TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL (ISTERVIN PROJEKT) Projektszám: HUSK/111/2.2.1/294 Kabóca monitoring jelentés 213 1. Módszerek 1.1. Kísérleti helyszínek (a vizsgált ültetvények kódjelével) és kapcsolattartó vezetők 1. Kód HT: Hill-Top Kft. ültetvénye, Dunaszentmiklós (kapcsolattartó: Csiha Attila) 2. Kód HE: (Hill-Top-Emmer-Szöllősi jelöléssel), Szöllősi Kft., Dunaszentmiklós (kapcsolattartó: Szöllősi Mihály) 3. Kód E: Emmer Kft. ültetvény, Dunaszentmiklós (kapcsolattartó: Emmer Szapolcs) 4. Kód HV: Hor-Vin Bt. ültetvénye, Tata (Mocsa) (kapcsolattartó: Horváth Mihály) 5. Kód MT: (Mikóczy-Szöllősi jelöléssel) Mikóczy Kft. ültetvénye, Tata (Mocsa) (kapcsolattartó: Dr. Mikóczy Nárcisz). Megjegyzés: a 6. sorszámú ültetvényben nem végeztünk felmérést, mert az közvetlenül szomszédos volt az 5.sztámú ütetvénnyel, s minkét ültetvény viszonyai azonosak voltak 7. Kód BJ: Nyakas Kft. ültetvénye Budajenő (kapcsolattartó: Körmendi József) 8. Kód K: Hill-Top Kft. ültetvénye Kesztölc (kapcsolattartó: Csiha Attila) 9. Kód P: Pécsinger Kft. ültetvénye Győrújbarát (kapcsolattartó: Pécsinger János) 1. Kód: B: Babarczi Kft. ültetvénye Győrújbarát (kapcsolattartó: Babarczi Zsuzsanna) 1.2. Mintavételi időszakok (csapdázási intervallumok) 213-ben egy mintavételezési időszakot jelöltünk ki, a vizsgálatokat szeptember hónapban hajtottuk végre. 1. Kód HT: Hill-Top Kft. ültetvénye, Dunaszentmiklós: 213.7.12. 7.3. 8.2. 8.2. -9.13.- 1.12. 2. Kód HE: (Hill-Top, Emmer, Szöllősi jelöléssel), Szöllősi Kft., Dunaszentmiklós: 213.7.12. 7.3. 8.2. 8.2. -9.13.- 1.12. 3. Kód E: Emmer Kft. ültetvény, Dunaszentmiklós: 213.7.12. 7.3. 8.2. 8.2. -9.13.- 1.12. 4. Kód HV: Hor-Vin Bt. ültetvénye, Tata (Mocsa): 213.7.12. 7.3. 8.2. 8.2. -9.13.- 1.12. 5. Kód MT: (Mikóczy-Szöllősi jelöléssel) Mikóczy Kft. ültetvénye, Tata (Mocsa): 213.7.12. 7.3. 8.2. 8.2. -9.13.- 1.12. 7. Kód BJ: Nyakas Kft. ültetvénye Budajenő: 213.7.12. 7.31. - 8.22. -9.16.- 1.14. 8. Kód K: Hill-Top Kft. ültetvénye Kesztölc: 213.7.12. 7.31. - 8.22. -9.16.- 1.14.
