A Verseghy Ferenc Gimnáziumban folyó tehetséggondozás helyzete

A Verseghy Ferenc Gimnáziumban folyó tehetséggondozás helyzete Készítette: Algayné Varga Éva 1

Bár a tehetséggel foglalkozni igen megterhelő lehet, a tehetséges gyerek nem teher. Inkább kihívás. Kihívás mindazoknak akiknek van érzékük, hogy meglássák az értéket, és van képességük, hogy megértsék, a tehetség a természet azon értékei közé tartozik, amely gondozást kíván. Nem kapálást, nyírást, permetezést, csak dús termőtalajt, odafigyelést és szabadságot a növekedéshez. dr. Gyarmathy Éva 2

I. BEVEZETÉS A Verseghy Ferenc Gimnáziumban folyó tehetséggondozás helyzete a címe e dolgozatnak. Először lássuk, hogyan fogalmaznánk meg azt, hogy mi a tehetség (nehéz kérdés). E témával foglalkozók írásainak tanulmányozása során Dr. Schmercz István által megfogalmazott értelmezés áll hozzám a legközelebb. Ő a következőket írja: Áttekintve a pedagógiai-pszichológiai szakirodalmat a tehetség fogalmának vonásorientált, kognitív, teljesítményorientált és pszichoszociális meghatározásaival találkozhatunk a leggyakrabban. A széles választékból hármat emelünk ki. Az iskolai tehetségfejlesztő programok tervezéséhez annak az ismerete is szükséges, hogy milyen területen kívánjuk a gyermekeket kiemelten fejleszteni. Ebből a szempontból jól alkalmazható a következő értelmezés: Tehetségesnek tekinthetők azok a tanulók, akik egy vagy több részképességük alapján kiemelkedő teljesítményre képesek. (Ranschburg, 1989.) Itt a részképességek adják meg azokat a területeket, ahol - elsősorban tantárgycentrikusan - a tehetségfejlesztő foglalkozásokat szervezni lehet. Ez a meghatározás a minőség alapján differenciál. Hátránya, hogy kvantitatív összehasonlításra nehezen ad lehetőséget, hiszen pl.: egy tantárgyi tudásstruktúrát mérő normaorientált mérőeszköz eredménye kémiából és idegen nyelvből nehezen összehasonlítható dimenzió a tehetség természetének vonatkozásában. A tehetség személyiségstruktúrában történő értelmezése jelenik meg már 1918- ban Révész Gézánál. Ő a tehetségre irányuló hajlamok három összetevőjét említi: az intelligenciát, az intuíciót vagy spontaneitást és a gyermek magatartását. Ez utóbbi azt jelenti, hogy hogyan választja ki a tanuló a neki megfelelő tevékenységet, milyen mohósággal kötelezi el magát a feladatban, milyen a kitartása és az érdeklődése. (Herskovits, 1998.). Ez a meghatározás a 3

