TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 A WANO MUTATÓK...3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER...7 A. NORMÁL ÜZEMMENET...7 A.I ÜZEMELTETÉS 7 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 7 A.I.2 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK 8 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 9 A.II.1 KARBANTARTÁS 9 A.II.2 ANYAGMINŐSÉG 10 A.II.3 FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA 11 A.III ESEMÉNYEK 13 A.III.1 JELENTETT ESEMÉNYEK 13 A.III.2 EGYÉB ESEMÉNYEK 13 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA... 14 B.I BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK 14 B.I.1 MŰKÖDÉSEK 14 B.I.2 RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS 15 B.I.3 INDÍTÁSI MEGBÍZHATÓSÁG 16 B.II FELKÉSZÜLTSÉG 17 B.II.1 ÜZEMELTETŐ SZEMÉLYZET 17 B.II.2 BALESETELHÁRÍTÁS 19 B.III KOCKÁZAT 20 B.III.1 KONFIGURÁCIÓS KOCKÁZAT 20 B.III.2 KEZDETI ESEMÉNYEK 20 B.III.3 ZÓNASÉRÜLÉSI KOCKÁZAT 21 C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG... 22 C.I EMBERI TEVÉKENYSÉG 22 C.I.1 ELTÉRÉS A TERVSZERŰ ÁLLAPOTTÓL 22 C.I.2 EMBERI TÉNYEZŐ 22 C.I.3 SUGÁRVÉDELMI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 23 C.I.4 IPARI BIZTONSÁGI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 25 C.II JAVULÁSRA TÖREKVÉS 26 C.II.1 ÖNÉRTÉKELÉS 26 C.II.2 ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK VISSZACSATOLÁSA 27 C.II.3 JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGA 28 ÖSSZEFOGLALÁS... 29 1
BEVEZETÉS A csernobili baleset után 1989-ben alapított Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) a Teljesítmény mutatók programjának keretében a tagerőművek által leginkább alkalmazott biztonsági mutatókból állította össze az üzemeltetési biztonsági mutatók rendszerét. A WANO üzemeltetési biztonsági mutatók segítséget nyújtanak az üzemeltetőnek a működés, a fejlődés monitorozásában, továbbá lehetőséget biztosítanak a más erőművek teljesítményével való összehasonlításra, valamint a biztonság javítását szolgáló források és prioritások megfelelő elosztására. A nemzetközi összehasonlításra kevésbé alkalmas, reaktor-specifikus, inkább a belső tapasztalatok hasznosításának és az erőmű, illetve a személyzet biztonsági teljesítményének mérésének, azaz az önértékelésnek egyik eszköze az erőmű biztonsági mutató rendszere (BMR). A biztonsági mutatók rendszer olyan mutatók öszszessége, amelyek jellemzik az erőmű biztonságos működését, és azt számszerűsített formában mutatják be. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján a 2000-2001. években kialakított és 2002-ben bevezetett biztonsági mutató rendszer legfelső szintjén az üzemeltetés biztonsági színvonala áll, amely a biztonságosan üzemelő erőművet jellemző három tulajdonságra támaszkodik. A három fő tulajdonság az erőmű normál üzemelése, az erőmű üzemeltetési biztonsága és az erőművi személyzet biztonságra irányuló magatartása. Mivel ezek a tulajdonságok nem mérhetők közvetlenül, a rendszert ki kellett terjeszteni a könnyen számítható vagy közvetlenül mérhető mutatók szintjéig. Ennek szellemében a BMR további három alsóbb szintre tagozódik. Ezek az általános mutatók szintje, a csoportmutatók szintje és a specifikus (jellemző) mutatók szintje. 2013-ban 78 specifikus mutató alkotta a teljes rendszer alsó szintjét. A rendszer alsó szintű mutatóinak fizikai értéke öszszehasonlításra kerül a mutatóhoz rendelt célértékekkel (stratégiai cél, éves cél, nem elfogadható érték). Az összehasonlítás eredményeként kialakul a mutató pontértéke, amely alapján a mutatóhoz rendelt súlyfaktor alkalmazásával kiszámítható a fölső szinten lévő mutatók pontértéke. A pontérték alapján minden mutató besorolható a négy minőségi kategória valamelyikébe. A négy, színekkel is jellemzett kategória a következő: kiváló tartomány (zöld), működési tartomány (fehér), figyelmeztető tartomány (sárga), intézkedést igénylő tartomány (piros). A hatósági korlátozás alá eső mutatók esetén az intézkedést igénylő érték úgy kerül megállapításra, hogy az szigorúbb, mint az adott mutatóra vonatkozó korlát. Így a mutató intézkedést igénylő (piros) értéke nem azt jelenti, hogy az erőmű túllépi a vonatkozó biztonsági korlátot. Ezzel az erőmű törekszik arra, hogy a biztonsági korlátokhoz képest jelentős tartalékok maradjanak. Természetesen, a piros minősítésű mutatók esetén az erőmű megfogalmazza azokat a szükséges javító intézkedéseket, amelyek a mutató javulását célozzák. A BMR három tulajdonságát alkotó mutatóinak 2013. évi éves értékeit mutatja be a 30-32. oldalon lévő három ábra. A három fölső szinten a mutatóknak csak pontértéke van, míg az alsó szinten lévő mutatók boksza a baloldali cellában a fizikai értéket is tartalmazza. Néhány mutató esetén az értékek blokki szintre vannak lebontva. Ezeknél a mutató értékét a legroszszabb (legkisebb pontszámú) érték képezi. A rendszerben szerepel két olyan mutató, amelynél a biztonsági rendszerek jellemzői (rendelkezésre állás és szivattyúk indítási megbízhatósága) külön kerülnek kiszámításra. A mutatók mindegyike rendelkezik egy kóddal, amely tükrözi a mutatónak a rendszerben elfoglalt helyét. A BMR kezelését 2005-től egy web alapú program segíti. A program segítségével az erőmű dolgozói a társasági intraneten folyamatosan figyelemmel kísérhetik a biztonsági mutatók alakulását. 2
