SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 14.690-1/2006-SZMM TERVEZET E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentésről Budapest, 2006. december
Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló Az előterjesztésben foglalt jelentés a 106/1995. (XI. 1.) OGY határozat végrehajtása érdekében beszámol a 2005. évben a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről. Ennek körében a jelentés első része a következő témakörökben tartalmaz helyzetképet: - demográfia, családi viszonyok; - oktatás; - gazdasági aktivitás; - életmód; - kulturális fogyasztás. A jelentés második részében ismertetésre kerül, hogy az egyes kormányzati szervek a 2005. évben milyen intézkedéseket tettek a gyermekek- és ifjúsági területen. II. A Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Kormány programjához közvetlenül nem kapcsolódik. III. Előzmények A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló 106/1995. (XI. 1.) OGY határozat értelmében évente jelentést kell az Országgyűlés elé terjeszteni a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről. IV VI. Várható szakmai, társadalmi és gazdasági hatások Az előterjesztés elfogadásának gazdasági, költségvetési kihatása nincs. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség Az előterjesztés az Európai Unió jogával összeegyeztethető tartalmú. VIII. Kapcsolódások Az előterjesztés folyamatban lévő más előterjesztéshez nem kapcsolódik.
H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadja a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentésről szóló kormány-előterjesztést, és 1. elrendeli az előterjesztés mellékletét képező jelentésnek a Kormány jelentéseként az Országgyűléshez történő benyújtását; 2. a jelentés előadójául a szociális és munkaügyi minisztert jelöli ki.
Melléklet a 14.690-1/2006. számú kormány-előterjesztéshez J e l e n t é s a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről Budapest, 2006. december
TARTALOMJEGYZÉK I Helyzetkép...7 1 Demográfia, családi viszonyok...8 1.1 A népességszám változása...8 1.2 Családi állapot...9 1.2.1 Házasságkötések és válások...11 1.3 Gyermekvállalás...12 1.4 Társadalmi egyenlőtlenségek...12 1.5 A fiatalok vagyoni helyzete...13 1.6 A fiatalok lakáshelyzete...15 2 Oktatás...18 2.1 Oktatási egyenlőtlenségek...20 3 Gazdasági aktivitás...22 3.1 Foglalkoztatottság...22 3.2 Munkanélküliség...23 3.3 Információs társadalom...24 4 Életmód...26 4.1 Sportolási szokások...26 4.2 Dohányzás...27 4.3 Alkoholfogyasztás...27 4.4 Drog...27 5 Kulturális fogyasztás...28 5.1 Olvasási szokások...28 5.2 A kulturális fogyasztás színterei...29 II Kormányzati intézkedések...34 1 Egészségügyi Minisztérium...35 1.1 A Nemzeti Népegészségügyi Program keretében megvalósuló programok:...35 1.1.1 Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere...35 1.1.2 Egészségfejlesztési tantárgy...35 1.1.3 Iskolás gyermekek egészség-magatartásának vizsgálata...35 1.1.4 Egészségfejlesztési programok...36 1.1.5 A dohányzás visszaszorítását célzó programok...36 1.1.6 Egészséges táplálkozás elterjesztése...36 1.1.7 Gyerekbarát büfé...37 1.1.8 AZ OÉTI kezdeményezései...37 1.1.9 Tájékoztató anyagok...37 1.1.10 HIV/AIDS megelőzéshez kapcsolódó programok...38 1.2 Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program.39 1.2.1 I. Cél: Az újszülöttek életminőségének javítása a koraszülöttek és fejlődési rendellenességgel születettek arányának csökkentése, a túlélési arányok növelése...39 1.2.2 II. Cél: A gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb minőségű ellátással...40 1.2.3 III. Cél: Iskola-ifjúság egészségügyi ellátás fejlesztése, hatékonyságának növelése 40