9. Kód P: Pécsinger Kft. ültetvénye Győrújbarát: 213.7.14. 8.1. - 8.21. - 9.17.- 1.15. 1. Kód: B: Babarczi Kft. ültetvénye Győrújbarát: 213.7.14. 8.1. - 8.21. - 9.17.- 1.15. 1.3. Alkalmazott módszerek 1. Első kiszállásainkon terepbejárás során felderítettük az ültetvények és környezetük adottságait a szőlőkabóca élőhelyi igényei szempontjából (sorok, sorközök növényzete, gyomosság, a környezetben lévő füves, fás, bokros élőhelyek elhelyezkedése a szőlőültetvényhez képest) 2. A munkához Csalomon-típusú sárga színű (SZs), valamint Csalomon-típusú zöldessárga színű (SZz), ragacsos csapdákat használtunk, amelyeket a szőlőkabóca aktivitási tulajdonságait figyelembe véve, a számára legkedvezőbbnek talált ültetvény részleten, a szőlőültetvény támrendszerét képező huzalokon, kb. 1,5 m magasságban helyeztük el, a Scaphoideus titanus szőlőkabóca felderítése (csapdázása) végett 3. Minden ültetvényben 3 db Csalomon-típusú sárga színű (SZs) és három db Csalomon-típusú zöldessárga színű (SZz) ragacsos csapdát helyeztünk el 4. A csapdák cseréjét kb. 2 hét idő intervallum után végeztük el. 5. Csapdázási időszakok: 1) Július 1-3., 2) Augusztus 1-2., 3) Szeptember 1-2., 4) Szeptember 2-Október 1. 1. kép. db Csalomon-típusú sárga 2. kép. db Csalomon-típusú sárgászöld színű (SZs) ragacsos csapda színű (SZs) ragacsos csapda 2. Beszámolási időszakban végzett tevékenység A csapdázások során július 1-e táján helyeztük ki az első csapdasorozatot, majd kb. 2 naponként cseréltük a csapdákat, és kb. október 1-e környékén fejeztük be a csapdázási szezont. Így mind a 9 ültetvényben 4 alkalommal helyeztünk ki új csapdákat, tehát mindkét típusból kb. 11, összesen 22 csapdát használtunk fel. Minden ültetvényben 5 kiszállást teljesítettünk. A csapdázási hetek száma összesen mintegy 12 volt. A munka végrehajtását a következő ütemezés szerint végeztük el:
1. Táblázat. A csapdázási munka ütemezése a kísérleti ültetvényekben A feladat végrehajtása céljából utazó személyek neve Utazás időtartama (kezdő- és végdátum) Prof. Dr. Benedek Pál 213.7.12. Dr. Varga Jenő, Prof. Dr. Benedek Pál Kód HE: (Hill-Top, Emmer, Szöllősi jelöléssel), Szöllősi Kft. ültetvénye, Dunaszentmiklós 213.7.13. Kód P: Pécsinger Kft. ültetvénye Győrújbarát Célállomás, utazás célja, elért eredmények rövid leírása 1. Kód HT: Hill-Top Kft. ültetvénye, 2. Kód HE: (Hill-Top, Emmer, Szöllősi jelöléssel), Szöllősi Kft. 3. Kód E: Emmer Kft. ültetvény, 4. Kód HV: Hor-Vin Bt. ültetvénye, Tata 5. Kód MT: (Mikóczy-Szöllősi jelöléssel) Mikóczy Kft. ültetvénye, Tata 7. Kód BJ: Nyakas Kft. ültetvénye Budajenő. 8. Kód K: Hill-Top Kft. ültetvénye Kesztölc Csapdakihelyezés három darab zöld és három darab zöldessárga 9. Kód P: Pécsinger Kft. ültetvénye Győrújbarát. 1. Kód: B: Babarczi Kft. ültetvénye Győrújbarát. Csapdakihelyezés három darab zöld és három darab zöldessárga Prof. Dr. Benedek Pál 213.7.3. Kód HT: Hill-Top Kft. ültetvénye, Dunaszentmiklós 1. Kód HT: Hill-Top Kft. ültetvénye, 8. Kód K: Hill-Top Kft. ültetvénye Kesztölc.