A WANO MUTATÓK A WANO mutatók többsége nem számít reaktorspecifikusnak, ezeknél a mutatóknál a paksi adat a WANO összes érvényes adatot szolgáltató blokkjával kerül összehasonlításra. Ugyanakkor, néhány mutató szoros függésben van a reaktor típusával, így ezeknél a mutatóknál az összehasonlítás egy szűkebb csoporttal, a paksi reaktorokhoz hasonló, ún. nyomottvizes (PWR) reaktorral üzemelő blokkok csoportjával történik. A WANO különböző időintervallumokra (1 év, 18 hónap, 2 év, 3 év) képezi a mutatókat, az összevetés ebben a kiadványban az adott évre vonatkozó 1 évre számított mutatók alapján történik. A hét év adatait bemutató grafikonokon paksi oldalról a négy blokk értékéből képzett számtani átlag szerepel, a WANO oldaláról viszont két mutató kivételével nem a számtani átlag, hanem a medián érték az összevetés jellemzője. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy azt vizsgáljuk, a paksi átlagblokk a WANO blokkok jobbik, vagy gyengébbik feléhez tartozik-e. A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állási mutatója 2007-2012. között meghaladta a WANO középértéket, a 2012. évi érték a teljes eddigi üzemeltetési időszak legjobb eredménye volt. 2013-ban a 3. blokk főjavításának jelentős csúszása miatt a paksi érték a WANO középérték alatt maradt. W.2 Nem tervezett termeléskiesések aránya A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban. W.1 Rendelkezésre állás A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termeléshez viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról. A Paksi mutató általában jobb a WANO középértéknél. A 2007-2009. évek magasabb értékének oka elsősorban a főjavítások csúszása a tervezetthez képest, 2010-ben és 2012-ben kisátmérőjű csövek tömörtelenségének elhárítása miatti nem tervezett kiesések rontották a mutató értékét. A 2013. évi magas érték oka a 3. blokk főjavításának jelentős csúszása. 3
W.3 Nem tervezett kényszer termeléskiesések aránya a blokk üzemelése alatt A mutató a blokkok üzemideje alatt a nem tervezett kényszer termeléskieséseknek, valamint az ugyanezen idő alatt a tervezett leállásokból és azok esetleges nem tervezett csúszásából adódó termeléskieséssel csökkentett elméletileg megtermelhető villamos energiának az aránya. Ennél a mutatónál a WANO medián értéke évek óta 0, ezért a grafikonon a számtani átlagok láthatók. 2013-ban a 4-es blokkon téves kezelői beavatkozás miatt történt egy védelmi működés. Az évek többségében a paksi blokkok az üzembiztosabb blokkok közé tartoztak. 2008-ban a kényszer kiesések mértéke a turbinák csappantyúinak javítása, illetve az 1. blokki impulzuscső törés miatti blokkleállás következtében meghaladta a WANO medián értékét, 2010-ben a két primerköri tömörtelenség elhárítása miatti nem tervezett kiesés rontotta a mutató értékét, 2012-ben pedig az egyik gőzfejlesztő szintmérés impulzuscsövének tömörtelenségét kellett elhárítani leállással. W.5 Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása A mutató a berendezés üzemképtelenségi ideje / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma hányadosként képződik (azaz valójában a rendelkezésre nem állás fokát jelzi). A WANO a nagynyomású aktív zóna üzemzavari hűtőrendszerre (ZÜHR - TH), az üzemzavari tápvízrendszerre (RR) és az üzemzavari villamos betáplálás (QD) rendszerekre képezi a mutatókat. W.4 7000 kritikus órára eső automatikus ÜV-1 működések száma Az ÜV-1 szintű reaktorvédelmi működés során az összes szabályzó rúd aktív zónába való beejtésével megtörténik a reaktor azonnali leállítása. A WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. A TH rendszer rendelkezésre állása 2010-ig jobb volt a PWR típusú blokkokra számolt középértéknél. 2010-ben a TH rendszer rendelkezésre állásása elmaradásának oka az elvárt szinttől egy tolózár mágnes kapcsolójának meghibásodása, amely egy próba során került felfedésre. A 2011-2013. évi értékek megfelelnek az elvárt szintnek. 4
A mutató 2007. évi gyengébb értékét a ciklikus próbák során felfedett két üzemképtelenség magas becsült üzemképtelenségi ideje, a 2010. évi kedvezőtlenebb értékét pedig az egyik üzemzavari tápszivattyú többszöri meghibásodása okozta. A 2011-2013. évi értékek megfelelnek az elvárt szintnek. Az üzemanyag kazetták az 1-3. blokkon 2004-2010. között, a 4. blokkon pedig 2008-ig gyakorlatilag folyamatosan tömörek voltak. A 4. blokki érték a 2008. évi főjavítás után jelezte, hogy az aktív zónába az átrakás során valószínűleg néhány tömörtelen fűtőelem került be. A tömörtelen kazetta a 2009. évi főjavítás során eltávolításra került a zónából. A 2011. évi mérések azt jelezték, hogy az 1. és 4. blokkon 1-1 tömörtelen fűtőelem pálca üzemelt az aktív zónában. A tömörtelen pálcát tartalmazó kazetta a 4. blokkon 2012-ben kikerült a zónából, a mutató értékét az 1. blokki mikrohibás tömörtelen fűtőelem pálca határozta meg. Ez a mikrohibás fűtőelem pálca 2013-ban is jelen volt az 1. blokk zónájában. Ennél a mutatónál a paksi érték 2005-2008 között rosszabb volt a WANO középértéknél, 2009-2010- ben kevesebb üzemképtelenség fordult elő a QD rendszer esetén, így a mutató jelentősen javult. 2011-ben és 2012-ben egy-egy sikertelen próba miatti becsült üzemképtelenségi idő rontotta a mutató értékét. 2013-ban a dízel meghibásodások rövid idő alatt elháríthatók voltak, így a rendelkezésre állás az elvárt szinten alakult. W.7 Kollektív dózis A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett külső és belső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke. W.6 Üzemanyag megbízhatóság Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód- 134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, valamint egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, így alkalmas az esetleges üzemanyag tömörtelenség mértékének kifejezésére. A mutató értékét az évek többségében sikerült a WANO PWR középérték közelében tartani. Az elszenvedett dózisok döntő hányada a blokkok főjavításához kötődik. A 2011-ben és 2012-ben a 5
biztonágnövelő átalakítások végrehajtása okozta a többlet dózisterhelést. W.8 Vegyészeti index A mutató a legfontosabb szennyeződések koncentrációját követi figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el a WANO által definiált határértéket. A WANO középérték folyamatosan alacsony értéket mutat, sőt, 2013-ban nullára csökkent. A paksi atomerőműben a mutató 2007-től két éven át csökkent, 2010-2012 között a 0,35 értéken stabilizálódott, majd 2013-ban elérte az eddigi legalacsonyabb értékét. A WANO középértékhez való további közeledéshez jelentős javulásra lenne szükség. W.10 Külső vállalkozók munkabaleseti mutatója Az erőmű területén munkát végző vállalkozók munkabaleseti mutatóját 2008-ban vezette be a WANO. Képzése megegyezik a W.9 mutatóval. A WANO vegyészeti index értéke hatodik éve haladja meg a hosszú éveken át tapasztalt 1.0 értéket. 2007 harmadik negyedéve óta a 3. és 4. blokkon a tápvízben a diszperz vas koncentrációja nagyobb a WANO vonatkozó határértékénél. A magasabb diszperz vas koncentráció 2010-ben az 1. kiépítésen is megjelent. Az okok kiderítésére a szakmai szervezetek kiterjedt vizsgálati programot indítottak. W.9 Munkabaleseti mutató A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórára eső, egy vagy egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. A WANO átlag érték jóval kedvezőbb a paksinál. W.11 Hálózati okok miatt bekövetkezett termeléskiesések aránya Ez a mutató is 2008-ban került először kiszámításra, a hálózati okok miatt bekövetkezett termeléskiesésnek és az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiának az arányát fejezi ki. 2013- ban Pakson nem volt ilyen jellegű termeléskiesés, míg a WANO számtani átlaga 0.07%. 6