tehetséget a személyiségstruktúrában értelmezi: a képességek (intelligencia) mellett megjelennek az irányultság jellemzői (érdeklődés) valamint az akarati tulajdonságok is (kitartás, döntési képesség). Fontos összetevő lehet a tehetség kibontakozásában az intuíció is, melynek forrása a pszichikum tudattalan tartománya. A vonásorientált értelmezések közül Joseph Renzulli három gyűrűs elmélete terjedt el széles körben, az utóbbi évtizedben. Az alkotó emberekkel kapcsolatos kutatások arra utalnak, hogy nem egyetlen vonás vagy jellegzetesség határozza meg a tehetséget, hanem három tényező együttes jelenlétének, interakciójának eredményekét jelenik meg ez a komplex tulajdonság. Elméletében a három összetevő: az átlag feletti intelligencia, a kreativitás és a feladat iránti elkötelezettség. (Renzulli, 1998.) Kiemeljük, hogy ez az elképzelés abban tér el számos tehetségdiagnózistól, hogy nem túlozza el a képességek szerepét, hanem azt is egy összetevőnek tekinti a másik két lényeges személyiségtulajdonság mellett. A középiskolában könnyen felismerhetők a tehetséges tanulók. Ezek társaikhoz képest hamarabb észreveszik, ha valahol valami izgalmas probléma van. Igyekeznek önállóan dolgozni, nem értékelik a sablonos megoldásokat. Gyakran erős belső kontroll attitűd alakul ki náluk. A tanulmányi versenyeken jól szerepelnek. A mai generációk tehetség tekintetében semmivel sem indulnak rosszabb eséllyel a 20, 40, 80 évvel ezelőttiekhez képest, ám azt el kell fogadnunk, hogy a tehetség kibontakoztatásának hatékonysága döntő hatással van e tehetségek célba érésére. Azok a jól hangzó tételek, hogy az igazi tehetség úgyis utat tör magának, illetve hogy crescit sub pondere palma igen nagy veszteséggel működnek csak, és komoly hátrányba hozzák tehetségeinket a más kulturális környezetben (pl. angolszász, francia, német, kínai) felnövő tehetségekkel szemben. 4

Azért, hogy hatékonyabban tudjuk majd az iskolánkba jelentkező tehetséges tanulókat felkészíteni csatlakoztunk az Iskolai tehetséggondozás című pályázati felhíváshoz. II. Iskolánkról A Verseghy Ferenc Gimnázium Szolnok város gimnáziumai közül az egyik legkedveltebb. Sokan jelentkeznek iskolánkba a város és a megye általános iskoláiból, illetve a Pest megyéhez tartozó Abonyból. Az iskolára jellemző a természettudományos beállítottság. A 60-as évek végén néhány évig matematika-fizika tagozat, a 70-es évektől fizika tagozat működött az iskolában, közel egy évtizeden át. 1986-ban indult a matematika tagozatos osztály. Az iskola egy másik profilját a nyelvi képzés adja. Évtizedekre visszamenően működött nyelvi tagozatos osztály, ma speciális nyelvi képzés folyik angol 1980 óta- és német 1998 óta nyelvből, mellette franciát is tanulhatnak a diákok. Jelenleg négy évfolyamon folyik az oktatás, évfolyamonként 4-4 osztállyal. Minden évfolyamon van természettudományi tagozat, ahol nagyobb óraszámban tanulják a fizikát, biológiát, kémiát speciális matematika tantervi, speciális angol nyelvi és speciális német nyelvi program és társadalomtudományi tagozat, ahol nagyobb óraszámban tanulják a történelmet, a magyar nyelv és irodalmat, illetve a földrajz tantárgyakat. Az oktatás színvonalát a legjobban a versenyeredmények, a felvételi eredmények mutatják (ezek napjainkban már nem olyan relevánsak). A versenyeredmények tekintetében az iskola a megye egyik legeredményesebb középiskolája. Tanulmányi versenyeken szerzett eredményekről már az 1900-as évek elejéről vannak adataink (amióta vannak tanulmányi versenyek). A tantárgyak közül nagyon sok szerepel az iskolai feljegyzésekben, de a 5

