II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE. A Sajó középső folyása

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE A Sajó középső folyása 102

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Szalóc (Slavec) A település a Sajó jobb partján fekszik. Lakossága: 464 fő. A Bebek család birtokaként 1243-ban az egri káptalan levelében említik először a falut. 1416-ban, amikor Bebek János volt a földesura, Zalochaza és Zalowk néven szerepel. A XV. században a községet a hozzá tartozó birtokkal a gombaszögi pálosoknak ajándékozták. A kolostor megszűnése után az Eszterházy, a Hámos, a Ragályi, majd az Andrássy családhoz tartozott. A falu lakossága a környék vasgyáraiban talált munkát, szénégetéssel vagy erdei munkával kereste a kenyerét. Közigazgatásilag Gombaszög és Vígtelke tartozik még Szalóc községhez. Pálos kolostor romjai. A Gombaszögicseppkőbarlang Református templom a XV. századból, 1801- ben átépítették, XVI. századbeli erődfallal van körülvéve. Gombaszögi-cseppkőbarlang. A református templom Beregszászi János szalóci református lelkészt a pozsonyi rendkívüli törvényszék 1674-ben megidézte és elítélte, de megbetegedett, és a pozsonyi ispotályból megszabadult. 1. Kutasd fel, miről ismert Gombaszög országszerte. 2. Kik voltak a pálosok, készíts róluk tanulmányt. 3. Mit tudsz a cseppkőbarlangok kialakulásáról és a Gömbaszögi-barlag felfedezéséről. Munkádat mutasd be társaidnak. Vígtelke (Vidová) A település a Sajó jobb partján fekszik. A falut 1320-ban említik először a Bebek család birtokaként. A XV. században a gombaszögi pálos kolostor tulajdona volt, majd a XVI. században Szád várának tartozéka lett. 1556-ban a törökök lerombolták, de a környékbeliek újjáépítették. Később az Eszterházy család birtokolta. Az itt élő emberek növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és mészégetéssel foglalkoztak. A XIX. század elején nagyolvasztó és hengermű működött a településen. Az évszázadok során nevének több változata is felbukkant: Vigtelke, Vidtelke, Vigtelek, Végtelek, Vichtelke. Közigazgatásilag 1960 óta Szalóc községhez tartozik. Református templom 1785-ből. Barlangok. 1. Kutasd fel a református templom építésének történetét és a falu birtokosainak életét. 2. Kik építették újjá a falut, miután a törökök lerombolták. Járj ennek utána. 103

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Pelsőc (Plešivec) A nagyközség a Gömör-Tornai-karszt szívében, a Sajó partján, a Pelsőci-, a Szilicei-fennsík és a Kónyárt lábánál fekszik. Lakossága: 2447 fő. A község barlangjait már az őskorban is lakta ember, amit a bronzkori leletek is megerősítenek. A bronzkori leletek szerint is kedvelt lakhely volt e terület. 800 körül a bolgár kánság végvidéke volt. 896- ban a magyarok bejövetelekor Bünger fia Bors vezér foglalta el. 1200 körül Domokos bán tulajdonát képezte. 1243-ban IV. Béla király kiállította adománylevelét Szár Detrének, Fülöpnek és Istvánnak, ezután kialakult a hatalmas Bebek birtok. Ebben az adománylevélben szerepel először a település Plesuck néven. 1260 körül anyatemplom épült, majd később a Bebek nemzetség monostora, védőszenje Sárkányölő Szent György. A falunak 1588-ban már volt iskolája, 1551-ben említik református anyaegyházát. 1638-ban címeres nemeslevelet kapott. 1640-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem lett Pelsőc földesura. Az 1700-as évektől Gömör vármegye székhelye volt. Lakói földművelésből, mészégetésből, fuvarozásból éltek. A XIX. század végén a vasútépítés adott nekik munkát. Fafeldogozó ipar, mészégető és téglagyár is működött itt. Pelsőc várának romjai. Református templom, gótikus eredetű, elődtemploma a XIII. századból származik, híresek külső és belső freskói, különálló toronya, lovagterme. Katolikus templom. Egykori megyeháza. Barlangok, szakadékok. Pelsőc várának maradványa A település híres szülöttei: Rudnay Gyula Kossuth-díjas festőművész, festő és grafikus, főiskolai tanár (1878.1.9.-1957.1.4.). Dénes György költő (1923. 5.24. - 2007.9.14.). A katolikus templom A református templom Az egyedi fennsíkokat a Pelsőci-fennsík (Nagyhegy), a Szilicei-fennsík és a Kónyárt területet 2002-ben nyilvánították nemzeti parkká. Kiterjedése 34 611 ha jelentős tájvédelmi övezettel. Szlovákia legnagyobb kiterjedésű karszt területe északkeletre található a Gömör-Tornai-érchegységtől. A terület Szlovákia első bioszférikus rezervátuma lett 1977-ben. Barlangjai az Aggteleki-karszttal együtt 1995 óta az UNESCO Világörökségének a részei. A P e l s ő c i - f e n n - sík egyik legismertebb képződménye a,,csengőlyuk, ami a Gömöri-réttől 500 m- re található 677 m tengerszint feletti magasságban. Mélysége 100,5 m. Nevét egy kődarab ledobásakor keletkező csengő hangról kapta. A Pelsőci vár keletkezésének a legendája a hét Csengőlyuk akolhoz kapcsolódik: Egyszer egy juhász a Somhegyen legeltette a nyáját. Talált egy rakás aranyat és egy világító követ. Elvitte a királynak, aki azt mondta, kívánhat bármit a kőért. És a juhász kívánt. Felépített hét akolt: Torna, Krasznahorka, Berzéte, Szádvár, Csetnek, Sólyomkő és Pelsőc várait. Vajon hogy hívták a juhászt? Lehet, hogy éppen Bebek Lászlónak. Pelsőccel kapcsolatban két várat említenek a történészek: Óvár és Bebek-vár. Óvár: a Haragistya (régebbi nevén Óvár vagy Várdomb). Amikor IV. Béla király 1242-ben a Bebek családnak adományozta Pelsőcöt, ők az Óvár-hegyen felépítették várukat. Ez korai formá- 104