Prof. Dr. Benedek Pál 213.7.31. Dr. Varga Jenő, Prof. Dr. Benedek Pál Kód BJ: Nyakas Kft. ültetvénye, Budajenő 213.8.1. Kód: B: Babarczi Kft. ültetvénye Győrújbarát Prof. Dr. Benedek Pál 213.8.2. Kód E: Emmer Kft. ültetvénye, Dunaszentmiklós 2. Kód HE: (Hill-Top, Emmer, Szöllősi jelöléssel), Szöllősi Kft. 3. Kód E: Emmer Kft. ültetvény, 4. Kód HV: Hor-Vin Bt. ültetvénye, Tata 5. Kód MT: (Mikóczy-Szöllősi jelöléssel) Mikóczy Kft. ültetvénye, Tata 7. Kód BJ: Nyakas Kft. ültetvénye Budajenő. 9. Kód P: Pécsinger Kft. ültetvénye Győrújbarát. 1. Kód: B: Babarczi Kft. ültetvénye Győrújbarát. 1. Kód HT: Hill-Top Kft. ültetvénye, 2. Kód HE: (Hill-Top, Emmer, Szöllősi jelöléssel), Szöllősi Kft. 3. Kód E: Emmer Kft. ültetvény, 4. Kód HV: Hor-Vin Bt. ültetvénye, Tata 5. Kód MT: (Mikóczy-Szöllősi jelöléssel) Mikóczy Kft. ültetvénye, Tata
Prof. Dr. Benedek Pál 213.8.2. Dr. Varga Jenő, Prof. Dr. Benedek Pál Kód MT: (Mikóczy- Szöllősi jelöléssel) Mikóczy Kft. ültetvénye, Tata (Mocsa) 1. Kód HT: Hill-Top Kft. ültetvénye, 2. Kód HE: (Hill-Top, Emmer, Szöllősi jelöléssel), Szöllősi Kft. 3. Kód E: Emmer Kft. ültetvény, 4. Kód HV: Hor-Vin Bt. ültetvénye, Tata 5. Kód MT: (Mikóczy-Szöllősi jelöléssel) Mikóczy Kft. ültetvénye, Tata 213.8.21. 9. Kód P: Pécsinger Kft. ültetvénye Győrújbarát. 1. Kód: B: Babarczi Kft. ültetvénye Győrújbarát Prof. Dr. Benedek Pál 213.8.22. 7. Kód BJ: Nyakas Kft. ültetvénye Budajenő. 8. Kód K: Hill-Top Kft. ültetvénye Kesztölc.
Prof. Dr. Benedek Pál 213.9.13. Kód HV: Hor-Vin Bt. ültetvénye, Tata (Mocsa) 1. Kód HT: Hill-Top Kft. ültetvénye, 2. Kód HE: (Hill-Top, Emmer, Szöllősi jelöléssel), Szöllősi Kft. 3. Kód E: Emmer Kft. ültetvény, 4. Kód HV: Hor-Vin Bt. ültetvénye, Tata 5. Kód MT: (Mikóczy-Szöllősi jelöléssel) Mikóczy Kft. ültetvénye, Tata Prof. Dr. Benedek Pál 213.9.16. 7. Kód BJ: Nyakas Kft. ültetvénye Budajenő. 8. Kód K: Hill-Top Kft. ültetvénye Kesztölc. Dr. Varga Jenő, Prof. Dr. Benedek Pál 213.9.17. 9. Kód P: Pécsinger Kft. ültetvénye Győrújbarát. 1. Kód: B: Babarczi Kft. ültetvénye Győrújbarát Prof. Dr. Benedek Pál 213.1.12. 1. Kód HT: Hill-Top Kft. ültetvénye, 2. Kód HE: (Hill-Top, Emmer, Szöllősi jelöléssel), Szöllősi Kft. 3. Kód E: Emmer Kft. ültetvény,
4. Kód HV: Hor-Vin Bt. ültetvénye, Tata 5. Kód MT: (Mikóczy-Szöllősi jelöléssel) Mikóczy Kft. ültetvénye, Tata Szabadföldi csapdázás zárása: három darab zöld és három darab zöldessárga ragacsos színcsapda begyűjtése laboratóriumi identifikálása végett) Prof. Dr. Benedek Pál 213.1.14. 7. Kód BJ: Nyakas Kft. ültetvénye Budajenő. 8. Kód K: Hill-Top Kft. ültetvénye Kesztölc. Szabadföldi csapdázás zárása: három darab zöld és három darab zöldessárga ragacsos színcsapda begyűjtése laboratóriumi identifikálása végett) Dr. Varga Jenő, Prof. Dr. Benedek Pál 213.1.15. 9. Kód P: Pécsinger Kft. ültetvénye Győrújbarát. 