ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

1. sz. melléklet ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2004-2009. 2004. C:\portal\portal\kozigazgatas\kozgyulesi_kozlonyok\kozlony_041223\Melléklet_helyi hulladékgazd. terv.doc

TARTALOMJEGYZÉK 1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI...3 1.1. ÁLTALÁNOS BEVEZET...4 1.2. AZ ADATGYJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA, PROBLÉMÁI ÉS BECSLÉSI MÓDSZEREI.6 1.3. A JOGSZABÁLYOKTÓL ELTÉR SPECIÁLIS HELYI, MSZAKI KÖVETELMÉNYEK...6 1.4. A TERVEZÉS MÓDSZERE...8 1.5. ALAPFOGALMAK ÉS TERMINOLÓGIA...8 1.6. IDKÖZI BESZÁMOLÁS ÉS JÖVBENI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK...9 1.7. A TERVEZÉSBE BEVONT SZERVEZETEK...10 2. RÉSZLETESEN VIZSGÁLT TELEPÜLÉSI HULLADÉKÁRAMOK...11 2/A. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK...11 2/A.I. Az adatgyjtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei...12 2/A.II. A tervezési területen keletkez települési hulladékok típusai, mennyisége...13 2/A.III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvet mszaki követelmények...21 2/A.IV. Az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések...22 2/A.V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezeltelepek és létesítmények, vállalkozások.23 2/A.VI. Az elérend hulladékgazdálkodási célok meghatározása...33 2/A.VII. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program...39 2/B. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPOK...49 2/C. ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK, EGYÉB INERT HULLADÉKOK...58 3. KIEMELTEN KEZELEND HULLADÉKÁRAMOK...68 3/A.CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK...68 3/B ZÖLD HULLADÉKOK...82 4. ÁTFOGÓAN VIZSGÁLT HULLADÉKÁRAMOK...87 4/A. IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK...87 4/B. MEZGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK...100 4/C. VESZÉLYES HULLADÉKOK...104 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE:...111. 2

1. A tervkészítés általános adatai ADATOK Tervezési szint: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területe Készítette: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (8900 Zalaegerszeg, Kossuth U. 17.19.) (Progressio Mérnöki Iroda Kft. 1012 Budapest Logodi u.52.) Idtartama: 2004-2009. A tervezés bázis éve: 2002. A helyi hulladékgazdálkodás tervezéséért felels személy: NÉV: DR. GYIMESI ENDRE, POLGÁRMESTER ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT CÍM: 8901 ZALAEGERSZEG, KOSSUTH L. U. 17-19. DÁTUM: 2004. AUGUSZTUS 31. Zalaegerszeg helyi hulladékgazdálkodási tervének elkészítéséért Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata felels, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. (1) bekezdése alapján. Az Önkormányzat a dokumentáció elkészítésével és összeállításával a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.-t (1012 Budapest, Logodi u. 52.) bízta meg. A terv elkészítése szempontjából fontos alapadatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák. 1/1. számú táblázat. A település általános demográfiai adatai Vizsgált demográfiai paraméterek 2002 Lakos szám (f) 62 158 Terület (1000 ha) 9,998 Lakások száma (db) 23 551 Közüzemi vízvezeték-hálózat (km) 222,9 Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás (db) 21 674 Lakásoknak szolgáltatott víz (1000 m 3 ) 2 878 Közterületi kifolyó (db) 12 Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (km) 149,4 Elvezetett összes szennyvíz (1000 m 3 ) 4 001 Tisztítottan elvezetett összes szennyvíz (1000 m 3 ) 4 001 Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakás (db) 16 928 Személygépkocsi (1000 lakosra) 312 Mköd vállalkozások (db) 7 204 Belterületi utak (km) 195 Belterületi burkolt utak (km) 189 Rendszeresen tisztított közterület (1000 m 2 ) 579 Rendszeres hulladékgyjtésbe bevont lakás (db) 23 551 Elszállított hulladék (1000 t) 20 Közhasználatú zöld területek (1000 m 2 ) 4 924 Forrás: KSH, 2002.. 3

Idegenforgalom 1/2. számú táblázat. A látogatók száma az üdülkörzetben éves idszakra vonatkoztatva Zalaegerszeg 2002 Látogatók száma összesen 38 390 Ebbl külföldi 8 147 Vendégéjszakák száma 100 461 Ebbl külföldiek által lekötött 21 320 Forrás: KSH, 2002. A településen éves idszakra vonatkoztatva a vendégéjszakák száma 2002-ben 100 461, a kereskedelmi szálláshelyeken a férhelyek száma 2 010. Hidrogeológiai jellemzk, területérzékenység A hulladékgazdálkodás szempontjából a talajvíz veszélyeztetettsége nagyon fontos. A település területérzékenységét az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk: Vízbázis védterület Érzékeny felszíni vízgyjt terület Érzékeny felszín alatti közeg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján. A tervezk a terv elkészítéséhez a vélemények és javaslatok megtételére a települési Önkormányzatot, illetve más érintett hatóságokat és a közszolgáltató szervezeteket vonták be. A helyi hulladékgazdálkodási terv szempontjából meghatározó fontosságúnak ítélt vélemények, javaslatok a tervbe beépítésre kerültek. A települési hulladékkezelési terv program részének elkészítéséhez szükséges Nyugat- Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt végleges anyagát többszöri kérésünkre sem bocsátották rendelkezésünkre, így abból adatok és költségek nem álltak rendelkezésünkre. Az anyag jelenleg is folyamatosan változik, belle csak részinformációkhoz jutottunk, ezért a projekt véglegesítése után a települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatára van szükség. 1.1. Általános bevezet A helyi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A tervezés egyrészt országos szinten történik: kihirdetésre került az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (továbbiakban: OHT), amely stratégiai tervezést jelent, meghatározva a célokat, célkitzéseket, valamint az országos szinten szükséges, a célok elérését szolgáló intézkedéseket, programokat, a finanszírozási és gazdasági eszközöket. Másrészt területi szinten történik a régiók hulladékgazdálkodásának specifikus tervezése, ez a második szint. A tervezés harmadik szintje a helyi tervezés, mely megvalósítás orientált tervezést jelent a fenti két szint alapján.. 4