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE A Bebek család címere Lovagterem: Bebek László sírköve jában valószínűleg árokkal védett favár lehetett. A XIV. század elején a vagyonosodó Bebek család a falu mellett, a Sajó partján emelt kővárba költözött, korábbi várukat pusztulni hagyták. Ennek a várnak semmilyen nyoma nem maradt fenn. Bebek-vár: Pelsőc várának romját a kisváros északi részében találjuk. Bebek László volt a várúr, kinek síremléke a református templomban ma is látható. A XV. század közepén kerítőfallal övezték a várost és az erődített templomot, mely a Bebekvárral egybekapcsolódott. A pelsőci erősséget I. Ferdinánd végvárnak nyilatkoztatta. 1558-ban a törökök a várat a várossal együtt elpusztították. 1567- ben Schwendl Lázár császári fővezér leromboltatta, azóta rom. A várnak még fennálló része a pelsőci Szeremley családé lett. Később a Perényiek, azután a Rákócziak lettek a pelsőci uradalom birtokosai. A várból napjainkra mindössze egy 6 m magas és 7 m hosszú falcsonk maradt meg. Az erősség többi részét elbontották, területére házak épültek. A hegy lábánál levő forrásokkal összekötöttetésben lévő barlangról az első írásbeli említés 1780-ból származik. A helyi lakosok szerint sárkányok, rossz szellemek éltek benne, így nem is próbálkoztak lejutni az aljára. Emil Fabník 1875-ben leereszkedett a barlangba. Csak az ún. kőhídig jutott, ahol az akna kettéágazik.1882-ben Pachel József drótkötélen ereszkedett a zsombolyba, mélységét 96 m-ben állapította meg. A barlangba filmesek is leszálltak. Kessler Hubert 1943-ban Drenko Józseffel részletesen átkutatta a barlangot. Falétra segítségével jutottak az északi részre. Felfedezték a monumentális cseppkőoszlopokkal díszített Nagy-galériát is. Drenko feltérképezte a barlangot. Pelsőc 1424-ben már oppidumként szerepelt az okiratokban. A XIV. század eleje óta vásártartási joggal rendelkezett, a gömöri kereskedelem egyik központja volt. 1. Kutass utána, ki volt Szentpéteri Sámuel és hogyan kötődött Pelsőchöz. 2. Keress festményeket Rudnay Gyulától. A reprodukciókból készíts kiállítást, ami iskoládat ékesítheti. 3. Járj utána, mi volt Dénes György eredeti neve. Keresd meg, hogyan ír szülőfalujáról. Az írást olvasd fel társaidnak. 4. Tudod-e, melyik meselmet forgatták a Csengőlyukban? Érdeklődj utána. 5. Tudakold meg, látogatható-e a Csengőlyuk. Milyen növények és állatok élnek a térségben, kutasd fel. A növényekből készíts herbáriumot. 6. Kutasd fel az ősgótikus templom jellemzőit. Az eredményekről készíts beszámolót. Gömörhorka - Özörény (Gemerská Hôrka) A település a Szlovák-karszt elején található a Rima-völgykatlan és a Sajó jobb partján. Lakossága: 1316 fő. A mai falu két középkori település egyesülése: az egyik Malah, a másik Özörény. Malah a XII. század elején királyi őrhelyként keletkezett, amikor Gömör vármegyét szervezték. Birtokosa Zágráb várjobbágy Református templom 105

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE volt, népes várjobbágy-családok éltek itt a XIII. században. A várőrhely és a néhai malahi puszta templomának nyomai a Mihály- és a Pincés-hegy oldalában találhatók. Templomát Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Özörény 1243-ban szerepel hiteles okiratokban. A legenda úgy tartja, hogy II. András adományozta Tivald gömöri várkatonának 1226-ban. A birtok nagy részét erdő, legelő, szántóföld alkotta. Csak gyéren volt lakva. Horka nevével először 1413-ban találkozunk. A település a XV. században megerősödött, majd a XVI. századi török pusztítások következtében egyes részei pusztává váltak. A XVII-XVIII. században szinte teljesen elnéptelenedett. A nyugalmasabb években aztán újra visszatért a falu lakossága. 1786-ban felépült református temploma, majd 1792-ben megnyitotta kapuját első iskolája is. A lakosság állattenyésztéssel, szén- és mészégetéssel, fuvarozással foglalkozott. A XIX. század végén a vízimalomnál megépült a modern cellulózgyár, ami kenyeret adott az itt lakó embereknek. Református templom, 1786-ban épült. Cellulóz- és papírgyár (1882) Malah falu középkori templomának maradványai a Mihály-hegyen. Özörény középkori templomának maradványai a mai Zsilka-tanyával szemben. 1. Kutasd fel, mit bányásznak a falu határában. 2. Gyűjtsd össze a település dűlőneveit és a falu részeinek elnevezését. Gondolkozz, mit lehet belőlük kiolvasni. 3. Kutasd fel a cellulózgyár történetét és mai formájának kialakulását. Lekenye (Bohúňovo) Evangélikus templomának épülete a XV. századból származik, később felújították és fa harangtoronyot kapott. Közigazgatásilag Lekenyéhez tartozik Tiba település is. A település a Rima-medence északkeleti szélének a Szlovák-karszttal való találkozásában, a Sajó bal partján található. Lakossága: 320 fő. A település a XII. században keletkezett. 1243-tól az Ákos nemzetség birtokaként szerepelt. IV. Béla adománylevelében Lokuna, később Lekyne, Leklene, Lekene néven szerepelt. A Forgách, majd a Széchy, Sztáray családok is birtokolták. A XVI. században köznemesi birtok volt. A XVI-XVII. század a törökök elleni menekülésről, az 1739-40-es évek pedig az éhínségről szóltak. A falu lakossága növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és fuvarozással kereste kenyerét. Református templom Evangélikus templom 1. Milyen bányák találhatóak a falu közelében, térképezd fel. 2. Gyűjtsd össze a település dűlőneveit. 106

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Tiba (Tiba) téssel, állattenyésztéssel és fuvarozással keresték a kenyerüket. Közigazgatásilag Lekenyéhez tartozik. A kisközség a Sajó partján fekszik Lekenye közvetlen szomszédságában. Lakossága: 75 fő. A település a XIII. század második felében keletkezett. Tiba település a XV. századtól a Sztáray család tulajdona volt. Vélhetően a falu nevét a Tiba családról kapta. Ólombányája ismert. Lakosai növénytermesz- A település látképe 1. Milyen bányák találhatóak a falu közelében, járj ennek utána. Azt is térképezd fel, mi lett a bányák sorsa. Csoltó (Čoltovo) Csoltó a Rima-katlan északkeleti peremének és a Szlovák-karsztnak a határán, a Sajó völgyében fekszik. Lakossága: 475 fő. Az első írásos emlék 1291-ben említi a falut Chokothow néven, később Cholto, Choltow alakban szerepel. A XIV. században Kiscsoltó néven kivált a település egy része és önálló falut hozott létre, amely a Ragályiak birtoka volt. A XVI. században a település elpusztásodott, majd a XIX. században egyesült Nagycsoltóval. A falut 1566-ban elpusztította a török, 1682-ben pedig a lengyel-litván hadak gyújtották fel. Fényes Elek szerint:... van a helység végein mosó, Sajóvizen malma, s a helység két végein korcsmaháza.. Csoltón általános iskola és óvoda is működik. A környező erdők kiváló feltételeket nyújtanak a vadászatot kedvelőknek, illetve a gombázóknak. A Sajó a horgászok által kedvelt horgászóhely. Szűz Mária római katolikus templom, a XIV. századból származik. Eredetileg gótikus stílusban épült, a XVII. században barokk stílusban építették át. Emlékmű a II. világháborúban elesettek emlékére a temetőben. Református templom, 1783-ból származik, klasszicista stílusú, eredetileg torony nélkül épült. Rákóczi-emlékmű, a községi hivatal épületével szemben látható. Rimaszombati Kis János református lelkészt a pozsonyi bíróság 1674-ben gályarabságra ítélte, de végül börtönbe került, ahonnan 1676-ban szabadult. Hiteles iratok 1665-ben már említik a község református mesterét. 1. Mikor járt Rákóczi Csoltón, járj utána és készíts róla feljegyzéseket. 2. Kutasd fel a 2. világháborúban elesettek hozzátartozóit, készíts velük beszélgetést. Tudj meg minél többet a háborúban elesettek sorsáról. 107

