Kutatási beszámoló és mellékletek

Echo Research Center A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZETŐ FÓRUMOK TAGJAI DROGATTITŰDJÉNEK ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON Kutatási beszámoló és mellékletek Írta: Domokos Tamás, Mahler Balázs és Ruff Tamás A kutatási program az Echo Oktatáskutató Műhely és az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet együttműködésében valósult meg a Gyermek- Ifjúsági és sportminisztérium támogatásának köszönhetően. Belső projekt azonosító: Echo K121/2005. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet H-8000 Székesfehérvár, Forgó u. 15. Tel: (22) 502-276, Fax: (22) 379-622 projekt@echosurvey.hu, www.echosurvey.hu Echo Network 2005. június

TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÁS 3.o. 1. A VIZSGÁLAT HÁTTERE 4.o. 1.1 A kutatás célja 4.o. 1.2 A kutatás fő kérdései 5.o. 1.3 Kutatási módszer 5.o. 1.4 Adatfeldolgozás 10.o. 1.5 Demográfiai háttér 12.o. 2. A drogkérdés szakmai megítéléséről 15.o. 3. Általános attitűdök 22.o. 3.1 Érzelmi viszony 25.o. 3.2 A drog mint társadalmi probléma 28.o. 3.3 A jogi szabályozáshoz való viszony 32.o. 4. A fórumokról 41.o. 4.1 Együttműködések 42.o. 4.2 A rendőrségi munka megítélése 44.o. 4.3 A KEF tagok értékelése 45.o. 4.4 A KEF társadalmi pozícionálása 47.o. 5. A működés kvalitatív tapasztalatai 52.o. 5.1 Esettanulmányok 52.o. 5.2 Az interjúk tapasztalatai 59.o. 6. Mellékletek 61.o. Echo Network - 2005 2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A 2000-ben elfogadott Nemzeti Drogstratégia alapvető célként fogalmazza meg, hogy a társadalom váljon érzékennyé a drogprobléma hatékony kezelésére. A koncepció szerint a stratégia megvalósításában kulcsszerepet játszanak a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok. A helyi drogstratégiát többségében a fórumokban résztvevő képviselők, tagok alkották és ugyanők a letéteményesei is a helyi drogellenes stratégiának, ezért e személyek drogokkal kapcsolatos attitűdjei és kábítószerekkel kapcsolatos kompetenciája döntő a drogprobléma helyi közösségi szintű kezelése tekintetében. Ugyanakkor ezen szakemberek legális drogokkal és kábítószerekkel kapcsolatos attitűdjei nem vagy csak korlátozottan ismertek. A kutatási cél elérése érdekében komplex módszertan alkalmazása volt szakmailag a leghatékonyabb módszer. Ezért intézetünk 2005 tavaszán postai kérdőíves felmérést végzett a tagok körében. A teljes populációban 1048 személy volt, melyből az önkiválasztós mintába 254 személy került be. Ezen kívül kvalitatív módszerekkel (esettanulmányokkal, interjúkkal) egészítettük még ki eredményeinket. Abban meglehetősen nagy egyetértés van a tagok körében, hogy a drogjelenség komoly társadalmi problémának tekinthető. Ugyanakkor a vizsgálatból kiderül, hogy a KEF tagok a drogprevencióban érintett szakemberek tevékenységével a legkevésbé sem elégedettek, de a válságkezelésben, a szenvedélybetegek gyógyításában érintettek munkáját elismerik. Az eredmények azt mutatják, hogy a drogosokkal szembeni viszony alapján a KEF tagok 72 százaléka pozitív, 6 százaléka közönyös, 22 százaléka pedig negatívan jellemezhető. A válaszadók szerint a fogyasztók leginkább merész, ám befolyásolható, fiatal, városi és magányos emberek, többségében férfiak A megkérdezett KEF tagok közel egytizede azt vallja, hogy a kábítószer fogyasztó egyértelműen beteg ember, de úgy véli büntetni kell őket. Ez már magában is ambivalens gondolkodás, de többségüknél az is kimutatható, hogy úgy gondolják, ez nem segíti elő a fogyasztás visszaszorítását. A jogi oldalát vizsgálva mindent egybevetve a büntetés jelenlegi céljáról a megkérdezettek azt gondolják, hogy az elsősorban üzenetértékű másoknak, illetve retorziót ad a normától eltérő embereknek. A KEF koncepciójával, feladataival kapcsolatos vélemények alapján a válaszadók három jól körülhatárolható csoportba sorolhatók, (1) egy kis részük hatástalannak, haszontalannak tartja; (2) a jelentős többség intézményesíteni szeretné a KEF-et; míg a (3) harmadik csoport a KEF jelenlegi rendszerét tartja a legjobban működőnek. Kiderült az is, hogy nagyon fajsúlyos probléma a fórumok társadalmasítása a KEF tagok szerint. A szakmai közeg előtt már nem ismeretlenek, azonban az átlagember semmit sem tud ezekről a szervezetekről, működési feltételeikről és feladataikról. Echo Network - 2005 3

