Fenyvesi Csaba Herke Csongor Tremmel Flórián ÚJ MAGYAR BÜNTETŐELJÁRÁS. DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs

Fenyvesi Csaba Herke Csongor Tremmel Flórián ÚJ MAGYAR / BÜNTETŐELJÁRÁS DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs

Tartalomjegyzék Előszó helyett 19 Rövidítések jegyzéke 21 I. FEJEZET: A BÜNTETŐELJÁRÁS 29 1.1. A BÜNTETŐELJÁRÁS STRUKTURÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE 29 1.1.1. A büntetőeljárás mint az állami szervek közhatalmi tevékenységének fontos része 29 1.1.2. A büntetőeljárás szakaszai 30 1.1.3. Az elsőfokú bírósági eljárás jelentősége. A tárgyalás menete 32 1.2. A BÜNTETŐELJÁRÁS FUNKCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE 34 1.2.1. A büntetőeljárás külső funkciói 34 1.2.1.1. Az anyagi büntetőjog érvényre juttatása 34 1.2.1.2. Az alaki törvényesség biztosítása 35 1.2.1.3. Az igazság elérése 35 1.2.2. A büntetőeljárás belső funkciói 37 1.3. A BÜNTETŐELJÁRÁS ALANYAI 37 1.3.1. A büntetőeljárás főszemélyei 37 1.3.2. A büntetőeljárás mellékszemélyei 38 1.4. A BÜNTETŐELJÁRÁS TARTALMA 39 1.5. A BÜNTETŐELJÁRÁS VÁLSÁGA" 39 1.5.1. A büntetőeljárás a régi kettős szorításban" 39 1.5.2. A büntetőeljárás új kettős szorításban" 40 II. FEJEZET: A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG 43 2.1. A HATÁLYOS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG ALAPVETŐ FORRÁSA! AZ 1998. ÉVI XIX. TÖRVÉNY ÉS NOVELLÁI 4 3 2.2. A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSAI 44 2.3. AZ UN. SZERVEZETI TÖRVÉNYEK JELENTŐSÉGE 4 6 2.4. EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ JOGFORRÁSOK 47 2.5. A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG ÉRTELMEZÉSE ÉS HATÁLYA 48 III. FEJEZET: A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TUDOMÁNYA 52 3.1. A BÜNTETŐ EUÁRÁSJOG MIBENLÉTE 52 3.2. A MAGYAR BÜNTETŐ EUÁRÁSJOG TUDOMÁNYA 53 3.3. A MODERN BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI IRODALOM 55 3.4. A BÜNTETŐ EUÁRÁSJOG TUDOMÁNYÁNAK VISZONYA MÁS JOGÁGI ÉS EGYÉB TUDOMÁNYOKHOZ 56 3.4.1. Az ún. bűnügyi tudományok" 56 3.4.2. Alkotmányjog, nemzetközi jog, közigazgatási jog, polgári eljárásjog 56 IV. FEJEZET: A BÜNTETŐELJÁRÁS ALAPELVEI 59 4.1. Az ALAPELVEK LÉNYEGI ISMÉRVEI 59 4.2. Az ALAPELVEK CSOPORTOSÍTÁSA 60

TARTALOMJEGYZÉK 4.3. AZ ALAPELV-INFLÁCIÓ" VESZÉLYE 62 4.4. A RÉGI ÉS AZ ÚJ VEZÉRELVEK" (SZUPERELVEK) MEGJELENÉSE 63 4.4.1. Az ún. vezérelv (szuperelv) problémája 63 4.4.2. A tisztességes eljáráshoz való jog (elve) 63 4.4.3. Az ún.,jogállami büntetőeljárás" (elve) 65 4.4.4. A fegyverek egyenlőségének" elve 66 4.5. Az ALAPELVEK NORMATIVITÁSÁNAK KÉRDÉSE 67 4.6. Az ALAPELVEK JELENTŐSÉGE - AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ISMÉRVRENDSZERE 68 V. FEJEZET: AZ EGYES ALAPELVEK 71 5.1. A HIVATALBÓLISÁG ELVE 71 5.1.1. A tételesjogi megközelítés 71 5.1.2. A szakirodalmi megközelítés 71 5.1.3. Törések a legalitáson és officialitáson 72 5.1.4. Az officialitás közvetett törései 73 5.1.5. A hatóságok officialitásból folyó feladatai 75 5.2. AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELME 76 5.2.1. Az ártatlanság vélelmének összetevői 76 5.2.2. Az ártatlanság vélelmének tételesjogi és történeti megfogalmazásai 77 5.2.3. Az ártatlanság vélelmének alkérdései 78 5.2.4. A bizonyítási teher kérdése 80 5.2.5. Az in dubio pro reo elve 81 5.2.6. A nemo tenetur" elve 82 5.2.7. Összefoglalás 83 5.3. A VÉDELEM ELVE 84 5.3.1. A tételesjogi megközelítés 84 5.3.2. A védelem fajai 85 5.3.3. A kötelező védelem esetei 86 5.3.4. A favor defensionis mint gyűjtőfogalom 88 5.4. A KONTRADIKTÓRIUM ELVE 89 5.4.1. Az eljárási feladatok megosztásának elve 89 5.4.2. A tételesjogi megoldás 89 5.4.3. A kontradiktórium elvének fő kérdései 91 5.4.4. A társadalom bevonása az eljárási funkciók gyakorlásába 92 5.5. A NYILVÁNOSSÁG ELVE 92 5.5.1. A tételesjogi megközelítés 92 5.5.2. A nyilvánosság jelentősége 93 5.5.3. A nyilvánosság fajai 93 5.5.4. A nyilvánosság kizárása 94 5.5.5. A korlátozott nyilvánosság 95 5.5.6. A nyilvánosság elvének összefoglaló ábrázolása 95 5.5.7. A nyilvánosság kizárásának alakszerűségei 96 5.5.8. A nyilvánosság megsértésének következményei 96 5.5.9. Kihallgatás zárt célú távközlő hálózat útján 97 5.5.10. Felvilágosításadás és a nyilvánosság tájékoztatása 98 5.6. A KÖZVETLENSÉG ELVE 99 5.6.1. A tételesjogi megközelítés 99 5.6.2. A közvetlenség elvének kérdései 100 5.6.3. A közvetlenség elvének megsértése 103