Ahhoz, hogy a terv szilárd alapokon nyugodjon, Zalaegerszeg települést mély, összehangolt, ésszer és reális elemzésnek és értékelésnek kell alávetni. Csak ily módon lehet meghatározni és megállapítani a helyi igényeket. A jelenlegi helyzet, valamint a helyi kérdések elemzésénél a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) elírásait vettük figyelembe. A terv készítésének tartalmi követelményeirl a 126/2003. VIII. 15. Korm. rendelet rendelkezik. Hivatkozva a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2.6. számú pontjára, mely szerint: helyi tervekben a települési hulladékok körében értelmezhet, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó hulladékokra vonatkozó adatokat kell csak megadni., jelen fejezetben csak a településre jellemz hulladékfajtákról adunk tájékoztatást. A Terv csak tájékoztató jelleggel tartalmazza a Zala-Depo Kft.-tl eltér hulladékbegyjtést, melyet nem a lakossági körben végeznek, pl. a HUKE, Zala-Euro Kft, Bakon Ottó vállalkozó által gyjtött hulladékok. A város területén keletkez nagyobb mennyiség hulladékok hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozó információkat rögzítettük abból a célból, hogy átfogó ismeretek álljanak rendelkezésünkre a település hulladékgazdálkodásáról. A helyi terv a kormányrendelet elírásainak megfelelen kerül részletes kidolgozásra, azonban az áttekinthetség érdekében az alábbi bontásban: Részletesen vizsgált települési hulladékáramok (2): települési szilárd hulladékok (2/A), települési folyékony hulladék, kommunális szennyvíziszapok (2/B), csomagolási hulladékok (2/C), építési és bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok (2/D). Kiemelten kezelend hulladékáramok (3): csomagolási hulladékok (3/A), zöldhulladékok (3/B). Összefoglalóan bemutatjuk az alábbi hulladékáramokat, melyek a településen keletkeznek, azonban a települési szilárdhulladék-kezelést nem érintik (4): ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok (4/A), mezgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok (4/B), veszélyes hulladékok (4/C). A mez- és erdgazdálkodásban képzd növényi maradványok, valamint az állattartásból származó trágyák biológiai körforgásba történ visszavezetését a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program ösztönzi, ezekkel a területi hulladékgazdálkodási tervben korlátozott mértékben foglalkozunk. Itt jegyezzük meg, hogy az egyes fejezetek önálló értékelhetsége és a könnyebb értelmezhetség miatt az ismétlések nélkülözhetetlenek.. 5

1.2. Az adatgyjtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei Magyarországon a bázisévre, illetve 2003. évre kizárólag a veszélyes hulladékokra vonatkozóan volt érvényben adatszolgáltatási kötelezettség, a többi hulladéktípusra nem volt kötelez adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóságok részére. Települési hulladékok körében végzett adatgyjtés során a tervet megalapozó adatokat bocsátott rendelkezésre: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, települési szilárd hulladékok körében a Zala-Depo Kft., települési folyékony hulladék és a települési szennyvíziszap körében a Zalavíz Rt., veszélyes hulladékok körében a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelség (továbbiakban NyuDu KÖFE). A tervezés célja a 2003-2008. közötti idszakra a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozásának elindítása, valamint a településen a helyi hulladékgazdálkodási tervezés els szakaszának elkészítése. A tervezés bázisát a 2002. évi adatok képezik. Amennyiben rendelkezésre álltak a 2003. évi adatok, mint legfrissebb információkat ezeket is használtuk. A dokumentumban feltüntetjük az információk forrását és típusát is. A jogszabályban elírtak szerint a területi terveket kétévente felül kell vizsgálni. 1.3. A jogszabályoktól eltér speciális helyi, mszaki követelmények A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges: 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról, A természet védelmérl szóló 1996. évi LIII. törvény, A felszín alatti vizek minségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokról szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, Az érzékeny felszíni vizek és vízgyjt területük kijelölésérl szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet, Az Önkormányzat hulladékgazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletei: A köztisztasággal, valamint a települési szilárd hulladékkal összefügg tevékenységrl szóló többször módosított 41/1995. (X. 12.) sz. rendelet Az állatok tartásáról szóló többször módosított 15/1997. (V. 1.) sz. rendelet A helyi jelentség természeti értékek védelmérl szóló 32/2001. (X. 26.) sz. rendelet A parkok, zöldterületek, köztéri szobrok használatáról, fenntartásáról és védelmérl szóló többször módosított 29/1993. (XI. 1.) sz. rendelet. 6

Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról szóló 16/1998. (V. 7.) sz. rendelet A települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló többször módosított 20/2004. (V. 5.) sz. rendelet A talajterhelési díjról szóló 29/2004. (VI. 18.) sz. rendelet.. 7

1.4. A tervezés módszere A helyi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A stratégiai tervezés országos szinten, a megvalósítás orientált tervezés pedig helyi szinten történik. Maximális hatékonyság úgy érhet el, ha nincsenek ellentmondások a különböz tervezési szintek között, valamint, ha az egyes szintek között a tervezés egymást kiegészíti. A helyi terv kidolgozása során az alábbi módszert követtük: Leltárkészítés: a tervezéshez szükséges adatok, információk összegyjtése (mennyiségi, kezelési és kapacitási adatok); A jogszabályokból, a nemzeti és régiós hulladékgazdálkodási politikából ismert célok alapján a település problémáinak és igényeinek feltárása; Az intézkedések és a szükséges eszközök meghatározása; Cselekvési program kidolgozása, amely tartalmazza az idbeli ütemezést, a résztvevk, illetve a felelsök meghatározását, valamint az egyes intézkedések költségigényét. 1.5. Alapfogalmak és terminológia Hulladék: a Hgt. 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy, vagy anyag, amelyektl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. 1.5.1. Hulladékfajták Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetleg a háztartási hulladékhoz hasonló jelleg és összetétel, azzal együtt kezelhet más hulladék. Települési szilárd hulladék Háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkez hulladék. Közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkez hulladék. Háztartási hulladékhoz hasonló jelleg és összetétel hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkez, veszélyesnek nem minsül szilárd hulladék. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezet hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közmpótló berendezéseinek ürítésébl, a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekbl, valamint a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredet tevékenységbl származik.. 8

Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelents fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob, vagy aerob módon lebontható. Nem települési hulladék: ipari tevékenység során, kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezgazdaságban keletkez hulladék. Két f csoportba osztható: veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladék. Veszélyes hulladék a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkez, illetve ilyen anyagokat vagy összetevket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent hulladék. 1.5.2. Kezelési terminológia A különböz kezelési lehetségeken belül a hasznosítás és az ártalmatlanítás tekinthet a két legjelentsebb kategóriának. Hasznosítás: a hulladéknak, vagy valamely összetevjének a termelésben, vagy szolgáltatásban történ felhasználása. Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történ ismételt felhasználása. Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztet, szennyez, károsító hatásának megszüntetése, kizárása. A különböz ártalmatlanítási és hasznosítási lehetségeket a Hgt. 3. illetve 4. számú melléklete sorolja fel. 1.6. Idközi beszámolás és jövbeni hulladékgazdálkodási tervek Tekintettel arra, hogy a tervkészítés jelenlegi fázisában nem áll rendelkezésre általános érvény, minden hulladékfajtára kiterjed információs rendszer, a tervek sok bizonytalanságot, pontatlanságot tartalmazhatnak. Az országos szint összehangolás hatékony eszköze lehet a nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 2004. január 1-én történt hatálybalépése, az operatív információs rendszer kialakítása, illetve a területi tervek kétévenként esedékes felülvizsgálata.. 9