1. A VIZSGÁLAT HÁTTERE 1.1 A kutatás célja A Nemzeti Stratégia a Kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében című dokumentum alapvető célként fogalmazza meg azt, hogy A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában. Az eredeti koncepció szerint a stratégia megvalósításában kulcsszerepet játszanak a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF-ek), melyek a helyi drogpolitika motorjaként' kellene, hogy működjenek. A gyakorlati tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezen feladatuknak csak korlátozottan tudnak megfelelni e testületek. A működési problémák okai mögött hipotézisünk szerint két fontos tényező is meghúzódik, egyrészt a helyi KEF-ek rendelkezésére álló humánerőforrás nem minden esetben adekvát a feladathoz (pl. esetleges presztízs szempontok a KEF tagok meghatározásánál, intézményi képviselet és személyes szakértői szerepek keveredése, eltérő drogattitűdök stb.), másrészt a KEF-ek társadalmi kapcsolatrendszerének (intézményi, civil szervezeti, állampolgári, szülői kapcsolatok) és nyilvánosságszervezésének problémái is gátolhatják a sikeres működést. A helyi drogstratégiát többségében a KEF-ekben résztvevő intézményi vagy szakértői képviselők, tagok alkották és ugyanők a letéteményesei is a helyi drogellenes stratégiának, ezért e személyek drogokkal kapcsolatos attitűdjei és kábítószerekkel kapcsolatos kompetenciája döntő a drogprobléma helyi közösségi szintű kezelése tekintetében. Ugyanakkor ezen szakemberek legális drogokkal és illegális kábítószerekkel kapcsolatos attitűdjei nem vagy csak korlátozottan ismertek. A helyi drogprobléma társadalmasítása és a helyi közösség érzékenyítése, mobilizálása nem képzelhető el a KEF-ek társadalmi kapcsolatainak szervezése nélkül. Ez a másik pont, amelyről szintén csak korlátozottan vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre tudományosan megalapozott országos szintű információk 1. Magyarországon jelenleg 89 2 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működik eltérő hatékonysággal, különböző szakértői kompetenciával és eltérő társadalmi beágyazottsággal. Ugyanakkor az egyes fórumokban résztvevő tagok meglehetősen hasonló intézményi, szervezeti körből kerültek ki, településenként átlag 8-12 fő, ami mögött azért jelentős szóródás is van. Országos szinten több mint ezer szakértő, intézményi delegált kapcsolódott be formálisan a KEF-ek munkájába az elmúlt években. 1 A KEF-ek minden évben elkészítik ugyan szakmai beszámolóikat, ám e terület tipikusan nem írható le az alkalmazott mennyiségi szempontokkal 2 Ez az adatfelvétel megkezdése előtti adat. Echo Network - 2005 4

Ezen tagok aktivitása, szakmai kompetenciával és drogattitűdjei meglehetősen eltérőek. Kutatási programunk elsődleges célja, hogy feltárja milyen attitűdökkel és kompetencia szinttel rendelkeznek a KEF-be delegált szakértők, intézményi képviselők, illetve hogy választ adjunk arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen szintű a KEF-ek beágyazottsága a helyi társadalomba. 1.2 A kutatás fő kérdései 1. Milyen szakmai álláspontokat foglalnak el a KEF tagok az egyes kérdésekben (a fórumok működése, a drogellenes küzdelem stb.)? 2. Milyen általános attitűdök jellemzőek a KEF tagokra a drogokkal, a kábítószert fogyasztókkal és a droghasználattal, ennek társadalmi következményeivel kapcsolatban? 3. Milyen a fórumok társadalmi beágyazottsága, hol tart a társadalmasítás folyamata? A kutatás elméleti kereteinek meghatározásakor abból indultunk ki, hogy a KEF tagság összetétele nagyon sokrétű. Nagy százalékban intézményi delegáltak alkotják, akik motivációjukban, szakmai ismereteikben nagyon sokszínű képet mutatnak. Ugyanakkor ez a tagság ellenszolgáltatás nélküli, tehát akik komolyan akarják venni feladataikat, azok ezért anyagi elismerést nem kapnak/kaphatnak. Viszont a nemzeti drogstratégia a kábítószer visszaszorításáért való küzdelemben a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumoknak hangsúlyos szerepet szán, ami egyértelműen a KEF tagok komoly munkáját evokálja. Ez az alapvető ellentmondás vezérelte kutatásunkat, azt próbáltuk kideríteni, hogy ezek a problémák mennyire fajsúlyosak egy-egy KEF gyakorlati működésében, és milyen hatással vannak a résztvevőkre, a szűkebb társadalmi környezetre. 1.3 Kutatási módszer Jelen vizsgálat során a téma összetettsége és a célcsoport heterogenitása miatt komplex módszertan alkalmazása vált szükségessé. A kutatásban egyrészt közvetlenül meg kellett szólítani magukat a KEF tagokat, másrészt célzott szakértői interjúkat készítettünk a KEF-ekbe különböző területről érkező tagokkal, valamint szociológiai esettanulmányokban dolgoztuk fel a KEF-ek működésének nyilvánosságát. A kutatás első lépéseként lebonyolítottunk egy orientáló workshopot (alapozó fókuszcsoport) a Echo Network - 2005 5