1.2.4 IV. Cél: A gyermek és ifjúságpszichiátriai ellátás fejlesztése...41 1.2.5 V. Cél: Régiónként komplex gyermek-rehabilitációs ellátás kialakítása, feltételeinek megteremtése...41 1.2.6 VI: Cél: Multidiszciplináris/multiszektoriális együttműködést igénylő népegészségügyi feladatok...41 1.3 A Szív és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja (CARDIO program)...41 2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium...42 2.1 Oktatás képzés...42 2.1.1 Gyakorlati lehetőségek:...44 2.2 Fiatal gazdálkodók támogatása...45 2.3 Rendezvények támogatása, szervezése...45 2.4 Együttműködés fiatal gazdák szervezetével...46 3 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium...47 3.1 Közlekedési szakképzés...47 3.2 OKJ-s képzések...47 3.3 Felsőoktatás...47 3.4 Közlekedésre nevelés...48 4 Informatikai és Hírközlési Minisztérium...50 4.1 Brunszvik Teréz óvodai számítógép program...50 4.2 Általános iskolák informatikai felszereltségének bővítése...50 4.3 Fogyatékos gyermekek oktatását végző iskolák informatikai eszközbeszerzésének támogatása...51 4.4 Középiskolák informatikai felszereltségének fejlesztése...51 4.5 Tisztaszoftver Program...51 4.6 egeneráció informatika a gyermekekért...52 4.7 Tessedik Sámuel (Digitális Középiskola) Program...52 4.8 Program a szélessávú internet-infrastruktúra országos kiépítésére és a szolgáltatás elindítására...52 5 Honvédelmi Minisztérium...53 5.1 Egészség...53 5.2 Ágazati és civil-katonai együttműködés keretében végrehajtott komplex életmódprogramok és drogprevenciós előadások...53 5.2.1 Az egészség a legerősebb fegyvered életmód program...53 5.2.2 Éld meg az életedet...53 5.2.3 Tájékoztató előadások...53 5.2.4 Képzések a drog-prevenció témájában...53 5.2.5 Szakmai kiadványok a drog-prevenció témájában...54 5.2.6 Kérdőíves felmérések, kutatások...54 5.3 Mentális egészséggel kapcsolatos képzések, programok és szűrések...54 5.3.1 Mentálhigiénés tanácsadás...54 5.3.2 Krízisintervenciós kiképzési feladatok...54 5.3.3 Külszolgálat előtti pszichológiai felkészítés...54 5.4 Ifjúsági nevelő és tájékoztató munka...55 5.4.1 Bevetés Klub, Bevetés Próba, Seregszemle...55 5.5 Pénzügyi vonzatok....55 6 Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium...56
6.1.1 Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata...56 6.1.2 Fogvatartás alatt született gyerekek, fiatalkorú fogvatartottak, fiatalkorú női elítéltek 58 6.1.3 A kiskorú veszélyeztetése tényállás módosítása Büntető Törvénykönyvben...60 6.1.4 Inkubátorokban elhelyezett újszülöttek...61 6.1.5 Országos Bűnmegelőzési Bizottság tevékenysége...61 6.1.6 A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelem 64 7 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium...65 7.1 Iskolai környezetvédelmi programok...65 7.1.1 Iskolafejlesztés...65 7.1.2 Programok...65 7.1.3 Tehetséggondozás...65 7.1.4 Szakképzés...66 7.1.5 Felsőoktatás...66 7.2 Iskolán kívüli programok...66 7.2.1 KvVM központi programok...66 7.2.2 Nemzeti Park Igazgatóságok...66 8 Külügyminisztérium...68 8.1 Ellátmánypótlék a kihelyezett gyermekek után 2005-ben...68 8.2 Iskoláztatási költségek 2005-ben...68 8.3 Családügyi referensi munkakör...68 8.4 A fiatal diplomaták klubja 2005-ben...68 8.5 Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak népszerűsítését segítőkommunikációs tevékenység támogatása című 2005-ben lebonyolított pályázat...69 9 Miniszterelnöki Hivatal...71 9.1 Kutatások, elemzések és azok hasznosítása...71 9.1.1 Agyelszívás kézbentarhatósága az EU direktívákkal összhangban: A fiatal kutatók vándorlása...71 9.1.2 Magyar tudományos centrumok fiatal kutatói forgalmának elemzése, ideiglenes jellegények erősítésére javaslatok...71 9.1.3 Roma integráció és népesedés előrejelzés...71 9.1.4 Másodelemzések...71 9.1.5 Fiatalok kulturális kezdeményezései...72 9.1.6 Sziget kutatás 2005 támogatása, és omnibusz...72 9.2 Koordinációs tevékenység...73 10 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium...74 10.1 Önkormányzati szakterület...74 10.1.1 A gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás...74 10.1.2 A gyermekszegénység leküzdése...74 10.2 Turizmus...75 10.3 Sport...76 10.3.1 Sport-rekreáció...76 10.3.2 Iskolai testnevelés test-kulturális felsőoktatási képzés...77 10.3.3 Utánpótlás-nevelés...77 10.4 Társadalmi segítők (civil szervezetek) támogatása...79 11 Oktatási és Kulturális Minisztérium...80