A felülvizsgálatkor meghatározó szerepe lesz az egyedi hulladékgazdálkodási tervek visszacsatolásának, hiszen ezekben lehet és kell számszersíteni a hulladékcsökkentési és hasznosítási célkitzéseket. A tervben foglaltak végrehajtásában kulcsfontosságú szerepet játszik a felügyelet, ellenrzés és engedélyezés hatósági eszköze. 1.7. A tervezésbe bevont szervezetek A tervezés során elssorban az Önkormányzat és a NyuDu KÖFE, illetve az alábbiakban ismertetett szervezetek adatszolgáltatásaira alapoztunk. Megkeresett közszolgáltatók: Zala-Depo Kft. Zalavíz Rt. Zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft.. 10

2. Részletesen vizsgált települési hulladékáramok 2/A. Települési szilárd hulladékok. 11

2/A.I. Az adatgyjtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei Az adatkérés kiterjedt a zalaegerszegi Zala-Depo Kft., a Zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft. és a Zalavíz Rt. megkeresésére, továbbá jelents adatforrást jelentett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Statisztikai Évkönyv 2002. évi Zala megyére vonatkozó kötete. A Zalaegerszeg város területén keletkez nem veszélyes hulladékok begyjtésére, szállítására, elkezelésére és lerakással történ végleges ártalmatlanítására a Zala-Depo Kft. mint közszolgáltató jogosult. A Kft. 2001. szeptember 29-én alakult, a Városgazdálkodási Kft. jogutódaként, tevékenységét az ISO9001-es és ISO14001-es szabvány elírásainak megfelelen végzi. A közterületen keletkezett települési hulladékokról a Városgazdálkodási Kft. köteles gondoskodni. A Városgazdálkodási Kft. munkáját önkormányzati tulajdonban, nehéz anyagi körülmények között végzi. A Zala-Depo Kft.-vel egy telephelyen mködnek. A Városgazdálkodási Kft. feladata növények nevelése, árusítása (kertészet), a zöldfelület ápolása, közterület tisztítás, illegális lerakók felszámolása (ált. zártkerteknél), járdák síkosság mentesítése. Az elhelyezési (ártalmatlanítási) tevékenység az Önkormányzat tulajdonában és a Zala- Depo Kft. kezelésében lév Zalaegerszeg-Búslakpuszta 0182/13. hrsz.-ú területen található hulladéklerakóban valósul meg. Ez a hulladéklerakó a legszigorúbb mszaki és EU-s követelményeknek is megfelel, a környezetszennyezést kizáró módon mködtetik. A Társaság jelenleg Zalaegerszeg közigazgatási területén, és az alábbi 48 településen végzi a hulladékszállítást: Andrásfa Babosdöbréte Bagod Bak Becsvölgye Bezeréd Bocfölde Boncodfölde Böde Csatár Egervár Gsfa Gyrvár Hagyárosbörönd Halastó Hegyhátszentpéter Hottó Kávás Keménfa Kiskutas Kispáli Körmend Kustánszeg Lakhegy Misefa Nagykapornak Nagykutas Nagypáli Nemesapáti Nemeshetés Orbányosfa Ozmánbük Pácsony Padár Petmihályfa Salomvár Sárhida Szarvaskend Teskánd Vasboldogasszony Vaspör Vasvár Zalabér Zalaboldogfa Zalacséb Zalaháshágy Zalaszentgyörgy Zalaszentmihály A Zala-Depo Kft. (8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u. 26.) rendelkezik a települési hulladékokra vonatkozóan hulladékkezelési engedéllyel. Az engedély száma 2828/15/2003., illetve a módosító határozaté 2828/17/2003. Az engedély alapján a Zala-Depo Kft. települési és településinek nem minsül nem veszélyes szilárd hulladékot gyjthet, szállíthat, elkezelhet és lerakhat a fent említett zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóban. A Zala-Depo. 12

Kft. veszélyes hulladék begyjtésére és szállítására vonatkozó engedéllyel is rendelkezik, ezt a Környezetvédelmi Ffelügyelség adta ki 14-2646/10/2004. számon. A lerakóval kapcsolatos teendk a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt keretében kerülnek rendezésre. 2/A.II. A tervezési területen keletkez települési hulladékok típusai, mennyisége 2/A.II.1. A keletkez hulladékok típusa és éves mennyisége A városban 2002. évben a KSH adatai alapján a lakások száma 23 551 db, melybl a rendszeres hulladékgyjtésbe bevont lakások száma ugyanennyi. 2/A.1. számú táblázat. A rendszeres hulladékgyjtésbe bevont lakások aránya a településen Lakosszám (f) Lakások száma (db) Rendszeres hulladékgyjtésbe lakások száma (db) bevont 62 158 23 551 23 551 Forrás: KSH, 2002. A rendszeres hulladékgyjtésbe a település minden lakása be van vonva, a keletkez hulladék így elvileg nyomon követhet és kezelhet. Gyjtési módok: utcai gyjtkosár: 461 darab, ezeket a feltelésnek megfelel gyakorisággal ürítik. szelektív gyjtsziget: 2 db gyjtsziget, ürítés feltelésnek megfelel gyakorisággal. szelektív hulladékgyjt konténer: 2 x 22 db (papír, manyag), ürítés feltelésnek megfelel gyakorisággal. egyéb: lakossági kommunális hulladék elszállítása közszolgáltatás keretében, elszállítás családi házas övezetben heti egy, társasházas övezetben heti két alkalommal. Zalaegerszegen a Zala-Depo Kft. végzi a kommunális hulladék gyjtését, és a Zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft.-vel közösen látja el a város köztisztasági feladatait. Az összegyjtött hulladék a Zala-Depo Kft. kezelésében lév Zalaegerszeg-Búslakpuszta 0182/13. hrsz.-ú területen található hulladéklerakóban kerül lerakásra. A szelektíven gyjtött hulladékokat a kiemelt hulladék áramok között szerepeltetjük. Ebben a fejezetben ezek mennyiségével nem számolunk.. 13