A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER A mutatók trendjét ábrázoló grafikonokon az oszlopok színezése megegyezik az adott évben a mutató minősítését jellemző színnel. Ez alól kivétel a szürke szín, ami azt jelzi, hogy az adott évben a mutató nem volt része a BMR-nek. A mutatókhoz rendelt célkitűzések megváltozhatnak, alapvetően szigorodhatnak, ezért előfordulhat, hogy azonos vagy jobb értékkel rendelkező mutató minősítése mégis rosszabb lesz. A.I.1.2 Kényszer termeléskiesések aránya A mutató a kényszer termeléskiesések és az elméletileg megtermelhető villamos energia hányadosa, korábban a Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya mutató komponenseként közvetett módon volt a rendszerben, önállóan 2011-től kezdődően képezzük. A. NORMÁL ÜZEMMENET A.I Üzemeltetés A.I.1 Nem tervezett kiesések A.I.1.1 Rendelkezésre állás A mutató értéke 2013-ban blokkonként: 0,01%, 2,31%, 0,04%, 0,29%, az erőműves átlag pedig 0.66 %. A mutató megegyezik a WANO rendelkezésre állás mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be. A.I.1.3 Tervezett leállások nem tervezett csúszása miatti termeléskiesések aránya A mutató a tervezett leállások nem tervezett csúszása miatti termeléskiesések és az elméletileg megtermelhető villamos energia hányadosa, korábban a Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya mutató komponenseként közvetett módon volt a rendszerben, önállóan 2011- től kezdődően képezzük. A mutató éves értéke 2013-ban blokkonként: 91,23%, 90%, 76,23%, 92,08%., az erőműves átlag pedig 86.79%. A mutató 2013-ban 3 blokk esetén is elérte vagy meghaladta a 90%-ot, a 3. blokki főjavítás jelentős csúszása azonban lehúzta az összesített erőművi értéket. A mutató értéke 2013-ban blokkonként: 0.73%, 0%, 8,44%, 0%. A mutató értékét a 3. blokki főjavítás elhúzódása befolyásolta döntő mértékben. 7
A.I.1.4 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma A.I.2.2 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata A mutató az adott évben a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg. 2013-ban a belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma 14, a blokkok közötti megoszlása: 6;3;2;3. A mutató értéke 2013-ban kiemelkedően alacsony maradt. A.I.2 A.I.2.1 Radioaktív hulladékok Kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata 2013-ban az úgynevezett normál üzemviteli kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok mennyisége 139 m 3 volt. Ehhez azonban hozzáadódott a rendkívüli tevékenységek során keletkezett hulladékok mennyisége, a 2. blokki tokozott üzemanyag kiszárítása során keletkezett 7,8 m 3 és a 3. blokki pihentető medence hűtőkör hibaelhárítása során keletkezett 31,6 m 3 kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék. A.I.2.3 Nagyaktivitású radioaktív hulladékok térfogata A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak nettó mennyiségét. 2007-ben a folyékony hulladék mennyiség lecsökkent a helyreállítás előtti átlagos szintre, a 2008-2010. években pedig gyakorlatilag egy állandó értéken stabilizálódott. A 2011-2013. években átlag alatti mennyiségű kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladék keletkezett. A mutató értéke évről-évre erősen függ attól, hogy az adott évben történt-e közbenső rúd csere, ami jelentősebb mennyiségű hulladékot okoz. A 2007. 8
évi mennyiség 84%-a 57 db közbenső rúd cseréje során tervezett módon keletkezett. A 2009-2011. években az elhasználódott elnyelő kazetták képezték a nagyaktivitású hulladék meghatározó hányadát. 2008-ban, 2012-ben és 2013-ban nem keletkezett számottevő mennyiség ebből a hulladékból. A mutató értéke blokkonként 2013-ban rendre: 99.94 %, 99.86 %, -, 99.98 %, az erőműre pedig 99.92%., ami azt jelenti, hogy a főjavítások alatt karbantartott berendezések mindössze 0.08%-a esetén kellett 6 héten belül újra javítani az adott berendezést. A.II Állapot fenntartás A.II.1 Karbantartás 2007-ben bevezetésre került az Integrált Műszaki Rendszer megvalósításának új szoftver eszköze (2007-ben PassPort, 2009-től AssetSuite6), amely a karbantartás irányítását is támogatja. Emiatt 2007- ben és 2009-ben új mutatók kerültek bevezetésre a BMR-be a karbantartási terület értékelésére. A.II.1.2 Javító karbantartási feladatok teljesülésének aránya A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett javító karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A mutató 2013. évi értéke 87.62%. A.II.1.1 Hegesztés a 3. blokki TG csővezetéken Főjavítás utáni ismételt berendezés karbantartás A mutató a főjavítást követő 6 hét alatt a karbantartott berendezésekre bejegyzett hibanaplók számának és a főjavítás alatt elvégzett munkautasítási feladatok számának arányát tükrözi. A.II.1.3 Heti operatív feladatok teljesülésének aránya A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett heti operatív karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A mutató 2013. évi értéke 91.58%. 9