11.1 Közoktatásban, ezen belül a szakképzésben történt 2005. évi intézkedések...80 11.1.1 Ingyenes tankönyv...80 11.1.2 Ingyenes étkezés...80 11.1.3 Szöveges értékelés...80 11.1.4 Nyelvi előkészítés...80 11.1.5 Útravaló Ösztöndíjprogram...80 11.1.6 Informatikai normatíva...81 11.1.7 Iskola felújítási program...81 11.2 Szakképzés fejlesztési startégia...82 11.3 Felsőoktatás területén történt 2005. évi intézkedések...83 11.3.1 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény...83 11.3.2 Kollégiumfejlesztés...83 11.3.3 Tehetséges hallgatók támogatása...84 11.4 Kultúra területén történt 2005. évi intézkedések...85 11.4.1 Múzeumok mindenkinek program...85 11.5 A Művészeti területen történt 2005. évi intézkedések...86 11.6 A közművelődési területen történt 2005. évi intézkedések...86 12 Pénzügyminisztérium...88 12.1 Adózással összefüggő szabályozás...88 12.2 Általános gyermek -és-ifjúsági balesetbiztosítás...88 13 Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium...90 13.1 Ifjúsági munka, ifjúsági terek (Ifjúság XXI.)...90 13.1.1 Ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások, közösségi terek...90 13.1.2 Önkormányzatok ifjúsági feladat-ellátásának támogatása...90 13.1.3 Játszótér program...90 13.2 Szakemberképzés...91 13.2.1 Ifjúságsegítő szakképzés...91 13.2.2 Ifjúsági szakértő...91 13.3 Nemzeti Fejlesztési Terv...92 13.3.1 Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés...92 13.4 Ifjúságkutatás...92 13.4.1 Ifjúság2004...92 13.4.2 Képzési program monitorozása...92 13.5 Ifjúsági turizmus...93 13.5.1 Egyenlő Esélyek Tábora...93 13.5.2 Szabadidős programok, fesztiválok...93 13.6 Európai és nemzetközi munka...94 13.6.1 Európai Unió...94 13.6.2 Európa Tanács...95 13.6.3 ENSZ...96 13.7 Határon túli ifjúsági munka...98 13.7.1 Magyar Ifjúsági Konferencia...98 13.7.2 Agora Irodahálózat...99 13.8 Társadalmi együttműködés...99 13.9 Pályázati programok, támogatások kezelése...100 13.9.1 Egyedi támogatások...100 13.9.2 Pályázati programok...100
13.10 Intézményi koordináció és irányítás...101 13.10.1 Gyermek és Ifjúsági Alapprogram regionális ifjúsági tanácsok...101 13.11 Hivatali munka...101 13.11.1 Beszámolók...101 13.11.2 Parlamenti kapcsolattartás, koordináció...101 13.11.3 Kormányzati koordináció és együttműködés...102 13.11.4 Közigazgatási egyeztetés...102 III III. MELLÉKLET...103 1 Egészségügyi Minisztérium mellékletei...103 2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mellékeletei...111 3 Honvédelmi Minisztérium mellékletei...113 4 Környezetvédelmi, és Vízügyi Minisztérium Mellékletei...116 5 Oktatási Minisztérium mellékletei...119 6 Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium mellékletei...126
I HELYZETKÉP
1 Demográfia, családi viszonyok 1.1 A népességszám változása A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az elmúlt években is tovább folytatódott a népesség számának csökkenése: az évtized elején még 10 millió 375 ezret tett ki, 2003-ra 10 millió 142 ezerre esett vissza, míg a lakosság száma 10 millió 97 ezerre csökkent. 1. ábra A népesség növekedése, illetve fogyása, ezer fő 5 600 5 400 5 200 5 000 4 800 4 600 5 189 5 521 4 985 5 390 4 865 5 356 4 850 5 348 4 837 5 338 4 818 5 324 4 804 5 312 4 793 5 304 4 784 5 292 4 400 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Férfi Nő Forrás: KSH A népesség csökkenése különösen a fiatalabb generációkban figyelemreméltó. A 0-29 éves korosztály 2006. január 1-i állapotát bemutató ábrán látható, hogy a fiatalabbak felé haladva fokozatosan csökken az egyes kohorszok létszáma. Míg a 29 éves korosztályban több mint 170 ezer főt találunk, addig a legfiatalabbak létszáma már nem éri el a 100 ezret. 8
