...-T-/.' сэ /.111),~... n 2013. évi törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról * 1. Az illetékekrёl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 1. Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. (2) bekezdésének 43. pontja. 2. А csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIХ törvény módosítása 2. А csődeljárásról és а felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a) 11. (3) bekezdés a) pontjában az a hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) I. számú mellékletében szövegrész helyébe az a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és а 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti é s tanácsi rendeletben meghatározott szöveg, b) 11. (3) bekezdés b) p ол1ьan az a Hpt. I. számú mellékletében szövegrész helyébe az a hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi... törvény (a továbbiakban : Hpt) 1. mellékletében szöveg, c) 11. (3) bekezdés c) pontjában az a hitelintézetek tevékenységének megkezdésér ől és folytatásáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvének 2. cikkét szövegrész helyébe az a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és а hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, а 2002/87ХК irányelv módosításáról, а 2006/481^^ és а 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezésér ől szóló, 2013. június 26-i 2013/36/Eц európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban : 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikkét szöveg, (.1 11. (3) bekezdés e) pontjában az az Európai Parlament és Tanács 2006/48/0( irányelvét szövegrész helyébe az a 2013/36BU európai parlamenti és tanácsi irányelvet szöveg lép. 3. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi ХСVI. törvéпу módosítása 3. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény I. (3 ) bekezdésében az a hitelintézetekr ől és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben szövegrész helyébe az a hitelintézetekr ől és а pénzügyi vállalkozásokról szól ó törvényben szöveg lép. 4. А Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és а Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása 4. *A törvényt az Országgy űlés а 2013. december 17-i ülésnapján fogadta e1.
(1) А Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és а Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) I. (3) bekezdés e helyébe а következő rendelkezés lép : (3) Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre а hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi... törvényt (a továbbiakban: Hpt.) és а befektetési vállalkozásokró l és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bszt.) az е törvényben foglalt eltérésekkel kel l alkalmazni. А Mеhib Rt. által végzett piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére а biztosítókról és а biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt (a továbbiakban : Bit.) az е törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben а Mehib Rt. а 3. (1) bekezdésébe n meghatározott piacképes kockázatú biztosítási, illetve viszontbiztosítási tevékenységet is végez, úg y tevékenységét az е törvényben meghatározott valamennyi tevékenységet érintő összevont szervezet keretében is végezheti, azzal, hogy abit.-ben nevesíte tt egyes feladatkörök ellátása az összevont szervezet keretében is megvalósul. (2) Az Exim tv. I. (5) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés léр : (5) Az Eximbank а 2. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- é s importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, belföldi székhely ű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító beruházásaira, forgóeszközigényeire, nemzetközi segélyügyletekre, valamint а magyar befektetők külföldi befektetéseire, továbbá külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult végezni. (3) Az Exim tv. I. (5a) bekezdés b) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : b) exportcélú befektetés : devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását vag y szolgáltatásexportot elősegítő befektetése vagy lízingszerződése, amelynek eredményeként befektetés esetén а befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél vagy az ezen gazdálkodó szervezettel üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetnél, lízingszerz ődés esetén pedig а lízingbevevő gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése. (4) Az Exim tv. I. (7) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : (7) Az Eximbank tekintetében а Hpt. 117-121. -ában foglaltakat nem kell alkalmazni. (5) Az Eximty. I. -a а következ ő (8) bekezdéssel egészül ki : (8) Az Eximbank а prudenciális követelmények tekintetében а hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és а 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban : 575/2013/EН rendelet) szerint jár e1 az е törvényben foglalt eltérésekkel. 5. (1) Az Exim tv. 2. (1) és (2) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) Az Eximbank а magyar áruk és szolgáltatások exportjához, а beszállítói ügyletekhez, az exportcélún befektetésekhez, а belföldi székhely ű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, а nemzetközi segélyügyletekhez, а magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, továbbá Magyarországon
megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejö tt jogviszonyokhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet é s befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi : а) hitel és pénzkölcsön nyújtása; b) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári köteleze ttség vállalása ; c) valutával, devizával - ide nem értve а pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység ; d) а Bszt. 5. (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenység а Bszt. 6. -ában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében ; e) hitel referencia szolgáltatás ; fi pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása ; g) kizárólag tevékenységéhez szükséges forrásszerzés céljából : ga) betétek gyűjtése bankközi piacon bel- és külföldi, а Bszt. 48. (1) bekezdése szerinti szakmai ügyféltől és а Mehib Rt.-tő l; gb) kötvények kibocsátása. (2) Az Eximbank а hitel és pénzkölcsön nyújtás keretében az export finanszírozása érdekében külö n rendeletben foglalt feltételek mellett kötött segélyhitelt nyújthat а magyar árukat, szolgáltatásokat megvásároló, igénybe vev ő devizakülföldiеknek, és kedvező kamatozású hiteleket nyújthat а külön rendeletben foglalt feltételek mellett. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt а devizakorlátozáso k megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIII. törvény 2. -ában foglaltakat kell érteni." (2) Az Exim tv. 2. -a а következő (4) bekezdéssel egészül ki : (4) Az Eximbank az е -ban szereplő tevékenységéhez а központi költségvetés terhére, valamint а központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapo tt támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti а pénzmosás és а terrorizmus finanszírozása megel őzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései alapján kidolgozo tt, valamint а Hpt. alapján elfogadott belső eljárásokra vonatkozó szabályzataiban azokat а speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat, valamint többle ttőke-követelmény meghatározására irányuló számítási módszereket is, amelyet azon szervezetek esetében alkalmaz а kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi СХСУ. törvény alapján ne m min ősülnek átláthatónak. б. Az Ехгт tv. 3. -а а következő (11) bekezdéssel.egészül ki : (11) A Mehib Ю. az е alapján folytatott tevékenységéhez а központi költségvetés terhére, valamint а központi költségvetésből folyósított el őirányzatokból kapott támogatás felhasználásáva l kötött ügyletekre rögzíti az ügyfél azonosítási eljárásról szóló bels ő szabályzatában azokat а speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat is, amelyeket azon szervezete k esetében alkalmaz а kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. év i СХСУ. törvény alapján nem min ősülnek átláthatónak. 7. Az Exim tv. 8/A. (1) bekezdésének helyébe а következő rendelkezés lép :,,(1) Az Eximbank а költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek beváltásából ered ő követeléseket, valamint а követelések után járó kamatot és késedelmi kamatot, а Mehib Rt. а kormányrendeletben előírt feltételekkel biztosíto tt követelések és а jogelődöktől átve tt biztosítás i 3
szerződések alapján keletkező kárkintlév őségeket az állam megbízásából а központi költségveté s javára köteles behajtani, vagy harmadik személy útján behajtatni. Az Eximbank és а Mеhib Rt. а követelés behajtása, vagy harmadik személy útján történő behajtatása során az államháztartásró l szóló 2011. évi СХСУ. törvény és а végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével köteles eljárni." 8. Az Exim tv. 20. (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során az 575/2013/EU rendelet Második rész I. cím 4. fejezet I. szakasz vonatkozásában járulékos tőkeelemnek minősül minden olyan hitel é s kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket : a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vev ő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel, b) а hitel, illetve а kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve ha а lejárat ninc s meghatározva а hitel csak а szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel é s c) а hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy а szerződésben kikötött felmondási id ő előtt nem lehetséges. 9. (1) Az Exim tv. 20. (3) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (3) Az 575/2013/EU rendelet Els ő rész II. cím 2. fejezetének alkalmazásában az Eximban k pénzügyi vállalkozásnak min ősül. (2) Az Exim tv. 20. -a а következő (4) bekezdéssel egészül ki : (4) Az Eximbank nem alkalmazza az 575/2013/EU rendelet 411-428. cikkében foglaltakat. 10. Az Exim tv. a) 14. (3) bekezdésében а Hpt. 62. (2) bekezdését szövegrész helyébe а Hpt. 148. (2) bekezdését szöveg, b) 18. (1) bekezdésében а Hpt. 44. (1) bekezdésében szövegrész helyébe а Hpt. 137. (1 ) bekezdésében szöveg, c) 18. (2) bekezdésében а Hpt. 44. és 68. -ától szövegrész helyébe а Hpt. 137. -ától és 155. -ától szöveg, d) 21. (1) bekezdésében az a Hpt. 79. (1) bekezdésében szövegrész helyébe az az 575/2013/EU rendelet 392. cikkében szöveg, e) 21. (2) bekezdésében az a Hpt. 79. (2) bekezdésétől szövegrész helyébe az az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésétől szöveg, fi 21. (3) bekezdésében az a Hpt. 80. -ának (1) bekezdésében szövegrész helyébe az az 575/2013/EU rendelet 400. cikk (1) bekezdésében szöveg, g) 24. -ában а Hрt. 51. -ában szövegrész helyébe а Hpt. 161. -ában szöveg, és а Hpt. 51. (2) bekezdésében szövegrész helyébe а Hpt. 161. (2) bekezdésében szöveg lép. 11. Hatályát veszti az Exim tv. 20. (2) bekezdése. 4
S. А személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVП. törvény módosítása 12. А személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban : Szja tv.) 3. 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése а következő.) 3. Külföldi illetőségű magánszemély: а belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, valamint а 2. pont c) alpontjában foglaltaktól eltérően а harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. (1 ) bekezdésének e) pontja hatálya alá tartozó letelepedett jogállású személy, feltéve, hogy bármely 1 2 hónapos időszakban а ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve kevesebb, mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén. 13. (1) Az Szja tv. I. számú melléklet 8. pont 8.7. alpontja helyébe а következő rendelkezés lép : (A пет pénzben kapott juttatások közül adómentes :) 8.7. az а szolgáltatás, amelyet а kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást), továbbá az а sportszolgáltatás, amelyet а kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat, valamint az а szolgáltatás, amelyet а sportszervezet, országos sportági szakszövetség а versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvev őjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén ju ttat, azzal hogy а sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akko r lehet е rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, а világbajnokságon, az Európabajnokságon, а speciális világjátékokon vagy а Heraklész program keretében való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja; (2) Az Szja tv. I. számú melléklete 8. pontja а következ ő 8.12. alponttal egészül ki : (A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes.) 8.12. az olyan juttatás, amelyet а sportról szóló törvény szerinti sportszervezet а vele bármilyen jogviszonyban álló, а sportról szóló törvényszerinti amatőr vagy hivatásos sportolónak a) az edzési vagy versenyfeladathoz közvetlenül kapcsolódó sportszolgáltatás, utazás, szállás é s étkezés, é s b) а sportegészségügyi ellátás és sportegészségügyi ellátás fedezetéül szolgáló biztosítás díja révén juttat, azzal, hogy е pont alkalmazásában sportegészségügyi ellátás az а szolgáltatás, amely az amatőr vagy а hivatásos sportoló egészségének megőrzését vagy helyreállítását szolgálja ; 6. А társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 14. 5