TARTALOMJEGYZÉK 5.7. A SZÓBELISÉG ELVE 104 5.7.1. A szóbeliség szoros kapcsolata a közvetlenséggel és a nyilvánossággal 104 5.7.2. A szóbeliség és az írásbeliség 105 5.7.3. A szóbeliség és az anyanyelvhasználat 105 5.7.4. Az ún. önvallomás" problémája 106 5.8. A JOGORVOSLATI JOGOSULTSÁG ELVE 107 5.8.1. A jogorvoslatok fogalma és felosztása 107 5.8.2. A jogorvoslati jogosultság elvének jelentősége 109 5.8.3. Az Alkotmány a jogorvoslati jogosultság elvéről 110 5.9. EGYÉB ALAPELVEK 111 5.9.1. A tankönyv külön fejezetében tárgyalt alapelvek 111 5.9.2. A Be. I. Fejezetében foglalt egyéb alapelvek 112 VI. FEJEZET: A BÜNTETŐBÍRÓSÁG 114 6.1. A BÍRÓSÁG FOGALMA 114 6.2. A JOGHATÓSÁG 117 6.3. A HATÁSKÖR 118 6.4. AZ ILLETÉKESSÉG 119 6.5. A HATÁSKÖR ÉS AZ ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA 121 6.6. AZ ELJÁRÓ BÍRÓSÁG KIJELÖLÉSE ( BÍRÓKÜLDÉS") 122 VII. FEJEZET: A VÁDHATÓSÁG ÉS AZ ÜGYÉSZ 126 7.1. Az ÜGYÉSZSÉG JANUS-ARCÚSÁGA 126 7.2. Az ÜGYÉSZ JOGÁLLÁSA 127 7.2.1. A nyomozás 127 7.2.2. A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jog 128 7.2.3. A vádképviselet 129 7.3. A VÁD FOGALMA, FAJAI. A VÁDKÉPVISELETI RENDSZEREK 132 7.3.1. A vád fogalma 132 7.3.2. A vádképviseleti rendszerek 133 7.4. A VÁD JELENTŐSÉGE. A VÁD ÉS A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VISZONYA 134 VIII. FEJEZET: A NYOMOZÓ HATÓSÁGOK 137 8.1. Az ÁLTALÁNOS NYOMOZÓ HATÓSÁGOK 137 8.1.1. A rendőrség 137 8.1.2. Az ügyészség mint általános nyomozó hatóság 138 8.2. A KÜLÖNÖS NYOMOZÓ HATÓSÁGOK 140 IX. FEJEZET: AZ ELJÁRÓ HATÓSÁGOK TAGJAINAK KIZÁRÁSA 143 9.1. A KIZÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 143 9.1.1. Az általános kizárási okok 143 9.1.2. Az általános kizárási eljárás 144 9.2. A KIZÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 145 9.2.1. A bíró kizárási okai 145 9.2.2. A bíró kizárási eljárása 146 9.2.3. Az ügyész kizárása 148 9.2.4. A nyomozó kizárása 148 X. FEJEZET: A VÉDELEM ALANYAI 150 10.1. A TERHELT 150 10.1.1. A terhelt fogalma 150

TARTALOMJEGYZÉK 10.1.2. A terhelt helyzete 151 10.1.3. A terhelt jogai 152 10.1.4. A terhelt kötelességei 155 10.2. A VÉDŐ 156 10.2.1. A védő fogalma 156 10.2.2. A védői jogállás keletkezése és megszűnése 159 10.2.3. A védő jogállása, hivatása 163 XI. FEJEZET: A SÉRTETT 170 11.1. A SÉRTETT FOGALMA 170 11.1.1. A sértett normatív fogalma 170 11.1.2. A (csak) sértett jogai 171 11.1.3. A sértett eljárási kötelességei 172 11.2. A MAGÁNVÁDLÓ 173 11.2.1. A magánvád köre 173 11.2.2. A magánvád és a magánindítvány viszonya 173 11.2.3. A magánvád és a közvád viszonya 175 11.2.4. A magánvádló jogállása 176 11.3. A PÓTMAGÁNVÁDLÓ 177 11.3.1. A pótmagánvád fogalma, jogpolitikai indokai 177 11.3.2. A pótmagánvád köre 178 11.3.3. A pótmagánvádló jogállása 180 11.3.4. A közvád és a pótmagánvád viszonya 180 11.4. A MAGÁNFÉL. A POLGÁRI JOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN 181 11.4.1. A magánfél és polgári jogi igény fogalma, az adhéziós eljárás létjogosultsága 181 11.4.2. Az érvényesíthető polgári jogi igény 182 11.4.3. A polgári jogi igény érvényesítésére jogosultak, az érvényesítés törvényes módja és határideje 184 11.4.4. A polgári jogi igényről hozható döntés 185 11.4.5. A magánfél jogállása 187 11.4.6. A polgári és büntető eljárásjog kapcsolata polgári jogi igénynél 188 11.4.7. Az adhéziós eljárás szabályai 188 11.4.8. A büntetőjogi igény és a polgári jogi igény egymást követő érvényesítésének kérdése, a jogerős büntető és polgári határozatok viszonya 190 11.5. A SÉRTETT SOKARCÚSÁGA ( MULTIPOZÍCIÓJA") 191 11.5.1. A sértett egyéb szerepei 191 11.5.2. A magánvádló és a magánfél jogállásának összehasonlítása 191 11.6. A JOGI KÉPVISELET A BŰNÜGYEKBEN 193 11.6.1. A sértett jogi képviselete 193 11.6.2. A törvényes képviselő jogállása 194 11.6.3. Az egyéb érdekeltek köre és jogi képviselete 195 11.6.4. A tanú ügyvédje 196 11.6.5. A segítők 197 XII. FEJEZET: AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK 199 12.1. Az ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSA 199 12.2. AZ ELJÁRÁSI HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA 200 12.3. Az IGAZOLÁS 202 12.4. A JEGYZŐKÖNYV. AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK RÖGZÍTÉSE 205 12.5. MÁSOLATOK KÉSZÍTÉSE 208

