A 23 nyertes nemzeti park igazgatósági pályázat: Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 264 millió forintot fordít a park területén található élettelen természeti értékek (barlangok, földtani alapszelvények, földtani természetvédelmi értéket képviselı bányák) és az ezekhez kapcsolódó élıvilág hatékony és korszerő megırzésére, rehabilitációjára. A munkálatok során megtörténik az "Esztramos" volt tornaszentandrási vasércbányában található barlangokhoz vezetı bányavágatok stabilizálása, a mádi Bomboly-bánya denevérvédelmi célú kiépítése és a járatrendszer biztosítása, a világörökség részét képezı Földvári-barlang, Rejtek-zsomboly és a Rákóczi 2. sz. barlang természetvédelmi célú kiépítése vagy rekonstrukciója. Az igazgatóság 79,3 millió forintból a Szalamandra Erdei iskola infrastrukturális fejlesztését végzi el. A projekt során fejlesztenek több programhelyszínt (szögligeti Szalamandra Ház, jósvafıi Kúria Oktatóközpont), az oktatási segédanyagokat, az erdei iskola közösségi és lakótereinek, valamint irodáinak bútorzatát, kültéri tematikus oktatóegységeket alakítanak ki és korszerősítik az oktatástechnikai eszköztárat. A szögligeti Szalamandra Ház udvarán egy tematikus foglalkoztató komplexum épül, amely Magyarországon egyedülálló kezdeményezés. "Az Aggteleki-karszt értékei" minısített erdei iskola program öt fı téma köré épül fel, az öt téma (barlang, víz, erdı, mezı, ember a karszton) körüljárásával a karsztos terület legjellegzetesebb vonásait lehet megismerni és a megszerzett tudást elmélyíteni. A foglalkoztató egységek ezeket a témákat testesítik meg (Kı Háza, Víz Háza, Erdı Háza, Mezı Háza és a Szádvár foglalkozató). A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 121,6 millió forintot nyert a Káli-medencében képzıdött egyedi geológiai formációk fenntartására. A tervezett védelmi beavatkozások a geológiai alakzatok hosszú távú megırzését célozzák meg. A kıtengerek a Káli-medence legértékesebb geológiai képzıdményei. Hazánkban ezekhez hasonló geológiai formáció nem található. A világban, Franciaországban, a Párizsi-medencében, a Fontainebleau környékén találhatók hasonló homokkı képzıdmények. A nemzeti park igazgatóság 226 millió forintot költ láprétek, gyepek és fáslegelık természetvédelmi értékeinek védelmére és vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklésére. A projekt célja a lepusztult élıhelyek állapotának visszaállítása. Az egyik ilyen élıhely a nemzeti park címernövényének, a lisztes kankalinnak az élıhelye. Egy másik beruházási elem egy állatcsoport életfeltételeinek javítását tőzte ki céljául kétéltőek számára készülı utak alatti élıvilágvédelmi átjárók megépítésével. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 90 millió forintot fordít a zirci arborétum rekonstrukciójára. A tervezett felújítás lényeges eleme az angolpark stílusú arborétum tavának kotrása, friss víz utánpótlás biztosítása, a partfal javítása és a zsilip újraépítése. A tó szélén a kı partfal egy szakaszának elbontásával a fokozatosan mélyülı felületen a természetes vízparti növényzet látszódik majd. A másik új vizes élıhely az arborétumot kettéosztó Cuha-patak mellett létesül, a bakonyi lápok és kiszáradó láprétek védett növényei számára. A rekonstrukció lehetıség nyújt a Bakonyban veszélyeztetett, védett növényfajok mentésére is. Az arborétum növényi anyagának felújítása során az idıs fák megırzı kezelése, az ismert kislevelő hársfasor felújítása, fák-cserjék pótlása, a győjtemény gazdagítása történik meg. Az igazgatóság 43 millió forintból a Bakonybéli Erdıismereti