(1)А társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi törvény (a továbbiakban : Тао. törvény) 22. (3) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (3) А mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke, valamint az Mkty. 31/C. (1) bekezdése alapján kiadott határozatban megállapíto tt közvetett támogatás összege nem haladhatja meg а mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mkty. 12. (10) bekezdésében meghatározott részének 20 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha а filmalkotás az Mkty. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett támogatásra. (2)А Тао. törvény 22. (8) bekezdés a) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (A támogatási igazolás alapján а (6) és (7) bekezdés szerint meghatározott kiegészítő támogatásra jogosult:) a) а (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási igazolás esetén az Mkty. 8. (1 ) bekezdésében meghatározott, а mozgóképszakmai célokra el őirányzott források elosztását végző szervezet, azzal, hogy а kiegészítő támogatást а Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működ ő Részvénytársaságnak а kincstárnál vezetett letéti számlájára kell megfizetni ; 15. (1)А Тао. törvény 22/С. (3e) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (3e) А támogatási igazolást az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározo tt támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére а sportpolitikáért felelős miniszter, az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére а látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki azt követ ően, hogy а támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, а támogatás igénybevételének feltételét képez ő, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot részben vagy egészben jóváhagyta. А sportfejlesztési program jóváhagyása során vizsgálni kell, hogy а benyújtott sportfejlesztés i program megvalósítása összhangban van-e а szakági szövetség sportpolitikai érdekeivel, valamint azt, hogy az miként illeszkedik а nemzetgazdaság érdekeihez, különös figyelemmel а hosszú távú fenntarthatóság követelményére. А támogatási igazolása sportfejlesztési program jóváhagyását követően arra tekintet nélkül állítható hogy а támogatás el ő- vagy utófinanszírozással valósul meg. (2)А Тао. törvény 22/С. (5) bekezdés g) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (Támogatási igazolása támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akko r állítható ki, ha) g) nem áll az е törvény felhatalmazása alapján kiado tt kormányrendeletben meghatározottak szerint alkalmazott támogatásból kizárás hatálya alatt, és (3)А Тао. törvény 22/С. (6) bekezdés d) és e) pontja helyébe а következő rendelkezések lépnek : (Ha az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul, а támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy а támogatás igénybevételére jogosult szerveze t vállalja, hogy) d) а jelenértékén legalább 5 millió forint értékű tárgyi eszköz felújitás esetén а (3) bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidej űleg írásban nyilatkozik а sportpolitikáért felelős miniszter vagy az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatá s 6
igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén а látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy а támogatásból megvalósuló felújítást legalább 5 évig az eredeti rendeltetésének megfelel ően hasznosítja, valamint benyújtja а sportcélú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az id őtartamra а felújított sportcélú ingatlan üzembe helyezését követő 30 napon belül az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az igényb e vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül bejegyzésre, e) а jelenértékén legalább 10 millió forint értékű tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén а (3) bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidej űleg írásban nyilatkozik а sportpolitikáért felel ős miniszter vagy az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatá s igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén а látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy а sportcélú ingatlanfejlesztésre nyílt pályázatot ír ki és а pályázati eljárás eredménye alapján nyertes személlyel köt szerz ődést а tárgyi eszköz beruházás, felújítás megvalósítására." (4)А Тао. törvény 22/С. -a а következő (бa)-(6b) bekezdéssel egészül k i (6a) А (6) bekezdés a) és d) pontjában а Magyar Állam javára szóló jelzálogjog bejegyzésr e vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha а (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építés i engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás állami tulajdonban álló sportcélú ingatlanr a irányul. (61)) А (6) bekezdés e) pontját а támogatásból megvalósuló, építési beruházással járó, sportcélú ingatlanra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén nem kell alkalmazni, ha а támogatás i kérelem tárgya sportcélú ingatlanra irányuló, nem а támogatásból finanszírozott, már megkezdet építési beruházással járó tárgyi eszköz beruházás, felújítás, és ezen sportcélú ingatlanfejlesztés t közbeszerzési eljárás eredményeként nyertes ajánlattev ő végzi. (5)А Тао. törvény 22/С. (9) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (9) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározo tt támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén а sportpolitikáért felelős miniszter а jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az е törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján az adópolitikáért felel ős miniszter véleményét figyelembe уёуе hoz döntést. Az adópolitikáért felel ős miniszter az erre irányuló megkeresést ől számított 10 napon belül közl i álláspontját а sportpolitikáért felel ős miniszterrel. А sportpolitikáért felelős miniszter az adópolitikáért felel ős miniszter véleményét figyelembe véve jóváhagyja vagy elutasítja а sportfejlesztési program е törvény szerinti támogatását és az err ől szóló döntést közli а támogatás igénybevételére jogosult szervezettel. Véleményeltérés esetén а sportfejlesztési program е törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megel őzően а sportpolitikáért felel ős miniszter а Kormány döntését kéri. (6)А Тао. törvény 22/С. -a а következő (9a) bekezdéssel egészül ki : (9a) Az (1) bekezdés b) d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén а látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége а jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az е törvény felhatalmazása alapján kiadot kormányrendelet alapján а sportpolitikáért felel ős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe уёуе hoz döntést. А sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkeresést ől számított 10 napon belül közli álláspontját а látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetőjével. А miniszteri vélemények között i eltérés esetén а sportfejlesztési program е törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagy ó 7