1. Kód: B: Babarczi Kft. ültetvénye Győrújbarát Szabadföldi csapdázás zárása: három darab zöld és három darab zöldessárga ragacsos színcsapda begyűjtése laboratóriumi identifikálása végett) 3. Eredmények 3.1. Scaphoideus titanus előfordulása a kísérleti szőlőültetvényekben A Scaphoideus titanus rajzása hazánkban július közepétől szeptember végéig (esetleg október elejéig) tart, ezért a csapdázási munkát ebben az időszakban végeztük, kb. 2 napos csapdázási intervallumokkal. Ez a csapdázási idősűrűség tökéletesen alkalmas az célfaj felderítésére, s ha a felderítés a Scaphoideus titanus előfordulását igazolja, a következő évben az előfordulási helyeken indokolt 2 hetes intervallumokra sűríteni a csapdázási periódusokat. Az alábbi táblázatból (2. Táblázat) látható, hogy a Scaphoideus titanus a kísérleti színhelyeken nem fordult elő! Viszont a munka során kimutattunk 9 egyéb kabócafajt, amelyeket a következő, 3.2. pont alatt ismertetünk. 2. Táblázat. A Scaphoideus titanus előfordulása a kísérleti ültetvényekben Csapdázási helyszín: Scaphoideus titanus fogási eredmény (db) kísérleti ültetvény (3 Csalomon-típusú sárga színű (SZs), valamint 3 Csalomon-típusú zöldessárga színű (SZz), ragacsos csapdában összesen)
1. Kód HT: Hill-Top Kft. ültetvénye, Dunaszentmiklós 2. Kód HE: (Hill-Top, Emmer, Szöllősi jelöléssel), Szöllősi Kft., Dunaszentmiklós 3. Kód E: Emmer Kft. ültetvény, Dunaszentmiklós 4. Kód HV: Hor-Vin Bt. ültetvénye, Tata (Mocsa) 5. Kód MT: (Mikóczy- Szöllősi jelöléssel) Mikóczy Kft. ültetvénye, Tata (Mocsa) 7. Kód BJ: Nyakas Kft. ültetvénye Budajenő 8. Kód K: Hill-Top Kft. ültetvénye Kesztölc 9. Kód P: Pécsinger Kft. ültetvénye Győrújbarát 1. Kód: B: Babarczi Kft. ültetvénye Győrújbarát 7.2-8.1. 8.1-8.3. 9.1-9.2. 9.2-1.1. 3.2. Kimutatott egyéb kabóca fajok és jellemzésük: A csapdázások során 213-ban a Scaphoideus titanus kabócafajt nem találtuk meg a kísérleti színhelyeken, de 9 egyéb kabócafajt találtuk, amelyek a következők: 1) Homoptera (Cicadellidae): Cicadella viridis: Testmérete 7-9 mm. Mivel a szőlő nem tartozik tápnövényei közé, ez a faj a sorközök aljnövényein, fűféléken él és onnan került be a számára vonzó színű, sárga csapdáinkba. Polifág faj, Közel 4 növénycsaládból, több mint 16 fajt sorolhatunk fel tápnövényeiként. Nálunk főleg nedves réteken találhat, ahol rendszerint tömeges az előfordulása, mert a szittyófélék, a sásfélék, a perjefélék legkedveltebb tápnövényeik közé tartoznak, s nagyon kedvelik a nedves élőhelyeken előforduló pillangósvirágú növényeket is. Gyakran előfordul rétekkel határos gabonatáblákon és lucernásokban, de nálunk nem tartják kártevőnek. Évente 2 nemzedéke fejlődik. Az őszi nemzedék imágói elhagyják lágyszárú tápnövényeiket, és főként fiatal fák fiatal hajtásaiba rakják le tojásaikat. A lárvák áprilisba-májusban kelnek ki, és az első nemzedék imágói júniusban vagy július elején fejlődnek ki. Ezután ősig fejlődik a második nemzedék. Tojás alakban telel.