A.II.1.4 A késve elindított hibaelhárítások aránya A.II.2 Anyagminőség A mutató 2009-től része a rendszernek, tájékoztatást nyújt arról, hogy az 1-3 biztonsági osztályokba sorolt berendezések meghibásodásának elhárítása megkezdődött-e az előírt határidőn belül. A.II.2.1 Szekunderköri vízkémiai mutató A mutató hasonlóan képződik, mint a WANO vegyészeti index, értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el a megadott határértéket. A mutató 2013. évi értéke 14.4%. A.II.1.5 Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya A biztonságtechnikai felülvizsgálatok közel fele szerkezeti vizsgálat, jelentős még a nyomáspróbák, tömörségpróbák, szuperkontroll vizsgálatok és beállítások részaránya. A szekunderköri vízkémiai mutató 2011-ben jelentősen megváltozott, a tápvíz vas paraméter ki lett emelve egy önálló mutatóba, helyette a nitrát koncentráció került be. 2013-ban az 1. és 3. blokkon a mutató kiváló, a 2. és 4. blokkon pedig kiváló közeli. A páros blokkokon csak a nitrát koncentrációja haladta meg némileg a kitűzött határértéket az év során. A.II.2.2 Új pótvíz-előkészítő tartályok Ciklusszám kihasználási mutató A mutató értékét kevés kivételtől eltekintve sikerült az évek többségében 2% alatt tartani. A sikertelen vizsgálatok jelentős hányada nyomáspróbákon fellépő tömörtelenség. 2013-ban a sikertelen minősítésű anyagvizsgálati jegyzőkönyvek száma is magasabb volt a korábbi években tapasztaltaknál. 10
A.II.2.3 Gőzfejlesztők tartalék hőátadó csöveinek fogyása mutató A gőzfejlesztő hőátadó csövei választják el a radioaktív primerköri víztől a nem radioaktív szekunderköri tápvizet, amelyből a turbinák meghajtásához szükséges gőz keletkezik. Ezek a hőátadó csövek a karbantartás alatt alapos anyagvizsgálati ellenőrzésen esnek át, és az igen szigorú kritériumot meghaladó repedésük esetén ledugózásra kerülnek. A ledugózás természetesen csökkenti az eredetileg betervezett 10%-os mértékű tartalék hőátadó felületet. A.II.2.4 Szekunderköri diszperz vas 2011-től a tápvízben mért diszperz vas koncentráció önálló mutatóként szerepel a rendszerben. 2013-ban a korábbi években tapasztalt magasabb értékekhez képest alacsonyabb volt a tápvízben mért diszperz vas koncentráció. A mutató azt vizsgálja, hogy a tartalék csövek tényleges fogyási üteme hogyan viszonyul a teljes élettartamra ( 50 évre ) számított normál fogyási ütemhez. A mutató minden blokk minden gőzfejlesztőjénél azt jelzi, hogy a tartalék csövek fogyási üteme jelentősen alatta van a megengedett értéknek, így a megnövelt üzemelési élettartam végéig elégséges hőátadó felület fog rendelkezésre állni a gőzfejlesztők névleges teljesítményének biztosításához. A.II.3 Fizikai gátak állapota A nukleáris biztonság harmadik alapelve, hogy rendelkezni kell olyan eszközökkel, amelyek meggátolják a radioaktív anyagok környezetbe való kikerülését. Az alapelv teljesítésének műszaki eszközeként az atomerőmű tervezője mérnöki védelmi gátakat alkalmazott. E szerint a személyzet, a lakosság és a környezet védelmét a radioaktív anyagokkal szemben egy szivárgásmentes gátakból álló sorozat biztosítja. A klasszikus védelmi gát-sorozat három elemből áll. Az első gát az üzemanyag pálca burkolata, amely ideális esetben megakadályozza a maghasadás során keletkező radioaktív izotópok kijutását a hűtőközegbe. A pálca esetleges tömörtelensége miatt a hűtőközegbe került, illetve az egyéb okokból felaktiválódott hűtőközegből a radioaktív szennyeződés kijutását második gátként a primerköri hűtőkör berendezéseinek nagy nyomás elviselésére tervezett fala biztosítja. A harmadik védelmi gát a primerköri berendezéseket magába foglaló helyiségek és a lokalizációs torony által alkotott hermetikus tér fala, amelynek elsődleges feladata a maximális tervezési üzemzavar során a hermetikus térbe kikerült radioaktív szennyező anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozása. Az alábbi három mutató a védelmi gátak állapotának figyelésére szolgál. 11
A.II.3.1 Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató) A mutató megegyezik a WANO üzemanyag megbízhatósági mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be blokkonként az év végén. A.II.3.3 Hermetikus tér szivárgása A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörség-vizsgálatoknál mért szivárgásértékeket. (A megengedett hatósági érték 14.7 %/nap.) A 4. blokkon a 2008. évi főjavítás során került be a zónába kb. 3 inhermetikus pálcát tartalmazó kazetta, amely a 2009. évi főjavításkor eltávolításra került. A 2011. évi mérések újra jeleztek egy tömörtelen pálcát a 4. blokkon, ami 2012-ben kikerült a zónából. 2011-től az 1. blokkon is valószínűsíthető a zónában egy tömörtelen pálca. Az említett tömörtelenségek mértéke egyik esetben sem érte el az azonnali blokkleállítást igénylő értéket. Az integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon jelentős tartalékkal teljesítették a hatósági kritériumot 2013-ban is. A 4. blokki szivárgási érték 2010 óta folyamatosan nő, így 2014-ben feltáró depressziós mérésekre kerül sor. A.II.3.2 A primerkör tömörtelensége Karbantartás a 2. blokki pihentető medencében 2013-ban primerköri tömörtelenség nem fordult elő. 12
A.III Események A.III.1 Jelentett események A.III.1.1 Jelentésköteles események száma A Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSz) szerint az atomerőműnek a blokkokon bekövetkezett, a jelentési kötelezettség alá tartozó minden eseményről eseti jelentést kell benyújtania a magyar nukleáris hatósághoz. A jelentendő jellemzően a nukleáris biztonságot befolyásoló - események körét az NBSz 1.25 számú útmutatója rögzíti. Ez a mutató a nukleáris biztonság egyik kulcsmutatója. A jelentésköteles események száma a 2005 előtti időszakban 50 körüli értéken volt, 2005-2007 között 40 alá csökkent, majd a 2008-2010 években 30 körüli értékre csökkent, 2011 óta pedig 30 alatt van. A 2013. évi eseményszám az erőmű üzemeltetési történetének eddigi legalacsonyabb értéke. A belső kivizsgálások száma 2007-től 2010-ig folyamatosan csökkent, ezután viszont növekedésnek indult. Az események halmazában szerencsére nem lehet felfedezni gyakran ismétlődő, tipikus problémákat. Néhány olyan kategória van, amibe egynél több esetet lehet besorolni. Ezek közé tartozik a karbantartások során előforduló téves vágások, armatúrák tömörtelensége vagy meghibásodása, megszakítók meghibásodása, vízkifolyások, kábelek sérülése, hőmérséklet mérések meghibásodása, téves retesz és védelmi működések, tűz jellegű események. A.III.2.2 A.III.2.3 A hatóság által elrendelt kivizsgálások száma Hatóság által elrendelt kivizsgálások száma Ez a mutató azokat a nem jelentésköteles eseményeket tartja számon, amelyek kivizsgálását az erőmű előzőleg nem kezdeményezte, azt a hatóság elrendelése alapján végezte el. A.III.2 Egyéb események A.III.2.1 A belső kivizsgálások száma Az eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érintett szakterület végez a biztonsági szervezet közreműködésével. A mutató értéke 2007 óta folyamatosan csökkent, 2010-ben sikerült elérni az ideális értéket. 2011-től viszont újra megnövekedett az esetek száma. 13