döntést megel őzően а látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője а sportpolitikáért felelős miniszter útján а Kormány döntését kéri. Ebben az esetben а látvány - csapatsport országos sportági szakszövetsége vezet ője а Когш пy döntésének megfelelőm hagyj a jóvá vagy utasítja еl а sportfejlesztési program е törvény szerinti támogatását, és az erről szóló döntést közli а támogatás igénybevételére jogosult szervezettel." 16. (1)А Тао. törvény а következő 29/W. -sal egészül ki : 29/W. А 22. (8) bekezdés а) pontjának az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáró l szóló 2013. évi... törvénnyel megállapított rendelkezéseit а hatálybalépése napját követően fizetet támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni. (2) А Тао. törvény а következő 29/X. -sal egészül ki : 29/X. А 22/С. (6a) bekezdésének az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szól ó 2013. évi törvénnyel megállapított rendelkezéseit а hatályba lépésekor folyamatban lév ő sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása, illetve а folyamatban lév ő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell. 7. А hitelintézetekróz és аpénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi СXII. törvény módosítása 17. А hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi СXII. törvény а következő 234/Q. -sal egészül ki : 234/Q. 2013. december 31-ig már megképzett általános kockázati céltartalékot vagy annak eg y részét ha az veszteség fedezésére nem kerül felhasználásra а hitelintézet 2013. december 31-i fordulónappal átvezetheti az eredménytartalékba. 8. А lakástakarékpéпztárakról szóló 1996. évi LXIII. törvény módosítása 18. А lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi LXIII. törvény (а továbbiakban: Ltp.) 8. (1 ) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép :,,(1) Е törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak min ősül : а) а lakás-előtakarékoskodó, illetve ha а szerz ődésben kedvezményezettet neveznek meg, а kedvezményezett, továbbá ezen személyek közeli hozzátartozója 1.javára történő lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlása, ideértve а nyugdíjasházban а jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlását, továbbá lakásra, családi házra vagy tanуai lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerz ődés megkötéséhez szükséges önerő fmanszírozását, 2. tulajdonában, valamint pénzügyi lízingbe vétel, haszonélvezeti jog vagy az I. pontnak megfelelő más jogcímen használatában lév ő lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása,
3. а tulajdonában, valamint pénzügyi lízingbe vétel, haszonélvezeti jog vagy az I. pontnak megfelelő más jogcímen használatában lévő lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve а beépítés alatt álló vagy már beépített terület lakhatóságát javító, а következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati, közműfejlesztési társulat által megvalósított beruházás keretében történő kialakítása (kiépítése, szerelése) és felújítása: szilárd burkolatú út; kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, informatikai hálózati kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, internetelérés), b) а lakásszövetkezet tulajdonában vagy а tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítás a és korszerűsítése, c) а társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása é s korszerűsítése, d) az a) c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézménytől vagy biztosítóintézettől felvett kölcsön, pénzügyi intézménytől igénybe vett pénzügyi lízing, vagy ilye n kölcsönhöz vagy lízinghez kapcsolódó, külön törvényben meghatározott gy űjtőszámlahitel, valamint а hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve település i önkormányzat által nyújtott kölcsön teljes vagy részleges kiváltása, e) az a) c) pontban meghatározott célok finanszírozására felvett kölcsön kiváltására felhasznált, а hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2012. január 1 jén hatályos 200113. szerinti végtörlesztés keretében nyújto tt kölcsön teljes vagy részleges kiváltás, fi а d) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsön, gy űjtőszámlahitel kiváltására felhasznált, pénzügyi intézménytől vagy biztosítóintézettől felvett kölcsönteljés vagy részleges kiváltása." Az Ltp. а következ ő 27/D. -sal egészül ki : 19. 27/D. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi... törvény 18. -ával megállapított 8. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket а 2014. január 1-jét megelőzően megkötött lakáselőtakarékossági szerződésekre is alkalmazni kell. 20. Az Ltp. 3. (1) bekezdésében az a hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt szövegrész helyébe az a hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt szöveg lép. 9. А személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi СXXVI. törvény módosítása 21. А személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 3. (2) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (2) A 4/A. (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezetteket megillető támogatást az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felel ős miniszter utalja át. А 4/A. (1) bekezdés b) pontja szerinti kiemelt el őirányzat javára felajánlott összeget, valamint а kiemelt előirányzatnak az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeir ől szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. (3) bekezdése szerinti kiegészítő támogatását az el őirányzattal érinte tt költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője а 6/D. -ban meghatározottak szerint használja fel. 9
10. A jelzálog-hiteliпtézetгё7 és a jelzáloglevélróz szóló 1997. évi X Y. törvény módosítása 22. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. éviж. törvény a) 2. (2) bekezdésében az a hitelintézetekr ől és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. év i CXII. törvény szövegrész helyébe az a hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szól ó 2013. évi.... törvény szöveg, b) 14. (11) bekezdés h) pontjában az a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 14. -ának (1) bе1 е ёse szövegrész helyébe az a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és а 648/2012/ЕП rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/ЕП európai parlamenti é s tanácsi rendelet 129. cikke szöveg, és а Hpt. 2. számú mellékletének II./5. pontja értelmében szövegrész helyébe а Hpt. 6. (1) bekezdésében meghatározott, szöveg, c) 16. (3) bekezdésében а Hpt. 133. (1) bekezdésében szövegrész helyébe а Hpt. 260. (1) bekezdésében szöve g lép. 11. А magánnyugdíjról és а magáппyugй#р пztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása 23. А magánnyugdíjról és а magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a) 2. (3) bekezdésében az a hitelintézetekr ől és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben szövegrész helyébe az a hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben szöveg, b) I. számú melléklet 8. pontjában az az 1996. évi CXII. törvény а hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szövegrész helyébe az a hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szól ó törvény szöveg lép. 12. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételei гё7 szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása 24. (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeir ől szóló 1997. évi СХХIУ. törvény (a továbbiakban : Eflу.) 4. -a helyébe а következő rendelkezés lép : 4. (1) А bevett egyház jogosult а törvényben meghatározottak szerint rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely а bevett egyház bels ő szabályában meghatározott módon használható fel. (2) А bevett egyháza számára az (1) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott összegeken túl а (3) és (4) bekezdés szerinti további, kiegészítő támogatásra jogosult. (3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján а bevett egyházakat és а központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott célt mint törvényben meghatározott kedvezményezettet megillető összegek együttesen és összesen nem érik e1 а nyilatkozattal érint ett évre vonatkozóan а személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása vonatkozásában 10