legnagyobb arányt a természettudományok, ebben is elsősorban a matematika, a fizika, a kémia és a biológia képviseli. Csak néhány régebbi eredmény a teljesség igénye nélkül: Baranyó Ernő (1901), Szegő Gábor (1912) az Eötvös versenyek I. helyezettjei, Richter (Tarján) Imre (1930), a fizika verseny I. helyezettje. III. Tehetséggondozás iskolánkban A Verseghy Ferenc Gimnázium minden pedagógusa nagy hangsúlyt fektet a tehetséges tanulók iskolánkba való csábítására illetve ezen diákok felkészítésére a különböző megméretetésekre. Az általános tehetséggondozáson belül nagyon fontos szerepet kap a matematikai tehetséggondozás; talán a matematika, mint tudományág egyedisége, és más tudományágak számára nélkülözhetetlen volta miatt is. Az iskola matematika munkaközössége 1994-ben határozott úgy, hogy méltó módon megünnepli Szegő Gábor azóta nevezetes tanítványának 100. születésnapját, és egyúttal lehetőséget teremt általános iskolások versenyzésére, valamint ily módon igyekszik enyhíteni beiskolázási problémáit. Az első versenyt 1994 szeptemberében hirdették meg, a harmadik, döntő fordulót úgy időzítették, hogy épp Szegő Gábor születésnapjára, 1995. január 20-ára essék. Azóta minden évben megrendezzük a versenyt. A verseny jelentős iskolánk számára is. Tizenöt éve beiskolázási gondjaink is voltak, az osztályok létszáma néhol minden törekvésünk ellenére sem érte el a 30 főt. Talán a Szegő versenynek is köszönhető, hogy mára stabil matematika tagozatos osztályaink vannak, beiskolázási gondjaink nincsenek. A verseny előkészíti a beiskolázást, kiválogatja bizonyos szempontból a legjobbakat. Egyre többen választják iskolánkat, a mai demográfiai helyzetben nem elhanyagolható, hogy a körülbelüli 130 helyre több éve a jelentkezők száma 6

meghaladta az 400 főt, bizonyos osztályokba több mint tízszeres a túljelentkezés. A versenyen is jól szereplő tanulókkal az esetek többségében könnyebb dolgozni, általában hozzák magukkal a matematika szeretetét, számukra természetes igény a tantárgyi versenyzés. Néha rivalizálnak, de többségében segítik egymást. Öröm velük dolgozni, és nem csak matematikából. A versenyen résztvevők száma sajnos az utóbbi években megcsappant (a felvételi eljárás módosítása után), de így is sokan jelentkeznek a háromfordulós versenyünkre (az első kettő levelezős, a döntő az iskolánkban zajlik). A résztvevők számát mutatja a következő diagram 1997 és 2009 között. 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 A résztvevők száma 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Összes résztvevő Döntő résztvevői Összességében, sajnos egy kicsit csökken az érdeklődés a verseny iránt, de még mindig több mint kétszer annyi induló vett részt az utolsó évben is a versenyen, mint ahány tanulót a döntőbe behívtunk, és a szervezők reményei szerint a legtehetségesebbek elindulnak a versenyen. A döntőben résztvevők száma nagy ingadozást mutat. A kezdeti 141-es létszám (1994-ban) először rohamosan 7

csökkent, majd megállapodott 70-90 körüli létszámnál. A döntő résztvevőinek átlagos száma 88. Gyakran előfordult, hogy sokadikként behívott tanuló végül az első tíz helyezett között végzett, hiszen az otthoni munka nem feltétlenül önálló, míg a döntőben mindenki egyedül dolgozik. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy az egyébként okos, jó gondolkodású tanulók a beküldős fordulókban gyakran nem kellően szorgalmasak, így ott gyengébb teljesítményt érnek el, de a döntőben nagyon jól dolgoznak. A verseny létjogosultságát, eredményességét bizonyítja az a több ezer diák, aki részt vett rajta, azok a kimagasló eredmények, amelyeket a versenyen jól szereplő tanulók a későbbiekben elértek. Íme néhány szép eredmény: Az 1998/1999. évi verseny legjobbjai: Pongrácz András, Szekeres Balázs, Bóka Gergely iskolánk speciális matematika tagozatán tanultak tovább. Pongrácz András ebben az évben 7. osztályos volt, a következő évben újra indult és I. helyezést ért el. Pongrácz András eredményei a 10. évfolyamon: KÖMAL matematika 6. díj, Arany Dániel Matematikaverseny III: díj; a 11. évfolyamon: KÖMAL matematika 10. díj, matematika OKTV 17. helyezés; a 12. évfolyamon: KÖMAL matematika 6. díj, matematika OKTV 18. helyezés; Franciaországban a győztes magyar csapat tagja. Az ELTE-n tanult tovább matematika szakon. Szekeres Balázs eredményei a 10. évfolyamon: KÖMAL matematika 2. díj, KÖMAL fizika 1. díj, Mikola Sándor Fizikaverseny 5. helyezés; a 11. évfolyamon: KÖMAL fizika 1. díj, Eötvös verseny III. díj, fizika OKTV 5. helyezés; a 12. évfolyamon: KÖMAL fizika I. díj, fizika OKTV 3. helyezés. 2003-ban nemzetközi diákolimpián bronzérmes. Tanulmányait jelenleg a BME fizikus szakán folytatja. Bóka Gergely eredményei a 10. évfolyamon: KÖMAL matematika 5. díj, KÖMAL fizika 2. díj; a 11. évfolyamon: KÖMAL matematika 1. díj, KÖMAL 8