2. ábra A gyermek- és ifjúsági korosztályok nagysága 2006. január 1. fő 200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 életkor Forrás: KSH 1.2 Családi állapot Régóta tartó tendencia, hogy a 15 éves és idősebb népességben csökken a házasok aránya, ami a nőtlenek, hajadonok és az elváltak részarány-növekedésével jár. 2005-2006-ban a 15 évnél idősebb lakosságnak már csak kevesebb mint fele élt házasságban, miközben a nőtlenek és hajadonok aránya az 1990-es évre jellemző 20 százalékról 30-ra nőtt. 3. ábra A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint 80 60 67 61 52 50 49 49 40 20 0 18 20 27 29 29 30 10 11 12 12 12 12 5 7 9 10 10 10 1980 1990 2001 2004 2005 2006 év Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Forrás: KSH Az Ifjúság2000 kutatás jelezte azt a demográfusok, ifjúságszociológusok számára már korábban nyilvánvalóvá vált folyamatot, hogy az ifjúsági korosztály egyik legfontosabb jellemvonása a tanulásban töltött idő megnövekedése, valamint az első munkába állás időpontjának kitolódása, amely késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakítását és a családalapítást az egyéni életutakon 9
belül. A formális házassági kapcsolatok visszaszorulnak, emellett a kevesebb kötöttséggel, de vélhetően ugyanolyan érzelmi intenzitással rendelkező élettársi kapcsolatok válnak gyakoribbá. Az Ifjúság2004 kutatás adatai szerint 2004-ben a 15 29 éves korosztály közel héttizede volt nőtlen vagy hajadon, 17 százalékuk élt házastársi és 14 százalékuk élettársi kapcsolatban. A 2000-ben mért adatokhoz képest a nőtlenek/hajadonok arányában lényeges változás nem történt, azonban a tartós kapcsolatban élők összetétele lényegesen megváltozott: 5 százalékponttal csökkent a házastársi kapcsolatot felvállalók, ezzel párhuzamosan ugyanakkor mintegy 7 százalékponttal nőtt az élettársi viszonyban élők aránya. A házasságkötések aránya tehát kétségtelenül csökkent, de ez nem jelenti a tartós kapcsolatok hiányát. Sokkal inkább a tartós párkapcsolatban való együttélés formájának megváltozásáról beszélhetünk. 4. ábra A fiatalok családi állapot szerinti megoszlása (százalék) 80 70 69 69 60 50 40 30 20 10 23 17 7 14 0 nőtlen/hajadon házas élettárssal él Ifjúság2000 Ifjúság2004 A Budapesten élő fiatalok mintegy negyede, míg a községekben élők több mint egyharmada él tartós kapcsolatban. Ezen belül Budapesten egyértelműen az élettársi kapcsolat a preferáltabb (16 százalék), a községekben pedig a fiatalok, ha már állandó partnerrel élnek, akkor inkább a házastársi kapcsolatot választják (20 százalék 2000-hez képest Budapesten mintegy 3 százalékponttal, míg a községben lakó 15 29 évesek körében 7 százalékponttal csökkent a házasok aránya. A társadalmi esélyek mentén fontos különbség mutatható ki a fiatalok családi állapotában, ha az apák iskolai végzettsége szerint vizsgáljuk a kérdést. Egyértelműen megállapítható, hogy ebben a korosztályban azok élnek inkább élettársi és leginkább házastársi kapcsolatban, akiknek az édesapja vagy nevelőapja alacsonyabban iskolázott. Másképpen: minél magasabban iskolázott a megkérdezett apja, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a fiatal egyedülálló lesz. Az összefüggés szinte lineáris jellegű. A legfeljebb 8 osztályt végzett apák 15 29 éves gyermekeinek alig több mint a fele egyedülálló, míg a diplomás apák körében ez az arány eléri a 80 százalékot. 10