befizetett adó egy százalékát, ennek mértékéig а bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó és а központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzaton biztosítandó összeget а központi költségvetésb ől ki kell egészíteni. (4) А (3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásból а bevett egyház és а központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzata személyi jövedelemadó 1%-áról rendelkező magánszemélyek által tett felajánlások számának arányában részesül." (2) Az Eftv. 8. (3) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (3) А bevett egyházakat а 4. -ban meghatározottak szerint megillet ő személyi jövedelemadó - részesedést és kiegészít ő támogatást а miniszter által vezetett minisztérium költségvetés i fejezetében kell megtervezni, és а felajánlásokat követő évben január 31-éig а bevett egyháznak átutalni. 13. А Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi Xx törvény módosítása 25. А Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban : МFВ tv.) I. -a а következ ő (7) bekezdéssel egészül ki : (7) Az MFB Z rt. а prudenciális követelmények tekintetében а hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekr ől és а 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EП európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban : 575/2013/EП rendelet) szerint jár e1 az е törvényben foglalt eltérésekkel. 26. (1) Az MFB tv. 2. b) pontja helyébe а következ ő rendelkezés lép : (Az MFB Zrt. feladata, hogy а 3. (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében az átláthatóság, а célszerűség, а gazdaságosság, а hatékonyság és а prudencia követelményeinek megfelelően - а Kormány közéр- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározot t gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen) b) а nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi 1111. törvény hatálya alá tartozó, kiemelt jelentőségű üggyel összefügg ő beruházások, valamint egyéb állami, önkormányzati fejlesztések é s beruházások (így különösen az infrastrukturális, agrár, környezetvédelmi, munkahelyteremt ő, oktatási, turisztikai, spo rt és szabadidős célú, valamint а strukturális és regionális különbsége k kiegyenlítését, illetőleg vidékfejlesztést, а térség- és településfelzárkóztatást szolgáló), továbbá az ezekhez kapcsolódó más fejlesztések, beruházások és mindezek b ővítéséhez szükséges fejlesztések, beruházások hitel- és tőkefinanszírozásában; (2) Az MFB tv. 2. k) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (Az MFB Zrt. feladata, hogy а 3. (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében az átláthatóság, а célszer űség, а gazdaságosság, а hatékonyság és а prudencia követelményeinek megfelelően - а Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározot t 11
gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen) k) а 2. számú mellékletben meghatározo tt, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek hitel-, és tőkefinanszírozásában, valamint az érdekükben tö rténő bankgarancia nyújtásában é s fizetési kötelezettségeiké rt készfizető kezesség vállalásában ; 27. Az MFB tv. 3. -a а következő (14) bekezdéssel egészül ki : (14) Az MFB Zrt. jogosult ellenőrizni az е törvény I. számú, illetve 2. számú mellékletébe n felsorolt gazdálkodó szervezetek gazdálkodását, működését. Az ellenőrzött szervezet, а szervezet vezetője, alkalmazottja adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles. 28. (1) Az MFB tv. 4. (4) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (4) Az MFB Zrt. kizárólag akkor nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint csak akkor vállalha t kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári köteleze ttséget, ha annak visszafizetése, megtérülése az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján biztosított, és/vagy az MFB Z rt. fedezetértékelési szabályzata szerinti mértékű fedezetek а hitelnyújtáskor vagy а későbbiekben rendelkezésre állnak. Ha mindez а 2. b)-c) és k) pontjában megjelölt feladatok teljesíthet őségét akadályozza, akkor ezen feladatok teljesítésének kell els őbbséget biztosítani. (2) Az MFB tv. 4. -a а következő (6) bekezdéssel egészül ki : (6) Az MFB Zrt. kizárólag olyan személy, illetve szervezet részére nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint csak olyan szemёly, illetve szervezet érdekében vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári köteleze ttséget, amely а nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1) pontja szerint átlátható szervezetnek min ősül, kivéve а mezőgazdasági őstermelőket és családi gazdálkodókat. 29. (1) Az MFB tv. 5. (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) Az állama központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizet ő kezesként felel az MFB Zrt. által a) forrásszerzés céljából igénybe vett hitelekből, felvett kölcsönökből és kibocsátott kötvényekb ől az MFB Zrt.-t terhel ő fizetési kötelezettségek teljesítéséért; b) а Kormány határozata alapján nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint harmadik fél javára vállalt, érvényesített készfizető kezességből és bankgaranciából származó, az MFB z rt. felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséért; c) forrásszerzés céljából а befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXХУIII. törvény 48. (1) bekezdése szerinti bel- és külföldi szakmai ügyfélt ől bankközi piacon elfogado tt betétekb ől, valamint d) végrehajtott deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségéből eredő, az MFB Zrt.-t terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséért. (2) Az MFB tv. 5. (2) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : 12