fizika 2. díj, matematika OKTV 10. helyezés; a 12. évfolyamon: KÖMAL matematika 6. díj, KÖMAL fizika 2. díj, fizika OKTV 7. helyezés. Tanulmányait a BME Gépészmérnöki Karán fejezte be. A tehetséggondozáshoz hozzátartozik a Középiskolai Matematikai Lapok matematika és fizika feladatainak a megoldása. A tehetségek felkutatását és megnyerését teszi lehetővé a Tarján Imre Fizikaverseny. 2000-ben indították útjára ezt a versenyt, ezzel tisztelegve iskolánk egykori tanítványa, a nemzetközileg is híres, ismert tudós emléke előtt. Felvetődött a kérdés, hogy mi legyen a verseny tárgya, amiben ez a verseny egyedülálló és ugyanakkor Tarján Imréhez, a kísérletező tudós fizikatanárhoz is hű lehet? Dr. Radnai Gyula javaslatára a gyerekjátékok fizikája lett a meghirdetett pályázati téma, amibe beleértendő a kerékpár, a legkülönbözőbb sporteszközök, hangszerek. Mivel kísérleti fizikáról van szó, ez biztosan tetszene Tarján Imrének. Iskolánk tanárainak javaslata volt, hogy ne egyéni verseny legyen, hanem csapatok versenyezzenek. Kezdettől fogva három-három osztálytárs alkot egy csapatot; együtt készítik el a pályázatokat, együtt mutatják be a kiválasztott játék fizikáját a zsűrinek, s még a délelőtti versenydolgozat példáit is közösen oldják meg. Két kategóriában folyik a verseny: külön értékelik a 7-8. osztályosok eredményét, és külön a 9-10. osztályosokét. Mára a tematika kibővült, csak egy pár kísérlet címét sorolom fel az érdekesség kedvéért: Matchbox autópálya fizikája, A diavetítő, A lendkerekes autó, A hűtőszekrény, Megérintjük a csillagokat, A kuktafazék, A hangszóró és még sorolhatnám a sok érdekes kísérlet címét. Nemcsak a versenytárs diákok, de az őket elkísérő tanárok, szülők is nagyon élvezik a kísérleteket. Ez a verseny megszeretteti a fizikát a diákokkal, és talán ezzel a méltatlanul elhanyagolt tantárggyal fognak majd a későbbiekben foglalkozni. 9