TARTALOMJEGYZÉK XIII. FEJEZET: A BIZONYÍTÉKOK 210 13.1. A BIZONYÍTÁS MEGHATÁROZÁSA 210 13.1.1. A bizonyítás és a ténymegállapítás 210 13.1.2. A bizonyítás lényege (fogalma) a szakirodalomban 211 13.1.3. A bizonyítás fogalma 214 13.2. A BIZONYÍTÁSI RENDSZEREK 215 13.2.1. Történeti rendszerek 215 13.2.2. A Be. bizonyítási rendszere; a bizonyítékok szabad értékelésének elve 217 13.3. A BIZONYÍTÉK FOGALMA 219 13.3.1. A bizonyíték és a bizonyítás 219 13.3.2. A bizonyítási eszköz és a bizonyíték 219 13.3.3. A bizonyíték lényege a büntetőeljárásban 221 13.3.4. A tények és az adatok összefüggése 222 13.3.5. A bizonyíték fogalma 223 13.4. A BIZONYÍTÉKOK OSZTÁLYOZÁSA 224 13.4.1. Az osztályozás jellemzői, jelentősége 224 13.4.2. Az eredeti és a származékos bizonyítékok 225 13.4.3. A személyi és a tárgyi jellegű bizonyítékok 225 13.4.4. A terhelő és a mentő bizonyítékok 225 13.4.5. A közvetlen és a közvetett bizonyítékok 226 13.4.6. A Be. felsorolása, a törvényi felosztás 227 13.4.7. A bizonyítékok osztályozása és a bizonyíték fogalma 227 13.4.8. A bizonyítás alapkérdése 228 XIV. FEJEZET: AZ EGYES BIZONYÍTÉKOK 231 14.1. A TANÚVALLOMÁS 231 14.1.1. A tanúvallomás jellege és jelentősége 231 14.1.2. A tanú jogállása 232 14.1.3. A tanúzási akadályok 233 14.1.4. A tanúkihallgatás menete 237 14.1.5. A tanúvallomás kialakulását befolyásoló tényezők 238 14.1.6. A tanúvédelem kérdése 240 14.2. A TERHELT VALLOMÁSA 243 14.2.1. A terhelt vallomásának jellege és jelentősége 243 14.2.2. A terhelt kihallgatásának menete 245 14.2.3. A terhelt hallgatása és vallomás-visszavonása 247 14.2.4. A terhelt kihallgatásának formái 248 14.2.5. A terhelttől való bizonyítékszerzés problémája 250 14.2.6. A terhelt vallomásának értékelése 251 14.3. A SZAKVÉLEMÉNY 253 14.3.1. A szakértők jelentősége 253 14.3.2. A szakértő igénybevételének feltétele 254 14.3.3. A szakértő igénybevételének módja 255 14.3.4. A büntetőeljárásba szakértőként bevonható szervek és személyek 256 14.3.5. Többszemélyes szakértői vizsgálatok 259 14.3.6. A szakértő jogállása 260 14.3.6.1. A szakértő helye és szerepe a büntetőeljárásban 260 14.3.6.2. A szakértő kötelezettségei 261 14.3.6.3. A szakértő jogai 261 14.3.6.4. A szakértő kizárása 262