A települési szilárd hulladékok mennyiségét az alábbi mennyiségek teszik ki: lakossági kommunális hulladék, nem lakossági kommunális hulladék (közületektl, intézményektl, ipari üzemektl származó kommunális), lomtalanítási hulladék. 1. Lakossági kommunális hulladék mennyisége A rendszeres hulladékgyjtésbe bevont háztartásoktól begyjt járatokkal történik a kommunális szilárd hulladékok gyjtése. Az autók tömörítfeltéttel rendelkeznek. Az így begyjtött hulladék mennyiségét az alábbi táblázat mutatja. 2/A.2. számú táblázat. Zalaegerszeg lakosságától begyjtött kommunális hulladék becsült mennyisége, tonna* 2002. 2003. Lakossági 12 310 14 889 Forrás: Zala-Depo Kft. adatszolgáltatása *Az adatok becslésének alapjául az a gyakorlati tapasztalat szolgált, hogy a településrl begyjtött kommunális hulladéknak 70%-a a lakosságtól, 30 %-a a közületektl, iparvállalatoktól származik. Az összegyjtött hulladék a zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakóba kerül beszállításra. A települési hulladékok általános összetétele az alábbiak szerint jellemezhet, figyelembe véve az OHT és a régiós mérési adatokat: a keletkez hulladék 7%-a föld, törmelék, a kezelend hulladék (keletkez hulladék 7% föld, törmelék): o 61,9%-a vegyes hulladék, kb. fele arányban szerves anyagot tartalmazó hulladék, o 18,4%-a papír, o 5,5%-a manyag, o 3,0%-a fém, o 1,5%-a fa, o 2,8%-a textil, o 1,4%-a üveg, o 1,0%-a veszélyes hulladék, o 4,5%-a egyéb hulladék. Ezen arányszámok alapján a településen keletkez hulladékok megoszlását az alábbi táblázatban mutatjuk be.. 14

2/A.3. számú táblázat. A lakosságtól begyjtött hulladék összetétele az országos irányszámok alapján Összetev Hulladék mennyisége Hulladék mennyisége 2002. évben (t) 2003. évben (t) Vegyes hulladék* 7 086,5 8 571,2 Papír 2 106,5 2 547,8 Manyag 629,7 761,6 Fém 343,4 415,4 Fa 171,7 207,7 Textil 320,6 387,7 Üveg 160,3 193,9 Veszélyes hulladék 114,5 138,5 Egyéb hulladék 515,2 623,1 Föld, törmelék 861,7 1 042,2 Összesen 12 310 14 889 *fele részben szerves anyag, mely nem tartalmazza a szelektíven gyjtött illetve a lakosság saját komposztált mennyiségét 2. Nem lakossági (közületeknél, iparvállalatoknál keletkezett) kommunális hulladék mennyisége A rendszeres hulladékgyjtésbe bevont közületektl, illetve gazdálkodó szervezetektl szintén begyjt járatokkal történik a kommunális szilárd hulladékok gyjtése. A településen keletkez nem lakossági kommunális hulladékot szerzdések alapján a Zala-Depo Kft. szállítja el. A korábbi években szállított el hulladékot a Zala-Euro Kft. is, valamint jelenleg is szállít el hulladékot Bakon Ottó. A szállításra és kezelésre vonatkozó engedélyek rendezetlensége miatt azonban a Zala-Depo-n kívüli szállítók által begyjtött mennyiségeket becsülni is nehezen lehet. Az alábbiakban a zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóba szállított mennyiségeket közöljük. A fennmaradó hulladékmennyiségek nem Zalaegerszeg területén kerülnek elhelyezésre, mennyiségükrl adat nem áll rendelkezésre. 2/A.4. számú táblázat. A Zalaegerszegrl Zala-Depo Kft. által begyjtött nem lakossági kommunális hulladék becsült mennyisége, tonna* 2002. 2003. Nem lakossági kommunális hulladék 5 275 6 381 Forrás: Zala-Depo Kft.adatszolgáltatása *Az adatok becslésének alapjául az a gyakorlati tapasztalat szolgált, hogy a településrl begyjtött kommunális hulladéknak 70%-a a lakosságtól, 30 %-a a közületektl, iparvállalatoktól származik Az összegyjtött hulladék a zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakóba kerül beszállításra. 3. Lomtalanítási hulladék A lakosság körében megrendezésre kerül lomtalanítási akciók igen népszerek. A lomtalanítás azonban korábban nem terjedt ki a lakossági veszélyeshulladék-frakciókra, mivel a közszolgáltató nem rendelkezett veszélyes hulladék gyjtésére jogosító engedéllyel. Limlom akciót évente két alkalommal tartanak a településen.. 15

2/A.5. számú táblázat. Lomtalanítás során begyjtött települési szilárd hulladék mennyiségek, tonna 2002. 2003. Lomtalanítási hulladék 440 841 Forrás: Zala-Depo Kft.adatszolgáltatása A lomtalanítás során begyjtött hulladékok összetétele az alábbiak szerint alakul, azonban az egyes frakciókra vonatkozóan mennyiségi adatok nem állnak rendelkezésre: háztartási eszközök, bútorféleségek, papír-manyag, vegyes üveg, autóroncsok és tartozékaik, vegyes fémhulladék, zöld hulladék. Az összegyjtött hulladék a zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakóba kerül beszállításra. 2/A.6. számú táblázat. Begyjtött összes települési szilárd hulladék mennyisége, tonna Év 2002. 2003. Kommunális lakossági 12 310 14 889 Kommunális nem lakossági 5 275 6 381 Lomtalanítási 440 841 Mindösszesen* 18 025 22 111 *A közületektl közvetlenül elszállítottat is tartalmazza Fontos kiemelni, hogy a Város területérl begyjtött települési szilárd hulladék mennyisége 22,7 %-kal ntt 2003.-ban az elz évhez képest. Az Önkormányzat számára tájékoztatásul szerepeltetjük a településrl szelektíven begyjtött hulladékok mennyiségét is, a következ frakciók mennyiségére vonatkozóan: zöldhulladékok, EWC 200201, egyéb szelektíven gyjtött hulladékok (papír, manyag), EWC 1501, szelektív módon beszállított inert hulladék (építési, bontási törmelék) összesített mennyisége áll csak rendelkezésre, melybl a lakosságtól származó mennyiségek elkülönítetten nem állnak rendelkezésre, ezért adatokat nem adunk meg, EWC 1701. 2/A.7. számú táblázat. A Zalaegerszegrl begyjtött települési zöldhulladék becsült mennyisége, tonna 2002. 2003. Zöldhulladék mennyisége 980 1361 Forrás: Zala-Depo Kft.adatszolgáltatása Zöldhulladékok fként temetkbl, zártkertekbl érkeznek a lerakó területére, valamint a Városgazdálkodási Kft. is itt helyezi el a zöldhulladékokat. Komposztálni nem tudnak (nincs. 16