Oktatóbázis és Kismesterségek Háza infrastrukturális fejlesztését végzi el. A megnyert fejlesztési pályázat hozzájárul az infrastrukturális háttér javításához, az oktatástechnikai eszköztár fejlesztéséhez és így az erdei iskolai szezon meghosszabbításához. A nemzeti park igazgatóság 44,6 millió forint támogatásból a Tihanyi Levendula Erdei Iskola infrastrukturális fejlesztését is elvégzi. A projekt során kialakítanak egy a karsztvíz-bázisra épülı 130 méter mélységő kutat. Kiépül egy új főtési-, és melegvíz-ellátási rendszer megfelelı hıtartó képességő nyílászárókkal. Az elnyert támogatásból az erdei iskola
eszközparkját is korszerősítik: idıjárási állomásokat, távcsöveket, vízvizsgálati eszközöket, könyveket, informatikai eszközöket, bútorokat, kerékpárokat szereznek be. Plakátok készülnek természet-és környezetvédelem témában, illetve terepi munkafüzeteket adnak ki különbözı korosztályok számára. A terepi szakemberek képzéseken vesznek részt (BISEL, WET és informatikai képzés). Az év végére elkészülı erdei iskola épület mozgáskorlátozottakat is tud majd fogadni. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 129 millió forintot fordít a Pély Ludas élıhelyfejlesztési munkálataira. A projekt egyik fı eleme a vizes élıhelyek vízellátásának biztosítása, melynek során lehetıség nyílik mind a szikes tavakkal rokon nyílt, sekély viző élıhely, mind pedig a sőrőbb vegetációjú mocsaras, fertıs típus kialakítására. A fejlesztés másik fı eleme a térség fás vegetációinak rekonstrukciója, ami leginkább a már meglévı elemek (fasorok, facsoportok), honos fa-és cserjefajokkal történı felújítását jelenti. A nemzeti park igazgatóság 531,7 millió forintból több típusú természetvédelmi fejlesztést végez el. A projekt során megtörténik a hollókıi hagyásfás legelı rehabilitációja, több bükki barlang lezárása és a barlangvédelemhez szükséges segédeszközök beszerelése, a Szeleta-barlang rehabilitációja, az Anna-barlangban a barlangi képzıdményekre veszélyes lámpaflóra visszaszorítása, a madarakra veszélyes légvezetékek cseréje a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Borsodi Mezıség Tájvédelmi Körzet területén, a madarakra veszélyes elektromos oszlopok oszlopfejének szigetelése a Bükkalja déli elıterében 30 kilométer hosszúságban az áramütéses madárpusztulások elkerülése érdekében, valamint kétéltőátjárók és terelıfalak létesítése Bogács és Felsıtárkány határában a peterakóhelyükre igyekvı kétéltőek elgázolásának megelızése érdekében. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 312 millió forintot nyert a Délborsodi Tájegység komplex élıhelyrehabilitációs program II. ütemének megvalósítására. A projekt célja a Borsodi Mezıségben a természeti értékek számára ideális élıhely struktúra helyreállítása, az ezekhez kötıdı életközösségek, továbbá ezen életközösségekhez köthetı zászlóshajófajok (kiemelten a Natura 2000 jelölıfajok) fennmaradásának biztosítása, állományuk növelése. Az igazgatóság 152,4 millió forintból élıhelyrekonstrukciós munkálatokat végez a Mátrai rétek és Bükkaljai gyepek védett és NATURA 2000-es élıhelyein. A projekt során a Dél-Bükk elıterében három helyszínen, míg a Mátrában négy helyszínen alakítják ki az egykoron a hagyományos tájhasználat révén létrejött változatos élıhelystruktúrát, biztosítják az ezekhez kötıdı életközösségek, az életközösségek legjelentısebb zászlóshajófajainak (kiemelten a Natura 2000 jelölıfajok) fennmaradását állományuk növelését, a tájképi értékek megırzését. A 3 éves élıhelykezelési program klasszikus elemei a cserjeirtás, szárzúzás, invazív