1.2.1 Házasságkötések és válások A házasságkötések száma Magyarországon 2005-ben 44 234 volt, ami csupán néhány százzal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Az alig 45 ezer házasságkötésre 2005-ben 24 804 válás jutott. Az ezer fennálló házasságra jutó válások száma 11,8, míg az ezer házasságkötésre jutó válások száma 561 volt. Ez az adat 2001 óta lényegében érdemben nem változott. 1. Táblázat Házasságkötések száma 1980 1990 2000 2001 2002 2004 2005 Házasságkötések száma 80 331 66 405 48 110 43 583 46 008 43791 44234 Forrás: KSH 2005-ben tovább csökkent a házasodók aránya a fialok körében. A 19 évnél fiatalabbak körében (főleg a férfiak esetében) szinte már alig találunk olyat, aki 2005-ben megházasodott volna. A csökkenés főleg a nők körében drámai, hiszen még 2001-ben is 1000 19 évnél fiatalabb nőre több mint 9 házasságkötés jutott. A 20-24, illetve a 25-29 évesek körében természetesen már magasabb arányokkal találkozhatunk, de a csökkenés továbbra sem állt meg, még a néhány évvel (2001) korábbi állapotokhoz képest is romlottak a házasságkötési arányszámok. 2. Táblázat A házasodók nem és korcsoport szerint Korcsoport Ezer megfelelő korú nem házas férfira nőre jutó házasságkötés 1980 1990 2001 2004 2005 1980 1990 2001 2004 2005 19 18 9,4 2 1,2 1,2 95 50,9 9,3 5,9 5,6 20 24 133,1 121,7 24,9 16,5 14,5 241,7 184,9 48,6 37,7 35,2 25 29 168,4 123,5 61,3 55,2 54,5 151,7 107,7 74 73,2 72,8 Forrás: KSH A válások száma a házasságokhoz képest főleg a 19 évnél fiatalabb korosztályokban nőtt az elmúlt évek során. 2005-ben a férfiak esetében 1000 megfelelő korú házasra 16,6 válás jutott. A nők esetében ez a szám 20,1 volt. 3. Táblázat Elváltak nem és korcsoport szerint Korcsoport Ezer megfelelő korú házas férfira nőre jutó válás 1980 1990 2001 2004 2005 1980 1990 2001 2004 2005 19 11,1 8,9 7,9 18,9 16,6 19,2 13,2 17 15,7 20,1 20 24 20,8 21 29,7 25,6 27,4 21,5 23,4 30,8 29,3 29,5 25 29 21 22,2 28,9 28,5 27,7 18,9 19,8 26,3 27,2 28,4 Forrás: KSH 11
1.3 Gyermekvállalás A népesség reprodukciójáról torzítatlan képet ad a teljes termékenységi arányszám. 1 Az elmúlt másfél évtizedben ennek értéke is jelentősen visszaesett. A kilencvenes években tovább lanyhult a szülési kedv, azonban az elmúlt években jelentős változások már nem következtek be. Amíg az évtized elején egy nő átlagosan 1,9 gyermeknek adott volna életet, addig a mélypontnak számító 1999-es évben már csak 1,3-nak, és ez a szám 2005-ben is lényegében változatlan (1,32) maradt. 5. ábra A teljes termékenységi arányszám alakulása teljes termékenységi arányszám 3 2 2 1 1 0 1,92 1,84 1,31 1,28 1,32 1980 1990 2001 2004 2005 év Forrás: KSH A 2005. évi termékenységi szint mellett száz nő élete során 132 gyermeket hozna világra, ez valamivel magasabb a 2004-es értéknél. Ilyen termékenységi szint mellett a felnövő generációk nagysága 36-37 százalékkal marad el az anyákétól. A teljes termékenységi arány az Európai Unióban átlagosan 153, Franciaországban a legmagasabb, és Spanyolországban a legalacsonyabb. A magyarországihoz hasonló arány Görögországban és Ausztriában található. Az élveszületések száma 2005-ben 97 496 volt, ez valamivel 2,4 százalékkal magasabb az előző évi adatnál. A megszületett gyermekeknek több mint harmada házasságon kívül jött a világra. Míg 1980-ben ez a szám még csak 7,1 százalék volt, 1990-re 13 százalékra emelkedett, majd 2001-ben már valamivel meghaladta a 30 százalékot. 1.4 Társadalmi egyenlőtlenségek A 0 15 évesek szegénységi kockázata egy 2006-ban publikált KSH jelentés 2 szerint 2003-ban csaknem 42 százalékkal haladta meg az országos szintet. Ebben a korosztályban a szegénységi 1 A teljes termékenységi arányszám: azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet. 2 A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló jelzőszámok. (Laekeni indikátorok) KSH, Budapest, 2006 12