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Gömörpanyit (Gemerská Panica) A település a Zólyom-Kassa főútvonalon fekszik a Sajó mellett, a járási székhelytől, Rozsnyótól 30 km-re, Tornaljától pedig 6 km-re. Lakossága: 730 fő. A falut az írások 1247-ben Ponich, Alsó- és Felsőpanyit, Panyith néven is említik. 1427-ben a Tornallyayak és a Kompolthyak tulajdonában volt. Felső- és Alsópanyit a XVI. században fokozatosan egy községgé vált. A Rákóczi-szabadságharc alatt a község elnéptelenedett. Később a település újra benépesült, lakossága földműveléssel, fuvarozással, szén- és mészégetéssel, juh- és kecsketenyésztéssel foglalkozott. A település híres szülötte: Cselényi László, költő, műfordító. Evangélikus templom, eredetileg barokk stílusban épült 1801-ben, később klasszicista stílusú átalakításokat hajtottak végre rajta. A templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút. A templom harangverse: Elvittek a háborúba embereket ölni, Visszajöttem tihozzátok A ti fájó lelketeket Istenhez emelni. A Szent-Iványi-kúrián kívül a faluban még két kúria található, amelyek nem műemlékek. Ezek közül az egyiket Kubinyi gróf építette, aki a Pelsőc Murányi vasútvonalat tervezte. Említést érdemelnek még a népi építészet jó állapotban fennmaradt épületei is. 1. Mi volt a teljes neve a tervező Kubinyi grófnak, mit lehet életéről megtudni, járj utána. 2. Mire szolgál a keresztelőkút? 3. Kutasd fel, hol van Cselényi László szülőháza, örökítsd meg rajzban. Keress Cselényi László verseket. Jegyezd fel, hol találtad őket. Sajógömör (Gemer) A Rima-medence keleti részén, a Sajó jobb partján lévő község. Lakossága: 801 fő. A vármegye névadó települése a legősibb időktől lakott hely volt, bizonyítja ezt az, hogy a várhegyi ásatások bronzkori leleteket tártak fel. A falu fölötti hegyen álló várának elődje már a XI. században is létezett. A legkorábbi várispánságok egyike, amely a tatárjárás után is jelentős maradt. A települést 1198-ban Gomur alakban említik először. A tatárjárást követően az erődítmény helyén vár épült. Királyi birtok volt, majd V. Istvántól a Batizok kapták meg. A XIV. században már ismertek mezővárosi kiváltságai, a vármegye székhelye volt. Az 1440-es években a husziták foglalták el, Mátyás 1460-ban foglalta vissza tőlük. A Az evangélikus templom monda szerint itt kapáltatta meg a király a nép munkáját lenéző urakat. Erre emlékeztet Holló Barnabásnak a Mátyás-kertben álló szobra. A XV. században a Szapolyai család birtoka lett. Vára később jelentőségét vesztette, a török korban szerepe nem volt, alig maradt nyoma. A XVII. században a Széchy és a Wesselényi család lett a birtokosa, akik később zálogba adták. Ezután a Csákyak és a Schneider család voltak a faluban birtokosok. 108

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE A temető öntöttvas síremlékei A Szent-Iványi-kastély Egyháza korai alapítású, a XIV. században a pápai tizedszedők is említik. A reformáció idején az egyház protestáns hitre tért. A reformált egyházzal egy időben keletkezhetett az iskolai is, mert az egyházi vizitációs jegyzőkönyvek 1596-ban már említik a mestert. Az iskola később nagy fejlődésen ment keresztül: 1616-ban latin iskolaként működött. A XVIII. században magasabb fokozatú magyar iskolával gazdagodott a település, a XVIII. században megnyílt az evangélikus gimnázium, amelyben a szlovák irodalom és értelmiségiek több klasszikusa és képviselője végezte tanulmányait (Janko Matuška, Pavel Jozef Šafárik, Janko Kráľ, Ján Kalinčiak). 1884-ben az iskola polgári fiúiskolává alakult át. Az 1853-as nagy tűzvész során a templomot, plébániát és a kastélyt kivéve csaknem az egész falu leégett. A lakosság a középkortól mindig mezőgazdasággal, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkozott. A XX. század második felétől a termelőszövetkezetben dolgozott, annak megszűnése után magánvállalkozások, kisebb mezőgazdasági vállalatok nyújtanak munkalehetőséget. Az egykori vár, amiből ma már csak a sáncok helyei vehetők ki. Evangélikus temploma 1882-ben épült neogótikus stílusban egy 1510-ben épült templom helyén. A belső térben a Mennybemenetellel és az Utolsó vacsorával díszített oltár található. A templomban van elhelyezve Bugány Miklós gályarab lelkész márvány emléktáblája. A Mátyás-kertben áll az urakat megkapáltató Mátyás király szobra, Holló Barnabás alkotása. A szobor 1912-ben készült közadakozásból. Szent-Iványi-kastély: a XVIII. század középső évtizedeiben épült késő barokk-klasszicista stílusban és a mai napig a falu legjelentősebb műemléképülete. A szabályos téglalap alaprajzú, manzárdos, egyemeletes épületet egy korábbi kúria helyén emelték. Nyugati homlokzatát timpanonos rizalit díszíti, ablakai fölött vakolatdomborművek láthatóak. Korábbi kastélyparkja védettséget élvez, ennek ellenére nem sok maradt belőle az utókornak. A kastély önkormányzati tulajdonban van és helyreállítása nagyobbrészt befejeződött. Czinka Panna szobra, amit Igó Aladár hanvai szobrász és fafaragó készített. A Gömörországot jelképező emlékmű Ulman István és László Ottó alkotása. Jellegzetes öntöttvas síremlékek a temetőben. A település híres szülöttei: Bugány Miklós evangélikus lelkész, akit a pozsonyi rendkívüli törvényszék 1674-ben megidézett és mert hitét nem tagadta meg, gályarabságra ítélte. Sok szenvedés után 1675-ben megszabadult a gályákról és visszatért szülőföldjére. Gömörpanyiton halt meg. Czinka Panna legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett cigányprímás. Nagybőgős férjével és zenész sógoraival együtt ő alapította 1728-ban az első ismert és híressé vált magyar cigányzenekart. Deák János a Soproni Egyetem Evangélikus Hittudományi Karának professzora, dékánja. Perlaky József evangélikus szuperintendens. Kisfaludy Lajos vegyészmérnök, kutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Lányi Pál bányavállalkozó, 1704-ben Rákóczi salétrom és puskaporgyártási hadbiztosa. 1722-ben ő építette Dobsinán az első magyarországi nagyolvasztót. Gömöri Kovács István pedagógus, költő, író. Dusza János, a Szlovák Tudományos akadémia tagja, anyagkutató. Sajógömörön rendszeresen minden évben megrendezik a Gömöri Kézműves Tábort. 2009-ben a tábor a tizedik évfolyamába lépett. 2005-ben megalapították Európa első képzeletbeli országát, amely a Gömörország-Gemersko- 109