A részvétel a következőképpen alakult az utolsó hat évben. Tarján Imre Emlékverseny 16 14 15 14 12 10 9 9 10 9 9 10 8 6 6 6 6 7 Középiskolások száma Általános iskolások száma 4 2 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A tehetséges tanulókkal szakkörökön is foglalkozunk. Ilyen a matematika tehetséggondozó szakkör. 2000 óta minden év szeptemberében megkeressük a környék általános iskoláit, azzal a felhívással, hogy elsősorban nyolcadikos diákjaik közül az általuk tehetségesnek ítélt tanulóknak szívesen tartanánk képességfejlesztő szakkört. Rendszerint 20-25 diákot javasolnak, eredményeik feltűntetésével. Eddig még minden évben az összes felterjesztett tanulót meghívtuk szakkörünkre, és többségük rendszeresen részt is vett a munkában. Közülük kerültek ki a Szegő verseny győztesei, jelenlegi tanulóink legjobbjai. A szakkörökön előkerülnek olyan témakörök, amelyek az általános iskolai oktatásból időhiány vagy a csoportok összetétele miatt kimaradnak, viszont könnyen feldolgozhatóak és a logikus gondolkodást, az absztrakciós képességeket fejlesztik, ami a későbbiekben rendkívül hasznos lehet. Természetesen foglalkozunk versenyfeladatokkal, számukra is érthető nevezetes problémákkal. 10

Fontosnak gondoljuk azt, hogy már általános iskolás korukban érezzék figyelmünket, segítő szándékunkat a kiemelkedő képességű tanulók (is). Talán ez alapozza meg későbbi választásukat, eredményes együttműködésünk lehetőségét. 2003 szeptemberétől 2 csoportot indítunk: egyet a 8-osok részére, és egy másikat a legfeljebb hetedikeseknek. Természetesen ezek a szakköri foglalkozások a tanulóknak anyagi terhet nem jelentenek. Az előbbiekben felsorolt versenyek, szakkörök már bejáratódtak, igen jó lehetőséget biztosítanak a matematikából, fizikából tehetséges tanulókkal való foglalkozásra. Más tantárgyak esetében a tehetségek felkutatására, velük való foglalkozásra a tanórákon kívül a szakkörök adnak lehetőséget. Maradva a reál tárgyaknál nézzük a kémiát. E tárgyat tanító kollégák minden évben szerveznek tehetséggondozó foglalkozásokat, heti rendszerességgel átlagosan 1-1 órában, ahol évfolyamonként 6-7 tanulóval foglalkoznak. Ennek eredményeképpen a kémia tantárgy országos versenyeinek döntőibe (Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny, OKTV, VegyÉsztorna feladatmegoldó verseny) minden évben rendszeresen kerülnek be tanulóink. Néhány a sok szép eredmény közül: Csúri Péter (1985) kémia OKTV 1. hely, Balaton Attila kémia OKTV 17. helyezés, Bazsó Gábor kémia OKTV 4. helyezés, Földes Tamás OKTV 5. helyezés, Bazsó Gábor (2005), Nagy Péter (2006) nemzetközi diákolimpia kémiából. A versenyek döntőiben gyakorlati feladatok (laboratóriumi munka) is szerepelnek, így közvetlenül a versenyek előtti időszakban ennél jóval több labormunkára lenne szükség. Tanulóink sikeres felkészítése csak ilyen módon valósulhat meg. Biológiából a tehetséggondozás igen sokrétű, hiszen a tárgyi tudás mellett szükség van a laboratóriumi munka módszereinek az elsajátítására, önálló kutatások elvégzésére kell felkészíteni a tanulókat, vizsgálati eredmények kiértékelését, bemutatását kell elsajátítaniuk. A korszerű ökológiai ismeretek 11

