MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/11 Mezőcsáti kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014. Farkas Zsombor (Gyerekesély Közhasznú Egyesület) MTA TK Budapest 2014
Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával Írta: Farkas Zsombor Szerkesztette: Fekete Attila Kiadja az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 1014 Budapest, Országház u. 30. http://gyerekesely.tk.mta.hu/ 2
Tartalom Összefoglaló... 4 Bevezetés... 5 Egy évvel ezelőtt... 6 Kitérő a gyerekesély projektek szociálpolitikai környezetére... 7 1. A Mezőcsáti kistérség általános jellemzői... 8 2. A helyzetfelmérés módszerei... 9 2.1. A vizsgálati minta... 9 2.2. Az adatfelvétel és a kutatás kérdőíve... 10 3. A kistérség népességének és a gyerekes háztartások demográfiai jellemzői... 11 4. Munkaerő-piaci helyzet foglalkoztatás és munkanélküliség... 14 4.1. Megyei és kistérségi munkaerő-piaci helyzet... 14 4.2. A gyerekes háztartásokban élők gazdasági aktivitása... 16 5. A gyerekes háztartások anyagi helyzete... 17 5.1. Jövedelmi szegénység... 17 5.2. A családok nélkülözése és szubjektív szegénysége... 18 5.3. Eladósodás... 21 5.4. Szociális támogatások és szolgáltatások... 23 6. Lakáskörülmények... 24 7. Kisgyerekkor szükségletek és szolgáltatások... 25 7.1. Bölcsődei ellátás és Biztos Kezdet gyerekházak... 26 7.2. Óvodai nevelés... 28 8. Az iskoláztatási helyzet néhány jellemzője... 30 8.1. Iskolai szelekció és teljesítmény... 32 8.2. Iskolai és nyári étkezés... 33 8.3. Szülői vélemények... 34 9. A gyerekek szükségletei és nélkülözése... 35 10. A kistérségi gyerekesély program ismertsége... 37 Melléklet... 40 3
Összefoglaló A "Legyen jobb a gyermekeknek" a Mezőcsáti Kistérségben című projekt a kistérségi gyerekesély programok második körében indult 2012 májusában. A kistérség kilenc települését érintő, 2015. áprilisig tartó uniós projekt keretében Biztos Kezdet Gyerekházak és közösségi házak jöttek létre, és számos szolgáltatással és szakemberrel igyekeznek elérni a szegénységben élő gyerekeket és családokat. A gyerekesély program kötelező eleme két, kérdőíves adatfelvételen alapuló, a kistérségben élő gyerekes családokat reprezentáló helyzet- és szükségletfelmérés elkészítése (2013-ban és 2014-ben). Összességében; a szegénységben élők aránya 2013-2014 között szinte változatlan, a foglalkoztatási helyzet nem javult, a gyerekes családok az élet számos területén hiányt szenvednek (ugyanakkor vannak olyan mutatók, amelyek kismértékben ugyan, de kedvező irányban változtak egy év alatt). A dél-borsodi kistérség alig 14 ezer fős népességének ötöde 0-17 éves gyerek (2011). A 2014-es adatfelvétel mintájába 201 gyerekes háztartás és 362 gyerek (0-17 éves) került be; ez a kistérségi gyerekes háztartások 8 százalékát, a gyerekek 12 százalékát jelenti. A mintában a gyerekes háztartások közel felében egy gyereket, harmadukban két gyereket, ötödükben három vagy több gyereket nevelnek. A 2013-as mintában a gyerekes háztartások 30 százaléka, a gyerekek harmada volt roma. 2014-ben a háztartások éppen harmada, a gyerekek 38 százaléka cigány; ez utóbbi arány a 2012-ben mért országos átlag (11,3%) jóval több, mint háromszorosa. A Mezőcsáti kistérségben 2014-ben a gyerekes családok fele él jövedelmi szegénységben; ez egy év alatt 2,5 százalékos emelkedést jelent. A 0-17 éves gyerekek több mint fele (54%-a) szegény. Ezek a szegénységi ráták mintegy kétszer magasabbak az országos arányoknál. 2014-ben a 15-64 évesek fele foglalkoztatott (aktív kereső), kevesebb, mint tizede munkanélküli, 16 százaléka inaktív, további negyede eltartott volt az adatfelvétel idején. (Az egy évvel korábbi felmérés hasonló helyzetet mért.) Ugyanakkor, ha a közmunkásokat a munkanélküliek csoportjához soroljuk, akkor az aktív keresők aránya jelentősen lecsökken, a munkanélküliek aránya pedig háromszorosára ugrik. Az aktív korú válaszadók 14 százaléka közfoglalkoztatott (2013-ban arányuk 13% volt); ötödük az elmúlt egy évben dolgozott közmunkásként. A gyerekes háztartások közel 40 százalékában rezsire, harmadában ennivalóra, 29 százalékában gyógyszerek kiváltására, negyedében a lakás megfelelő fűtésére nem jut pénz. A megkérdezettek több mint tizede teljes mértékben szegénynek tartja családját, de arányuk egy év alatt jelentősen csökkent. Ugyanakkor 10 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik szerint családjuk bizonyos értelemben szegény. 2014-ben hasonlóan az egy évvel korábbi arányhoz 4
