosi szerződést köt a piacon található jelentősebb vadászati irodákkal. és értékesítik az árualapot képező vadállományt. 15 Pilisi Parkerdő Zrt.: Vadgazdálkodási Szabályzat, 14-16. oldal 20