engedélyük). A város lakosságától a kihelyezett konténereken keresztül történik a zöldhulladék begyjtése. A begyjtés többnyire a tavaszi metszési idszakra és az szi lombhullás idejére koncentrálódik, de az év teljes egészében folyamatos. 2/A.8. számú táblázat. A városban szelektíven begyjtött hulladékok mennyisége, tonna 2002. 2003. Lakossági Közületektl Összesen Lakossági Közületektl Összesen Összesen 80,0 1 463,4 1 543,4 102,8 2 724,4 2 827,2 Forrás: Zala-Depo Kft. Megjegyzés: Részletezése a csomagolási hulladékok cím fejezetben 2/A.II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége Felhalmozott hulladéknak tekinti a jogszabály: az illegálisan lerakott, az elhagyott és a megengedett tárolási idt meghaladóan tárolt hulladékokat. Jelenlegi ismereteink szerint az alább ismertetett felhalmozott hulladékok találhatók a településen. A hulladéklerakó területén található beszállított üveg értékesítés hiányában a hulladéklerakó területén halmozódik, mennyisége változó, maximum 3-4 tonna. Az elhagyott hulladéklerakások hatékonyabb felderítésének érdekében a Földmérési és Távérzékelési Intézettl (FÖMI) rendeltünk légi felvételeket. A megkapott légi felvételek 2000 nyarán, a július-augusztusi kampány során készültek, a képek méretaránya M1:30.000. Az elhagyott lerakások felderítéséhez a képek tartalmi elemzése (interpretációja) volt szükséges. A légi felvételek kiértékelésébl összesen 78 db lerakást észleltünk. Ezt követen a 2003. november 20. és december 20.-a között három alkalommal került sor terepbejárásra, mely alatt az elzetesen lehatárolt helyeket kerestük fel. A terepbejárás célja ketts volt, egyrészt a légi felvételek kiértékelését ellenriztük, másrészt az elhagyott hulladék mennyiségét és összetételét becsültük meg. A terület bejárása során összesen 91 db elhagyott lerakást tártunk fel. Ezeket az I. és II. számú mellékletben található térképeken feltüntettük. Az elhagyott hulladékok viszonylag nagy számú (91 db lerakás) helyen fordulnak el, azonban a hulladékmennyiség átlagosan (kommunális és inert hulladék együttesen) 2 m 3 körüli.. 17

2/A.9. számú táblázat. Az elhagyott hulladékok mennyiségi eloszlása Hulladék mennyiség,* m 3 Darabszám 0-1 32 1-2 23 2-5 24 5-10 3 10-20 3 20-30 3 30-50 1 50-2 Összesen 91 *Lerakásonként, (kommunális és inert együtt) A mennyiségi eloszlás alapján megállapítható, hogy a legtöbb lerakás (a lerakások 63%-a) 1-2 m 3 mennyiség hulladékot tartalmaz. Ebbl következik, hogy a lerakások tájképi romboló hatása viszonylag kismérték, kevés az egyszerre nagy mennyiségben (20 m 3 fölötti) lerakott hulladékot tartalmazó lerakók száma. Az említett lerakások között a Pózva, Pózvai u. elkerül út keresztezdésében mködik egy olyan inert lerakó, amit az Önkormányzat lezár, ezért a bevezet utak felszámolása folyamatban van. Ebben a lerakóban jelenleg közel 15 000 m 3 hulladék van elhelyezve, mely mennyiség 18 000 tonnára tehet. 2/A.10. számú táblázat. Az elhagyott hulladéklerakások Hulladéklerakás helye Kommunális hulladék Inert hulladék Összes hulladék mennyiség (m 3 ) m 3 t m 3 t m 3 t Pózva, Pózvai u. elkerül út 300 360 14 700 17 640 15 000 18 000 Pózva: Vasút utca külterületi vasút melletti szakaszán 20 24 150 180 170 204 Andráshida: Iskola u. 76-os fúttól É-ra es 0 40 48 40 48 szakasza mellett Nekeresd: Nekeresd utca els szakasza, erd 0 25 30 25 30 eltti tér Andráshida: Lovász utca 0 20 24 20 24 Botfa-Rapács: Öreghegy 20 24 0 0 20 24 Kisebb mennyiségek 172,5 202 126 148 298,5 350 Összesen 512,5 610 15 061 18 070 15 573,5 18 680 Az elhagyott hulladékok légi felvételek és terepbejárás alapján történt felmérésébl a kihelyezett hulladék mennyisége az alábbi értékekkel becsülhet: kommunális hulladék: 212,5 m 3, azaz 250 t, Építési törmelék, inert hulladék:361,0 m 3, azaz 400 t Illegális inert lerakó (Pózva u.-elkerül út): 15 000 m 3, azaz 18 000 t, o melybl 300 m 3 kommunális hulladék, o 14 700 m 3 építési, bontási hulladék. Összesen:15 573,5 m 3,mely mennyiség kb. 18 680 tonna.. 18

A megjelölt elhagyott hulladék lerakók mellett a volt szennyvíztisztító telepen illegális építési törmelék lerakó is mködik, melyet a város jelölt ki átmenetileg. A lerakóban önkormányzati adatszolgáltatás alapján közel 100 000 m 3 azaz 120 000 tonna inert bontási hulladék került eddig elhelyezésre. Az illegális inert lerakó területére rekultivációs terv készítése indokolt. Összesített felhagyott hulladék: hulladék lerakó területén felhalmozott üveg: 3-4 tonna, elhagyott hulladék: 18 650 tonna, melybl o 550tonna települési szilárd hulladék, o 18 100 tonna építési, bontási hulladék, illegális lerakó: 120 000 tonna, építési, bontási hulladék, mindösszesen: 138 653 t. 2/A.II.3. A területre beszállított és területrl kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A fentiek alapján a Zalaegerszeg város területére beszállított hulladék mennyisége az alábbiak szerint alakul. 2/A.11. számú táblázat. Zalaegerszeg város területére beszállított települési szilárd hulladékok mennyisége, tonna 2002. 2003. Zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakóban elhelyezett 24 703 31 965 hulladékok mennyisége Ebbl Zalaegerszeg 18 025 területérl beszállított 22 111 Ebbl a környez 6 678 településekrl beszállított 9 854 Inert hulladéklerakóban elhelyezett 3 500 hulladék 4 000 Ebbl a környez 500* településekrl beszállított 500* Forrás: Zala Depo Kft. *Az inert hulladék lerakókba a területen kívülrl beszállított Ezen adatok alapján a településre beszállított hulladékok összes mennyisége: 2002. évben 7 178 tonna, 2003. évben 10 370,7 tonna volt. Az inert lerakókban elhelyezett más településekrl származó hulladékok mennyiségét csak becsülni tudjuk, mert a lerakón nincs nyilvántartás. A beszállított hulladékra vonatkozóan helyi analízisek nem állnak rendelkezésre. A településrl kiszállított hulladék mennyisége tartalmazza a településen keletkezett, illetve a térségbl begyjtött hulladékok hasznosítható frakcióit, ezek kerülnek kiszállításra.. 19