elsajátítását teszik lehetővé a terepgyakorlatok. Iskolánkban a biológiából érdeklődő és tehetséges tanulókat két szakkörön készítik fel tanáraink a versenyekre. Az egyik a feladatmegoldásokra koncentrál, a másikon kísérletekkel, terepgyakorlatokkal foglalkoztak a diákok. A norvég alapos pályázat kimozdította a tanulókat az iskola falai közül, terepgyakorlatokon, múzeumpedagógiai foglalkozásokon vettek részt, mindezek rendkívül hasznosak voltak. A sok szép eredményből néhány: Marofka Mátyás biológia OKTV 19. helyezés, Szekeres Attila (1996) biológia OKTV 1. hely, Gönczi Lóránt biológia OKTV (2009) 28. hely,(2010) 2. hely, Szvath Petra Biológia OKTV 32 hely,dr. Árokszállási Zoltán biológia verseny 13. hely. Földrajzból is szakkörön készülnek legjobbjaink a versenyekre. Az utóbbi években két rendkívül tehetséges tanulót készítetek fel tanáraik. Az egyik a tavaly érettségizett Ignéczi Ádám aki a földrajz OKTV 8. helyezettje volt, és tagja a magyar diákolimpiai csapatnak, ahol 2.lett, a másik Tombor Eszter aki tavaly a Less Nándor Országos Földrajzversenyen 4. lett, az idén 1. helyezett. a Lóczy Lajos Országos Földrajzi Tanulmányi Versenyen 9. lett. Felkészítő tanáraik velük külön is foglalkoztak szabadidejükben. 12

A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. Velünk is ez történt. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányított életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt. Tamási Áron Ezzel az idézettel rátérek a humán tárgyak tehetséggondozására. A magyar nyelv és irodalom szakos kollégáink a tehetséges tanulókkal az órákon kívül igen sokat foglalkoznak. Szakkörökön felkészítik tanulóinkat a versenyekre, a három fizetett órán kívül szerelemórákon, hiszen a Magyar Irodalom OKTV három fordulóban zajlik, rengeteg felkészülést igényel a kötelező tananyagon kívül. Talán ezzel is magyarázható, hogy igen kevesen jelentkeznek e versenyre. Akik azonban felvállalják iskolánkból kiválóan szerepelnek: Bóka János (1996) 2. hely, Deli Petra (2004) 5. hely, Kovács Györgyi (2009) 5. hely, Budai Mihály Egon (2009) 3. hely, Falusi Bernadett (2010) 12. hely. Szavalóversenyre készítik fel tehetséges tanulóinkat, novellapályázat, Biblia-pályázat, meseíró-pályázat Finnugor-pályázat megírását segítik. Mihály Zsanett és Falusi Bernadett a Finnugor-pályázat 1. helyezettje lett, Mihály Zsanett a Norvég alap novellapályázatán különdíjat kapott. Az Arany János Irodalmi versenyen is jó eredményeket érnek el diákjaink: Gere Szabina országos 2. hely, Falusi Bernadett két alkalommal is döntős. Nemcsak az irodalmi versenyeken vesznek részt tanulóink hanem az Implom József Helyesírási versenyen ahonnan mindig szép eredményekkel térnek vissza. 13

A magyar munkaközösség beszámolójában a következőket írta: Az irodalom értékközvetítő, személyiségnevelő szerepe különösen fontossá válik akkor, amikor komoly multikulturális kihívással állunk szemben, amit az informatika, az elektronikus információhordozók, a videokultúra térhódítása jelez. Azon túl, hogy e folyamat pozitív értékeit az irodalom oktatásába bevonjuk, növelni szeretnénk az élményszerű befogadás arányát, a hagyományok, a nemzeti múlt értékeinek a megismerését célzó rendezvények számát. A nemzeti kulturális hagyomány megismerésének egyik igen jó és hasznos lehetősége az irodalmi emlékhelyek felkeresése. A diákok találkozása az írok, költők lakhelyével, személyes tárgyaival, a nagy művek megszületésének folyamatával a sokoldalú ismeretszerzés egyik nagyszerű lehetősége. Hasonlóan fogalmazza meg a történelem munkaközösség terveit a tehetséggondozás területén. Az ország középső-keleti részén élő diákok számára a nyugati országrész nevezetes történelmi helyei jószerével csak a történelem könyvekből ismertek. Célunk, hogy történelem iránt érdeklődő, a történelem irányában elkötelezett tanulóink a valóságban is megismerjék a nyugati határszél nevezetes helyeit, előadásokon bővítsék ismereteiket az itteni nevezetes, a magyar történelemben meghatározó szerepet játszó családokról. A tervezett programok állomáshelyei lennének: Sárvár, Kőszeg, Ják, Léka (Ausztria), Rohonc(Ausztria), Borstyánkő (Ausztria), Fraknó (Ausztria), Kismarton(Ausztria). Jelenleg a tehetséges tanulók felkészítése szakkörökön valósul meg. Kiváló eredményeket értek el a következők: Andó Mária (2000) OKTV 2. hely, Hecker Héla (2005) 6.hely, Tóth Barbara (2008) OKTV 6.hely. Az OKTV-n kívül más versenyeken is indultak tanulóink ahol szintén jól szerepeltek. A nyelvi munkaközösségek esetében a tehetséggondozás nyílván a tagozatos osztályokban történik (vannak kivételek), hiszen ide jelentkeztek azok a tanulók akik érdeklődnek az adott nyelv iránt, és tehetségük is van a nyelvtanuláshoz. 14