növényfajok elleni védekezés, gépi és kézi kaszálás, részben saját vagyonkezelésben, részben pedig a megvásárolni kívánt területeken. A projekt során területvásárlás, illetve a területek kezelését segítı gépek beszerzése is megtörténik. Az élıhely-rekonstrukcióval érintett területek nagysága 422 hektár. A park további 104,3 millió forintból a földtani természeti értékeinek védelmét biztosítja. A pályázat célja kettıs. Egyik cél a Mátrai tájegység területén lévı 19. században hajtott érckutató táró (Antal-táró) által feltárt földtani értékek természeti állapotának hatékony és korszerő megırzése, helyreállítása, az élet- és balesetveszélyes állapotok megszüntetése, a táróban élı több ezres denevérkolónia élıhelyének biztonságos fenntartása, a táró bejáratának denevérvédelmi szempontú kialakítása. Másik cél a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén lévı felhagyott két bazaltbányában a kijelölt geológiai alapszelvény és a feltáruló földtani értékek természeti állapotának hatékony és korszerő megırzése, illetve helyreállítása, a balesetveszélyes állapotok megszüntetése. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 456,2 millió forintot fordít természeti értékeinek megırzésére három országosan védett és Natura 2000 kijelölés alatt álló területén. A pályázat során békaalagutakat és terelıfalat létesítenek a 7-es fıút Dinnyési-Fertı és Velencei-tó
közötti szakaszán a védett kétéltő és madárfajok biztonságos vonulása érdekében. Továbbá létesül egy vízvisszatartó és vízkormányzó mőtárgyrendszer az Ipoly-völgy Drégelypalánk- Hont közötti szakaszán a mocsári, ártéri élıhelyek és fajok védelme érdekében, illetve megtörténik a Gerecsei barlangok (Bajóti Büdös-lyuk és Tatabányai Bányász-barlang) biztonságos és denevérbarát lezárása a geológiai képzıdmények és a denevérkolóniák védelme érdekében. A nemzeti park igazgatóság 179,2 millió forint támogatást nyert az Alcsúti Arborétum (kastélypark) vizes és nem vizes élıhelyeinek rekonstrukciójára. A pályázat az Alcsúti Arborétum növénygyőjteményének rekonstrukcióját és dísztavának revitalizációját célozza meg. Az Alcsúti Arborétum, amely a magyar kertmővészet történetének egyik, európai mércével mérve is jelentıs alkotása teljes felújításra szorul. Az egykori kastély és kastélypark kompozíciós egységben készült. A kastélyt szinte teljesen elpusztították, a kert azonban megırizte szerkezetét, s a pusztítás ellenére növényállományának jelentıs részét. Az elsı projektelem a tó és a támfal rekonstrukcióját foglalja magában a további eliszaposodás megakadályozása, a vízminıség javítása érdekében, elvárt eredménye a mőemlékvédelem alatt álló partvédımővek felújítása és a dísztó meder kotrása. A második projektelem célja a még meglevı eredeti, koros növényzet megóvása, az elszaporodott, nem kívánt növényzet az eredeti tájképi jellegnek lehetıség szerint leginkább megfelelı felváltása. A mőemlékvédelem alatt álló kertben szükséges egy fakitermelést, növényápolást és telepítést magába foglaló rekonstrukció is. A Fertı-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 331,4 millió forintot költ a park komplex természeti értékvédelmi programjára. A pályázat során a park több élıhelyvédelmi beavatkozást tervez; a Hanság védett területén, Osli határában az egykori láp egy részének újraárasztása történik meg. Folytatódik a fertı-menti településeket összekötı közúton a kétéltő- és hüllıvédelmi rendszer kiépítése a vándorlási idıszakban ismétlıdı tömeges elütések megakadályozására. A Soproni-hegységben található Szálasi-barlang járatainak