arány 16,6 százalék volt. A gazdasági aktivitás és a gyermekszám hatása együttesen tükröződött a háztartástípusonkénti szegénységi ráta alakulásában. 2003-ban kiemelkedően nagy (23,3 százalékos) volt 2003-ban a két felnőttből és 3 vagy több eltartott gyermekből álló háztartások szegénységi kockázata. Emellett a szegénység kockázata a 16-24 éves korosztályokban is magasabb (13,8 százalék) volt az országok átlagnál. 4. Táblázat Szegénységi arány korcsoportok szerint (2000, 2003) %-ban Korcsoport 2000 2003 Összesen 11,4 11,7 0-15 17,3 16,6 16-24 13,0 13,8 25-49 11,1 10,9 50-64 7,4 8,8 65-8,2 9,8 Forrás: KSH A 937 ezer gyermekes háztartásban az egy főre jutó éves nettó jövedelem 2004-ben 637 ezer forint volt. Ez az országos átlag 81 százalékának felelt meg. Annak a mintegy 112 ezer gyermekes háztartásnak, ahol a felnőttek között nincs aktív kereső, egy főre jutó éves jövedelme ugyanakkor csak az országos átlag mindössze 43 százaléka (339 ezer forint) volt. Az aktív keresővel rendelkező gyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme is elmarad azonban az országos átlagtól. 5. Táblázat A 20 év alatti eltartott gyermeket nevelő (és az ország összes) háztartásainak jellemzői 2004-ben Megnevezés háztartásszám áltagos háztartásnagyság, fő egy háztartásra jutó éves nettó jövedelem, Ft egy főre jutó éves nettó jövedelem forint az országos átlag %-ban gyermekes háztartások összesen 937 370 4,03 2 542 688 636 836 80,5 ebből csak a háztartásfő aktív 388 873 3,87 2 181 027 564 229 72 a háztartásfőn kívül már aktív kereső is van a 436 335 4,14 3 153 590 762 107 97,2 háztartásban nincs aktív kereső a háztartásban 112 162 4,19 1 419 879 339 235 43,3 Ország összesen 3 810 748 2,61 2 044 368 784 093 100 Forrás: KSH 1.5 A fiatalok vagyoni helyzete Az objektív anyagi helyzetet mindkét csoport esetén a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság feltérképezésével mértük. 6. Táblázat Az egyes tartós fogyasztási javakkal rendelkezők aránya háztartástípus szerint (az összes megkérdezett között, százalékban) 13
Vagyontárgy Eltartottak Önállók Átlagosan hifi berendezés 64 49 58 CD-lejátszó 66 51 61 DVD-lejátszó 35 35 35 házimozi szett 13 14 14 videomagnó 80 66 75 légkondicionáló 4 3 4 automata mosógép 83 70 79 mosogatógép 10 6 9 értékes műtárgy 7 3 5 értékes sporteszköz 10 6 9 másik ingatlan 18 9 15 autó 62 48 57 Forrás: Ifjúság2004 Első pillanatban látható, hogy az eltartottként definiált fiatalok olyan háztartásokban élnek, amelyek több tartós fogyasztási cikkel rendelkeznek, mint az önállók, illetve a fiatal házasok háztartásai. Az önálló háztartásban élők közül is az egyedül élők azok, akik (eddig) kevesebb tartós fogyasztási cikket halmoztak fel, mint saját családjukkal élő társaik, és lényegesen kevesebbet, mint azok a családok, ahol a 15 29 éves fiatalok eltartottként élnek. A videomagnóval való rendelkezést vizsgálva nagyobb különbséget láthatunk: az eltartott fiatalok háztartásának 80 százalékában találunk videomagnót, míg az önálló háztartással rendelkező fiatalok között ez az arány 66 százalék. A háztartási gépekkel, berendezésekkel való ellátottság esetén a legnagyobb eltérést az automata mosógéppel való rendelkezésnél tapasztaljuk, az eltartott fiatalok háztartásainak 83 százalékában, az önálló fiatalok háztartásainak pedig 70 százalékában találunk automata mosógépet. Légkondicionáló berendezéssel, illetve mosogatógéppel az eltartott fiatalok háztartásainak 4, illetve 10 százaléka rendelkezik, ugyanez az arány az önálló fiataloknál 3 és 6 százalék. A nagyobb értékű beruházási eszközök körében másik ingatlan, személygépkocsi, sporteszköz, illetve műtárgy azt tapasztaljuk, hogy az eltartott fiatalok háztartásaiban magasabb az ezen eszközökkel rendelkezők aránya. Az önálló fiatalok háztartásai egy-két kivételtől eltekintve tehát szegényebben felszereltek tartós fogyasztási cikkekkel, mint a kibocsátó családban élő fiatalok háztartásai. Minden bizonnyal az önálló fiatalok háztartásainak nem volt még ideje, anyagi ereje és tőkéje, hogy megtegye ezeket a viszonylag nagy beruházásokat. Különösen jól láthatóak ezek a különbségek az igazán nagy beruházást igénylő eszközök birtoklása terén. 14