2/A. 12. számú táblázat. A településrl kiszállított hulladék mennyisége, tonna 2002 2003 Vas* 0 1,76 Összesen 0 1,76 *A kiszállított vashulladékot a hulladéklerakó területén válogatták vissza. Forrás: Zala Depo Kft. A településrl csak szelektíven gyjtött hasznosítható hulladékot (kartonpapír, manyag,) szállítanak el, ezek a gyjtszigeteken kerülnek összegyjtésre. 2/A.II.4. A terület éves hulladékmérlege A településen 2002. évben keletkez hulladék mennyisége 18 025 tonna, a településre beszállított mennyiség 6 678 tonna, településrl kiszállított hulladékmennyiség 0 tonna. A település éves hulladékmérlegét az alábbi táblázat összesíti. 2/A.13. számú táblázat. A település éves hulladékmérlege 2002. évre (tonna) 2002. Zalaegerszeg városból lerakóra beszállított mennyiség Környez településekrl lerakóra beszállított mennyiség Keletkez Hasznosítás* Égetés Lerakás Nem kezelt hulladék tonna tonna % tonna % tonna % tonna % 18.025 0 0 0 0 18.025 100 0 0 6.678 0 0 0 0 6.678 100 0 0 Összesen 24.703 0 0 0 0 24.703 100 0 0 *A hasznosítási érték kizárólag a szelektíven összegyjtött csomagolási hulladékok (kartonpapír, manyag) mennyiségét tartalmazza.. 20

2/A.14. számú táblázat. A település éves hulladékmérlege 2003. évre (tonna) 2003. Zalaegerszeg városból lerakóra beszállított mennyiség Környez településekrl lerakóra beszállított mennyiség Keletkez Hasznosítás* Égetés Lerakás Nem kezelt hulladék tonna tonna % tonna % tonna % tonna % 22111 1,76* 0,01 0 0 22109 100 0 0 9854 0 0 0 0 9854 100 0 0 Összesen 31965 2 0,01 0 0 31963 100 0 0 *A hasznosítás kizárólag a lerakón kiválogatott vas hulladékok (csomagolóanyag) mennyiségét tartalmazza, azonban mennyisége %-ban kifejezve az összes hulladék mennyiséghez képest elhanyagolható. 2/A.III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvet mszaki követelmények 2/A.III.1. A területen folyó hulladékkezelésre elírt általános követelmények és jogszabályi alapok szöveges ismertetése A hulladékok kezelésének alapvet szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény állapítja meg. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás Európai Unió által támasztott követelményeinek megfelel szabályozását. A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó két legfontosabb kapcsolódó jogszabály a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a hulladéklerakás valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeirl szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet. 2/A.15. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy* Engedély száma Zala-Depo Kft. Zalaegerszeg Zalaegerszeg * az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték Települési szilárd 53/21/2002. 2828/15/2003. Engedély érvényességi ideje 2016. 21

2/A.III.2. A jogszabályokban meghatározottaktól eltér speciális területi, helyi, vagy egyedi mszaki követelmények A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges: 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról, A természet védelmérl szóló 1996. évi LIII. Törvény, A felszín alatti vizek minségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokról szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, Az érzékeny felszíni vizek és vízgyjt területük kijelölésérl szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet, Az Önkormányzat hulladékgazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletei: A köztisztasággal, valamint a települési szilárd hulladékkal összefügg tevékenységrl szóló többször módosított 41/1995. (X. 12.) sz. önkormányzati rendelet (2005. január 1-jétl hatályát veszti) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról 45/2004. (XII.3.) számú önkormányzati rendelet (2005. január 1-jétl lép hatályba) A köztisztaság, valamint a településtisztaság fenntartásáról és a közhasználatú zöldterületek használatáról szóló 46/2004. (XII. 3.) sz. önkormányzati rendelet (2005. január 1-jétl lép hatályba) Az állatok tartásáról szóló többször módosított 15/1997. (V. 1.) sz. önkormányzati rendelet A helyi jelentség természeti értékek védelmérl szóló 32/2001. (X. 26.) sz. önkormányzati rendelet A parkok, zöldterületek, köztéri szobrok használatáról, fenntartásáról és védelmérl szóló többször módosított 29/1993. (XI. 1.) sz. önkormányzati rendelet (2005. január 1-jétl hatályát veszti) Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról szóló 41/2004. (X.29.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 16/1998. (V. 7.) sz. önkormányzati rendelete A települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló többször módosított 20/2004. (V. 5.) sz. önkormányzati rendelete A talajterhelési díjról szóló 29/2004. (VI. 18.) sz. önkormányzati rendelete 2/A.IV. Az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések A tervezési területen a szelektív hulladékgyjtés formái: Gyjtsziget Szelektív gyjtkonténer Visszavételi lehetségek. 22

A szelektív hulladékgyjtés megvalósítása a tervezési területen a helyi körülményekhez igazítva részben mködik. A gyjtést a közszolgáltató végzi gyjtszigetek mködtetésével, mobil gyjtjáratok alkalmazásával, egyes hulladékalkotóknak a keletkezés helyén történ elkülönített gyjtésével. A szelektív hulladékgyjtés eszközeit közszolgáltatói adatok alapján az alábbi táblázat tartalmazza. 2/A.16. számú táblázat. A szelektív gyjtés eszközei a településen Gyjtsziget Konténer 1100 l 150 l-es (db) (db) gyjtedény 2 2x22 200 Forrás: Zala Depo Kft. Visszavételi lehetség csak korlátozott mértékben, szabványos méret és formájú üvegekre (palackok és befttes üvegek), valamint a PET palackokra van, mely lehetség általában az élelmiszer áruházakhoz (boltokhoz) kapcsolódik. Adatok azonban erre vonatkozóan a városban nem állnak rendelkezésre. A PET palackok gyjtése a lakosságtól kísérleti jelleggel 2004-ben indult. Az eredményességrl jelenleg még nem állnak rendelkezésre adatok. 2/A.V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezeltelepek és létesítmények, vállalkozások 2/A.V.1. A hulladékok gyjtése és szállítása A hulladékok gyjtését és szállítását az elbbi fejezetben ismertetett engedélyek alapján a Zala-Depo végzi. Adatait az alábbi táblázat részletezi. 2/A.17. számú táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begyjt szervezetek 2002. Begyjt, szállító neve Székhely (település) Begyjtött hulladékmennyiség (t/év) Begyjt kapacitása (t/év) Begyjtésre szállítóeszköz használt Kezel megnevezése Zala-Depo Kft. Zalaegerszeg 18.025 38.000 alábbiakban részletezettek Zala-Depo Kft. Megjegyezzük, hogy jelenleg is a Zala-Depo végzi a városban a közszolgáltatást. 2/A.V.1.1. A gyjtési körzetek kialakításának és a hulladékok szállításának jellemzi. 23