(2) Az állam nevében, а Kormány határozata alapján, az államháztartásért felelős miniszter az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján elfogadott betétekhez, igénybe vett hitelekhez, felvett kölcsönökhöz és kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan, azok euróban kifejezett összege, továbbá az (1) bekezdés d) pontja alapján а forrásbevonással összeftgő deviza csereügyletek miatt az MFB Zrt.-t euróban terhel ő fizetési kötelezettségek tekintetében az MFB Zrt.-vel árfolyam-fedezeti megállapodást köthet. (3) Az MFB tv. 5. (3) bekezdés a) c) pontjai helyébe а következő rendelkezések lépnek : (A költségvetési törvényben meg kell határozni.) a) а forrásszerzés céljából az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján elfogado tt betétek, továbbá igénybe vett hitelek, felvett kölcsönök, és kibocsátott kötvények devizában történő forrásbevonás esetén а szerződéskötés vagy а kötvénykibocsátás napján azok Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értékén számított állománya és az (1 ) bekezdés d) pontja alapján végrehajtott deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költsége együ ttes állományának felső határát ; b) az MFB Zrt. által az (1) bekezdés b) pontja alapján állami kezesség mellett nyújtott hitelek, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezesség és bankgarancia állomány fels ő határát; c) az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján elfogadott betétekhez, igénybe vett hitelekhez, felvett kölcsönökhöz és kibocsátott kötvényekhez, továbbá az (1) bekezdés d) pontja alapján végrehajto tt forrásbevonással összefüggő deviza csereügyletekhez kapcsolódó árfolyam-fedezeti megállapodások által fedezett források forintban számított, együttes állományának fels ő határát ; (4) Az MFB tv. 5. -a а következő (3а) (3 д) bekezdésekkel egészül ki : (3a) Az MFB Zrt.-nek az (1) bekezdés d) pontja szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat а központi költségvetés közvetlenül biztosítja. (31)) А (3) bekezdés a) pontjában meghatározo tt állományok együttes összege, valamint а (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg а Magyarország központi költségvetésér ől szóló törvényben felső határként meghatározot összegeket. (Эс) Devizában megvalósuló kötvény kibocsátási program esetén, а programban meghatározott kibocsátási időszak lezárultáig а (31)) bekezdés szerinti állományok együttes összegének meghatározásakor а (3) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltér ően а kötvény kibocsátási program teljes keretösszegét kell állományként figyelembe venni, а program alapján történt els ő kötvénykibocsátás időpontjában érvényes, а Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalo s devizaárfolyamon forintra átszámíto tt összegben. (3d) Е alkalmazásában pótlási költsé g a) hosszú pozíció esetén: az az összeg, amennyivel а származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értéke (vagy deviza esetén az elszámoló ára) meghaladja а határidős szerz ődés tárgyának Heverteket ; b) rövid pozíció esetén: az az összeg, amennyivel а határidős szerződés tárgyának névértéke meghaladja а származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értékét (vagy deviza esetén az elszámoló árát). (5) Az MFB tv. 5. (6) és (7) bekezdése helyébe а következő rendelkezések lépnek : 13
(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti fizetési kötelezettségek biztosítékaként az е törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességen túlmen ően а hitelező további fedezet előírására nem köteles. (7) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontja alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan az állam kezességvállalási díjat nem számol fel. 30. Az МFВ tv. III. Fejezet 2. alcíme а következő 5/A. -sal egészül ki : 5/A. А Kormánynak biztosítania kell az MFB Z rt. hosszú távú és stabil működőképességét. 31. (1) Az MFB tv. 8. (1) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés léр (1) Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az MFB Zrt. által a) а hitelintézetekkel szembeni ügyfelenként vagy ügyfélcsopo rtonként külön számított - kitettség érték összege nem haladhatja meg az МFВ Zrt. szavatoló tőkéjének kétszáz százalékát, b) hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy egy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjaival szembeni együttes kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló t őkéjének harmincöt százalékát. (2) Az MFB tv. 8. (2) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (2) Az MFB Zrt. esetében а Hpt. 79. (2) bekezdés b) pontjában, 110., 112. és 117 121. -ában, valamint az 575/2013/EU rendelet 89-91., 102-106. és 411-428. cikkében foglaltakat nem kell alkalmazni. 32. Az MFB tv. а következő 18/В. -sal egészül ki : 18/В. А Hpt. 161. -ában és а Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi W. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. (2) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki а Hpt. 161. (2) bekezdésében és а Ptk. 81. (3) bekezdésében foglaltakon túlmen ően az MFB Zrt. által az állami vagyon felügyeletéért felel ős miniszter által vezetett minisztérium részére, illetve az е törvény I. számú és 2. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetek által az МFВ Zrt. részére ado tt adatszolgáltatásra. 33. Az MFB tv. I. számú melléklete helyébe az I. melléklet lép. 34. Az MFB tv. 2. számú melléklete helyébe а 2. melléklet lép. 35. Az MFB tv. a) I. (5) bekezdésében а hitelintézetekr ől és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt szövegrész helyébe а hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi... törvényt szöveg, 14
b) 8. (6) bekezdésben а Hpt. ХIУ. fejezete szövegrész helyébe а Hpt. 172-176. -a és az 575/2013/EU rendelet 11-24. cikkének szöveg, c) 13/A. (1) bekezdésében а Hpt. 44. (1) bekezdésében szövegrész helyébe а Hpt. 137. (1 ) bekezdésében szöveg, d) 13/А. (2) bekezdésében а Hpt. 44. -ában, illetve а 68. -ában szövegrész helyébe а Hpt. 137. -ában és 155. -ában szöveg, e) 13/A. (3) bekezdésében а Hpt. 68. (2) bekezdését szövegrész helyébe а Hpt. 155. (2 ) bekezdését szöveg, 13/A. (4) bekezdésében а Hpt. 44. -ában és 68. -ában szövegrész helyébe а Hpt. 137. - ában és 155. -ában szöveg, lép. 36. Hatályát veszti az MFB tv. 2. j) és m) pontja, valamint 8. (5) bekezdése. 14. А tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása 37. А tőkepiacról szóló 2001. évi 00(. törvény (a továbbiakban : Tpt.) 5. (1) bekezdés 111. pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (E törvény és az е törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) 111. részesedési viszony : egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan ellenőrző befolyásnak nem minősül ő kapcsolat, amelynek alapján а személy közvetlenül vagy közvetett módon а szavazati jogok vagy а tagi részesedés legalább húsz százalékát birtokolja. А szavazati jogok figyelembevételénél az Színt. vonatkozó el őírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy а személy az Szmt. hatálya alátartozik-e, 38. А Tpt. 335. (3) bekezdése а következ őj) ponttal egészül ki : (Az elszámolóház elszámolási tevékenységen kívül kizárólag.) j) а tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, а központi szerződő felekről és а kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti bejelentési kötelezettség átruházása esetén а származtatott ügyletek adatainak а kereskedési adattár felé történő bejelentésével kapcsolatos. (tevékenységet végezhet.) 39. А Tpt. 336. (2) bekezdés а következő g) ponttal egészül ki : (A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag.) g) а tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, а központi szerz ődő felekről és а kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-6 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti bejelentési kötelezettség átruházása esetén а származtatott ügyletek adatainak а kereskedési adattár felé történő bejelentésével kapcsolatos tevékenységet. (folytathat.) 15