3. kép. Cicadella viridis 2) Homoptera (Cicadellidae): Empoasca solani: Legkisebb kabócáink közé tartozik, testhossza 3-3,5 mm. Soktápnövényű (polifág) faj, főként különféle lágyszárú, kétszikű növényeken táplálkozik, de számos cserjefajon, sőt fásszárú növényeken (pl. esetenként almafákon, szőlőn) is megtalálható. Ennek magyarázata, hogy a nyár végétől a lágyszárú tápnövények elszáradása után, időlegesen nagy tömegben áttérhet bokrokra, fákra és a szőlőre is. Külföldön burgonyán, cukorrépán, babon, kendren, paradicsomon, tehénborsón említik kártételét, nálunk jelentős kártételéről tömeges előfordulása ellenére eddig nem ismerünk tudósítást. Mai tudásunk szerint szőlőbetegségek terjesztésében nincs szerepe. Nálunk évente 3-4 nemzedéke fejlődhet ki. Imágó alakban telel. Burgonyaföldeken nálunk rendszeresen nagy egyedszámban mutatkozik, legnagyobb egyedszámban augusztusban, közvetlenül a burgonya lombozatának leszáradása előtti időszakban. A szőlőültetvényekben végzett kutatásaink során a sárga csapdákba részen az aljnövényzeten, augusztustól pedig a szőlőre is átvonuló népesség egyedeiből kerültek be példányok. 4. kép. Empoasca solani 3) Homoptera (Cicadellidae): Empoasca vitis: Az Empoasca fajok nagyon nehezen különíthatők el. Az Empoasca vitis fajt valamivel halványabb alapszíne kölönözteti meg az Empoasca solani fajtól, de ez a különbség rendszerint csupán árnyalatnyi. Testmérete ugyanolyan, mint ez előző fajé, vagyis 3-3,5 mm. Életmódja, fejlődésmenete, nemzedékszáma az előző fajéhoz hasonló. Lágyszárú és elfásodó szárú növényeken is megél. Az előző fajjal szemben szőlőn nem csak a vegetációs periódus vége felé (a lágyszárú növények elszáradása után), hanem kis egyedszámban az egész vegetációs periódusban előfordulhat, már a fakadás előtt, rügyduzzadás idején megjelenhet, s a fiatal szőlőhajtásokon tojásokat is rakhat a levelek főerének közelében és a levélnyél alsó részén. A lárvák és imágók szívogatása kis terjedelmű helyi nekrózist okozhat, ami kékszőlő fajtákon vörös színeződéssel tűnik elő. Tömeges megjelenése a szőlőn is magvalósuló fejlődése ellenére inkább csak a nyár vége felé következhet be, amikor elszáradó
lágyszárú tápnövényeiről is a szőlőre telepszik át. Külföldi tapasztalatok szerin nagyon erős felhalmozódása esetén a kártétel részleges levélhullást is kiválthat. Nálunk azonban kártételi jelentéseket egyelőre nem tettek közzé, és ez a faj nem vesz részt szőlőre veszélyt jelentő kórokozók terjesztésében. 5. kép. Empoasca vitis 4) Homoptera (Ciadellidae): Euscelis incisus: Rövid és zömök testű, változó szárnyalakulású és változó mintázatú kabóca. Rövidszárnyú és hosszúszárnyú formája egyaránt tömeges. A színezete legtöbbször szürkésbarna, szabálytalan feketés rajzolattal. A tavaszi nemzedék egyedei általában sötétebb, a nyári nemzedék példányai világosabb színezetűek. Testmérete tavasszal valamivel kisebb, 3,5-4,5 mm, nyáron egy kicsit nagyobb, 4-5 mm. (régebben a nyári nemzedéket E. plebejus néven külön fajnak tartották!). Nálunk mindenütt nagyon közönséges, leggyakoribb füves területeken, réteken, kaszálókon, árokpartok vegyes növényzetén, parlagterületeken, lucernásokban és vöröshere táblákon. Réticsenkesz magfüvesekben is tömegesen fordul elő. Szívogatásával nem okoz komoly kárt, de főként pillangósvirágú takarmánynövények vírusbetegségeinek és mikoplazma betegségeinek vektoraként jelentős kártevőnek számít. Évente két nemzedéke fejlődik. Az első nemzedék imágói májusban, a második nemzedék kifejlett példányai augusztusban rajzik. A szőlő nem tartozik a tápnövényei közé. A szőlőültetvényekben a sorközökben fordul elő, a sorközökben előforduló pillangós és fűféle növényeken, valamint a sorközök zöldítéséhez elvetett pillangós növényeken. A szőlővel tehát ez a faj nincs kapcsolatban. 6. kép. Euscelis incisus 5) Homoptera (Ciadellidae): Zygina flammigera: Husszúkás testű, 3-3,5 mm méretű kabóca tájegységünkben gyakori. Különösen száraz és meleg őszön jelenik meg tömegesen, főként egy sor fásszárú növényen (pl. alma, körte, mogyoró, rózsa, szeder, kökény, tölgy, éger, fűz), de más növényeken is előfordul. Esetenként megfigyelhető tömeges megjelenése ennek ellenére eddig még egyetlen termesztett növényen sem lépett fel kártevőként. Szőlőn táplálkozását még nem figyelték meg. Csapdáinkba a szőlőültetvények közvetlen közelében tenyésző tápnövényeiről, áttelepedésük során került be.