10 TARTALOMJEGYZÉK 14.3.6.5. A szakértői jogállás kiterjesztése 263 14.3.6.6. A szakértői vizsgálatok egyes biztosítékai 264 14.3.6.7. A szakvélemény szerkezete, kellékei 265 14.3.6.8. A szakvélemények fajtái 267 14.3.6.9. A szakvélemény értékelése 268 14.4. A TÁRGYI BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ 271 14.4.1. A tárgyi bizonyítási eszköz fogalma, köre 271 14.4.2. A tárgyi bizonyítékok jelentősége 272 14.5. Az OKIRATOK 272 14.5.1. Az okiratok jelentősége 272 14.5.2. Az okiratok felhasználása 273 14.6. A BIZONYÍTÁSI EUÁRÁSOK 274 14.6.1. A szemle 274 14.6.2. A bizonyítási kísérlet 276 14.6.3. A felismerésre bemutatás 276 14.6.4. A szembesítés 277 14.6.5. A szakértők párhuzamos meghallgatása 278 XV. FEJEZET: A KÖZVETETT BIZONYÍTÉKOK, A JOGELLENES BIZO- NYÍTÉKOK ÉS A TITKOS" BIZONYÍTÉKOK SAJÁTOS PROBLÉMÁI 281 15.1. A KÖZVETETT BIZONYÍTÉKOKKAL TÖRTÉNŐ BIZONYÍTÁS FŐBB JELLEMZŐI 281 15.1.1. A közvetett bizonyítás és a közvetett bizonyítékokkal bizonyítás 281 15.1.2. Egy közvetett bizonyíték jellemzői 283 15.1.3. Több közvetett bizonyíték kapcsolata 284 15.2. A JOGELLENES BIZONYÍTÉKOK ALAPKÉRDÉSEI 287 15.2.1. A jogellenes bizonyítékok jelentősége 287 15.2.2. A bizonyítékok jogellenességének többfokozatúsága, illetve viszonylagos jellege 288 15.2.3. A jogellenes bizonyítékok kizárásának módja 290 15.2.4. A jogellenes bizonyíték kizárásának hatálya 292 15.3. A TITKOS" BIZONYÍTÉKOK FŐBB PROBLÉMÁI 293 15.3.1. A titkos információk gyűjtése és a bűnüldözés kapcsolata 293 15.3.2. A jogi szabályozás követelményei 294 15.3.3. A felderítés és a bizonyítás kölcsönhatása 295 15.3.4. A titkos információ okiratosítása" 296 15.3.5. A különösen védett tanú avagy az anonim" tanú vallomása 298 15.3.6. A titkos" bizonyíték mint paradigmaváltás 299 XVI. FEJEZET: A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK 301 16.1. A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK ÉS AZ EMBERI JOGOK" SAJÁTOS VISZONYA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN 301 16.1.1. Az Alkotmányban biztosított alapvető jogok" korlátozása 301 16.1.2. Az emberi jogok tiszteletben tartásának és az eljárás sikerének egyensúlya" 301 16.1.3. Az emberi jogok biztosításának felértékelődése" az Alkotmányban és leértékelődése" a büntető eljárásjogban 302 16.1.4. Az alapvető jogok tiszteletben tartása elvének alkotóelemei 304 16.2. A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK FELOSZTÁSA 305 16.2.1. Eljárásjogi célok szerint 306 16.2.2. Emberi jogok szerint 306 16.2.3. Egyéb felosztás 307 16.2.4. A kényszerintézkedések törvényességének büntetőjogi biztosítékai 308

TARTALOMJEGYZÉK 11 XVII. FEJEZET: A SZEMÉLYI SZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK 310 17.1. Az ELŐZETES LETARTÓZTATÁS 310 17.1.1. A előzetes letartóztatás fogalma 310 17.1.2. Az előzetes letartóztatás feltételei 311 17.1.2.1. Az előzetes letartóztatás feltételeinek csoportosítása 311 17.1.2.2. Az előzetes letartóztatás (általános) feltételei 312 17.1.2.3. Letartóztatási okok 313 17.1.2.4. Az előzetes letartóztatást kizáró okok 317 17.1.3. Az előzetes letartóztatás elrendelése 318 17.1.4. Az előzetes letartóztatás tartama 321 17.1.4.1. A nyomozás alatti határidők 321 17.1.4.2. A bírósági eljárás alatti határidők 322 17.1.4.3. Az előzetes letartóztatás alsó és felső határa 323 17.1.5. Az előzetes letartóztatás foganatosítása és a letartóztatott jogállása 324 17.1.5.1. A Be. szabályozása 324 17.1.5.2. A foganatosítás 325 17.1.5.3. A letartóztatott jogállása 327 17.1.6. Az előzetes letartóztatás helyettesítése 328 17.1.7. Az előzetes letartóztatással összefüggő jogorvoslat 329 17.1.8. A kártalanítás 335 17.1.8.1. A kártalanítás fogalma 335 17.1.8.2. Az eljárási kényszerintézkedéssel kapcsolatos kártalanítás feltételrendszere 336 17.1.8.3. Büntetőjogi szankció ártatlan elszenvedésével kapcsolatos kártalanítás feltételrendszere 336 17.1.8.4. A kártalanítási eljárás 337 17.1.9. Az előzetes letartóztatás megszűnése és megszüntetése 338 17.2. Az IDEIGLENES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS 339 17.2.1. Fogalma 339 17.2.2. Feltételei 339 17.2.3. Elrendelése 340 17.2.4. Tartama 340 17.2.5. Foganatosítása 340 17.2.6. Megszüntetése 341 17.3. A LAKHELYELHAGYÁSI TILALOM 342 17.3.1. A lakhelyelhagyási tilalom fogalma 342 17.3.2. A lakhelyelhagyási tilalom feltételei és elrendelése 342 17.3.3. A lakhelyelhagyási tilalom tartama, meghosszabbítása, megszüntetése 343 17.3.4. A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének következménye 343 17.3.5. A házi őrizet 343 17.4. Az ÚTI OKMÁNY ELVÉTELE 346 17.4.1. A kényszerintézkedés lényege 346 17.4.2. Az úti okmány elvételének feltételei, elrendelése, foganatosítása 346 17.4.3. A kényszerintézkedés megszűnése, ideiglenes mentesítés az útlevél elvétel hatálya alól 347 17.5. Az ÓVADÉK 348 17.5.1. Fogalma 348 17.5.2. Az óvadék alkalmazási köre 349 17.5.3. Az óvadéki jogviszony megszűnése 350