a családok mintegy 40 százalékának van adóssága, díjhátraléka. A családok egyaránt mintegy tizedének otthonában nincs vezetékes víz, fürdőszoba és vécé. A családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatásban részesülő családok aránya igen alacsony; főként úgy, hogy egy olyan leszakadó kistérségről van szó, amelyben a családok és a gyerekek fele jövedelmi szegénységben él. A mintában a 0-5 éves gyerekek 12 százaléka járt a kérdezés idején vagy korábban bölcsőde; ezek a gyerekek jellemzően mezőcsátiak és tiszatarjániak. Biztos Kezdet Gyerekház Ároktőn, Tiszatarjánban és Tiszakesziben működik, a kisgyerekek (0-5 évesek) 16 százaléka járt, vagy jár a gyerekházba; arányuk 2013 és 2014 között emelkedett. A 3-17 éves gyerekek több mint háromnegyede 2-3 évesen, 13 százaléka 4 évesen kezdte el az óvodát. A kistérségben élő gyerekek körében kétszer magasabb az óvodát későn (5-6 évesen) kezdők aránya, mint országosan. A szegény és a cigány gyerekeket jellemzően később íratják óvodába, mint a nem szegényeket és a nem romákat. 2014-ben a gyerekek 37 százaléka deprivált (2013-ban még 42% volt az arányuk). A gyerekek közel negyede kettő vagy három területen szenved hiányt, a súlyosan depriváltak (négy vagy több szükségletük kielégítésére nincs lehetőség) aránya 15 százalék. A nem roma, nem szegény gyerekek 70-80 százaléka nem deprivált, a roma és a szegény gyerekeknek csak a feléről mondható el ugyanez. A Mezőcsáti kistérségben 2012 májusa óta működő gyerekesély programról a tavaly (2013-ban) megkérdezett gyerekes családok 43 százaléka hallott. Azóta eltelt egy év, és az arány nem sokat, de emelkedett: 2014-ben a családok 45 százaléka hallott már a programról. Bevezetés A "Legyen jobb a gyermekeknek" a Mezőcsáti Kistérségben című projekt a kistérségi gyerekesély programok második körében indult. 1 A három szakaszban (2010-2015 között) megvalósuló, uniós finanszírozású helyi projektek az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közül összesen 28 kistérségben működtek, vagy működnek. A TÁMOP-os konstrukció alapvető célja a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése, és a szegénység újratermelődésének, átörökítésének megelőzése a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2 célkitűzéseivel összhangban. ( ) A program alapvető célja a Nemzeti Stratégia alapelveivel és prioritásaival összhangban álló, helyi szükségletekre épülő gyermek- és ifjúsági politika kialakítása és megvalósítása, a gyermekeket és családjaikat érintő szolgáltatások összehangolása és fejlesztése, 1 TÁMOP-5.2.3-A-11. Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére. http://palyazat.gov.hu/doc/3000 2 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032) http://www.complex.hu/kzldat/o07h0047.htm/o07h0047.htm 5
a kistérségekben élő gyermekek és gyermekes családok esélyeinek növelése érdekében. 3 A program elsődleges célcsoportjába a gyerekek, fiatalok és családjaik tartoznak, kiemelt figyelemmel a szegénységben élőkre. A másodlagos célcsoportot a kistérségi szakemberek, döntéshozók és a helyi közösségek vezetői jelentik. A Mezőcsáti kistérség projektje 553 millió forintból valósul meg 2012. május és 2015. április között azzal a céllal, hogy szolgáltatásokat nyújtson egy szolgáltatáshiányos kistérségben, elősegítve ezzel a szegénység és a társadalmi kirekesztődés csökkentését 4. A kistérség kilenc települését érintő projekt keretében Biztos Kezdet gyerekházak, közösségi házak működnek kétkét településen, valamint számos szolgáltatással és szakemberrel igyekeznek elérni a szegénységben élő gyerekeket és családokat. A projekt kötelező eleme két, kérdőíves adatfelvételen alapuló, a kistérségben élő gyerekes családokat reprezentáló helyzet-és szükségletfelmérés elkészítése. A felmérések célja, hogy képet adjanak a projekt elsődleges célcsoportjának jellemzőiről, életkörülményeiről, ezek esetleges változásairól. Ez a tanulmány a 2014 nyarán végzett második adatfelvétel eredményeit összegzi hét fő, a gyerekes családok demográfiai jellemzőit érintő és életminőségével összefüggő terület mentén. A tapasztalatokat ahol ez releváns lehet összehasonlítjuk az első felmérés adataival, illetve az első fejezetben röviden kitérünk a Mezőcsáti kistérség általános helyzetére. Egy évvel ezelőtt Az első kérdőíves vizsgálatra 2013 nyarán, a második adatfelvételt éppen egy évvel megelőzően került sor. (A kutatások a két adatfelvétel közötti idő rövidsége miatt nem nagyon alkalmasak arra, hogy a gyerekesély projekt hatásait vizsgálják, legalábbis ezzel az eszközzel.) Mindenesetre a 2013-as adatok alapján a Mezőcsáti kistérségben élő gyerekes családok és a gyerekek egyaránt közel fele jövedelmi szegénységben élt, a háztartások harmadában nem volt foglalkoztatott. Ennek háttértényezői az alacsony iskolai végzettség és a kistérség kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete. A cigány családokban élő gyerekek több mint 80 százaléka, a három vagy többgyerekes, illetve az egyszülős családokban nevelt gyerekek kétharmada-háromnegyede volt szegény egy évvel ezelőtt. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a családok mintegy harmadában nem jutott elég pénz sem rezsire, sem élelmiszerre. A lakáskörülmények szintén nagyon rosszak: 2013-ban a gyerekes háztartások otthonainak ötödéből-negyedéből hiányoztak a lakhatás legelemibb feltételei (víz, fürdőszoba, vécé). A (szegénységben élő) gyerekeket és családjaikat célzó szolgáltatások hiányosak, elégtelenek és egyenlőtlenek voltak, illetve arra biztosan alkalmatlanok, hogy érzékelhetően javítsák a gyerekek esélyeit. A helyzet tehát röviden és leegyszerűsítve ez volt 2013-ban. 3 Pályázati felhívás, 3. o. http://palyazat.gov.hu/download/38535/palyazati_felhivas_itegralt_tersegi_programok_a%20felzarkoztatas ert_kiemelt.pdf 4 http://gyerekeselymezocsat.hu/ 6