közép-dunántúli régióban dolgozó KEF tagok és más kábítószerügyi szakemberek közreműködésével, mely az empirikus vizsgálat során alkalmazott adatfelvételi eszközök (kérdőívek, interjú-katalógus, esettanulmány vezérfonál) készítéséhez szükséges szervezeti, strukturális és ágazati háttér információkat gyűjtöttük be, illetve a kutatási hipotézisnek megfelelő indikátorokat határoztuk meg. Ezek alapján a kutatás legfontosabb indikátorai és az indikátorokhoz rendelt kérdéscsoportok a következők lettek: Indikátor Kérdéscsoport A drogprobléma társadalmi percepciója A KEF társadalmi pozícionálása Intézményi felelősség Működési hatékonyság Egyéni aktivitás Kompetencia Drogattitűdök Emocionális viszony Kapcsolati háló drogfogyasztás vélt okai szerek veszélyességének megítélése drogellenes feladatok fontossága a probléma kiterjedtségének megítélése A KEF szerepe, feladata KEF stratégia szerepe, megítélése Állami és helyi feladatok megosztásának kérdése A drogellenes küzdelem szektoriális finanszírozása Felelős csoportok a probléma kialakulásért és a megoldásáért Prevenciós munka hatékonysága, szintje, feltételrendszere KEF tagok szakterületenkénti minősítése Hangsúlyok a KEF munkájában A működési problémák, segítő és gátló tényezők Részvétel a KEF munkájában Részétel a képzéseken, Részvétel a formális és informális szakmai tanácskozásokon KEF-ben játszott szerep KEF összetétele Népszerű drogok ismerete Ismeretek a függőség kialakulásáról Tájékozódási csatornák, információs források Iskolai végzettség Szerfogyasztók vélt társadalmi pozícionálása Rögzült attitűdök A drogprobléma kialakulásának modellje Jogi szabályozás és a rendőrség szerepének megítélése A szerfogyasztókhoz való érzelmi viszonyulás A problémához valós érzelmi viszonyulás A KEF-hez való érzelmi viszonyulás A KEF tagok együttműködések megítélése A KEF együttműködése más intézményekkel Területi alapú együttműködés megítélése Echo Network - 2005 6

Az orientáló workshop és a belső műhelymunka tapasztalatai alapján elkészült kérdőívet, interjúkatalógust és esettanulmány-vezérfonalat teszteltük, tesztelés után javítottuk, pontosítottuk. A végleges postai önkitöltős kérdőív 8 oldalas lett és 213 kérdést tartalmazott a demográfiai alapadatokkal együtt. A kutatás empirikus adatfelvételét az Intézményünk keretén belül működő Echo Research Center végezte. A kutatás során a postai adatfelvételi módszert választottuk, ez kijelölte számunkra a mintavételi elveket, úgynevezett önkiválasztó mintával dolgoztunk. Ez annyit jelent, hogy a kérdőívet elküldtük az országban működő valamennyi kábítószerügyi egyeztető fórum minden egyes tagjának. Az alapsokaság listáját több hivatalos forrásból állítottuk össze 3. A megyei, kistérségi és települési Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tagjairól összesen 85 KEF vonatkozásában rendelkeztünk viszonylag pontos információkkal, amit az is jelez, hogy a végső címlistának csupán 4 százalékban tartalmazott pontatlan vagy elavult címet. A teljes listába (mintavételi keret) 1048 KEF tag került 89 Kábítószerügyi Egyeztető Fórumból. A kutatás kérdőívét minden általunk listázott KEF tagnak elküldtük. A KEF tagok 21 százaléka Közép- Magyarországon (Budapest és Pest megye) segíti a helyi drogellenes küzdelmet, 38 százalékuk a nyugati régiókban (Nyugat-Magyarország, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl) 41 százaléka pedig a keleti régiókban lévő KEF-ben játszanak szerepet (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld). A megkeresett KEF tagok 11 százaléka fővárosi, 37 százaléka valamelyik megyeszékhelyen működő KEF tagja, s minden második KEF szakértő vagy intézményi delegált kisvárosi KEF-ben dolgozik. Nemek szerint a mintavételi keret többsége nő (63 százalék) igazodva a drogellenes munkában szerepet játszó humánszolgáltató intézmények elnőiesedéséhez. A mintavételi keret nem és településtípus szerinti megoszlását országrészenként az alábbi táblázat mutatja 4. Nyugati országrész Középső országrész Keleti országrész Nem Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Település Budapest 22 40 Megyeszékhely 25 22 16 25 Egyéb város 19 34 9 29 18 41 összesen 100 % 100 % 100 % 3 Ezúton is köszönjük a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársainak és a helyi KEF-ek munkáját támogató koordinátorok segítségét az alapsokaság összeállításában. 4 A kutatási beszámolóban a az alacsony esetszám miatt nem a hét KSH tervezési statisztikai régiót tekintjük földrajzilag elkülönített egységnek, hanem összevontan beszélünk keleti, nyugati és a középső országrészekről. Echo Network - 2005 7