12 TARTALOMJEGYZÉK 17.6. Az ŐRIZETBEVÉTEL 17.6.1. Fogalma 17.6.2. Feltételei 17.6.3. Elrendelése 17.6.4. Tartama 17.6.5. Foganatosítása 17.6.6. Megszüntetése 17.5.7. Jogorvoslat 17.7. Az ELŐVEZETÉS XVIH. FEJEZET: MÁS EMBERI JOGOKAT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK 18.1. A HÁZKUTATÁS 18.1.1. Fogalma 18.1.2. Feltételei 18.1.3. Foganatosítása 18.2. A MOTOZÁS 18.2.1. Fogalma 18.2.2. Feltételei 18.2.3. Foganatosítása 18.3. LEFOGLALÁS 18.3.1. Fogalma 18.3.2. Feltételei 18.3.3. Elrendelése 18.3.4. Foganatosítása 18.3.5. Megszüntetése 18.3.6. A számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés 1 8.4. A ZÁR ALÁ VÉTEL 18.4.1. Fogalma 18.4.2. Feltételei 18.4.3. Foganatosítása 18.4.4. Feloldása 18.4.5. Jogorvoslat 18.5. A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS 18.5.1. A biztosítási intézkedés szabályozása 18.5.2. A biztosítási intézkedés létjogosultsága 18.6. ELJÁRÁSI SZANKCIÓK 18.6.1. A rendbírság 18.6.2. A testi kényszer alkalmazása 18.6.3. Egyéb eljárási szankciók XIX. FEJEZET: A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA 19.1. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK JELENTŐSÉGE, A NYOMOZÁS MENETE 19.2. A BÜNTETŐELJÁRÁS FELTÉTELEI 19.2.1. A pozitív feltételek 19.2.2. Gyanú és büntetőeljárás 19.2.2.1. A gyanú fogalma 19.2.2.2. A gyanú irányai 19.2.2.3. A gyanú fokozatai 19.2.2.4. A gyanú differenciált felmerülésének jelentősége 351 351 352 352 353 354 354 354 354 358 358 358 359 361 363 363 364 365 365 365 366 366 367 368 369 370 370 370 371 372 372 373 373 373 374 374 375 376 378 378 379 379 380 380 381 381 382

TARTALOMJEGYZÉK 13 19.3. A BÜNTETŐELJÁRÁS AKADÁLYAI (NEGATÍV FELTÉTELEI) 383 19.4. A NYOMOZÁS SZEREPE, MENETE 384 19.5. A FELJELENTÉS! JOGOSULTSÁG ÉS KÖTELEZETTSÉG. A FELJELENTÉS MÓDJA 386 19.6. A NYOMOZÁS MEGKEZDÉSE (INTÉZKEDÉSEK ÉS HATÁROZATOK A FELJELENTÉS ALAPJÁN) 389 19.6.1. A feljelentés megküldése és a feljelentés áttétele 389 19.7. A FELJELENTÉS ELUTASÍTÁSA 390 19.7.1. A sima" és a kombinált feljelentés elutasítás 390 19.7.2. A feljelentés sajátos elutasítás, különös tekintettel a szervezett bűnözésre 392 19.8. A NYOMOZÁS MEGINDÍTÁSA (ELRENDELÉSE) 393 19.9. A HALASZTHATATLAN NYOMOZÁSI CSELEKMÉNY 394 XX. FEJEZET: A NYOMOZÁS 397 20.1. A NYOMOZÁS LEFOLYTATÁSA (TELJESÍTÉSE) 397 20.1.1. A nyomozás lefolytatásáról (teljesítéséről) általában 397 20.1.2. A nyomozás főbb jellemzői, alapelvei 397 20.1.3. A bizonyítékgyűjtés - egyéb adatszerzés 399 20.1.4. A nyomozás határideje 400 20.1.5. Az ügyészi nyomozás felügyelet 401 20.1.5. A nyomozás rendjének biztosítása 402 20.1.6. Jelenlét a nyomozási cselekményeknél 403 20.1.7. A megalapozott gyanú közlése és a gyanúsított kihallgatása 406 20.1.8. A nyomozás felfüggesztése 409 20.1.9. A nyomozás részbeni mellőzése. Az egyszerűsített nyomozás 411 20.1.10. Nemzetközi bűnügyi együttműködés a nyomozás során 412 20.2. A NYOMOZÁS LEZÁRÁSA 412 20.2.1. A nyomozás lezárásakor hozható döntések 412 20.2.2. A nyomozás megszüntetése 413 20.2.3. A nyomozás befejezése 415 20.3. JOGORVOSLAT A NYOMOZÁS SORÁN 418 20.3.1. A jogorvoslatok fajtái 418 20.3.2. A panasz 418 20.3.2.1. A panasz alapja, jogosultjai, formája 418 20.3.2.2. A panasz elintézése 419 20.3.3. A felülbírálati indítvány 420 20.3.4. Az ellenvetés 421 20.3.5. A nyomozás továbbfolytatásának kezdeményezése 423 20.3.6. A fellebbezés 423 20.4. A NYOMOZÁSI BÍRÓ EUÁRÁSA 425 20.4.1. A nyomozási bíróról általában 425 20.4.2. A nyomozási bíró feladatai 425 20.4.3. A nyomozási bíró ülése, határozatai 426 20.5. TITKOS ADATSZERZÉS A NYOMOZÁS SORÁN 429 20.5.1. A titkos adatszerzésről általában 429 20.5.2. A tasz. feltételrendszere 432 20.5.3. A tasz. végrehajtása, eredményének megismerése és felhasználása 435 XXI. FEJEZET: A VÁDEMELÉS 439 21.1. A VÁDEMELÉSRŐL ÁLTALÁBAN 439 21.2. Az ÜGYÉSZI REVÍZIÓ 439