1.6 A fiatalok lakáshelyzete Az Ifjúság2004 adatai alapján a fiatalok kétharmada szüleivel él. Egyötödük él saját vagy házas- /élettársa lakásában, házában, a fennmaradó 14 százalék bérelt lakásban, kollégiumban, ismerősöknél lakik az év legnagyobb részében. 7. Táblázat Az év legnagyobb részében hol lakik Ön? (érdemben válaszolók válaszainak megoszlása) Százalék Szüleinél 65 Saját vagy házas-/élettársa lakásában, házában 20 Kollégiumban 3 Házas-/élettársa szüleinél 3 Albérletben, többekkel együtt 3 Lakást bérel magánszemélytől 2 Rokonoknál, ismerősöknél 2 Lakást bérel önkormányzattól 1 Egyéb 1 Forrás: Ifjúság2004 Állandó lakóhelyüket 3 tekintve még többen élnek szüleiknél, mint ahányan az év nagy részében szüleik otthonában laknak: a megkérdezettek majd' háromnegyede. Ez zömmel az iskolások életmódjának köszönhető, hiszen állandó lakóhelyét tekintve szinte senki sem él kollégiumban, és a tipikusan főiskolás/egyetemista lakóhelynek számító többekkel közös albérlet aránya is elenyésző, ha az állandó lakóhelyet vesszük figyelembe. 8. Táblázat Állandó lakóhelyét tekintve hol lakik Ön? Százalék Szüleinél 72 Saját vagy házas-/élettársa lakásában, házában 19 Házas-/élettársa szüleinél 3 Rokonoknál, ismerősöknél 2 Lakást bérel magánszemélytől 1 Lakást bérel önkormányzattól 1 Albérletben, többekkel együtt 1 Egyéb 1 Forrás: Ifjúság2004 Sokan azok közül is szüleikkel élnek, akik amúgy már saját családot alapítottak (ők az összes megkérdezett kb. 9 százalékát jelentik), ezért némileg ugyan csalóka eredményre vezet az önállóak és az eltartottak lakáshelyzetét külön-külön jellemezve elemezni, de talán még mindig 3 Nem tekintettük állandó lakóhelynek azt, ahova valaki csak névlegesen van bejelentve. 15
kevésbé mos össze különböző helyzeteket ez a bontás, mint hogyha egységesen beszélnénk a fiatalokról. 9. Táblázat A ház/lakás helye a településen belül a kérdező megítélése alapján (háztartástípus szerint, százalék) Önálló Eltartott Átlagosan Olcsó lakáspiaci övezet 22 15 17 Közepes, átlagos lakáspiaci övezet 59 60 61 Helyileg magasabbra értékelt lakáspiaci övezet 15 20 18 Helyileg a legmagasabbra értékelt lakáspiaci övezet 1 3 2 A kérdező nem tudta megítélni az övezetet 3 2 2 Forrás: Ifjúság2004 A már önállóan élők feltehetőleg egyelőre rosszabb környéken, helyileg alacsonyabbra értékelt lakáspiaci övezetben élnek, mint azok, akik még szüleikkel laknak. Ez nem feltétlenül jelent valóban rosszabb körülményeket vagy relatíve rosszabb anyagi helyzetet, egyszerűen csak kevesebb idő állt eddig rendelkezésre a felhalmozásra az önállóak számára. Az életminőségnek, s így közvetetten az anyagi helyzetnek is fontos jellemzője, hogy a lakásból hány négyzetméter jut egy személyre. Ez az adat egyáltalán nem különbözik az önállóak és az eltartottak esetében, az átlagos egy főre jutó lakásterület 24 m 2. 6. ábra Megfelelőnek tartja-e jelenlegi lakáskörülményeit? (állandó lakóhely szerinti megoszlás, százalék) szüleivel él 17 83 saját, vagy házas- /élettársa lakásában, házában él 21 79 egyéb helyen él 39 61 nem igen átlagosan 20 80 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A lakáskörülményeket illetően az Ifjúság2004 a szubjektív megítéléseket is föltárta. Ezt vizsgálandó feltettük azt a kérdést, hogy megfelelőnek tartják-e a fiatalok lakáskörülményeiket. 16