Kitérő a gyerekesély projektek szociálpolitikai környezetére A helyzet tehát adott. A kérdés az, hogy mit is kezdhet mindezzel egy hároméves, a gyerekek életkörülményeinek és életesélyeinek javítását (korlátozott eszközökkel) szolgáló projekt akkor, amikor a külső körülmények többsége éppen céljai, tevékenységei ellen hatnak. Kicsit távolabbról (egészen a 2010 előtti kormányzati ciklustól) indulva: A {Gyerekszegénység elleni} program társadalmi-gazdasági környezete kedvezőtlenül alakult, politikai felvállalása előbb csak gyöngült, később a deklarációk szintjére korlátozódott. A kormányzat nem tett kísérletet arra, hogy a gazdasági válság következményeit a gyerekes családok és a szegénységben élő gyerekek esetében enyhítse. A források szűkültek, a szegénység problémájának megítélésében erősödött az egyéni felelősség hangsúlyozása, a szociális ellátások és a szolgáltatásokra fordított költségvetési források reálértéke lényegesen csökkent, több jogszabályi módosítás büntető jelleggel született. 5 Az utóbbi években ezek az irányok egyre nagyobb teret nyertek, és mind hangsúlyosabbá váltak azok a kormányzati intézkedések, amelyek a szegénységben élők helyzetét még reménytelenebbé teszik, kiszolgáltatottságukat erősítik (miközben a társadalmijövedelmi egyenlőtlenségeket növelik). A gyerekszegénység és kirekesztődés enyhítését célzó központi intézkedések nincsenek. A gyerekek után járó ellátások, támogatások összegének változatlansága, a segélyezési rendszer szűkítése, a közfoglalkoztatás kiterjesztésével párhuzamosan a közmunkás bér csökkentése és a rendszerbe kerülés, a bennmaradás feltételeinek szigorítása, a tankötelezettség korhatárának leszállítása, a szolgáltatások fejlesztésének hiányai, a nyári gyerekétkeztetés változásának kedvezőtlen hatásai éppen azokban a legelmaradottabb térségekben csapódnak le legerőteljesebben, amelyekben az érintett (munkanélküli, segélyezett, erőforrások nélküli, roma) népesség jelentős része koncentrálódik. Nincs ez másként a Mezőcsáti kistérségben sem: a 2014- es adatfelvétel alapján a szegénységben élők aránya szinte változatlan, a foglalkoztatási helyzet nem javult, a gyerekes családok az élet számos területén hiányt szenvednek. Ugyanakkor vannak olyan mutatók, amelyek kedvező irányban változtak 2013 és 2014 között. 5 Darvas Ágnes, Ferge Zsuzsa (2012) Gyerekesély program a társadalmi és politikai mezőben. In. Bass L. (szerk.) Az ötödik év után. Egy félbeszakadt akciókutatás története. Budapest: Gyerekesély Közhasznú Egyesület. 11-12. o. http://gyere.net/downloads/otodik_ev.pdf 7
1. A Mezőcsáti kistérség általános jellemzői Nem véletlen, hogy a Mezőcsáti kistérségben gyerekesély projekt indult. A kilenc településből álló, kevesebb, mint 14 ezer fős kistérség 2007-es besorolás szerint az ország 174 kistérsége közül a hetedik legrosszabb helyzetű 6. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye délkeleti részén található, elmaradott dél-borsodi térség 2004-ben vált ki a Tiszaújvárosi kistérségből. Egyetlen városa az alig hatezer fős Mezőcsát, amely semmilyen szempontból nem képes valódi központi funkciókat betölteni. A kisváros munkaerőpiaca beszűkült, sem a városban, sem a környező falvakban élők foglalkoztatási helyzetén nem képes javítani. A kistérség népességének alacsony iskolai végzettsége és a rossz infrastruktúra csökkentik a kitörési esélyeket. Ráadásul a kistérséget érintő autópálya és a főváros viszonylagos közelsége (közúton másfél óra) sem segít: a Hatvan Gyöngyös Eger Miskolc (- Kazincbarcika) fejlesztési tengelytől délre helyezkedik el, és bár az M3-as érinti a Mezőcsáti kistérség északi részét, alapvetően nem részesül a fejlesztési tengely gazdasági potenciáljából. 7 A 2010-ben készült esélyegyenlőségi helyzetelemzés szerint a kistérségben a munkából élők aránya alacsony. Az aktív körű népesség 55,6 %-a rendelkezik bejelentett munkahellyel. A helyben foglalkoztatottak aránya az aktív népesség 37,6 %-át teszik ki. Az ipar után ebbe beleértendő az élelmiszeripar is a legnagyobb foglalkoztató a közszféra, majd ezt követi a mezőgazdaság. A munkavállalók közel egyharmada a kistérségen kívül vállal munkát. ( ) A helyi gazdaság jövedelemtermelő képessége és foglalkoztatásban betöltött szerepe gyenge. 