B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA B.I Biztonsági rendszerek és berendezések A nukleáris biztonság első két alapelve kimondja, hogy eszközöknek kell rendelkezésre állni a reaktor biztonságos leállítására és biztonságos leállított állapotban tartására, valamint a remanens hő elszállítására a reaktorleállítást követően a várható üzemi események és a tervezési üzemzavari állapotok során és azokat követően. Ezek az eszközök a biztonsági rendszerek és berendezések. B.I.1.2 ZÜHR működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan ZÜHR (aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer) működés 2013-ban sem történt. B.I.1.3 Biztonsági villamos betáplálási rendszer működéseinek száma B.I.1 B.I.1.1 Működések Automatikus reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma Míg a WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi, addig a BMR-ben a működések abszolút száma jelenik meg. A biztonsági villamos betáplálási rendszer éles működését kiváltó esemény egy esetben történt 2013- ban. A védelmi működést hibás karbantartási művelet okozta. B.I.1.4 ÜV-3 működések száma Az ÜV-3 szintű reaktorvédelmi működés eredményeként a szabályzó rúdcsoportok üzemi sebességgel történő leeresztésével a reaktor teljesítménye fokozatosan csökken. 2013-ban a 4. blokkon téves kezelői beavatkozás miatt lépett működésbe az ÜV-1 szintű védelem. 2013-ban az üzemeltetés során nem történt ÜV-3 szintű védelmi működést okozó esemény. 14
B.I.1.5 KÜTSZ működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiegészítő üzemzavari tápvíz szivattyúk (KÜTSZ) éles indítására 2013-ban sem volt szükség. B.I.2.3 Kisnyomású ZÜHR rendelkezésre állása B.I.2 B.I.2.1 Rendelkezésre állás A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma A grafikonon látható értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is. A TJ rendszeren 3 alkalommal kellett üzemképtelenséget deklarálni, az elhárításuk összesen 12 órát vett igénybe. B.I.2.4 Sprinkler rendszer rendelkezésre állása 2013-ban az üzemképtelenségek száma összesen 42 volt. Az üzemképtelenségek rendszerenkénti megoszlása: nagynyomású ZÜHR (TH) 3, kisnyomású ZÜHR (TJ) 3, sprinkler rendszer (TQ) 3, üzemzavari tápvíz és kiegészítő üzemzavari tápvíz rendszer (RR) 4, dízelgenerátor (QD) 29. B.I.2.2 Nagynyomású ZÜHR rendelkezésre állása A TQ rendszeren 3 alkalommal kellett üzemképtelenséget deklarálni, az elhárításuk összesen 18 órát vett igénybe. A TH rendszeren 3 alkalommal kellett üzemképtelenséget deklarálni, az elhárításuk összesen 23 órát vett igénybe. Karbantartás a 3. blokki boxban 15
B.I.2.5 ÜTR és KÜTR rendelkezésre állása B.I.3 Indítási megbízhatóság B.I.3.1 NZÜHR szivattyúk indítási megbízhatósága Az ÜTR és KÜTR rendszeren összesen 4 üzemképtelenség történt, ami mintegy 12 óra üzemképtelenségi időt okozott. 2013-ban a négy blokkon összesen 271 sikeres NZÜHR szivattyú indítás történt. B.I.2.6 Dízelgenerátorok rendelkezésre állása B.I.3.2 KZÜHR szivattyúk indítási megbízhatósága A viszonylag magas üzemképtelenségi szám (29, ebből 20 tervezett üzemképtelenség és 9 meghibásodás) ellenére a mutató kedvező értékű, mivel a meghibásodások általában gyorsan elháríthatók voltak. 2013-ban a négy blokkon összesen 332 sikeres KZÜHR szivattyú indítás történt. B.I.3.3 Sprinkler szivattyúk indítási megbízhatósága Modernizált elosztó szekrények 2013-ban a négy blokkon összesen 234 sikeres sprinkler szivattyú indítás történt. 16
B.I.3.4 ÜTR és KÜTR szivattyúk indítási megbízhatósága B.II.1.1 Sikertelen hatósági vizsgák aránya Az 55/2012. NFM rendelet hatályba lépésétől csak három munkakör, az ügyeletes mérnök, a blokkügyeletes és a reaktoroperátor maradt hatósági vizsgára kötelezett munkakör. Emiatt a vizsgák száma ennél a mutatónál drasztikusan lecsökkent a korábbi évekhez képest. 2013-ban 336 KÜTSZ indítás és 302 ÜTSZ indítás volt, ebből a 30RR12D001 szivattyúnál két indítás lett sikertelen. B.I.3.5 Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága 2013-ban mindössze 10 hatósági vizsga volt, mind sikeres lett. 2013-ban 171 dízel indítás történt, ebből egy alkalommal a 20QD01 dízelnél a felfutási idő nem teljesítette az elvárt értéket. Az 1. blokki vezénylő B.II Felkészültség B.II.1 Üzemeltető személyzet Az atomerőművi blokkok biztonsága szempontjából kiemelkedő fontosságú munkakörben foglalkoztatott dolgozóknál az önálló munkavégzéshez hatósági, vagy társasági jogosító vizsga sikeres teljesítése is szükséges. Mind a társasági jogosító vizsgák, mind pedig a hatósági jogosító vizsgák a sikeres jogosító vizsga időpontjától legfeljebb 3 évig vagy visszavonásig érvényesek. A jogosítványok érvényességét sikeres szintentartó jogosító vizsga letételével, az érvénytartamon belül kell meghosszabbítani. 17