A mintavételi keret településtípus szerinti megoszlása országrészenként 100% 80% 49 40 57 60% 40% egyéb város megyeszékhely fõváros 20% 51 60 43 0% nyugati középsõ keleti Az önkitöltős kérdőíves adatfelvételi mód sajátossága, hogy a végleges mintába kerülés egyetlen dologtól függ, attól, hogy a válaszolásra felkért adatszolgáltató visszaküldi-e a kérdőívet. Az általunk kiküldött kérdőíveket első körben az intézmények 19 százaléka küldte vissza 5, majd buzdító levelek és telefonok után a visszaérkezési arány 24 százalékra nőtt, amely már lehetővé tette a kérdőíves adatfelvétel statisztikai elemzést. Ugyanakkor a visszaérkezett kérdőívek belső aránya földrajzilag, nemek szerint és településtípus szerint is eltérhet a kiküldött kérdőívek belső arányától. Ez az eltérés azt mutatja, hogy bizonyos intézmények, szervezetek képviselői motiváltabbak voltak a kérdőívre való válaszolásra. Összehasonlítva a településtípus, a nem és az országrész szerinti arányokat a mintavételi keret és az önkiválasztó minta esetében látható, hogy jelentősebb eltérés csak a nem tekintetében van, míg a nők körében az elvártnál magasabb (+10 százalékpont), a férfiaknál alacsonyabb (-10 százalékpont) volt a visszaérkezési arány. Mivel az alkalmazott kutatási módszer nem tette lehetővé valószínűségi mintavétel alkalmazását így a kutatás végleges mintája esetében a mintavételi hiba sem becsülhető meg. Mivel azonban az országrész és településtípus szerinti összetétel tekintetében nincs számottevő eltérés a mintavételi keret és a minta között, az adatbázis alkalmas a kutatási koncepcióban foglalt kérdések vizsgálatára és a hipotézisek tudományos tesztelésére, azzal a kitétellel, hogy a nők egy kicsit 5 Először tipikusan a kisebb települések KEF tagjai küldték vissza a kérdőíveket, második hullámban a nagyobb városok delegáltjai, utolsó hullámban pedig a fővárosi KEF tagok. Echo Network - 2005 8

felülreprezentáltak a végső mintában 6. A mintavételi keret és az önkiválasztó minta megoszlása 80 mintavételi keret önkiválasztó minta 60 40 20 0 72 62 50 52 47 37 37 38 38 41 35 28 21 18 13 11 fõváros nagyváros kisváros férfi nõ keleti középsõ nyugati A kérdőíves adatfelvétel mellett részletes esettanulmányokat készítettünk a KEF tagok, delegáltak kiválasztási eljárásáról, kompetenciájáról, a belső és szervezetközi együttműködések megvalósulásáról, vizsgálva a KEF születésének körülményeit, a helyi drogellenes startégia alkotásának folyamatát illetve a KEF-en belüli partnerség eredményeit 7, valamint az országban 5 régiójában 5 KEF taggal személyes szociológiai interjúkat készítettünk a KEF működését, a tagok attitűdjeit illetve a fórum helyi társadalmi beágyazódását vizsgálva. A kvalitatív vizsgálatba bevont Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy fővárosi, megyeszékhelyen működő és kisvárosi KEF delegáltak, szakértők egyaránt szerepeljenek a megkérdezendők között, illetve többféle intézmény és régió képviselője is megjelenjen a mintában. Az interjúk alanyait és az esettanulmányokkal feldolgozott intézményi szolgáltatásokat belső szakértői egyeztetés alapján választottuk ki. A kutatás során mindösszesen 15 interjút készítettünk az alábbiak szerint. 6 Mivel a mintavétel nem valószínűségi eljárással zajlott a nemek szerinti eltérést matematikailag nincs értelme súlyozással igazítani az alapsokaság megoszlásához. 7 Az esettanulmányokat a melléklet tartalmazza. Echo Network - 2005 9