8 Mezőcsát után a kistérség legnépesebb települései Tiszakeszi (2577 fő), Tiszatarján (1407 fő), Igrici (1246 fő) és Ároktő (1120 fő). A másik négy község lakossága nem éri el az ezer főt, illetve közülük három (Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszavalk) 500 fő alatti aprófalu (1. táblázat). A 2011- es népszámlálás szerint a kistérség népességének közel tizede, más becslések szerint 20-25 százaléka roma. A térség roma népessége a nagyobb településeken koncentrálódik, roma közösség Ároktő, Igrici, Mezőcsát, Tiszakeszi és Tiszatarján településein él. A roma népesség becsült aránya egyes településeken eléri a 40-50%-ot. 9 A KSH 2011-es adataiból számolt szegénységi index Ároktőn a legmagasabb (10), Igriciben és Tiszatarjánban magas (8). A mutató alapján két kistelepülés (az alig 600 fős Gelej és a 300 fős Tiszavalk) van a legjobb helyzetben (1. táblázat). Tiszabábolna és Tiszadorogma helyzete szintén kedvező, ami elsősorban a viszonylag jelentős falusi turizmusnak köszönhető, illetve annak a következménye, hogy ezekben a 6 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 7 MTA RKK, VÁTI Kht. (2008) A településfejlesztés és működtetés finanszírozása a Közép-Tiszavidék három kistérségében. 7. o. 8 Pocsai E., Széki Zs. (2010) Mezőcsáti kistérség Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve, 2010-2015.15, 17. o. 9 Uo. 15. o. 8
falvakban nem élnek romák (akiknek többsége nem csak ezen a környéken munkanélküli, mélyszegénységben élő). 1. táblázat: A Mezőcsáti kistérség településeinek lakónépessége és szegénységi indexük, 2011. Település Lakónépesség, 2011. (fő)* Szegénységi index, 2011.** Ároktő 1120 10 Gelej 598 5 Igrici 1246 8 Mezőcsát 5980 7 Tiszabábolna 382 6 Tiszadorogma 361 6 Tiszakeszi 2577 7 Tiszatarján 1407 8 Tiszavalk 303 3 Kistérség összesen 13974 - *Forrás: KSH, Népszámlálás 2011. ** Forrás: Németh Nándor 2. A helyzetfelmérés módszerei 2.1. A vizsgálati minta Az adatfelvétel mintája, amely rétegzett mintavételi eljárással és súlyozással készült, a Mezőcsáti kistérségben élő 0-17 éves gyereket, gyerekeket nevelő háztartásokat reprezentálja. (Mezőcsáton 10 százalékos, a falvakban 30 százalékos a mintavételi arány.) A kistérség kilenc települése közül a mintába Mezőcsát és öt község (Ároktő, Gelej, Tiszabábolna, Tiszakeszi, Tiszatarján) került be; Igriciben, Tiszadorogmán és Tiszavalkon nem készültek kérdőívek. Összesen 201 gyerekes háztartás és 362 gyerek (0-17 éves) szerepel a mintában; ez a kistérségi gyerekes háztartások 8, a gyerekek 12 százalékát jelenti. A 2013-as adatfelvétel 300 gyerekes háztartás adatait elemezte. Akkor a kistérségi központból 157 háztartás, 2014-ben 101 háztartás került a mintába. A népszámlálás szerint 2011-ben több mint 2600 gyerekes háztartás élt a Mezőcsáti kistérségben (a 0-17 évesek száma 3003 fő volt. A gyerekes háztartások felében (51%) egy gyereket, közel 9
harmadukban (31%) két gyereket, ötödükben (18%) három vagy több gyereket neveltek. A kistérségi mintában az arányok ezzel szinte megegyeznek: az egygyerekesek aránya 50 százalék, a kétgyerekeseké 31 százalék, a három és többgyerekesek aránya 19 százalék az összes gyerekes háztartás között (2. táblázat). (A 2013-as mintában az arányok: 46%, 32% és 22%.) 2. táblázat: A Mezőcsáti kistérség településein élő gyerekes családok száma (2011) és a súlyozott mintában szereplő gyerekes háztartások száma településenként, db. Település Populáció (Népszámlálás, 2011)* Súlyozott minta (2014) 1 gyerekes 2 gyerekes 3 és több gyerekes Összes gyerekes 1 gyerekes 2 gyerekes 3 és több gyerekes család háztartás Összes gyerekes Ároktő 93 57 42 192 8 5 4 17 Gelej 42 43 15 100 4 4 1 9 Igrici 123 66 52 241 - - - - Mezőcsát 589 354 206 1149 52 31 18 101 Tiszabábolna 28 14 10 52 2 2 1 5 Tiszadorogma 38 21 5 64 - - - - Tiszakeszi 273 153 90 516 24 13 8 45 Tiszatarján 118 85 65 268 11 7 6 24 Tiszavalk 33 14 3 50 - - - - Kistérség összesen 1337 807 488 2632 101 62 38 201 *Forrás: KSH Népszámlálás, 2011. Az országos és a kistérségi adatok (módszertani eltérések miatt) nem hasonlíthatók össze, csak tájékoztató jellegűek. 2.2. Az adatfelvétel és a kutatás kérdőíve A kérdőívezést (és a helyi döntéshozókkal, szakemberekkel történő interjúzást) az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Tanulmányok Intézetének szociális munkás hallgatói végezték 2014. június 30. és július 4. között, a kutatás vezetője a kar oktatója, Bass László volt (csakúgy, mint 2013-ban) 10. A hallgatók hat településen keresték fel a mintába került családokat, a válaszadóktól két típusú kérdőívet kérdeztek le. Az egyik a háztartás tagjaira és életkörülményeire (jövedelmi helyzet, segélyezés, szolgáltatások, lakáskörülmények, egészségi állapot), a másik a 0-17 év közötti gyerekekre vonatkozó kérdéseket (óvoda, iskola, szükségletek, depriváció, szolgáltatások) tartalmazott (minden gyerekről külön kérdőív készült). A nyári adatfelvétel során jelentős volt a visszautasítások aránya, a hallgatók gyakran tapasztalták a megkeresett családok elzárkózását; ez Mezőcsáton jellemzőbb volt, mint a kistelepüléseken. 10 A mintavételhez szükséges adatokat a Mezőkövesdi Járási Hivatal és a Mezőcsáti Járási Hivatal bocsájtotta a kutatók rendelkezésére. A tanulmányban szereplő adatok a Bass László által korrigált adatbázis alapján készültek. A felhasznált interjúkat az ELTE szociális munkás hallgatói, Hatalyák Rebeka, Végh-Bodor Lola, Juranits Rita, Juhász Tímea, Inges Viola, Román Hanna, Orosz Kinga, Nánási Abigél készítették. 10