A nyelvszakos tanárok rendkívül fontosnak tartják, hogy a tehetséges diákokkal külön is foglalkozzanak, lehetőséget adjanak nyelvi, kulturális ismereteik, jártasságaik fejlesztésében. Ez szakkörökön és egyéni foglalkozásokon valósul meg. A nyelvtanulást elősegíti a reutlingeni program, amelyen a nyelvszakos tanárok aktívan vesznek részt. Számos versenyen vettek részt tanulóink. E versenyek hozzájárultak a diákok tudásának felméréséhez, és sikerélményt is nyújtanak. Tanítványaink részt vettek az Országismereti Vetélkedőn, amit angol, német, francia nyelven szervezett a Zalai Matematikai Tehetségekért Alapítvány, itt Tasi Réka angolból országos 3. helyezést ért el, francia nyelvből pedig a következő eredmények születtek: Budai Mihály 1. hely, Gál Attila 3. hely, Bakos Bettina 4. hely. Az OKTV-n a következő eredmények születtek: második fordulóba jutott ebben a tanévben Budai Mihály és Vécsey Máté angol nyelvből, König Erika németből, 2009-ben Budai Mihály 3. helyezett lett, Gáll Attila pedig 2010-ben 13. helyezést ért el francia nyelvből. Az Országos Német Szépkiejtési Versenyen Mikoly Zoltán 1. lett Krenák Kitti különdíjat kapott. Kollégáink kirándulásokat szerveztek angol, francia nyelvterületre. Felmerült egy tehetséggondozó tábor megszervezésének gondolata angol nyelvből, ahol a tehetséges tanulók nyelvi beszédkészségének, beszédértésének fejlesztésével foglalkoznának országismereti anyagokon keresztül, fejlesztenék vitakészségüket adott vitaindító szituációk segítségével. A testnevelésszakos tanároknak a tehetséggondozás tekintetében érdekes a helyzetük. A legtehetségesebb tanulók egyesületekben sportolnak, vagy miután kollégáink felfedezik őket, egyesületben folytatják a felkészülést. Szerencsére sokan vannak, akik nálunk, az iskolában készülnek az amatőr versenyekre, illetve olyanok is vannak, akik az egyesületi edzések mellett itt is részt vesznek tömegsport foglalkozásokon (csapatsportágaknál). Olyanok is akadnak, akik egy adott sportágban már igazolt versenyzők és iskolánkban 15