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Gemerland büszke nevet viseli. Az új országnak természetesen van címere, zászlaja, sőt, himnusza is. Virtuális fővárosa Sajógömör. Az országot jelképező emlékmű a templom mellett kapott helyet. A megalakulás óta rendszeresen Gömöri Országnapokat rendeznek. Ide járt középiskolába Rudnay Gyula festőművész. Itt lakott egy ideig Gyöngyössi István költő. Minden évben megrendezik a Gömöri Kupa sakkversenyt. Az iskola feletti dombon, a régi temetőben annak a Pál Györgynek a síremléke áll, aki részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. Gömörben megháltunk írta Petőfi Sándor 1845-ben Úti rajzaiban, amikor felvidéki utazása során egy éjszakát a gömöri fogadóban töltött. Ennek emlékét márványtábla jelöli a kastély falán. Az 1896 és 1897-es években nyomda működött Gömörön Nagy János nyomda néven. 1906-ban a belügyminiszteri rendelet Gömör település nevét Sajógömörre változtatta. A régi temető az iskola feletti meredek domboldalon terült el, ahová egészen 1870-ig temetkeztek. Erről a temetőről írta felvidéki útja során Petőfi Sándor: Olyan meredek domboldalon van a temető, hogy sáros időben kötéllel kell felhúzni a halottakat. 1845-ben még a régi templom állott, amelyről Petőfi Sándor ottjártakor ezt írta: A torony tetején van kereszt, csillag és félhold A félhold nyilván a török időket idézi, a csillag pedig annak emlékét, hogy a kezdet kezdetén, 1595-ben Dóbi Illés prédikátor kálvinista nézeteket képviselt, de 1616-tól már lutheránus vallású volt az egyház. Sajógömör magyarországi baráti községe: Kisgyőr. Mátyás király szobra, Holló Barnabás alkotása Czinka Panna az a híred, hogy kőből van a te szíved a híres cigány prímáslány Gömörön született és itt is élte le életét. Sírját nem lehet megtalálni, mert az valahol az iskola háta mögötti régi temetőben van. Czinka Panna emlékére kétévenként prímásversenyt rendeznek a faluban. Minden év nyarán az evangélikus egyház tábort szervez a hittanra járó gyerekek számára. Az iskola épülete Czinka Panna szobra, Igó Aladár műve 1. Készíts plakátot a Gömöri Kupa sakkversenyre és a Czinka Panna prímásversenyre. 2. Keresd meg, mit írt Pető Sándor a templomról, amikor 1845-ben Gömörön járt. Ez a feladat megkívánja, hogy elolvasd Pető Sándor Úti jegyzetek és Úti rajzok című írásait. 3. Az internet segítségével gyűjts adatokat Rudnay Gyula festőművészről, munkásságáról. Kutatásodat dolgozd fel kiselőadás formájában és illusztráld a festő műveivel. 4. Készíts festményt, rajzot a monda alapján, ahogy Mátyás király kapáltatja az urakat. 5. Készítsd el a falut bemutató turisztikai táblát. 6. Tervezd meg és rajzold meg a Gömöri Kézműves Tábor plakátját. 7. Nézz utána, ki volt Gyöngyössi István és mi köze volt Sajógömörhöz. 110

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE 8. Keress adatokat a Szent-Iványi család sorsa alakulásáról. Készítsd el a kastély kulturális célokra való kihasználásának tervét. Kutass utána, milyen szerepet játszott a család Gömör művelődéstörténetében. 9. Készítsd el a következő Gömöri Országnapok plakátját és meghívóját. 10. Miért olyan jellegzetes étel Gömörön a görhő? Milyen étel és hogyan készül. Tervezz meg egy tipikus gömöri vendéglátást, aminek fő jellegzetessége a görhő. 11. Készítsd el Sajógömör naptárát a falu nevezetességeivel, jelöld be rajta a fontosabb kulturális és egyházi eseményeket. 12. Írd le, milyen népi játékokat ismersz. Kutasd fel, településeden milyen játékokat játszottak, mik voltak a szabályok, miből készültek az egyes játékok. 13. Írd össze a falu dűlőneveit. Készítsd el a település térképét, jelöld be rajta a dűlőneveket. Kutasd fel, miről kapta a dűlő a nevét. Gondolkozz el, hogyan alakultak ki a dűlőnevek, illetve a falu egyes részeinek a neve. Sajószárnya (Sztarná) (Starňa) A település Tornaljától 3 km-re északra a Sajó bal partján fekszik. Egykor önálló község, 1971-től Tornalja város része. 1291-ben Ztarnafolua néven említik először, nevét első birtokosáról kapta. Sztarna a XIII. század közepén élt. Neve magyar módra adott szláv személynév Sztarna ó, öreg. A név alakját a belügyminiszter 1906-ban 3.089/II.c. rendeletével Sajószárnyára változtatta. Középkori lakosságáról nincsenek adataink, újkori család és földrajzi neve azonban magyar eredetű. A törökök 1556-ban a települést felégették, a lakosság elmenekült. A visszatérők behódoltak és adót fizettek a törököknek. 1680-ig népcseréje jelentéktelen. A lengyelek átvonulása és a nemzeti szabadságért vívott küzdelmek idején jobbágysága elköltözött, s a határ teljes egészében a nemességre szállt. Lakossága a reformáció idején uraival együtt áttért a református hitre, XVIII. századi jövevény lakossága pedig katolikus. 1437-től 1790-ig a falu a helyi nemes Sztárnay család birtoka volt. 1790-től a gróf Pletrich család, majd 1850-ben a Radvánszkyak és a Hevessyek voltak itt birtokosok. A XX. századi határváltozások következtében Magyarországhoz, illetve Csehszlovákiához tartozott a község. A zsidó temető az erdőszélen található. A múlt században Kugler, Fischer és Klein családok temetkezési helye volt. Radvánszky Györgynek kastélya és birtokai voltak a településen, amit 1927-ben eladott és Budapestre költözött. A kastély ma egészségügyi célokat szolgál. Közösségi ház a volt magyar iskola épülete Radvánszky-kastély 1. A Kassai utca vasúton túli részét a falusiak Oncsának nevezik. Nézz utána, mit jelent az Oncsa szó, honnan kapta a falu ezen része a nevét! 2. Gyűjtsd össze a falu dűlőneveit! 3. Kutasd fel a faluban működő iskolák történetét! 111

