Természetvédelem
Természetvédelem Alapfogalmak Természetvédelem alatt jogi értelemben a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelmét, valamint a természeti értékek és területek kiemelt oltalmát értjük. A kiemelt oltalom alapja a természeti értékek és természeti területek védetté nyilvánítása, míg a természet általános védelme védetté nyilvánítás nélkül valósul meg. Bár hazánkban a természetvédelem és a környezetvédelem jogi szabályozása külön törvényeken nyugszik, de kapcsolódások, illetve átfedések vannak a két szakterület között.
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Alapfogalmak A természetvédelem első önálló és hatályos törvénye az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.), mely VI Részből és 86 -ból áll. A Tvt. egyik alapelve, hogy minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. A tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről A természeti értékek és a területek kiemelt oltalma védetté nyilvánítással jön létre. A védettség jogszabályi alapja szerint megkülönböztetünk egyedi jogszabállyal védett országos jelentőségű (terület, érték) helyi jelentőségű (csak terület) ex lege védett (terület, érték) Természetvédelmi jog és igazgatás Természeti értékek és természeti területek kiemelt oltalma Ha a védett természeti érték vagy terület védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, akkor azt fokozottan védetté kell nyilvánítani. Az ex lege védett értékek, ill. területek és a fokozottan védett értékek, ill. területek mindig országos jelentőségűek. Természeti értéket védetté vagy fokozottan védetté, ill. természeti területet fokozottan védetté a miniszter nyilváníthat.
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Természeti értékek és természeti területek védetté nyilvánításának folyamata A természeti értékek (élő szervezetek, életközösségek, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok, mesterséges üregek) védetté, fokozottan védetté, továbbá barlangok fokozottan védetté nyilvánításának előkészítését a Minisztérium természetvédelmi szakmai szervezeti egysége végzi tudományos intézmények, társadalmi szervezetek és a területi természetvédelmi hatóságok bevonásával. A védett és fokozottan védett természeti értékek körének, valamint az élő szervezetek, életközösségeik, továbbá az ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok pénzben kifejezett értékének a megállapítása miniszteri rendelettel történik.
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Természeti értékek és természeti területek védetté nyilvánításának folyamata A védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet, (bár a természetvédelmi közigazgatásban ismert a természetvédelmi fejlesztési program, amelyben előre ütemezik a védelemre tervezett területek védetté nyilvánítását). A védett természeti területté nyilvánítás szakmai előkészítését aszerint, hogy országos vagy helyi jelentőségű területről van szó, a működési területe szerint érintett természetvédelmi kezelést ellátó szerv végzi. Ez a szervezet országos jelentőségű terület esetén a nemzeti park igazgatóság, helyi jelentőségű esetében pedig a települési önkormányzat jegyzője (főjegyzője).
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Természeti értékek és természeti területek védetté nyilvánításának folyamata Ha az előkészítés helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra irányul, a helyi védetté nyilvánítást előkészítő települési önkormányzati jegyzőnek, (főjegyzőnek) a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását. Az igazgatóság a Minisztérium állásfoglalása alapján a nyilatkozatot 60 napon belül köteles megadni. Ha a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása indokolt, a védetté nyilvánítás előkészítését az igazgatóság folytatja le. Az előkészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét.
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Természeti értékek és természeti területek védetté nyilvánításának folyamata A terület védetté nyilvánításának előkészítése során az előkészítést végző az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében egyeztető megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tűz ki, amelyre a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal meghívja a javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Jelentős számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek a helyi önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével vagy más, helyben szokásos módon történő közhírré tétele útján is. Az előkészítést végző az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet és összefoglalót készít, amelyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt előterjeszt a védetté nyilvánításra jogosulthoz.
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Természeti értékek és természeti területek védetté nyilvánításának folyamata Az előkészítést végző hatóság az előkészítés eredményéről az előbbiekben már említett előterjesztést tesz a védetté nyilvánításra jogosulthoz. A védetté nyilvánító jogszabály tervezetét jelentő előterjesztésben a területre vonatkozó valamennyi olyan tényt, adatot, körülményt (pl. területnagyság, településhatár, helyrajzi szám, művelési ág, természeti értékek köre, kiterjedése, a védetté nyilvánítást indokló körülmények, az érintettek álláspontjának az ismertetése) fel kell tüntetni, ami a védetté nyilvánítás szempontjából releváns.
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Természeti értékek és természeti területek védetté nyilvánításának folyamata Ha a terület országos jelentőségű, annak védetté nyilvánításáról a miniszter rendeletben rendelkezik. Ha a terület helyi jelentőségű, akkor további egyeztetés nem történik, hanem a védetté nyilvánításról az illetékes települési önkormányzat képviselőtestülete rendelettel dönt.