3. A kistérség népességének és a gyerekes háztartások demográfiai jellemzői A Mezőcsáti kistérség lakónépessége 1990-ben és 2001-ben is 15 ezer fő feletti volt; 2001 és 2011 között csökkent közel 10 százalékkal 13 974 főre. Az elmúlt két-három évtizedben a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladta meg a születések számát, 2001-2011 között a természetes fogyás már 600 fős volt. A vándorlási egyenleg ennél is kedvezőtlenebb (2001-2011 között átlagban majdnem 660-an mentek el a kistérségből) (Népszámlálás, 2011). A születések száma az 1980-1989 és a 2001-2011 időszak között az országban 12 százalékkal csökkent. A Mezőcsáti kistérségben 1980-1989 és 1990-2001 között még négy százalékkal nőtt, viszont az első időszak és 2001-2011 között 15 százalékkal csökkent a születések száma (ez valamivel kedvezőbb a megyei tendenciánál) (1. ábra). 1. ábra: A születések számának alakulása a Mezőcsáti kistérségben és az országban, 1980-1989, 1990-2001, 2001-2011, % (1990-2001=100%)* Magyarország 78 100 93,4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 72,4 100 95,2 Mezőcsáti kistérség 74,8 100 104,3 0 20 40 60 80 100 120 1980-1989 1990-2001 2001-2011 Forrása: KSH Népszámlálás, 2011 (alapján saját számítás). A dél-borsodi kistérség alig 14 ezer fős népességének ötöde (21,5%) 0-17 éves gyerek (2011); az országos arány 18 százalék. A népesség összetétele fiatalabb, mint az országos népességé: 100 aktív korúra 30 gyerek és 33 időskorú jutott 2011-ben; az országos érték 27, illetve 37 fő. A gyerekek korcsoportonkénti megoszlása az országban és a kistérségben közel azonos (a 6-13 évesek kistérségi aránya 3 százalékponttal magasabb, a 14-17 éveseké másféllel alacsonyabb, mint az országos arány). A 18 éven aluli gyerekek korcsoportonkénti megoszlásai a 2013-as és a 2014-es mintában közel azonosak, de előbbiben 5 százalékponttal alacsonyabb a kisgyerekek (0-5 évesek) és ugyanennyivel magasabb a 6-13 évesek aránya (3. táblázat). 11
3. táblázat: A 0-17 évesek megoszlása korcsoportok szerint, % Korcsoport Ország, 2011.* Mezőcsáti kistérség* Kistérségi minta 2013 2014 0-2 évesek 15,0 15,1 13,0 16,3 3-5 évesek 17,0 15,5 13,0 14,3 6-13 évesek 43,0 46,0 45,0 40,3 14-17 évesek 25,0 23,4 29,0 29,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Elmeszám (fő) - - 561 362 *Forrás: KSH, Népszámlálás 2011. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/demografia/04_02_01_01.xls http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/05/05_4_1_2_2.xls A kistérségi gyerekes háztartások közel felében 2013-ban és 2014-ben is egy gyereket, harmadukban két gyereket neveltek. A szegénység által fokozottan veszélyeztetett három és többgyerekesek aránya 2013-ben 22 százalék, 2014-ben 19 százalék (4. táblázat). Ezek magasabb arányok az országos átlagnál. A TÁRKI 2012-es adata szerint országosan a gyerekes háztartások 14 százalékában, a 2011-es népszámlálás alapján 12 százalékában élt három vagy több gyerek. 4. táblázat: A gyerekes háztartások száma és megoszlása gyerekszám szerint, %, 2013, 2014 Gyerekszám 2013-as minta 2014-es minta Háztartások Háztartások száma, db. megoszlása, % száma, db. megoszlása, % Egygyerekes 137 45,8 101 50,4 Kétgyerekes 98 32,6 62 30,9 Három és többgyerekes 65 21,6 38 18,7 Összesen 300 100,0 201 100,0 12
A 2011-es népszámlálás során a kistérség népességének tizede (9,4%) vallotta magát romának; helyi becslések szerint a reálisabb arány 20-25 százalék közötti. A 2013-as mintában a gyerekes háztartások 30 százaléka, a gyerekek harmada (34,9%) volt roma. Ezek az arányok egy év alatt nem változtak jelentősen: 2014-ben a gyerekes családok éppen harmada (33,0%), a gyerekek 38,4 százaléka cigány; ez utóbbi arány a 2012-ben mért országos átlagnak (11,3%) jóval több, mint háromszorosa. Hasonlóan az egy évvel korábbi adatfelvétel eredményeihez, 2014-ben is a legfiatalabb (0-2 éves) korcsoportban a legalacsonyabb a roma gyerekek aránya. Ugyanakkor 2013-ban a 3-5 évesek még alig több mint harmada (36,1%), 2014-ben viszont már 42 százaléka cigány. A két idősebb korcsoportokban 40-60 százalék körüli a roma nem roma arány (5. táblázat). 5. táblázat: A roma és nem roma gyerekek korcsoportonkénti megoszlása, %, 2013, 2014, Korcsoport 2013-as minta 2014-es minta roma nem roma összesen roma nem roma összesen 0-2 éves 28,4 71,6 100,0 32,2 67,8 100,0 3-5 évesek 36,1 63,9 100,0 42,3 57,7 100,0 6-13 évesek 35,3 64,7 100,0 37,2 62,8 100,0 14-17 évesek 36,7 63,3 100,0 41,5 58,5 100,0 Összesen 34,9 65,1 100,0 38,4 61,6 100,0 Ország (0-17 évesek), 2012* 11,3 88,7 100,0 - Gyerekes háztartások (kistérség) 29,7 70,3 100,0 33,0 67,0 100,0 *Forrás: TÁRKI Monitor, 2012 A roma családok 30 százalékában három vagy több gyereket nevelnek, a nem roma családok körében az arány 13 százalék. (A 2013-as mintában a cigány családok 28%-a volt sokgyerekes. Akkor még kevesebb, mint 10 százalékpont volt a különbség ezen a téren a roma és a nem roma családok között.) A nem cigány háztartások több mint felében (55,2%) egyetlen, harmadában (32,1%) két 18 éven aluli gyerek él. A roma családok körében 29 százalék az egygyerekesek és 41 százalék a kétgyerekesek aránya (6. táblázat). 13