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Tornalja (Tornaľa) A Rima-medence délkeleti részén, a Sajó bal partján elterülő település. Lakossága: 7 920 fő. A város területén rézkori és bronzkori leleteket találtak, ami azt bizonyítja, hogy a terület ősidők óta lakott volt. Nevét arról az őrtoronyról kapta, amelyet a gömörőrség épített a X-XI. században. Sokáig csak terra néven ismeretes, neve oklevelekben 1291-ben fordult elő Sajógömör határjárásában. A település erőteljes fejlődése a tatárjárás után kezdődött. Ősi birtokosa, a Tornallyai nemzetség a XIV. században több ágra szakadt és leányágon idegen családok is kerültek a településre, ami két ágra, Alsó-és Felsőtornaljára vált szét. Felsőtornalján (Kistornalján) állottak a dézsmamentes nemesi kúriák, míg Alsótornalján az úrbéres jobbágyság élt. A két település határai sohasem voltak élesen kirajzolódva, de jogilag csak a jobbágyság megszűnése után olvadtak össze. Tornalja 1427-ben már jelentős település volt. Mint a környék többi települését, a XV. században ezt is husziták foglalták el. 1459- ben Mátyás serege visszafoglalta. Egyháza korai alapítású, 1332-ben plébánosa a gömöri vicearchidiakonátus volt. A reformáció századában az egyház Kálvin hitére tért és református anyaegyházat hozott létre, amihez filiaként tartozott Királyi, Sztarna, egy ideig Hubó és Lenke is. A török dúlások, a XVI-XVII. század szűnni nem akaró háborúi, az azt követő éhínség és járványok nagy pusztítást végeztek a lakosság körében, de a település mindig lakott volt. A református templom A római katolikus templom A városháza 1848-ban a település lakossága a szabadságharc mellé állt, 1849-ben itt ütközött meg Dembiński honvédserege Schlick tábornok császári seregével. E csatában Kazinczy Gábor, a nyelvújító Kazinczy Ferenc fia is részt vett. 1873-ban a vasút elérte a települést és ez nagy fellendülést hozott fejlődésében. Ekkor vált a környék politikai, gazdasági és kulturális központjává. A trianoni szerződés a várost Csehszlovákiához kapcsolta. 1938 és 1945 között Tornalja újra Magyarország része volt, a második világháború után újra Csehszlovákia része lett. 1953-tól járási székhely volt, de 1960-ban megszüntették. A város mezőgazdasági jellege az iparosítások ellenére sokáig fennmaradt, de a termelőszövetkezet, illetve a mezőgazdasági állami birtok megszűnése után jelentősen visszaesett. A város nevezetességei: Református templom, a város legrégebbi épülete. A XV. században épült katolikus templomként, védőfal övezi. 1786-ban és 1936-ban felújították. Szószéke 1600-ból, festett famennyezete 1768-ból való. Római katolikus templom, 1931-ben épült, neogótikus stílusú, Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelték fel. Evangélikus templom, 1933-ban épült. Városháza 1926 és 1928 között épült. Tornallay-kúria, aminek helyén valószínűleg már a középkorban is várkastély állt. A hosszú, téglalap alakú, földszintes neoklasszicista épület mai formáját a XIX. század végén kaphatta. A gondozott, jó állapotú kúriában ma gyermekotthon működik. A kúria egykori angolparkja, a Zoltán-park jelenleg a város közparkjaként működik és itt van a város szabadtéri színpada is. A Zoltán-kert és itt az álló mészkőszikla, amelyen a városnak nevet adó középkori őrtorony állt. A Királyi városrészben található strandfürdő. A csevice nevű ásványvíz. Hámos-kúria, ami a XIX. század elején épült. 112

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE Tornalja híres szülöttei: P. Tatai Sámuel gályarab lelkész. Tornallyai Zoltán építész. Basilides Barna festőművész. Veres János költő. Bárczi Zsófia, író, tanár. A Tornallyay-kúria Miskovics László, a Bohemia Praha labdarugója volt. A Tornallyay család tagjai évszázadokon keresztül fontos megyebeli és országos tisztségeket töltöttek be. A XV. században a Tornallyay család várkastélyában megyegyűléseket is tartottak. Tornalja egykori földesura, Tornallyai János a mohácsi csatában esett el. 1944-ig a város lakosságának egyötöde zsidó volt. A zsidó lakosságot elhurcolták, a magyar lakosság egy részét kitelepítették, helyükre szlovák családokat telepítettek be. P. Tatai Sámuel az ellenreformáció tombolása idején a gyászévtizednek is nevezett időszakban volt a tornaljai református egyház lelkésze. 1674- ben megidézte a pozsonyi rendkívüli törvényszék, és mert hitét nem tagadta meg, fő-és jószágvesztésre ítélték. Az ítéletet később gályarabságra módosították. P. Tatai Sámuelt a pozsonyi börtönből előbb Lipótvárra, onnan Kapuvárra, majd Trieszten keresztül Buccariba hurcolták. A gályákra nem került fel, mert az európai protestánsok nyomására a Habsburgok kénytelenek voltak a protestáns lelkészeket szabadon engedni. P. Tatai Sámuel is visszatért Tornaljára. Emlékét márványtábla őrzi a református templom falán. Tornaljához csatolták közigazgatásilag 1963-ban Királyit, 1971-ben pedig Bejét és Sztrányát. Az 1930-as években Tornalján működött a Kazinczy Könyv és Lapkiadó Szövetkezet, mely a Magyar Írás című irodalmi folyóiratot is kiadta. A gimnázium felújított épülete A városban működő iskolák: Gimnázium - a magyar és szlovák tannyelvű intézmény 1953-ban alakult általános műveltséget nyújtó középiskolaként. Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskola az 1958-ban alapított magyar tannyelvű iskola az 1990-es években megszűnt. Ruhaipari Szaktanintézet. Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola. Pavol Jozef Šafárik Szlovák Tannyelvű Alapiskola. Kisegítő Alapiskola és Szaktanintézet. Zeneiskola. Szabadidőközpont. Reedukációs nevelőintézet. Óvodák az Iskola és a Török utcai, a királyi és a szárnyai. Nepomuki Szent János barokk szobra Királyiban 113

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE A két világháború között Tornaljai Újság címmel társadalmi hetilap, az 1950-es években A Mi Célunk címmel járási hetilap jelent meg. 1991-től a XXI. század elejéig jelent meg a városi önkormányzat Tornalja és Vidéke Tornaľa a okolie c. kétnyelvű havilapja. A Gömöri Futár 2008-tól jelenik meg kéthavonta. A tornaljai egyház 1596-ban már bizonyíthatóan protestáns egyház volt. Ekkor alapíthatták az iskolát is, mert a református esperesség jegyzőkönyve 1596- ban már említést tesz a mesterről. A városban működik a Csemadok Andante vegyeskórusa. A város részletes történetével foglalkozik Gaál Imre: Száz év Tornalja történetéből (1848 1948) című könyve, ami 2001-ben jelent meg. Ugyancsak ő dolgozta fel a Tornallyai család történetét. A városban él a költő-író házaspár Bárczi István és Kovács Magda. 1. Térkép segítségével készíts útleírást Tornalja és Mohács között: milyen fontos településeket érintenél? Nézz utána, milyen fegyverekkel vonulhatott Tornallyai János a mohácsi csatába. Elevenítsd fel a csatát leírás formájában. 2. Keress régi képeslapokat Tornaljáról, készíts belőlük kiállítást. 3. Írd össze, milyen üzemek működnek a városban, hány embert foglalkoztatnak, mit gyártanak, hová szállítják a ki- és megtermelt árut. 4. Nézz utána, hogy milyen célt szolgált a Fehérló és homlokzatát miért díszíti egy egyszarvú (unikornis). 5. Nézz utána, mikor tartják a Királyi városrész napokat. Készíts hozzá plakátot. 6. Írd össze, milyen emlékművek, kopjafák állnak a városban és kiknek állítanak emléket. Készíts róla beszámolót. 7. Keress adatokat a Vasas településsel kapcsolatban (hol terült el, kik éltek ott, mikor vált lakatlanná és miért). 8. Írd össze a város dűlőneveit. 9. Válassz ki egyet Kovács Magda meséi közül és készíts hozzá illusztrációt. 10. Keress adatokat Tornallyai Zoltán és Basilides Barna munkásságával kapcsolatban. Munkádról számolj be társaidnak. 11. Gyűjtsd össze azokat a könyveket, kiadványokat, amelyek Tornaljával kapcsolatosak. 12. Írd össze, milyen ünnepségek, kulturális rendezvények zajlanak rendszeresen a városban. 13. Készíts naptárt Tornalja nevezetességeivel. 14. Nézz utána, a szárnyi óvoda ma kiknek a kastélyában van. 15. Keress adatokat a város nemesi családjaival kapcsolatban. 16. Kutasd fel a várossal kapcsolatos mondákat. 114