7. kép. Zygina flammigera 6) Homoptera (Delphacidae): Javesella pellucida: Ennek a fajnak hosszú- és rövidszárnyú alakja egyaránt ismeretes, az előbbi 4,5, az utóbbi 3-3,3 mm méretű. A hímek sötétebb, a nőstények világosabb színezetűek. A rövidszárnyú alak világosabb, mint a hosszúszárnyú példányok. Tápnövényei fűféle növények, 36 féle fűfajt ismerünk tápnövényeiként, és ezen kívül tyúkhúron és zsurlókon is képes megélni. A fűféle tápnövényei azonban eltérő értékűek számára, ami abba nyilvánul meg, hogy bizonyos fűféléken nagyobb, másokon kisebb a tojásprodukciója. Nálunk gabonakártevőként ismert, de nem a szívogatása jelenti a fő kártételi veszélyt, hanem az, hogy több gabonabetegség vektoraként működik. Évente 2 nemzedéke fejlődik említik, az imágók rajzáscsúcs június végére és augusztus közepére esik. Szőlőültetvényekben kizárólag a sorközök vegyes növényzetén (azok közül a fűféle növényeke, esetleg tyúkhúron) tartózkodik, de a szőlőhöz nincsen köze. 8. kép. Javesella pellucida 7) Homoptera (Cixiidae): Hyalestes obsoletus: Testmérete 4,5-5,5 mm. Széles tápnövénykörű, polifág rovar, több mint 3 gyomnövény szerepel tápnövényeinek listáján. Leginkább kedvelt tápnövényei az aprószulák (Convolvulus arvensis) és a csalán (Urtica dioica). Sok más növényen is jól fejlődik, pl. olyan közönséges növényfajokon, mint a nagy útifű, vagy az útszáli zsázsa. Megállapították, hogy burgonyaféle növényeken (magán a termesztett burgonyán is), továbbá pl. cikórián is él. Fás szárú növényeken azonban (így szőlőn is) csak kivételes esetben táplálkozik. Nálunk évente 2 nemzedéke van. Lárva alakban telel. Az imágók tömeges rajzása májustól októberig tart. Az imágók tavasszal eleinte tömegesen az apró szulák levelei szívogatnak (miután az áttelelt lárvák előzőleg tömegesen fejlődtek e növény gyökerein), majd hamarosan átrepülnek, főként a burgonyafélék családjába tartozó tápnövényeikre és csalánra. Gazdasági jelentősége nem szívogatásából, hanem abból ered, hogy a sztolbur fitoplazma vektora. Ez a megbetegedés számos termesztett növényt veszélyeztet, ez a kabóca faj leginkább burgonyán, paradicsomon, paprikán terjeszti ezt a kórokozót, de ha ritkán, véletlenül szőlőn is szívogatni próbál, a szőlőtöveket is megfertőzi, aminek a szőlő fekete
vesszőjűség betegség kialakulása lehet a következménye ("Bois noir" BN fitoplazma). Ezt a kórokozót szőlőn csak ez a kabócafaj terjeszti, de mivel szőlőn csak alkalomszerűen, véletlenül táplálkozik, ez a megbetegedés a szőlőültetvényekben mindig csak elszórtan (sporadukisan) fordulhat elő, és terjedése nagyon lassú, csak egyes tőkékre terjed ki, elszórtan az ültetvényben. 