A város teljes egészében ellátott. A gyjtési körzeteket a célszerségnek megfelelen alakították ki, a lakosság egyetértésével. A begyjtést hetente két alkalommal végzik. Gyjtés módja A város vonatkozó rendeletei alapján az ingatlanok tulajdonosai kötelesek ingatlanonként legalább 1 db szabványos gyjtedényzetet saját költségükön biztosítani. Ennek megfelelen a településen a gyjtedényzettel történ begyjtés terjedt el. A fentieket kiegészítik az alábbi közterületen kihelyezett gyjtési eszközök és ürítési gyakoriságuk: utcai gyjtkosár: 461 darab, ezeket a feltelésnek megfelel gyakorisággal ürítik. gyjtsziget: 2 db gyjtsziget, a feltelésnek megfelel gyakorisággal ürítik. konténer: 1100 l-es 2x22 db, a feltelésnek megfelel gyakorisággal ürítik. egyéb: lakossági kommunális, elszállítás heti két alkalommal. A települési hulladékbegyjtés megfelel a 16/2002. (IV. 10). EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekrl szóló rendeletnek. A közszolgáltató üzemeltetésében lev géppark a kistérség hulladékait is gyjti és kezeli. Hulladék-szállító gépjármvek: - öntömöríts( kuka és konténer ürítéshez) - STEYR MUT 205 Rotopress (2db) - STEYR MUT 211 Variopress (1db) - STEYR MUT 200 Rotopress (1db) - MAN 18284 Variopress (1db) - konténer szállítók - STEYR 18+23 Marrel (1db) - STEYR 18S23 Marrel (1db) - MAN 27.293 Marrel (1db) - Mercedes 1824 Gergen (1db) - IFA UNIKON H-5000 (6db) - platós hulladékszállítók - M-2510 Multicar (1db) - IFA W50LA/K (3db) Hulladéklerakás gépei: - KOMATSU (kompaktor) - FAI (rakodógép) - LIEBHERR (lánctalpas dózer) - BAUER RAINBOY (öntöz berendezés) - FLYGT (szivattyúk 1db 10kW, 3db 5,2kW) A gépek tömörítfeltéttel részben rendelkeznek, a tömörítés mértéke általában 1:4. Az intézményi és egyéb hulladékokat 3 db konténeres gyjtjárm szállítja el. 2/A.V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési tevékenység ismertetése. 24

Hulladékkezelés A 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit határozza meg. A hulladék elkezelés eszközei csak részben állnak rendelkezésre. A hulladékok szelektív gyjtésére alkalmas 2 db gyjtsziget és 2x22 db szelektív gyjtést szolgáló gyjtkonténer a keletkezett hulladék mennyiségéhez képest nem elégséges. Ugyanez a megállapítás tehet a hulladékkezel létesítményre is, mely kizárólag a papírhulladék-tömörít gépre korlátozódik. Válogató m a településen nincs, válogató szervezet nem mködik. Hulladékártalmatlanító üzemeltetése A Zala-Depo Kft. a begyjtési körzetébl begyjtött települési és településinek nem minsül nem veszélyes szilárd hulladékok elkezelésére és lerakással történ ártalmatlanítására egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. Ennek száma: 2828/15/2003. Az engedély alapján: A telep kapacitása: 600.000 m 3, Beszállított mennyiség: 70.000 m 3, (2003. I félév), Üzemelés kezdete: 2002. év, Évente beszállított mennyiség: 40.000 m 3, (engedély szerint), Az összes átvehet mennyiség: 50.000 t Ebbl: EWC 20 03 01 38.000 t, Egyéb 7 000 t, EWC 20 01 03 5 000 t 2/A.18. számú táblázat A hulladékkezel telepek bemutatása Kezel vállalkozások megnevezése, címe Kezelési (D) kód Kezelt hulladék Kapacitás (t/év) Kihasználtság (%) Zala-Depo Zalaegerszeg Kft., D5 Települési szilárd 43.000 11,7 (2003.I.félév) Zala-Depo Zalaegerszeg Kft., D5 Települési szilárd 43.000 16,7% (2003.év vége) Megjegyzés: a lerakóban 2003. év végén a lerakott települési hulladék mennyisége 100.000 m 3 -re tehet. A területen válogató szervezet nem mködik. A területen a települési hulladékot hasznosító szervezet nincs. A lerakó mszaki jellemzi: 2/A.19.számú táblázat. Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább mköd lerakók bemutatása Telephely Zalaegerszeg- Búslakpuszta Lerakó típusa kommunális Gyjtési körzet Zalaegerszeg és 48 település Lerakott hulladék Települési szilárd Lerakott hulladékmennyiség (t/év) Engedélyezett kapacitás (m 3 ) Potenciális szabad kapacitás (m 3 ) 30.000 600.000 500.000. 25

A hulladéklerakót 2000. évben 3,0 ha nagyságú területen építették ki, mintegy 300 000 m 3 föld kiemelése után. Vízzáró agyagszigetelést fektettek 4 800 m 3 -t, a szivárgó rendszer közel 280 m hosszúságú dréncs, illetve szivárgó csatorna közvetítésével mködik. A lerakó bels felületének szigetelése 2 mm vastagságú HDPE fóliával biztosított kb. 30 000 m 2 -en, a szigetel fólia felületének mechanikai védelmére 11 200 m 2 kiterjedésben helyeztek el védréteget. 2001. évben befejezdtek a kiegészít építési munkák: geotextíliát építettek be a szivárgópaplan alá (9 050 m 2 ), kialakították a geofizikai szenzor hálózatot (6 000 m 2 ), valamint elhelyezték a biogáz dréncs hálózatot, és befejezték a csapadékvíz elvezetését szolgáló rendszer kiépítését. A hulladéklerakó fbb létesítményei: Szigetelt lerakó, Csurgalékvíz tároló medence, Geoszenzor rendszer, Csurgalékvíz gyjt hálózat (drén, vízkormányzó aknák, átemelk, locsolóvíz hálózat), Gázkivezet kutak, Talajvízfigyel rendszer.. 26

A szigetelt lerakó rétegrendje: A 2000-2001. években megépített hulladéklerakó felülete: kb. 28 200 m 2 ; elhelyezhet hulladék mennyisége (az 1 m vastag takaróréteg kb. 34 ezer tömör m 3 -nyi térfogata mellett): kb. 375 ezer tömör m 3. A depóniatér aljzatszigetelésének rétegrendje: Min. 2 x 20 cm vastag k<10-9 m/s tömörített ásványi szigetel réteg; Geofizikai szenzor-rendszer, 10 x 10 m-es hálózatban telepítve; Min, 2,0 mm vastag HDPE fóliaszigetelés, Egy réteg geotextília (600 g/m 2 ), Min. 25 cm vastag felületi kavics-szivárgó. A rézsüszigetelés rétegrendje Min. 2,0 mm vastag HDPE fólia szigetelés A csurgalékvíz-tároló medence A csurgalékvíz-tároló medence 25 x 25 m 2 -es alapfelület, kb. 1 200 m 3 hasznos térfogatú, nyílt tároló medence, melynek aljzat és rézs-szigetelése megegyezik a lerakó területével azt leszámítva, hogy a HDPE fólia fölé nem készült mechanikai védréteg. A gyjtött csurgalékvizet a medencébl átlagosan hetente 3 nap alatt, alkalmanként kb. 800 m 3 -nyi mennyiségben van lehetség visszalocsolni a depóniára. A csurgalékvíz minségét az eddigi üzemeltetés idején 2001. augusztus, valamint szeptember hónapokban vizsgálták. A geoszenzor rendszer Elsdleges ellenrzési lehetség részben a hulladék elhelyezésére szolgáló lerakótér, részben pedig a csurgalékvíz-tároló medence alatti fólia-szigetelés alá beépített geofizikai szenzorhálózat, melynek feladata a HDPE fólia sérülésmentességének az ellenrzése, a lehetséges hibák felderítése. A beépített szenzor-hálózat ellenrz mérései a fóliaszigetelést borító védréteg és hulladék vastagságától függetlenül bármikor elvégezhetk, de természetesen sor került az építéskivitelezés idszakában a rendszer megfelel módon való kiépítésének a visszaellenrzésére (2000. év) is. A geofizikai ellenrz-rendszer (elektródák és huzalok) élettartama kb. 5 év, így a kivitelezést követ 5 évben (a sérülésre leginkább érzékeny idszakban) gyakorlatilag teljes biztonsággal, rendszeresen ellenrizhet a szigetelés állapota, annak vízzáró képessége. Néhány méter vastagságú hulladékfeltöltés esetén a hibahely a hulladék eltávolításával tárható fel a javítás érdekében. A csurgalékvíz-gyjt hálózat A lerakóterület szigetelt aljzata padkákkal három részre osztott; melyekbl a csurgalékvizet a vápákban épített dréncsövekkel lehet elvezetni egészen a csurgalékvíz-gyjt medencéig.. 27