B.II.1.2 Sikertelen társasági vizsgák aránya Társasági jogosító vizsga letételére kötelezettek az atomerőmű biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú üzemeltetői, karbantartói és háttérkiszolgálói munkakörök közül azok, amelyek nem tartoznak a hatósági jogosító vizsga szabályozás alá, de munkavégzésük az atomerőművi blokkok 1. és 2. biztonsági osztályába sorolt berendezéseivel van szoros kapcsolatban. B.II.1.4 Sikertelen kiemelt társasági vizsgák aránya 2012 novemberétől, az 55/2012. NFM rendelet hatályba lépésétől a hatósági vizsgára kötelezett munkakörök egy része kiemelt társasági vizsgás munkakörré lett átsorolva. Ezért 2013-tól a BMR-be ez önálló mutatóként került be. A társasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázása során a 237 vizsgából 9 végződött sikertelenül. A kiemelt társasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázása során a 49 vizsgából 2 végződött sikertelenül. B.II.1.3 Oktatási intézkedések száma A mutató azokat az oktatási jellegű intézkedéseket veszi számba, amelyek a jelentésköteles események kivizsgálása során kerülnek elhatározásra. A hűtővíz csatorna A jelentésköteles események kivizsgálása során elhatározott oktatási intézkedések száma szoros összefüggést mutat a személyi hibás események számával, illetve a személyi hiba kategóriába eső beazonosított hiányosságok számával. 18
B.II.2 B.II.2.1 Balesetelhárítás Balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során elhatározott, azonnali intézkedést igénylő javító intézkedések átlagos száma B.II.2.3 Balesetelhárítási szakoktatáson résztvevők aránya A 2013-ban végrehajtott gyakorlatokon nem merült föl olyan hiányosság, amelyre azonnali intézkedés meghozatalára lett volna szükség. A balesetelhárítási szakoktatásokon résztvevők aránya 2013-ban 99.4% volt, ami biztosítja, hogy az érintettek széles köre elsajátítja a vészhelyzet során teendőket. B.II.2.2 Balesetelhárítási gyakorlatok javító intézkedéseinek hatékonysága Balesetelhárítási gyakorlat 2013 októberében A javító intézkedések hatékonysága a gyakorlatokon felmerülő problémák ismétlődéséből származtatható. 2013-ban ismétlődő jellegű hiányosság nem fordult elő. 19
B.III Kockázat B.III.1 Konfigurációs kockázat B.III.1.1 MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani. Három, MÜSZ sértés mentes év után 2011-2013-ban is 1-1 ilyen eset fordult elő. B.III.2 Kezdeti események B.III.2.1 Kezdeti események száma A kezdeti esemény a tervezett üzemi állapotoktól eltérést eredményező olyan esemény, amely a létesítményen belüli műszaki okok, a személyzet beavatkozása vagy a külső környezetből eredő mesterséges vagy természetes eredetű hatás következtében jön létre, és várható üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarokhoz vagy balesethez vezethet. A 2006-2008. közötti magas értékek után a 2009-2011. évi időszak nagyon jelentős javulást hozott. 2011-től a mutató tartósan a 200 alatti kiváló tartományban van. B.III.1.2 MÜSZ sértések száma 2013-ban kettő kezdeti esemény elemzése vált szükségessé, egy kritikus reaktorban bekövetkezett ÜV-1 és egy indítási fázisban nem kritikus reaktor esetén történt ÜV-3 védelmi működés miatt. MÜSZ sértésnek tekintendő minden olyan esemény, amely során a MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülés történik, és a MÜSZ-ben előírt intézkedések nem, vagy nem az előírt időhatáron belül kerültek végrehajtásra, vagy a MÜSZ-ben előírt intézkedések végrehajtásra kerültek, de a korlátozás átlépése a megadott időn túl áll vagy állt fenn. B.III.2.2 Kezdeti események által okozott feltételes zónasérülési valószínűség A két kezdeti esemény 1. szintű PSA modellel történt elemzése alapján megállapítható volt, hogy a vizsgált üzemi események kockázatra gyakorolt hatásuk szempontjából nem voltak jelentősek, mivel a hozzájuk tartozó feltételes zónakárosodási valószínűség értéke alacsony. 20
B.III.3 Zónasérülési kockázat B.III.3.1 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, belső kezdeti események) A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni referencia időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét. B.III.3.3 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, tűz jellegű kezdeti események) A tűz kezdeti eseményeknek viszonylag jelentős, blokkonként különböző a szerepe a névleges teljesítményű üzemre jellemző kockázatban. Ennek oka az, hogy az egyes blokkokon kialakított kábelezés, a kábelek nyomvonalai és az egyes tűzszakaszokban található mennyiségei meghatározó módon eltérnek. Megállapítható, hogy ez a kockázati összetevő a négy blokk esetében lényegében azonos. A hibahatáron belüli különbséget a blokkok között tapasztalható apróbb eltérések okozzák. B.III.3.4 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, elárasztások) B.III.3.2 Zónasérülési gyakoriság leállási állapotban A belső elárasztás hatása névleges teljesítményű üzem alatt továbbra sem elhanyagolható. A 2011-ben lezárult leállási PSA hatósági felülvizsgálata keretében pontosításokat végeztek a modellekben (pl. kábel nyomvonalak tűzgátló burkolatainak figyelembevétele), amelyek a mutató értékének javulását eredményezték. Azóta a mutató értékében nem történt változás. 21
C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG C.I C.I.1 C.I.1.1 Emberi tevékenység Eltérés a tervszerű állapottól Ideiglenes módosítások száma Ideiglenes módosítás az a műveletsor, amelynek eredményeként a gépésztechnológiai, villamos, irányítástechnikai, számítástechnikai, vagy dozimetriai rendszereken - az érvényes megvalósulási tervtől, - az adott üzemviteli dokumentációban rögzített paraméterektől, vagy kapcsolási értékektől, - az üzemviteli dokumentációkban rögzített kapcsolási állapotoktól 24 óránál hosszabb ideig tartó, eltérő állapot jön létre. Az ideiglenes módosításként kezelt eltérő állapotot az első műszakilag lehetséges időpontban meg kell szüntetni, azaz vissza kell állítani az ideiglenes módosítást megelőző, terv szerinti állapotot, vagy az ideiglenes módosítást átalakításként kezelve véglegesíteni kell. Mindhárom felmentés kapcsolódik a 3. blokki pihentető medencében feltárt tömörtelenséghez. C.I.1.3 Üzemviteli utasítások száma Ez a mutató az üzemviteli dokumentumokban rögzítettektől ideiglenesen létrehozott eltérések számát tartalmazza, azaz az adott évben kiadott üzemviteli utasítások számát. A mutató értéke az elmúlt öt évben igen kedvezően alakult. C.I.2 Emberi tényező 2013-ban az eddigi legalacsonyabb a mutató értéke. C.I.2.1 C.I.2.2 MÜSZ sértések száma Emberi hibával terhelt események aránya A jelentésköteles események közül azokat számítjuk emberi hibával terhelteknek, ahol az esemény kivizsgálása során alapvető, közvetlen vagy hozzájáruló okként személyi vagy vezetési hiba kerül megállapításra. C.I.1.2 MÜSZ hatálya alóli felmentések száma 2013-ban három esetben volt szükség a MÜSZ-től eltérő üzemállapot ideiglenes engedélyeztetésére. A mutató értéke hosszú ideje a 40%-os érték körül ingadozik, hol egy kicsit alatta, hol pedig fölötte van néhány százalékkal. Így a 2013. évi 40% éppen átlagosnak mondható. 22