9. kép. Hyalestes obsoletus 8) Homoptera (Cercopidae): Philaenus spumarius: 5-6 mm méretű kabóca. A fajon belül igen sok színváltozat fordul elő. Polifág rovar, számos növénycsaládból, sok növényfaj szerepel a tápnövények listáján. Cserjéken és lágyszárú növényeken egyaránt előfordul, nagyon ritkán szőlőn is szívogat, de szőlőültetvényekben is inkább a sorközök lágyszárú növényzetén él. Polifág természete miatt nem kötődik a szőlőhöz és szőlő betegségek terjesztésében sincs szerepe. Leginkább réteken, eredi tisztásokon találni, kártelét kosárfűz telepeken, és kisebb mértékben egyes dísznövényeken (őszirózsa, margaréta, szegfű, lángvirág) tapasztalták. Tojás alakban telel, évente 1 nemzedéke van. Jellegzetes vonása, hogy lárvái lágyszárú növényeken fejlődnek, és habos tajtékcsomót képeznek maguk körül, ami védelmet nyújt számukra a környezeti ártalmakkal szemben. A szőlőültetvényekben elhelyezett csapdáinkba valószínűleg a sorközök növényzetéről kerül, mert a sárga árnyalatok számára is vonzóak. 1. kép. Philaenus spumarius 9) Homoptera (Membracidae): Ceresa bubalus (újabban Stictocephala bisonia néven is említik): A fentieknél nagyobb termetű, 8-13 méretű, sajátos testalkatú kabóca. Eredeti hazája Észak-Amerika, ahonnan a 2. század első évtizedeiben hurcolták be Európába. Nálunk ma már országszerte mindenütt előfordul. Polifág fajként ismerjük, de leginkább évelő pillangósokon fordul elő, habár időnként a szőlőn is táplálkozik. Szívogatásával ritkán, jelentéktelen kárt is okoz szőlőn. Szőlőn ritkán tojásrakásával idéz elő torzulást, mert tojásrakáskor hosszanti hasítékokat készít, amelyeken a hajtás megduzzad, és ez elfásodás után is megmarad. Szívogatásával is a duzzanatokat okoz a fejlődő hajtásokon, amelyek azért keletkeznek, mert a hajtáson körben több helyen is szívogat. Ezek a duzzanatok is megmaradnak az elfásodás idején. Az így okozott sérülés azonban a szőlőre nézve teljesen jelentéktelen, a termés mennyiségét és minőségét a legkisebb mértékben se befolyásolja. Mivel növénybetegségek terjesztőjeként nincs szerepe, szőlőn nem számít jelentős kártevőnek. Csapdáink elenyésző egyedszámban fogták.
11. kép. Ceresa bubalus 3.3. Egyéb csapdázott rovarok A csapdázások során, a csapdák sok rovarcsoportra általános vonzó hatású sárga árnyalatú színe miatt a célfajokon (a kabócákon) kívül 1 más rovarrend fajait is vonzották (12-14. kép). 12.-13.-14. kép. Példák: a kísérleti szőlőültetvénybe kihelyezett Csalomon-típusú sárga színű (SZs), valamint zöldessárga színű (SZz), ragacsos csapdák által fogott, vegyes rovaranyagról A következő rovarrendek számos képviselőjét (faját) találtuk meg a csapdákban: Stenorrhyncha, Heteroptera, Ensifera, Odonata, Trichoptera, Lepidoptera, Planipennia Mecoptera, Thysanoptera, Diptera, de ezek egyike sem kötődik a szőlő növényhez. Előfordulásuk a szomszédos vegetációból induló elvándorlás, vagy a szőlőültetvények sorközeiben előforduló gyomok, illetve sorközi vetemények (a zöldítés ) növényzetéről származik. Ezek a rovarok gazdagítják a szőlőültetvények élővilágát, tehát az ültetvények biodiverzitását, de magára a szőlőnövényre nincs közvetlen hatásuk. Ezek előfurdulása a mikoplazma betegségeket terjesztő kabócák előfordulása tekintetében teljesen közömbös, identikálásukat ezért (ami nem tartozik a kitűzött feladat céljaihoz), csupán a kísérleti időszak végén, a 214. évi csapdázási periódus lezárulása után (önként vállalt pluszfeladatként) fogjuk elvégezni.