40. А Tpt. 338. -a а következő (2а) bekezdéssel egészül ki : (2 а) Az elszámolóházi tevékenység mellett végezhető, а 335. (3) bekezdés j) pontjában foglalt tevékenységre а tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, а központi szerződő felekről és а kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EП európai parlamenti és tanácsi rendele t rendelet szabályai az irányadók. 41. А Tpt. 340/A. -a а következő (2а) bekezdéssel egészül ki : (2 а) А központi értéktári tevékenység mellett végezhető, а 336. (2) bekezdés g) pontjában foglalt tevékenység végzésére а 648/2012/EП rendelet szabályai az irányadók. 42. А Tpt. 341. (1) bekezdése а következő a) ponttal egészül ki : (A központi értéktárban а (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel tulajdoni részesedés t szerezhet:) a) az MNB ; 43. А Tpt. 368. -a а következő (4) bekezdéssel egészül ki : (4) Nem jelenti az üzleti titok megsértését а Hpt.-ben és а Bszt.-ben az összevont аlapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint а pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történ ő adatátadás. 44. A Tpt. a) 5. (1) bekezdés 108. pontjában az a Hpt.-ben szövegrész helyébe az a központ i hitelinformációs rendszerről szóló törvényben szöveg, b) 353. (8) bekezdésében az a Hpt. S. számú mellékletében meghatározott alárendelt kölcsöntőkéb ől, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéb ől szövegrész helyébe az a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és а 648/2012/EП rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti alárendelt kölcsönb ől szöveg, c) I. számú melléklet 11. pontjában az a hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szövegrész helyébe az a hitelintézetekr ől és а pénzügyi vállalkozásokró l szóló 2013. évi.... törvény szöveg lép. 45. Hatályát veszti a Tpt. I. k) pontja, 5. (1) bekezdés 38-39а., 97., 104, 115, 118, 118 а, 132., 133., 138. pontja és 181/А-181/x. -a. 15. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történ ő teljesítés véglegességéгб7 szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása 16
46. (1) А fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történ ő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (а továbbiakban: Tvt.) 2. (1) bekezdés d) pont db) alpontja helyébe а következ ő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában : fizetést korlátozó eljárás :) db) а hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi... törvény (а továbbiakban : Hpt.) 185. (2) bekezdés c) pont c]) alpontja, а Нрt. 48. (5) bekezdése, а Нрt. 55. (2) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedés, (2)А Tvt. 2. (1) bekezdés f) pontfa) alpontja helyébe а következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában : intézmény.),fа) а Нрt. szerinti hitelintézet, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti pénzforgalm i intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, а Bszt. szerinti befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, а Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, а kincstár, a z Államadósság Kezelő Központ, а Magyar Nemzeti Bank, vagy" 47. А Tvt. 2. (1) bekezdés j) pont fc) alpontjában а Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 44. pontjában szövegrész helyébe а Hpt. 6. (1) bekezdésben szöveg lép. 48. А Tvt. 10. d) pont db) alpontja helyébe а következő rendelkezés lép : (A rendszer és а rendszerüzemeltető kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek : а megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvev ő rendelkezik.) db) а Нрt. 3. (2) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő pénzügyi tevékenység (fizetési rendszer működtetése) végzése esetén а Нрt. 3. (3) bekezdésében előírt tevékenységi engedéllyel, vagy 16. А biztosítókról és а biztosítási teу keпуségгё7 szóló 2003. ^L^ törvény módosítása 49. E А biztosítókról és а biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (а továbbiakban: Bit.) 3. (1) bekezdése а következő 101-106. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában) 101. egyszeri díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynél а biztosítási díj а biztosítá s tartamának elején egy összegben esedékes; 102. rendszeres vagy folyamatos díjas életbiztosítás : minden olyan életbiztosítás, amelynek biztosítási díja а biztosítás tartama során meghatározott id őszakonként válik esedékessé ; 17
103. jutalék: jogcímtől fiiggetlenül а biztosítási díj meghatározott részét képez ő minden olyan pénzbeli vagy természetbeni előny, szolgáltatás, juttatás és ellentételezés, amelyben а biztosításközvetítő az általa közvetített biztosítási szerződés létrejöttéért, illetve az általa közvetítet vagy fenntartott biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott ideig való fenntartásáért az elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként а kockázatot elvállaló biztosítótól közvetve vagy közvetlenül részesül ; 104. jutalékjogosultság: а biztosításközvetít ő által közvetíte tt vagy fenntartott szerz ődés tekintetében а biztosításközvetítői jogviszony alapján а közvetítőt megillető jogosultsága biztosítás tartama alatt а biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra járó jutalék vonatkozásában, meghatározott esetekben és mértékben а szerződés folyamatos fennállása esetén а közvetítői jogviszony megszűnését követ ő időszakot is beleértve ; 105. jutalékvisszatérítés (jutalékvisszaírás) :a biztosításközvetítőt abiztosításközvetítői jogviszonya alapján terhelő jпtаlékvisszatérítési köteleze ttség, amely szerint а részére fizetett jutalékot meghatározott feltételek szerint a jutalékfizetés alapjául szolgáló tényez ők változásával arányosan részben vagy egészben köteles visszafizetni, amennyiben а közvetített biztosítási szerződés idő előtt (biztosítási eseményhez nem köthet ően) megszűnik vagy а biztosítási díj olyan mértékű változása következik be, amely nem fedezi а kifizetettjutalék összegét ; 106. megtakarítási jellegű életbiztosítás : а tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások körén kívül eső olyan életbiztosítások, amelyek lejárati szolgáltatással vagy visszavásárlási lehetőségge l (visszavásárlási értékkel) egyes esetekben ezek mindegyikével rendelkeznek." А Bit. а következő 19/A. -sal egészül ki : 50. 19/A. А Ptk. biztosítási szerződési szabályok hatályának kiterjesztésére vonatkozó rendelkezésé t (Рtk. 6:457. ) а kölcsönös biztosító egyesületi tagsági jogviszony keretében létrejött biztosítási szerződéseken alapuló biztosítási jogviszonyokra kell alkalmazni. 51. А Bit. 33. (8) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (8) А Ptk. 6:298. -ában meghatározott kártalanítása biztosítóval fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt és többes ügynököt kizárólag az erre irányuló, а biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, а megkötött megállapodá s feltételei szerint. 52. А Bit. 37. (1) bekezdése а következ ő m) ponttal egészül ki : (A biztosításközvetítő ha törvény eltérően пет rendelkezik а biztosítási szerződés megkötésé t megelőzően és bármely, а tájékoztatásban szereplo" adat változása esetén а szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére а kötelezettségvállalás tagállamána k hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásba n tájékoztatást adni :) m) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy а biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekinte ttel arra vonatkozóan, hogy а biztosító nevében megkötheti-e а biztosítási szerződést. 53. А Bit. II. Fejezete а következő alcímmel egészül ki : 18