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA A MURÁNY-PATAK VÖLGYE A Murány völgye A Murány folyó észak-déli irányban folyik 48,8 kilométer hosszúságban, 38 kispatak vizét gyűjti össze. Utat tör magának a Murányi-fennsíktól a Gömör-Szepesi-érchegység hegyvonulatai között, majd a Gömör-Tornai-karszt nyugati végénél, Beretkénél folyik a Sajóba. A völgy rendkívül gazdag természeti szépségekben és ásványkincsekben. A XII-XIII. században a Murány völgye ritkán lakott terület volt, a tatárjárás után lakossága még jobban megfogyatkozott. Királyi rendeletre a völgyet újratelepítették. Így kerültek a Murány völgyébe a szepességi németek, akik jártasak voltak a bányászatban és a fémfeldolgozásban. Ők voltak azok, akik az első településeket - Eltsch (Jolsva), Rauschenbach (Rőce) - létrehozták. Idővel aztán beolvadtak a helyi szlovákságba. A történelem során szlovákok, ruténok, lengyelek, németek, magyarok és cigányok lakták a vidéket. A völgy északi része szláv lakossággal a murányi, míg a déli rész magyar lakossággal a pelsőci uradalomhoz tartozott. A bányászat és a vasgyártás fejlődésének köszönhetően a völgy felvirágozott. Rőcén, Hizsnyón, Szirken sorra épültek a vasolvasztó kemencék és hámorok. Nem csak vasat bányásztak, volt itt ezüst, réz és arany is. Egyre több lakos telepedett itt meg, akik szénégetéssel, mészégetéssel, fuvarozással és állattenyésztéssel foglalkoztak. A völgy gazdagságáról ebből az időből csak néhány emlék maradt. Somkúton, a mai Gömörliget mellett ősi vasolvasztásra szolgáló bucakemencéket találtak. A vasgyártás nemcsak a helyi vagy az országos igényeket elégítette ki. 1380-ban feljegyezték, hogy a balti tengeri kikötőkből több tíz tonna, többek között gömöri és szepességi vasat szállítottak Angliába. A városok sorra kapták a királytól a vásárjogot, vámszedési jogot, megalakultak az első céhek. A régi iskolai feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a vidék tehetséges fiatalságát Bécsbe, Prágába, Németországba küldték tanulni. Ebben az időben egy sor plébániatemplomot, rendházat építettek. Ezek közül a legrégebbi a süvetei rotunda, amelyben rendkívül értékes freskók találhatók. A kiváló agyagnak köszönhetően a Murány alsó folyásánál virágzásnak indult a fazekasság. A reformáció századában a vidéken gyorsan terjedt Luther és Kálvin tanítása. A völgyben alakult meg az első protestáns egyházszervezet, a Murányi Fraternitás. A reformáció nagy érdeme, hogy a protestáns egyházak mellett megalakultak az anyanyelvű iskolák. A századok folyamán fokozatosan fejlődött a kézműipar. Messzeföldön híresek voltak a rőcei és jolsvai szűcsök, asztalosok, kolompkészítők munkái. Megerősödött a polgárság és a kisnemesség, egyre nagyobb jelentősége volt a művelődésnek. Samuel Reuss rőcei evangélikus lelkész a népmesék gyűjtésével megalapozta a szlovák néprajzkutatást. Így lett a Murány-völgy a XIX. századra a szlovák nemzeti felemelkedés egyik bölcsője. Nagyrőcén alakult meg az első szlovák evangélikus gimnázium 1862-ben,volt itt felsőfokú tanítóképző is. A XIX. század elején létrejött a Murányi Unió, ami a Murány menti vasipari vállalkozókat tömörítette. A vasút is rohamos fejlődésének indult, 1893-ban átadták a Pelsőc-Murányi vasútvonalat. A vaskohászat kőszén hiányában fokozatosan leépült. A völgy kisvárosai elszegényedtek annak ellenére, hogy Jolsván és Lubenyíkon megindult a magnezitbányászat. Ebben az időben nagyon sokan kivándoroltak Amerikába. 115

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA A MURÁNY-PATAK VÖLGYE A második világháború után újra iparosították a vidéket. Új magnezitüzem létesült Lubenyíkon. Nagyrőcén felépült a szőnyeggyár. A Murányra nagyszabású völgyzáró gátat terveztek Lice és részben Gice elárasztásával. A két magyarok lakta községben évtizedekig nem adtak ki építési engedélyeket, így ezeknek a falvaknak a lakossága elöregedett, a fiatalok elköltöztek. Az 1989-es fordulat után a völgy a megalakult Nagyrőcei járás részer lett. Ipara visszahanyatlott, hatása napjainkban is érezhető. Murányalja (Muráň) A község a Murányi-fennsík Nemzeti Park déli lábánál, a Murányi-vár alatt terül el. Lakossága: 1243 fő. A murányi várat a Bebek család és a Rátholdok a tatárdúlás után építették. Később a Perényi család birtokolta, amit a XV. százdaban elfoglaltak a husziták. Hunyadi Mátyás uralkodása idején Szápolyai István kiűzte őket Murányból és a vár rövid időre a Tornallyai családé lett. A XVI. században a hírhedt Basó János volt a vár kapitánya, aki hamis pénzt is veretett, rablóbandájával pedig évekig rettegésben tartotta a Szepesség városait és kolostorait. Bebek Ferenc 1549-ben megostromolta a várat, Basó Jánost és cimboráit kivégeztette. A Rákóczi-szabadságharc után a vár és a birtok a Koháry, majd a Coburg családra szállt. A vár ma már romokban hever. A vár alatti település a XIV. század elején keletkezhetett és 1438-ban vámhelyként említették. Lakosai szénégetéssel, famegmunkálással és juhászattal foglalkoztak. A török időkben sokat szenvedett a környék, a lakosság kicserélődött, jólehet a várat a török nem foglalta el. A XVII-XVIII. század háborúi után nyugalmas időszak következett, ami a lakosság növekedését eredményezte. A murányi várrom. A Coburg-kastély a Murány melletti Predná Horán, ma szenvedélybetegeket kezelő kórház. A környék kedvelt hegyi üdülőhely. Neogótikus római katolikus templom, 1893-ban épült, barokk szobrai a várból származnak. A katolikus templom A várhoz fűződő legismertebb történetet Gyöngyössi István írta meg A Márssal Társalkodó Murányi Vénus címmel. Az 1664-ben játszódó romantikus történet arról szól, hogyan szerezte meg fondorlattal Wesselényi Ferenc füleki várkapitány a király megbízásából a murányi várat. A várúrnőt, a szépséges fiatal özvegy Széchy Máriát titkos találkára hívta a vár alá, és megígérte neki, hogy feleségül veszi, ha segít neki a várat átadni a királyi seregeknek. Mária családja nem akarta, hogy harmadszor is férjhez menjen, ennek ellenére ő ráállt 116