A tároló medencébl a víz egy része elpárolog, nagyobb részét pedig idszakosan visszavezetik a szigetelt aljzatú hulladék-depónia felületére (öntözvízként a depónia felszínét portalanítja, és a hulladéktest nedvesítésével hozzájárul a biológiai folyamatok lejátszódásához). A depóniára való visszajuttatás vagy felszín alatti nyomócsövön, vagy locsolótömln keresztül, esetleg a hulladékfelszínre telepíthet mobil öntözberendezés alkalmazásával, mszaki hiba esetén szippantással történhet. A gázkivezet kutak A jól mköd szigetelt lerakóknál alapvet követelmény, hogy a gázképzdés és a gázmentesítés ellenrzött körülmények között menjen végbe a környezeti kártételek megelzése érdekében. A depónia relatíve alacsony magassága miatt alulról épített, a hulladék-feltöltéssel párhuzamosan magasítandó gázgyjt kutak telepítése volt indokolt, melyeket a távlati rekultiváció idején gázelszívó gerincvezetékhez lehet majd csatlakoztatni. A talajvíz-figyel rendszer Az FK1-FK8 jel figyelkutak (8 db), melyeket eredenden beterveztek a lerakó létesítésekor. Feladatuk a hulladéklerakó alól kiszivárgó talajvíz minségének a feltárása, a szint- és minségváltozások nyomon követése. A talajvízfigyel kutak egy vízvédelmet szolgáló monitoring rendszer elemei, amelyek elvileg hosszú távon üzemelnek. A Nyugat Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely részérl 10.233/1/1999. szám alatt kiadott, majd a 10.814/1/2001. sz. alatt módosított vízjogi létesítési engedély a telephely valamennyi meglév vízi létesítményeire vonatkozott, így magába foglalja a figyelkutak létesítési paramétereit is. 2/A.V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének ismertetése 2/A.20. számú táblázat. Felszámolást, rekultiválást igényl lerakóhelyek meghatározása Hulladéklerakás helye Vegyes kommunális hulladék (m 3 ) Inert hulladék (m 3 ) Összes hulladék mennyiség (m 3 ) Pózva, Pózvai u. elkerül út 300 14 700 15 000 Pózva: Vasút utca külterületi vasút melletti szakaszán 20 150 170 Andráshida: Iskola u. 76-os fúttól É-ra es szakasza mellett 0 40 40 Nekeresd: Nekeresd utca els szakasza, erd eltti tér 0 25 25 Andráshida: Lovász utca 0 20 20 Botfa-Rapács: Öreghegy 20 0 20 A mennyiségi eloszlás alapján megállapítható, hogy a legtöbb lerakás (a lerakások 63%-a) 1-2 m 3 mennyiség hulladékot tartalmaz. Ebbl következik, hogy a lerakások tájképi romboló hatása viszonylag kismérték, kevés az egyszerre nagy mennyiségben (20 m 3 fölötti) lerakott hulladékot tartalmazó lerakók száma. Az említett lerakások között a Pózva, Pózvai u. elkerül út keresztezdésében mködik egy olyan inert lerakó, amit az Önkormányzat lezár, ezért a bevezet utak felszámolása. 28

folyamatban van. Ebben a lerakóban jelenleg közel 15 000 m 3 hulladék van elhelyezve, mely mennyiség 18 000 tonnára tehet.. 29

Az elhagyott hulladékok légi felvételek és terepbejárás alapján történt felmérésébl a kihelyezett hulladék mennyisége az alábbi értékekkel becsülhet: kommunális hulladék: 212,5 m 3, azaz 250 t, építési törmelék, inert hulladék:361,0 m 3, azaz 400 t illegális inert lerakó (Pózva u.-elkerül út): 15 000 m 3, azaz 18 000 t, o melybl 300 m 3 kommunális hulladék, o 14 700 m 3 építési, bontási hulladék. Összesen:15 573,5 m 3,mely mennyiség kb. 18 680 tonna. A Pózva, Pózvai u. elkerül út keresztezdésében található elhagyott hulladék mellett a volt szennyvíztisztító telepen illegális építési törmelék lerakó is mködik, melyet a város jelölt ki átmenetileg. A lerakóban önkormányzati adatszolgáltatás alapján közel 100 000 m 3 azaz 120 000 tonna inert bontási hulladék került eddig elhelyezésre. Az illegális inert lerakó területére rekultivációs terv készítése indokolt. Összesített felhagyott hulladék: hulladék lerakó területén felhalmozott üveg: 3-4 tonna, elhagyott hulladék: 18 650 tonna, melybl o 550tonna települési szilárd hulladék, o 18 100 tonna építési, bontási hulladék, illegális lerakó: 120 000 tonna, építési, bontási hulladék Mindösszesen: 138 653 t. A lerakókkal kapcsolatos teendk a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA projekt keretében kerülnek rendezésre. A lerakókkal kapcsolatos teendk a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA projekt keretében kerülnek rendezésre. Prioritási sorrend: az elhagyott hulladékok összegyjtése, rekultivációs tervek elkészítése, rekultivációk megkezdése 2/A.V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél elírtakon túl ismertetend tényezk 2/A.V.2.1 A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen A terület éves hulladékmérlegének felállításához a keletkez hulladék mennyiségének meghatározásánál az OHT alapján számított lakossági hulladékmennyiséget vettük figyelembe, a 2002. évi adatok alapján. A településen keletkez csomagolóanyag mennyisége: összesen keletkezett: 3 433,83 tonna (3/A.4. tábla) településrl beszállított: 1 543,4 *tonna ebbl hasznosított: 1 543,4 tonna. 30