14 TARTALOMJEGYZÉK 21.3. A VÁDIRAT 441 21.4. VÁDIRATMINTA 444 21.5. A VÁDEMELÉS RÉSZBENI MELLŐZÉSE 447 21.6. A VÁDEMELÉS ELHALASZTÁSA 448 21.6.1. A fakultatív és a kötelező vádelhalasztás feltételei 448 21.6.2. Magatartási szabályok előírása vádhalasztás esetén 449 21.6.3. A vádhalasztás megszüntetése, vádemelés 450 21.7. BIZONYOSSÁG ÉS VALÓSZÍNŰSÉG A VÁDEMELÉSKOR 450 XXII. FEJEZET: A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE 453 22.1. A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK JELLEGE, HELYE A B E. RENDSZERÉBEN Az ÚN. KÖZBENSŐ ELJÁRÁS" PROBLEMATIKÁJA 453 22.2. AZ ELŐKÉSZÍTÉS SORÁN MEGVIZSGÁLANDÓ KÉRDÉSEK ÉS A DÖNTÉSI JOGKÖRÖK 455 22.2.1. A megvizsgálandó kérdések 455 22.2.2. A tanácselnök és a tanács jogkörének megosztása 456 22.3. Az ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉS 459 22.4. JOGORVOSLATOK A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE SORÁN HOZOTT HATÁROZATOK ÉS INTÉZKEDÉSEK ELLEN 460 XXIII. FEJEZET: A TÁRGYALÁS 462 23.1. A TÁRGYALÁS JELENTŐSÉGE. A TÁRGYALÁS MONISTA ÉS DUALISTA RENDSZERE 4 6 2 23.2. A TÁRGYALÁS MONISTA ÉS DUALISTA RENDSZERE 4 6 2 23.3. A TÁRGYALÁS VEZETÉSE ÉS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA. A TÁRGYALÁSVEZETÉS FŐBB MODELLJEI 464 23.3.1. A tárgyalás vezetése 464 23.3.2. A tárgyalás rendjének fenntartása 467 23.4. JELENLÉT AZ ELSŐFOKÚ TÁRGYALÁSON ÉS AZ ENNEK BIZTOSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 468 23.4.1. Az idézettek és értesítettek megjelenésének vizsgálata 468 23.4.2. Kiknek a jelenléte kötelező a tárgyaláson? 469 23.4.3. Távolmaradás esetén milyen intézkedéseknek van helye? 470 23.5. A BIZONYÍTÁS FELVÉTELE, MELLŐZÉSE ÉS KIEGÉSZÍTÉSE 470 23.5.1. A bizonyítás felvétele 470 23.5.2. A bizonyítás mellőzése 471 23.5.3. A bizonyítás kiegészítése 471 23.6. A VÁD ELEJTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA 472 23.6.1. A vád elejtése 472 23.6.2. A vád módosítása 474 23.7. JPERBESZÉDEK ÉS FELSZÓLALÁSOK 476 23.7.1. A perbeszédek sorrendje 476 23.7.2. A perbeszéd tartami kellékei 477 23.7.3. A perbeszéd szűkebb és tágabb értelemben 478 23.7.4. A perbeszéd retorikai vonatkozásai 478 23.7.5. A perbeszéd felépítése 479 23.8. AZ ELSŐFOKÚ TÁRGYALÁS EGYSZERŰSÍTETT MÓDJAI 481 XXIV. FEJEZET: A TÁRGYALÁSON HOZOTT HATÁROZATOK 483 24.1. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS HATÁROZATHOZATAL 483 24.1.1. A határozatok csoportosítása 483 24.1.2. Az ügydöntő határozatok meghozatala 484