6. táblázat: A roma és nem roma háztartások megoszlása gyerekszám szerint, % Gyerekszám Roma Nem roma Együtt Egygyerekes 40,9 55,2 50,4 Kétgyerekes 28,8 32,1 30,9 Három és többgyerekes 30,3 12,7 18,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 4. Munkaerő-piaci helyzet foglalkoztatás és munkanélküliség 4.1. Megyei és kistérségi munkaerő-piaci helyzet Nagyon szép kis falu volt, virágzott, csodálatos TSZ-szel, itt senki nem volt munkanélküli itt mindenkinek volt munkája, a TSZ-nek rendkívül sok melléküzemága a forgácsoló-műhelye, vágóhídja, varrodája, öntödéje. Tehát szinte mindenkinek tudott munkát biztosítani ez a település, kevesen jártak el dolgozni, akik eljártak, azok is nagyüzemekbe. Sajnos a rendszerváltás után kártyavárként omlott össze a TSZ és az összes melléküzemága, és mára az ország egyik legmagasabb munkanélküliséggel sújtott térségében élünk. És a mi falunkat is sújtja ez a hatás. Tehát Borsod-Abaúj-Zemplén megye összes hátrányát mi is élvezzük ebben a kis faluban, amit ez ellen tenni próbálunk, az sajnos csak a közfoglalkoztatás, minden más próbálkozás eddig dugába dőlt. (polgármester) A 2010-ben készült helyzetelemzés ( kistérségi tükör ) szerint a kistérség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatai sokkal kedvezőtlenebbek az országos adatoknál és az elmúlt évek során fokozatosan romlanak. Az ÁFSZ adatai szerint a kistérség munkanélküliségi rátája 2004 és 2009 között 6,8 százalékponttal emelkedett, így az utolsó adatévben 23,1 százalék. Ez a kedvezőtlen Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rátánál (16,3%) is jóval magasabb arány, és több mint ezer regisztrált munkanélkülit jelent a kevesebb, mint 15 ezer fős kistérségben. A 38,6 százalékos foglalkoztatási ráta a megyei átlagtól (46,6%) 8 százalékponttal marad el. 11 Kistérségi szinten nem találtunk friss adatokat. A KSH adatai szerint 12 a megyei foglalkoztatási ráta egészen az ezredfordulóig visszatekintve soha nem volt olyan magas, mint 2013-ban (45%); ez 6 százalékos javulást jelent egy év alatt (2012-2013 között az országos mutató 2%-kal emelkedett). A megyei munkanélküliségi ráta (12,7%) 2013-ban csak 2,5 százalékponttal maradt el az országos mutatótól (10,2%). Egy évvel korábban (2012) a megyei (17,3%) és az országos (10,9%) ráta között 11 Kistérségi tükör. 13. o. http://gyerekesely.tk.mta.hu/uploads/files/vegl_mezocsati_kisterseg_tukor_11maj4.pdf 13.o. 12 KSH Stadat. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf027.html http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf026.html 14
még jóval nagyobb volt a különbség. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a munkanélküliek aránya 2009 és 2012 között nem csökkent 16 százalék alá, és a ráta 2006 óta nem volt olyan alacsony, mint 2013-ban (2. ábra). 2. ábra: A foglalkoztatási ráta és a munkanélküliségi ráta alakulása az országban és a Mezőcsáti kistérségben, %, 2006-2013 60 50 40 50,9 50,3 49,2 49,7 43,2 42,3 42,0 42,4 50,6 42,5 51,6 45,0 30 20 10 0 17,3 17,8 12,0 14,7 17,3 12,7 11,2 7,5 7,8 10,9 10,9 10,2 2006 2008 2010 2011 2012 2013 Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta Forrás: KSH STADAT. 6.2.1.10. és 6.2.1.11. táblázatok http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf027.html http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf026.html A 2012-2013 közötti ugrásszerű (27%-os) javulás viszonylag egyértelmű oka a közfoglalkoztatás kiterjesztése és foglalkoztatási statisztikába történő beszámítása (az Észak-magyarországi régió másik két megyéjében 12-17%-os, országosan 6%-os a javulás). A megyében már 2011-ben elindultak a Startmunka mintaprogramok, amelyek akkor összesen közel kétezer embert vontak be közfoglalkoztatásba; a Mezőcsáti kistérségben 450 főt. 13 A megyei munkaügyi központ vezetője szerint akár a KSH, akár a Munkaügyi Központ statisztikai adatait vesszük figyelembe, akár éves viszonylatban, negyedéves, havi viszonylatban figyeljük a statisztikai mutatókat 2013-ban mindenféleképpen kedvezőbbek a foglalkoztatás és a munkanélküliség mutatói, mint a megelőző évben, években. ( ) Nyilvánvalóan a téli közfoglalkoztatás hatásának is betudhatóan téli hónapokban, novemberben 50.000 alá csökkent az álláskeresők száma, amire szintén nem volt példa 2001 óta. Decemberben folytatódott ez a tendencia. Közismerten a téli hónapokban beszűkülnek a munkalehetőségek, és a téli közfoglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó képzés 13 Lásd erről: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/kozfoglalkoztatasi-helyettesallamtitkarsag/hirek/startmunka-borsodban-kozel-ketezren-jutnak-munkahoz 15