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA A MURÁNY-PATAK VÖLGYE A vár egykorú látképe az egyezségre. Egy vendégség után, mikor mindenki mámoros állapotban volt, Mária leengedett egy kötélhágcsót a vár ablakából, azon bejutottak a várba Wesselényi Ferenc és emberei, így átvették a vár felett a hatalmat. Wesselényi Ferenc állta a szavát, feleségül vette Széchy Máriát. Murány várában találkoztak a Wesselényi-féle öszszeesküvés résztvevői. Petőfi Sándor felvidéki útja során rábeszélte költőbarátját, Tompa Mihályt Murány várának meglátogatására. Erről így írt Uti levelek című művében: Míg én a táj páratlan fönségén s a mult idők nagyszerű eseményein a legköltőibb ábránddal merengtem: addig Tompa Mihály aludt és hortyogott... Ismétlem: aki Gömörben jár, el ne mulassza Murány omladékait megnézni, el ne mulassza! De magával ne vigye Tompa Mihályt! A Murányi-fennsík bővizű forrásai látják el vezetékes ivóvízzel a Murány-völgyi községek nagy részét. A Murányi-fennsíkon lótenyésztéssel foglakoznak. Itt született Bahéry József (1844-1931) kántortanító, szépíró, újságíró. Atyja, Bahéry János kőedénygyáros volt. A gimnáziumot Rozsnyón, a tanítóképzőt Besztercebányán végezte. Tanítóskodott Derenken, Dernőn, Gácson és Pohorelán. A kormány három ízben kitüntette a magyar nyelvnek sikeres tanításáért. 1884-ben a Murány-Garam tanítókörei elnökséggel tisztelték meg. A murányi vár egyik őrtornya a Cigányka nevű sziklán állt. Ezen a különleges fekvésű, nehezen megközelíthető sziklán számos ritka növényfaj él: a murányi boroszlán, amit Richter Aladár rimaszombati születésű botanikus fedezett fel, valamint a tüzes liliom, turbánliliom, cifra kankalin, méregölő sisakvirág és a Hazslinszki-berkenye. A sziklák állatvilága is különleges. Itt él a szigorúan védett havasi cincér, a kis apollólepke, a fecskefarkú lepke, a fali gyík, az erdei sikló, a vipera és a vándorsólyom. A csodálatos Murányi-fennsíkot 1984-ben 36,33 hektár területen szigorúan védett nemzeti rezervátummá nyivánították. Területén csak a kijelölt tanösvényeken lehet közlekedni. Az egyik ilyen tanösvény a falutól a várig vezet. Gyöngyössi István művének első kiadása 1. A Murány völgyében akkor látták az első automobilt, amikor a bolgár cár, Coburg Ferdinánd 1910-ben vadászni ment a hegyekbe. Keresd meg az interneten, hogy került ide a bolgár cár. 2. Készíts képregényt a murányi vár bevételéről! 3. Járj utána a Wesselényi-féle összeesküvésnek. Készíts róla tanulmányt. Ne feledkezz meg az összeesküvést kiváltó okokról és következményekről sem. 4. Kutass utána, mit jelképez Murány címere. 5. Olvasd el Szombathy Viktor Száll a rege várról várra című művében a Murányi vár történetét. Széchy Mária és Wesselényi Ferenc történetét dolgozd fel barátaiddal dramatikus formában. 6. Olvasd el Pető Sándor Széchényi Mária című elbeszélő költeményét (1847-ben a Kisfaludy Társaság pályázatára készült). Készíts hozzá illusztrációkat. A költemény alapján készítsd el dramatizált változatát társaiddal. 117

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA A MURÁNY-PATAK VÖLGYE Muránylehota (Muránska Lehota) Murányhosszúrét (Muránska Dlhá Lúka, Lange Wiese) Nagyrőcétől 12 km-re északnyugatra a Szlovákérchegység délkeleti részén, a Murányi-fennsíkon 388 m magasan fekszik. Lakossága: 249 fő. A Murány-völgy legtipikusabb pásztorfaluja a legtisztább rutén eredetű lakossággal. A falu valószínűleg még XV. században kialakult, bár írásos említése csak a XVI. század 2. feléből származik. A lakosság juhászattal foglalkozott, vlach jogokat élvezett. A település neve is erre utal: Lehota vlach kiváltságot jelent. A török hódoltság idejétől a lakosság állandóan hullámzott, a XVIII. század végére teljesen szlovák nyelvűvé vált. Ez a lakosság zsindelykészítéssel, szénégetéssel foglalkozott, nyáron pedig a délvidékre járt aratni. A XVI. században a lakosság evangélikus hitre tért, de a Koháryak alatt a XVIII. században kénytelen volt katolikussá lenni. Önálló egyháza nincs, leányegyházként csatlakozott a murányhosszúréti katolikus egyházhoz. Római katolikus temploma 1826-ban klasszicista stílusban épült. Benne ismeretlen mester által faragott szobrok találhatók. 1906-ban a település nevét a belügyminisztérium rendelete alapján Murányszabadira változtatták. A község Nagyrőcétől 4 km-re északkeletre a Murány bal partján fekszik. Lakossága: 839 fő. Egy bizonytalan eredetű írás 1357-ben említi először a települést, de valószínűleg mint urasági major már előbb is létezett. A település alapítói szlávok voltak, akik pásztorkodással, famegmunkálással foglalkoztak, a XVII. századtól pedig hámorokban, fűrészmalmokban dolgoztak. A török pusztítások következtében a falu 40 évig lakatlan volt, a későbbiek folyamán lakossága többször is cserélődött. Egyháza és temploma középkori, amiben a vallásháborúk eredményeképpen hol evangélikus, hol katolikus lelkész hirdette az igét. Iskoláját az írások már a XVII. században említik. Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a XIII. században épült. A XVIII. században barokk stílusban építették át. Evangélikus temploma 1787-ben épült, tornyát 1863-ban építették. A sísport kedvelőit jól kiépített, felvonókkal felszerelt síközpont várja. FELADAT: 1. Tervezz turistautat és turistakalauzt a Murány völgyébe. Készíts hozzá térképet, jelenítsd meg a völgy látványosságait. Nagyrőce (Revúca, Gross Rauschenbach) A település a Kakas-hegy déli lábánál, a Murány-folyó felső folyásánál, a Zdychava-patak mentén terül el. Az egykori Kakas-vendéglő 118

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA A MURÁNY-PATAK VÖLGYE Lakossága: 12 975 fő. Az első szlovák gimnázium A település a nevét valószínüleg a zúgó, sebes patakról kapta, aminek a partján épült. A várost IV. Béla adománylevele említi 1243-ban, amelyben a csetneki birtokokat a Bebek családnak adta. A várost német bányászok virágoztatták fel. A török hadjáratok előtt fejlett vasipara volt több vasolvasztó kemencével. A huszita háborúkban és a török időkben az eredeti lakosság kicserélődött, szlovákok telepedtek itt meg. A települést 1612-től városként emlegetik. A törökdúlás után a község rohamos fejlődésnek indult. Fontos kereskedelmi központtá vált. Összekötötte az Alföldet a Szepességgel és a Garam mentével. A legjelentősebb mégis a vasgyártás maradt. Megtelepedtek itt az iparosok, akik céhekbe tömörültek. 1809- ben itt alakult meg a Murányi Részvénytársaság, ami Szlovákia területén az első vasgyártó részvénytársaság volt. Az XIX. században Nagyrőce a szlovák kulturális mozgalmak egyik központjává vált. Itt alapították meg az első szlovák gimnáziumot, melynek alapítója az evangélikus egyház volt, első vezetője pedig August Horislav Škultéty. Az épület ma múzeumként őrzi az iskola emlékét. A XIX. század második felében a kohászat fokozatosan leépült, aminek következtében sokan kivándoroltak Amerikába. A 2. világháború után a szőnyeggyártás és a magnezitipar megindítása új munkahelyeket teremtett, aminek következtében a lakosság megsokszorozódott. A város 1993-tól járási székhely. Az első szlovák gimnázium épülete. A Kakas-vendéglő. Az evangélikus templom. A katolikus templom. A városháza. A városháza épülete 1. Keresd meg, milyen neves személyiségek látogatták az első szlovák gimnáziumot! Kutasd fel munkásságukat. 2. Járj utána, milyen kisközségek találhatók még Nagyrőce közvetlen szomszédságában és milyen nevezetességeik vannak. 3. Járj utána, milyen középiskolák vannak Nagyrőcén! 4. Kutasd fel a Kakas-vendéglő történetét. Murányhuta (Muránska Huta) Nagyrőcétől 11 km-re északkeletre, a Szlovák-érchegység keleti részén 703 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Lakossága: 194 fő. A mai település helyén 1652 és 1670 között üveghuta működött, a hely a murányi uradalomhoz tartozott. 1715-ben 15 ember dolgozott itt. Első írásos említése 1691-ből származik. 1828-ban a faluban 75 ház állt 622 lakossal, akik főként erdei munkákból éltek, valamint vándorüveges munkával foglalkoztak. A település Szent Őrangyalok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1831-ben épült. 119