C.I.2.3 Az utasítások be nem tartásának aránya A mutató értéke a jelentésköteles események kivizsgálása során megállapított összes előírás sértés és az összes megállapított személyi jellegű hiba hányadosa. szigorítására. Ennek eredményeként 2012-ben az összes esetszámot tekintve 50 százalékos javulás volt tapasztalható a 2011-es év kritikusnak számító 55-ös esetszámához képest. 2013-ban a javulás tovább folytatódott. C.I.3 C.I.3.1 Sugárvédelmi program hatékonysága A sugárvédelmi kivizsgálási szint túllépések száma A Paksi Atomerőmű Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzata 6 msv/hó értékben korlátozza a külső sugárterhelés vizsgálati szintjét, aminek túllépése esetén ki kell vizsgálni az esetet. A 2010-es kiugróan magas érték 2011-ben és 2012- ben is jelentősen javult, 2013-ban a jelentésköteles események kivizsgálása során megállapított összes emberi hiba egyharmada volt valamilyen előírás megsértése. C.I.2.4 Munkavégzésre alkalmatlan állapot A mutató azoknak az erőmű területére belépett munkavállalóknak a száma, akik bizonyítottan megsértik a társaság által előírt munkára képes állapot rendészeti szabályait. 2007-ben az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet kilenc dolgozó esetében jelezte a hatósági film-dózismérők kiértékelése alapján a külső sugárterhelés kivizsgálási szint (6 msv/hó) túllépését. A jogszabály alapján az ÁNTSZ Déldunántúli Regionális Intézete kivizsgálta az eseteket. A kivizsgálás az MVM PA Zrt. terhére mulasztást nem állapított meg. A 2008-2013. években nem fordult elő kivizsgálandó eset. Ez a mutató 2011-ben került be a rendszerbe, mivel a munkavégzésre alkalmatlan állapot tekintetében 2007 óta kedvezőtlen irányú változás volt megfigyelhető. Mivel 2011-ben a munkára képes állapot hiánya miatti pozitív esetek száma drasztikusan megugrott, 2012 áprilisában sor került a pozitív eredménnyel járó alkoholos ellenőrzés esetén alkalmazandó és kiszabható szankciók 23
C.I.3.2 Kollektív dózis A grafikonon az oszlopok fölött a teljes kollektív dózis értéke, az oszlopok tövében a hatósági dozimetriai ellenőrzés alapján kapott kollektív dózis értéke látható. 2011-ben a főjavítások alatt számos pótmunka került sugárveszélyes körülmények között végrehajtásra (az 1. blokkon a reaktorakna elárasztás kiépítése, az SZBV csonkok javítása, a PRISE-szerelés, a hidrogén rekombinátorok telepítése mind a négy blokkon). 2013-ban a külső- és belső- sugárterhelésből eredő teljes kollektív dózis 2261,5 személy*msv volt. Ebből a hatósági film-dozimetriai ellenőrzés alapján kapott kollektív dózis 2165 személy*msv, a TL-dózismérők kiértékelése alapján kapott kollektív dózis 67,5 személy*msv, a neutronsugárzásból származó kollektív dózis 28,7 személy*msv, a feljegyzési szint feletti vizelet tríciumaktivitás-koncentrációkból számolt összes lekötött effektív dózis 0,085 személy*msv, a gamma-sugárzásból eredő belső sugárterhelés 0,226 személy*msv volt. C.I.3.3 Szennyezettség terjedése A radioaktív szennyeződés ellenőrzött zónán belüli terjedésének megítélése 2007 előtt a magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma alapján történt. A 2007-ben bevezetett új mutató a helyiség átsorolásokon kívül már figyelembe veszi a 3 hónapnál hosszabb ideig létező forrópontokat (az ún. forrópontban a mért dózisteljesítmény érték minimum egy nagyságrenddel meghaladja a mérési pont környezetében átlagosan mérhető dózisteljesítményt) is. A mutató képzésénél a helyiség magasabb kategóriába sorolása a forróponthoz képest ötszörös súllyal kerül figyelembe vételre. 2013-ban három helyiséget kellett legalább egy kampány idejére magasabb kategóriába átminősíteni, és 15 forrópont növelte a mutató értékét. C.I.3.4 Folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások 2013-ban nem volt jelentős többlet kibocsátás, csak normál üzemi kibocsátások történtek. A Nukleáris Környezetvédelmi Üzem a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2013-ra is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 2013-ban 48 nsv, ami olyan csekély mértékű, amit a lakosság minden tagja kb. 10 perc alatt megkap a természetes háttérsugárzásból. 24
C.I.3.5 Legnagyobb egyéni dózis A jogszabályok szigorúan előírják, hogy milyen mértékű sugárterhelést kaphatnak az atomerőmű dolgozói egy évben, illetve öt éves periódusban. A dózis korlátok betartása érdekében az atomerőmű ellenőrzési szinteket határoz meg, ezek egyike a sugárterhelés éves ellenőrzési szintje, ami 18 msv. Ennek figyelésére szolgál a legnagyobb egyéni dózis mutató, ami 2012 óta része a biztonsági mutatók rendszerének. C.I.4.2 1 nap vagy azt meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetek száma A mutató megegyezik a WANO munkabaleseti mutatójával. Látható, hogy a legnagyobb egyéni dózis értékek alatta vannak az ellenőrzési szintnek is. C.I.4 C.I.4.1 Ipari biztonsági program hatékonysága Baleseti munkaidő kiesés aránya A mutató a munkabalesetek miatti táppénzes órák és az összes ledolgozott munkaóra aránya. Fontos változás történt a mutató képzésében 2012- ben, mivel azok a balesetek, amelyek bekövetkezéséért a társaságra tárgyi, környezeti, szervezési és adminisztrációs mulasztás nem került megállapításra, a mutató képzésében nem szerepelnek. A mutató a bevezetése óta a legkedvezőbb értékét érte el 2013-ban. 2013-ban a mutatót képző 4 munkabalesetből 1 közlekedés, 3 munkavégzés során következett be. C.I.4.3 Nem valós tűzriasztások aránya Ez a mutató az erőműben lévő több ezer tűzjelző készülék megbízhatóságáról nyújt információt. A mutató 2013. évi értéke átlagosnak mondható, a mutatót képző balesetek között nem fordult elő különösen hosszú gyógyulást igénylő eset. 2013-ban 18 nem valós tűzriasztás történt, ami az eddigi legalacsonyabb érték. 25