nagyon sok lehetőséget jelentett a megyében, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szakképzetlenek számára. 14 Szerintem itt nincsenek megkülönböztetve, mert ugye aki elmegy álláskeresőire jelentkezni utána, ha az letelik nekik, utána jönnek ide FHT-ra, ez ilyen foglalkoztatást helyettesítő támogatás, és utána azokból szedik össze az embereket, mindegy, hogy magyar vagy roma. De több ember van, mint akit lehet foglalkoztatni, azt meg a polgármesterasszony dönti el, hogy ki mehet. De általában úgy csinálja, hogy egy évben minden ember legyen foglalkoztatva valamennyit. FHT-ra egy családból csak egy ember mehet, de közmunkába dolgozhat mind a kettő bent. De hát FHT-n csak 22 800 Ft-t kapnak, az azért nem sok, közmunkán meg hát 50 körül kapnak, az se sok, de még mindig több. (polgármesteri hivatal munkatársa) 4.2. A gyerekes háztartásokban élők gazdasági aktivitása A 2013-as adatfelvétel szerint a gyerekes háztartásokban élő 15-64 évesek fele volt aktív kereső, tizedük munkanélküli, közel ötödük aktív korú inaktív. 2014-ben a helyzet szinte semmit nem változott: a 15-64 évesek szintén fele (49,0%) foglalkoztatott (aktív kereső), kevesebb, mint tizede (7,7%) munkanélküli, 16 százaléka inaktív, további negyedük (27%) eltartott. A kérdezés idején közmunkásként dolgozókat foglalkoztatottként (aktív keresőként) vettük figyelembe (ahogy a hivatalos statisztikák is). Ha a közmunkásokat a munkanélküliek csoportjához soroljuk (mivel az elsődleges munkaerőpiacon nem jelennek meg), akkor az aktív keresők aránya jelentősen lecsökken (39%-ra), a munkanélküliek aránya pedig közel háromszorosára ugrik (20,7%). A szegény háztartásokban élő 15-64 évesek között jóval alacsonyabb az aktív keresők aránya (35,2%), mint a nem szegény háztartásokban (64%). A munkanélküliek aránya a szegények között (12,1%) a nem szegények körében mért aránynak (3,2%) négyszerese (7. táblázat). A TÁRKI 2012-es adatai szerint nem sokkal (2-3 százalékponttal) jobbak az országos adatok a kistérség 2013-as és 2014-es helyzeténél (7. táblázat). KSH adatok alapján 2013-ban az 15-64 évesek 58 százaléka foglalkoztatott, kevesebb, mint tizedük (7%) regisztrált munkanélküli, több mint harmaduk (35%) inaktív vagy eltartott volt. 15 14 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlésének jegyzőkönyve (2013. január 16.), 20. o. http://www.baz.hu/content/cont_4bf5055279ffd4.84056598/jkv_nyilt_20140116.pdf 15 KSH Stadat. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf002.html 16
7. táblázat: A gyerekes háztartásokban élő aktív korúak (15-64 évesek), a szegények és a nem szegények gazdasági aktivitása, %, 2013, 2014 Gazdasági aktivitás 2013-as minta megoszlása szegény 2014-es minta nem szegény együtt Ország* Aktív kereső 49,6 35,2 64,0 49,0 53,2 Munkanélküli 9,2 12,1 3,2 7,7 11,7 Inaktív 18,1 18,4 13,0 16,3 16,0 Eltartott 23,1 34,4 19,8 27,0 19,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Elemszám, fő 864 256 253 535 - *Forrás: TÁRKI Monitor, 2012. Az aktív korú válaszadók 14 százaléka közfoglalkoztatott volt a kérdezés idején (2013-ban arányuk 13% volt); ötödük (18,8%) az elmúlt egy évben dolgozott közmunkásként. A közfoglalkoztatásban dolgozókat aktív keresőként (és nem munkanélküliként) tekintve: az aktív korú foglalkoztatottak közel harmada (29,3%) közmunkás, így kerestük jóval alatta marad a minimálbérnek. (2013-ban az aktív keresők még csak negyede volt közfoglalkoztatott.) 2014- ben a közfoglalkoztatottak negyede (24,2%) legfeljebb három hónapig, tovább negyedük (25,8%) 4-6 hónapig dolgozott közmunkásként. Ez nem állandó munka, havonta hosszabbítgatják, napi 8 óra munka. Régebben heti fizetés járt érte. Az önkormányzat leginkább a rászorulókat hívja be jövedelem, illetve gyerekszámtól függően. Meghatározott napon megnézik a lakókörnyezetet, ha nem rendezett, megvonhatják a lakásfenntartási támogatást. Általában rendben is tartják, ez motiválja őket. (munkatárs, kistérségi gyerekesély program) 5. A gyerekes háztartások anyagi helyzete 5.1. Jövedelmi szegénység A Mezőcsáti kistérségben a gyerekes háztartások fele (48%) jövedelmi szegénységben (a medián jövedelem 60%-a alatti jövedelemből) élt a 2013-as adatfelvétel szerint. 2014-re arányuk egy százalékponttal, 49,2 százalékra nőtt; ez egy év alatt 2,5 százalékos emelkedést jelent. A kistérségi ráta az országos szegénységi aránynak (19%) mindkét évben közel két és félszerese. Az Eurostat adatai szerint országosan a gyerekes háztartások ötöde (19%), a 0-17 évesek közel negyede (23%) élt szegénységben (2013). (A TÁRKI 2012-ben más módszerrel a gyerekek 26%-os 17