TARTALOMJEGYZÉK 15 24.2. AZ ELJÁRÁST MEGSZÜNTETŐ VÉGZÉS 484 24.2.1. Az eljárást megszüntető végzés jelentősége és fajai 484 24.2.2. A tárgyaláson hozott eljárást megszüntető végzés 485 24.2.3. A tárgyalás előkészítése során hozott eljárást megszüntető végzés 486 24.3. Az ÍTÉLETEK FAJAI, SZERKEZETE ÉS TARTALMA 487 24.3.1. Az elsőfokú ítéletek fajai 487 24.3.2. A felmentő ítélet 488 24.3.3. A bűnösítő" ítéletek 489 24.4. AZ ÍTÉLET SZERKEZETE ÉS TARTALMA 492 24.5. Az ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT KÖZLÉSE 499 24.5.1. Az ügydöntő határozat közlésének módjai 499 24.5.2. Az ítélet kihirdetése 500 24.5.3. Az ítélet kézbesítése 500 24.6. A VÁD ÉS AZ ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT VISZONYA! A TETTAZONOSSÁG PROBLÉMÁJA 500 24.6.1. A tettazonosság jelentősége 500 24.6.2. A tettazonossággal kapcsolatos nehézségek 501 24.6.3. Mi a vád tárgya? 501 24.6.4. A tételesjogi megoldás 502 24.7. A JOGERŐ 504 24.7.1. A jogerő fogalma, lényeges ismérvei és fajtái 504 24.7.2. A jogerőre képes határozatok 506 24.7.3. A jogerőre emelkedés időpontja 508 24.7.4. A jogerő hatásai 509 24.7.5. A jogerő terjedelme 509 24.7.6. A jogerő feloldása 510 XXV. FEJEZET: A PERORVOSLATOK 513 25.1. A PERORVOSLATOK FOGALMA ÉS FELOSZTÁSA 5 13 25.2. A PERORVOSLATOK JELENTŐSÉGE 513 25.3. Az ELSŐ FŐKÉRDÉS: HÁNY FOKÚ LEGYEN A (RENDES) PERORVOSLATI RENDSZER? 514 25.4. A MÁSODIK FŐKÉRDÉS: MILYEN LEGYEN A FELÜLBÍRÁLAT TERJEDELME? 517 25.5. A HARMADIK FŐKÉRDÉS: MILYEN LEGYEN A DÖNTÉSI JOGKÖRE A FELLEBBVITELI BÍRÓSÁGNAK? 517 25.6. A NEGYEDIK FŐKÉRDÉS: ÉRVÉNYESÜLJÖN-E SÚLYOSÍTÁSI TILALOM A FELLEBBVITEL SORÁN? 519 XXVI. FEJEZET: A FELLEBBEZÉS 521 26.1. A FELLEBBEZÉSRE JOGOSULTAK. A FELLEBBEZÉS ALAPJA, HATÁLYA, BEJELENTÉSE, VISSZAVONÁSA 521 26.1.1. A fellebbezésre jogosultak 521 26.1.2. A fellebbezés alapja és hatálya 522 26.1.3. A fellebbezés bejelentése 523 26.1.4. A fellebbezés visszavonása 524 26.1.5. A fellebbezés tartalma 524 26.2. A FELÜLBÍRÁLAT TERJEDELME. A RÉSZJOGERŐ 525 26.2.1. Az elsőfokú határozat felülbírálata 525 26.2.2. Főszabályok és kivételek kapcsolata, összefüggése 526 26.3. A SÚLYOSÍTÁSI TILALOM - REFORMATIO IN PEIUS 529 26.3.1. A súlyosítási tilalomról általában 529 26.3.2. Főszabályok és kivételek kapcsolata a súlyosítási tilalomban 530 26.3.3. A főszabályok értelmezése 530 26.3.4. A kivételek értelmezése és összefüggése 533

16 TARTALOMJEGYZÉK 26.4. Az ELJÁRÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK (ERROR IN PROCEDENDO) CSOPORTOSÍTÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK 534 26.4.1. Az elsőfokú bírósági eljárásban elkövethető eljárási szabálysértések 534 26.4.2. Az abszolút eljárási szabálysértések 535 26.4.3. A relatív eljárási szabálysértések 537 26.5. A MEGALAPOZATLANSÁG ESETEI ÉS FOKAI, A MEGALAPOZATLANSÁG KIKÜSZÖBÖLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS MÓDJAI 540 26.5.1. A tényálláshoz kötöttség és a megalapozatlanság 540 26.5.2. A megalapozatlanság esetei 541 26.5.3. A megalapozatlanság fokai 543 26.5.4. A megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei 544 26.5.5. A megalapozatlanság kiküszöbölésének módjai 544 26.6. A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ VÉGZÉS TARTALMA. A MEGISMÉTELT EUÁRÁS SZABÁLYAI 547 26.6.1. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése 547 26.6.2. A hatályon kívül helyező végzés tartalma 548 26.6.3. A megismételt eljárás szabályai 549 26.6.4. A másodfokú eljárás megismétlése és az ügyek utólagos egyesítése 550 26.7. A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI EUÁRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEFOLYTATÁSA 550 26.7.1. A másodfokú bírósági eljárás előkészítése 550 26.7.2. Az iratok felterjesztése és a másodfokú bírósági tanács elnökének előkészítő tevékenysége 550 26.7.3. A fellebbezési tanácsülés 552 26.7.4. A fellebbezési nyilvános ülés 553 26.7.5. A fellebbezési tárgyalás 554 26.8. A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI 558 26.8.1. A másodfokú határozatok törvényi felosztása 558 26.8.2. A másodfokú határozatok rendszere 560 26.8.3. A másodfokú ítéletek 561 26.9. EGYÉB KÉRDÉSEK 563 26.9.1. A végzés elleni fellebbezés 563 26.9.2. A másodfokú határozat közlése 565 XXVII. FEJEZET: A RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK 567 27.1. A PERÚJÍTÁS 567 27.1.1. A perújítás fogalma 567 27.1.2. A perújítás okai és feltételei 567 27.1.3. A perújítás kezdeményezésére jogosultak. A perújítási indítvány 570 27.1.4. Perújítás a terhelt javára és terhére 571 27.1.5. A perújítás ügyészi szakasza 573 27.1.6. A perújítás tanácsülési szakasza 573 27.1.7. A perújítás tárgyalási szakasza 574 27.2. A FELÜLVIZSGÁLAT 576 27.2.1. A felülvizsgálat fogalma 576 27.2.2. A felülvizsgálat okai és feltételei 577 27.2.3. A felülvizsgálat kezdeményezésére jogosultak 579 27.2.4. Az elsőfokú bíróság eljárása 580 27.2.5. A Legfelsőbb Bíróság eljárásának tagolódása 580 27.2.6. Az érdemi felülvizsgálat főbb jellemzői 583