C.I.4.4 Tényleges tűzesetek száma C.II.1.4 A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések átlagos száma A mutatót az NBSz 1.25 útmutatója alapján a hatóságnak bejelentett tűzesetek képezik. 2013-ban NBSz szerinti jelentésköteles tűzeset nem történt. C.II Javulásra törekvés C.II.1 Önértékelés Az önértékelési mutatók a biztonsági és minőségbiztosítási ellenőrzések hatékonyságát vizsgálják. 2009-ben a felelős szakmai szervezet felülvizsgálta a biztonsági ellenőrzések hatékonyságát és jelentősen átalakította a vonatkozó szabályozási rendet. Az új elvek miatt jelentősen, mintegy 50%-al megnőtt az ellenőrzések száma és arányaiban több eltérés került megállapításra. 2010-2011-ben csökként a mutató értéke, utána viszont növekedésnek indult. C.II.1.1 C.II.1.2 C.II.1.3 A független belső auditok végrehajtási aránya A független belsonsági ellenőrzések A független belső auditok által feltárt eltérések átlagos száma A mutatót az auditált szervezetekre jutó eltérések átlagos száma alkotja. Modernizált panel az erőmű irányító központban Néhány év csökkenés után 2012-ben és 2013-ban is nőtt az eltérések száma, de így is igen kedvező értékűnek számít. 26
C.II.2 C.II.2.1 Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása Az ismétlődő események száma Általában azokat az eseményeket tekintjük ismétlődőnek, amelyek közvetlen vagy alapvető oka hasonló és a korábban ezen okok megszüntetésére irányuló és végrehajtott javító intézkedések ellenére az esemény megismétlődött. A mutató a jelentésköteles események bázisán képződik. A beérkezett események típusuktól függően eltérő súllyal vesznek részt a hasznosítási folyamatban, amit a mutató is követ. Értelemszerűen a legnagyobb figyelmet a biztonsági szempontból leginkább fontos események kapják. 2013-ban a beérkezett több száz esemény szűrése után feldolgozásra jelölt 108 esemény közül 37 került hasznosításra. C.II.2.3 A jelentésköteles kivizsgálások átlagos késése A mutatót jelentősen érintő változás történt az új NBSz 2011 augusztusi kiadásával, hiszen a jelentésköteles esemény kivizsgálási jegyzőkönyvének beküldésére vonatkozó 30 napos kötelezettség 45 napra módosult. 2013-ban kiugróan alacsony lett a mutató értéke. C.II.2.2 A hasznosított külföldi esemény jelentések indexe A WANO és a NAÜ hozzáférést biztosít a tagerőművekben bekövetkezett események adatbázisához. A külföldi tapasztalatok hasznosításának érdekében az erőmű folyamatosan feldolgozza az események jelentéseit és igyekszik hasznosítani a leszűrt tanulságokat. Ennek a folyamatnak a hatékonyságát hivatott mérni a hasznosított esemény jelentések indexe mutató. 2013-ban a 20 jelentésköteles esemény kivizsgálása kivétel nélkül határidőre lezárult. C.II.2.4 Késésben lévő jelentésköteles kivizsgálások részaránya 2013-ban a 20 jelentésköteles esemény kivizsgálása késés nélkül lezárult. 27
C.II.3 C.II.3.1 Javító intézkedések hatékonysága Jelentésköteles kivizsgálások késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya C.II.3.3 Kivizsgálások javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése 2012-ig a mutató folyamatosan javult és elérte a hosszú távon is kedvező értéket. 2013-ban a cégvezetés továbbra is nagy figyelmet fordított a kivizsgálások javító intézkedéseinek végrehajtására, ezzel a mutató a kis növekedés ellenére is kedvező szinten tudott maradni. A késéssel rendelkező javító intézkedések végrehajtásának átlagos késése jelentősen csökkent 2013- ban. C.II.3.4 Belső auditok javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése C.II.3.2 Belső auditok késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya A mutató 2013. évi értéke átlagosnak mondható. 2008 előtt a mutató folyamatosan problémás volt, majd jelentősen javult és négy éven át megfelelő értékű volt. A 2012. évi rossz érték után 2013-ban újra megfelelő szintre csökkent. 28
ÖSSZEFOGLALÁS A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott, a korábbi évek értékelésekor is alkalmazott struktúrában foglaltuk össze. Ez a rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. Külön, kiemelve értékeltük a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas WANO mutatókat. A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkja 2013-ban is a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A normál technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű blokkjainak általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen leginkább jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési gyakoriság az elemzések szerint 2013- ban blokktól függően 5.1 10-6 5.2 10-6 1/év közötti, ami megfelel a hasonló korú nyugati erőművek értékének. 2013-ban kettő olyan sugárvédelmi szakterületet érintő esemény történt, amely kivizsgálást vont maga után. A radioaktív kibocsátások jóval a hatósági határérték alatt maradtak, hiszen az atomerőmű 2013-ban 0.25%-ban használta ki a kibocsátási korlátot. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2013. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója együttes hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. Meggyőződésünk szerint az atomerőmű 2013. évi biztonsági teljesítménye is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottságának szintje továbbra is igen magas, a 2013. évi felmérések szerint 70% fölötti értékű. Az üzemanyag tömörsége a 2-4. blokkokon folyamatosan biztosított volt. 2011-től az 1. blokkon egy tömörtelen pálca valószínűsíthető a zónában. A tömörtelenség mértéke nem érte el az azonnali blokkleállítást igénylő értéket. Összességében elmondható, hogy a nukleáris biztonság szempontjából fontos mérnöki gátak megfelelően funkcionáltak. A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma 2013- ban a teljes eddigi üzemeltetési időszak legalacsonyabb értéke volt. Reaktorvédelmi működés a reaktorok kritikus állapotában 2013-ban egy esetben történt, a biztonsági berendezések rendelkezésre állása jónak mondható. A 2013-as év sugárvédelmi szempontból jónak nevezhető. Az egyéni maximális sugárterhelés (12.3 msv) alacsony maradt. A kollektív dózis értéke a tervezett éves célkitűzés alatt maradt. 29
30
31
32