biztosítása a barlanglakó denevérfajok számára alkalmas üreg biztosítását és zavartalanságát szolgáló lezárás kiépítését szolgálja. Kiterjed továbbá a projekt a Soproni-hegység veszélyeztetett forrásainak helyreállítására is. A nemzeti park igazgatóság 16,5 millió forintból a park erdei iskoláját fejleszti. A projekt során kicserélik a kócsagvári erdei iskolai bázishely egyik épületszárnyának bútorzatát, a terepi foglalkozásokhoz szükséges megfigyelı és mérıeszközöket, terepi laborfelszereléseket, kerékpárokat, kenukat vásárolnak, és egy lepkeházat is építenek a Kócsagvár udvarán. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 320 millió forintot fordít vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklésére. A projekt stratégiai célja a mesterséges vonalas létesítmények (légvezetékek, út) által a védett kétéltő, madár- illetve emlısfajok állományaiban történı károkozás csökkentése, illetve ahol lehetséges, annak teljes megszüntetése. Az összesen 23 kilométer hosszúságú légvezeték földkábellel történı kiváltása az elsıdleges madárvédelmi célkitőzés mellett egyúttal a Hortobágy Nemzeti Park UNESCO Világörökségi Listán szereplı területének tájképi rekonstrukcióját is szolgálja. A 33. számú fıútvonal Hortobágyi Nemzeti Parkon keresztülvezetı szakaszán rendszeres, és nem ritkán tömeges a védett illetve fokozottan védett madár-, emlıs- és kétéltő fajok pusztulása. A projekt során mintegy 6 kilométernyi szakaszon speciális, villanypásztorral kiegészített vidravédelmi kerítést építenek. Elsısorban a park az olyan túzokos területein (Bihari-sík), ahol a földkábelbe helyezés valamiért nem lehetséges, a legmodernebb technológia alkalmazásával 500 madáreltérítı berendezést helyeznek fel a szabadvezetékekre, továbbá 100 veszélyes oszlop szigetelése is megtörténik. A nemzeti park igazgatóság 413 millió forintból élıhely- rekonstrukciós fejlesztéseket is végez. A projekt során elsısorban a park északi pusztáin, összesen 17 ezer hektárnyi területen mintegy 400 km használaton kívüli, egykor gyepöntözési vagy rizstermesztési célt szolgáló gátat, csatornát szüntetnek meg. A
Hortobágyi Öregtavak részleges rekonstrukciójával pedig az összesen 1800 hektáros, madárvédelmi szempontból kiemelt jelentıségő tórendszer, mint másodlagos eredető vizes élıhely hosszú távú fenntarthatóságát kívánják biztosítani. Az Öregtavak halastóként szolgálják legjobban a természetvédelmi érdekeket, ezért szükségessé vált az elavult, elhanyagolt állapotban lévı mőszaki kiszolgáló létesítmények, halágyak, gátak, különbözı mőtárgyak, lehalászó helyek, telelı medencék, lecsapoló csatornák felújítása. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 155 millió forintot fordít az Észak-Alföld vizes élıhelyeinek, fás legelıinek megırzésére és fejlesztésére. Jánd, Olcsvaapáti és Gulács térségében, a Beregsíkon, a Felsı-Tisza mentén két holtág esetében összesen 23 hektárnyi vizes élıhelyen - teremtik meg a tavaszi árvizek levonulta utáni vízvisszatartás lehetıségét, ami nemcsak a védett holtágak élıvilága számára kedvezı, de hasonlóan a Bihari-síkon kialakítandó vizes élıhelyhez, mérsékli az általános száradási és talajvíz csökkenési tendencia káros hatásait. A vízvisszatartás érdekében mőtárgyak épülnek az egyik holtág esetében a két önkormányzattal együttmőködésben. Ezen kívül megtörténik a fás legelık, illetve gyepterületek helyreállítása, majd kezelése legeltetéssel illetve kaszálással a Bereg-Szatmári-síkon. Ennek során összesen 565 hektáron helyreállítják a becserjésedı gyepterületeket, illetve fás legelıket, pótolják