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA A MURÁNY-PATAK VÖLGYE Murányzdichava (Muránska Zdychava) A település Nagyrőcétől 7 km-re északkeletre fekszik. Lakossága: 281 fő. Jellegzetes vlach - rutén eredetű település, amely a XVI. század elején alakult ki. A lakosság juhászattal foglalkozott, és valamennyien vlach jogokat élveztek. A török pusztítások idején a falu lakatlanná vált, de 1573-ban a lakosság visszatért. A későbbi századokban a lakosság többször kicserélődött, a XVIII. századra teljesen szlovák anyanyelvű. A Murány-völgy e tipikus vlach falujában az ősi juhászat sokáig fenntartotta magát. A reformáció idején lakossága evangélikus hitre tért, de a Koháryak alatt áttértek a katolikus vallásra. Szent János apostol tiszteletére szentelt templom. 1906-ban a település nevét a belügyminiszter a történelmileg indokolatlan Kakasaljára változtatta. Határában van a vidék legmagasabb hegycsúcsa, az 1407 m magas Kakas-hegycsúcs. A faluban a népi építészet számos szép példája látható. A község határában fekszik a Murányi-fennsík Nemzeti Park. 1. Kutass a Murányi-fennsík növény- és állatvilága után. Kutatásodról készíts feljegyzéseket, amit rendezz kiselőadássá. Munkádhoz készíts illusztrációkat. 2. Készítsd el a vidék ásványkincseinek bemutatását. Munkádat jelenítsd meg poszteren. Kisrőce (Revúčka) Vizesrét (Mokrá Lúka) Nagyrőce központjától 2 km-re északkeletre fekszik. A XIV. század második felében keletkezett, az első írásbeli emlék 1427-ből való. Lakosai pásztorkodással, fafeldolgozással, bányanapszámmal keresték kenyerüket. Az 1560-as év körül a török betörések után a falu teljesen elnéptelenedett. A század végén vlach ruténok népesítették be, de a XVIII. században a lakosság újra kicserélődött. Ekkorra a település nyelve szlovákra változott. Önálló egyháza sosem volt, mindig a nagyrőcei anyaegyházhoz tartozott. 1976-tól a falut közigazgatásilag Nagyrőcéhez csatolták. a XIV. századból származó római katolikus templom, amit a XVIII. században barokk stílusban átépítettek. 120 A település Nagyrőcétől 3 km-re délkeletre, a Murány partján fekszik. Lakossága: 479 fő. A területet 1321-ben említi oklevél Kerekret néven, ahol később a település kialakult. A lakosság famegmunkálással, szénégetéssel, pásztorkodással és más mesterségekkel foglalkozott. Az ide érkező más népességet az itt élők magukba olvasztották, így a lakosság mindig szlovák anyanyelvű volt. Temploma valószínűleg már a középkorban is lehetett, az egyház a XVI-XVII. század fordulóján evangélikus hitre tért és Nagyrőcéhez csatlakozott leányegyházként. Evangélikus templom, 1785-ben épült. Katolikus templom, a XVIII. századból származó festett kazettás mennyezettel. A XIX. században két magaskemence működött a településen. Megszűnése utána a munkalehetőség reményében sokan kivándoroltak Amerikába.

II. A SAJÓ KÖZÉPSŐ FOLYÁSA A MURÁNY-PATAK VÖLGYE Umrlalehota (Revúcka Lehota) Nagyrőcétől 5 km-re délkeletre a Murány bal partján fekszik. Lakossága: 323 fő. A Rátold nemzetség faluja, előbb Jolsva várához, majd később Murányhoz tartozott. Kialakulása a XIV. század 2. felére tehető, első írásos említése 1427-ből való. Lakói a határ kiterjedt erdőiben szenet égettek, pásztorkodással foglalkoztak, de voltak közöttük kézművesek is. A település lakossága többször kicserélődött, de nyelve mindig szlovák maradt. A lakosság a reformáció idején evangélikus hitre tért és a nagyrőcei anyaegyházhoz csatlakozott. A település látványossága: Evangélikus templom, 1793-ban épült klasszicista stílusban. Az umrla szó megkülönböztető jelzőként jelent meg egy XVI. századi dézsmajegyzékben. Ezzel különböztették meg a települést a közeli Muránylehotától. A szó szláv eredetű, magyar jelentése holt, halott, ami vagy a helység szegénységét fejezte ki, vagy pedig a török pusztításokra utalt. A település nevét a belügyminiszter 1906-ban Lehelfalvára változtatta. A község határában található a Flipper nevű víztározó és gát. Mnísány - Koprás (Magnezitovce) A település Nagyrőcétől 7 km-re délkeletre fekszik. Lakossága: 435 fő. Magnezitfalva két kis települése: Mnísány - Baráttelke és Koprás egyesítésével keletkezett. A két település ugyanabban a völgyecskében, egymáshoz közel fekszik. Mnísány mint Monohret a XVI. században tűnik fel. Lakói kezdetben rezet és ezüstöt bányásztak, később pásztorkodással foglalkoztak. A XVII. században a lakosság részben rutén, részben szláv eredetű, akik fuvarozással, szénégetéssel foglalkoztak. Később a lakosság összeolvadt és nyelvük szlovák lett. Koprás, Korpás: a rutén vlach település a XVI. század elején alakult ki. A lakosság foglalkozása juhászat volt, és megkapta a vlach kiváltságkat. Gyakran cserélődött, csak a XVIII. századra állandósult és ekkora már szlovák anyanyelvű. A juhászatról fokozatosan áttért a szénégetésre és a fuvarozásra. Mindkét település Hizsnyó fíliáját alkotta. 1941 és 1944 között egy új, Lubenyik-Szlabos vasútvonal részeként megépítettek egy viaduktot és egy alagutat, amit sohasem használtak, de ma is látható. Az 1930-ban épült evangélikus templom Mnísányban, amelynek a belső berendezése a tiszolci régi templomból került ide. Nevét a belügyminiszter 1906-ban Baráttelkére változtatta. Nevét a belügyminiszter Koprásról Korpásra változtatta. A dézsmajegyzékek a falut több esetben Mnísánnyal együtt vették fel, külön névsorok 1610-ig csak gyéren maradtak fenn. A két települést 1960-ban egyesítették Magnezitovce néven. A falu látképe 121