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről A védetté nyilvánítási folyamat 1: Védetté nyilvánítási javaslat. 2: Szakmai előkészítés, egyeztetés. 3: Jogszabályalkotás. 4: Bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba 5: Megjelölés hatósági táblával.
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi érték megnevezését, a terület jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, Természetvédelmi jog és igazgatás A védetté nyilvánítási jogszabály tartalmazza a Tvt.-ben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentéseket, továbbá azoknak a tevékenységeknek a felsorolását, amelyek a Tvt.-ben foglaltakon túlmenően, csak a természetvédelmi hatóság engedélyével vagy hozzájárulásával folytathatóak, lehetőség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit. A terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlannyilvántartásba kötelező bejegyezni, erről a jogszabály megjelenését követően az illetékes földhivatal a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére intézkedik.
A természetvédelem állami szervezete A természetvédelmi igazgatás feladatait a a miniszter az államigazgatási szervek Természetvédelmi jog és igazgatás és a jegyző (ill. főjegyző) látja el. A természetvédelemért felelős miniszter irányítja a feladatkörébe utalt, természet védelmével kapcsolatos tevékenységeket és a természetvédelem területi államigazgatási szerveit. A természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló természetvédelmi őrszolgálat működik.
A természetvédelem állami szervezete Az állami természetvédelem csúcsszerve három igazgatási ágazattal: Környezetvédelem Természetvédelem Vízügy Természetvédelmi jog és igazgatás A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkársága Alapfeladata a fenntartható fejlődés megteremtése, a levegő, a víz a talaj védelme, a természet értékeinek megőrzése. Államtitkár vezeti, helyettes államtitkárok közreműködésével.
Főbb feladatai: Természetvédelmi jog és igazgatás A természetvédelem állami szervezete Környezet- és Természetvédelemért felelős Helyettes Államtitkárság Jogszabályok előkészítése, egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása. Szakmai feladatok ellátása, stratégiák, koncepciók készítése. Az Állami természetvédelem szervezetének országos szakmai irányítása és felügyelete.
A természetvédelem állami szervezete A természetvédelem másodfokú hatósága, szakhatósága országos hatáskörrel. A területi szervek irányítása, hatósági munkájuk ellenőrzése. Bizonyos esetekben elsőfokú hatósági jogkörök (pl. fokozottan védett fajokkal kapcsolatban). Nemzetközi hatósági ügyek. Természetvédelmi jog és igazgatás Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) Főbb feladatai a természetvédelem terén: A főfelügyelőséget a főigazgató vezeti, alárendeltségében KTVF-ek működnek.
A természetvédelem állami szervezete Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KTVF) Főbb feladatai a természetvédelem terén: A természetvédelem elsőfokú hatósága, regionális hatáskörrel. Az OKTVF területi szervei, az országban 10 felügyelőség van. A felügyelőséget az igazgató vezeti.
A természetvédelem állami szervezete Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KTVF) Forrás: www.termeszetvedelem.hu
A természetvédelem állami szervezete Az NPI státusza Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) A nemzetipark-igazgatóság (NPI) a miniszter irányítása alatt, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. A NPI-t az igazgató vezeti, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja az NPI alkalmazottai felett. A NPI természetvédelmi szabálysértések elbírálására, nyilvántartás vezetésére, ellenőrzés végzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkezik.
A természetvédelem állami szervezete Az NPI főbb feladatai Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) A védett és a fokozottan védett természeti értékek, ill. területek és a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelése kivéve azokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni. A területek védetté nyilvánítása, ill. egyéb, a természet védelmét szolgáló területek kijelölése, létesítése. A vagyonkezelői feladat a vagyonkezelésében lévő állami vagyontárgyak tekintetében.
A természetvédelem állami szervezete Az NPI főbb feladatai Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) Közreműködik a természet és a táj védelmére irányuló állami kutatásokban. Gondoskodik az élőhelyek kialakításával, kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásával és javításával, helyreállításával kapcsolatos feladatok ellátásáról. Előkészíti a természetvédelmi kezelési terv tervezetét és felterjeszti a miniszternek. Elkészíti a fokozottan védett, megkülönböztetett védelmet igénylő, barlangok állapotfelvételét és kezelési tervét.
A természetvédelem állami szervezete Az NPI főbb feladatai Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) A települési önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének megkeresése esetén véleményezi a helyi jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervezetét. Közreműködik a Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítésében; Szükség szerint gondoskodik a védett természeti értékek, társulások fenntartására, kezelésére vonatkozó terv elkészítéséről.
A természetvédelem állami szervezete Az NPI főbb feladatai Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) Kezdeményezi a védettségi szint helyreállítása érdekében szükséges kisajátítási eljárásokat. Közreműködik környezeti hatásvizsgálat elvégzésében a Natura 2000 területeken szükség szerint lefolytatandó hatásbecslési eljárásban. Együttműködik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodáival. Gyakorolja a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatósági hatáskört. Szervezi és irányítja a szervezetében működő természetvédelmi őrszolgálatot.