TARTALOMJEGYZÉK 17 27.3. A TÖRVÉNYESSÉGI JOGORVOSLAT 584 27.3.1. A törvényességi jogorvoslat fogalma 584 27.3.2. A törvényességi jogorvoslat okai és feltételei 585 27.3.3. A törvényességi jogorvoslat elbírálása 585 27.3.4. A törvényességi jogorvoslat alapján hozható határozatok 586 27.4. A JOGEGYSÉGI EUÁRÁS 586 XXVIII. FEJEZET: A KÜLÖNELJÁRÁSOK 589 28.1. A BÜNTETŐELJÁRÁS DIFFERENCIÁLÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS MODELLJEI 589 28.1.1. Az egységes" anyagi és alaki büntetőjog 589 28.1.2. Az ún elterelés" mint külső differenciálás 589 28.1.3. A büntetőeljárás belső differenciálása: a különélj árasok kialakulása 590 28.2. A KÜLÖNEUÁRÁSOK KÖRE 591 28.3. A KÜLÖNEUÁRÁSOK JOGPOLITIKAI INDOKAI 592 28.4. A KÜLÖNEUÁRÁSOK VISZONYA A RENDES ELJÁRÁSHOZ 593 28.5. A KÜLÖNEUÁRÁSOK VISZONYA EGYMÁSHOZ 593 XXIX. FEJEZET: AZ EGYES KÜLÖNELJÁRÁSOK 597 29.1. A FIATALKORÚAK ELLENI BÜNTETŐEUÁRÁS 597 29.1.1. Általános rendelkezések 597 29.1.2. Az alanyok köre 599 29.1.3. A bizonyítékok köre 600 29.1.4. A kényszerintézkedések köre 601 29.1.5. A fiatalkorú bűnperének sajátosságai 602 29.2. A MAGÁNVÁDAS EUÁRÁS 603 29.2.1. A magánvád és a viszonvád köre 603 29.2.2. A magánvádió jogállása 604 29.2.3. Az ügyész jogállása 604 29.2.4. Az eljárás megindítása. A nyomozás 605 29.2.5. A személyes meghallgatás 606 29.2.6. Az elsőfokú tárgyalás 608 29.2.7. Perorvoslatok, bűnügyi költség 611 29.3. A PÓTMAGÁNVÁDAS EUÁRÁS 612 29.3.1. Különeljárás-e a pótmagánvádas eljárás? 612 29.3.2. A járulékos sértetti vádképviselet sajátos kedvezményei 613 29.3.3. Korlátozások a pótmagánvád disztinkciójának visszaszorítására 613 29.3.4. A vádindítvány mint egyszerűsített vádemelés 614 29.3.5. A vádindítványt elutasító végzés 614 29.3.6. A pótmagánváddal összefüggő jogorvoslatok köre 615 29.3.7. A multipozíció problémája 616 29.4. A KATONAI BÜNTETŐEUÁRÁS 617 29.4.1. A katonai bíráskodás általában 617 29.4.2. A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek 617 29.4.3. Az eljárás alanyai 619 29.4.4. A kényszerintézkedések 620 29.4.5. A bűncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben 621 29.4.6. Az eljárás sajátos szabályai 622

18 TARTALOMJEGYZÉK 29.5. A BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁS 623 29.5.1. A bíróság elé állítás fogalma és feltételei 623 29.5.2. A nyomozás és az ügyész előkészítő tevékenysége 624 29.5.3. A bírósági eljárás lefolytatása 626 29.6. A TÁRGYALÁS MELLŐZÉSE ( BÜNTETŐPARANCS") 627 29.6.1. Az intézmény jelentősége és alkalmazási köre 627 29.6.2. A végzés tartalma 628 29.6.3. A tárgyalás tartásának kérése 629 29.6.4. Az elsőfokú tárgyalás 630 29.7. LEMONDÁS A TÁRGYALÁSRÓL 633 29.7.1. A vádalku fajai 633 29.7.2. A tárgyalásról lemondás fogalma és feltételei 634 29.7.3. A különeljárás megindítása 635 29.7.4. A bíróság nyilvános ülése 636 29.7.5. A fellebbezési eljárás 637 29.8. EUÁRÁS A TÁVOLLÉVŐ TERHELT ELLEN 637 29.8.1. Az ún. in contumatiam" eljárás jellege 637 29.8.2. A nyomozás sajátosságai távollévő terhelt esetén 638 29.8.3. Az elsőfokú bírósági eljárás 639 29.9. A MENTESSÉGI ELJÁRÁS 640 XXX. FEJEZET: A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK 644 30.1. A KÜLÖNLEGES EUÁRÁS FOGALMA 644 30.2. A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI 645 30.3. A KÜLÖNLEGES EUÁRÁSOK FELOSZTÁSA 645 30.4. A BÜNTETÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES EUÁRÁSOK 647 30.5. Az INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES EUÁRÁSOK 649 30.6. A NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ" EUÁRÁSOK 651 30.6.1. A nemzetközi eljárás és a nemzetközi vonatkozású eljárás 651 30.6.2. A biztosíték 652 30.6.3. A külföldi ítélet érvényének elismerése 653 30.6.4. A büntetőeljárás átadása és átvétele 653 30.6.5. A külföldi államnál történő feljelentés 654 30.6.6. Az eljárási jogsegély 654 30.6.7. A kiadatás 655 30.6.8. A szabadságvesztés végrehajtásának átvétele és átadása 656 30.6.9. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése 657 30.7. EGYÉB KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK 658 30.7.1. A mentesítési eljárás 658 30.7.2. A kegyelmi eljárás 659 30.8. A HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA 661 Utószó helyett 665 Név- és tárgymutató 666 Contents 681