7. ábra Miért elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeivel? (a lakáskörülményeikkel elégedetlenek válaszainak előfordulási arányai, százalék) kicsi a jelenlegi lakás/ház 59 önállósodni szeretne 50 nem a saját tulajdona (pl. albérlet) rossz állapotú a jelenlegi lakás/ház 27 27 rossz a lakókörnyezet 17 drága a fenntartás 12 alacsony a lakás/ház piaci értéke egyéb 7 9 0 10 20 30 40 50 60 70 Forrás: Ifjúság2004 Mint kiderült, túlnyomó részük, mintegy 80 százalékuk, megfelelőnek tartja saját lakáskörülményeit. A saját otthonban vagy szüleik lakásában élők lényegesen elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik egyéb helyen, azaz albérletben, a házastárs szüleinél vagy ismerősöknél, rokonoknál laknak. Azt is megfigyelhetjük, hogy a szüleikkel együtt lakók valamivel elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik saját lakásukban élnek; ez arra utal, hogy az önállósodási vágy kisebb probléma, mint a lakás más (méret- és minőségbeli) hátrányai. Természetesen ez jelentős részben annak is köszönhető, hogy a legfiatalabbak jelentős részénél még nincs is napirenden az elköltözés. Az átlagos egy főre jutó négyzetméter 24, ugyanez a szám a lakáskörülményeikkel elégedettek esetében 26, míg az azzal elégedetlenek esetében 18 m 2. Legtöbben (59 százalék) lakásuk, házuk méretével elégedetlenek; saját (tulajdonú) lakásra az elégedetlenek majd' harmada (27 százalék) szeretne szert tenni, s ugyanennyien vannak, akik lakásuk, házuk minőségével nincsenek megelégedve. A nem megfelelőnek tartott lakáskörülmények növelik a változtatási igényt, illetve konkrét elképzeléseket implikálnak (az elégedetlenek 64 százaléka esetében), de még a lakáskörülményeikkel elégedettek között is találunk olyanokat (29 százalék), akiknek konkrét elképzeléseik vannak lakáskörülményeik megváltoztatását illetően. A konkrét lakásváltoztatási elképzelésekkel rendelkező fiatalok alig több mint fele 54 százalék adott hangot annak, hogy államilag támogatott lakáshitel felvételét tervezi, átlagosan 624 000 17
forintét, a legtöbben félmillió forintot terveznek felvenni (azok közül, akiknek konkrét elképzelése van az összegről). Olyannyira központi szerepet tölt be a fiatalok életében a lakásszerzés problémája, hogy azok közül, akiknek szilárd elképzelésük van életük elkövetkezendő öt évében megvalósítandó céljaikról, egyharmadnyian (32 százalék) említettek lakással kapcsolatos célokat. 24 százalék szeretne lakást építeni, vásárolni, cserélni, és 8 százalék szeretne lakást felújítani, bővíteni, modernizálni. 2 Oktatás 4 A 15 29 éves fiatalok élethelyzetének jelentős fejleménye, hogy az elmúlt néhány esztendőben tovább folytatódott az oktatás korábban kibontakozott expanziója. A fiatalok egyre növekvő arányban, egyre hosszabb ideig vesznek részt az iskolai képzésben. Az iskolarendszerű oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók, hallgatók kormegoszlása szerint a 16 év felettiek egyre később lépnek ki az oktatási rendszerből. A 2004/2005. tanévhez hasonlítva a 1997/1998. tanévi adatokat, a 16 évesek részvételi aránya változatlanul 95 százalék, a 18 éveseké 62 százalékról 76 százalékra, a 20 éves korosztályé 38 százalékról közel 57 százalékra emelkedett. A rugalmas iskolakezdés, az átjárhatóbb közép- és felsőfokú rendszer a képzési idő kitolódásával jár együtt, és a növekvő részvételi arányok mellett ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tanköteles koron túli korosztály folyamatosan növekvő arányban található az oktatási rendszerben. Az óvodai nevelésben és a nappali rendszerű iskolai oktatásban a 2005/2006. tanévben Magyarországon 1 millió 990 ezer gyermek és fiatal az érintett korosztály (a 3 22 éves népesség) 87 százaléka vesz részt. 10. Táblázat Az óvodás gyermekek és a tanulók számának alakulása a nappali képzésben,1990 2005 Forrás: KSH 4 Oktatási adatok (előzetes adatok), KSH, Budapest, 2006 alapján 18