KEF Az esettanulmányok és interjúk technikai háttere Képviselt intézmény neve Település Alany Beosztása DREKEF INDÍT Pécs Posta János programvezető Karcagi - Karcag Szepesi Tibor titkár Kecskemét TÉR Ifjúságsegítő Egyesület Kecskemét Borda Balázs - Veszprém, Várpalota Veszprémi Drogambulancia Veszprém Jurinkovics Lívia Igazgatóhelyettes XIV. Kerület Zuglói PH Budapest-Zugló Csaniga Andrea Ifjúsági referens, koordinátor Székesfehérvár Regionális Nagycsaládosok Székesfehérvár Farnady Judit elnök Egyesülete Székesfehérvár RÉV Szenvedélybetegesegítő Székesfehérvár Párkányi András Szociális munkás Szolgálat I. Kerület - Budapest Kárpáti Krisztina koordinátor I. Kerület - Budapest Madár Csaba elnök Szeged - Szeged Balogh Mónika - Szeged - Szeged Zelenai Károly - Szolnok - Szolnok Szarvák Aranka Titkár Szolnok - Szolnok Mihalcsikné Borsos Erika - Pécs LEO AMICI Alapítvány Pécs Dr. Tímár Csaba - Pécs ANTSZ Pécs Dr Herke Matild - 1.4 Adatfeldolgozás A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. Egyes kérdéseknél azt kértük a válaszolóktól, hogy értékeljenek állításokat, minősítsenek társadalmi problémákat, intézményeket négy, öt illetve hétfokú skálán. Ezen kérdések esetében a kapott értékeket a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében egy százfokú skálára számoltuk át, ahol a százas értéket az jelentette volna, ha az adott kérdésre minden válaszoló egyöntetűen a maximális, a nullát pedig az, ha a minimális pontszámot adja. A határ az ilyen százfokú skálákon az ötven pont. Az ez alatti érték általában negatív véleményt (bizalmatlanságot, elégedetlenséget, elutasítást stb.), míg az e feletti érték pozitív véleményt (elégedettséget, bizalmat, támogatottságot stb.) jelez 8. 8 A százfokú skálára átkódolt ordinális mérési szintű skálák természete az átkódolással nem változott meg, továbbra sem tekinthető klasszikus arányskálának, vagyis a két skála érték között csak kisebb nagyobb relációkat lehet tenni de aritmetikai jellegű interpretációt nem tehetünk (pl. nem mondhatjuk, hogy az egyik vagy másik skálaérték pontosan kétszer nagyobb a másiknál). Echo Network - 2005 10

Az elemzés során a gyakrabban használt egyváltozós elemzési technikák (gyakoriság, átlagok stb.) mellett a rejtett tartalmak, tendenciák vázolására ún. többváltozós matematikai-statisztikai módszereket is használtunk. A leggyakoribb többváltozós elemzési formák a következők voltak: A korrelációs elemzés azt mutatja meg, hogy az egyes magas mérési szintű változók megítélése mennyiben hasonló. Ha van köztük hasonlóság (vagyis pozitív korreláció), akkor ezt egy korrelációs együttható fejezik ki, melynek értéke 1 és +1 között lehet. Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb a hasonlóság a megítélésben. A megítélési hasonlóságot korrelációs hálózati ábrán ábrázoltuk. A faktoranalízis és a főkomponens elemzés arra szolgál, hogy sok változóból (például egy hosszú kérdéssorból) kevesebb, jobban kezelhető egységeket kapjunk. Az eljárás alapja itt is az egyes változók megítélésének hasonlósága, de itt változó-csoportokat, megítélési mintázatokat kapunk végeredményül. Az egyes csoportokba tartozó itemekhez faktorsúlyokat rendel a számítógép (-1 és 1 között), amelyek azt fejezik ki, hogy az adott item, változó vagy állítás mennyire befolyásolja az adott faktor összképét. Minél inkább távol van a nullától ez a szám, annál jelentősebb az adott item befolyása az adott faktorra, (ha negatív ez a szám, akkor az adott item éppen ellenkező előjellel befolyásolja a faktort, mint pozitív faktorsúlyú társai). A magas mérési szintű változók (pl. érintettségi index, kapcsolati háló szélessége, stb) alkalmasak arra, hogy egy és többutas ANOVA módszer segítségével teszteljük, hogy melyik független változónak (pl. nem, település, korcsoport, kompetencia, attitűdök) mekkora a magyarázó ereje önmagában illetve közös modellbe építve. Alacsonyabb szinten bizonyos kérdések háttér változókkal való összefüggésekor 9 a függetlenséget Chi-négyzet hipotézis tesztelése alapján illetve vonatkozó statisztikai próbák 10 mentén teszteltük. A klaszteranalízis nem a változókból, hanem a válaszadókból képez csoportokat (klasztereket), aszerint, hogy egyes kérdéseket, kérdéssorokat mennyire hasonlóan ítéltek meg. Ezzel lehetővé válik, hogy egy-egy témakör (akár viszonylag sok kérdéssel) megítélése szerint csoportosítsuk a válaszadókat, és a csoportokat utána elemezzük akár társadalmi-demográfiai összetételük, akár más kérdésekre adott válaszaik alapján. 9 Ezek többségében alacsony mérési színtű változók 10 A CV és a Phi két nominális változó közötti kapcsolat erősségét, a Gamma pedig nominális és ordinális mérési szintű változó közötti kapcsolat erősségét mutatja. Mindkét mutató értéke annál erősebb minél jobban közelít 1-hez abszolút értékben. Echo Network - 2005 11