a fás legelıkön kidılt, vagy elszáradt fákat, továbbá madárvédelmi célból 110 fészkelıládát is kihelyeznek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 383 millió forint támogatást nyert élıhely rekonstrukciós tevékenységek ellátására. A projekt célja az izolálódott, de fennmaradt kiskunsági élıhelyek megırzése, a korábban sérült ökoszisztémák helyreállítása, mindezt lehetıség szerint a szárazodás lassítása, a víz területrıl való elfolyásának lassítása mellett. Specifikus cél a soltszentimrei rizskalitkák rekultivációja, a Csipak-semlyék vízháztartásának javítása, a Kolon-tavon egy nyíltvízfoltos nádszegély élıhely kialakítása, invazív növényirtás a bócsai İsborókásban és a Tisza-ártéri Barci réten, az 52-es út mentén békaátereszek kiépítése és 15 élıhelyen denevér élıhely-tornyok létesítése. Ezen kívül cél még békamentı rendszer kialakítása, fix telepítéső terelıfalak, út alatti béka-alagutak", ökológiai átjárók létesítése az 52-es fıútvonal mentén a kétéltő fajok populációnak védelmére, izolációjuk megszőntetésére. Az igazgatóság 81,5 millió forint KMOP támogatásból élıhelyrehabilitációs tevékenységeket valósít meg az Apaj község területén található Felsı-Szúnyog pusztán a természetes ökoszisztéma számára szükséges ökológiai vízháztartási egyensúly helyreállítása érdekében. Ezzel lehetıvé teszi az ıshonos növénytársulások és gazdag állatvilág ismételt megerısödését. A konkrét cél felszámolni egy közel 30 km hosszú csatornarendszert a hozzá tartozó gátakkal és üzemen kívüli zsilipekkel együtt, illetve helyreállítani egy 8 km hosszú szakaszt, továbbá megtisztítani a területet az ezüstfa záródással fenyegetı, közel 20 hektár kiterjedéső csoportjaitól. A csatornák felszámolása után helyre lehet állítani a szikes területek egykori vízjárását. Az invazív növényirtás során, a területen elterjedt keskenylevelő ezüstfa kivágása, eltávolítása, az újrasarjadást akadályozó vegyszeres kezelése, végül a mégis sarjadó egyedek kétszeri szárzúzózása történik meg 20 hektár kiterjedéső területen.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 1 milliárd 458 millió forintot fordít az élı- és élettelen természeti értékek megırzésére, a vonalas létesítmények természetkárosító hatásainak mérséklésére. A projekt során a park különbözı területein roncsolt, vagy korábban felszántott gyepterületek helyreállítása, facsoportok, erdısávok kialakítása, vizes élıhelyek rekonstrukciója, a mezıgyáni túzok populáció élıhelyének fejlesztése, a Körös-völgyben denevérek, elsısorban a fokozottan védett tavi denevér állományának megerısítése érdekében 5 odútelep kialakítása, továbbá egy megbontott kunhalom helyreállítása a Kígyósi-puszta szívében, egy kétéltő átjáró kialakítása és három, a madarakra különösen veszélyes középfeszültségő vezetékszakasz kiváltása történik meg. Az İrségi Nemzeti Park Igazgatóság 264,6 millió forint támogatásból a park komplex élıhely rekonstrukciós munkálatait végzi el. A program részeként a leromlott állapotú gyepterületek rekonstrukciója és a védett növényfajokat veszélyeztetı fehér akác visszaszorítása történik az ırségi erdıkben. 50 új élıhely létesül a klímaváltozás következtében fokozottan veszélyeztetett kétéltőek számára, továbbá az ırségi táj változatos szerkezetét helyreállító facsoportok és vízállások jönnek létre. Szentgotthárd térségében egy kétéltő védelmi beruházás indul, amely megszünteti a Hársas-tó menti közúton a barna varangyok évtizedek óta tapasztalt tömeges pusztulását. Fotók a nyertes projektekrıl: Budapest, 2009. szeptember 3. KvVM Sajtóiroda, tel: 457-3415