A természetvédelem állami szervezete Az NPI főbb feladatai Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség megkeresése esetén alaptevékenysége körében külön jogszabály szerint szakértőként közreműködik a természetvédelmi hatósági eljárásokban. Biztosítja a felügyelőség hatáskörébe tartozó természetvédelmi hatósági eljárásokban a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához azt az adatot vagy tényt, amely alaptevékenysége körében rendelkezésére áll.
A természetvédelem állami szervezete Az NPI mint vagyonkezelő Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) A NPI-ok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenységet látnak el természetvédelmi oltalom alatt álló földterületeken. A természetvédelmi célú vagyonkezelés a védett természeti területeken folytatott olyan sajátos vagyongazdálkodási tevékenységet jelent, amelynek célja a természetvédelem állami feladatának hatékony ellátása, a természeti vagyon megőrzése, védelme, gyarapítása. A vagyongazdálkodás részét képezi az említett területeken végzett mező-, erdő-, vad-, hal-, nád- stb. gazdálkodás (mely a természetvédelmi oltalom miatt korlátozott), őshonos háziállatok állományának génrezervátumként való fenntartása, valamint a barlangok különleges vagyonkezelési tevékenysége.
A természetvédelem állami szervezete Az NPI működési területe Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) A NPI a működési területükön található nemzeti parkról elnevezett állami természetvédelmi területi szervek. Hazánkban 10 nemzeti park és ennek megfelelően 10 nemzeti park igazgatóság van. 1: Hortobágyi NPI 1973 6: Duna-Dráva NPI 1996 2: Kiskunsági NPI - 1975 7: Balaton-felvidéki NPI 1997 3: Bükki NPI - 1977 8: Körös-Maros NPI 1997 4: Aggteleki NPI - 1985 9: Duna-Ipoly NPI 1997 5: Fertő-Hanság NPI - (1991) 1994 10: Őrségi NPI 2002
A természetvédelem állami szervezete
A természetvédelem állami szervezete Települési önkormányzatok Főbb feladatai: Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás. A helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartása, őrzése. Az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat működtetése.
Természetvédelmi Őrszolgálat Alapfogalmak A Tvt. szerint a természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló Természetvédelmi Őrszolgálat működik valamennyi nemzeti park igazgatóság szervezetében. A Tvt. lehetővé teszi a települési fővárosban a fővárosi önkormányzatok számára a helyi jelentőségű védett természeti területek védelme érdekében önkormányzati természet-védelmi őr alkalmazását, illetve önkormányzati természetvédelmi őr-szolgálat működtetését.
Természetvédelmi Őrszolgálat Alapfogalmak Az állami természetvédelmi őr a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálati tagjainak gyűjtőfogalma, jelentése azonos a természetvédelmi őrszolgálat tagja kifejezéssel. A természetvédelmi őr az állami természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr gyűjtőfogalma. A Természetvédelmi Őrszolgálat tagja meghatározott feladatokat ellátó, intézkedésre jogosult hivatalos személy. Mind az állami, mind az önkormányzati természetvédelmi őrök köztisztviselők, egyenruhával ellátott és intézkedésre jogosult hatósági, hivatalos személyek.
Természetvédelmi Őrszolgálat A természetvédelmi őr feladatai Az állami természetvédelmi őr igen sokrétű és összetett feladatköre magában foglalja: A hatósági őrzési őrszolgálati tevékenységet. A természetvédelmi kezelés területi szakmai feladatait. A szakhatósági ügyintézési feladatokban való közreműködést.
Természetvédelmi Őrszolgálat A természetvédelmi őr feladatai Az önkormányzati természetvédelmi őrök jogosultsági köre az állami természetvédelmi őrökéhez képest szűkebb körű, amelynek elégségességét több szempont is indokolja: Helyi tehát nem országos jelentőségű védett természeti területekről van szó. A helyi védettségű természeti területen kívüli természeti és védett természeti értékekre a feladatkörük nem terjed ki. A helyi jelentőségű védett természeti területek lakott területek közelségében vannak, ahol biztosított a rendőrség és más őrző szolgálatok jelenléte is.
Természetvédelmi Őrszolgálat A természetvédelmi őrszolgálat belső szervezete A nemzeti park igazgatósági Természetvédelmi Őrszolgálat közvetlen irányítási feladatait a nemzeti park igazgatóság igazgatója őrszolgálatvezető útján látja el. A Természetvédelmi Őrszolgálat országos szakmai irányítását és felügyeletét a Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetügyért felelős Államtitkársága, Természet- és Környezetvédelmi Helyettes Államtitkársága látja el, nemzeti park igazgatósági szinten pedig az igazgatóságok egyszemélyi felelős vezetője (igazgatója) útján látja el.
Ajánlott irodalom Természetvédelmi Őrszolgálat