szegénységi arányát mérte.) A kistérségben a szegénységben élő gyerekek aránya 2013-ban (53,1%) és 2014-ben (53,6%) ennek szintén jóval több, mint kétszerese (8. táblázat). Az adatok szerint egy év alatt tehát nem nőtt jelentősen a jövedelmi szegénységben élő családok és gyerekek aránya a Mezőcsáti kistérségben. Az Eurostat adatai alapján 2012-2013 között országosan hasonló nagyságrendű (2-2,5%-os) a romlás. Mindez arra is utal, hogy a helyzet nem javul sem a kistérségben, sem az országban (az országos szegénységi ráták évek óta emelkednek). Az egyéves stagnáló tendenciából határozott következtetések nem vonhatók le, egy jelenséget érdemes azonban kiemelni: a felmérések adatai szerint 2013 és 2014 között a roma háztartások és gyerekek szegénységi aránya csökkent, a nem cigányoké viszont nőtt (9. táblázat). 8. táblázat: A gyerekes háztartások, a 0-17 évesek és a teljes népesség szegénységi arányai (medián 60%-a alatt), % Mezőcsáti kistérség 2013 2014 Ország, 2013* Ország, 2012** Gyerekes háztartások 48,0 49,2 19,1 0-17 évesek 53,1 53,6 23,2 26,0 Teljes népesség - - 14,3 * Forrás: Eurostat. **Forrás: TÁRKI Monitor 2012. 9. táblázat: A roma és nem roma háztartások és 0-17 évesek szegénységi aránya, 2013, 2014 2013 2014 Gyerekes háztartások 0-17 évesek Gyerekes háztartások 0-17 évesek Roma 75,0 82,4 66,7 69,3 Nem roma 36,5 37,3 40,0 43,1 Együtt 48,0 53,1 49,2 53,6 5.2. A családok nélkülözése és szubjektív szegénysége A gyerekes háztartások jóval több, mint harmadában (39%) rezsire, 32 százalékában ennivalóra, 29 százalékában a gyógyszerek kiváltására, további negyedében (24%) a lakás megfelelő fűtésére nem jut pénz. A gyerekek óvodai, iskolai költségeire a családok több, mint tizedének (14%), orvosi ellátásra ötödüknek (21%) nincs elég pénze. A nyolc tétel közül három terén nem változott, négy terén viszont romlott a helyzet 2013 és 2014 között. Utóbbi évben (2-6 százalékponttal) magasabb azoknak a családoknak az aránya, akiknél előfordult, hogy nem jutott pénz orvosi ellátásra, 18
családdal való kikapcsolódásra, közlekedésre és gyógyszerek kiváltására (3. ábra). A nyolc tételt összevonva: a családok 16 százalékában egy, további 17 százalékukban kettő-négy, és több mint ötödükben (22%) öt-nyolc szükséges kiadás esetében fordult elő, hogy nem jutott rá pénz. (Az évente legalább egyhetes nyaralást a gyerekes háztartások 71%-a nem engedheti meg magának.) 3. ábra: Előfordult-e az elmúlt egy évben, hogy nem jutott pénzük, az előfordult válaszok arányai, %, háztartások gyerek óvodai, iskolai költségeire orvosi ellátásra együttlétre a családdal szükséges közlekedésre lakás megfelelő fűtésére gyógyszer kiváltására ennivalóra rezsire 14 14 15 21 16 21 22 19 24 26 29 27 32 32 39 39 0 10 20 30 40 50 2014 2013 A szegénység szubjektív megítélésének több összetevője van, és függ attól, hogy a válaszadók mihez viszonyítják saját helyzetüket. Viszonylag pontos önbesorolásra vall, hogy a jövedelmi szegénységben élő gyerekes háztartások ötöde (18,9%), a nem szegények mindössze 3 százaléka ítélte családját teljes mértékben szegénynek. Összességében a megkérdezettek több mint tizede (11,5%) teljes mértékben szegénynek, 63 százaléka bizonyos értelemben szegénynek tartja családját. A gyerekes háztartások 14 százalékában három évvel korábban rosszabbul, 43 százalékukban jobban éltek, mint 2014-ben. Utóbbiak aránya csökkent 2013-hoz képest: akkor a válaszadók kétharmada (65%) mondta azt, hogy három évvel korábban jobb volt a család helyzete. 2013-ban kétszer annyian (63%) gondolták, hogy helyzetük rosszabb lesz a következő évben, mint a 2014-es mintában (30%). Az optimisták aránya (akik szerint helyzetük javulni fog) 19 százalékról 28 százalékra emelkedett egy év alatt (10. táblázat). 2013 és 2014 között nem sokkal, de csökkent (79,7%-ról 72,4%-ra) azoknak a háztartásoknak az aránya is, amelyekben előfordult, hogy hónap végére elfogyott a pénz. 2014-ben a családok kétharmada (66,1%) nem volt képes egy jelentősebb (60 000 Ft-os) váratlan kiadást fedezni; 2013- ban 69 százalék volt az arány (10. táblázat). 19
10. táblázat: A szubjektív szegénység mutatói, % háztartások Mutató 2013 2014 Hónap végére elfogyott a pénze 79,7 74,0 Nem képes nagyobb kiadást fedezni 69,4 67,2 Teljes mértékben szegény 21,0 11,5 Bizonyos értelemben szegény 52,0 62,8 Három évvel ezelőtt rosszabbul éltek 13,7 13,6 Három évvel ezelőtt jobban éltek 64,7 43,4 Helyzetük romlani fog 63,0 29,6 Helyzetük javulni fog 19,0 28,4 A 2013-as adatok szerint a gyerekes háztartások harmada (35,8%) beosztással jól kijött a jövedelméből. Kevesebb, mint harmaduk (29,7%) éppen, hogy kijött abból. A családok ötödének (22,7%) hónapról-hónapra akadtak anyagi gondjai, tizedük (10,3%) pedig nélkülözések között élt. 2014-ben valamivel kevesebben (6,3%) vannak azok, akik nélkülöznek, illetve, akiknél havonta jelentkeznek anyagi nehézségek (19,1%). Ugyanakkor jelentősen (30%-ról 38%-ra) nőtt azoknak az aránya, akik éppen hogy kijönnek havi jövedelmükből. A cigány családok körében mintegy fele azok aránya, akik beosztással jól kijönnek (22,4%), mint a nem roma családok között (38,1%). A roma háztartások kevesebb, mint fele (44,8%) éppen, hogy kijön jövedelméből; a nem cigányok esetében 34 százalék az arány (11. táblázat). 20