1.5 Demográfia háttér Mielőtt belekezdenénk a felmérés részletes tartalmi ismertetésébe, szükséges, hogy a kérdőívet kitöltő KEF tagok legfontosabb demográfiai jellemzőit, összetételét ismertessük, mert vannak olyan tendenciák, jelenségek, amelyek csak ennek fényében érthetők. A települési szintű megoszlást a már említett két dimenzió mentén vizsgáltuk, és így is folytattuk le az adatelemzést. Egyrészt településtípusok, másrészt pedig a települések területi elhelyezkedése mentén. Az előbbi szerint a mintába bekerült válaszadók egy tizede budapesti, 37 százalékuk valamelyik megyeszékhelyen működő KEF tagja, míg döntő többségük egyéb városi KEF tag. A KEF tagok megoszlása településtípusok szerint Megyeszékhely Budapest Egyéb városok A régiónkénti megoszlásban az alacsony esetszám miatt a korábban már kifejtett hármas felosztást alkalmaztunk, ennek alapján a KEF tagok 21 százaléka Közép-Magyarországon tevékenykedik, 38 százalékuk a nyugati régiókban és 41 százaléka pedig a keleti régiókban. Echo Network - 2005 12

A KEF tagok megoszlása régiók szerint középsõ 18,0% 35,0% nyugati 47,0% keleti A KEF tagok nemi megoszlása a mintában 100% férfi nõ 80% 60% 74% 65% 40% 20% 26% 35% 0% Intézményi delegált Külsõ szakértõ Minden társadalomtudományi vizsgálódás alapvető demográfiai változói közé tartozik az életkor. Szintén az alacsony válaszarány miatt éreztük szükségét annak, hogy a korkategóriák besorolásánál mindössze egy viszonylag egyszerűbb, ugyanakkor sokkal praktikus kettős kategorizálást Echo Network - 2005 13

alkalmazzunk. Ez a két kategória a 45 év alattiak és a 45 éves, vagy idősebb tagokat tartalmazta. A két csoport számaránya nagyjából megegyezik a mintában, 49-51 százalék. A válaszadó szakemberek nemi megoszlása a szociális ágazatnak köszönhetően - kiegyensúlyozatlan, a megkérdezettek több mint kétharmada (72 százalék) nő. Az intézményi delegáltak körében kicsit magasabb ez az arány, míg a külső szakértők között alacsonyabb. Echo Network - 2005 14

2. A drogkérdés szakmai megítéléséről A kutatási beszámoló e részében a KEF tagok azon szakmai kompetenciáját és szakmai vezérfonalát mutatjuk be, mely segít abban, hogy megértsük hogyan viszonyulnak az egyes ágazatpolitikai döntésekhez, milyen álláspontot képviselnek és azt milyen erős érvekkel támasztják alá drogtémában. Első lépésként nyitott kérdéssel rákérdeztünk arra, hogy a megkérdezettek szerint milyen fajta drogokat fogyasztanak a társadalomban. A válaszadók szerint az emberek leggyakrabban a legális és/vagy könnyű drogokat (marihuana, alkohol, cigaretta, kávé, extasy) használják a drogok közül, míg a kemény drogok említési aránya jóval kisebb volt. Drogfajta Említések száma Marihuana 109 Alkohol 99 Cigaretta 78 Extasy 61 Kávé 54 Nyugtatók 41 Amfetamin 35 Speed 32 LSD 14 Heroin 14 Kokain 14 Ragasztók 6 Energia italok 6 Disco tabletták 4 Tea 4 Kábítószer 4 Szerves oldószerek 1 Kóla 1 Metadon 1 Hasis 1 Az egészségfejlődés és az egészséges élethez való viszonyulás egyre meghatározóbb szerepet tölt be mindennapjainkban. Ezt a szakemberek is tudják, azonban fontosnak véltük megvizsgálni azt, hogy a szakmai hozzáállás és vélemény mely spektrumán helyezkednek el a KEF tagok. A válaszadók 93 százaléka szerint leginkább a kortárscsoport hatása a meghatározó abban, hogy az emberek nem óvják kellőképpen egészségüket, ezt követi a rossz családi minta (85 százalék), Echo Network - 2005 15