próbálnak ki egy más sportágat, amatőr szinten szép sikerrel. A versenyeztetéskor derül ki, hogy ki milyen eredményes második sportágában. Az iskolai tömegsport foglalkozások eredményessége leginkább az amatőr és tömegsport rendezvényeken mutatkozik meg. Kollégáink eredményességét mutatja, hogy a 2008/2009-es tanév összetett pontversenyét iskolánk megnyerte egy testnevelés tagozatos iskola előtt. Egy pár kiemelkedő eredményeink közül: A Magyar Köztársaság Jó Tanulója, Jó Sportolója kitüntető címet kapták: 2000. Kürti Szabina atlétika 2001. Franczen Árpád evezés 2004. Dezséri Dóra evezés Uri-Szabó olga evezés Pálinkás Csaba minigolf Pozderka István lábtenisz 2008. Dobos Ferenc kajak Lajtos Annamária kajak 2009. Boros Péter lábtoll-labda 2010. Dobos Ferenc kajak-kenu Erdős Krisztina kajak-kenu Kurdi Krisztina lábtoll-labda A 2009/2010-es tanévben a diákolimpián evezésben második, negyedik, hetedik helyezést értek el diákjaink, atlétikában második. A 2008/2009-es tanév pontverseny végeredménye: diákolimpiai pontrendszer I. hely tömegsport pontrendszer V. hely A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a fair play, a nemes küzdelem szabályaira. Szent-Györgyi Albert 16

A művészeti oktatás a rajz és az énekórákon valósul meg iskolánkban. A tehetséges tanulókkal e két tantárgy esetében is foglalkoznak kollégáink. Az órai munkák során magas szakmai színvonalon teljesítő tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy tudásukat szakköri keretek között is gyarapíthassák. Sajnos sok tehetséges diák azért nem él a felkínált lehetőséggel, mert a más tantárgyhoz kötődő elfoglaltságai (fakultációs óra, más tantárgy szakköre, énekkar, edzés, stb.) miatt kénytelen fontossági sorrendet kialakítani, és ebben a helyzetben nem mindig a rajz szerepel az első helyen. Mindezek áthidalásaként az eseti konzultáció (az otthoni munkák tanítási időben történő kiértékelése, megbeszélése, egy-egy pályázatra felkészülés) segíthet ellensúlyozni az intézményesült tehetséggondozás esetleges hiányát. Általános jelenség, hogy a szakkörbe jelentkezettek közel fele - különböző okok miatt a tanév során lemorzsolódik. A megyei rajzverseny indulók köre az iskolai rajzversenyen kiemelkedően szereplők közül kerül ki. Az iskolánként legfeljebb 2-3 tanuló indulását lehetővé tevő megyei megmérettetés lehetőségét minden esetben a legtehetségesebb diákoknak tartjuk fenn. Ebben a tanévben középszinten érettségiző tanulónk volt rajzból Kovács Anikó aki 5-ös osztályzatot kapott. Kiváló rajzokat mutatott be. Kamarakórusunk minden iskolai rendezvényen fellép. A 2008/2009-es tanévben az Éneklő Ifjúság Országos Minősítő Hangversenyen Arany Diplomával minősítést szerzett. A művészeti oktatás fontosságát bizonyítja a következő idézet: A művészet varázs, amely átalakít. A könnycseppet persze gyöngyszemmé nem. Az embert emberebbé azonban igen. Poszler György 17

IV. Összefoglalás Elmondhatjuk tehát, hogy a Verseghy Ferenc Gimnázium tehetséggondozó iskola, és számunkra a tehetséggondozás területei igen szerteágazóak. Figyelemmel kísérhetjük diákjaink tehetségét a szakórai munkában, a házi és az iskolán kívüli tanulmányi versenyeken, szakköreinken, az egyes osztályok közösségi munkájában, a kórusban, a sportban, az iskolai színházi előadásokon, az iskolai újságban vagy akár a diákönkormányzati munkában. A tehetséggondozást tovább kell folytatnunk, a munkacsoportok által kidolgozandó programok szerint, ezzel még eredményesebbé téve munkánkat, hiszen: A tehetség elhanyagolása a nemzet gazdagságának lelkiismeretlen eltékozlása. Révész Géza 18