A megtakarítási jellegű életbiztosításokjutalékfizetési szabályai 37/A. (1) А megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában а kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg а jutalékfizetés időpontjáig а biztosítóhoz beérkeze tt biztosítási díj összegét. (2) А rendszeres díjas megtakarítási jelleg ű életbiztosítási szerződés vonatkozásában jutalék а szerződés létrejöttétől számított egy éven belül legalább а díjelőírásnak megfelel ő els ő díjrészlet biztosítóhoz történő beérkezését követően legfeljebb tizennégy havi díjel őírásnak megfelel ő összegben fizethető. А szerződés létrejöttétől számított második év kezdetét követ ően fizetett jutalék összege nem haladhatja meg а második év kezdetétől а jutalékfizetés időpontjáig а biztosítóhoz beérkez ett biztosítási díj összegét. А szerződés teljes tartamának terhére összességébe n kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg а biztosítóhoz а szerződés teljes tartamár a vonatkozóan beérkezett biztosítási díj összegét. (3) А biztosító és а biztosításközvetítő között i, írásban létrejött megállapodásnak tartalmaznia kel l legalább az alábbiakat : a) а jutalékfizetés esedékességének id őpontját, amely az els ő jutalékfizetés esetén nem lehet korábbi, minta szerz ődés első díjrészlete biztosítóhoz tőrtévő beérkezésének időpontja, b) a utalék mértékét, c) a utalék kifizetésének feltételeit, d) a utalékfizetés ütemezését, e) a utalékvisszatérítési kötelezettség feltételeit, az ezen kötelezettség alóli mentesítés feltételeit, fi a jutalékvisszatérítési kötelezettség megszűnésének id őpontját, g) a jutalékjogosultságot és a jogosultság megvonásának feltételeit. (4) А biztosító el őre egységesen meghatároz ott feltételek alapján а 33. (1) bekezdésében foglalt biztosításközvetítői tevékenység, és annak résztevékenységei teljesítésének mértékéhez arányosan igazodó eltérő jutalékszintet állapíthat meg az egyes közvetítők vonatkozásában. (5) А biztosításközvetítő részére jutalékel őleg nem fizethető. (6) А biztosításközvetítőt а biztosításközvetítői tevékenységéért а kapo tt jutalékon kívül más juttatás nem illeti meg а biztosítótól. А biztosító а biztosításközvetítőt а jutalékon kívül, а biztosításközvetítői tevékenységtől eltérő szolgáltatás ellentételezéseként egyéb díjazásban, juttatásban részesítheti, а jogosultság pontos jogcímének feltüntetésével, ellenőrizhető és átlátható módon, dokumentált formában. 54. А Bit. 48. -a következő (la) bekezdéssel egészül ki : (la) Ha а szerződő fél а díjat díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkez ő ügynöknek fizette, а díjat legkés őbb а fizetés napjától számíto tt negyedik napon а biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; а szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy а díj korábban érkezett be. 55. А Bit. 85. (7) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : (7) А 86. (1) bekezdés a) pont (Ik) alpontjában és b) pont] ában, а 87. (1) bekezdés c) pontjában, а 88. (1) bekezdés c) pontjában és а 89. (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az egyéb vezető kinevezését, illetve alkalmazását 10 évvel megel őző időpontnál korábbi időpontra. 19
56. А Bit. 86. -a és az azt megelőző alcím helyébe а következő rendelkezés lép : A biztosító vezető aktuáriusa 86. (1) А biztosító vezető aktuáriusa az lehet, aki a) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel : аа) biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettséggel rendelkezik vag y ab) szakirányú fels őfokú így különösen természettudományi, informatikai, gazdaságtudományi, műszaki képzési területen szerzett egyetemi vagy mesterfokozatú végzettséggel és legalább а 231/E. -ban meghatározott határidőt megelőzően szerzett 5 éves vezető aktuáriusi vagy 10 éves aktuáriusi munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik ; b) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, а biztosítók, az aktuáriusok vagy biztosításközvetít ők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelm i szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál vagy biztosítási szaktanácsadónál szerze tt aktuáriusi szakmai gyakorlatta l rendelkezik; c) büntetlen el őéletű; d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik ; és e) а biztosítóval munkaviszonyban áll. (2) А biztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja : a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét ; b) а szavatolótőkе-szükséglet számításának helyességét ; c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását ; (I а díjkalkulációk szakmai helyességét; és. e) az a)-d) pontra vonatkozó adatok valamint а tartalékok helytállóságát. (3) А (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban а biztosító vezet ő aktuáriusa azt is igazolja, hogy а rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazot módszerek а kockázatok természetének megfeleltek. (4) А biztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan а felügyeleti ellenőrzés el ősegítése céljából benyújtja а Felügyeletnek а biztosító éves külön aktuáriusi jelentését. (5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit а Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg. (6) Biztosításmatematikai (aktuáriusi) végze ttsége törvény szerint különösen : a) közgazdasági vagy pénzügyi szak aktuárius főszakirányán, b) matematikus vagy alkalmazott matematikus szak aktuárius és pénzügyi matematika szakirányán ; c) biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak aktuárius szakirányán vag y d) posztgraduális aktuárius szakon szerzett Vegzettseg. 57. (1) А Bit. 96. (1) bekezdése а következő o) ponttal egészül ki : (A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:) o) az élet-, továbbá а baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében а technikai kamatláb biztosítási szerződés tartama alatti megváltoztathatósága lehet őségét azzal а feltétellel, hogy а változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha а technikai kamatlábak legnagyobb mértékér ő l szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. 20