a felelőtlenség (78 százalék) és a halmozottan hátrányos helyzet (74 százalék); legkevésbé a negatív tanári mintát és az anyagi dolgokat gondolják az egészségtelen életmód okainak. Az alábbiak közül melyek a tipikus okai annak, hogy egyesek nem óvják kellõen az egészségüket? kortárs csoport hatása rossz családi minta felelõtlenség halmozottan hátrányos helyzet divat változó életkörülmények média hatása 93 85 78 74 71 64 61 tudatlanság, tájékozatlanság ellátórendszer hiányosságai prevenció hiánya 48 46 45 anyagi okok 33 negatív tanári minta 13 0 20 40 60 80 100 "Igen" válaszok százalékos aránya A drogok egyénre és társadalomra való kockázatát kutatva megkértük a KEF tagokat, hogy a felsorolt drogokat rangsorolják veszélyességük alapján egyéni és társadalmi szinten. A válaszadók szerint követve az elfogadott társadalmi normát - az egyénre a legveszélyesebbek az illegális kábítószerek, az alkohol és a dohányzás, negyedik helyen szerepel a rangsorban a túlzott gyógyszerfogyasztás, ötödik illetve hatodik helyen pedig az energia italok és a kávé. Társadalomra való veszélyezettséget nézve szinte ugyanez a rangsor alakul ki, azzal a nem elhanyagolható különbséggel hogy a válaszadók szerint az alkohol veszélyesebb társadalmi szinten, mint a kábítószer. A drogok relatív veszélyességi rangsora Egyéni szinten Társadalmi szinten kávé 6 6 energia ital 5 5 kábítószer 1 2 alkohol 2 1 dohányzás 3 3 túlzott gyógyszerfogyasztás 4 4 Echo Network - 2005 16

Megkérdeztük a KEF tagokat, hogy ha a kábítószer problémával kapcsolatos területek között ezer forintot kellene felosztaniuk, mely területekre mennyi forrást biztosítanának. A válaszadók egyértelműen az iskolai prevenciós programokat támogatnák erőteljesen végzettségtől függetlenül -, ha tehetnék a források majdnem egyötödét erre fordítanák. Az egészségügyi ellátásra, gyógykezelésre áldoznának második helyen, illetve támogatnák a rehabilitációs helyeket és szolgáltatásokat is. A tanácsadói szolgálatokat, rendőrségi akciókat, a drogprobléma társadalmasítását és a különböző továbbképzéseket közel azonos mértékben finanszíroznák, míg a kutatások, helyzetképek készítésére (monitoring-vizsgálatokra) fordítanák a legkevesebbet. Összeg forintban (átlag) iskolai prevenció 240 egészégügyi ellátás, gyógykezelés javítása 145 rehabilitációs lehetőségek javítása 132 tanácsadó szolgálatok működtetése 124 rendőrségi akcióhatékonyság növelése 123 drogprobléma társadalmiasítása 112 képzések, továbbképzések 109 kutatások, helyzetképek készítése 76 Az adatok részletesebb elemzése során, hogy a támogatások megoszlása nincs szoros összefüggésben a KEF tagok iskolai végzettségével, de a férfiak jobban támogatnák a képzéseket, illetve a drogprobléma társadalmasítását. Az is kiderült, hogy a szakértőként KEF tagok előnyben részesítik a képzéseket. Iskolai Tanácsadó Rendőrségi Képzések, Kutatások, Egészségügyi Rehabilitációs Végzettség prevenció szolgálatok akciók továbbképzések helyzetképek ellátás lehetőségek Társadalmasítás nincs diploma 207 111 111 98 94 143 132 119 egészségügyi 240 118 120 108 67 141 121 106 tanári 245 120 126 108 73 144 130 120 szociális 238 124 99 114 79 150 140 103 egyéb 247 143 144 90 90 152 145 107 Átlag Ft. 241 123 122 107 76 146 132 113 Echo Network - 2005 17