4. Következtetések 1) A vizsgált ültetvényekben Győrújbarát, Tata (Mocsa), Dunaszentmiklós, Kesztölc, Budajenő a gondosan végzett csapdázás ellenére nem találtuk meg az újonnan behurcolt, veszedelmes új, vektorkabócát, a Scaphoidesu titanus fajt. A vizsgált ültetvények tehát mentesnek minősíthetők ettől a kártevőket, és így ezeket az ültetvényeket egyelőre nem fenyegeti a veszedelmes új szőlőbetegség, a Flavescence doreé (FD) fitoplazma! A csapdázási periódusokat ezért 214-ben sem szükséges sűríteni, megtartható a 2 napos intervallum. 2) A 213. csapdázási szezonban 9 egyéb kabócafajt mutatunk ki a vizsgált szőlőültetvényekben (Cicadella viridis, Empoasca solani, Empoasca vitis, Euscelis incisus, Zygina flammigera, Javesella pellucida, Hyalestes obsoletus, Philaenus spumarius, Ceresa bubalus = Stictocephala bisonia). 3) A kimutatott kabócafajok többségének nincs semmi kapcsolata a szőlővel, hanem a szőlő környezetében vagy a sorközi zöldítés következtében, az ültetvény területén élő más, lágyszárú növényekhez kapcsolódnak, s csak véletlenül, lágyszárú tápnövényeik közötti mozgásuk során kerültek be a csapdáinkba (Cicadella viridis, Euscelis incisus, Zygina flammigera, Javesella pellucida, Philaenus spumarius). 4) Három kumutatott kabócafaj alkalmi, de jelentéktelen szőlőkártevőnek is minősül (Empoasca solani, Empoasca vitis, Ceresa bubalus = Stictocephala bisonia), de mivel szőlőbetegségek kórokozóinak (vírusok, fitplazmák) átvitelében nincs szerepük, előfordulásuknak szőlőültetvényekben nincs gyakorlati jelentősége. 5) Egy kimutatott kabócafaj (Hyalestes obsoletus) egy szőlőt is károsító fitoplazma (sztolbur fitpflazma = szőlő fekete vesszőjűség: "Bois noir" - BN) vektoraként ismert. Ez a polifág kabóca más tápnövényeit előnyben részesíti a szőlővel szemben, ezért szőlőn csak ritkán, véletlenül szőlőn szívogat. Bár ilyenkor, a szőlőtöveket is megfertőzheti a sztolbur fitoplazmával, aminek a szőlő fekete vesszőjűség betegség kialakulása lehet a következménye. De mivel szőlőn csak alkalomszerűen, véletlenül táplálkozik, ez a megbetegedés a szőlőültetvényekben mindig csak elszórtan (sporadukisan) fordulhat elő, és terjedése nagyon lassú, csak elszórtan, egyes tőkékre terjed ki az ültetvényben. 6) A szőlőültetvényekben elhelyezett csapdáink sok rovarcsoportra általános vonzó hatású, sárga árnyalatú színe miatt, a célfajokon (a kabócákon) kívül 1 más rovarrend fajait is vonzották (Stenorrhyncha, Heteroptera, Ensifera, Odonata, Trichoptera, Lepidoptera, Planipennia Mecoptera, Thysanoptera, Diptera). Ez a szőlőültetvények élővilágának változatosságát igazolják, de a szőlőre közvetlenül nincs hatással. Budapest, 213. december 28. Prof. Dr. Benedek Pál, DSc