Iskolai Tanácsadó Rendőrségi Képzések, Kutatások, Egészségügyi Rehabilitációs Nem prevenció szolgálatok akciók továbbképzések helyzetképek ellátás lehetőségek Társadalmasítás Férfi 237 116 131 126 79 122 116 143 Nő 241 127 119 102 75 154 137 99 Átlag Ft. 240 124 123 109 76 145 132 112 Iskolai Tanácsadó Rendőrségi Képzések, Kutatások, Egészségügyi Rehabilitációs KEF szerepkör prevenció szolgálatok akciók továbbképzések helyzetképek ellátás lehetőségek Társadalmasítás Intézményi delegált 233 128 123 104 78 146 138 118 Szakértő 237 117 118 136 64 146 113 111 Koordinátor 261 108 132 111 73 146 117 95 Átlag Ft. 237 125 124 108 76 146 132 114 A drogmegelőzés a drogellenes küzdelem egyik kulcseleme. Az ehhez szükséges források azonban különböző helyekről és különböző címeken érkeznek a területre, többcsatornás a finanszírozása. A KEF feladata részben az, hogy az ilyen programokat koordinálja, összefogja. Éppen ezért rákérdeztünk arra, hogy a finanszírozási problémák megoldását hogyan, milyen módon képzelik el. A KEF tagok véleménye szerint a települési szintű drogmegelőzéshez elsősorban az állami intézményeknek kell forrásokat biztosítani (átlagosan több mint ötven százalékban), míg a helyi önkormányzatoknak és civil szervezeteknek 15-25 százalékban kellene állnia a települési szintű drogmegelőzés költségeit. Egyéb szereplők is felléphetnek finanszírozóként, a részarányuk kevesebb mint 10 százalék lehet. A válaszadók szerint saját településükön leginkább a kortárssegítő csoportok létrehozására, különböző szaktanácsadó szolgálatok kialakítására lenne szükség, illetve a kérdőívben nem felsorolt egyéb tényezőket (pályázatok, pénz, stb.) említettek. Területi különbséget, illetve markáns véleménykülönbséget nem lehet mérni, azonban a diplomával nem rendelkezők véleménye szerint nagyobb szüksége lenne orvosi tájékoztatókra, szaktanácsadó szolgálatokra, illetve kortárssegítő csoportokra. Echo Network - 2005 18

Mi szükséges a legkevésbé és mi a leginkább ahhoz, hogy a drogprevenciós munka hatékonysága tovább növekedjen az Ön településén? kortárssegítõ csoportok létrehozása szaktanácsadó szolgálat kialakítása 78 83 orvosi tájékoztató a különbözõ fórumokon 65 rendõrségi tájékoztató a különbözõ fórumokon demonstrációs anyagok készítése szakirodalom 44 53 52 egyéb (pályázatok, pénz,...) 93 0 20 40 60 80 100 pontszám százfokú skálán Demonstrációs Szakirodalom Rendőrségi Orvosi Szaktanácsadó Kortárssegítő Egyéb végzettség anyagok tájékoztatók tájékoztatók szolgálat csoportok nincs diploma 54 48 59 77 91 93 81 egészségügyi 61 46 58 63 86 84 95 tanári 47 42 54 63 75 80 94 szociális 48 42 45 67 81 83 92 egyéb 64 49 57 66 72 83 86 Átlag 52 44 54 65 78 82 92 szükségesség indexe százfokú skálán A megkérdezettek a drogprevenció területén érintett szakemberek közül leginkább a helyi szociális munkásokkal, családsegítőkkel és védőnőkkel vannak megelégedve, akik százfokú skálán 60 pont feletti értéket kaptak. Pozitív a megítélésük az ifjúsági tanácsadóknak, rendőröknek és bűnmegelőzési szakembereknek is. Kevésbé jó megítélés alá esnek a köztisztviselők, művelődésszervezők, újságírók, ami annak is betudható, hogy ők nem a frontvonalban vannak jelen a prevenciós munkában. A pedagógusok, papok és orvosok megítélése köztes. Echo Network - 2005 19

Mennyire elégedett az alábbi szakemberek munkájával az Ön településén? szociális munkások családsegítõk védõnõk ifjúsági tanácsadók rendõrök bûnmegelõzési szakemberek 65 65 61 60 59 58 pedagógusok papok, lelkészek 49 49 orvosok újságírók, helyi média mûvelõdésszervezõk 43 41 40 köztisztviselõk 35 0 10 20 30 40 50 60 70 pontszám százfokú skálán Régiós szintű, településtípusonkénti és végzettség szerinti megítélésüket az alábbi táblázatok mutatják: Ifjúsági tanácsadó Bűnmeg. szakembe rek Pedagógu Szoc. Műv. Családseg Köztisztvis Orvosok Papok Védőnők Rendőrök Újságírók sok munkások szervezők ítők elők Régió k nyugat 44 39 65 34 62 46 31 59 62 61 38 62 Közép 53 51 65 44 64 55 47 60 65 61 39 56 Kelet 51 42 65 42 67 49 33 60 59 57 43 56 Átlag 49 43 65 40 65 49 35 60 61 59 41 58 Település Budapest 43 44 57 40 57 42 43 54 56 54 34 51 Megyeszékhely 41 40 65 34 61 51 31 60 56 56 36 60 Egyéb város 56 44 67 44 69 49 35 61 66 62 46 59 Átlag 49 43 65 40 65 49 35 60 61 59 41 58 Végzettség nincs diploma 59 52 59 52 66 40 43 59 58 57 52 67 Egészsé gügyi 47 35 68 42 69 50 33 59 58 55 36 56 Tanári 54 46 64 40 65 52 36 60 66 62 41 59 Szociális 41 40 73 36 65 44 29 66 53 58 38 53 Egyéb 52 45 59 33 63 55 38 60 63 60 46 64 Átlag 50 43 65 40 66 50 35 61 62 59 41 58 egyes szakemberekkel való elégedettségi index100 fokú skálán Echo Network - 2005 20